Magyar Nemzet, 2000. február (63. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-07 / 31. szám

é V­ I­ A CDU-vezetés kiteregeti a részleteket Kohl doktor beszél, de hallgat BERLIN - Fordulat állt be a német keresztényde­mokraták pártpénzbotrányában. Az országos el­nökség, amely eddig szinte szertartásosan ismé­telgette az ügy fenntartások nélküli és mielőbbi feltárásának parancsolatát, másrészt viszont nem alaptalanul tette ki magát az eltussolás gyanújá­nak, most taktikát váltott. Míg eddig szeletenként tárta a nyilvánosság elé az újabb és újabb ténye­ket, most az aprólékos részletek valóságos özönét zúdítják a közvéleményre. Az eddig hallgató vagy csak az újságírókat szidalmazó Helmut Kohl is a tévékamerák elé állt, hogy semmi új­donságot ne mondjon, leszámítva ártatlanságának hangoztatását. Willi Hausmann, a CDU ügyvezetője az el­múlt hét elején sorra meghallgatta a korrupció­­gyanús ügy főszereplőit, köztük a legendás „má­sodlagos pártgazdaságot” kezelő Horst Weyrauch - immáron pártonkívüli - adótanácsadót és magát Helmut Kohl volt kancellárt és pártelnököt. A pártelnökség pénteken háromórás ülésen vitatta meg Hausmann jelentését, majd késő délután Wolfgang Schäuble elnök, Angela Merkel főtit­kár és az ügyvezető sajtóértekezleten ismertette az eredményt. A „tényálladék” töménytelen rész­lete azonban nem fedhette el a rettenetes valósá­got: nemcsak a Hessen tartományi, hanem az or­szágos pártszervezet is rendelkezett titkos és ille­gális külföldi számlákkal - közülük a liechten­steinieket egy nem létező, Norfolk Alapítvány nevén vezették -, ezeken legalábbis tisztázatlan eredetű pénzeket tartottak és síboltak vissza az országba különböző pártmegmozdulások tör­vényellenes pénzelésére. Walther Leisler Riep, aki Kohl pártelnöksége idején 21 évig volt a né­met kereszténydemokraták kincstárnoknak neve­zett pénzgyűjtője, a nyugatnémet BND hírszerző­szolgálattól és az akkoriban szabad demokrata irányítású bonni külügyminisztériumtól is kapott pénzt, hogy abból támogassa a CDU spanyol és portugál testvérpártjait. Az adományozók közül a Siemens cég és Leo Kirch müncheni médiamogul neve került szóba, igaz, az érintettek hevesen ta­gadják a dolgot. Schäuble külön sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a következetesen „Kohl doktor úr­ként" emlegetett elődje továbbra sem hajlandó együttműködni a tényfeltárásban. Mint kiderült, Kohl 1993 előtt is vett át adományokat milliós nagyságrendben, ezek forrásáról azonban immá­ron nem azért nem nyilatkozik, mert becsületsza­vát adta az anonimitás megőrzésére, mint azt az 1993 és 1998 közötti milliók esetében állítja, ha­nem azért, mert úgymond elfelejtette, ki is adta a pénzes borítékokat. Helmut Kohl, aki az utóbbi hetekben már szinte egy lépést sem tesz ügyvédje nélkül, ugyancsak harcmódot váltott. Múlt hétfő este vá­ratlanul interjút adott mind a két nagy országos közszolgálati televízió esti magazinjának. Kohl most azt vallotta, hogy neki személy szerint sem­minemű tudomása nem volt a feketekasszákról, a sötét ügyletek az ő háta mögött, az ő tudta nélkül folytak. Az 1993 és 1998 közötti adakozók nevét soha nem fogja elárulni, mert egy úriember szá­mára az adott szó a törvényeknél is fontosabb, csak annyit mondhat róluk, hogy , jó hírnevű né­met