Magyar Nemzet, 2000. október (63. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-17 / 244. szám

Megkezdődött a költségvetés tárgyalása Járai Zsigmond szerint feszültséget jelenthet az infláció Az áttörés költségvetésének ne­vezte a javaslat tegnapi parla­menti expozéjában Járai Zsig­mond pénzügyminiszter a 2001. és 2002. évi büdzsét. Sze­rinte a javaslat stabil, kiszámít­ható feltételeket teremt. A pénzügyminiszter úgy véli: az előterjesztés feszültségpontja az inflációs prognózis. Az ellen­zék élesen bírálta a tervezetet. . Br.ÁZSOVICS-PASZ­TOR J­árai Zsigmond pénzügyminisz­ter a költségvetés tegnap kez­dődött vitájában kijelentette: a 2001. és 2002. évi költségvetés prioritása a családtámogatás, az otthonteremtés, a gazdaságfej­lesztés és az életszínvonal-emelés. Mint mondta, az igénybe vehető családi támogatások összege je­lentősen nő, emellett kiegészül a családi adókedvezménnyel is. Ja­nuártól bevezetik a családi pótlék kiegészítését, illetve a legszegé­nyebb gyermekeknek nyújtandó beiskoláztatási támogatást. A családtámogatás mellett a leg­nagyobb hangsúllyal a bérfejlesztés szerepel az előterjesztésben. Jövőre 8,75,2002-ben pedig 7,75 százalék­kal emelkedik a közszféra keresete. Emellett a pedagógusoknál szep­tembertől újabb 20 százalékos, a közművelődési dolgozóknál 15 szá­zalékos béremelés várható. A felső­­oktatásban dolgozó oktatók és ku­tatók bére 22 százalékkal növek­szik, míg az egészségügyi dolgozók jövedelme átlagosan 20 százalékkal lesz magasabb. A nyugdíjemelés mértéke jövőre 10,3, 2002-ben pe­dig 9,7 százalék lesz. A gazdaságfejlesztési progra­mok közül a pénzügyminiszter ki­emelte a Széchenyi-tervet, amely­nek keretében mintegy 300 milliárd forintot fordítanak idegenforgalmi és infrastrukturális beruházásokra, valamint a vállalkozások támogatá­sára. Jelentősen növekszik a kuta­tás-fejlesztésre, az informatikára és az agrárfejlesztésekre fordítandó költségvetési támogatás is. Az ön­­kormányzatok számára szintén az inflációt meghaladó mértékű több­letforrást biztosít a költségvetés - hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Hozzátette: így az önkormányza­toknál is lehetőség van a köztisztvi­selők és közalkalmazottak bérfej­lesztésére. A kétéves büdzsé tervezésekor a kormány 5-6 százalékos export- és fogyasztásorientált gazdasági növe­kedéssel számolt - közölte a pénz­ügyminiszter. Szerinte a következő két évben 100 ezerrel nő a munka­helyek száma, így 2002-re 5 száza­lékra csökken a munkanélküliség. Az államháztartás hiánya 3,4, illet­ve 3,2 százalékra csökken. A folyó fizetési mérleg hiánya 4,5 százalék alatt alakul, amelyet teljes egészé­ben fedez a külföldi tőkebeáramlás. A költségvetés legnagyobb feszült­ségpontjának az inflációs prognó­zist tartja Járai Zsigmond. Hangsú­lyozta: ez elsősorban külső ténye­zőktől, így az olajártól és az euró ár­folyamától függ. Negatív külső ha­tások nélkül az infláció 7-8 százalék , lehetne idén, hasonló tendenciák mellett ezt jövőre további 2-3 szá­zalékkal lehetne csökkenteni. Kovács Árpád, az Állami Szám­vevőszék elnöke felszólalásában ki­jelentette: a költségvetés főbb bevé­teli előirányzatainak megalapozott­sága az idei évhez képest javult. Ugyanakkor az egyes bevételi elő­irányzatok teljesülése kockázatot tartalmaz részben a tervezőmunka hiányossága, részben a külső ténye­zők miatt. Szólt arról is: a kétéves költségvetés megalapozása a hosz­­szabb időtartam miatt nehezebb, de az intézményi gazdálkodás sza­bályai jobban