Magyar Nemzet, 2000. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-31 / 25. szám

2000. január 31., hétfő A héten három plenáris ülést tart a T. Ház Szavaznak a praxisjogról Az Országgyűlés rendkívüli ülés­szakának keretében hétfőn, ked­den és pénteken plenáris ülést tart, amelyen megvitatja és várha­tóan el is fogadja az önálló orvosi tevékenységről szóló kormány­előterjesztést. A háziorvosi praxi­sok működtetési jogának eladá­sát, örökölhetőségét szabályozó javaslatot tavaly december 21-én - a kisgazdafrakció távollétében - elutasította az Országgyűlés. A koalíciós pártok egyeztetése nyo­mán a korábbi előterjesztés né­hány ponton megváltozott. Ma, hétfőn Gógl Árpád egészségügyi miniszter expozéjában ismerteti az­­ új kormány-előterjesztést, majd a képviselőcsoportok vezér­szónokai meghatározott időkeret­ben fejtik ki álláspontjukat. Az ál­talános vitát a tervek szerint hét­főn le is zárják. Kedden, miután az illetékes bizottságok megvitat­ták az előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokat, a délutá­ni plenáris ülésen - a szokásos azonnali kérdések és válaszok, kérdések és interpellációk után - lefolytatják a részletes vitát. Az előzetes napirend szerint a Ház pénteken szavaz a módosító ja­vaslatokról, majd lehetőség sze­rint sor kerül a zárószavazásra is.­­ Az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandá­tumvizsgáló bizottsága ma zárt ülésen tárgyalja meg Pallag László (FKGP) mentelmi ügyét. Balsai az államfőválasztásról Három forduló lesz? Az Országgyűlés a köztársasági­­elnök-választásra vonatkozó sza­bályok szerint eljárva 2000-ben nyilvánvalóan csak a harmadik fordulóban, nem kétharmados többséggel fogja a köztársaság elnökét megválasztani - mondta Balsai István az MTI-nek. Az MDF parlamenti képvise­lőcsoportjának vezetője szerint ez nem jelenti majd azt, hogy az Attól a buzdítástól, hogy Dávid Ibolya, az MDF elnöke egy cso­portba akarja integrálni a nem­zeti keresztény-konzervatív erő­ket, bennünket kiráz a hideg, et­től mi messze távolmaradunk - közölte Csurka István pártelnök szombaton, egy borsodi MIÉP- rendezvényen. elnök ne élvezne a rá adott sza­vazatoknál lényegesen szélesebb konszenzust az országban - mondta Balsai István. A frakció­­vezető szerint, ha az ellenzéki pártok nem szavazzák meg a kormánypártok által jelölt állam­főt, abból semmi különös nem következik. Ezért szerinte az al­kotmány félreértelmezésén ala­pul az a javaslat, amelyet Ko­vács László, az MSZP elnöke tett, hogy kezdődjenek hatpárti tárgyalások az államfőválasztás­ról. Kovács egy régi forgató­­könyvet olvasott, bizonyára el­kerülte a figyelmét, hogy idő­közben az alkotmány szabályoz­ta ezt a kérdést, és két alkalom­mal már e szerint történt a vá­lasztás, most is így fog eljárni - jelentette ki a frakcióvezető. MSZP: pártközi egyeztetés a szavazás folyamatáról A Magyar Szocialista Párt orszá­gos választmánya támogatja, hogy a frakció kezdeményezze a megfelelő jogszabályi módosítást, miszerint a parlamentben a köz­­társaságielnök-választás a harma­dik fordulóban ne 50 százalék plusz egy szavazattal történjen, hanem a kétharmados szabályok­nak megfelelően - jelentette be Földes György a testület ülését követő sajtótájékoztatón. A vá­lasztmány elnöke elmondta: azért szükséges a jogszabályi módosí­tás, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, miszerint