Magyar Nemzet, 2000. március (63. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-01 / 51. szám

2000. március 1., szerda Javier Solana Európa egységesüléséről A bővítés stratégiai kérdés • Ma ülésezik először az a bizottság, mely az unió jövendő tagállamaival közös európai biztonságpolitika kidolgozá­sán fáradozik. A kü­lügyekhez hasonlóan a EU hazánkat e téren is egyenlő partnerként kezeli. Főként vészhelyzet ese­tén lehet szerepünk a szükséges döntések meghozatalában - jelentette ki magyar újságírók előtt kedden Brüsszelben Javier Solana. BRÜSSZEL - A főtitkár az unió bővítését „rég eldöntött” stra­tégiai kérdésnek nevezte, melynek célja, hogy a konti­nens gazdaságilag megerősöd­ve érvényesíthesse alapelveit, értékeit és akaratát a világban. Kérdésekre válaszolva So­lana elmondta: külügyi és biz­tonságpolitikai szempontból különösen indokolt és sürgető a bővítési folyamat végig­­vitele, ám ennek még számos lépcsőfoka van. „Magyaror­szág sem kíván addig belépni az unióba, amíg gazdaságilag hasznot nem húzhat a tagság­ból” - szögezte le Javier So­lana emlékeztetve arra, hogy ha a belépésre várók nem felel­nek meg bizonyos alapkövetel­ményeknek, könnyen másod­rendű taggá válhatnak. Aktuális kérdésekre térve a főtitkár kifejtette: a napokban tárgyal Ivanov orosz külügymi­niszterrel, megbeszélésükön a csecsenföldi helyzet is szóba kerül majd. „Oroszországgal szemben elsősorban politikai szankciókat léptethetünk életbe, amelyek között kereskedelmi jellegűek is lehetnek” - fogal­mazott Solana. A közös piac egy újabb eu­rópai háború elkerülése érdeké­ben jött létre - állapította meg a főtitkár. Most új kihívások áll­nak a globalizálódó világban a kontinens előtt. A bővítés vé­geztével az unió lakossága két­szerese lesz az Amerikai Egye­sült Államokénak és négyszere­se Japánénak. Magyarország egy olyan közösség tagja lehet majd, amely egységes valutájá­val és gazdasági erejével egyik meghatározó szereplője lesz a jövőben is a világpolitikának. Európa és így hazánk felelőssé­ge és feladata, hogy alapelvei­vel, értékeivel befolyásolja és jobbá tegye az emberiség életét. Ehhez elengedhetetlen a konti­nens egységesülése, ami mind­egyik európai országnak egy­aránt érdeke. (n. t.) Meciarék feljelentették a kulturális minisztert Vizsgálat indul Slota ellen POZSONY - Milán Knazko szlo­vák kulturális miniszter ellen tett feljelentést a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, amiért a tárcavezető egy televíziós vi­taműsorban „maffiajellegű bűn­­szövetkezetnek” nevezte a két éve még kormányzó mozgal­mat. A beadvány szerint Knaz­ko kijelentésével „a mozgalom rossz hírét keltette, és csorbítot­ta erkölcsi hitelét”. Milán Knazko keddi sajtóértekezletén bejelentette: áll a vizsgálódás elébe, hajlandó vallomást tenni a rendőrségen is, a bíróságon is, és állítását alá tudja támasztani. A kulturális miniszter ifjabb Michal Kovác elrablását és kül­földre csempészését, illetve Kovác barátjának, Róbert Remiásnak a meggyilkolását hozta fel példának, s kijelentet­te, a „szlovák törvények szerint az állami terrort végrehajtó vagy védelmező politikai párto­kat és mozgalmakat be kell til­tani”, s szerinte eljött az ideje annak, hogy a szlovák demokra­ták érvényt szerezzenek a tör­vény ezen kitételének is. A szlovák főügyész ellenben a volt szlovák kormánykoalíció másik pártja prominense, a Szlovák Nemzeti Párt volt elnö­ke, parlamenti képviselője, Ján Slota ellen indít vizsgálatot. Ján Slota Zsolna polgármestereként a Meciar-mozgalom és a nem­zetiek által uralt városi önkor­mányzatban, elfogadtatott egy határozatot, amelynek alapján március 14-én, a fasiszta Szlo­vák Állam kikiáltásának 51. év­fordulója alkalmából a háborús bűnösként kivégzett Jozef Tiso portréjával ellátott emléktáblát helyeznének el a város Katoli­kus Házán. A zsolnai