kiszámíthatóak. D­omokos László (Fidesz) a csa­ládok támogatásával, az otthonte­remtéssel és az életszínvonal-eme­léssel kapcsolatos javaslatokat emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a kö­vetkező két évben 40 százalék alá csökken az állami elvonás mértéke, ami ösztönzőleg hat a vállalkozások teljesítményére és a munkahelyte­remtésre. A képviselő szerint az 5 százalékos növekedés további esélyt biztosít a hazai vállalkozá­soknak. Az MSZP-s Burány Sándor éle­sen bírálta a költségvetést. Szónok­latában kijelentette, hogy az előter­jesztés megalapozatlan és megvaló­síthatatlan. A szocialisták jelentő­sen magasabb összeget biztosítaná­nak családtámogatásra, béremelés­re, az önkormányzatok finanszíro­zására, a kórházak és rendelőinté­zetek korszerűsítésére, illetve építé­sére. Véleményük szerint maga­sabb támogatás szükséges a bér­lakásprogramhoz és a kollégium­építéshez is. Az MSZP 20 százalé­kos nyugdíjemelést tart indokolt­nak, így visszaadnák az időseknek azt, amit az Orbán-kormány elvett tőlük - jelentette ki Burány Sándor. - A költségvetés a kiegyensú­lyozott fejlődést és az életszínvonal­javulást tartja szem előtt - jelentet­te ki Turi-Kovács Béla (FKGP). Hangsúlyozta: bővül az agrár- és vi­dékfejlesztésre szánt támogatás, és jövőre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem is. K­uncze Gábor (SZDSZ) tör­vényellenesnek ítélte a kétéves költ­ségvetés benyújtását. Úgy vélte, az abban lévő prognózisok tudatosan tévesek, az inflációs számítások és a bevételi számok megalapozatlanok. Kifogásolta, hogy az önkormány­zatok nem kapnak megfelelő mennyiségű pénzt feladataikhoz. Szerinte a gazdaság külső eladóso­dása jövőre megindul. Az MDF-es Babai István arra hívta fel a figyelmet, hogy 1997 óta nő a bruttó hazai termék, ám a reál­bérek és a reálnyugdíjak nem emel­kedtek. Kiemelte, hogy a kormány­zati állásponttal szemben az egész­ségügyi dolgozóknak nem 20, ha­nem 30 százalékos béremelést ad­nának. Elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy a javaslatban 7,3 száza­lékos nyugdíjemelés szerepel. Pozi­tívumként említette ugyanakkor, hogy az önkormányzatok számára juttatott összeg reálértéke is nő. Csurka István (MIÉP) szerint ez a költségvetés éppen olyan, mint az előzőek, mert nem magyar érdeket szolgál. A szintén MIÉP-es Rozgo­­nyi Ernő elmondta: pártja csak egy­éves költségvetést tart elfogadható­nak. Bírósági felelősségrevonást sürgetett azokkal szemben, akik tönkretették a mezőgazdaságot, és részesei voltak a szerinte rossz pri­vatizációnak. A javaslatot előterjesztő pénzügyminiszter Matolcsy Györggyel együtt figyeli a vitát FOTÓ: NAGY ZOLTÁN Csapdába ejtett forradalom M­áts Ferenc__________________ A rendszerváltozás kavalkádjá­­ban elveszett az 1956-os for­radalom, amelyet valakik ügyesen csapdába ejtettek - fogalmazott a parlamentben tegnap napirend előtti felszólalásában Várhelyi András, az FKGP frakcióvezető­helyettese. A politikus hangsú­lyozta: 1956-nak legalább olyan ünnepnek kellene lennie, mint 1848-nak, de nem így van, mert a volt hóhérok és körömtépkedők - akiket a forradalmárok irgalmas­ságból életben hagytak - 1957-től véres bosszút álltak, majd a kon­szolidáció idején elhallgatták és elferdítették a valódi eseménye­ket. Várhelyi szerint a rendszer­­változás utáni kormányok is fele­lősek azért, hogy a társadalom nagy része nem tudja „mi az a pu­­fajka, Recsk vagy az ÁVH”. Szé­gyennek nevezte, hogy egykori ’56-os forradalmároknak most se­gélyért kell könyörögniük, és az