Magyar Nemzet, 2000. szeptember (63. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-01 / 205. szám

2 Magyar Nemzet Belföld 2000. szeptember 1., péntek Ki árt a romáknak? A Roma Sajtóközpont és az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) aggodalmát fejezte ki a magyar tisztviselők által a zámolyi ügyben tett nyilatkozatok tartalma és hangneme kapcsán. Ugyanakkor Náday Gyula, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének elnöke szerint 1994-től 1998- ig a kormány sorra olyan látványos intézkedéseket tett, ami inkább ártott a romáknak, mint használt. ■ T. Zs. - A zámolyi roma családok léte a magyar állam területén lehetetlenült el, ezért kérünk kártérítést az államtól - mondta Németi Zsolt, a roma családok magyarországi jogi képviselője a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet a Zámolyban újjáépített házaknál tartottak meg. A rendezvényen fel akarták hívni a közvélemény figyelmét a házak leromlott állapotára, amelyekbe a romák nem költöztek be. Ugyanakkor hozzátette: az eljárást még a kivándorlás előtt indították el, tehát ez megalapozhatja az emberi jogi bíróság előtt kezdeményezett jogszerű eljárást. - Még több zámolyi ügyhöz hasonló eset várható, ha nem sikerül megoldást teremteni a cigányok kilakoltatásaival kapcsolatban - vélekedett Claude Cahn, a BRRC igazgatója. - Nem tökéletesek ezek a házak sem, mégis jobbak, mint a cigányok düledező házai - mondta lapunknak Újvári József, a helyi polgármester. Szerinte az ingatlanok többek között azért kerültek egyre roszszabb állapotba, mert nincs, aki gondozza őket. Náday Gyula közleménye szerint az helytálló, hogy 1990- től a cigányságért a kormányok nem sokat tettek. Ugyanakkor 1990-től 94-ig már intézkedett a romák ügyében az akkori kormány, ám 1994-től 1998-ig hozott intézkedések inkább ártottak a cigányságnak, mint használtak. A jelenlegi kormányban megvan a politikai akarat a cselekvésre, ám 1998 óta bekövetkezett természeti katasztrófák háttérbe szorították a cigányság ügyét - szögezi le a közlemény. Újvári József polgármester szerint azért romlik az ingatlanok állapota, mert nincs aki gondozza őket, de így is jobbak, mint a romák düledező házai Fotó: Somoskövy Béla Röviden Ásványrárón járt a miniszterelnök , Kiss ). - A millenniumi zászlók nem a múltról, hanem elsősorban a jövőről szólnak, éppen ezért ugyan felnőtteknek adom át, de a gyerekeknek hoztam - mondta Ásványrárón Orbán Viktor. A miniszterelnök a szigetközi községben rendezett millenniumi ünnepségen községházat avatott, de az utat arra is felhasználta, hogy személyes benyomásokat szerezzen a Duna helyzetéről. Ennek érdekében hajón érkezett Ásványráróra. Mint elmondta, szomorúan kellett megállapítania, hogy az elterelés következményei jól láthatók, még mindig több méternyi vízoszlop hiányzik a Duna-ágakból, amin lehetőségünk szerint vátoztatnunk kell. Uniós csatlakozásunkról szólva a miniszterelnök kijelentette: Európa ma csonka, s mindaddig az is marad, míg nem fogadja tagjai közé azokat az országokat, akik létükkel maguk is teremtő részesei a kontinens értékeinek. Megműtik Göncz Árpádot , mit Göncz Árpád volt köztársasági elnök szívből köszöni azok kedvességét, akik mandátuma lejártával levélben, táviratban köszöntötték, kifejezték jókívánságaikat és köszönetet mondtak tízéves munkájáért - közölte az elnök irodája, hozzátéve: Göncz Árpád az elnöki rezidenciáról átköltözött új lakásába. - A költözködés és a berendezkedés végeztével, szeptember második felében egy már régóta esedékes, kisebb műtétnek veti alá magát Göncz Árpád. Addig csak