állampolgárok”. Ez az egyetlen kérdés, amelyben „nézeteltérése” van Schäubléval, osto­baság és hitelrontó rágalom az az állítás, hogy ő utódja ellen intrikálna, ami arra vezethető vissza, hogy egy korábbi - még ügyvéd nélkül adott - interjújában arról beszélt, „csapatai harcban áll­nak” (!), és Schäuble „majd jól megnézheti magá­nak, ki marad talpon a végén”. A mind kínosabb ügy tehát új szakaszba lé­pett. A pártpénzbotrány főszereplői egymást vá­dolják, és ellentmondásaikból alakul ki a mégoly zavaros kép. Helmut Kohl szemlátomást nem szá­mított arra, hogy egykori bizalmasai megtörik a hallgatás fogadalmát. Azzal azonban, hogy most minden köztörvényes cselekményt az ő nyakukba varr, aligha az iránta való lojalitást ösztönzi. Józsa György 2 Masfur Nenwl ­ KÜLPOLITIKAI SZEMLE AZ OSZTRÁK KORMÁNYALAKÍTÁSSAL kapcsolatos magyar álláspont rendkívül bölcs és megfontolt, az Európai Unió szankciói Béccsel szemben pedig megkésettek és - nyilván ennek ellensúlyo­zására - túlméretezettek - jelentette ki péntek este Párizsban Fejtő Ferenc magyar származású történész, Közép-Európa-szakértő. Sze­rinte az EU-ra nézve éppoly kevéssé jelent veszélyt Haiderék kor­mányra kerülése, mint az, hogy a Lionel Jospin vezette francia kor­mányban kommunisták vesznek részt. Egy-két hónap múltán letisz­tulnak a dolgok, és a Nyugat látni fogja, hogy mindössze reformokról van szó „minden verbális, ideológiai látszat ellenére”. Magyarország nem felejti el Európával szemben vállalt kötelezettségeit, de érthető módon Ausztriával mint szomszéd állammal szemben nem kíván ra­dikális beavatkozási politikát folytatni - kommentálta az MTI-nek a politológus Martonyi János külügyminiszter nyilatkozatát, amelyben úgy vélte, hogy az új osztrák kormányt a tettei alapján kell majd megítélni. ,,A magyarok ezzel együtt jól tudják, hogy Haiderék ma­gyarellenesek, és általában az EU bővítése ellen foglalnak állást” - jegyezte meg Fejtő. CSODÁLKOZÁSÁNAK ADOTT HANGOT viszont azon rokon­­szenv-nyilatkozatok fölött, amelyek „a magyar nemzeti érdekekre olyannyira hivatkozó szélsőjobboldal” részéről hangzottak el az FPÖ kormányra kerülésével kapcsolatban. Ezek a vélemények - utalt Fej­tő a MIÉP álláspontjára - nem veszik tudomásul azt, hogy Haiderék programjában első helyen szerepel az EU bővítésének elutasítása. Kétségtelen továbbá, hogy a Haider-párt idegengyűlölete nemcsak a bosnyák és koszovói menekültek, a törökök ellen irányul, ugyanúgy magyar-, cseh- és lengyelellenes is. A NATO ÉS A LEENDŐ EURÓPAI VÉDELMI STRUKTÚRA (ESDI) közötti konfliktus veszélyére hívta fel a figyelmet egy szom­baton megjelent interjúban az amerikai védelmi miniszter. A 36. biz­tonságpolitikai konferencia alkalmából Münchenben tartózkodó William Cohen a Süddeutsche Zeitungban kifejtette: az ESDI létre­hozása nem jelentheti „külön, párhuzamos, autonóm szervezet” megalakulását, és nem merülhet ki csupán egy „bürokratikus struktú­ra felállításában”. Ez ugyanis csak gyengítené az atlanti kapcsolato­kat. Az amerikai miniszter szükségesnek nevezte az európai szövet­ségesek katonai kiadásainak emelését, ami az önálló európai struktú­ra létrehozása szempontjából is elengedhetetlen. (L. G. J.) Visszalépés veszélyét rejtő északír patthelyzet Nem adja le a fegyvereit az