Magyar Nemzet, 2000. február (63. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-07 / 31. szám
é V I A CDU-vezetés kiteregeti a részleteket Kohl doktor beszél, de hallgat BERLIN - Fordulat állt be a német kereszténydemokraták pártpénzbotrányában. Az országos elnökség, amely eddig szinte szertartásosan ismételgette az ügy fenntartások nélküli és mielőbbi feltárásának parancsolatát, másrészt viszont nem alaptalanul tette ki magát az eltussolás gyanújának, most taktikát váltott. Míg eddig szeletenként tárta a nyilvánosság elé az újabb és újabb tényeket, most az aprólékos részletek valóságos özönét zúdítják a közvéleményre. Az eddig hallgató vagy csak az újságírókat szidalmazó Helmut Kohl is a tévékamerák elé állt, hogy semmi újdonságot ne mondjon, leszámítva ártatlanságának hangoztatását. Willi Hausmann, a CDU ügyvezetője az elmúlt hét elején sorra meghallgatta a korrupciógyanús ügy főszereplőit, köztük a legendás „másodlagos pártgazdaságot” kezelő Horst Weyrauch - immáron pártonkívüli - adótanácsadót és magát Helmut Kohl volt kancellárt és pártelnököt. A pártelnökség pénteken háromórás ülésen vitatta meg Hausmann jelentését, majd késő délután Wolfgang Schäuble elnök, Angela Merkel főtitkár és az ügyvezető sajtóértekezleten ismertette az eredményt. A „tényálladék” töménytelen részlete azonban nem fedhette el a rettenetes valóságot: nemcsak a Hessen tartományi, hanem az országos pártszervezet is rendelkezett titkos és illegális külföldi számlákkal - közülük a liechtensteinieket egy nem létező, Norfolk Alapítvány nevén vezették -, ezeken legalábbis tisztázatlan eredetű pénzeket tartottak és síboltak vissza az országba különböző pártmegmozdulások törvényellenes pénzelésére. Walther Leisler Riep, aki Kohl pártelnöksége idején 21 évig volt a német kereszténydemokraták kincstárnoknak nevezett pénzgyűjtője, a nyugatnémet BND hírszerzőszolgálattól és az akkoriban szabad demokrata irányítású bonni külügyminisztériumtól is kapott pénzt, hogy abból támogassa a CDU spanyol és portugál testvérpártjait. Az adományozók közül a Siemens cég és Leo Kirch müncheni médiamogul neve került szóba, igaz, az érintettek hevesen tagadják a dolgot. Schäuble külön sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a következetesen „Kohl doktor úrként" emlegetett elődje továbbra sem hajlandó együttműködni a tényfeltárásban. Mint kiderült, Kohl 1993 előtt is vett át adományokat milliós nagyságrendben, ezek forrásáról azonban immáron nem azért nem nyilatkozik, mert becsületszavát adta az anonimitás megőrzésére, mint azt az 1993 és 1998 közötti milliók esetében állítja, hanem azért, mert úgymond elfelejtette, ki is adta a pénzes borítékokat. Helmut Kohl, aki az utóbbi hetekben már szinte egy lépést sem tesz ügyvédje nélkül, ugyancsak harcmódot váltott. Múlt hétfő este váratlanul interjút adott mind a két nagy országos közszolgálati televízió esti magazinjának. Kohl most azt vallotta, hogy neki személy szerint semminemű tudomása nem volt a feketekasszákról, a sötét ügyletek az ő háta mögött, az ő tudta nélkül folytak. Az 1993 és 1998 közötti adakozók nevét soha nem fogja elárulni, mert egy úriember számára az adott szó a törvényeknél is fontosabb, csak annyit mondhat róluk, hogy , jó hírnevű német állampolgárok”. Ez az egyetlen kérdés, amelyben „nézeteltérése” van Schäubléval, ostobaság és hitelrontó rágalom az az állítás, hogy ő utódja ellen intrikálna, ami arra vezethető vissza, hogy egy korábbi - még ügyvéd nélkül adott - interjújában arról beszélt, „csapatai harcban állnak” (!), és Schäuble „majd jól megnézheti magának, ki marad talpon a végén”. A mind kínosabb ügy tehát új szakaszba lépett. A pártpénzbotrány főszereplői egymást vádolják, és ellentmondásaikból alakul ki a mégoly zavaros kép. Helmut Kohl szemlátomást nem számított arra, hogy egykori bizalmasai megtörik a hallgatás fogadalmát. Azzal azonban, hogy most minden köztörvényes cselekményt az ő nyakukba varr, aligha az iránta való lojalitást ösztönzi. Józsa György 2 Masfur Nenwl KÜLPOLITIKAI SZEMLE AZ OSZTRÁK