Magyar Nemzet, 2000. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-21 / 169. szám

2000. július 21., péntek A Farkas Utcai plakátok, televíziós reklá­mok sokasága hívja fel a figyel­met hazánk utazó népművésze­ti vásáraira és a velük egy idő­ben za­jló népművészeti előadá­sokra. Az ilyen alkalmak régi elnevezése: sokadalom. Ezt az archaikus nevet - jelezvén álla­miságunk ezeréves fennállásá­nak ünnepét­­ választották a népművészeti szövetségek or­szágjáró megemlékezésükhöz, s jött létre a Millenniumi soka­dalom.­­ A különleges folkfesztivál a Kárpát-medence népmű­vészetének, hagyományainak, mesterségeinek ünnepe mondja Stoller Antal, az ország­járó események főszervezője. A sokadalom Felvidéket, Erdélyt és természetesen hazánk táj­egységeit bejárva - miként már volt rá példa Diósgyőrben, Gyu­lán, Pécsett és Kolozsvárott, a továbbiakban is vidéken, így legközelebb július 21-22. között Komárnó, Komárom, Tata váro­sokban, 28-30. között Marosvá­sárhelyen­­ hetedjére Buda­pestre érkezik, hogy a Hősök te­rén méltó befejezést s egyben összegzést láthasson a nagyér­demű a népművészek millen­niumi megemlékezéséről. „A rendezvénynek otthont adó vá­rosok mindegyike számára ké­szült egy-egy harang a kisebb-nagyobb közösségek összetar­tozásának jelképeként. A fel­szentelt harangok a fővárosi ta­lálkozón közös toronyban kap­nak helyet, hogy a néptánc­produkciók hátteréül szolgálja­nak. Hangjuk, miként a rendez­vény egészének üzenete békes­ségbe és barátságba hív minden magyart a határon innen és túl­ról” - fogalmaz Stoller. A regionális helyszínek há­romnapos rendezvényei között kirakodóvásár, hagyományőr­ző programok, mesterségbe­mutatók, gasztronómiai progra­mok, gyermekeknek szóló kéz­műves foglalatosságok, bábjá­tékok, valamint amatőr csopor­tok tánc- és színházi előadásai találhatók. A térségek legjobb­nak bizonyult színpadi produk­ciói, tárgyalkotó népművészei meghívást kapnak a négynapos fővárosi folklórfesztiválra. A Hősök terén felállított színpa­don a régiók legjobbjain kívül a négy magyar hivatásos tánc­­együttes, az Állami Népi Együt­tes, a Budapest Együttes, a Du­na Művészegyüttes és a rende­ző Honvéd Együttes összesen száztíz táncosával közös, nagy­szabású gálaműsorát tekinthe­tik meg az érdeklődők. A gálát többek között a Vujicsics Együttes, a Budapesti Klezmer Band, Hollókői Lajos és társai, valamint Szvorák Katalin kon­certjei színesítik, amely zene­karok a szinte egész nap üze­melő úgynevezett népzeneszín­padon is fellépnek majd. A leg­különbözőbb néptánc-koreog­ráfiákat felvonultató műsort mindennap táncház követi majd. A Ferenciek terén a nép­­művészeti tárgyak iránt érdek­lődők csemegézhetnek majd, hiszen kiállításokkal egybekö­tött kirakodóvásár lesz. Ugyan­itt gyermek- és hagyományőrző programok, utcaszínházi elő­adások várják majd a kíván­csiskodókat. A rendezvényről nem maradnak el a gasztronó­miai élvezetek sem, hiszen sor kerül népi ételek és italok kós­tolására is. A Millenniumi soka­dalom budapesti programjait augusztus 17. és 20. között ren­dezik, amelyek ingyenesen lá­togathatók. Millenniumi sokadalom Stoller Antal: Minden este lesz táncház­Fotó: Nagy Zoltán Kultúra Magyar Nemzet 15 Éremeső a linzi kórusolimpián Magyarország első helyen végzett a világon először megrendezett kórusolim­pián. Az ausztriai Linzben jú­lius 7. és 16. között lezajlott nemes versengésen 60 or­szág 350 kórusa közül a 18 magyar