IRA Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) szombaton tudatta: nem hajlandó leadni fegyvereit sem a protestánsok, sem a brit kormány fenyegetésének hatására - jelen­tette az MTI. Az ír tévének kül­dött közleményében a szervezet közölte ugyan, hogy a leszerelés­ről folyó viták „rendezhetők”, de leszögezte, hogy a fegyverek le­adása nem a London és az unionisták szabta feltételek sze­rint és nem a brit fenyegetések hatására fog megtörténni. Az IRA bejelentése azt sej­teti, hogy a szervezet még a for­ma kedvéért sem hajlandó meg­kezdeni a leszerelést. A brit kor­mány törvénytervezetet terjesz­tett a parlament elé, amely sze­rint London visszavonja a nyolc hete hatalmon lévő északír irá­nyító testület jogosítványait, ha­csak az IRA jövő péntekig vilá­gos jelét nem mutatja annak, hogy beszolgáltatja fegyvereit. Az Ulsteri Unionista Párt pedig közölte: nem hajlandó a továb­biakban együtt kormányozni a Sinn Feinnel, az IRA politikai szárnyával, amíg az IRA nem szerel le. Nemzetközi élet Biztosnak tűnik Mesic győzelme Juhász József történész a horvátországi elnökválasztás esélyeiről „Szinte biztosra vehető a látvá­nyosan hajrázó Stipe Mesic győ­zelme, hiszen a jobbközép szelle­miségű, a parlamentarizmus iránt következetesen elkötelezett ellen­zéki politikusra már két hete is másfélszer annyian szavaztak, mint szintén ellenzéki, szociálli­­berális vetélytársára, Drazen Bu­disára. Mesic sikere árnyaltabbá teszi a Tudjman-éra utáni váltást, kiegyensúlyozottabbá teszi a bal­közép és a centrumpártok kor­mányzó nagykoalíciójának a ha­talmi viszonyait is” - vázolta az esélyeket a horvátországi elnök­­választás hétfői, második forduló­ja előtt lapunknak Juhász József történész, az ELTE oktatója. A négyes ellenzéki kiskoalí­­ció által támogatott Mesic némi­képp meglepő gyors előretörését két okkal magyarázza Juhász Jó­zsef. Egyrészt a Budisánál mar­kánsabb, erőteljesebb néppárti politikus rendkívül ügyesen kampányolt, folyamatosan hang­súlyozta, ezúttal nem pártot, ha­nem személyt kell választani, másrészt a szavazókban műkö­dött az a mechanizmus, amely megakadályozta, hogy a szo­­ciáldemokrata-szociálliberális koalíció túlgyőzze magát. A tér­ség szakértője szerint ugyanak­kor Mesic várható, meglepően fölényes győzelme - hiszen felte­hetően rá szavaz most a HDZ- sek többsége is - megerősíti a parlamenti választásokon nem túlságosan jól szerepelt, így csu­pán a tárcák egynegyedét megka­pott négy kis párt önbizalmát, to­vább növelve ezzel a konfliktusok esélyét a hatos kormánykoalíción belül. A két továbbjutó ellenzéki jelölt közötti, a kampány során érthetően nagyobb hangsúlyt ka­pott különbségek azonban az elemző szerint nem lényegesek. Erre utal az is, hogy a viharos kampánycsörték után a kormány különösebb zökkenők nélkül megalakult. Aztán nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Mesic már évek óta ellenezte Tudjman túlzott hatalmát, ezért a hang­­súlybeli eltérések ellenére sem elsősorban ő, sokkal inkább az alkotmánymódosításhoz szüksé­ges kétharmados többség hiánya akadályozhatja az elnöki jogkö­rök gyors leépítését. Hasonlóképpen nem várható komoly súrlódás a kormánykoalí­ción belül az alapvető külpolitikai kérdésekben, így a boszniai hor­­vátok támogatásának leépítését is könnyíti e kötelék Balkánhoz