Országimázs Központ vezetője nem kapja fel a fejét az ’56-os In­tézet támogatási igényére. A jugoszláviai helyzetről be­szélt Csapody Miklós MDF-es és Bartha László fideszes képviselő. Csapody a be nem fejezett forra­dalom veszélyeire hívta fel a fi­gyelmet. Mint elmondta: ha Milosevics és köre bármilyen for­mában részt vesz a jugoszláv po­litikában, akkor nem képzelhető el demokrácia a délszláv ország­ban. Bartha László Szeged pol­gármestereként szólt az elmúlt tíz évben a térség mindennapjait meghatározó szerbiai válságról. A nehézségek ellenére Szeged la­kói kötelességüknek érezték, hogy segítsenek a bajbajutotta­kon - hangsúlyozta a politikus. Azt is elmondta: novemberben megrendezik a harmadik szegedi konferenciát, amelynek témája az újjáépítés lesz. Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint a szerbiai fordulat után érezhetően megkönnyebbült Magyarország. Hozzátette: a szegedi folyamat általános elismerést váltott ki a világból, és jelentős szerepet ját­szott Szerbia demokratizálódá­sában. 3 2000. október 17., kedd Belföld • Magyar Nemzet A sajtóelégtétel nem azonos a lex Pokollal Az Igazságügyi Minisztérium (IM) által javasolt sajtóelégté­tel intézménye nem azonos a Pokol Béla kisgazda politikus által kidolgozott törvényterve­zet rendelkezésével, ami köte­lezővé tenné a sajtónak a véle­ményre reagálás közlését - vélik a tárca szakértői. a Moldoványi_________________ rt­j jogintézményt vezetne be a­­ polgári törvénykönyv tervezett módosítása, ami az írott és az elekt­ronikus sajtót érinti. Az indítvány - amely a közeljövőben kerül a kor­mány elé - azt javasolja, hogy a Ptk. a helyreigazítás mellett vezesse be a sajtóelégtételt. Ez utóbbi lehetősé­get ad arra, hogy ne csak a valótlan állítással szemben léphessen fel a sértett. Eddig ugyanis csak akkor volt mód az elégtételre, ha a bíróság a személyhez fűződő jog sérelmét megállapította, mert például torzí­tással hírbe hozták a sértettet. Ám arról nem rendelkezett a Ptk., hogy például miként orvosolható - a bí­rósági út igénybevétele nélkül - a magánlevél nyilvánosságra hozata­lával megsértett személyhez fűződő jog-A lex Pokol néven ismertté vált javaslat elfogadtatásával a politikus azt kívánta elérni, hogy ha valakiről bármit közöl a sajtó, amit az érin­tett sértőnek tart, akkor a reagálást a médiumnak kötelező legyen meg­jelentetni. Ezzel szemben az IM ál­tal javasolt sajtóelégtétel kizárólag a személyhez fűződő jog olyan sérel­me esetén vehető majd igénybe, amely nem valótlanság állításával, híresztelésével vagy az igazság tor­zításával történt. Például az is jog­sértő lesz, ha magánéletről készült fényképet hozzájárulás nélkül meg­jelentetnek. Noha a személyhez fű­ződő jog sérelme miatt a bíróság eddig is kimondhatta a sértett fél igazát, nem mindegy, hogy az érin­tett mennyi idő múlva jut elégtétel­hez. A gyors reagálásra teremt jog­intézményt a sajtóelégtétel, amely­nek formája nemcsak a sértett ál­láspontjának nyilvánosságra hoza­tala lehet, hanem a bocsánatkérés is. Jogi „érték” szempontjából ez azonos lesz a helyreigazítással. Zsarolással is vádolják Székelyt Napirend előtti vita a vesztegetési botrányról A parlament ma szavaz a vesztegetésen ért és zsarolással is vádolt Székely Zoltán képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. Az FKGP-frakcióból kizárt politikus kiadását egyhangúlag támogatta tegnap a mentelmi bizottság. A Székely-ügy kapcsán a parlament­ben éles támadást intézett az MSZP és az SZDSZ a koalíció ellen. LÖVEI ANDRÁS, a Pusztatűz 2000.