kórusból álló magyar olimpiai csapat volt a leg­eredményesebb: öt olimpiai bajnoki címet, tíz aranyat és hat ezüstöt érdemeltek ki a népes nemzetközi mezőny­ben. Aranyérmesként abszo­lút győztes, olimpiai bajnok lett Gyermekkari kategóriá­ban a debreceni Bányai Júlia Ének-Zene Tagozatos Általá­nos Iskola Gyermekkara (karnagy: Tóth Ágnes), női kari kategóriában a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara (karnagy: Lédeczi Judit). A Kodály Zoltán Ma­gyar Kórusiskola kórusai 5 aranyat kaptak, és 3 kategó­riában lettek olimpiai bajno­kok: a Jubilate Leánykar gregorián kategóriában (ez utóbbi az olimpia legmaga­sabb pontszámával). ■ Kálmán Gyöngyi A Jubilate és a Cantate karna­gyát, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola művészeti vezető­jét, ifj. Sapszon Ferencet a ver­senyről és a fényes sikerről kérdeztük.­­ Öt földrész 60 országából 350 kórus 18 ezer énekessel érke­zett Linzbe, a világ első kórus­olimpiájára - kezdi beszámolóját ifj. Sapszon Ferenc karnagy.­­ A versengés szervezője a Musica Mundi Nemzetközi Kórusverse­nyek Szövetségének részeként működő Interkultur Alapítvány, amelynek egyik művészeti igaz­gatója Hollerung Gábor karnagy. E szervezet a világon mindenfelé rendez kórusolimpiát, hogy az olimpiai eszmét ne csak a sport­ban, hanem a kultúrában is nép­szerűsítse. Huszonnyolc kategó­riában folytak a versenyek. A vi­lág bármely kórusa jelentkezhe­tett a jó egy éve meghirdetett ver­sengésre. Nemzetközi nagydíjas vagy első díjas kórusoknak nem kellett a kvalifikációs elődöntőn szerepelni, csak magán a verse­nyen mérkőztek meg egymással. A Kodály-kórusiskola két kórusa, a Jubilate Leánykar és a Cantate Ifjúsági Vegyeskar nyert már nemzetközi nagydíjat, így ne­künk nem kellett az előválogatón énekelni. A körülbelül hetventa­­gú nemzetközi zsűri munkájában részt vett Petrovics Emil zene­szerző és Rariss Gábor karnagy, a Kóta (Kórusok Országos Taná­csa) főtitkára A rendezvényhez társultak szimpóziumok, bemu­tatók és eljöttek a vitág legna­gyobb kottakiadói, így áttekint­hettük a kottakiadványok széles spektrumát - Összehasonlítható a kulturáis olimpia a sport­olimpiával? - Vannak aznosságok és kü­lönbözőségek. A sportversenyek­től eltérően itt az az elv, hogy le­hetőleg mindenki örüljön és a pontszámától függően kapjon va­lamilyen elismerést. Egy bizo­nyos sávba bejutott kórusok bronz-, ezüst-, illetve aranyérmet érdemeltek. Száz pont volt a ma­ximum, a nyolcvan pont fölött teljesített együttesek aranydiplo­mát kaptak. Olimpiai bajnok csak a legelső, a legmagasabb pontot elért aranyérmes kórus le­hetett. Volt olyan kategória, amelyben ezüstérmes volt a leg­jobb eredmény, így ott nem hir­dettek bajnokot. A 21 odaítélt bajnoki címből ötöt magyar kó­rusok, hányat-hármat Kína, Né­metország és az Egyesült Álla­mok kapott, ez a dicsőségtábla sorrend­je. - Az ön együttesei milyen kategóriában, milyen műsor­ral nyertek? - Négy kategr­iában, öt felál­lásban indult a két kórus. A gre­gorián kategóriában önmagunk­kal versengtünk, mert a Jubilate leánykar a Cantate vegyeskar fiú­énekeseivel kellett „megküzd­jön”. A Cantate második lett aranydiplomával és az aranyér­mes Jubilate lett az olimpiai baj­nok. A Cantate igen erős mezőny­ben, ifjúsági vegyeskar kategóriá­ban aranyérmes, de csak máso­dik lett nagyon magas pontszám­mal a bajnoki japán kórus mö­gött. További két aranyérmet és egyben bajnoki címet szereztünk