KORMÁNYALAKÍTÁSSAL kapcsolatos magyar álláspont rendkívül bölcs és megfontolt, az Európai Unió szankciói Béccsel szemben pedig megkésettek és - nyilván ennek ellensúlyozására - túlméretezettek - jelentette ki péntek este Párizsban Fejtő Ferenc magyar származású történész, Közép-Európa-szakértő. Szerinte az EU-ra nézve éppoly kevéssé jelent veszélyt Haiderék kormányra kerülése, mint az, hogy a Lionel Jospin vezette francia kormányban kommunisták vesznek részt. Egy-két hónap múltán letisztulnak a dolgok, és a Nyugat látni fogja, hogy mindössze reformokról van szó „minden verbális, ideológiai látszat ellenére”. Magyarország nem felejti el Európával szemben vállalt kötelezettségeit, de érthető módon Ausztriával mint szomszéd állammal szemben nem kíván radikális beavatkozási politikát folytatni - kommentálta az MTI-nek a politológus Martonyi János külügyminiszter nyilatkozatát, amelyben úgy vélte, hogy az új osztrák kormányt a tettei alapján kell majd megítélni. ,,A magyarok ezzel együtt jól tudják, hogy Haiderék magyarellenesek, és általában az EU bővítése ellen foglalnak állást” - jegyezte meg Fejtő. CSODÁLKOZÁSÁNAK ADOTT HANGOT viszont azon rokonszenv-nyilatkozatok fölött, amelyek „a magyar nemzeti érdekekre olyannyira hivatkozó szélsőjobboldal” részéről hangzottak el az FPÖ kormányra kerülésével kapcsolatban. Ezek a vélemények - utalt Fejtő a MIÉP álláspontjára - nem veszik tudomásul azt, hogy Haiderék programjában első helyen szerepel az EU bővítésének elutasítása. Kétségtelen továbbá, hogy a Haider-párt idegengyűlölete nemcsak a bosnyák és koszovói menekültek, a törökök ellen irányul, ugyanúgy magyar-, cseh- és lengyelellenes is. A NATO ÉS A LEENDŐ EURÓPAI VÉDELMI STRUKTÚRA (ESDI) közötti konfliktus veszélyére hívta fel a figyelmet egy szombaton megjelent interjúban az amerikai védelmi miniszter. A 36. biztonságpolitikai konferencia alkalmából Münchenben tartózkodó William Cohen a Süddeutsche Zeitungban kifejtette: az ESDI létrehozása nem jelentheti „külön, párhuzamos, autonóm szervezet” megalakulását, és nem merülhet ki csupán egy „bürokratikus struktúra felállításában”. Ez ugyanis csak gyengítené az atlanti kapcsolatokat. Az amerikai miniszter szükségesnek nevezte az európai szövetségesek katonai kiadásainak emelését, ami az önálló európai struktúra létrehozása szempontjából is elengedhetetlen. (L. G. J.) Visszalépés veszélyét rejtő északír patthelyzet Nem adja le a fegyvereit az IRA Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) szombaton tudatta: nem hajlandó leadni fegyvereit sem a protestánsok, sem a brit kormány fenyegetésének hatására - jelentette az MTI. Az ír tévének küldött közleményében a szervezet közölte ugyan, hogy a leszerelésről folyó viták „rendezhetők”, de leszögezte, hogy a fegyverek leadása nem a London és az unionisták szabta feltételek szerint és nem a brit fenyegetések hatására fog megtörténni. Az IRA bejelentése azt sejteti, hogy a szervezet még a forma kedvéért sem hajlandó megkezdeni a leszerelést. A brit kormány törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, amely szerint London visszavonja a nyolc hete hatalmon lévő északír irányító testület jogosítványait, hacsak az IRA jövő péntekig világos jelét nem mutatja annak, hogy beszolgáltatja fegyvereit. Az Ulsteri Unionista Párt pedig közölte: nem hajlandó a továbbiakban együtt kormányozni a Sinn Feinnel, az IRA politikai szárnyával, amíg az IRA nem szerel le. Nemzetközi élet Biztosnak tűnik Mesic győzelme Juhász József történész a horvátországi elnökválasztás esélyeiről „Szinte biztosra vehető a látványosan hajrázó Stipe Mesic győzelme, hiszen a jobbközép szellemiségű, a parlamentarizmus iránt következetesen elkötelezett ellenzéki politikusra már két hete is másfélszer annyian szavaztak, mint szintén ellenzéki, szociálliberális vetélytársára, Drazen Budisára. Mesic sikere árnyaltabbá teszi a Tudjman-éra utáni váltást, kiegyensúlyozottabbá teszi a balközép és a centrumpártok kormányzó nagykoalíciójának a hatalmi viszonyait is” - vázolta az esélyeket a horvátországi