Magyar Nemzet, 2000. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-02 / 256. szám

2Magyar Nemzet • Belföld Rovatvezető: Szerető Szabolcs2000. november 2., csütörtök mmmmmmmmmmmmtsmmmmmmmmmm Az élenjárók között vagyunk Nemzetközi konferencia a demokratikus átmenetről Komoly utat tett meg térségünk a demokratikus átmenet és konszolidáció terén a rendszer­­változás óta eltelt évtized alatt. Közép-Európában a posztszov­jet és a délkelet-európai térség­gel ellentétben már nagyrészt befejeződött vagy ahhoz köze­ledik a politikai és gazdasági szféra átalakítása. A rendszer konszolidációját tekintve né­hány társával egyetemben az élen jár Magyarország is, ám ezekben az országokban is húsz-harminc évre van még szükség a nyugati életkörülmé­nyek eléréséhez. Mindez ösz­­szegzése is lehetne a XX. Század Intézet és a XXI. Század Intézet tegnap véget ért háromnapos nemzetközi konferenciájának. M Ruff-Stier_________________ N­ eves külföldi és magyar poli­tológusok mellett előadást tartott a konferencián több ismert aktív politikus is. Főképp arra ke­resték a választ, hogy a politikai in­tézményrendszer miként tudja tel­jesíteni a rá háruló feladatokat. Martonyi János külügyminisz­ter szerint nagy megpróbáltatást jelent, hogy egyidejűleg kell feldol­gozni a rendszerváltással, az integ­­rációval és a globalizációval kap­csolatos kihívásokat. Mart Laar észt miniszterelnök megjelenésé­vel és előadásával is demonstrálta, hogy a fiatal generáció milyen pragmatikusan viszonyul az el­múlt tíz évhez. Kiemelte, Észtor­szág az átmenet egyik sikertörté­nete, s aláhúzta azt a politológusok által is többször említett tételt, hogy a generációváltás mértéke és a múlt iránt érzett nosztalgia erős­sége jelentősen összefügg a dikta­túrák keménységével. Merre tart a politikatudomány? - tette fel a kérdést a nemzetközi tekintélyű olasz tudós, Giovanni Sartori, majd nyomban tömör vá­laszt is adott­ semerre. Az egyre in­kább teret hódító amerikai típusú politikatudomány ugyanis kizáró­lag a teóriakutatással foglalkozik - fejtegette -, s közben mintha háttérbe szorulna az információ gyakorlati alkalmazása. A brit Laurence Whitehead a tíz évvel ez­előtti kelet-közép-európai esemé­nyeket a dél-európai és a latin­amerikai demokratikus folyama­tokkal tartotta hasonlatosnak. Az ő megítélése szerint a térségben le­zajlott változások alapvetően sike­resnek tekinthetők, sőt, az ezek­ben az országokban működő de­mokratikus intézmények - még a külső szemlélő meglátása szerint is - jól működnek. Simon János politológus, a kon­ferencia tudományos szervezője ez­zel szemben arra hívta fel a figyel­met, hogy Magyarországon a politi­kai intézményekbe vetett bizalom még nemzetközi összehasonlítás­ban is rendkívül alacsony. Habár az emberek elfogadják a politikai intéz­ményeket, de nem bíznak bennük, és az ezekben való részvételt is eluta­sítják - fogalmazott a politológus. Javult a csurgói lány állapota Túl van a közvetlen életveszélyen az a csurgói lány, aki múlt szombaton szenvedett súlyos sérüléseket, amikor a Nógrádi Lász­ló közlekedési minisztert szállító autó karambolozott egy Tra­banttal. A belügyminiszter várhatóan november végéig felülvizs­gálja a közutakon megkülönböztető jelzésként alkalmazott kék lámpák szabályozását. Információink szerint előreláthatólag a jövő hét második felére már lezárulhat a baleset körülményeinek szakértői vizsgálata. Az eddigi elemzések azt látszanak igazolni, hogy a miniszter sofőrje betartotta a közlekedési szabályokat. V. Munkatársainktól.