Magyar Nemzet, 2000. március (63. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-01 / 51. szám
2000. március 1., szerda Javier Solana Európa egységesüléséről A bővítés stratégiai kérdés • Ma ülésezik először az a bizottság, mely az unió jövendő tagállamaival közös európai biztonságpolitika kidolgozásán fáradozik. A külügyekhez hasonlóan a EU hazánkat e téren is egyenlő partnerként kezeli. Főként vészhelyzet esetén lehet szerepünk a szükséges döntések meghozatalában - jelentette ki magyar újságírók előtt kedden Brüsszelben Javier Solana. BRÜSSZEL - A főtitkár az unió bővítését „rég eldöntött” stratégiai kérdésnek nevezte, melynek célja, hogy a kontinens gazdaságilag megerősödve érvényesíthesse alapelveit, értékeit és akaratát a világban. Kérdésekre válaszolva Solana elmondta: külügyi és biztonságpolitikai szempontból különösen indokolt és sürgető a bővítési folyamat végigvitele, ám ennek még számos lépcsőfoka van. „Magyarország sem kíván addig belépni az unióba, amíg gazdaságilag hasznot nem húzhat a tagságból” - szögezte le Javier Solana emlékeztetve arra, hogy ha a belépésre várók nem felelnek meg bizonyos alapkövetelményeknek, könnyen másodrendű taggá válhatnak. Aktuális kérdésekre térve a főtitkár kifejtette: a napokban tárgyal Ivanov orosz külügyminiszterrel, megbeszélésükön a csecsenföldi helyzet is szóba kerül majd. „Oroszországgal szemben elsősorban politikai szankciókat léptethetünk életbe, amelyek között kereskedelmi jellegűek is lehetnek” - fogalmazott Solana. A közös piac egy újabb európai háború elkerülése érdekében jött létre - állapította meg a főtitkár. Most új kihívások állnak a globalizálódó világban a kontinens előtt. A bővítés végeztével az unió lakossága kétszerese lesz az Amerikai Egyesült Államokénak és négyszerese Japánénak. Magyarország egy olyan közösség tagja lehet majd, amely egységes valutájával és gazdasági erejével egyik meghatározó szereplője lesz a jövőben is a világpolitikának. Európa és így hazánk felelőssége és feladata, hogy alapelveivel, értékeivel befolyásolja és jobbá tegye az emberiség életét. Ehhez elengedhetetlen a kontinens egységesülése, ami mindegyik európai országnak egyaránt érdeke. (n. t.) Meciarék feljelentették a kulturális minisztert Vizsgálat indul Slota ellen POZSONY - Milán Knazko szlovák kulturális miniszter ellen tett feljelentést a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, amiért a tárcavezető egy televíziós vitaműsorban „maffiajellegű bűnszövetkezetnek” nevezte a két éve még kormányzó mozgalmat. A beadvány szerint Knazko kijelentésével „a mozgalom rossz hírét keltette, és csorbította erkölcsi hitelét”. Milán Knazko keddi sajtóértekezletén bejelentette: áll a vizsgálódás elébe, hajlandó vallomást tenni a rendőrségen is, a bíróságon is, és állítását alá tudja támasztani. A kulturális miniszter ifjabb Michal Kovác elrablását és külföldre csempészését, illetve Kovác barátjának, Róbert Remiásnak a meggyilkolását hozta fel példának, s kijelentette, a „szlovák törvények szerint az állami terrort végrehajtó vagy védelmező politikai pártokat és mozgalmakat be kell tiltani”, s szerinte eljött az ideje annak, hogy a szlovák demokraták érvényt szerezzenek a törvény ezen kitételének is. A szlovák főügyész ellenben a volt szlovák kormánykoalíció másik pártja prominense, a Szlovák Nemzeti Párt volt elnöke, parlamenti képviselője, Ján Slota ellen indít vizsgálatot. Ján Slota Zsolna polgármestereként a Meciar-mozgalom és a nemzetiek által uralt városi önkormányzatban, elfogadtatott egy határozatot, amelynek alapján március 14-én, a fasiszta Szlovák Állam kikiáltásának 51. évfordulója alkalmából a háborús bűnösként kivégzett Jozef Tiso portréjával ellátott emléktáblát helyeznének el a város Katolikus Házán. A zsolnai