Magyar Nemzet, 2000. június (63. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-09 / 134. szám

2000. június 9., péntek Zárónyilatkozat ■ MTI Közös nyilatkozat elfogadásával zárult szerdán a magyar írók vi­lágtalálkozója, amelyet Keszthe­lyen, a Festetics-kastélyban ren­deztek. A magyar irodalom az ez­redfordulón címmel tartott íróta­lálkozó száztíz résztvevője töb­bek között leszögezi: a magyar irodalom az elmúlt évtizedben sajnálatosan sokat veszített köz­életi súlyából és befolyásából. Az írótársadalom szociális gondokkal küzd, a kortárs írók művei szerény példányszámban jutnak el a közönséghez. A könyvforgalomból származó adóbevételnek töredéke jut az alkotómunka, a könyvkiadás és a folyóiratok támogatására Az irodalomban a politika hatására megosztó szekértáborok vias­­kodása, az írótársadalom szoli­daritásának hiánya is nehezíti az érdekek érvényesítését. Meg­győződésünk - hangsúlyozza a nyilatkozat hogy a magyar iro­dalom ma is a nemzet életének fontos szellemi tényezője, amely a közösség lelki és erköl­csi magára találását, a jövő stra­tégiájának és az egészséges nemzeti tudat felépítését szol­gálja. A kormányzatnak is töb­bet kell tennie, hogy javuljanak a határok fölött egységet építő magyar irodalom és intézmény­­rendszereinek működési feltéte­lei, és a hagyományok szellemé­ben erősödjek az irodalom meg­becsülése, befolyása Barokk pünkösd ■ Takács Az ünnepi játékok részeként megtartott hagyományos ba­rokk pünkösd alatt idén június 9-12-ig Bach és Handel műveit szólaltatja meg. Salzburg állandó versengés­ben áll Béccsel, és ügyel arra, hogy a muzsika ne csak az ünne­pi játékok során legyen főszerep­lő az arculatát a barokk korban kialakító városban. A tavaszi egy­házi ünnepkörhöz így kapcsol két programot is. A­ húsvéti játé­kok tíznapos sorozatát Herbert von Karajan kezdeményezte. Ma este a Festspielhausban a Trevor Pinnock vezette The English Concert and Choir adja elő Bach Máté-passióját, meg­nyitva a barokk pünkösdöt. Ez és a 11-én matiné-előadáson sorra kerülő H-moll mise (a Bé­csi Filharmonikusokat és az Ar­­nold Schoenberg Kórust Riccardo Muti dirigálja) tisztel­gés a Bach-év albamából a ze­neköltő emléke előtt. A barokk zene másik óriása, G. F. Handel két operájával lesz jelen a pünkösdi zeneünnepen. 10-én a Theodora hangzik el a nagy fesztiválteremben, más­nap pedig, a Mozarteum nagy­termében az Acis és Galathea. Az operákat angol nyelvű lib­rettóra írta Handel, így kézen­fekvő, hogy az előadók az angol barokk zene híres művelői, a Les Arts Floris­sants együttes és szólistái, William Christie vezetésével. A Mozarteum ad otthont egy Bach szonátáiból összeállított hangversenynek, és ott lesz a Gidon Kremer ve­zette Kremerata Baltica kama­razenekar Bach- és Biber­­művekből álló matinéja is 12-én délelőtt. A programon szerepel az 1527 és 1575 között élt olasz Annibale Padovano Mussa négy évszázadon át szunnyadt kórusmiséje. Kultúra Magyar Nemzet 15 A balettért tüntettek Szegeden ■ Haász Miklós Heves indulatokat váltott ki Ko­­rionai Kámly szegedi színigazga­tó döntése. Nem újította meg a jö­vő évi vállalkozási szerződéseket a Kortárs Balett művészeivel. Az elmúlt napokban a Tisza-parti vá­ros civű szervezetei nem csak hangjukat emelték fel a ma már Európa-hírű balett tagozat meg­maradása mellett A csütörtöki évadzáró társulati ülés idejére né­ma tüntetést szerveztek a teát­rum előtt Röplapot osztogattak egész héten, amivel arra hívták fel a figyelmet: minél többen fejez­zék ki együttérzésüket az elbo­csátott balett mellett. Az egyik szervező arról tájékoztatott, hogy az interneten keresztül kétezer szegedit szólítottak meg. Csütör­tök délelőtt, az évadzáró ülés előtt egy órával gyülekeztek a de­monstrálók