néhány, korábban vállalt programon vesz részt - derül ki a közleményből. Egyeztetés a kórházi ágyakról ■ 7. n. Munkaértekezleten egyeztetett tegnap a kórházi ágyszámcsökkentés technikai részleteiről Gógl Árpád egészségügyi miniszter, Frajna Imre, a Pénzügyminisztérium tb-alapokat felügyelő politikai államtitkára, Lampé Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) igazgatója, Horváth Zsolt, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára és Molnár Ilona országos tiszti főorvos. Molnár Ilona lapunknak elmondta: abban egyetértettek a felek, hogy a törvény keretszámai csak az elvi szükségleteket mutatják, az ágyszámcsökkentést, illetve átcsoportosítást a betegek igényeihez kell igazítani, a megfelelő betegellátást szem előtt tartva. Hozzátette: az OEP bírálja majd el az egészségügyi miniszter javaslatát arra vonatkozóan, hogy a törvényben előírt ágyszámcsökkentéshez képest ténylegesen hány fekvőhelyre van szükség az egyes régiókban. Levágták a kútfejet Pusztaszőlősön ■ mti Pusztaszőlősön tegnap kora délután a különleges vágószerkezettel levágták a sérült kútfejet, így egy újabb fontos lépéssel került közelebb a védelem a 14. napja tomboló földgázkút elzárásához, így a gáz már csak egyetlen sugárban tör fel, s lobog néhány méter után fáklyaként. A szakemberek a csütörtöki első elzárási kísérlet során többször megpróbálták ráhelyezni a kútra az úgynevezett függőleges kéményt, de sikertelenül. A cél az volt, hogy az a cső meghosszabbításaként felemelje a tüzet, s így biztonságosabb körülmények közt folyhasson a kút elzárásához szükséges új kitörésgátló felszerelése. Hadtörténeti emlékpark ■ mt Kárpát-medence népeinek hadtörténelmi emlékparkja létrehozásáról írt alá megállapodást Garamszegi Miklós, a Független Honvéd és Hagyományőrző Szövetség elnöke, valamint Laubál László, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója Az emlékparkot Esztergom határában hozzák létre 9,9 hektáron, az ünnepélyes alapkőletételre pedig 2000. november 4-én, az Esztergom-Párkány közötti Duna-híd tervezett avatónapján kerül sor. A hadtörténelmi emlékparkban a tervek szerint ötezer főt befogadó nézőteret, 29 mozaikparkot, 18 sugárutat és három teret építenek, illetve alakítanak ki. „Meixner helyett önkormányzati iskolát!” Ellenzéki követelés Rákospalotán A főváros XV. kerülete szocialista többségű képviselő-testületének ellenzéki pártjai a Meixner-iskola ügyében követelik a törvényesség helyreállítását. Javaslatuk szerint az alapítványi kézbe adott intézményt újra önkormányzati fenntartásba kellene venni. A kerület szocialista polgármestere ezt év közben kizártnak tartja, viszont parlamenti képviselőként interpellációra készül a közigazgatási hivatal ellen. ■ Sz. Zs. A Fidesz, az MDNP, az FKGP, a MIÉP, az MSZMP, mint a rákospalotai önkormányzat ellenzéki pártjai a Meixner-ügy napirendre tűzését követelik a képviselőtestület jövő heti ülésén. Kezdeményezik, hogy a Meixner Alapítvány fenntartásába adott Tóth István Utcai Általános Iskolában még az ősszel állítsák vissza az önkormányzati oktatást - hangzott el a pártok tegnapi sajtótájékoztatóján. Csomós Miklós fideszes frakcióvezető elmondta: javaslatukat az SZDSZ is támogatja Mint ismeretes, a Meixner Alapítvány tavaly év végén kereste meg átvételi szándékával az önkormányzatot. A helyzet jogi visszásságaira már akkor felhívták a figyelmet a tiltakozó pártok, a szülők, a diákok és a - nyáron végkielégítéssel elbocsátott - pedagógusok. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal iskolaügyben még áprilisban pert indított az önkormányzat ellen, amely jogerősen még ma sem zárult le, és Grespik László hivatalvezető éppen a függő jogi helyzetre hivatkozva semmisítette meg tanévkezdéskor a Meixner-iskola működési engedélyét. Nagy Antal, a kerület jegyzője a „törvényesség őrének” eljárását törvénysértőnek tartja, ezért a megsemmisítő határozat visszavonását kéri. Hajdú László szocialista polgármester szerint az ellenzék követelése megvalósíthatatlan. Mint országgyűlési képviselő, interpellálni készül a hivatalvezető ellen, aki levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, Pintér Sándor belügy- és Pokorni Zoltán oktatási miniszterhez: vizsgálják felül a szerinte „a kormányzatot és a közigazgatást lejárató” hivatalnok döntéseit. Grespik László lapunknak elmondta: Gönczöl Katalinnak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának külön kérésre megküldte a Meixner-ügy összes dokumentumát, amelyeket az érintett miniszterekhez is eljuttat. Érden bevált az írott szabályozás Etikai kódexeket Javasol az IM Folytatás az 1. oldalról Az IM javaslata megfogalmazásakor helyi tapasztalatokra is támaszkodhatott, hiszen néhány önkormányzat - helyi kezdeményezés nyomán - már bevezetett etikai kódexet. Elsők közt az érdi polgármesteri hivatalban fogadtak el köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat. Lapunk kérdésére Erdélyi László jegyző elmondta, tavaly ősz óta alkalmazzák az etikai kódexet, és a tapasztalatok meglepően jók. Néhány korrupcióra utaló bejelentést a kódex segítségével kezeltek az érintettek, akik az ügyeket könnyebben tudták feldolgozni, mintha csak jogszabályokra lettek volna utalva. A Magyar Gallup Intézet öt polgármesteri hivatalban készített felmérést: kiderült, hogy az érdi önkormányzatnál a legjobb a munkatársak hangulata, annak ellenére, hogy a többi rivatalban jobb az anyagi és a technikai ellátottság. A jobb hangulat oka - a dolgozók nyilatkozatai szerint - az egyértelmű elvárások megfogalmazása, az átlátható feltételek ismerete. A hivatalnokok szerint ma a korábbinál kevesebb a korrupció Érden. Az érdi etikai kódex egyebek között előírja a politikai semlegességet, a pártatlanság követelményét és megállapít összeférhetetlenségi szabályokat is. A köztisztviselő nem kérhet és nem fogadhat el - sem közvetve, sem közvetlenül - olyan ajándékot, juttatást vagy egyébb előnyt, amely alkalmas arra, hogy befolyásolja ítélőképességét, feladatai tisztességes ellátását vagy döntéseit. Egymilliárd euróra számíthatunk Beck bírálata ■ MTI Haris Beck, a magyarországi régiók brüsszeli képviseletének vezetője tegnap bírálta a magyar kormány regionális politikáját Siófokon az Országgyűlés területfejlesztési bizottságának kihelyezett ülésén. Szerinte a kormányzat nem teremti meg a megfelelő feltételeket a régiók működéséhez. Magyarázatként Hans Beck kifejtette: míg a múlt évben a parlament által elfogadott területfejlesztési törvény a decentralizáció felé mutat, a Széchenyi-terv számára egyértelműen centralizációs törekvéseket tükröz, s ezt aggasztónak tartja. A brüsszeli politikus meglepően éles hangon bírálta a kormányt amiatt, hogy a régiók működéséhez sem a személyi, sem az anyagi feltételeket nem teremti meg. Hans Beck szerint azért múlik sok azon, hogy megerősítik, avagy sem a régiókat, mert a csatlakozás után Magyarország mindenképpen számíthat 1,2 milliárd euróra évente, de ha addigra nem lesznek működőképes régiók, akkor a pénzt Budapest kapja meg, és „ezzel az ezeréves állapot megcsontosodása várható”. Hans Beck azt is előrevetítette, hogy az Európai Bizottság idei októberre elkészülő országjelentése változatlanul hagyja azt az elmúlt két évben már megfogalmazott megállapítást, hogy hazánkban nem eléggé fejlett a regionális struktúra, nincs elegendő tervezői, végrehajtói kapacitás a régiókban. Napirenden az MT A Munka Törvénykönyve (MT) módosításáról egyeztetett tegnap Matolcsy György gazdasági miniszter az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkavállalói és munkáltatói oldalának képviselőivel. Az egyeztetésen bizonyossá vált, hogy vannak még erősen vitatott pontok a módosítás tervezetében. ■ Z. N.