önkor­mányzat döntése ellen tiltako­zott már valamennyi szlovák kormánykoalíciós párt, több tö­megszervezet és az Egyesült Ál­lamok is. A szlovák főügyész megítélése szerint az emléktábla elhelyezése kimerítené a szlo­vák büntető törvénykönyv alap­ján a „fasizmus propagálása” bűntettét. A szlovák törvények értelmében az önkormányzatok döntését bíróság helyezheti ha­tályon kívül. (neszméri) Nemzetközi élet Belgrád folytatja a független sajtó elleni akciókat Európa újabb kitiltásokkal büntet ÚJVIDÉK - A jugoszláviaiak kedvükre böngészhetik az EU- ból (és még 14 országból) kitil­tottak újabb, mintegy kétszáz nevet tartalmazó listáját, ame­lyet az EU-miniszterek fogad­tak el hétfő délután Brüsszel­ben. A független sajtó ugyanis közli ezt a névsort is, amellyel a teljes lista immár nyolcszá­zasra bővült. Ami tüstént szembetűnik: bírák és ügyészek is a listára kerültek. Több mint félszázan. Megbüntetésükkel az EU felte­hetőleg az üldözött újságírókat, az ellenzéki és független szer­kesztőségeket, valamint az el­lenzéki politikusokat kívánja megvédeni. Mindazok a bírák kitiltatnak Európából, akik a rezsimnek tetsző, általa befo­lyásolt ítéleteikkel részt vesz­nek a sajtó- és szólásszabadság elfojtásában. Sorra kerültek to­vábbá a hatalom alsó rétegei­nek tagjai is, a biztonsági szol­gálatok vezetői meg egyes cég­vezetők és helyetteseik is, mindazok, akik tevékenységük­kel támogatják a Milosevics­­rezsimet. Az „EU-ban nemkí­vánatosak” újabb listáján is szerepel magyar név. Ezúttal csak Kaszás Károly, a Szerbiai Szocialista Párt főbizottságá­nak tagja, a kanizsai Potisje Épületanyaggyár igazgatója, a Fórum Kiadóház igazgatóbi­zottságának elnöke. Voltak olyanok is, akik közben leke­rültek a büntetettek listájáról. A „megkegyelmezésnek” is megvan a maga szerepe. Folytatódnak közben a füg­getlen média működésének lehe­tetlenné tételét célzó összehan­golt akciók a sajtóperektől a kö­zönséges fenyegetésekig. Az el­lenzéki politikusok sem kivéte­lek ez alól. Nemrégiben a Nova Demokratija vezetője ellen indí­tottak eljárást. Mihajlovicsot tévényiltakozata miatt vonták fe­lelősségre „rémhírek terjesztése” vádjával. Mint Újvidéken közöl­ték, eddig az Otpor (Ellenállás) egyetemistaszervezet 181 tagját kísérték be (összesen nyolcezer órát töltöttek fogságban). A szer­vezet szóvivője keddi sajtóérte­kezletén kampányt hirdetett az elnyomás ellen. (Sebestyén) Egymást érik a diáktüntetések Jugoszláviában, a képen kedden Belgrádban tiltakoztak a felső­­oktatási intézmények hallgatói a növekvő elnyomás ellen reuters-fotó Madar Vizot 3 Az Osztrák Szabadságpárt vezetője látszólag vonul háttérbe Haider kancellári posztra vágyik (Folytatás az 1. oldalról) Ezt tükrözte az FPÖ éjszakába nyúló hétfői ülésén elmondott beszéde is, amelyről mindenki állította: ez nem politikai búcsú, hanem egy újfajta kezdet. Ellenzéki vélemények sze­rint az, hogy az FPÖ vezetője látszólag a háttérbe vonul, egy­ben jelzi a jelenlegi kormány­hoz és az osztrák helyzethez va­ló viszonyát is. Jörg Haider ugyanis belátta, hogy pártja vá­lasztási programja csak terhet ró a választókra, az ígért előnyökre pedig egyszerűen nincs pénz, ezért jobb, ha kivonul ennek a sokak szerint bukásra ítélt kománynak a közeléből, így bi­zonyos ellenzéki szerepre tehet szert, ami jó alapot biztosít a miniszterelnöki székért folyta­tandó harchoz. Jörg Haider helyzete a párt­ján belül is megváltozott, mivel miniszterei elutasították a 60 ezer schillinges fizetési plafont, ehelyett pénzügyminisztere ra­gaszkodott 200 ezer schillinges fizetéséhez. A szabadságpárti alkancellár, Susanne Riess- Passer, aki most átveszi a párt vezetését is, Haider távozásával kapcsolatban leszögezte, hogy a kabinet munkájában a folyama­tosság érvényesül. Ennek hang­­súlyozására ő is aláírta a kor­mányprogramot, benne a pre­­ambulummal, amelyben