Magyar Nemzet, 2000. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-07 / 157. szám

20110. július 7., péntek Diploma nélküli egri hallgatók Az egri Eszterházy Károly Főiskola ezerháromszáz végzős hallgatója nagy készülődéssel várta június huszonnegyedi­két, amikor kézhez kapta négyéves kitartó munkája gyümöl­csét, a diplomát. Szintén négy évet tanult, mégsem vehetett át semmit huszonnyolc szociálpedagógia szakos hallgató. Ők záróvizsgájukat ugyan letehették, de oklevelük kiadásának feltétele egy 1996-os rendelet alapján egy középfokú állami nyelvvizsga, amelyet nem szereztek meg, mert - mint mond­ják - a főiskola nem tájékoztatta őket a törvényről. ■ Juha Pál Az idén végzett hallgatók ak­kor kezdték tanulmányaikat az egri Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskolán (1996), ami­kor életbe lépett az a rendelke­zés, amely meghatározta a fel­sőoktatási intézmények egyes szakjainak a képesítési köve­telményeit és a záróvizsgára bocsátás feltételeit. Ezek egyi­ke egy olyan kitétel, hogy az ott felsorolt szakok (Egerben csak a szociálpedagógia szak tartozik közéjük) elvégzéséhez és a záróvizsgára bocsátáshoz a hallgatóknak tanulmányi kö­vetelmény egy államilag elis­mert vagy azzal egyenértékű, bármely típusú középfokú nyelvvizsga letétele. Huszon­nyolcan nem tettek eleget a fő­iskolán e feltételnek, s habár egy június hatodikán elfoga­dott törvénymódosítás alapján államvizsgájukat megkezdhet­ték, diplomát addig nem kap­nak, amíg meg nem szerzik az előírt nyelvvizsgát. A hallgatók szerint a tanszék nem értesítette őket a törvény életbelépéséről, míg a pszicho­lógia tanszék vezetője szerint megtörtént a tájékoztatás a ké­pesítési követelményekről - foglalta össze az eseményeket Horváth Tibor, a főiskola ta­nulmányi osztályának vezetője. Ennek írásos nyomai nincse­nek, hiszen a tanszék a tájékoz­tatást mindössze szóban hajtot­ta végre - mondják a pszicholó­gia tanszéken. Ezzel szemben a hallgatók azt állítják, hogy ők csak az államvizsga előtt né­hány nappal kaptak értesítést arról, hogy nem elég a lektorá­­tusi (belső) nyelvvizsga, amely a rendelkezés értelmében je­lenleg (2000-ben) megfelel bár­mely „egri” diploma megszerzé­séhez, kivéve a szociálpedagó­­giát. Mint azt két, diploma nél­kül maradt „végzős” lapunknak elmondta, mit sem sejtve, nem kevés pénzt rááldozva, ez év­ben társaikkal többször is neki­futottak a lektorátusi nyelvvizs­gának (majd le is tették) abban a reményben és hitben, hogy ez az oklevél megszerzésének a feltétele. A levelezős hallgatók még 1997-ben levélben fordultak a főiskolához: engedélyezzék szá­mukra, hogy ne kelljen állami nyelvvizsgát tenniük. Ezt a főis­kola elfogadta, mert a már oly sokat emlegetett 1996-os tör­vénynek volt egy olyan mellék­lete, amely kimond­ja: a közal­kalmazotti jogviszonnyal, szo­ciális és egészségügyi tevékeny­séget, valamint család-, gyer­mek- és ifjúságvédelmet ellátó szervezetnél munkaviszonnyal rendelkező, szociálpedagógia és szociális munkás szakra fel­vett hallgatók az állami nyelv­vizsga-követelmény alól mente­sülnek. A nappali tagozatos hallgatók elmondásuk szerint nem kaptak értesítést arról, hogy nekik viszont államilag el­ismert nyelvvizsgát kell szerez­niük a diplomához. Véleményü­ket az időbeli tájékoztatás hiá­nyáról azért is fenntartják, mert a mindig „követendő példa­ként” emlegetett, a főiskola ál­tal megírt 1996-os, tehát a 2000- ben végzőkre érvényes tanul­mányi kalauz szerint az állam­vizsga feltétele egy középfokú, C típusú állami vagy főiskolai (lektorátusi) nyelvvizsga, tehát nincs a könyvben szó semmifé­le megkülönböztetésről a szo­ciálpedagógia szakos hallgatók­ra nézve. 