-B. Á. A tegnapi egyeztetésen a kormány képviselői jelezték: hajlandók azokat a pontokat beemelni a javaslatba, amelyekben a két fél egyetért. A gazdasági miniszterrel történt egyeztetés után a két fél úgynevezett oldalülésen tárgyalt még a további tárgyalások menetéről. Borsik János, a munkavállalók szóvivője, az Autonóm Szakszervezet elnöke elmondta: a gazdasági miniszterrel történt egyeztetésen a kormány, a munkaadók és a munkaválallók a korábbi tárgyalások eredményeit elfogadták. Megállapodtak: az esetleges további találkozókon a még vitatott kérdésekről lesz szó. Ilyen például az idénymunka fogalma, a helyettesítés intézménye és a hét végi pihenőidő. Mint ismert, az utolsó OMT- ülésen a kormány képviselője, Pál Lajos hangsúlyozta, hogy azokról a kérdésekről, amelyekről nem sikerült az ülésen megállapodásra jutni, a munkavállalói és a munkaadói oldal önállóan egyeztessen. Ennek alapján folytatott később tárgyalásokat Borsik János a munkaadókkal, ám később Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke és Gaskó István, a Liga Szakszervezet elnöke úgy nyilatkozott: ezt felhatalmazás nélkül tette. Vitatták is azokat a megállapodásokat, amelyeket Borsik János Rolek Ferenccel, a munkaadók szóvivőjével kötött. Az, hogy ők végül is elfogadják-e ezeket a megállapodásokat, már csak lapzártánk után derült ki. Borsik János négy pontban kötött megállapodást a munkaadókkal: eszerint a túlórák számát éves szinten 300 órában maximálná az MT, de kollektív szerződés szerint ez akár 400 óra is lehet. A heti munkaidő két, kollektív szerződés szerint akár négy és hat hónap átlagában is meghatározható lenne. A munkaidő-beosztásról a munkáltatóknak egy héttel korábban kellene tájékoztatni a munkavállalókat, a csoportos létszámleépítésbe pedig a vezetők és a nyugdíjasok is beleszámítanának. Nem lesz 60 ezer a minimálbér • Zivkovics Hamarosan, akár már e hónap végén megkezdődhetnek a jövő évi minimálbérről szóló tárgyalások az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) ülésein. Az egyeztetések pontos idejéről azonban egyelőre még nincs döntés, ezért a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőit még nem értesítették - értesült lapunk. Orbán Viktor miniszterelnök és Járai Zsigmond pénzügyminiszter már hónapokkal ezelőtt bejelentette: a kormány a jövő évre a jelenlegi 25 500 forintos minimálbér 40 ezerre emelését javasolja majd a munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek, s már jelezték, hogy azt 2002-ben 50 ezerre emelnék. Mint ismert, a minimálbér összegének megváltozásához az OMT mindhárom oldalának egyetértése szükséges. - A kormány nem 60 ezer forintos minimálbérrel számolt a 2002-es költségvetés tervezésekor - jelentette ki lapunk kérdésére Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke azt követően, hogy a Népszabadság tegnapi számában ilyen információ jelent meg. Mint mondta: a korábbi bejelentésekhez képest nem történt változás a minimálbérre vonatkozó javaslatok terén. A 2002-re vonatkozó 60 ezer forintos minimálbér-javaslatot a Gazdasági Minisztériumban is cáfolták.