a Cantate vagy eskarral musica sacra a capella (36 fős), valamint musica sacra nagykórus kategó­riában. Ez utóbbit az egész olim­pia legmagasabb pontszámával (96,13) nyertük meg. Szinte min­den előadott műre tíz pontot kap­tunk. Nagy fejtörést okozott a műsor-összeállítás. Ügyelni kell arra, hogy szuggesztív darabok legyenek. Szempont a sokszínű­ség, a nehézségi fok. Az időtar­tamra is figyelni kell, arányosan kell felépíteni a programot. Tem­pó, karakter, mind nagyon fon­tos, hogy a kórus igazán megmu­tathassa, mi mindenre képes. A darabokat fel kell fűzni egy gon­dolati vezérfonalra A musica sacra a capella versenyben elő­ször egy tizenkét szólamú Josquin motettát, ezután egy spa­nyol reneszánsz művet, Victoriá­­tól két kórusra írt, felelgetős Ave Maria motettát, majd szabadon választottként elénekeltük Ko­dály 21 évesen írt, csak egy éve kiadott, szinte ismeretlen, hatá­sos kétkórusos Misererejét (a zsűrinek is felfedezés volt), végül egy kortárs művet tolmácsoltunk a norvég Trond Kvemától. - Mit kaptak a bajnokok? - Más nemzetközi versenyidől eltérően pénzjutalom nem járt, egy szép oklevelet kaptunk. Cso­dálatos volt, hogy az egész ver­seny a magyar Himnusszal ért vé­get, mert az utolsó eredményhir­detés a mi bajnokságunké volt. Nagyszerű ideának tartom, hogy a művészetben ilyen tisztán meg­valósítható az olimpiai eszme. Nem egymás ellen küzdeni, ha­nem egymásért lelkesedni - ez ma már sok versengésből hiány­zik. Lehet, hogy két év múlva is benevezünk, akkor a téli olimpia évében, Dél-Koreában rendezik a viadalt Persze, ahhoz elő kell te­remteni az anyagiakat, hiszen ka­tegóriánként 150 eurót fizettünk nevezési díjként és az ott tartóz­kodás költségeit is mi álltuk. A fé­nyes győzelmünkkel együtt úgy érzem, a legfontosabb, hogy nap­ról napra fejlőd­jünk. Budapest Art Expo Friss - Fiatal alkotók bemutatkozása Forog az élet a MűvészetMalomban ■ P. Szabó Ernő A klasszikus műfaji szabályok szerint készült táblaképek és a roncsolt, égetett deszkákból ösz­­szeszerkesztett „ikontanulmány”, nagyméretű fotók és „holdfénye­ket” idéző plasztikák - a szent­endrei MűvészetMalom termei­ben ma estétől a legkülönfélébb anyagokból készült, eltérő műfa­jokat, technikákat, művészi szemléletmódokat képviselő al­kotásokkal találkozhatnak az ér­deklődők. Ami a művekben kö­zös, az az, hogy a külföldről érke­zett alkotók valamennyien har­mincöt év alattiak, s a szervezők reményei szerint az új, a „friss” művészet valóban figyelemre méltó produktumait mutatják be. A Budapest Art Expo Alapít­vány, a kiállítás szervezője tíz­éves fennállása alatt arra töre­kedett, hogy a magyar művésze­tet bekapcsolja a nemzetközi vérkeringésbe, hogy a rendszer­­változással megváltozott körül­mények között elősegítse a kor­társ magyar művészettel foglal­kozó műkereskedelem, galériák kialakulását. 1991-től szervezett művészeti vásárokat, az első években, lévén, hogy kortárs ga­léria akkoriban még alig létezett Magyarországon, maguk a mű­vészek mutatták be műveiket. A BNV területén a Hungex­­póval közösen rendezett vásárok a kilencvenes évek közepén való­ban azt ígérték, hogy közép-euró­pai kitekintésű vásár formálódik Budapesten. A szervezők közötti koncepcionális ellentétek, a galé­riák közömbössége és a hazai piac fejletlensége azonban né­hány év múlva az alapítvány és a Hungexpo közötti szakításhoz vezetett. 