Magyar Nemzet, 2000. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-01 / 77. szám

t­f \ \ Bolyai üzenete A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fo­kon Bolyai Jánosban öltött testet - ezt a világhírű agykutató, Szentágothai János mondta a geometriában kopernikuszi fordu­latot végrehajtó tudósról. Különös, szimbolikus jelentőségű, hogy az alig több mint húszéves erdélyi fiatalember ugyanab­ban az esztendőben - éppen 175 éve - alkotta meg főművét, amikor Széchenyi megalapította a Magyar Tudóstársaságot. A világra szóló magyar tudomány tértani és üdvtani (!) megalapo­zójának szellemi örökségét immár több nemzedék óta ápolják a hű utódok. A sort az Akadémia által 1902-ben alapított Bolyai­­díj nyitotta meg, s ma már örvendetes módon formálódóban van egy többszereplős kooperatív Bolyai-szellemiségű rendszer. A Szentágothai akadémikus vezetésével 1990-ben megala­pított Bolyai János Alapítvány tevékenysége nyomán új Bolyai­­reneszánsz kezdődött. Ehhez kapcsolódott Somody Imre sike­res vállalkozó-menedzser, aki 1997. november 3-án, a magyar tudomány napján jelentette be, hogy feleségével együtt megala­pítja a Bolyai János Alkotói Díjat, s kétévente ötvenezer dollár­ral támogatják magánvagyonukból a magyar tudomány nemzet­közi mércével is kimagasló eredményt elért legkiválóbbjait. A civil kezdeményezéshez még két vállalkozó csatlakozott. A díj­átadási ünnepséget most vasárnap délután rendezik meg a Bu­dapest Kongresszusi Központban, főként fiatalokból álló kö­zönség előtt. Manapság sokan és sokat beszélnek a tudásalapú, illetve in­formációs társadalomról, a polgári értékekről és (maga­tartás­­ról. A holnapi ünnep remélhetőleg azt üzeni a széles közvéle­ménynek, hogy a Bolyai - és Széchenyi - szellemét és példáját tisztelő s követő tudósok, értelmiségiek, vállalkozók testvérie­sen kezet nyújtanak és önzetlenül segítenek egymásnak a haza felemeléséért, tudatosítva az új nemzedékben, kik képviselték a múltban a jövőt. Faggyas Sándor BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁR 5601 BÉKÉSCSABA mmv i i i: = TMULMlll I liylllfsz°mbatiPzin Ára: 71 Ft •_________________________________V‹‹ ^ ~_______ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR_____________________________LXIII. 77., 2000. április 1., szombat Átadták a Magyar Innovációs Nagydíjat A jó ötlet időben hasznosítandó A kormány az elkövetkezendő években tartós növekedéssel számol, amely meghaladja majd az Európai Unió növekedési üte­mének kétszeresét - erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt pénteken a Magyar Innovációs Nagydíj átadásának eredmény­­hirdetésén Budapesten, a Gellért Szállóban. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az alkotó­munkához nemcsak gazdasági stabilitásra van szükség, hanem békére és biztonságra is. Azzal, hogy Magyarország a NATO tagjává vált, ez utóbbi feltétel is adott a dinamikus gazdasági növekedéshez -mondta a miniszterelnök. Fel­hívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a „jó ötlet romlandó áru” és azt időben kell haszno­sítani, ehhez szeretne a kor­mány hozzájárulni és ezen elv alapján kívánja támogatni az in­nováció ügyét is. (Folytatás a 10. oldalon) Az orvostechnikai cég elnöke, Deme Gábor (baloldalt) és a Műegyetem rektora, Detrekői Ákos (jobboldalt) veszi át a kormányfőtől az elismerést Vajda József felvétele Katasztrófahelyzet esetén segítség a bajban A fővárosnak nincs szükséglakása is (Munkatársainktól) A Kelen­­hegyi út 12-14. szám alatti műte­remház kiköltöztetett lakóinak a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön - Vajda Pál főpolgármester-he­lyettes javaslatára - összesen hét lakást ajánlott fel: a tulajdonában lévő, mindössze két üres lakást, illetve öt olyat, amelyek a XI. Kerületi Önkormányzatában vannak, de bérlőinek kiválasztási joga a fővárost illeti meg. A bér­lők elhelyezésének időtartamára a Kincstári Vagyoni Igazgatóság gondoskodik a lakbérek, illetve a közüzemi költségek megfizeté­séről. A főpolgármester-helyet­tes a közgyűlésen -Bánovics Ta­más MIÉP-es képviselő interpel­lációjára válaszolva - elmondta, hogy a Fővárosi Önkormányzat­nak nincs szükséglakása; kataszt­rófahelyzetben, mint a gellérthe­gyi esetben is, az érintett önkor­mányzatokkal együtt segített a lakók átmeneti elhelyezésében. (Folytatás a 6. oldalon) Kérdéses a parancsnoki jogkörök sorsa Hatpárti egyeztetés a haderőreformról Néhány napon belül megkapják a pártok a haderőreformról, illetve a Magyar Honvédség és a mi­nisztérium integrációjáról szóló írásos dokumentumokat, majd a következő hét péntekén már ér­demi