a nagyszínházat öve­ző utcákba Csaknem ezren jöt­tek össze. A tüntetés egyik szer­vezője Retkes Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intéze­tének matematikusa hangosbe­mondón felolvasta a veszprémi, pécsi, győri, kecskeméti teátrum, a Budapesti Színházigazgatók Egyesülete, a Magyar Zene- és Táncművészek Szakszervezete, a Premodem Páholy művészeti csoportja, a Stuttgarti Kulturális Központ és Presser Gábornak, a szegedi Kortárs Balettel szolidá­ris, együttérző leveléből. A de­monstráció alatt hatalmas vász­non gyűjtötték a megszüntetés el­len tiltakozók aláírását, majd Juronics Tamás, a balett vezető­je kiállt a tömeg elé, és megkö­szönte a szegedi polgárok szolida­ritását. Kifejezte bizakodását, mert az elmúlt napok tárgyalásai következtében reményt lát arra, hogy megmenekülnek az utcára kerüléstől. Ennek ellenére a de­monstrálók proklamációt adtak át a színház igazgatójának, a vá­ros vezetőjének, és elküldték Rockenbauer Zoltán kulturális miniszternek is. A petíció hangot ad a szegedi polgárok véleményé­nek: a Kortárs Balett nemzeti ér­ték, a város büszkesége, és ezért minden érintettől azt kérik, rang­jához méltóan kezeljék és támo­gassák. Arra is felhívták a figyel­met az érintettek számára legyen fontos az értékteremtő művészeti tevékenység, a városhoz való kö­tődés, a művészek és a közönség bensőséges kapcsolata Szeret­nék elérni, hogy az érintettek érezzék át a szegedi polgárság ré­mületét, amikor gazdasági okok­nak oktatási, kulturális, szellemi értékek esnek áldozatul. Garanci­ákat kértek, hogy a Kortárs Balett működhessen a jövőben is. Ilyen előzmények után kezdődött az évadzáró társulati ülés, amelyen a város tudományos és szellemi életének képviselői is részt vettek a rendkívüli helyzet miatt. Szó esett a balett további sorsáról is. Tudósításunkat kiegészítjük a társulati ülést egy nappal meg­előző közéleti kávéház vitaestjé­nek történéseivel, ahol a széles nyilvánosságot is tájékoztatták a tagozat jövőjéről. A kulturális ügyekért felelős alpolgármester, Ványai Éva bejelentette: csak­nem százmillió forintos költség­gel átalakítják a Korzó mozit, ami állandó otthona lesz a Kor­társ Balettnek. Ez azért is szük­séges, mert a Kamara Színház - ahol a balett tagozat az előadá­sainak zömét tartotta - most be­zár, és átépítik. A Korzó mozi új színházként való őszi kapunyitá­sa rendkívül fontos, mert ez a létalapja a balett továbbélésé­nek. Az átalakítás költségeinek felét a kulturális tárca állja, és ennek érdekében az önkor­mányzat már a hét végén meg­kezdi tárgyalásait. Korognai Károly biztosította Juronicsékat: a táncosoknak nem kell elhagy­niuk a színház bérelte lakásokat, és használhatják a balett-terme­ket Megígérte: a színház négy Sztravinszkij-előadást vásárol a balettől: a színi évad második fe­lében lesz a bemutató, mert a szegedi táncosok ősszel kül­földön turnéznak. Fellépnek a szabadtéri játékokon is a Dóm téren jövő nyáron A kékszakállú herceg várával, A fából faragott királyfival és 2002-ben a Carmi­na Buranával. Megkezdődtek a egyeztetések a pénzügyi garan­ciákról is. A végső szót június 30-án az önkormányzat közgyű­lése mond­ja ki. Korognai hajlan­dó a színházból kiváló tánc­­együttesnek bizonyos költségve­tési pénzt átengedeni. Juronics Tamás lapunknak elmondta: az eddigi tárgyalások olyan komp­romisszumot hoztak, hogy van remény a talpon maradásra, ami a közvélemény nyomása nélkül nem következhetett volna be. Pillanatkép a tüntetésről Fotó: Bánszky István Magyarországon tanuló határon túli magyar fiatalok ösztöndíjának kiegészítése c. pályázati program A program céla: A határon túli magyar közösségek értelmisé­gi utánpótlására, valamint a Magyarországon tanuló hallgatók részére reális