mind­két párt hitet tett az európai értékek mellett. Közben leköszönt az oszt­rák igazságügy-miniszter, aki a többiekkel együtt mindössze huszonöt napja látta el hivata­lát. Krügerről, aki a szabad­ságpárti garnitúrán belül talán a leggyengébb figura volt a kormányban, hivatalosan azt közölték, hogy a túlterheltség jelei mutatkoznak nála. E pilla­natban kórházban ápolják, de pár éve már depresszióval ke­zelték. Utódja Dieter Böhm­­dorfer bécsi ügyvéd lesz az új igazságügy-miniszter, aki Jörg Haider közeli jó barátja, más­fél évtizede képviseli Haidert és a pártot bírósági ügyeikben. Ezeknek a listája pedig köztu­dottan hosszú, és helyenként szaftos is. Böhmdorfer szak­területe a médiajog, a bérleti jog, a családjog és a nagyobb építkezési vállalkozások jogi bonyolítása. Gazdasági körökben ugyan­akkor elégedetten fogadták Haider távozását. Christoph Leitl, a Gazdasági Kamara elnö­ke úgy értékelte, hogy az talán enyhít a kedvezőtlen nemzetkö­zi környezet okozta, már rész­ben mutatkozó gazdasági bajo­kon. Egyben kijelentette, hogy reméli: Haider a jövőben nem tesz „európai szinteket érintő ki­jelentéseket”. Kaszab Zsuzsa A királykobra Susanne Ries-Passer, aki hétfő éjszaka óta Haider utóda az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöki tisztségében, mindenek­előtt tántoríthatatlanul lojális híve Haidernek - írta az MTI. Az FPÖ-szimpatizáns családból származó végzett jogász 1987-ben kezdett a párt sajtóosztályán, majd hamarosan Haider sajtótit­kára, 1991-ben a szövetségi parlament, négy évvel később az Európai Parlament tagja lett. Haider 1996-ban Ries-Passert - aki akkor egy éve a helyettese volt - a párt szövetségi ügyveze­tőjévé léptette elő. E tisztségében több politikai kudarcot kény­szerült elkönyvelni: sikertelenül próbált aláírásokat gyűjteni egy euró elleni népszavazás kivívásához, és a tavalyi európai parla­menti választásokon sem aratott sok babért. A pártban a gúny­neve Királykobra, mivel amikor Haider Salzburgba küldte, hogy rendbe szedjen egy renitens pártszervezetet, gyorsan sok fej le­hullott, és a tagság által nem kívánt tartományi pártelnök újra a helyén volt. Haider Ries-Passert tette meg az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szabadságpárt február 4-én felesketett koalíciós kormányában alkancellárnak, majd alig három hét elteltével hétfőn Haider jóvoltából ő lett az FPÖ elnöke is. Minden tagállam maga dönt a változásról Az EU álláspontja egyelőre változatlan BRÜSSZEL­­ Az EU soros el­nöksége és az Európai Bizott­ság képviselői egyaránt úgy vélték, hogy Jörg Haider le­mondása az FPÖ éléről nem be­folyásolja az EU-osztrák konf­liktusban korábban megfogal­mazott álláspontot. A portugál miniszterelnök nyilatkozatban szögezte le, hogy a tizennégy EU-ország által elhatározott kétoldalú szankciók „nem sze­mélyekhez kapcsolódnak”, ha­nem az Ausztriában kormányra került FPÖ által eddig képviselt politikai irányvonalhoz. Hason­lóan elutasító volt a belga, a francia és dán külügyminiszter nyilatkozata is. Az Európai Bizottság szóvi­vője emlékeztetett arra, hogy az osztrák kormánytól távolságot tartó lépésekre az unió tizen­négy tagállama nemzeti hatás­körében döntött, így az újabb fejleményre is alapvetően a tag­országok fővárosaiból kell vár­ni a reagálást. A brüsszeli testü­let a maga részéről továbbra is kötelezettséget vállal arra, hogy éberen ellátja az EU-alapszer­­ződés betartását felügyelő tisz­tet - mutatott rá az idézett bizottsági illetékes. Emlékezetes, hogy az EU „tizennégyek” lényegében befa­gyasztották a kétoldalú politikai szintű együttműködést Ausztri­ával, az osztrák nagyköveteket az EU-fővárosokban csupán technikai szinten fogadják, és a tizennégyek nem támogatják osztrák személy jelölését nem­zetközi funkciókba. A lényegé­ben politikai szankciónak mi­nősíthető