Magyar Nemzet, 2000. március (63. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-01 / 51. szám
Az MSZP és az SZDSZ kivonult a médiaszavazásról Új elnök az ORTT élén Nem választották meg a Duna tévé kuratóriumi elnökségét . Az Országgyűlés kedden megválasztotta az Országos Rádió- és Televíziótestület elnökét és hat tagját, továbbá a Magyar Rádió kuratóriuma elnökét és elnökségének tagjait. A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége azonban nem kapta meg a kellő számű szavazatot. Az MSZP és az SZDSZ nem vett részt a szavazásban. A Magyar Rádió kuratóriumi elnöksége esetében csak a négy kormánypárti jelöltről szavazott a Ház. (Munkatársainktól) Az Országgyűlés tegnap heves ügyrendi vita után szavazott a médiatestületek kiegészítéséről. Körmendy-Ékes Judit személyében megválasztotta az ORTT új elnökét és a testület tagjait, majd megválasztotta a Magyar Rádió kuratóriumának elnökét s a kormányoldal által delegált tagokat. A várakozással szemben a Duna televízió kuratóriuma még nem alakulhat meg. A MSZP és az SZDSZ korábbi bejelentéséhez híven bojkottálta a médiatestületek kiegészítését célzó szavazást, miután Áder János házelnök - arra hivatkozva, hogy az MSZP, az SZDSZ nem tudott a MIÉP-pel közös jelöltet állítani a médiakuratóriumok elnökségébe - nem terjesztett elő ellenzéki indítványt. A MIÉP részt vett a szavazásban. Kovács László (MSZP) előzőleg a média-előterjesztés napirendről történő levételét indítványozta, hivatkozva a legfőbb ügyész álláspontjára, s hatpárti tanácskozást szorgalmazott. (Folytatás az 5., interjúnk az ORTT új elnökével all. oldalon) Az Osztrák Szabadságpárt vezetője látszólag vonul háttérbe Haider kancellári posztra vár BÉCS - A függöny mögé lépett Jörg Haider, és ezentúl súgóként irányítja a kormányt - így összegezhetőek az FPÖ vezetőjének távozásával kapcsolatos osztrák vélemények. Mindenki egyetért abban, hogy Haider nem a politikai porondról lépett le, hanem kissé hátrahúzódott, és ennek a lépésnek számos oka van. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, akit talán a legközelebbről érint a koalíciós pannerpárt élén történt változás, egészen másnap délig váratott a véleménynyilvánítással. Majd úgy vélte, Haider távozásával a koalíciós partner egyszerűen tehermentesíteni akarta a kormányt, egyúttal pedig maga Haider is szeretett volna enyhíteni mind az ausztriai, mind pedig a nemzetközi helyzeten. Maga az érintett lépéséről úgy nyilatkozott, hogy mostantól kezdve egyszerű párttag és csupán tanácsadó az FPÖ-n belül. A lemondás kapcsán személyes okokat is említett: fáradtnak mondta magát. Emellett azonban megerősítette, hogy egy szép napon el kívánja hódítani a miniszterelnöki posztot. (Folytatás a 3. oldalon) Jörg Haider mellett utóda, Susanne Ries-Passer a bécsi sajtóértekezleten MTI-FOTÓ-EPA Bécsi esélyek Nem szabad eltúlozni az osztrák szabadságpárti vezér, Jörg Haider lemondásának jelentőségét, de a lépés remélhetőleg megkönynyítheti a kiutat abból a zsákutcából, amelybe Ausztria került a kormányalakítás után. A konzervatív néppárt vezette koalíció némileg talán fellélegezhet, mert mozgástere bővülhet, és tevékenységének kevésbé árthatnak az eddigi FPÖ-elnök Európát joggal felháborító, provokatív nyilatkozatai. A külföld számára nem kétséges, hogy taktikai visszavonulásról van szó, amely a jelenlegi körülmények között mégis előremozdító lehet. Más alternatíva híján - a néppárti-szabadságpárti koalíció ugyanis aligha hajlandó a lemondásra - Jörg Haider háttérbe húzódása jelentheti az egyetlen esélyt arra, hogy Ausztria - szigorúan ragaszkodva a kormányprogramban lefektetett elvekhez és célokhoz - fokozatosan kitörjön a nemzetközi elszigeteltségből, és a tizennégy európai uniós tagállam enyhítsen a Bécs ellen foganatosított szankciókon. Ez Ausztria és egyben Európa közös érdeke. Merő találgatás lenne most arról beszélni, hogy mi lesz Haider szerepe. Befolyása pártjára és ezen keresztül a kormány politikájára valószínűleg változatlanul erős marad. A világot korábbi elfogadhatatlan nyilatkozataival számtalanszor megdöbbentő populista politikus maga is utalt arra, hogy kancellári ambícióit nem adja fel, ezek esetleges beteljesülése azonban a jövő zenéje, és mindenképp az osztrákok józanságától függ. Ausztria mindenesetre most a korábbinál több esélyt kapott arra, hogy demonstrálja a haideri eszmék elutasítását és európai elkötelezettségét. Talán korai lenne örülni, hogy Jörg Haider lemondása a közös európai értékek győzelmét jelenti. Az uniós tagországok egységes kiállása azonban - noha változatlanul sok kérdőjel maradt -, úgy tűnik, nem volt hiábavaló. Pietsch Lajos Március 15-én adják át a Kossuth- és Széchenyi-díjakat Öt év alatt 600 km autópálya (Munkatársunktól) Új autópálya- út épül. A beruházás fínanszírozá meg a pénzintézet alaptőkéjét. A építési programot fogadott el jóval a Magyar Fejlesztési Bankot Kossuth- és Széchenyi-díjakat rendkívüli ülésén a kabinet esrel bízták meg, amely kölcsönöket március 15-én adják át, a