1997-ben volt egy tanácsko­zás a képesítési követelmé­nyekről Jászberényben azon felsőoktatási intézmények hall­gatói képviselőinek a részvéte­lével, akik a szociális felsőokta­tásban vesznek részt. Ezen a ta­nácskozáson megvitatták, hogy az ide tartozó szakok követel­ményei nem túl magasak-e, s hogy miként vélekednek a rá­juk vonatkozó kormányrende­letről. Hogy a tanácskozáson ki vett részt a főiskola részéről, arról nincsenek információink. A közelmúltban a hallgatók ál­tal összehívott fórumon a főis­kola képviselete kifejtette: min­den erejével azon lesz, hogy se­gítsen a hallgatóknak, és meg­adja nekik a főiskolán belül a felkészülési lehetőséget az ok­levél megszerzéséhez - egyelő­re - mindenképpen szükséges nyelvvizsgára. A Hallgatói Önkormányzat támogatta a hallgatók azon kez­deményezését, hogy a kormány módosítsa az 1996-os rendele­tet, de a felsőoktatási államtit­kárság válaszában hangsúlyoz­ta, hogy a kormányrendeletben megfogalmazott követelmé­nyek alól az oktatási miniszter nem adhat felmentést, valamint a jogszabály nem ismerete nem ad felmentést a kormányrende­letben megfogalmazott követel­mények alól. A minisztériumon kívül az ombudsmanhoz fordul­tak, majd ügyvédet is kerestek a diploma nélkül maradt hallga­tók, s hogy milyen egyéb lépé­seket terveznek a továbbiak­ban, azt még nem tudni. Belföld Kozma Blanka: A többségi társadalom vállal kevés utódot A családszeretet nagy érték Hazánkban minden ötödik születendő gyermek roma származású, ám Kozma Blanka, a Roma Nők Egyesü­letének elnöke szerint nem a cigány gyermekek vannak sokan, hanem a többségi társadalom vállal egyre ke­vesebb utódot. Szerinte fur­csa, hogy míg a társadalom a nemzet kihalása miatt kese­reg, a cigányság esetében mindent el kíván követni a népesség visszaszorításáért. ■ T. Zs. Kozma Blanka szerint ez azt igazola, hogy a romák csak deklaráltan egyenjogú részei a nemzetnek, valójában egy nem­­kívánatos népcsoport tagjai. - A cigány gyermekek magas születési arányának oka nem a szexuális szabadosság, hanem az, hogy a roma fiatalok koráb­ban kerülnek ki az iskolapadok­ból, mint a magyar átlag, így ez irányú ismereteik jóval alacso­nyabbak a kívántnál - véleke­dett az elnök. Ugyanakkor sze­rinte ezek a tények párosulnak a szociális ellehetetlenülés jelen­legi állapotával, illetve azzal, hogy a roma anyák egy része csak azért szüli meg harmadik gyermekét, hogy lakásépítést szolgáló szociálpolitikai kedvez­ményhez jusson a család.­­„Mindennek ellenére azon­ban tény, hogy a roma hagyo­mányokban a gyermek és a családszeretet nagy érték, és hogy a rokoni-családi összetar­tásnak központi szerepe van napjainkban is - mondta Koz­ma Blanka. A médiában megje­lent hírekkel ellentétben egyébként - állítja az elnök asszony - az utóbbi években csökkent a cigány lakosság száma, a legmagasabb halálo­zási arányokat a városokban regisztrálták. Rendkívül nagy a csecsemőhalálozás aránya, va­lamint az is közismert tény, hogy a romák átlagéletkora 10-20 évvel csökkent, ezért az elnök szerint a többségi társa­dalom elcigányosodási félelme nem biztos, hogy megalapo­zott. Mindezt az ellehetetlenült helyzettel, az ebből fakadó rosszultápláltsággal, a nem megfelelő lakás- és higiénés vi­szonyokkal magyarázta, ame­lyek hatással vannak a csalá­dok helyzetére. Kozma Blanka úgy véli: na­gyon fontos a korai életkorban elkezdett, már többször is hangsúlyozott nevelés. Ehhez azonban szociális munkások, népfőiskolások kellenének, de talán az is elég lenne, ha a felvi­lágosítómunkát egyszerű ci­gány asszonyok végeznék. Megoldások tehát vannak, csak éppen az anyagi lehetőségek korlátozottak - hangsúlyozta. Az elnök rámutatott: a ci­gányság esetében nagy problé­ma, hogy a fiataloknak kevés esélyük van az elhelyezkedés­re, hiszen még a szakmunkás­bizonyítvánnyal, érettségivel rendelkezők is nehezen talál­nak munkát, a vidéken élők pe­dig szinte kilátástalan körülmé­nyek között élnek. A neveléshez szociális munkások kellenének Fotó: Somoskövy Béla Részlet a Szociális és Család­ügyi Minisztérium A nőkkel szemben alkalmazott hátrá­nyos megkülönböztetés min­den formájának kiküszöbölé­séről című tanulmányából, amelyet a kormány az ENSZ- nek készített: „Ismert tény, hogy a romák körében­­ a társadalmi folya­matokhoz való fokozatos iga­zodás mellett is - még mindig sokkal magasabb a gyermek­­szülés aránya, mint a népesség más rétegeinél, és a fiatal lá­nyok az átlagnál sokkal koráb­ban lesznek anyává. 