Magyar Nemzet, 2000. március (63. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-01 / 51. szám

Az MSZP és az SZDSZ kivonult a médiaszavazásról Új elnök az ORTT élén Nem választották meg a Duna tévé kuratóriumi elnökségét . Az Országgyűlés kedden megválasztotta az Országos Rá­dió- és Televíziótestület elnökét és hat tagját, továbbá a Ma­gyar Rádió kuratóriuma elnökét és elnökségének tagjait. A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége azonban nem kapta meg a kellő számű­ szavazatot. Az MSZP és az SZDSZ nem vett részt a szavazásban. A Magyar Rádió kuratóriumi elnöksége esetében csak a négy kormánypárti jelöltről szavazott a Ház. (Munkatársainktól) Az Ország­­gyűlés tegnap heves ügyrendi vita után szavazott a médiatestületek kiegészítéséről. Körmendy-Ékes Judit személyében megválasztotta az ORTT új elnökét és a testület tagjait, majd megválasztotta a Magyar Rádió kuratóriumának el­nökét s a kormányoldal által dele­gált tagokat. A várakozással szemben a Duna televízió kurató­riuma még nem alakulhat meg. A MSZP és az SZDSZ korábbi beje­lentéséhez híven bojkottálta a mé­­diatestületek kiegészítését célzó szavazást, miután Áder János ház­elnök - arra hivatkozva, hogy az MSZP, az SZDSZ nem tudott a MIÉP-pel közös jelöltet állítani a médiakuratóriumok elnökségébe - nem terjesztett elő ellenzéki in­dítványt. A MIÉP részt vett a sza­vazásban. Kovács László (MSZP) előző­leg a média-előterjesztés napi­rendről történő levételét indítvá­nyozta, hivatkozva a legfőbb ügyész álláspontjára, s hatpárti ta­nácskozást szorgalmazott. (Folytatás az 5., interjúnk az ORTT új elnökével all. oldalon) Az Osztrák Szabadságpárt vezetője látszólag vonul háttérbe Haider kancellári posztra vár BÉCS - A függöny mögé lépett Jörg Haider, és ezentúl súgóként irányítja a kormányt - így össze­­gezhetőek az FPÖ vezetőjének távozásával kapcsolatos osztrák vélemények. Mindenki egyetért abban, hogy Haider nem a politi­kai porondról lépett le, hanem kissé hátrahúzódott, és ennek a lépésnek számos oka van. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, akit talán a legköze­lebbről érint a koalíciós panner­­párt élén történt változás, egé­szen másnap délig váratott a vé­leménynyilvánítással. Majd úgy vélte, Haider távozásával a koa­líciós partner egyszerűen teher­mentesíteni akarta a kormányt, egyúttal pedig maga Haider is szeretett volna enyhíteni mind az ausztriai, mind pedig a nemzet­közi helyzeten. Maga az érintett lépéséről úgy nyilatkozott, hogy mostantól kezdve egyszerű párt­tag és csupán tanácsadó az FPÖ-n belül. A lemondás kapcsán sze­mélyes okokat is említett: fáradt­nak mondta magát. Emellett azonban megerősítette, hogy egy szép napon el kívánja hódítani a miniszterelnöki posztot. (Folytatás a 3. oldalon) Jörg Haider mellett utóda, Susanne Ries-Passer a bécsi sajtó­­értekezleten MTI-FOTÓ-EPA Bécsi esélyek Nem szabad eltúlozni az osztrák szabadságpárti vezér, Jörg Hai­der lemondásának jelentőségét, de a lépés remélhetőleg megköny­­nyítheti a kiutat abból a zsákutcából, amelybe Ausztria került a kormányalakítás után. A konzervatív néppárt vezette koalíció némileg talán fellélegezhet, mert mozgástere bővülhet, és tevé­kenységének kevésbé árthatnak az eddigi FPÖ-elnök Európát jog­gal felháborító, provokatív nyilatkozatai. A külföld számára nem kétséges, hogy taktikai visszavonulás­ról van szó, amely a jelenlegi körülmények között