­­ korábban Árva Peták­­ Kft. ügyveze­tő igazgatója lapunknak elmondta: a társaság nem kapott pénzt az agrár­tárcától.­­ Az Árva Peták Kft. is terjesztett elő pályázatot, azonban a saj­tóközleményekben említett 68 millió forintból idáig a céghez semmilyen összeg nem érkezett - állította Lővér. Leszögezte: a Székely Zoltán által az újságíróknak bemutatott gazdahitel-pályázati dokumentációt nem ter­jesztették elő. Kiemelte, hogy a kérdéses gazdahitel-pályázatból tíz pél­dány készült, azonban csak kilenc van a társaság birtokában, a tizedik példányt ugyanis szeptember 4-én - más iratokkal együtt - ismeretlen tettes egy gépjárműből ellopta. Székely állításait tegnap Várhelyi András kisgazda frakcióvezető-helyettes is visszautasította.­ ­ Kis E­gyhangú határozattal javasolja a parlamentnek a mentelmi bi­zottság Székely Zoltán mentelmi jo­gának felfüggesztését - közölte teg­nap Isépy Tamás, a testület fideszes elnöke. Mint elmondta: döntésüket az indokolta, hogy az ügy korrup­ciós jellege súlyos kárt okoz az Or­szággyűlés tekintélyének. Isépy Tamás azt is közölte: a legfőbb ügyész átiratát kiegészítve arról tájékoztatta a mentelmi bi­zottságot, hogy Székely Zoltán vesztegetésen kívül zsarolás bűn­­cselekményével is alaposan gyanú­sítható. A dokumentumban az áll: az eset tanúja szerint a képviselő azt közölte az ügyészség által megjelölt pénzt neki átadó Balla Dániellel, hogy amennyiben nem adja át egy alvállalkozónak a munka 50 száza­lékát vagy nem fizet ki készpénzben harmicmillió forintot, akkor min­dent elkövet Bálla, illetve vállalko­zása tönkretételéért. A bizottság el­nöke emlékeztetett arra, hogy a mentelmi jog felfüggesztése nem jelenti a bűnösség kimondását. Hozzátette: ha Székelyt jogerős íté­letben bűnösnek nyilvánítják, ak­kor kell a parlamentnek kétharma­dos többséggel döntenie arról, hogy megfosztja a képviselőt mandátu­mától. Az MSZP és az SZDSZ felszólalói tegnap a parlament plenáris ülésén napirend előtt Székely Zoltán ügyé­vel kapcsolatban kormányzati kor­rupcióról beszéltek. Kovács László, az MSZP elnöke úgy fogalmazott: az elmúlt két évben több közpénz áramlott különböző kormány közeli cégekhez, mint a korábbi időszakokban összesen. - A polgá­ri koalíció a magyar történelem leg­nagyobb zsebű kormánya - állítot­ta. Arról is szólt: kezdeményezik, hogy az Állami Számvevőszék, illet­ve egy parlamenti bizottság vizsgál­ja meg a minisztériumok - elsősor­ban a kisgazda vezetésű tárcák - gazdálkodását. Kovács utalt Szé­kely Zoltán nyilatkozatára, amely szerint az agrártárca 368 millió fo­rinttal támogatta az Árva Peták Kft.-t, amelynek tagja volt az egyik kisgazda képviselő is. Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint Székely Zoltán azt az új polgártípust testesíti meg, aki két évig „garázdálkodhatott”­egy parlamenti bizottság élén, s csak azután bukott le, hogy a kisgazda­­pártot és a kormányt is megtámad­ta. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a kor­mány nevében visszautasította a vádakat. Szerinte elfogadhatatlan az a rágalom- és mocsoközön, ame­lyet az ellenzéki képviselők a koalí­cióra zúdítottak. Az FKGP elnöke hangsúlyozta: egyetlen fillért sem fizetett ki az általa vezetett tárca az említett cégnek. Torgyán felhívta az MSZP elnökének figyelmét arra, hogy a Tocsik-ügyben és más ha­sonló korrupciós tranzakcióban érintett szocialista képviselőkkel is úgy járjanak el, mint ahogy a kis­gazdapárt, amikor kizárta soraiból Székely Zoltánt.

Next