1993-ban a 15-19 éves korosztályban az ezer nőre jutó születések szá­ma 34 volt, ugyanakkor az azo­nos korú roma lányok eseté­ben (1990-93 között összevon­tan) 137­­az ezer nőre jutó szü­letések száma: 20-24 éves kor­ban 123,8, illetve 217, 25-29 éves korban 112,3, illetve 141,6, 30-34 éves korban 48,1, illetve 98,4, a 35-39 évesek korosztályában 16,1 és 51,9, a 40-49 évesek csoportjában pe­dig 1,9 és 10,4 volt ez az arány). Emellett komoly megoldan­dó feladatot jelent, hogy a ro­ma népesség között főként az iskolázottság alacsony volta miatt sokkal magasabb a mun­kanélküliség, mint az összné­­pességben, ezért a gyermeket nevelők különösen rossz hely­zetben vannak. Ismeretesek a szinte teljes egészében munka nélküli roma falvak (főként az ország keleti, északkeleti ré­szében), ahol a nagymértékű elszegényedés nyilvánvalóan leginkább a gyermekeket sújt­ja. A roma családok tömegei élnek kizárólag segélyekből. Az alultápláltság, a rossz la­kás- és higiénés viszonyok ki­hatással vannak a családok egészségi helyzetére is. A ro­ma családok körében gyakran megforduló védőnők szerint a fiatal anyák lelki egészségne­velésre, mentális gondozásra is rászorulnak. Mivel a hagyományos roma értékrend és családfelfogás számos értéket hordoz (ezen belül külön kiemelendő az anyaság megbecsülése, a roko­nok összetartása), a nevelés­nek nem szabadna elszakadnia a roma kultúrától, hanem in­kább annak pozitív elemeire építve kellene kialakítania a fi­atal lányokban és fiúkban az egymás és gyermekeik iránti felelősség érzését és az ebből fakadó kötelességtudatot. A családsegítő szolgáltatások, a lelki egészségmegőrzés, a krí­­ziskezelés, a meditáció éppúgy része a nemzeti családpolitikai koncepciónak, mint a fogyaté­kos gyermekkel élő családok vagy a roma családok problé­máinak kezelése.” Lakások a jogászoknak ■ Bodnár Csaba A debreceni jogászképzés megmentésére eddig két jó minőségű üres lakást ajánlott fel a helyi önkormányzat a Debreceni Egyetemnek. Kósa Lajos, Debrecen polgármes­tere bejelentette: az év végéig újabb három lakást biztosíta­nak a cívisvárosba költöző jo­gászprofesszoroknak. Mint megírtuk, a Magyar Akkreditációs Bizottság azt javasolja Pokorni Zoltán ok­tatási miniszternek, hogy amennyiben a Debreceni Egyetem vezetői rövid időn belül nem képesek kellő szá­mú megfelelően képzett ta­nárt verbuválni a Jog- és Ál­lamtudományi Intézetbe, ak­kor 2001. január 1-jétől vonja vissza az oklevél-kiadási jo­got és szüneteltesse a beisko­lázást. Az akkreditációs bizottság ezt a véleményét azután fo­galmazta meg, hogy úgy talál­ta: az utóbbi két évben nem javult az oktatói és tudomá­nyos munka színvonala és a jogászképzés tantervét sem sikerült a követelményekhez igazítani. A miniszter a bizott­ság javaslatáról az egyetem vezetőivel folytatott megbe­szélések és előterjesztések után, valamint a megtett lépé­sek eredményének vagy ered­ményességének tükrében e hónap végéig hozza meg dön­tését. Kósa Lajos polgármester kijelentette: Debrecen vezeté­se az szeretné, ha a négy éve újraindult, de egyébként igen nagy múlttal rendelkező jo­gászképzés nem megszűnne vagy elsorvadna, esetleg a Miskolci Egyetembe olvadna be, hanem éppen ellenkező­leg: jogi intézetből önálló kar­rá fejlődne. Kerekes székkel csak az első emeletig lehet feljutni Tiltakozó mozgáskorlátozottak Debrecenben A debreceni Mozgáskorlátozottak Egyesületének veze­tője úgy véli: az új városháza kialakításakor megkülön­böztetik őket, hátrányt fognak szenvedni. Nem értenek egyet azzal, hogy a szocializmus idején egy építőipari vállalat székházaként funkcionáló - jelenleg átépítés alatt álló - hétemeletes Kálvin téri épületbe annak elké­szülte után kerekes székkel csak az