önkormányzat döntése ellen tiltakozott már valamennyi szlovák kormánykoalíciós párt, több tömegszervezet és az Egyesült Államok is. A szlovák főügyész megítélése szerint az emléktábla elhelyezése kimerítené a szlovák büntető törvénykönyv alapján a „fasizmus propagálása” bűntettét. A szlovák törvények értelmében az önkormányzatok döntését bíróság helyezheti hatályon kívül. (neszméri) Nemzetközi élet Belgrád folytatja a független sajtó elleni akciókat Európa újabb kitiltásokkal büntet ÚJVIDÉK - A jugoszláviaiak kedvükre böngészhetik az EU- ból (és még 14 országból) kitiltottak újabb, mintegy kétszáz nevet tartalmazó listáját, amelyet az EU-miniszterek fogadtak el hétfő délután Brüsszelben. A független sajtó ugyanis közli ezt a névsort is, amellyel a teljes lista immár nyolcszázasra bővült. Ami tüstént szembetűnik: bírák és ügyészek is a listára kerültek. Több mint félszázan. Megbüntetésükkel az EU feltehetőleg az üldözött újságírókat, az ellenzéki és független szerkesztőségeket, valamint az ellenzéki politikusokat kívánja megvédeni. Mindazok a bírák kitiltatnak Európából, akik a rezsimnek tetsző, általa befolyásolt ítéleteikkel részt vesznek a sajtó- és szólásszabadság elfojtásában. Sorra kerültek továbbá a hatalom alsó rétegeinek tagjai is, a biztonsági szolgálatok vezetői meg egyes cégvezetők és helyetteseik is, mindazok, akik tevékenységükkel támogatják a Milosevicsrezsimet. Az „EU-ban nemkívánatosak” újabb listáján is szerepel magyar név. Ezúttal csak Kaszás Károly, a Szerbiai Szocialista Párt főbizottságának tagja, a kanizsai Potisje Épületanyaggyár igazgatója, a Fórum Kiadóház igazgatóbizottságának elnöke. Voltak olyanok is, akik közben lekerültek a büntetettek listájáról. A „megkegyelmezésnek” is megvan a maga szerepe. Folytatódnak közben a független média működésének lehetetlenné tételét célzó összehangolt akciók a sajtóperektől a közönséges fenyegetésekig. Az ellenzéki politikusok sem kivételek ez alól. Nemrégiben a Nova Demokratija vezetője ellen indítottak eljárást. Mihajlovicsot tévényiltakozata miatt vonták felelősségre „rémhírek terjesztése” vádjával. Mint Újvidéken közölték, eddig az Otpor (Ellenállás) egyetemistaszervezet 181 tagját kísérték be (összesen nyolcezer órát töltöttek fogságban). A szervezet szóvivője keddi sajtóértekezletén kampányt hirdetett az elnyomás ellen. (Sebestyén) Egymást érik a diáktüntetések Jugoszláviában, a képen kedden Belgrádban tiltakoztak a felsőoktatási intézmények hallgatói a növekvő elnyomás ellen reuters-fotó Madar Vizot 3 Az Osztrák Szabadságpárt vezetője látszólag vonul háttérbe Haider kancellári posztra vágyik (Folytatás az 1. oldalról) Ezt tükrözte az FPÖ éjszakába nyúló hétfői ülésén elmondott beszéde is, amelyről mindenki állította: ez nem politikai búcsú, hanem egy újfajta kezdet. Ellenzéki vélemények szerint az, hogy az FPÖ vezetője látszólag a háttérbe vonul, egyben jelzi a jelenlegi kormányhoz és az osztrák helyzethez való viszonyát is. Jörg Haider ugyanis belátta, hogy pártja választási programja csak terhet ró a választókra, az ígért előnyökre pedig egyszerűen nincs pénz, ezért jobb, ha kivonul ennek a sokak szerint bukásra ítélt kománynak a közeléből, így bizonyos ellenzéki szerepre tehet szert, ami jó alapot biztosít a miniszterelnöki székért folytatandó harchoz. Jörg Haider helyzete a pártján belül is megváltozott, mivel miniszterei elutasították a 60 ezer schillinges fizetési plafont, ehelyett pénzügyminisztere ragaszkodott 200 ezer schillinges fizetéséhez. A szabadságpárti alkancellár, Susanne Riess- Passer, aki most átveszi a párt vezetését is, Haider távozásával kapcsolatban leszögezte, hogy a kabinet munkájában a folyamatosság érvényesül. Ennek hangsúlyozására ő is aláírta a kormányprogramot, benne a preambulummal, amelyben