a parlament­ben jelen lévő képviselők fele - mintegy 98 törvényhozó - akár meg is választhassa a Magyar Köztársaság elnökét. Azt is jelez­te, további konzultációkat kezde­ményeznek a parlamenti pártok­kal a köztársasági elnök megvá­lasztásának folyamatáról, a ház­szabály egységes értelmezése ér­dekében. Hozzátette: a szocialista párt szerint a jelölésnek nem hát­téralkuk eredményeként, hanem a tisztséghez méltó módon kell lét­rejönnie -jelenti az MTI. , ,Az MSZP olyan jelöltet tá­mogat, aki életútja, eddigi tevé­kenysége és személyisége okán garancia arra, hogy meg tudja tes­tesíteni a nemzeti egységet” - mondta Földes. Hangsúlyozta: az MSZP el tudja képzelni, hogy a kormánypártok olyan köztársasá­­gielnök-jelöltet állítanak, aki az MSZP számára is elfogadható, s ebben az esetben a szocialisták készek megszavazni személyét. Kifejtette: amennyiben az a vész­forgatókönyv állna elő, hogy a kisgazdapárt nagygyűlése után gyorsított folyamatban, minden politikai előkészítés s a társada­lom bevonása nélkül szeretnék megválasztani a köztársasági el­nököt, akkor az MSZP azonnal, 24 órán belül képes összehívni rendkívüli kongresszusát. SZDSZ-frakcióülés Monoron Terítéken a Békesi-program A gazdaságban jelenleg végbe­menő kedvező folyamatokat so­dorhatja veszélybe a kormány késlekedésével - jelentette ki többek között az SZDSZ-frakció hét végi monori ülésén, amelyről Kuncze Gábor frakcióvezető adott tájékoztatást szombaton. A frakcióhétvégén a résztve­vők megerősítették: az SZDSZ továbbra is ellenzi a háromhetes parlamenti ülésszakot, ezzel ugyanis szerintük a Fidesz a par­lament eljelentéktelenítésére tö­rekszik - közölte Kuncze Gábor. A frakcióülésen részt vett Békesi László, a korábbi kor­mány MSZP-s pénzügyminiszte­re is, aki az SZDSZ felkérésére, egy szakértői gárda közreműkö­désével programot dolgoz ki a következő évtized gazdasági, tár­sadalmi fejlesztésére, s erről be­számolt a frakciónak. Békesi László az év első felében elké­szülő tanulmányról szólva az MTI-nek elmondta: a program egyfelől elemzi, hová jutott Ma­gyarország az elmúlt tíz évben. Másfelől azokat a követelménye­ket vázolja fel, amelyek a világ­ban bekövetkező változások nyo­mán Magyarországra várnak 2010-ig. Az uralkodó tendenciák általános globalizáció felé mutat­nak, amely versenyhelyzetet te­remt a hazai gazdaság számára is. Mivel nyitott gazdaság va­gyunk, elemi érdekünk, hogy jól alkalmazkodjunk e folyamatok­hoz - hangsúlyozta Békési Lász­ló. Hozzátette: a készülő program célja, hogy általa olyan ütőképes, hatékony magyar gazdasági szer­kezet alakuljon ki, amely ebben az általános globalizációs, EU- integrációs folyamatban is talpon tud maradni. Hazai tudósítások Orbán Viktor szerint Magyarország korszakváltáshoz érkezett Kövér László a Fidesz új elnöke (Folytatás az 1. oldalon) Sikerült a rendszerváltoztatást is befejeznünk - mondta Orbán Viktor -, az elmúlt tíz év alatt ha­zánk sikeresen piacosított, meg­valósult a nyugati piaci orientá­ció, az állami tulajdon privatizáci­ója, a nagy mennyiségű működő tőke beáramlása. A szocializmus csődjét életképes, majd verseny­­képes gazdaság váltotta fel. Igaz, eközben létrejött az „egyharmad” ország világa, melyben az embe­rek harmada a felhalmozást is megengedheti magának, míg a társadalom kétharmada csak az alapvető szükségleteit tudja kielé­gíteni. Magyarország