fű­ződő jellege, a nyitás igénye. Ju­hász József úgy véli, ma a függet­lenség első évei utáni érthetően kissé eltúlzott nemzeti öntudat is visszafogottabb. A társadalom megértette, hogy a nemzetközi közösséggel dacolva az elszige­teltség egyre fojtogatóbb, s az eu­rópai folyamatokba visszaillesz­kedés érdekében azokat választot­ta meg, akiket a külvilág sugallt. Az egységes koalíciós akarat mellett is a rejtett aknák számát növeli azonban az együttműködés kérdése a hágai bírósággal - hív­ja fel a figyelmet a történész. A potenciális háborús bűnösökre ugyanis sokan nemzeti hősként tekintenek, ráadásul közülük töb­ben a hadsereg magas rangú tiszt­jei, így hozzájuk nyúlni nehéz, s aligha lesz zökkenőmentes. Még inkább kikezdhetik a kormány népszerűségét a gazda­ság szanálása érdekében megho­zandó fájdalmas intézkedések. A minősített többség hiánya mellett ráadásul várhatóan az ideológiai­lag meglehetősen sokszínű koalí­ción belül is lényegesen eltérnek majd a vélemények több kérdés­ben. Példaként a problematikus agrárszféra rendbetételét említi az elemző, amelyben nyilvánva­lóak a parasztpárt külön érdekei, így az instabil többség miatt már egy-egy probléma is kormány­­válságot idézhet elő, s az sem zárható ki, hogy a koalíció szaka­dása a közhangulat elkerülhetet­lennek látszó általános romlása előtt bekövetkezik - figyelmeztet Juhász József. (stter) „ Visegrádi ” döntésre várva Szlovák-cseh vízumegyeztetés A szlovák külügyi szakértők a jö­vő héten Prágában egyeztetnek az orosz, a belarusz és az ukrán beutazók vízumkényszeréről - közölte vasárnap a SITA hírügy­nökséggel Kukán szlovák kül­ügyminiszter. Prága már döntött a vízumkényszerről a három or­szággal szemben, Pozsony vi­szont még nem alakította ki állás­pontját. Eduard Kukán elmondta, hogy a külügy a prágai egyezte­tés után a kérdést kormány elé terjeszti, s az korrekt mérlegelés után dönt a megfelelő lépésekről. A szlovák kereskedelmi hír­­ügynökség emlékeztetett a vi­segrádi országok egy korábbi megállapodására, miszerint „egységesen és szolidárisan” fognak eljárni a három kelet-eu­rópai államot érintő vízumpoli­tikájukban, s Kukán korábban jelezte, hogy Pozsony egyeztet­ni kíván visegrádi partnereivel. Amputálták Samil Baszajev csecsen hadúr jobb lábát Putyin „bevette” Groznijt HÍRÖSSZEFOGLALÓ­­ „Éppen most jelentették a főhadiszállás­ról, hogy röviddel ezelőtt bevet­ték a terroristák ellenállásának utolsó bástyáját, Groznij Za­­vodszkoj kerületét, s az egyik adminisztratív épületre kitűzték az orosz lobogót. Úgyhogy el lehet mondani, hogy véget ért a Groznij felszabadítását célzó hadművelet” - jelentette ki va­sárnap Vlagyimir Putyin orosz ügyvezető államfő, miniszterel­nök az állami CRT televíziónak adott interjújában. A harcok súlypontja a hírek szerint való­ban a déli hegyvidékre helyező­dik át, s noha a Vegyenói-szo­­rosban vasárnap csak szórvá­nyos összetűzések voltak, az Arguni-szorosból komoly har­cokat jelentettek az orosz tö­megtájékoztatási eszközök, a Groznijból kitört csecsen fegy­veresek ugyanis éppen az arguni szorosnak vették az irányt. Va­sárnapra virradóra itt két kitöré­si kísérletet is meghiúsítottak a szövetségi erők, s csaknem másfél száz szakadárt öltek meg Saami-jürt és Katir-jürt telepü­lések körzetében. Az orosz