névsor mint az elkövetkező öt évben mint vehet fel és kötvényeket bocsáthat még nem nyilvános, egy 600 kilométer gyorsforgalmi ki; az állam 32 milliárddal emeli (Folytatás az 5. oldalon) A magyar gyorsforgalmi úthálózat tízéves fejlesztési programja / Átalakítást tervez az egészségügyi tárca Áprilistól 16 országos intézet szűnik meg (Munkatársunktól) Áprilistól az Egészségügyi Minisztérium megszüntet a felügyelete alatt álló 16 országos intézetet-értesült a Magyar Nemzet minisztériumi forrásból. A megszüntetés azokat az úgynevezett ráépített intézeteket érinti, amelyek nem rendelkeznek saját fekvőbeteg-ellátó háttérrel, hanem egy - általában egyetemi - klinikán működnek. Az országos intézetek átalakításának első lépéseként a Semmelweis-egyetemhez került a Sportkórház, második tervezett intézkedésként összevonják az Országos Traumatológiai Intézetet a Péterfy utcai kórház baleseti osztályával, amely egyben a Semmelweis Egyetem tanszéke is, s az egész intézet az univerzitás részévé válik. A tervek szerint április elsejével felmentenék a 16 rátelepített intézet vezetőjét, s megszűnnének maguk az intézetek is. A minisztérium korábbi indoklása szerint azért nincs szükség a működésükre, mert az országos szakmai irányítási feladatokat az orvostudományi egyetemek egy-egy koordináló tanszéke vette át. A Magyar Nemzet úgy tudja, nem szűnik meg valamennyi rátelepített intézet, és egyelőre a felszámolandó intézmények listája sem ismeretes. (Folytatás a 4. oldalon) Intenzívebb kémtevékenység, hatékonyabb titkosszolgálatok Kövér László a megtisztult szervezetekről és a szemérmes történelemszemléletünkről • Megalakulásuk tizedik évfordulóját ünneplik a demokratikus nemzetbiztonsági szolgálatok Magyarországon. Az elmúlt évtizedben depolitizált és a rendszerváltozás megkezdése óta jelentős átalakuláson átesett szervezetek mai ünnepi állománygyűlésén a tervek szerint jelen lesz Göncz Árpád köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is. Kövér László, a szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter interjújában az új struktúra kialakulásának buktatóit, a nemzetbiztonság fontosabb kérdéseit és a nemzetbiztonsági szolgálatok helyzetét veszi számba. A politikai berendezkedésben és az általános társadalmi kapcsolatok terén is lavinaszerű változások kezdődtek meg 1989-ben, ezzel szemben a nemzetbiztonsági szolgálatok az első szabadon választott parlament felállásakor is ugyanazt a megközelíthetetlen és átláthatatlan hálózatok közösségét jelentette, mint korábban. Miért késlekedett ezen a területen a változás? -Abban az értelemben valóban késlekedés történt, hogy nem az előző rendszer magát átmenteni akaró elitjének akaratából következett be a demokratikus nemzetbiztonsági szolgálatok létrejötte, hanem a Németh Miklós kormányzása idején kirobbant úgynevezett Duna-gate botrány következtében, egyfajta kényszerlépésként. Az ellenzéki kerekasztal pártjainak figyelmét is furcsa mód elkerülte ez a terület, vagy talán túlságosan kényes kérdésnek vélték az akkori Belügyminisztérium III. főcsoportfőnökségének működését ahhoz, hogy ez a kerekasztal és az MSZMP közti tárgyalások napirendjére kerüljön. Végül is az első szabad választás előtt megalkotott ideiglenes törvény hozta létre a négy szolgálatot, majd a nemzetbiztonsági törvény hatályba lépésével létrejött egy ötödik, vagyis kialakult a Katonai Felderítőhivatal, a Katonai Biztonsági Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat alkotta szolgálatok köre. Az új kormány hivatalba lépésekor ezek a szolgálatok már működtek, ezért Boross Péter akkori államtitkár haladéktalanul hozzálátott a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok átszervezéséhez, személyi állományának megrostálásához. Az Antall-kormány idején tehát pontosan az ellenkezője történt, mint amit a kérdés sugall; az MDF vezette koalíció egyik legelső törvénymódosítási javaslata volt, hogy vegyék ki a szolgálatokat a miniszterelnök hatásköréből és hozzanak létre a felügyeletre egy felelős államtitkárságot. (Folytatás a 6. oldalon) VT ÁR __________t san bEKLSUABA Azonosság ff A J Talpra állítható *"sr? VlQANQf VAITIZAT -sít llBIUIBl Ára: 71 Ft •________________________________________^^ ~ ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR_____________________________________LXIII, 51., 2000. március 1., szerda Pánikhangulatot keltett a tömeges elutasítás Nem jegyzik be a tulajdonjogot (Munkatársunktól) Pánikhangulatot keltett az elmúlt hónapokban a fővárosban, hogy a földhivatal kampányszerűen emberek sokaságának tulajdonjog-bejegyzési kérelmét utasította el. Olyanok is megkapták a hatósági döntésről az értesítést, akik sok évvel ezelőtt kötöttek adásvételi szerződést, s nem tehetnek arról, hogy a lakóház megépítésekor a telekkönyvben nem rendezték a tulajdonviszonyokat. Információink szerint Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter személyesen állította le a tulajdonjog-bejegyzések tömeges elutasítását. (Folytatás a 10. oldalon) 9 Ili lllli