Magyar Nemzet, 2000. március (63. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-25 / 71. szám
A Madar Nemzet Magyar nők világtalálkozója Budapesten A felemelkedés fokmérője az anyagi gyarapodás A család és a nemzet fogalmának meghatározásakor talán nem pusztán a gazdaságpolitikai szempontok viszik a prímet, reménykednek azok, akik kétnapos tanácskozásra gyűltek össze Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. Ha gazdasági vállalkozás csupán a gyermekvállalás, ha csak önkizsákmányolás árán érhető el a családi felemelkedés kizárólagos fokmérőjének tartott anyagi gyarapodás, akkor érthető a család háttérbe szorulása az értékek rangsorában. Vagy mégsem? - fogalmazta meg a polémiára ingerlő megállapítást a konferencia vitaindítója. Családunk: a nemzet címmel millenniumi család- és nemzetpolitikai konferenciát szervezett pénteken és szombaton a Magyar Nők Világfóruma, amely a Magyarok Világszövetsége tagszervezeteként működik, s tagjai között a világ magyarságának küldöttei - lányok, asszonyok - foglalnak helyet. A határon túli magyarok kifejezést szándékosan kerülték a felszólalók, helyette a tizenötmilliós nemzetről szóltak, amelybe beletartozónak tartják a nyugati és a tengerentúli migráns honfitársainkat és leszármazottaikat. A tanácskozás résztvevői anyaországbeli és máshonnan érkezett közéleti személyiségek, értelmiségiek, művészek, közírók, akire a racionális megközelítés mellett érzelmektől sem mentesen beszéltek a családról, a társadalomról, nemzetről és hagyományról. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke tette fel a kérdést rövid köszöntőjében: a nagy sorskérdésekről álmunkból felébresztve is tudunk nyilatkozni, de szorongató helyzetünkből a kiutat, a mindennapi fojtogatásból a menekvést megtaláljuk-e? Az előadók foglalkozásuk szerint is más és más megvilágításba helyezték a konferencia témáját. Schmidt Mária, a miniszterelnök főtanácsadója a Fidesz családpolitikai koncepcióját ismertette, Horváth Erzsébet lelkész az értékteremtés, a vállalt női szolgálat szerepéről beszélt. Horváth Arany kolozsvári újságíró a kisebbségi lét megpróbáltatásait idézte, a Trianon utáni negyedik generáció küzdelmét a kultúra, az anyanyelv, a hagyományok megőrzése érdekében. Dobos Krisztina az iskolarendszer feladatait taglalta, különös tekintettel arra, hogy az óvónők, pedagógusok, egyetemi oktatók több mint háromnegyede nő. Jókai Anna író szellemes és ironikus hangvételű művéből, A nagynéni leveleiből idézett, amely általános derültséget hozott a komoly tanácskozásba. A többi hozzászóló is mind jeles képviselői szakmájuknak határon innen és túl, az ezredvég ellentmondásairól, a változó világban is megtartásra érdemes értékekről tettek hitet. Késő délután kulturális műsorral kedveskedtek a konferencia hallgatóságának. Ma a Református Teológia Kollégiuma ad helyet a találkozónak, ahol többek között Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke és más, határon túli politikusok előadását hallgatják meg. Este a katolikus nőkonferencia résztvevőivel gyújtanak gyertyát a Várban. (zs. m.) Hazai tudósítások Módosítják a család- és gyermekvédelmi törvényt Oltalom a külföldi kiskorúaknak A Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség (Magyisz) szerint „több sebből vérzik” az 1997-ben elfogadott család-, gyermek- és ifjúságvédelmi törvény, a szociális tárca viszont úgy látja: a hamarosan sorra kerülő módosításokkal „begyógyíthatók a törvény sebei”. Ám hogy érzékelhetővé váljék az „évszázad” szociális törvényeként” emlegetett jogszabály hibája, a Magyisz elnöke, Orbán István állítja: harmincegy koncepcionális és nyolcvanhét normaszöveget érintő kérdésben szükséges változtatni a törvényhozóknak. , A gyermekvédelmi törvény huszonháromezer állami gondozott kiskorút érint. A Kaposvárott tartott szerdai továbbképzésükön Lontai Csilla, a szociális tárca főosztályvezető-helyettese