Magyar Nemzet, 2000. október (63. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-27 / 252. szám
Bozay Attila Tragédia-operája MUZSIKA-SZÓ a Kirényi Márta -■____________ K étségkívül élete főművét alkotta meg a zeneszerző a millenniumi pályázaton első díjat nyert operájával, e heroikus kísérlettel a madáchi Tragédia öt utolsó színének zenedrámai keretbe való foglalására. Bozay Attila úgy ment el, hogy tehetségének súlyos bőröndjéből két kézzel mérte kincseit a három felvonás monumentális építményébe: hihetetlenül gazdag és magával ragadó muzsikát írt, melyben bőséggel ragyog melódia és ötlet, szépség és szellem, karakter és invenció, irónia is persze, de az fájdalommal és részvéttel átszőve (az eszkimó dadogása például szívbe markoló), meg fenség, ami valójában mély rezignációt takar (mint a gyönyörű uniszónó angyalkar vagy az Úr szózata). Ez a nagyszerű anyag, amit a halállal való versenyfutásban Bozaynak már nem maradt ideje meghangszerelni, három fiatal kollégája kezében vált zenekari partitúrává. Kovács Zoltán rengeteg fantáziával rakta fel a londoni kép mozgalmas, olykor sarkított effektusokra kihegyezett szólamait. Tallér Zsófia a II. felvonás (falanszterjelenet és űrutazás) nemegyszer Puccinira emlékeztető motívumaihoz talált festői színeket, Fekete Gyula a legbonyolultabb részt, az eszkimó szín és a finálé eszmei-morális szintézisét impozánsan alkalmazta zenekarra. Ám meg kell mondanom, egyfolytában a bayreuthi fedett orkeszterkagyló után sóvárogtam, annyira elnyomta a zenekari hangzás a minden elismerést megérdemlő énekeseket. Megengedhetetlen, hogy egy opera teljes szövegéből apró foszlányokat kapjon el az ember a földszint 3. sorában - mit ért mindebből az, aki hátrébb ül? Egy árva szót sem. (A 3. felvonást meg sem várta jó néhány reményvesztett néző.) Kerényi Miklós Gábor gondos, aprólékos, egyéni portrék sorozatát felmutató rendezése azzal, hogy a tér végtelenbe tágítását szorgalmazta, fokozta az énekesek megpróbáltatásait. Kiss B. Attila Ádámja még így is wagneri méretű volumennel és extrém magasságokkal kápráztatott el, s a Lucifert alakító Réti Attila remek maszkja, rapgesztusokkal fűszerezett mozgása, testes baritonja is hatásosan érvényesül (vibrátóját kontrollálnia kellene). Nőies vonzerő, perfekt muzikalitás jellemezte Gonzales Mónika Éváját, méltóság árad Airizer Csaba (az Úr) karizmatikus figurájából, ám ótestamentumi megjelenítése szimpla megoldásnak tetszett Lucifer ragyogó portréja mellett. A frappáns karakterszerepek légiójából kiemelkedett Pető József (Tudós), Gerdesits Ferenc (Eszkimó), Pelle Erzsébet (Anya), Asztalos Bence (zenész), Cserna Ildikó (Kéjhölgy), Csíki Gábor és Tóth G. Zoltán (Munkások). Remek volt a kórusmunka (karigazgató: Katona Anikó) és felkészülten játszott a zenekar Medveczky Ádám szenvedélyes vezényletével. Az előadásnak aurája van. Bozay alkotása igaz és nagy mű. Mint opera viszont nem közönségsiker. Gála Pozsonyból Mk Mf.tz____________________ Gálakoncertet ad november 7- én a budapesti Operaházban a pozsonyi szlovák operatársulat. A pozsonyi vendégek tegnap sajtótájékoztatón jelentették be az eseményt. Korábban csak a szlovák dalszínház egy-egy kiválósága szerepelt Budapesten, most a társulat java része lép föl híres áriákkal, duettekkel, operarészletekkel. A Szlovák Nemzeti Színház 1920-ban nyitotta meg kapuit, amikor Pozsony lett Szlovákia fővárosa. Első évtizedében nagyszerű karnagyok keze alatt vált meghatározó együttessé. A klasszikus repertoár mellett kortárs európai és honi zeneszerzők új művei bemutatásának színtere lett, Richard Strausstól Janacekig Dvoraktól Smetanáig. A háború után újabb föllendülés következett, a XX. századi operairodalom színe-javát bemutatták, énekeseik nemzetközi hírnévnek örvendenek. Peter Dvorsky, Lucia Popp, Edita Gruberova, Magdaléna Hajóssyova nevét a világ legnagyobbjai közt tartják számon, maga a társulat pedig Wiesbadenben elnyerte ’95-ben a Furtwangler-díjat, és végigturnézta egész Európát. A budapesti