Magyar Nemzet, 2000. február (63. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-07 / 31. szám

­ A­­ Kölcsönös vádaskodás a Hezbollah-akciók miatt Befagyasztott szír—izraeli viszony Izrael felfüggesztette kapcsolatait Szíriával, miután a Hezbollah ne­vű síita szervezet, amely szíriai támogatást élvez, az utóbbi na­pokban felújította támadásait az izraeli fegyveres erők, illetve a zsidó állammal szövetséges Dél­libanoni Hadsereg (SLA) ellen, amelynek egy hete meg is ölték a parancsnokhelyettesét - jelentette szombaton a jeruzsálemi rádió. Az izraeli vezetők azzal vádolták meg Damaszkuszt, hogy lazított a Hezbollah rablásán. Szíria viszont Izraelt tette felelőssé a térségben tapasztalható feszültségnöveke­dés miatt. Amnon Lipkin-Sahak izraeli idegenforgalmi miniszter - mint az MTI megjegyezte előző nap Genfben még nem hivatalos tárgyalásokat folytatott szíriai és amerikai illetékesekkel az iz­­raeli-szíriai békefolyamat felújí­tásának a lehetőségeiről. 2000. február 7., hétfő „Az osztrák fejlemények lassíthatják a bővítést” Néppártok vitája Schüsselékről (Folytatás az 1. oldalról) Lényegében ezt tükrözi az „Eu­rópa 2010: a jövő középen van” mottóval tartott eszmecsere záró­­dokumentuma is, amelyben a néppártok hitet tettek a fejlődés, a növekedés, a foglalkoztatás, az oktatás és a képzés minőségi ki­terjesztése, a magánkezdeménye­zés, a családok kiemelt támogatá­sa mellett. A világra nyitott Euró­pában nincs helye diszkriminá­ciós, rasszista és idegengyűlölő megnyilvánulásoknak - olvasha­tó a nyilatkozatban. A madridi tanácskozáson, bár hivatalosan nem szerepelt a napi­renden, kiemelt figyelmet kaptak az ausztriai fejlemények. José Maria Aznar, a vendéglátó Spa­nyolország miniszterelnöke - a franciák támogatásával - még annak a lehetőségét is felvetette, hogy az Európai Néppártok Szö­vetségéből zárják ki az osztrák tagpártot a Jörg Haider pártjával kötött koalíciós megállapodás miatt. Erről nem határoztak Mad­ridban, a döntés az Európai Nép­pártok Politikai Tanácsának feb­ruár 10-i lisszaboni ülésén várha­tó. „Azt, hogy újraélednek szél­sőséges és nacionalista mítoszok, és hogy populista vezetők jutnak be kormányokba, semmiképpen nem segíthetjük, és nem fogad­hatjuk el” - hangsúlyozta záróbe­szédében Aznar. A visegrádi országok jelen lévő vezetői különmegbeszélést is tartottak. Mint Orbán Viktor elmondta, Jerzy Buzek lengyel és Mikulás Dzurinda szlovák mi­niszterelnökkel megállapították, a három kormány álláspontja szinte teljesen egybeesik, s elha­tározták, hogy szükség szerint a jövőben is tartanak hasonló kon­zultációkat. Kérdésre válaszolva a miniszterelnök közölte: a kor­mányalakításkor szokásos üdvöz­letét elküldte Schüssel osztrák kancellárnak, akitől egyelőre nem érkezett jelzés arra, hogy Magyarországra szeretne látogat­ni, és magyar részről sem volt ilyen javaslat. A miniszterelnök alapvetően eltérőnek minősítette az EU tagjainak és a tagjelölt or­szágoknak a helyzetét Ausztria megítélésében. „Ha az uniót kö­vetnénk, elveszítenénk teljes kap­csolatrendszerünket Béccsel” - mondta. Tagjelöltként ugyanis nem állnak rendelkezésre azok az uniós érintkezési fórumok, ame­lyek szankció esetén is biztosítot­tak a tagországoknak. Szerinte az erőteljes brüsszeli reakciók egyébként is utóbbiaknak és nem a tagjelölteknek szólnak. Ebben a térségben szélsőséges pártok nem szoktak 15 százalékot kapni - ér­velt a kormányfő. A néppártok hagyományosan olyan csoportot alkotnak az Eu­rópai Unión belül, amely mindig is akarta a bővítést - szögezte le a miniszterelnök. Kérdésünkre válaszolva ugyanakkor elismerte, hogy az osztrák fejlemények át­tételesen lassíthatják a bővítést. Az EU ugyanis az intézményi