mindkét párt hitet tett az európai értékek mellett. Közben leköszönt az osztrák igazságügy-miniszter, aki a többiekkel együtt mindössze huszonöt napja látta el hivatalát. Krügerről, aki a szabadságpárti garnitúrán belül talán a leggyengébb figura volt a kormányban, hivatalosan azt közölték, hogy a túlterheltség jelei mutatkoznak nála. E pillanatban kórházban ápolják, de pár éve már depresszióval kezelték. Utódja Dieter Böhmdorfer bécsi ügyvéd lesz az új igazságügy-miniszter, aki Jörg Haider közeli jó barátja, másfél évtizede képviseli Haidert és a pártot bírósági ügyeikben. Ezeknek a listája pedig köztudottan hosszú, és helyenként szaftos is. Böhmdorfer szakterülete a médiajog, a bérleti jog, a családjog és a nagyobb építkezési vállalkozások jogi bonyolítása. Gazdasági körökben ugyanakkor elégedetten fogadták Haider távozását. Christoph Leitl, a Gazdasági Kamara elnöke úgy értékelte, hogy az talán enyhít a kedvezőtlen nemzetközi környezet okozta, már részben mutatkozó gazdasági bajokon. Egyben kijelentette, hogy reméli: Haider a jövőben nem tesz „európai szinteket érintő kijelentéseket”. Kaszab Zsuzsa A királykobra Susanne Ries-Passer, aki hétfő éjszaka óta Haider utóda az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöki tisztségében, mindenekelőtt tántoríthatatlanul lojális híve Haidernek - írta az MTI. Az FPÖ-szimpatizáns családból származó végzett jogász 1987-ben kezdett a párt sajtóosztályán, majd hamarosan Haider sajtótitkára, 1991-ben a szövetségi parlament, négy évvel később az Európai Parlament tagja lett. Haider 1996-ban Ries-Passert - aki akkor egy éve a helyettese volt - a párt szövetségi ügyvezetőjévé léptette elő. E tisztségében több politikai kudarcot kényszerült elkönyvelni: sikertelenül próbált aláírásokat gyűjteni egy euró elleni népszavazás kivívásához, és a tavalyi európai parlamenti választásokon sem aratott sok babért. A pártban a gúnyneve Királykobra, mivel amikor Haider Salzburgba küldte, hogy rendbe szedjen egy renitens pártszervezetet, gyorsan sok fej lehullott, és a tagság által nem kívánt tartományi pártelnök újra a helyén volt. Haider Ries-Passert tette meg az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szabadságpárt február 4-én felesketett koalíciós kormányában alkancellárnak, majd alig három hét elteltével hétfőn Haider jóvoltából ő lett az FPÖ elnöke is. Minden tagállam maga dönt a változásról Az EU álláspontja egyelőre változatlan BRÜSSZEL Az EU soros elnöksége és az Európai Bizottság képviselői egyaránt úgy vélték, hogy Jörg Haider lemondása az FPÖ éléről nem befolyásolja az EU-osztrák konfliktusban korábban megfogalmazott álláspontot. A portugál miniszterelnök nyilatkozatban szögezte le, hogy a tizennégy EU-ország által elhatározott kétoldalú szankciók „nem személyekhez kapcsolódnak”, hanem az Ausztriában kormányra került FPÖ által eddig képviselt politikai irányvonalhoz. Hasonlóan elutasító volt a belga, a francia és dán külügyminiszter nyilatkozata is. Az Európai Bizottság szóvivője emlékeztetett arra, hogy az osztrák kormánytól távolságot tartó lépésekre az unió tizennégy tagállama nemzeti hatáskörében döntött, így az újabb fejleményre is alapvetően a tagországok fővárosaiból kell várni a reagálást. A brüsszeli testület a maga részéről továbbra is kötelezettséget vállal arra, hogy éberen ellátja az EU-alapszerződés betartását felügyelő tisztet - mutatott rá az idézett bizottsági illetékes. Emlékezetes, hogy az EU „tizennégyek” lényegében befagyasztották a kétoldalú politikai szintű együttműködést Ausztriával, az osztrák nagyköveteket az EU-fővárosokban csupán technikai szinten fogadják, és a tizennégyek nem támogatják osztrák személy jelölését nemzetközi funkciókba. A lényegében politikai szankciónak minősíthető intézkedéseknek