gálán a Bajazzók, a Lammermoori Lucia, Az ezred lánya, a Werther, a Faust (Gounod), a Carmen, az Örvény (Luchon), a Tannhauser, a Tosca, a Nabucco, a Macbeth, a Szicíliai vecsernye, a Don Carlos, a Hoffmann meséi, a Parasztbecsület legnépszerűbb áriáit éneklik a pozsonyi szólisták, a Szlovák Nemzeti Színház Ének- és Zenekarának kíséretében (karigazgató: Nadža Raková). A tájékoztatón a nemzetközi hírességek mellett figyelmünkbe ajánlották a Gruberova utódjaként emlegetett Lubica Rybarskát és a fiatal Klein Otokart. A » Dr.VTIH Márton_______,______ Z enetörténeti jelentőségű hangversenyt adott kedden este Bécsben a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara a világ egyik legrangosabb koncerttermében, a Bécsi Filharmonikusok otthonában, a Musikverein nagytermében, Vásáry Tamás vezényletével. A világ bármely nagy szimfonikus együttesének megtiszteltetése falak között muzsikálni, s nemcsak megtiszteltetés, hanem óriási élmény is, hiszen a kétezer személyes teremnek, amelynek szépségét a bécsi újévi koncertek alkalmával milliók megcsodálhatják a tévében is, kiváló akusztikája van. Belegondolni is varázslatos, hogy 1870 óta rendeznek itt hangversenyeket, és olyan művészek muzsikáltak itt, mint Brahms, Mahler, Richard Strauss, Furtwangler, Karajan. A rádiós együttesek koncertjéhez több szempontból is illik a történelmi jelző. Elsősorban azért, mert a hangverseny a bécsi magyar nagykövetség, Barsiné Pataky Etelka nagykövet asszony kezdeményezésére és szervezésében a millennium, illetve az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc tiszteletére jött létre. De történelmi volt azért is, mert a koncertet a Bartók rádió élőben közvetítette, az pedig, hogy a rádió magyar zenekari koncertet sugározzon a Musikvereinből, még sohasem fordult elő. Mint ahogy Vásáry Tamás is első alkalommal lépett itt fel karmesterként, bár a zongoránál már többször megcsillogtatta tudását a fantasztikus teremben. A rádiózenekar utoljára egy kortárs zenei esten muzsikált itt, azelőtt pedig még Lehel György vezényletével játszott egyszer a Musikvereinben. A telt házas hangversenyen jelen voltak olyan nagyságok is, mint Kurt Waldheim volt osztrák államfő, meghallgatta a koncertet Elizabeth Gerer osztrák és Rockenbauer Zoltán magyar kulturális miniszter is. A magyar muzsikusok a bécsi diplomáciai testületek vezetői, a gazdasági élet kiemelkedő személyiségei előtt óriási sikert arattak, és jó érzés volt tapasztalni, hogy a tisztán magyar műsor - Liszt Ferenc Les Préludes-je, Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa és Bartók Béla Concertója - elkápráztatta a hallgatóságot. A zenekar és az énekkar kiemelkedő teljesítményt nyújtott (remekelt a Strausz Kálmán karnagy vezette kórus és az ütőkar, igen szépen fújtak a fúvósok, és az énekes szólista, Kiss B. Attila is kitett magáért), úgyhogy a ráadások sem maradhattak el: Brahms V. Magyar tánca és Berlioz Rákócziindulója. Rockenbauer Zoltán lapunknak elmondta, ő is először csodálhatta meg a Musikverein nagytermének akusztikáját, és külön öröm volt a számára, hogy egy magyar zenekar mutatta meg magyar művekkel, miként tud a muzsika e falak között megszólalni. A miniszter kiemelte a műsor nagyszerűségét is, hiszen a Les Préludes, Liszt máig legnépszerűbb szimfonikus költeménye forradalmi erejű zene, a Psalmus Hungaricus, amelyet Kodály Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára komponált, gyönyörűen ábrázolja a magyarság sorsküzdelmeit, vívódásait, a Concerto pedig Rockenbauer Zoltán szerint a legszebb vallomás a hazáról, amelyet valaha is zenébe öntöttek. A Bécsi Filharmonikusok a magyar millennium tiszteletére nemrég felléptek Budapesten. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara bécsi hangversenye méltó „válasz” volt koncertjükre. Köszönet illeti a bécsi magyar kolóniát, a Magyar Rádiót és a minisztériumot, valamint legelsősorban a művészeket, hogy a kedd esti koncerttel Ausztriában is emlékezetessé tudták tenni az idei magyar millenniumi ünnepségsorozatot. mmaga—e—— Bécsi magyar millennium Musikvereinben léptek fel a rádió zenei együttesei Vásáry Tamás először dirigált a világhírű teremben 2000. október 27., péntek Kultur BlgstrittMES A deáki templom kincsei ÁRKÁD M Hanga______________________ A Csallóköz északkeleti szélén fekvő Deáki falu (ma Diakovce, Szlovákia) plébániatemplomát a 13. század első felében alapította és építette Uros pannonhalmi apát. A templom nevezetes épület. Az a tény is erre utal, hogy egyik első műemléki leírása már 1858-ban megjelent német nyelven, Ipolyi Arnold tollából, az Osztrák-Magyar Monarchia műemlékvédelmi szervezetének negyedévenként megjelenő közleményeiben, a Mitteitungen der K. u. K. Central-Comission harmadik kötetének lapjain. Ám talán még fontosabb, hogy néhány évtizedig egészen biztosan itt őrizték, sőt használták a Pray-kódexet. A híres kódex - mely felfedezőjéről, a jezsuita történész Pray Györgyről kapta a nevét - rendkívül jelentős kincset őriz, ebben maradt fenn ugyanis a legkorábbi összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés. A kódexben egyébként a XII. század végétől a XVII. századig szerepelnek bejegyzések, melyek közül az egyik éppen a deáki Szűz Mária-templom 1228. november 14-i felszenteléséről tudósít. A háromhajós román kori plébániatemplomhoz 1872 és 1875 között ugyancsak háromhajós bővítményt emeltek, a fiatal Schulek Frigyes egyik legkorábbi tervei alapján. A templom nincs rossz állapotban, bár szerkezetileg is károsodott, a falak pedig feláztak, részben a legutóbbi felújítás, részben pedig az eső és a haló elvezetésének hiányosságai miatt. A felújítás hamarosan megkezdődhet, magyar részről idén 2,5 millió forintot szánnak az állagmegóvási munkák első ütemére. Néhány évtizedig itt őrizték, sőt használták a Pray-kódexet FOTÓ: ARCHÍV Bartók és a XIX. század HANGVERSENYT rendez a Magyar Zeneművészeti Társaság Bartók és a XIX. század címmel a Bartók Emlékházban (Budapest II., Csalán u. 29.) ma 18 órakor. A koncerten Körmendi Klára és Kassai István Liszt, Mosonyi, Erkel és Bartók műveit játssza. (K. GY.) A Glamour Washingtonban A KENNEDY Kulturális Központban, az Amerikai Filmintézet vetítőtermében telt házas előadáson bemutatták a közönségnek Gödrös Frigyes Glamour című filmjét. A bemutatót az Amerikai Filmintézet mellett a Magyar Amerikai Kulturális Szövetség szponzorálta. (MTI) Betű és géniusz KÖNYVBEMUTATÓK egész sorát tartották tegnap Budapesten. Szántó Tibor Betű és géniusz című tipográfiai albumát a Libri , Könyvpalotában, a Corvina Kiadó Magyar huszár című történeti albumát a Hadtörténeti Múzeumban mutatták be. Kormos István legújabb verseskötete is megjelent Dülöngélünk címmel. (M. N.) Felolvasómaraton NYOLCVAN ÓRÁN keresztül tart majd a tervek szerint az folyamatos felolvasás, mely tegnap délután kezdődött a fővárosi könyvtári napok záró rendezvényeként a terézvárosi gyermekkönyvtárban, a könyvtár északpesti régiójának rendezésében. (H. P.) Korunk brit zenéje AZ OLASZ INTÉZETBEN kortárs brit zeneszerzők műveiből összeállított hangversenyt vezényel október 28-án 19.30-kor a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának élén Christopher Austin angol karmester. A műsor érdekessége, hogy magyarországi bemutatóként felhangzik Edward Elgar befejezetlenül maradt 3. szimfóniája, amelynek partitúráját a kortárs Anthony Payne egészítette ki. (TAI) Váljunk el! A KOLIBRI SZÍNHÁZ ma este 19 órától mutatja be legújabb produkcióját Váljunk el! címmel. Novák János Horváth Péter szövegeire, valamint Ady Endre, Békés Pál, Béres Attila, Fábri Péter és Novák János verseire írt zenét. A szokatlan előadás különös műfajú: zenés tanfolyam kezdőknek, haladóknak. (D. I. A.) Oratórium Széchenyiről DURKÓ ZSOLT Széchenyi oratóriuma és Liszt Ferenc Dante szimfóniája csendül fel a Magyar Rádió és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia november 3-i, zeneakadémiai koncertjén a Magyar Rádió és Televízió Ének- és Zenekarának tolmácsolásában. (D. M.)