tárgyalásokon foglalkoz­nak mindezekkel - jelentette be Homoki János államtitkár a Hon­védelmi Minisztériumban tartott hatpárti egyeztetést követően. Ju­hász Ferenc szocialista képviselő szerint azonban még mindig nem tudják a képviselők, milyen dön­tések születtek a nemzetbiztonsá­gi kabinet legutóbbi ülésén, mi­vel a mostani egyeztetésen kü­lönböző tájékoztatást adott Póda Jenő és Király Béla. Elsősorban ügyrendi kérdé­sekről esett szó a Honvédelmi Minisztériumban a haderőre­formról tartott politikai egyezte­tésen pénteken. (Folytatás az 5. oldalon) Kétmillió termelőt keresnek meg Ma kezdődik a mezőgazdasági összeírás • Mától közel kétmillió termelőhöz kopogtatnak be a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársai, hogy érdek­lődjenek az állatállománnyal vagy a növénytermesztéssel kapcsolatos adatokról. Megkezdődött és három hétig, azaz április 21-ig tart az országos mezőgazdasági összeírás. A kétmilliárd forintba kerülő programtól nagyon sokat várnak a szakemberek, hiszen nem rendelkezünk megbízható infor­mációkkal a rendszerváltás óta lezajlott agrárátalakulásról. (Munkatársunktól) A ma kezdődő összeírás a hatodik a hazai statisz­tika történetében. A legutóbbira majd egy évtizede, 1991-ben ke­rült sor. Azóta az ágazatban na­gyon sok minden történt, ezért az újabb, teljes körű felmérésre is megérett az idő - tudtuk meg Laczka Sándornétól, a KSH illeté­kes főosztályvezetőjétől. A sta­tisztikai hivatal közel 14 ezer, zö­mében alkalmi munkatársat bízott meg azzal, hogy ellátogasson az összeírásban érintett kétmillió ter­melőhöz. Ezek többsége, azaz mintegy 1,4-1,5 millióan nem „fő­állásban” foglalkozik állatok tartá­sával, földműveléssel, hanem „sa­ját konyhára termel” vagy egyéb keresetét egészíti ki ezzel a tevé­kenységgel. A KSH félmillió kö­rülire becsüli azok számát, akik valóban az agrárpiacból élnek. A kérdezőbiztosok nem min­denkinél töltik majd ki a kérdőíve­ket,­ hiszen az agrárösszeírásról rendelkező tavalyi törvény szerint csak bizonyos küszöbértékek fe­lett kötelező az adatszolgáltatás. (Folytatás a 10. oldalon) Romló tb-behajtási eredmények az APEH-nél Tizenötmilliárdos visszaesés (Munkatársunktól) Jelentősen rom­lott a társadalombiztosítási kintlé­vőség behajtásának eredményessé­ge, mióta a tb-től átkerült ez a fel­adat az adóhatósághoz. A tavalyi évre tervezet 45 milliárd helyett mindössze 21 milliárdot sikerült be­szedni, ami az elmúlt évek leg­rosszabb teljesítménye, még az 1995-ös szint 70 százalékát sem éri el - derült ki az APEH adataiból. Mint ismeretes, tavaly január 1- jétől az egészségbiztosítótól az adóhatóság vette át a járulékbesze­dést és a tb-kintlevőség behajtását. A változást azzal indokolta a kor­mány: a közvélemény évek óta elégedetlen a tb kintlevőségének folyamatos növekedésével, s arra számított, a közterhek beszedésé­nek egy kézbe való összpontosítá­sa javíthatja az eredményeket. (Folytatás az 5. oldalon) A tb-kintlévőségek beszedése a magyar nemzet grafikonja Elbizonytalanítaná a vállalkozásokat a vagyonnyilatkozat Kockázatos a nyilvántartásuk? (Munkatársainktól) Szakértők szerint sokan azért tartanak a va­gyonnyilatkozat bevezetésétől, mert attól félnek, hogy ez alapja lehet egy később bevezetendő vagyonadónak. Gazdaságkutatói vélemény, hogy a vagyon nyil­vántartása és nyomon követése állami eszközökkel nemcsak ne­hezen kivitelezhető, de kockáza­tos is. Egy másik álláspont sze­rint a vagyonnyilatkozat beveze­tésének feltételei egyelőre nem értek meg Magyarországon. A vagyonnyilatkozattal kap­csolatos, az utóbbi években újra és újra kiújuló polémiákban politikai és gazdasági szempontok ütköz­nek - mondta lapunknak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. (Folytatás a 11. oldalon) Demográfiai változások Több a gyermekkorú bűnelkövető (Munkatársunktól) Miközben a gyermekkorúak száma az 1980-as kétmillió-kétszázezerről 1999-ben egymillió-hatszázezerre csökkent, addig húsz évvel ezelőtt 2680 ti­zennégy éven aluli bűnelkövetőt jegyezett fel a statisztika, tavaly pedig 4133-at - nyilatkozta la­punknak Vavró István címzetes egyetemi tanár, az Igazságügyi Minisztérium kodifikációs elemző és statisztikai főosztályának veze­tője. Különösen elgondolkodtató­nak tartja, hogy a gyermekkorú el­követők egynegyede tízéves vagy még annál is fiatalabb. A bűnözés alakulására ható tényezők közül a professzor és munkatársai a véleményük sze­rint eddig nem kellő mértékben vizsgált, ám meghatározó jelen­tőségű kapcsolatot, a népesség korösszetétele és a bűnözés kö­zötti összefüggést elemzik. (Folytatás a 6- oldalon) 9 770 lll ■ llill

Next