légi­erő tevékenységét vasárnap ne­hezítette az erős havazás, s ezért az összecsapások intenzitása is alábbhagyott a hegyi terepen. Immár bizonyos egyébként, hogy még a múlt hétfőn súlyo­san megsebesült Samil Baszajev csecsen hadúr, az NTV orosz tévécsatorna vasárnap videofel­vételeket sugárzott arról, hogy az egy hete Groznijból kitörő hadparancsnok jobb lábát térden alul amputálni kellett - adta hí­rül az MTI. Mindeközben más csecsen osztagparancsnokok a helyi televízióban „totális hábo­rúval” fenyegették meg Orosz­országot. Mint közölték, a békés lakosokat kímélni fogják, akár­csak azokat az orosz vezetőket, akiknek nincs közül a véres há­borúhoz. A nagyobb orosz váro­sokban mindazonáltal már két hete fokozott készültségben van a rendőrség, mert újabb csecsen terrorcselekményektől tartanak. Moszkvában pedig szombaton teljes riadalom volt, mert egyes hírek szerint robbanóanyaggal megrakott teherautó jutott be az orosz fővárosba, de végül a rendőrség vasárnap közölte: semmi sem erősítette meg a ko­rábbi információkat. A Csecsen­földdel szomszédos sztavropoli területen fokozottan ellenőrzik a gázvezetékeket, mert értesülé­sek szerint a nagyobb lakóháza­kat a gázrendszer felrobbantásá­val próbálják majd elpusztítani a terroristák. A csecsen hadvezetés vasár­nap cáfolta, hogy fogolycsere keretében két orosz katonát ad­tak volna Andrej Babickijért, az amerikai Szabadság Rádió tu­dósítójáért (akit az orosz ható­ságok két hete fogtak el Groznij mellett, s a csecsenekkel való együttműködéssel vádoltak). A csecseneknek nincs tudomásuk ilyen fogolycseréről, s semmit nem tudnak az újságíró sorsáról - hangsúlyozták a közlemény­ben. Tévéképernyőről készült felvétel a műtőasztalon fekvő Samil Baszajevről reuters-fotó Menedékjogot kért az egyiptomi pilóta Politikai menedékjogot kért az MTI szerint Nagy-Britanniától pénteken az egyiptomi légitársa­ság egyik pilótája, Hamdi Hanafi Taha, aki azt állítja, hogy infor­mációi vannak a társaság New York és Kairó között közlekedő járatának tavaly október 31-én bekövetkezett lezuhanásáról. A hírt szombaton jelentette be az EgyptAir elnöke, Mohammed Fahim Rayan, de hangsúlyozta, hogy a pilóta semmit nem tud a tavaly októberi katasztrófáról. Az EgyptAir Boeing típusú gépe az Egyesült Államok part­jainál zuhant az Atlanti-óceánba. A 217 halálos áldozattal járó tra­gédia okát hivatalosan még nem közölték, de egyiptomi tisztvise­lők cáfolják azt az amerikai felté­telezést, hogy a másodpilóta ön­­gyilkosságot akart elkövetni, és szándékosan okozta a gép vesztét. 2000. február 7., hétfő I­A­ Qje­reskedelmi és Hitelbank KÖZLEMÉNY A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. és a Raiffeisen Bank Rt., mint a MiZo Baranyatej Rt. finanszírozói, a MiZo Baranyatej Rt. pénzügyi helyzetének ismeretében a Társasággal és tulajdonosaival ez év január 28-án kötött megállapodást és a banki megfigyelő státuszát továbbra is fenntartják, fennálló hiteleiket nem mondják fel, sőt, szándékukban áll zárt konstrukció keretében további finanszírozást is biztosítani. A két Bank lehetőséget kíván ezzel teremteni arra, hogy a Társaság, az utóbbi három hónapban elért pozitív ered­ménye alapján, a jelenlegi felszámolási helyzetet leküzd­­je, és a szállítóival megegyezve, tovább működhessen.

Next