hazatérés le­hetőségének megteremtésére irányuló kez­deményezések és az itt tanulmányaikat befe­jező pályakezdők támogatása. A támogatás elnyerésének alapfeltételei: •Kizárólag a határon túliak ösztöndíjazásá­ban gyakorlattal bíró jogi személyek pályáz­hatnak. •A támogatás elnyeréséhez a pályázónak részletes tervet és szabályzatot kell benyúj­tania az elosztás tervezett módjáról, ügyvi­teli költségeiről. A pályázathoz csatolt rész­letes szakmai programban hangsúlyos sze­repet kell kapnia az itt tanuló hallgatók ha­zatérését elősegítő támogatási formáknak. •Az elnyert támogatásból az Oktatási Minisz­tériummal ösztöndíjszerződésben álló, s azt teljesítő, Magyarországon érvényes hallga­tói jogviszonnyal rendelkező A/3 kategóriá­jú, határon túli magyar hallgatók részesed­hetnek kiegészítő ösztöndíj formájában. •A támogatás a 2000. költségvetési évre járó ösztöndíjakra fordítható, 2000. január 1-2001. február 28-ig használható fel. •A közalapítvány e programból nem támo­gatja tárgyi eszközök beszerzését. •Az elnyert támogatás a szerződéskötés után, de legkorábban 2000. augusztusától áll rendelkezésre. •Az egy pályázó által elnyerhető támogatás legfeljebb 150 millió forint. •A program rendelkezésére álló keretösszeg 150 millió forint. A pályázat benyújtásának határideje: 2000. július 7. 15 óra •A pályázatokat kizárólag az Apáczai Közalapítvány Pályázati Adatlapján le­het benyújtani! A pályázati adatlapot és valamennyi mellékletét (a jogi dokumen­tációt kivéve) pályázatonként 4 példány­ban kérjük benyújtani! A Pályázati Adatlap valamint az adatlap kitöltési útmutató besze­rezhető az Apáczai Közalapítvány Irodájában (Budapest, V. Báthory u. 10.) vagy letölthető az internetről: www.apalap.hu •A beérkezési határidő után érkező pályá­zatok érvénytelenek! (A beérkezési határ­idő az irodához történő beérkezés végső idő­pontját jelenti.) A pályázatok beadása postai úton az alábbi postacímre lehetséges: Apáczai Közalapítvány: 1244 Budapest, Postafiók 806. A pályázatok személyesen is leadhatók a Közala­pítványi Irodában: V. Budapest, Báthory u. 10. 302-es szoba. •A pályázaton kizárólag magyarországi jo­gi személyek (azaz érvényes bírósági be­jegyzéssel, jogi személyiséggel rendelke­ző társaságok, magánalapítványok, egye­sületek, egyházak illetve magyarországi állami költségvetési intézmények) vehet­nek részt! A jogi személyiséget az eredeti alapító okirat és a bírósági bejegyző végzés közjegyzővel hitelesített másolataival kell iga­zolni! Idegen nyelvű dokumentumok esetén be kell nyújtani a dokumentumok magyar for­dítását is. A magyarországi pályázónak igazol­nia kell, hogy nincsen köztartozása az APEH valamint a Vám- és Pénzügyőrség felé. •A pályázat eredményéről a Közalapítványi Iroda levélben értesíti a pályázókat. •A Közalapítvány nem nyújt támogatást árfo­lyamnyereség illetve kamatképzéshez, az álta­la adott támogatás határidőig fel nem használt részét vissza kell fizetni. •Amennyiben a kért jogi dokumentáció vagy a pályázati adatlap kitöltése hiányos illetve pontatlan, a Közalapítványi Iroda a pályázatot érvénytelennek minősíti és visszaküldi a fel­adónak. A Közalapítvány fenntartja a jogot, hogy a pályázatok értékeléséhez további do­kumentumokat és információkat kérjen a pá­lyázóktól. A nyertes pályázókkal a Közalapít­vány szerződést köt, pénzügyi teljesítésre csak ez után, előre láthatólag 2000. szeptem­berében lesz lehetőség. •A pályázó tudomásul veszi, hogy a kuratórium döntését nem köteles indokolni, és azzal szemben fellebbezésnek helye nincs. •A pályázati felhívással kapcsolatos további kérdéseivel forduljon a Közalapítványi Irodá­hoz, munkanapokon 13.00 és 15.00 óra között. Telefon: (36) - (1) - 311 - 6650/155. m. Telefax: (36) - (1) - 311 - 6650/239. m. Az Apáczai Közalapítvány Kuratóriuma Naparcú, fehéren izzó képek Tóth Menyhért festményei ■ P. Szabó Ernő Nagyszerű meglepetés­­ e sza­vakkal kezdődött a brüsszeli Le Soir című napilap kritikája, amely az elmúlt év decemberé­ben jelent meg az Europalia ’99 Hungária rendezvénysorozat része­ként megrendezett Tóth Meny­­hért-kiállításról. A kritikus, Daniele Gidemon olyan kortárs művészetet fedezett fel Tóth Menyhért műveiben, amelyek fő­ként az 1950-70-es évtizedekben születtek a modern művészet eszközeinek birtokában, s végte­lenül személyes és megkapó köl­tői szintézist teremtenek a szá­zadvégi látogatók számára Az elismerés annál is értéke­sebb, mert - a kárpitművészek és Samu Géza szobrászművész Mons-ban rendezett közös ka­maratárlatát nem számítva - va­lójában a Tóth Menyhért-kiállí­­tás volt az eseménysorozat egyetlen kortárs képzőművésze­ti bemutatója , még inkább az, mert a magyar művészetnek az utóbbi évtizedekben nincs sze­rencséje a külföldi bemutatko­zásokkal. A frankfurti könyvvá­sárt kísérő képzőművészeti be­mutatók éppen olyan kicsi vissz­hangot keltettek, mint az ugyan­csak ősszel megrendezett berlini magyar kiállítások. S persze az is tény, hogy a hazai közönségnek kevés alkalma van rá, hogy a gyéren csörgedező hírek alapján érzékelje, valójában milyen mű­vek hogyan szerepelnek külföl­dön. A Tóth Menyhért-kiállítás e szempontból is kivétel. Anyaga most Brüsszel után Budapesten is megtekinthető, sőt néhány al­kotással gyarapodott is a decem­berben a Rouge-Cloitre Művésze­ti Központban bemutatott össze­állítás, így a Vigadó Galéria két szintjén június 15-ig látható tárlat nem csak arról tájékoztat, mi is képviselte a magyar művészetet a nagyvilágban, hanem revelatív élményt kínál. Az életmű teljessé­gét természetesen nem mutathat­ja be a Supka Magdolna rendezte kiállítás, de keresztmetszetet ad róla, meggyőzően bizonyítva, hogy az egyetemes érték létreho­zása nem tagadja a helyi értékek­hez, a régió tradícióihoz való kö­tődést, sőt éppenséggel feltétele­zi. Tóth Menyhért a Képzőművé­szeti Főiskola elvégzése, 1935 után évtizedekig az alföldi falu­ban, Miskén dolgozott. Művei a közvetlen környezet motívumait ragadják meg, transzponálják egy olyan művészi világba, amelynek kulcsszava a teljesség: a természet és az ember, a nö­vény és az állat, az életből, a belő­le sarjadó látomások egysége. A mintegy félszáz mű kéthar­mada a Vigadó emeleti termeiben kapott helyet. Benne az ötvenes­hatvanas évek termése, portrék, az ember-állat kapcsolatából, a munkavégzés jeleneteiből kiin­duló, a közvetlen látványból őstí­pusokat formáló, általános érvé­nyű képeket termő munkák, amelyek, mint az 1958-as Ősöm, az 1968 körüli Állat (Európa), az 1971-es Parasztok szerves egy­séggé ötvözik a múlt és a jelen, az egyén és a közösség, az ember és környezete gazdag világát. A negyvenes évekig vissza­utaló művek színei fokozatosan teljesednek ki az ötvenes-hatva­nas években. A korai vonalas formálást a színfoltok, a plaszti­kus felületek váltják fel, az exp­resszív részletek helyét a kerek­­ded, „az élet legteljesebb igenlé­sét, élését” kifejező egységek. Az évtizedekig titokban gazda­godó, a hetvenes évek közepén a nyilvánosság előtt robbanás­szerűen megjelenő életmű utol­só periódusának képei töltik meg a Vigadó Galéria földszint­jét. Olyan főművek, mint a Me­nekülés Egyiptomba, a Gea, az Afrika, a Veszély. Képek a fehér szín jegyében. „A fehér a színek színe, minden más szín benne foglaltatik” - vélte a festő. Képei izzó látomások az életről, a tel­jességről. Ahogyan Tóth Meny­hért mondta: „Naparcúnak kell lennie mindennek, belülről su­gárzónak.” Belülről sugárzó képek között Fotó: Burger Zsolt

Next