szólt a törvénymódosítás néhány sarkalatos kérdéséről, többek között a gyermekeket megillető alkotmányos alapjogok törvényben való rögzítésének szükségességéről. - Tilos a gyermek testi bántalmazása, megalázása - hivatkozott az ombudsmani vizsgálat egyik közelmúltbeli megállapítására a minisztériumi tisztviselő. Közölte: a törvénymódosítás során az állami gondozásba kerülő gyermeknek azt a jogát is rögzíteni kell, hogy a vér szerinti szülein kívül a testvéreit is megismerhesse. Nemcsak a gyermekét egyedül nevelő anyát, hanem már a várandóst is be kell fogadnia az ifjúságvédelmi szolgálatnak, és különösen nagy gondot kell fordítani a jövőben a speciális ellátás nevelőotthoni körülményeinek javítására - hangsúlyozta Lontai Csilla. Az utóbbi időben sok pénztelen menekülő családokkal érkező külföldi kiskorú gyermek kerül hazánkba. Az Európai Szociális Charta alapján is törvényben rögzítendő, hogy az államnak róluk is gondoskodnia kell. A törvénymódosítás értelmében a főváros főjegyzője lesz illetékes eljárni a befogadottként, menedékesként vagy menekültként hazánkban lévő és gondoskodásra szoruló kiskorúak ügyében. Ő kezdeményezi a rendőrségi eljárást, majd a belügyi tárcához tartozó Állampolgársági és Bevándorlási Hivatalnak kell intézkednie a kiskorú külföldi átmeneti ellátására, s ha nincs akadálya hazatérésének, országa budapesti nagykövetsége értesítésére. (gulyás) LÉPHAFT PÁL RAJZA „A kormányok felpuhítják a nemzetközi egyezményeket” Összefogás az Elő Tiszáért A jövő feladataival kell foglalkoznia a tanácskozásnak, mondta az Elő Tiszáért elnevezésű konferencia bevezetőjeként Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke. Mindannyiunk érdeke, hogy a térségben következetes környezetpolitika alakuljon ki. A tanácskozást rendező Fidesz - Magyar Polgári Párt nevében Szájer József frakcióvezető hangsúlyozta, hogy fontosnak tartják a hasonló tanácskozásokat, amelyeknek témája mindig a társadalom által fontosnak tartott kérdés. A tegnapi eszmecsere témáját az idő hozta magával, mondta, január végén megdöbbenve szembesültünk azzal, hogy az emberi felelőtlenség és gondatlanság pillanatok alatt tönkreteheti mindazt, amit örök értéknek gondoltunk. Épp ezért a Tisza ügye nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi ügy is. Miklós László, a Szlovák Köztársaság környezetvédelmi minisztere nemzetközi környezetpolitikai szempontokból taglalta a kérdést. Mint mondta, a nemzetközi egyezmények megfogalmazása, elfogadása és végrehajtása között rendkívül nagy ellentétek vannak. A klímaegyezmény példáját felhozva mutatott rá, hogy általában az államok, az egyes kormányok arra törekszenek, hogy ezeket az egyezményeket minél lazábbá, minél puhábbá tegyék. (s. m.) Hasznosak a civil médiaműhelyek Sasvári Szilárd a kuratóriumvitákról, a sajtószabadság új híveiről és az Európa-éremről Ha a társadalom minden rétege hozzájuthat az információkhoz, akkor lehet valódi mérlegelés alapján döntéseket hozni - véli Sasvári Szilárd, a parlament sajtóbizottságának elnöke. A fideszes politikust abból az alkalomból kérdeztük, hogy ma a Gellért Szállóban ő adja át az öt éve lapunktól kiindult kezdeményezésre alapított Magyar Média Műhely polgári újságíródíját, az Európa-érmet. A „Lex Sasvári’’ néven emlegetett törvényjavaslat azt kezdeményezi: a médiakuratóriumokban az ORTT mintájára egy-egy emberrel képviseljék magukat a parlamenti pártok. Miért utasítja vissza ezen javaslatot a baloldal? Mivel az ellenzéki pártok a hatályos médiatörvény szerint nem tudnak megegyezni a jelöltállításról, azt gondoltam, paritás alapján fel lehet oldani az ellentétet. Minden képviselőcsoport delegálhatna egy tagot a médiatestületekbe, s így jöhetne létre a kuratóriumi elnökség. Ez már a negyedik-ötödik javaslatunk volt, s miután ezt is elvetették, nyilvánvalóvá vált: az ellenzék csak a botránykeltésben érdekelt. Mivel nem tudnak megegyezni