­MTI_____ T­ovább javult a sikeres keddi műtét után az állapota annak a Pécsett ápolt húszéves csurgói lánynak, aki a közlekedési minisz­ter kocsijával ütközött Trabant utasaként szenvedett súlyos sérü­léseket. Dr. Baumann János, az in­tenzív terápiás osztály ügyeletes orvosa tegnap közölte, hogy szer­dán már megszüntethették a beteg gépi lélegeztetését, az altatók ada­golását, és a sérült magához is tért. A tervek szerint ha a sérült véralvadási paraméterei, illetve általános állapota lehetővé teszi, akkor törött végtagjai - lábai és jobb karja - sérült csontjainak helyreállító műtéteivel folytathat­ják gyógyítását - mondta az ügye­letes orvos. Ezeket az operációkat várha­tóan a jövő hét elején hajtják végre, s Baumann doktor úgy véli, hogy a beteg sikeresen felépül a baleset okozta súlyos sérülésekből. Orbán Viktor miniszterelnök felkérte a belügyminisztert, hogy a következő kormányülésre vizsgál­ja felül a megkülönböztető jelzés használatával kapcsolatos rendele­tet - jelentette ki Borókai Gábor. A kormányszóvivő közölte: a jövő­ben szigorítják, hogy ki és milyen indokkal használhat kék lámpát. Hozzátette: a kormány mélyen együtt érez a baleset áldozatának és sérültjének hozzátartozóival. Felkai László belügyi államtit­kár a közlekedési miniszter autója által okozott hét végi baleset kap­csán kifejtette, hogy hasonló tra­gédiák után mindig felerősödik a szigorítást sürgetők hangja. Az idő múltával viszont ismét növek­szik az ilyen lámpáért folyamo­dók száma. Felkai szerint a szabá­lyozásnál az lenne a célszerű, ha a döntési hatáskörrel rendelkezők mérlegelési jogkörét vagy kizár­nák, vagy olyan minimálisra szű­kítenék, ami már szinte konkré­tan rögzítené, hogy kik kaphatnak engedélyt. Lapunk információi szerint leghamarabb jövő hét második fe­lére várható annak a szakértői vizsgálatnak az eredménye, amely már felelőst is megállapít a közle­kedési miniszter múlt szombaton történt balesetéről. Az egyik meg­hallgatott szemtanú és a baleset körülményeinek eddigi elemzése azt látszik igazolni, hogy a mi­niszteri gépkocsi vezetője a rá vo­natkozó közlekedési szabályokat betartotta. Bármilyen szállítóeszközzel vit­ték volna a Trabant vezetőjét a marcali kórházba, mindenképpen belehalt volna a sérüléseibe - mondta lapunknak György Balázs, az intézmény traumatológus főor­vosa. A sebész cáfolta azokat a hí­reket, amelyek szerint azért hunyt el műtét közben a fiatalember, mert a kórházban nem volt elegen­dő, a vércsoportjával azonos vér. HA A NÓGRÁDI LÁSZLÓ balese­tének körülményeit vizsgáló szakértői vélemény a minisz­ter felelősségét is megállapít­ja, a közlekedési tárca vezető­je várhatóan távozni kény­szerül posztjáról - értesült a Magyar Nemzet. HÉT KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁG - Ausztria, Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia - Central European Political Science Review (Közép-európai Politikatudományi Szem­le) címmel, Simon János főszerkesztő vezetésével a térség átalakulásával foglalkozó, negyedéven­ként megjelenő angol nyelvű folyóiratot indít, amelynek első számát a mostani konferenciához kap­csolódóan mutatták be. A szerkesztők az integráció kérdését középpontba helyező első szám után a pártrendszer fejlődéséhez, az átmenet konszolidációjához, a parlamentarizmus, a politikai kultúra és kommunikáció alakulásához kapcsolódva tematikus számokat terveznek. A konferencia és a fo­lyóirat indulása felveti a térség kutatóinak együttműködését is. Ezzel kapcsolatosan a szerkesztőbi­zottság tagja, a Közép-Európai Politikatudományi Társaság elnöke, Jerzy Wiatr