re­formtanácskozás napirendjének kiszélesítése mellett dönthet, pél­dául a politikai unióval összefüg­gő kérdéseknél, ami meghosz­­szabbíthatja a kormányközi kon­ferenciát, holott annak mielőbbi lezárása előfeltétele az új tagok felvételének. Aznar spanyol kormányfő Orbánnal tárgyalva Madrid tá­mogatásáról biztosította a ma­gyar csatlakozási menetrendet, hogy a tárgyalásokon valameny­­nyi fejezetet megnyissák a portu­gál elnökség idején, illetve to­vábbi öt, de inkább hat fejezetet lezárjanak június végéig. .Ahogy kiderült, hogy a legtöbb fejezet­ben nincs véleménykülönbség közöttünk, úgy kerül egyre in­kább előtérbe a magyar gazdaság versenyképessége és életszínvo­nal-javító képessége, s az egy fő­re jutó GDP jelentősége is mind nagyobb lesz” - vélekedett a mi­niszterelnök. Orbán végül arról tájékoztatott, hogy Madridban ta­nácskozott Silvio Berlusconi volt olasz kormányfővel, és meghívta őt Magyarországra. Kocsi Margit SR, AZNAR Buzek lengyel, Aznar spanyol és Orbán magyar kormányfő a tanácskozáson Nemzetközi élet Csatlakozási nyugtalanság Varsóban is A nyugtalanság egyik fő oka, mely az új osztrák kormány beiktatá­sa miatt tölti el Lengyelországot, Varsó uniós csatlakozásának esetleges késleltetése - mondta az MTI szerint Jerzy Buzek kor­mányfő a madridi találkozóról hazatérve, szombat éjjeli repülőtéri nyilatkozatában. Emlékeztetett, hogy az Osztrák Szabadságpárt és vezetője Varsó EU-csatlakozásáról és általában az­ unió keleti bő­vítéséről többször kedvezőtlenül nyilatkozott. Buzek elmondta, az értekezleten javaslatot tett egy megfigyelőcsoport felállítására, amely összegyűjtené az adatokat mindarról, ami Ausztriában tör­tént és történik, hogy utána a kormányok megfelelően tudjanak reagálni, mert az elsietett döntések nem mindig szerencsések. Fenntartásai ellenére Martonyi bízik az osztrák támogatásban Az új osztrák kormány megala­kulása kapcsán a Magyar Rádió 16 óra című szombati műsorának nyilatkozva Martonyi János az MTI jelentése szerint reményét fejezte ki, hogy nem lesz késle­kedés és fennakadás az Európai Unió kibővítése során, és a csat­lakozási tárgyalások eredményét kivétel nélkül mind a tizenöt or­szág kormánya, illetve parla­mentje a ratifikáláskor elfogadja majd. „Úgy tűnik, hogy az új kormány gesztusokat tesz Auszt­riában, támogatja a kibővítést, persze beszél bizonyos feltételek­ről” - fogalmazott a külügymi­niszter, jelezve ugyanakkor, hogy bizonyos aggodalmai és fenntar­tásai változatlanul vannak. Martonyi kitért arra, hogy Norvégia kivételével az úgyneve­zett kívülálló országok - ide ért­ve az euroatlanti régió államait és az uniós tagjelölteket is - egyelő­re nem vezetnek be Ausztriával szemben olyan intézkedéseket, mint amilyeneket az EU-államok foganatosítanak. A magyar állás­pont megegyezik azzal az uralko­dó véleménnyel, hogy „ha bekö­vetkezik az, amitől annyian fél­nek, hogy a korábbi szabadság­­párti megnyilatkozások megje­lennek az osztrák kormány politi­kai cselekvésének a szintjén is, akkor lépéseket fognak tenni". „Ha bármilyen olyan politika megjelenik, ami idegengyűlöletre vagy a rasszizmus bármelyik for­májára utal, akkor mi lépni fo­gunk” - fogalmazott a külügy­miniszter, nem zárva ki annak a lehetőségét, hogy szükség esetén Magyarország is megteszi ugyanazokat az intézkedéseket, amelyeket az EU tagállamai al­kalmaznak Ausztriával szemben. * A szabad demokraták aggód­nak amiatt, hogy az új osztrák kormánykoalíció a szélsőjobbol­dali erőket bátorítja a térségben és Magyarországon - mondta Szent- Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának szabad de­mokrata elnöke szombaton Mo­sonmagyaróváron. Szent-Iványi és Demszky Gábor, Budapest fő­polgármestere