a nyolcfős kuratórium négy-négy fős megosztásában, az Alkotmánybíróság javaslatának megfelelően növelni kell a kuratórium létszámát annyira, hogy a pártok arányos képviselethez jussanak. Ezt sem fogadta el az ellenzék. Felmerült: módosítsuk a hatályos törvényt, s kínálkozott a médiahatóság, az ORTT példája: ezen belül gyakorlatilag paritásos viszonyok állnak fenn. - Kimutatható jogos elem a baloldal aggodalmaiban? - A médiatörvény csak kormánypárt és ellenzék között tesz különbséget. Mi az ellentmondásra már 1995 októberében felhívtuk a figyelmet: Deutsch Tamás mondta a hatpárti médiatárgyalásokon, hogy ha az ellenzék pártösszetétele megváltozik, vita merülhet fel. Vélhetően miért nem számol a baloldal azzal, hogy 2002 után a pártok száma változhat? - A törvényeket nem lehet állandóan a pillanatnyi politikai helyzethez igazítani. A mi javaslatunk a hosszú távú megoldást szolgálja. Arról kevesen szólnak, hogy a kuratórium például a televízió esetében 29 fős testület. Ott most az ellenzéken belül felmerült ellentétek miatt jelenleg csak négy hely nem betöltött. Szakmai képviseletek közreműködnek a döntésekben. Szó sincs tehát egyoldalúságról. - Mi állhat amögött, hogy egyes perifériára sodródott értelmiségiek eléggé szélsőséges stílusban támadják önt szakmai típusú javaslata miatt? Gondolok itt például egy baloldali havilapra. Ilyenfajta durva támadásokra soha nem reagáltam, az említett publicisztikát nem olvastam. Közismert tény, csak nincs eléggé kiemelve: a szóban forgó író szabad demokrata politikus. Abban semmi furcsállnivaló nincs, hogy egy ellenzéki politikus támadja a kormánykoalíciót. A stílus azonban maga az ember. Egy politikus aszszony, aki még a ' 80-as évek elején a Mozgó Világ című folyóiratot cenzúrázta, most MSZP-s médiapolitikusként a sajtószabadságért „száll síkra”. Hogyan fér el egy életpályában két ennyire eltérő szerep? Tanulságos volt az a közelmúltbeli ellenzéki tüntetés, amelyen kart karba öltve vonultak fel volt cenzorok és volt cenzúrázottak, a Munkáspárt jeles alakjai az SZDSZ képviselőivel és az MSZP teljes vezérkarával. Sajátos ízlés kell hozzá. Az országnak jobb lenne, ha balodali parlamenti pártok nem működnének együtt szélsőséges politikai erőkkel. A sajtószabadságot eltörlő Milosevics barátaival vonultak fel a magyar parlament egyes képviselői. - Számíthatunk-e arra, hogy európai megoldás születik? - Éppen az uniós csatlakozás folyamatában jöhet felszínre sok közös külpolitikai érdek, s elképzelhető, hogy ezek kedvéért remélhetőleg az ellenzék abbahagyja a botránykeltést. Ha minden megoldást elutasít a baloldal, akkor igazolódik: szándékosan keverik az országot rossz hírbe. - Szombaton ön adja át az ötéves Magyar Média Műhely polgári újságíródíját Budán, a Gellért Szállóban. Fontosnak véli-e az európai szellemiségű civil szervezetek működését? - Ezek szerepe az utóbbi évtizedben vált fontossá. Magam 1992-ben tárgyaltam újságírókkal arról, hogy miképpen tudna az oktatási tárca olyan képzést támogatni, amely révén az újságíró-képzés nem ragad meg egy szellemi körön belül. Ennek nyomán indult különböző egyetemeken ilyen oktatás. A médiaműhely sajátos arculatú civil szervezetként jelenik meg a hazai közéletben. Minden olyan szervezetre szükség van, amely a sajtószabadságot akként is kiteljesíti, hogy lehetővé teszi a polgároknak a tájékozódáshoz való jog gyakorlását, a saját érdeklődésüknek megfelelő orientációt. Ha a társadalom minden rétege hozzájuthat a fontos információkhoz, akkor lehet valódi mérlegelés alapján valódi döntéseket hozni. - Először adatik át az egyetlen polgári újságíródíj, az Európa-érem, amelyet Ligeti Erika éremművész készített. Az értékrend ilyen megmutatkozásának van-e jelentősége? - Ez a díj szakmai elismerés, nem valamely kormány határozta el, kit részesít elismerésben, hanem újságírók döntik el, kit tartanak méltónak az Európa-éremre. Az ilyen