mégis előre­mozdító lehet. Más alternatíva híján - a néppárti-szabadságpárti koalíció ugyanis aligha hajlandó a lemondásra - Jörg Haider hát­térbe húzódása jelentheti az egyetlen esélyt arra, hogy Ausztria - szigorúan ragaszkodva a kormányprogramban lefektetett elvek­hez és célokhoz - fokozatosan kitörjön a nemzetközi elszigetelt­ségből, és a tizennégy európai uniós tagállam enyhítsen a Bécs ellen foganatosított szankciókon. Ez Ausztria és egyben Európa közös érdeke. Merő találgatás lenne most arról beszélni, hogy mi lesz Haider szerepe. Befolyása pártjára és ezen keresztül a kormány poli­tikájára valószínűleg változatlanul erős marad. A világot korábbi elfogadhatatlan nyilatkozataival számtalanszor megdöbbentő po­pulista politikus maga is utalt arra, hogy kancellári ambícióit nem adja fel, ezek esetleges beteljesülése azonban a jövő zenéje, és mindenképp az osztrákok józanságától függ. Ausztria minden­esetre most a korábbinál több esélyt kapott arra, hogy demonst­rálja a haideri eszmék elutasítását és európai elkötelezettségét. Talán korai lenne örülni, hogy Jörg Haider lemondása a közös európai értékek győzelmét jelenti. Az uniós tagországok egységes kiállása azonban - noha változatlanul sok kérdőjel maradt -, úgy tűnik, nem volt hiábavaló. Pietsch Lajos Március 15-én adják át a Kossuth- és Széchenyi-díjakat Öt év alatt 600 km autópálya (Munkatársunktól) Új autópá­lya- út épül. A beruházás fínanszírozá­ meg a pénzintézet alaptőkéjét. A építési programot fogadott el jóval a Magyar Fejlesztési Bankot Kossuth- és Széchenyi-díjakat rendkívüli ülésén a kabinet­ e­srel bízták meg, amely kölcsönöket március 15-én adják át, a névsor mint az elkövetkező öt évben mint­ vehet fel és kötvényeket bocsáthat még nem nyilvános, egy 600 kilométer gyorsforgalmi ki; az állam 32 milliárddal emeli (Folytatás az 5. oldalon) A magyar gyorsforgalmi úthálózat tízéves fejlesztési programja / Átalakítást tervez az egészségügyi tárca­­ Áprilistól 16 országos intézet szűnik meg (Munkatársunktól) Áprilistól az Egészségügyi Minisztérium megszüntet a felügyelete alatt ál­ló 16 országos intézetet-értesült a Magyar Nemzet minisztériumi forrásból. A megszüntetés azo­kat az úgynevezett ráépített inté­zeteket érinti, amelyek nem ren­delkeznek saját fekvőbeteg-ellá­tó háttérrel, hanem egy - általá­ban egyetemi - klinikán működ­nek. Az országos intézetek átala­kításának első lépéseként a Sem­­melweis-egyetemhez került a Sportkórház, második tervezett intézkedésként összevonják az Országos Traumatológiai Inté­zetet a Péterfy utcai kórház bal­eseti osztályával, amely egyben a Semmelweis Egyetem tanszé­ke is, s az egész intézet az uni­verzitás részévé válik. A tervek szerint április elsejével felmen­tenék a 16 rátelepített intézet ve­zetőjét, s megszűnnének maguk az intézetek is. A minisztérium korábbi indoklása szerint azért nincs szükség a működésükre, mert az országos szakmai irányí­tási feladatokat az orvostudomá­nyi egyetemek egy-egy koordi­náló tanszéke vette át. A Magyar Nemzet úgy tudja, nem szűnik meg valamennyi rá­telepített intézet, és egyelőre a felszámolandó intézmények lis­tája sem ismeretes. (Folytatás a 4. oldalon) ­ Intenzívebb kémtevékenység, hatékonyabb titkosszolgálatok Kövér László a megtisztult szervezetekről és a szemérmes történelemszemléletünkről • Megalakulásuk tizedik évfordulóját ünneplik a demokra­tikus nemzetbiztonsági szolgálatok Magyarországon. Az el­múlt évtizedben depolitizált és a rendszerváltozás megkez­dése óta jelentős átalakuláson átesett szervezetek mai ünne­pi állománygyűlésén a tervek szerint jelen lesz Göncz Árpád köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is. Kövér László, a szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter in­terjújában az új struktúra kialakulásának buktatóit, a nem­zetbiztonság fontosabb kérdéseit és a nemzetbiztonsági szol­gálatok helyzetét veszi számba.