nem szabtak semmilyen határidőt, feloldását nem kötötték konkrét események bekövetkeztéhez. Brüsszelben diplomáciai körökben úgy tudják, hogy egyes tagországok számára kezd kényelmetlenné válni a felvállalt osztrákellenes álláspont, és szívesen kihátrálnának belőle, míg különösen a belga és a francia eltökéltség továbbra is töretlen. A napokban Brüsszel polgármestere nemkívánatos személynek minősítette, és törölte a meghívottak listájáról Ausztria EU-nagykövetét azon a rendezvényen, amelyen a - részben EU-támogatással is szervezett - Brüsszel 2000 elnevezésű egész éves kulturális programsorozatot nyitották meg, mellesleg az Európai Parlament épületében (a nagykövet utóbb levélben tiltakozott a lépés ellen az EU elnökénél és kulturális biztosánál). A pénzügyminiszterek hétfői brüsszeli ülésén pedig a belga és a francia tárca vezetői olyan jelvénnyel jelentek meg, amelyben egy piros kereszttel áthúzott csokornyakkendő volt (ez utóbbi közismerten az osztrák kormányfő kedvenc viselete). Szakértők megjegyzik, hogy elsősorban e két EU-országban számottevő a szélsőjobboldal jelenléte. Fóris György Magyar nyilatkozat Jörg Haidernek a szabadságpárt elnöki tisztségéről való lemondása nem változtat Magyarországnak az osztrák kormánnyal kapcsolatos ismert és következetes álláspontján - nyilatkozta Horváth Gábor külügyi szóvivő kedden az MTI érdeklődésére. „Továbbra is vannak aggodalmaink egyes osztrák politikai megnyilatkozások és ezek kapcsán a szabadságpárt kormányzati részvétele miatt” — mondta, s hozzátette, ezek az aggodalmak megegyeznek azokkal, amelyek az EU 14 tagországának lépései mögött meghúzódnak. Kitért arra is, hogy Magyarország változatlanul konkrét politikai cselekvései alapján ítéli meg az osztrák kormányt. Jelezte egyúttal, hogy a magyar kormány aggodalmainak alapját nem csupán az EU bővítésével kapcsolatban megfogalmazott felvetések, hanem elsősorban az európai értékek és normák tiszteletben tartásával ellentétes megnyilatkozások alkotják. KÜLFÖLD BŰNBÁNATRA buzdítja a tudósokat a római katolikus egyház. Paul Poupard francia bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke, a Szentszék „kulturális minisztere”, akinek Galilei rehabilitálása és a Giordano Brúnó máglyahalála feletti vatikáni sajnálkozás köszönhető, kérését azon a sajtóértekezleten terjesztette elő, amelyen bemutatta a tudósoknak szentelt jubileumi rendezvények programját. CÁFOLAT. A nagyobbik német uniópárt sietett cáfolni azt a kedden felröppent sajtóhírt, amely szerint a színfalak mögött már döntés született volna a CDU jövendő elnökének személyéről. A Berliner Morgenpost azt az értesülést közölte, hogy a két legesélyesebb jelölt a színfalak mögött megegyezett. Volker Rühe és Angela Merkel egyezségének értelmében utóbbi megmaradna az általa 1998 novembere óta betöltött főtitkári poszton, átengedve az elnökjelöltséget Rühének. Wolfgang Schäuble kedd délben Düsseldorfban cáfolta az alku hírét. ION ILIESCU volt román elnök, a legnagyobb ellenzéki erő, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) vezetője szerint a jelenlegi államfő hivatala tervet dolgozott ki az ő fizikai megsemmisítésére. Iliescu levélben tájékoztatta Emil Constantinescut államfőt a tudomására jutott tervről, s egyben magyarázatot kért az elnöktől. „A vádak olyan súlyosak, hogy Ion Iliescunak azonnal Románia Legfelsőbb Ügyészségéhez kell fordulnia” - hangsúlyozta Rasvan Popescu elnöki szóvivő. BŰNÖSNEK nyilvánított egy hetvenéves ukrán származású férfit egy kanadai bíróság abban, hogy amikor kanadai állampolgárságért folyamodott, eltitkolta náci múltját. A bíróság döntése megnyitja az utat a kanadai állampolgárságot kapott Helmut Oberlander esetleges kiutasítása előtt a háborús bűnökre vonatkozó szövetségi törvény alapján.