intézkedéseknek nem szabtak semmilyen határidőt, feloldását nem kötötték konkrét események bekövetkeztéhez. Brüsszelben diplomáciai kö­rökben úgy tudják, hogy egyes tagországok számára kezd ké­nyelmetlenné válni a felvállalt osztrákellenes álláspont, és szí­vesen kihátrálnának belőle, míg különösen a belga és a francia eltökéltség továbbra is töretlen. A napokban Brüsszel polgár­­mestere nemkívánatos személy­nek minősítette, és törölte a meghívottak listájáról Ausztria EU-nagykövetét azon a rendez­vényen, amelyen a - részben EU-támogatással is szervezett - Brüsszel 2000 elnevezésű egész éves kulturális programsoroza­tot nyitották meg, mellesleg az Európai Parlament épületében (a nagykövet utóbb levélben til­takozott a lépés ellen az EU el­nökénél és kulturális biztosá­nál). A pénzügyminiszterek hét­fői brüsszeli ülésén pedig a bel­ga és a francia tárca vezetői olyan jelvénnyel jelentek meg, amelyben egy piros kereszttel áthúzott csokornyakkendő volt (ez utóbbi közismerten az oszt­rák kormányfő kedvenc visele­te). Szakértők megjegyzik, hogy elsősorban e két EU-országban számottevő a szélsőjobboldal jelenléte. Fóris György ­ Magyar nyilatkozat Jörg Haidernek a szabadságpárt elnöki tisztségéről való lemondá­sa nem változtat Magyarországnak az osztrák kormánnyal kapcso­latos ismert és következetes álláspontján - nyilatkozta Horváth Gábor külügyi szóvivő kedden az MTI érdeklődésére. „Továbbra is vannak aggodalmaink egyes osztrák politikai megnyilatkozások és ezek kapcsán a szabadságpárt kormányzati részvétele miatt” — mondta, s hozzátette, ezek az aggodalmak megegyeznek azokkal, amelyek az EU 14 tagországának lépései mögött meghúzódnak. Kitért arra is, hogy Magyarország változatlanul konkrét politikai cselekvései alapján ítéli meg az osztrák kormányt. Jelezte egyúttal, hogy a magyar kormány aggodalmainak alapját nem csupán az EU bővítésével kapcsolatban megfogalmazott felvetések, hanem elsősorban az európai értékek és normák tiszteletben tartásával el­lentétes megnyilatkozások alkotják. ­ KÜLFÖLD BŰNBÁNATRA buzdítja a tu­dósokat a római katolikus egy­ház. Paul Poupard francia bí­boros, a Kultúra Pápai Taná­csának elnöke, a Szentszék „kulturális minisztere”, akinek Galilei rehabilitálása és a Giordano Brúnó máglyahalála feletti vatikáni sajnálkozás kö­szönhető, kérését azon a sajtó­­értekezleten terjesztette elő, amelyen bemutatta a tudósok­nak szentelt jubileumi rendez­vények programját. CÁFOLAT. A nagyobbik né­met uniópárt sietett cáfolni azt a kedden felröppent sajtóhírt, amely szerint a színfalak mö­gött már döntés született volna a CDU jövendő elnökének sze­mélyéről. A Berliner Morgen­­post azt az értesülést közölte, hogy a két legesélyesebb jelölt a színfalak mögött megegye­zett. Volker Rühe és Angela Merkel egyezségének értelmé­ben utóbbi megmaradna az ál­tala 1998 novembere óta betöl­tött főtitkári poszton, átenged­ve az elnökjelöltséget Rühé­­nek. Wolfgang Schäuble kedd délben Düsseldorfban cáfolta az alku hírét. ION ILIESCU volt román el­nök, a legnagyobb ellenzéki erő, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) veze­tője szerint a jelenlegi államfő hivatala tervet dolgozott ki az ő fizikai megsemmisítésére. Iliescu levélben tájékoztatta Emil Constantinescut államfőt a tudomására jutott tervről, s egyben magyarázatot kért az elnöktől. „A vádak olyan sú­lyosak, hogy Ion Iliescunak azonnal Románia Legfelsőbb Ügyészségéhez kell fordulnia” - hangsúlyozta Rasvan Popes­­cu elnöki szóvivő. BŰNÖSNEK nyilvánított egy hetvenéves ukrán származású férfit egy kanadai bíróság ab­ban, hogy amikor kanadai ál­lampolgárságért folyamodott, eltitkolta náci múltját. A bíró­ság döntése megnyitja az utat a kanadai állampolgárságot ka­pott Helmut Oberlander esetle­ges kiutasítása előtt a háborús bűnökre vonatkozó szövetségi törvény alapján.

Next