­ ­ A politikai berendezkedésben és az általános társadalmi kapcsola­tok terén is lavinaszerű változások kezdődtek meg 1989-ben, ezzel szemben a nemzetbiztonsági szol­gálatok az első szabadon válasz­tott parlament felállásakor is ugyanazt a megközelíthetetlen és átláthatatlan hálózatok közössé­gét jelentette, mint korábban. Miért késlekedett ezen a területen a változás? -Abban az értelemben való­ban késlekedés történt, hogy nem az előző rendszer magát átmenteni akaró elitjének akaratából követ­kezett be a demokratikus nemzet­­biztonsági szolgálatok létrejötte, hanem a Németh Miklós kor­mányzása idején kirobbant úgyne­vezett Duna-gate botrány követ­keztében, egyfajta kényszerlépés­ként. Az ellenzéki kerekasztal pártjainak figyelmét is furcsa mód elkerülte ez a terület, vagy talán túlságosan kényes kérdésnek vél­ték az akkori Belügyminisztérium III. főcsoportfőnökségének műkö­dését ahhoz, hogy ez a kerekasztal és az MSZMP közti tárgyalások napirendjére kerüljön. Végül is az első szabad választás előtt megal­kotott ideiglenes törvény hozta lét­re a négy szolgálatot, majd a nem­zetbiztonsági törvény hatályba lé­pésével létrejött egy ötödik, vagyis kialakult a Katonai Felderítőhiva­tal, a Katonai Biztonsági Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az In­formációs Hivatal és a Nemzetbiz­tonsági Szakszolgálat alkotta szol­gálatok köre. Az új kormány hiva­talba lépésekor ezek a szolgálatok már működtek, ezért Boross Péter akkori államtitkár haladéktalanul hozzálátott a polgári nemzetbiz­tonsági szolgálatok átszervezésé­hez, személyi állományának meg­rostálásához. Az Antall-kormány idején tehát pontosan az ellenke­zője történt, mint amit a kérdés su­gall; az MDF vezette koalíció egyik legelső törvénymódosítási javaslata volt, hogy vegyék ki a szolgálatokat a miniszterelnök ha­tásköréből és hozzanak létre a fel­ügyeletre egy felelős államtitkár­ságot. (Folytatás a 6. oldalon) VT ÁR __________t san bEKLSUABA Azonosság ff A J Talpra állítható *"sr? VlQAN­Qf VAITIZAT -sít llBIUIBl Ára: 71 Ft •________________________________________^^ ~ ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR_____________________________________LXIII, 51., 2000. március 1., szerda Pánikhangulatot keltett a tömeges elutasítás Nem jegyzik be a tulajdonjogot (Munkatársunktól) Pánikhan­gulatot keltett az elmúlt hóna­pokban a fővárosban, hogy a földhivatal kampányszerűen emberek sokaságának tulajdon­jog-bejegyzési kérelmét utasí­totta el. Olyanok is megkapták a hatósági döntésről az értesí­tést, akik sok évvel ezelőtt kö­töttek adásvételi szerződést, s nem tehetnek arról, hogy a la­kóház megépítésekor a telek­könyvben nem rendezték a tu­lajdonviszonyokat. Informá­cióink szerint Torgyán József földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter személyesen állította le a tulajdonjog-be­jegyzések tömeges elutasítását. (Folytatás a 10. oldalon) ­ 9 Ili lllli

Next