elismerést néha fontosabbnak tartják a hivatalosnál azok, akik kapják. - Megjelentet a médiaműhely egy interjúkötetet: Az Unió kapujában címmel. A könyv az integráció fontosságát hangsúlyozva mutatja be annak nehézségeit. Ez a látásmód segítheti-e a társadalmat abban, hogy megbirkózzon a csatlakozás bonyodalmaival? - Hozzásegítheti a polgárokat ahhoz, hogy legalább tízéves távlatban gondolkozzanak, és ennek megfelelően alakíthassák egyéni életüket. Érdemes Sütő Andrást idézni: ő a „fekete március” évfordulóján úgy fogalmazott: a remény kötelez. Remény és a jövőbe vetett hit nélkül nem lehet, nem szabad politizálni. Az a jövőépítés, amely a polgári koalícióban folyik, megalapozza a családok reményeit, és használ Magyarországnak. Molnár Pál, Sasvári Szilárd a Fidesz-frakció pénteki budapesti nemzetközi sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy az MSZP és az SZDSZ támogathatónak fogja tartani a médiatörvényt módosító javaslatát. Ha az ellenzék elfogadja a törvénymódosító javaslatot, a koalíciónak vissza kell hívnia egy főt az MTV kuratóriumi elnökségéből - mondta Sasvári. Simicskó István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a média területén kialakult belpolitikai ügy nemzetközi vetületéről szólva kijelentette: „Sajnos az MSZP és az SZDSZ eszköztára kifogyhatatlan, hogy megnehezítse a polgári kormány dolgát és lejárassa a kabinetet.” Ennek ellenére Magyarország nemzetközi tekintélye, elismertsége folyamatosan javul, és jobb mint valaha - tette hozzá a fideszes politikus. Sasvári Szilárd: A tüntetésen kart karba öltve vonultak fel volt cenzorok és volt cenzúrázottak Kertész Gábor felvétele 2000. március 25., szombat Kevés a mobilantenna Nem „kelendőek” a templomtornyok A vártnál kevesebb helyen, tíznél is kevesebb településen létesített az új mobilszolgáltató cég átjátszóantennát templomtoronyban - értesült a Magyar Nemzet. Információink szerint az előzetes becslésektől elmaradó érdeklődés egyik oka a magas bérleti díj - a templomok évente 900 ezer forintot vagy annál nagyobb összeget kérnek tornyuk „nem rendeltetésszerű” használatáért. Miként megtudtuk, a telepítés sehol sem ütközött a hívek jelentős ellenállásába, ám több helyen nehézséget okozott az antenna kívülről nem látszó módon történő elhelyezése. Ismereteink szerint a pannonhalmi főapátság épületében már régóta két bázisállomás működik, illetve a Heves megyei Sírok község római katolikus templomának tornyát bérelte ki másfél évvel ezelőtt az egyik társaság. A velük kötött szerződés tíz esztendőre szól. Időközben a tavaly ősszel kötött keretszerződés nyomán egy újabb szolgáltató jelentkezett a plébánián - ők a tornyot közösen használják a másik céggel. (szőnyi) A minisztérium szerint meglesz a béremelés Nincs ok a sztrájkra Az elmúlt napokban több napilap tájékoztatást adott Kis Papp Lászlóak, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete elnökének nyilatkozatáról. A szakszervezeti vezető aggodalmát fejezte ki a felsőoktatási intézményekben az ez évi béremelésekkel kapcsolatban. Szövényi Zsolt, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy a 2000. évben a kormány által előírt 8,25 százalékos béremelés végrehajtásához szükséges támogatást és személyi előirányzatot minden felsőoktatási intézmény számára biztosította a tárca. A támogatásból adott személyi juttatásnövekedés 11,1 százalék, amely minden intézmény számára biztosítja az előírt béremelés végrehajtását. A minisztérium ezen túlmenően lehetővé tette, hogy az intézmények saját bevételeik terhére átlagosan 13,6 százalékra növelhessék a béremelést. Fedezethiány miatt egyetlen rektor, illetve főiskolai főigazgató nem panaszkodott a minisztériumban. Az oktatási tárca ezért nem látja semmilyen indokát a sztrájkkal való fenyegetésnek. Ugyanakkor a minisztérium kész az érdekképviseleti szervezetekkel való egyeztetésre - tette hozzá Szövényi Zsolt. (r. t.)