az SZDSZ kezde­ményezésére megbeszélést foly­tatott Karl Stix burgenlandi tarto­mányfőnökkel, az Osztrák Szo­ciáldemokrata Párt egyik alelnö­­kével, valamint A. Nagy László­val, a szlovák parlament emberi jogi és kisebbségi bizottságának elnökével, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnökével. Belga-francia kampány a Haider-miniszterek ellen Bénultság árnya az EU felett BRÜSSZEL­­ Valószínűleg újabb egyeztetésre kerül majd sor az Európai Unió tizennégy tagállama között, azt tisztázan­dó, milyen konkrét EU-ügyeket érintő lépésekre célszerű lefor­dítani az osztrák kormánytól va­ló távolságtartás szándékát - de­rült ki uniós diplomáciai közlé­sekből. Nyilván ezt az alkalmat fogják kihasználni azok a tagor­szágok - mindenekelőtt Fran­ciaország és Belgium -, ame­lyek további intézkedéseket szorgalmaznak, így egyebek kö­zött arra akarják rávenni tagtár­saikat, hogy biztassák fel a por­tugál uniós elnökséget: hivata­los EU-miniszteri ülésekre ne hívják meg az FPÖ pártszíneket képviselő osztrák minisztereket. Az eddigi képlet látszólag világos: a tizennégyek csupán kétoldalú viszonyaikban jelen­tették be a kapcsolatok leépíté­sét Ausztriával, hasonló döntés­re EU-szinten még nem került sor, így a konfliktus a közösségi szintű munkát nem kellene hogy érintse. Vannak azonban tisztá­zatlan területek, mindenekelőtt abban, hogy hol a határ a kétol­dalú viszony és az EU-intéz­­ményi munka között. A tagfel­vételi tárgyalások például for­málisan az EU keretein kívül zajlanak: a jelöltek nem az unióval, hanem annak szuverén tagállamaiból alkotott csatlako­zási konferenciával ülnek le tár­gyalni. Ez tehát nem az EU Ta­nács ernyője alá tartozó ese­mény, másfelől viszont nem is kétoldalú aktus, hanem „olyan köztes terület, aminek az oszt­rák ügy szempontjából való megítélését a tizennégyeknek még el kell dönteniük” - je­gyezte meg a hét végén az EU Miniszterek Tanácsának egy ve­zető munkatársa. Elviekben pontosan ugyanez a dilemma merül fel az EU-intézmények megreformálásáról egy hét múl­va kezdődő „kormányközi kon­ferenciánál” is, aminek státusa jogilag hasonló a csatlakozási konferenciáéhoz. Szakértők szerint szinte biz­tosra vehető az EU-döntéshozás lebénulása, ha a tizennégyek felkarolják a belga-francia kez­deményezést, és kizárják az FPÖ-minisztereket az EU-ta­­nácsülésekről. Jörg Haider már jelezte, hogy ez esetben Auszt­ria blokkolni fogja a munkát va­lamennyi EU-fórumon, azaz összes minisztere és nagyköve­te távol marad a munkától. Márpedig amíg Bécs formálisan tag, addig az egyhangú szava­zást igénylő EU-ügyekben nem születhet döntés egyetértése nélkül. Mindezek fényében is fi­gyelmeztetett Gregor Wosch­­nagg osztrák EU-nagykövet a European Voice hét végi számá­ban, hogy „könnyű valamit esz­kalálni, de aztán nehéz vissza­lépni” . Márpedig ha a diplomá­ciai bojkott teljessé válik, akkor az EU nagyköveti tanács mun­kája is megbénul, ez pedig az egész EU életét veszélybe so­dorhatja - mutatott rá. (fóris) Kormányvizsgálatot ígérnek a külföldet, felbujtók Klima ellen Csituló csatazaj Bécs utcáin (Folytatás az 1. oldalról) Thomas Klestil osztrák elnök a szombati események után nyu­galomra szólította fel a lakossá­got, elítélte a zavargásokat, és arra kért minden osztrákot, hogy e nehéz helyzetben tartsa­nak össze, ne kockáztassák meggondolatlanul, hogy a la­kosságot érzelmi szakadék osz­­sza két részre. A kormányra ke­rült szabadságpárt elnöke pedig igyekezett megnyugtatni hon­­fitásait, hogy ne aggódjanak a heves osztrákellenes külföldi hangulat miatt. Jörg Haider azt mondta, hogy a kétoldalú kap­csolatok befagyasztásának nincs különösebb jelentősége, mivel az uniós politika a miniszteri