elnökválasztás hétfői, második fordulója előtt lapunknak Juhász József történész, az ELTE oktatója. A négyes ellenzéki kiskoalíció által támogatott Mesic némiképp meglepő gyors előretörését két okkal magyarázza Juhász József. Egyrészt a Budisánál markánsabb, erőteljesebb néppárti politikus rendkívül ügyesen kampányolt, folyamatosan hangsúlyozta, ezúttal nem pártot, hanem személyt kell választani, másrészt a szavazókban működött az a mechanizmus, amely megakadályozta, hogy a szociáldemokrata-szociálliberális koalíció túlgyőzze magát. A térség szakértője szerint ugyanakkor Mesic várható, meglepően fölényes győzelme - hiszen feltehetően rá szavaz most a HDZ- sek többsége is - megerősíti a parlamenti választásokon nem túlságosan jól szerepelt, így csupán a tárcák egynegyedét megkapott négy kis párt önbizalmát, tovább növelve ezzel a konfliktusok esélyét a hatos kormánykoalíción belül. A két továbbjutó ellenzéki jelölt közötti, a kampány során érthetően nagyobb hangsúlyt kapott különbségek azonban az elemző szerint nem lényegesek. Erre utal az is, hogy a viharos kampánycsörték után a kormány különösebb zökkenők nélkül megalakult. Aztán nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Mesic már évek óta ellenezte Tudjman túlzott hatalmát, ezért a hangsúlybeli eltérések ellenére sem elsősorban ő, sokkal inkább az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség hiánya akadályozhatja az elnöki jogkörök gyors leépítését. Hasonlóképpen nem várható komoly súrlódás a kormánykoalíción belül az alapvető külpolitikai kérdésekben, így a boszniai horvátok támogatásának leépítését is könnyíti e kötelék Balkánhoz fűződő jellege, a nyitás igénye. Juhász József úgy véli, ma a függetlenség első évei utáni érthetően kissé eltúlzott nemzeti öntudat is visszafogottabb. A társadalom megértette, hogy a nemzetközi közösséggel dacolva az elszigeteltség egyre fojtogatóbb, s az európai folyamatokba visszailleszkedés érdekében azokat választotta meg, akiket a külvilág sugallt. Az egységes koalíciós akarat mellett is a rejtett aknák számát növeli azonban az együttműködés kérdése a hágai bírósággal - hívja fel a figyelmet a történész. A potenciális háborús bűnösökre ugyanis sokan nemzeti hősként tekintenek, ráadásul közülük többen a hadsereg magas rangú tisztjei, így hozzájuk nyúlni nehéz, s aligha lesz zökkenőmentes. Még inkább kikezdhetik a kormány népszerűségét a gazdaság szanálása érdekében meghozandó fájdalmas intézkedések. A minősített többség hiánya mellett ráadásul várhatóan az ideológiailag meglehetősen sokszínű koalíción belül is lényegesen eltérnek majd a vélemények több kérdésben. Példaként a problematikus agrárszféra rendbetételét említi az elemző, amelyben nyilvánvalóak a parasztpárt külön érdekei, így az instabil többség miatt már egy-egy probléma is kormányválságot idézhet elő, s az sem zárható ki, hogy a koalíció szakadása a közhangulat elkerülhetetlennek látszó általános romlása előtt bekövetkezik - figyelmeztet Juhász József. (stter) „ Visegrádi ” döntésre várva Szlovák-cseh vízumegyeztetés A szlovák külügyi szakértők a jövő héten Prágában egyeztetnek az orosz, a belarusz és az ukrán beutazók vízumkényszeréről - közölte vasárnap a SITA hírügynökséggel Kukán szlovák külügyminiszter. Prága már döntött a vízumkényszerről a három országgal szemben, Pozsony viszont még nem alakította ki álláspontját. Eduard Kukán elmondta, hogy a külügy a prágai egyeztetés után a kérdést kormány elé terjeszti, s az korrekt mérlegelés után dönt a megfelelő lépésekről. A szlovák kereskedelmi hírügynökség emlékeztetett a visegrádi országok egy korábbi megállapodására, miszerint „egységesen és szolidárisan” fognak eljárni a három kelet-európai államot érintő vízumpolitikájukban, s Kukán korábban jelezte, hogy Pozsony egyeztetni kíván visegrádi partnereivel. Amputálták Samil Baszajev csecsen hadúr jobb lábát Putyin „bevette” Groznijt HÍRÖSSZEFOGLALÓ „Éppen most jelentették a főhadiszállásról, hogy röviddel ezelőtt bevették a terroristák ellenállásának utolsó bástyáját, Groznij Zavodszkoj