korszakha­tárhoz érkezett, kiterjedtek az em­beri és polgárjogok. A kormány előtt álló további tennivaló, hogy elősegítse a társadalom minden tagjának felemelkedését - fogal­mazott Orbán Viktor. Mint mondta, hazánk elemi érdeke, hogy ne versenyezzen szomszé­daival, s hogy azok is hozzánk hasonlóan sikeresek legyenek. A kormányprogramban nem keve­set ígért a Fidesz, új gazdasági­társadalmi modellt sürgetett. Má­ra az elmúlt másfél év eredmé­nyei alapján már látni, hogy meg­valósulni látszanak az ígéretek: egyszerre vagyunk tanúi a gyors növekedésnek, a javuló pénzügyi egyensúlynak és az infláció leszo­rításának. De nemcsak az ország, a Fidesz is korszakhatárhoz érke­zett. A párt és az ország ügyei összefonódtak, ezért a pártelnöki és a miniszterelnöki funkció szét­választása elkerülhetetlen. Ha egy párt vezetője kormányon van, minden erejét a kormányzásra fordítja, s nem marad ereje a párt­ra. Ezért megfogadva a tanácso­kat mást javasol, ami úgy foglal­ható össze: egy személy, egy mun­­ka, egy felelősség. Ha az egykori SZKP azzal vált erőssé, hogy ve­zetője képes volt felmenni a lép­csőn, akkor a dinamikus Fidesz azzal lehet erősebb, ha elnöke ve­szi a kalapját és lemegy a lép­csőn. Ez nem elvi döntés, a Fi­desz állapotát és az ország hely­zetét figyelembe véve ez maradt az egyetlen lehetőség. A kongresszus a két említett funkció szétválasztását, illetve annak alapszabályba rögzítését 413 igen és három nem szavazat­tal, tartózkodás nélkül támogatta. Áder János ügyvezető alelnök ez­után ismertetve az országos el­nökség álláspontját, javaslatot tett a leendő elnök személyére. Miu­tán nem volt több jelölt e posztra, egyedül Kövér László megválasz­tásáról kellett határozni. A szava­zás előtt szót kért Kövér elégte­lennek nevezte a párt testületei­nek és a tagozatok működését, mint mondta, a kormányzás ki­szívta az erőt a pártból, s ezért a Fidesz véleménye nem képes önállóan megjelenítődni. Döntő­nek nevezte a választási sikerben a polgári oldal 1998-as összefo­gását, s annak a meggyőződésé­nek adott hangot: csak nekik van érvényes mondanivalójuk a nem­zet számára. Aláhúzta: 2002-nek az a tétje, hogy a polgári alternatí­va erősítésével végleg magunk mögött hagyjuk-e a marxi szocia­lista kísérleteket. Ehhez politikai hátteret kell biztosítania a Fidesz­nek és a párt parlamenti frakció­jának. Kijelentette bárki is legyen az elnök, a Fidesz marad, ami volt, melynek belátható ideig leg­tekintélyesebb politikusa lesz Or­bán Viktor. A kongresszus az új elnök személyéről határozva úgy döntött: a leadott érvényes 675 szavazatból egy tartózkodás mel­lett 474 igennel támogatja Kövér László elnökké választását a Fi­desz élére. A sajtótájékoztatón Orbán Viktor közölte: jó ötletnek tartja a kormányzati kabinet sze­repének kiterjesztését, de ha bár­mely miniszter úgy gondolja, hogy az új rendszer nem segíti a munkáját, nem szükséges részt vállalnia benne. A döntést úgyis mindig a kormány hozza, de hogy odáig miként jutnak el, ér­demes megfontolni. (v. f.) A szavazás eredménye nem okozott meglepetést Kertész Gábor felvétele Pártvélemények a döntésről Az FKGP nem számít arra, hogy a Fidesz kongresszusának döntései bármilyen formában befolyásolnák a koalíciós együttműködést - nyi­latkozta Bánk Attila, a kisgazdapárt frakcióvezetője az MTI körkérdé­sére. Dávid Ibolya, az MDF elnöke kijelentette: „Kövér László elnök­nek sok sikert kívánok, s ha lehet, még eredményesebb együttműködést az MDF-fel, mint eddig, a hosszú távú polgári kormányzás reményé­ben”. Kovács László, az MSZP elnöke, közölte: egyértelműen kedvező­nek látszik, hogy Kövér László távozni fog a kormányból, mert „jobb, ha nem egy indulatoktól vezérelt, láthatóan gyűlölködésre hajlamos politikus kezében vannak a titkosszolgálatok". Számukra a lényeg az, változik-e a Fidesz politikája és magatartása. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője kijelentette: pártja a Fidesz belügyének tekinti a miniszterelnöki és a pártelnöki poszt szétválasztását. Magyar Bálint vasárnap közleményében kijelentette Kövér László, a Fidesz elnökének való megválasztása után tartott beszédében többet szólt az SZDSZ-ről, mint az ország helyzetéről. Csurka István, a MIÉP elnöke elmondta, az a tény, hogy Kövér Lászlót „függetlenített pártelnökké" választották, egyben azt is jelenti, hogy a MIÉP-nek jobban szervezett vetélytárssal kell számolnia a 2002-es választásokon. Magyar Nemzet 5 Széles körű párbeszédet tervez a fiatal demokraták vezetője A jövő héten késedelem nélkül hozzálát a párt működésének aktivizálását célzó legsür­getőbb tennivalók megtervezéséhez a Fidesz új elnöke. Kövér László a Magyar Nemzet­nek nyilatkozva megerősítette: még nincs ki­alakult menetrend, de mivel nagyon sok a teendő, minden területen a munka megindítá­sa az elsőrendű feladat. A szombaton megvá­lasztott pártelnök bár nem ismeri közelebbről az eddig kormányzó két nagy párt belső éle­tét, de az akkortájt kiszivárgó információkból és a kudarcba fulladt funkciószétválasztási törekvésekből azt a következtetést vonja le, jelenleg hasonló problémái lehetnek a Fi­desznek, mint voltak az MDF-nek és az MSZP-nek. Törvényszerű folyamat ugyanis, hogy egy kormány tagjai saját pártvezetői közül kerülnek ki, akik aztán kevesebb fi­gyelmet tudnak fordítani a pártszervezésre. Az elnök szerint csak szerényebb mérté­kű létszámbővítésre lehet számítani a pártap­parátusban az anyagi korlátok miatt, de a majdani választási kampány előtt további lét­számfejlesztésre kerülhet sor. Egy politikai szervezetnek minden körülmények között mozgósítható állapotban kell lennie. Kiemel­te: nemcsak a párttagok, a pártaktivisták mozgósíthatóságáról van szó, hanem az értel­miségi támogatói körről, vagyis a holdudvar­ról is. Elmondta: az elnökség tagjai most a legfontosabbnak a párt tagozatainak „moz­gásba hozását”, megerősítését, a munka meg­szervezését tartják, s ez nemcsak az elnök­ség, hanem a tagság felelőssége is. Mivel a pártban széles körben igény mutatkozik arra, hogy gyakrabban találkozzanak a vezetőség tagjai a tagsággal, ezért ennek rendszeressé tételét az új elnök is támogatja. Kérdésünkre megerősítette: a ciklus fél­idejéhez közeledve minden koalíciós pártban el kell gondolkodni azon, milyen formában kívánják megvalósítani az együttműködést 2002-ben. Ahhoz pedig, hogy egyeztessék az elképzeléseket, jobb kommunikáció szüksé­ges. A Fidesz elnöke pedig nyitott a megbe­szélésekre. „Torgyán József mint pártelnök a koalíciós szerződés értelmében bármely kor­mányzati ügyben tanácskozhat a miniszterel­nökkel; ezek a megbeszélések értelemsze­rűen a két koalíciós párt között a kormányzás kérdésében felmerült problémák rendezésére kell hogy irányuljanak. Vannak azonban olyan ügyek, amelyek