ta­nácsüléseken zajlik, ott pedig egyhangú döntésekre van szük­ség. Wolfgang Schüssel kancel­lár is meglehetősen határozottan bírálta az Európai Unió szank­cióit. Úgy fogalmazott, hogy „Ausztria nem lábtörlő, hanem stabil demokrácia". Azt hang­súlyozta ismételten, hogy az új kormányt a munkája szerint kell megítélni. Kaszab Zsuzsa* Bár a The Washington Post vasárnap fényképpel illusztrált, terjedelmes cikkben méltatta Schiff András zongoraművész virtuozitását, az a koncert, amelyhez előzetes kedvcsináló-­­ként a cikk íródott, elmarad. Schiff - a Jörg Haider vezette Osztrák Szabadságpártnak a bé­csi kormányba történt bekerülé­se miatt - időközben lemondta a szerdára a washingtoni osztrák nagykövetségre meghirdetett Bach-előadást. Schiff András a nagykövetséghez eljuttatott, kézzel írott üzenetében az MTI szerint kifejtette: őt mint Auszt­ria polgárát és mint európai zsi­dót mélységesen elkeserítik és megdöbbentik az ausztriai poli­tikai fejlemények. A művész szégyenteljesnek és megbocsát­­hatatlannak tekinti Haider fel­­emelkedését. „A politika és a művészet valójában nem vá­lasztható szét. Azoknak, akik nem értenek egyet, emlékezniük kellene azokra az időkre, ami­kor Heine, Mendelssohn és má­sok műveit a lángok közé vetet­ték” - szögezte le Schiff And­rás. Haider az ARD német televíziónak ad interjút reuters fotó Merényletek az iráni kormányépületeknél Teherán központjában öt robba­nás történt szombat este egy köz­úti csomópontnál, az iráni elnöki hivatalhoz, a parlamenthez és más kulcsfontosságú kormányin­tézményekhez közel. Az iráni tö­megtájékoztatás szerint egy em­ber életét vesztette és négyen megsebesültek. Az iraki televízió közölte, hogy a robbantásokat az iszlám kormány megdöntésére törekvő Modzsahedin Halk (Nép Szent Harcosai) elnevezésű el­lenzéki szervezet hajtotta végre. A szervezet mintegy harmincezer tagot számlál, székhelye Irakban van, s ott kapnak kiképzést fegy­veresei is. Mindeközben az iráni Kum városában immár negyedik napja tüntettek a hét végén az ország konzervatív vallási vezetői a „laza kulturális politika” ellen. A meg­mozdulások résztvevői a szabad­elvű Ataollah Mohadzserani, az iszlám ügyek minisztere lemondá­sát, valamint az iráni független sajtó szigorúbb ellenőrzését köve­telik. A konzervatívok felháboro­dását két karikatúra váltotta ki, amely - legalábbis szerintük - egyes vallási vezetők korruptságá­­ra és álszentségére utal. A város­ban elrendelték a hittudományi is­kolák bezárását, hogy a diákok és az iskolai alkalmazottak is részt vehessenek a tiltakozásban. Mint az MTI a Reutersre hivatkozva megjegyezte, a Teherántól 125 ki­lométerre délre fekvő Kum városa a síita muzulmán papság és a Mo­­hammed Khatami iráni elnök libe­rális reformjait ellenzők egyik fő központja. Elemzők szerint a feb­ruár 18-án esedékes parlamenti választások kampányában döntő szerep jut a reformszellemű sajtó­termékeknek. HajtyarNemzet 3 A KÜLFÖLD CARLA DEL PONTE, a jugo­szláviai háborús bűnöket vizsgá­ló hágai Nemzetközi Törvény­szék főügyésze a Politiken című dán lapnak elmondta: kérte a NATO főtitkárát, hogy egy olyan különleges katonai egységet állít­sanak fel, amelynek fő feladata a még szabadlábon lévő tömeg­gyilkosok felkutatása lenne. A PEKINGI rendőrség őrizetbe vette a betiltott Falunkung szekta több tucat tagját, akik a kínai új­év alkalmából tüntetést szervez­tek a Tienanmen téren. ELTÉRÍTETTEK egy afgán utasszállítót, s a légi kalózok a tálib kormányzattól Iszmail Han 1997-ben bebörtönzött ellenzéki vezető, a nyugat-afganisztáni He­rát tartomány korábbi kormány­zójának, a tálibok által 1996-ban megdöntött Rabbani elnök volt szövetségesének a szabadon bo­csátását követelik.

Next