1998-ban az alapítvány a Műcsarnokban szervezte meg vá­sárát, amelynek a siker ellenére­­ négy nap alatt tízezer ember láto­gatta meg - anyagi okok, érdek­telenség miatt 1999-ben mégsem lett folytatása A továbbiakat -megváltozott elképzelésekkel - a Budapest Art Expo Friss megren­dezésében látják az alapítvány kurátorai. Az új rendezvénysoro­zatot harmincöt év alatti művé­szeknek szervezik, akik maguk összeállította kollekcióval mutat­kozhatnak be. A felhívásra nem­csak magyar, de külföldi fiatal művészek is jelentkeztek, még­pedig összesen nyolc országból. Magyarországot a Budapesten élők mellett számos vidéki, jelen­tős számban Pécsett dolgozó fia­tal képviseli, érkeztek művek Horvátországból, Romániából, Szlovákiából, Szlovéniából, Jugo­szláviából, de Németországból, Hollandiából is. Az egy-egy alko­tónak jutó (ingyenesen nyújtott) három négyzet- vagy folyóméter­nyi térben főiskolások, stúdiósok és már gyakorló művészek művei kerülnek egymás mellé. A legvál­tozatosabb kategóriákban több száz alkotó jelentkezett, a zsűri száztíz alkotó munkáit találta ki­állításra érdemesnek. A szobrok mellett táblaképek és plasztikák is láthatók a tárlaton Fotó: Koncz György Rövi­de­n Lyra-díjazottak az árvízkárosultakért ■ méh Ünnepi gálakoncertet tartanak a Lyra-díjazottak az árvízkáro­sultak javára július 22-én 18 órakor a Budai Parkszínpadon. Fel­lép többek között Drdsy Kálmán zongoraművész, Benkő Dáni­el gitár- és lantművész és Szakcsi-Lakatos Béla. Látható lesz Jeszenszky Endre balettmester koreográfiája és egy válogatás Seregi László Kossuth-díjas művész műveiből. A Jézus Krisztus szupersztár útra kel ■ Kar A Musical Színház Jézus Krisztus szupersztár című előadása útra kel. A hónap elején a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon bemu­tatott mű, Webber örökzöld­je július 28-án és 29-én Nyíregyházán látható, majd augusztus 7-én és 8-án a horvátországi Paula Aréna 2000 elnevezésű nyári fesztiválon angolul adják elő. A társulat meghívást kapott az idei Pepsi Szigetre is, de technikai okok mi­att erről csak jövőre lehet szó. A Szupersztár nyári turnéjának utolsó állomása Tiszaújváros lesz, augusztus 20-án. Az Erdődy Kamarazenekar koncertjei ■ Kálmán Az 1994-ben alakult Erdődy Kamarazenekar három egymást kö­vető hétvégén nyári koncertsorozatot hirdetett. Az együttes, amely különös figyelmet fordít a XVIII. századi magyar vonatko­zású, kiadatlan vagy alig játszott és méltatlanul elfeledett művek bemutatására, július 22-én, 29-én és augusztus 5-én este 7-kor a belvárosi szervita templomban ad hangversenyt, majd az elő­adásokat másnap, vasárnapokon, július 23-án, 30-án és augusz­tus 6-án délután négy órakor változó helyszíneken megismétli. A mesterek mestere kilencvenéves ■ k. gy. Tegnap ünnepelte 90. születésnapját Sípos Jenő énekmester, több énekművész-generáció nevelője. A kecskeméti születésű Sípos Jenő 1941-ben végzett Molnár Imre növendékeként a Liszt Ferenc Zene­­művészeti Főiskolán. Olaszországban Riccardo Stracciarinál ta­nult, majd többfelé hívták énekmesternek. Tanított a Zeneakadémi­án, Frankfurtban, Teheránban és Tokióban. Mesterkurzusokat tar­tott Németországban, Svájcban, Norvégiában és Ausztriában. 1983- tól a Magyar Állami Operaház énekmestere, a legkiválóbb világhírű énekművészeinket tanította, köztük Gulyás Dénest, Hamart, Júliát, Kelen Pétert, Kincses Veronikát, Marton Évát, Mészöly Katalint, Pitti Katalint, Polgár Lászlót, Takács Klárát, Tokody Ilonát.

Next