nem érintik a kor­mányfő kompetenciáját, a kormányzat műkö­dését, de a koalíció együttműködését, a két párt viszonyát esetleg igen. Nyilvánvalóan sem a köztársasági elnök jelölése, sem pedig egy időközi választáson való együttműködés kérdése nem a miniszterelnök kompetenciája, miután ő már nem a párt elnöke”. A középtá­von tervbe vett polgári pártuniót illetően le­szögezte: nem megengedhető az a luxus a polgári pártok számára, hogy megosszák erőiket, miközben 2002-ben egy eljelenték­­telenedett SZDSZ mellett az MSZP képes le­het a baloldali szavazók tömörítésére. Ahogy a mai jelekből látni, az MSZP attól sem fog visszariadni, hogy választási szövetséget kös­sön a szélsőballal. Kövér minimálisan a leg­utóbbi választásokon megvalósult együttmű­ködést tartja elengedhetetlennek a polgári ol­dalon, de lehetőség szerint még ennél is szo­rosabb szövetségre kellene törekedni: nem csak közös jelölteket kellene állítani minden körzetben, hanem közös lista is szóba jöhet a Fideszhez közel álló pártokkal. Kövér arra lát bizonyos jeleket, hogy a kereszténydemokra­ta unióról szóló együttműködés akarva-aka­­ratlanul annak az integrációs folyamatnak a visszafordítását jelentse, amely az 1998-as választásokon győzelemre segítette a polgári oldalt. A Fidesz ma minden polgári értéket képes integrálni, de ,h­a megindul a vita, amit egyesek már időszerűnek látnak, vagyis hogy ki az igazi kereszténydemokrata, ki ez vagy az, akkor ahelyett, hogy együttesen a követ­kező választási győzelemre koncentrálnánk, akkor csak fecséreljük az energiánkat”. Demeter Ervin és Manninger Jenő januári kilépése az MDF-ből régóta érlelődő döntés eredménye, bár Demeter nem kíván tagja len­ni a Fidesznek. Megnyugtatónak tűnt kezdet­ben, hogy Balsai István frakcióvezető (MDF) azt nyilatkozta: ennek nincs politikai üzenete, mert minkét személy ugyanannak a tábornak maradt a tagja, amelynek eddig is tagja volt. Az viszont már szomorú és pártját is súlyosan sértő igaztalan vád, hogy bármiféle egziszten­ciális nyomást gyakorolt volna a Fidesz a két kilépett államtitkárra, ahogy erre egyes MDF- es politikusok nyilatkozatukban utaltak. „Aki ilyet mond, az nyilvánvalóan magából indul ki” - jegyezte meg. (varjú) Kövér László: A Fidesz ma minden pol­gári értéket képes integrálni Torgyán és Kövér az együttműködésről Torgyán József Fehérgyarmaton vasárnap úgy nyilatkozott: Kövér Lászlóval, a Fidesz új el­nökével akkor sem tudna egyeztetni, ha akarna, mivel koalíciós pártelnökként az ő partnere a kormányfő. A kisgazda pártelnök, kifejtette: az FKGP és a Fidesz elnöke riválisok, hiszen mindkét pártvezető azt szeretné, ha az általa vezetett politikai erő nyerné meg a 2002-es vá­lasztást. Hozzátette: ez nem jelenti a jelenlegi koalíció megszűnését, sőt reményei szerint 2002-ben is hasonló lesz a koalíció összetétele, igaz, azzal a módosítással, hogy a választás után a kisgazdapárt lesz a vezető kormányerő. Kövér László a MTV 7 óra című műsorában vasárnap este elmondta, hogy Torgyán Józsefnek a nem kormányzati ügyekben vele kell majd konzultálnia, de ha a kisgazdaelnök úgy gondolja, ezekre az egyeztetésekre nincs szükség, nem fogja erőltetni a megbeszéléseket. Kövér László kijelentette: Torgyán Józsefnek, ha nem akar, nem kell vele tárgyalnia. Csak azt nem tudom, Torgyán József hogyan akar együttmű­ködni koalíciós partnerével.

Next