kerületét, s az egyik adminisztratív épületre kitűzték az orosz lobogót. Úgyhogy el lehet mondani, hogy véget ért a Groznij felszabadítását célzó hadművelet” - jelentette ki vasárnap Vlagyimir Putyin orosz ügyvezető államfő, miniszterelnök az állami CRT televíziónak adott interjújában. A harcok súlypontja a hírek szerint valóban a déli hegyvidékre helyeződik át, s noha a Vegyenói-szorosban vasárnap csak szórványos összetűzések voltak, az Arguni-szorosból komoly harcokat jelentettek az orosz tömegtájékoztatási eszközök, a Groznijból kitört csecsen fegyveresek ugyanis éppen az arguni szorosnak vették az irányt. Vasárnapra virradóra itt két kitörési kísérletet is meghiúsítottak a szövetségi erők, s csaknem másfél száz szakadárt öltek meg Saami-jürt és Katir-jürt települések körzetében. Az orosz légierő tevékenységét vasárnap nehezítette az erős havazás, s ezért az összecsapások intenzitása is alábbhagyott a hegyi terepen. Immár bizonyos egyébként, hogy még a múlt hétfőn súlyosan megsebesült Samil Baszajev csecsen hadúr, az NTV orosz tévécsatorna vasárnap videofelvételeket sugárzott arról, hogy az egy hete Groznijból kitörő hadparancsnok jobb lábát térden alul amputálni kellett - adta hírül az MTI. Mindeközben más csecsen osztagparancsnokok a helyi televízióban „totális háborúval” fenyegették meg Oroszországot. Mint közölték, a békés lakosokat kímélni fogják, akárcsak azokat az orosz vezetőket, akiknek nincs közül a véres háborúhoz. A nagyobb orosz városokban mindazonáltal már két hete fokozott készültségben van a rendőrség, mert újabb csecsen terrorcselekményektől tartanak. Moszkvában pedig szombaton teljes riadalom volt, mert egyes hírek szerint robbanóanyaggal megrakott teherautó jutott be az orosz fővárosba, de végül a rendőrség vasárnap közölte: semmi sem erősítette meg a korábbi információkat. A Csecsenfölddel szomszédos sztavropoli területen fokozottan ellenőrzik a gázvezetékeket, mert értesülések szerint a nagyobb lakóházakat a gázrendszer felrobbantásával próbálják majd elpusztítani a terroristák. A csecsen hadvezetés vasárnap cáfolta, hogy fogolycsere keretében két orosz katonát adtak volna Andrej Babickijért, az amerikai Szabadság Rádió tudósítójáért (akit az orosz hatóságok két hete fogtak el Groznij mellett, s a csecsenekkel való együttműködéssel vádoltak). A csecseneknek nincs tudomásuk ilyen fogolycseréről, s semmit nem tudnak az újságíró sorsáról - hangsúlyozták a közleményben. Tévéképernyőről készült felvétel a műtőasztalon fekvő Samil Baszajevről reuters-fotó Menedékjogot kért az egyiptomi pilóta Politikai menedékjogot kért az MTI szerint Nagy-Britanniától pénteken az egyiptomi légitársaság egyik pilótája, Hamdi Hanafi Taha, aki azt állítja, hogy információi vannak a társaság New York és Kairó között közlekedő járatának tavaly október 31-én bekövetkezett lezuhanásáról. A hírt szombaton jelentette be az EgyptAir elnöke, Mohammed Fahim Rayan, de hangsúlyozta, hogy a pilóta semmit nem tud a tavaly októberi katasztrófáról. Az EgyptAir Boeing típusú gépe az Egyesült Államok partjainál zuhant az Atlanti-óceánba. A 217 halálos áldozattal járó tragédia okát hivatalosan még nem közölték, de egyiptomi tisztviselők cáfolják azt az amerikai feltételezést, hogy a másodpilóta öngyilkosságot akart elkövetni, és szándékosan okozta a gép vesztét. 2000. február 7., hétfő IA Qjereskedelmi és Hitelbank KÖZLEMÉNY A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. és a Raiffeisen Bank Rt., mint a MiZo Baranyatej Rt. finanszírozói, a MiZo Baranyatej Rt. pénzügyi helyzetének ismeretében a Társasággal és tulajdonosaival ez év január 28-án kötött megállapodást és a banki megfigyelő státuszát továbbra is fenntartják, fennálló hiteleiket nem mondják fel, sőt, szándékukban áll zárt konstrukció keretében további finanszírozást is biztosítani. A két Bank lehetőséget kíván ezzel teremteni arra, hogy a Társaság, az utóbbi három hónapban elért pozitív eredménye alapján, a jelenlegi felszámolási helyzetet leküzdje, és a szállítóival megegyezve, tovább működhessen.