első emeletig lehet majd feljutni. ■ Bodnár A polgármesteri hivatal illetéke­sei viszont azzal érvelnek, hogy az ügyfeleknek maximum az első emeletig kell majd felkapaszkod­niuk, attól feljebb csak a hivatali dolgozók mehetnek. A november közepére megvalósuló átépítés után ugyanis az ügyféltér a föld­szinten, a házasságkötő terem pedig az első emeleten lesz. A Mozgássérültek Egyesüle­te és a helyi önkormányzat képviselői között már hóna­pokkal ezelőtt elkezdődött a vita arról, hogy az egykori székház átépítéséről készült tervek megfelelnek-e az esély­egyenlőségi törvény elvárásai­nak. Mint ismeretes, ez a jog­szabály többek között kimond­ja: minden fogyatékos ember­nek biztosítani kell a középüle­tekbe való bejutás lehetőségét. Ezt a gyakorlatban azonban igen nehéz megvalósítani. Számtalan középület ugyanis magas lépcsősorokkal épült, jobb esetben kerekes székkel önállóan leküzdhetetlen, mere­dek rámpákkal látták el a be­járatokat. Emiatt a mozgássé­rültek kisebb-nagyobb ügyes­­bajos dolguk elintézésére kénytelenek valakit megkérni. Az új debreceni városháza kialakításakor azonban már a tervezés idején igyekeztek a mozgássérültek igényeit is fi­gyelembe venni. Bár az eredeti­leg meglévő két szabványsze­mélyliftbe is be lehetne férni kerekes székkel, emellé kérésre még egy harmadik, szélesebb ajtajú liftet is beépítenek, amely azonban csak az első emeletig fog közlekedni. A rámpák terve­zésekor is változtatást hajtottak végre. Az eredetileg a Kálvin té­ri főbejárat elé tervezett feljáró helyét úgy változtatták meg, hogy az az üzletközpont elől in­dulva, hosszabb úton, többpihe­­nős megoldással, hosszabban, kevésbé meredeken jusson el a bejáratig. A Mozgáskorlátozottak Egye­sülete azonban ennyivel még nem elégszik meg. Úgy vélik: 18- 20 millió forint pluszráfordítás­sal minden­ második szinten ki kellene alakítani egy mozgássé­rültek által is használható mos­dót. A városháza illetékesei erre viszont azt válaszolják, hogy bár maximálisan megértik ezeket a törekvéseket, de ilyesmire a szóban forgó épületben nincsen szükség. Egyébként is ez a meg­oldás nagyon megdrágítaná az átalakítást, és az eredetileg ter­vezett költségkeretet már így is túllépték. Az új házban kialaku­ló viszonyok a jelenlegi helyzet­hez képest nagy előrelépést fog­nak jelenteni. A debreceni polgármesteri hivatal 530 fős apparátusában nem foglalkoztatnak mozgás­­sérült dolgozót. Ha a jövőben lesz ilyen alkalmazottjuk, ak­kor őt vagy őket az új önkor­mányzati székház földszintjén, esetleg első emeletén helyezik el, amivel megfelelnek a tör­vény előírásainak. Magyar­­em­e( 5 A Fertő tó pályázata ■ MTI A Fertő tó és környéke vlág­­örökségi listára kerülését a Győr- Moson-Sopron megyei önkor­mányzat támogatja - közölte teg­nap Ivanics Ferenc elnök. A mai közgyűlést megelőzően az elnök úgy vélekedett: a testü­let minden bizonnyal megsza­vazza, hogy egymillió forintos összeget fordítsanak az idén az UNESCO által megkívánt önkor­mányzati dokumentumok készí­tésére.­­ A Fertő-tájat méltóvá teszi a világörökség címre egy­e­dülálló természeti értékeinek so­kasága, továbbá a táj és az em­ber kapcsolatából évszázadoki­g át­teremtett harmonikus egység - hangsúlyozta. A Fertő tó Ázsia sós sztyeppe­tavainak legnyugatibb rokona Magas sótartalmú, terjeszkedő parti nádasai meghatározzák kü­lönleges növény- és állatvilágát. Jellegzetes madarai a nagykó­csag, a vörös-, és a kanalasgém, a barna rétihéja A tó mentén talál­hatók a kontinentális pannon fló­ra sajátos példányai, köztük a le­ánykökörcsin, a boldogasszony papucsa A tó környéki települé­sek sajátossága hogy szerkeze­tük szervesen illeszkedik a táj­hoz. Ez azt jelzi, hogy a terület la­kói létre tudták hozni a táj és az épített környezet összhangját Nagycenken, Fertőhomokon, Sarródon, Fertőszéplakon. Magyarország a Fertő-vidék világörökségi listára vételét in­dítványozó felterjesztését a közelmúltban benyújtotta az UNESCO-hoz.

Next