varsói professzor lapunknak elmondta, 1990 után a regionális együttműködés e téren is megszakadt, amelyek erősí­tésére mára megérett az idő. Ezt erősítette meg Hans-Dieter Klingemann, a Berlini Tudományos Központ igazgatója is, hozzátéve, hogy emellett Magyarország nagyon gyorsan kiépítette a tudomá­nyos kapcsolatokat a világ nyugati részével, s Budapesten is több olyan intézmény van, amely min­denünnen vonzza a politikatudomány iránt érdeklődő diákokat. A professzor, akit a térség politi­katudományi felkészültségének vizsgálatára a brüsszeli EU-központ is felkért, aláhúzta, hogy e té­ren a tagjelöltek közül Magyarország, Lengyelország és Szlovénia nyújt kiemelkedő teljesítményt. ne Növekszik a szakadék a társa­dalom szegényebb és gazda­gabb rétegei között, ezért min­denképpen megoldásra vár a roma kisebbség foglalkozta­tottságának kérdése - mondta Fónagy János, az Európa Ta­nács cigányügyi szakértői bi­zottságának (MGS-ROM) kez­deményezésére rendezett ked­di vitanapon. A jelenlévők a ro­mák helyzetéről tárgyaltak az Országos Cigány Információs és Művelődési Központban. 88 Tar Zsuzsanna______________ F­ónagy János kiemelte: a kor­mány jelentős anyagi forráso­kat biztosít a cigányok felzárkózta­tására. Hozzátette: a közeljövőben az Országgyűlés elé kerül a hosszú távú roma stratégiáról szóló előter­jesztés. Josephine Verspaget, az MGS-ROM elnöke emlékeztetett: a kelet-közép-európai régióban Ma­gyarország volt az első ország, ame­lyik megpróbált fellépni a romák emberjogi helyzetének javításáért. Közölte: szükség van a diszkrimi­nációellenes törvény létrehozására, ennek hiányában az emberek sza­badon tarthatják meg rasszista ideológiájukat. Szerinte fiatal ci­gány elit kinevelésére van szükség. Farkas Flórián, az Országos Ci­gány Önkormányzat elnöke el­mondta: támogatják a roma tanu­lók számára fenntartott kisegítő is­kolák betiltását. Fontosnak tartotta az egységes monitoring rendszer bevezetését, amelynek segítségével figyelemmel lehetne kísérni a tá­mogatások felhasználását. Varjú Gabriella, a Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Hivatal cigányügyi elnök­­helyettese úgy vélekedett: felerősö­dött az szemlélet, amely a cigánysá­got teszi felelőssé az őket sújtó sze­génységért. Vitanap a romák helyzetéről Az Európa Tanács cigányügyi szakértői Budapesten Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a hosszú távú roma stratégiáról szóló előterjesztés fotó: BURGER Zsolt Eltérő álláspontok az egészségügyről Továbbra sem egyeznek a szakmai álláspontok az egészségügy pri­vatizációjáról. Az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitká­ra szerint 1000 milliárd forint kellene a kórházak rendbehozatalá­hoz, ez költségvetési forrásból nem valósítható meg. A Magyar Or­vosi Kamara elnöke viszont úgy látja, a szabad tőkebeáramlás kö­vetkeztében a betegek fele ellátatlan maradna - derült ki a Világ­­gazdaság című napilap keddi egészségügyi konferenciáján.­ ­ Él­ő Anita__________________ A tanácskozás résztvevői már a kiindulópontban sem értettek egyet. Varga Mihály pénzügymi­nisztériumi államtitkár szavaiból kitűnt: elégségesnek tartja az egész­ségügyre fordított jelenlegi össze­get. Ezzel szemben Mikola István, a Nemzetközi Kórházszövetség alel­­nöke - akit Gógl Árpád lehetséges utódjaként emlegetnek - a források szűkösségére hívta fel a figyelmet. Kupcsulik Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a szabad tő­kebeáramlással 50 százalékra nőne az ellátatlan betegek aránya, és az általa jelenleg 60 ezerre becsült, el­kerülhető halálokból elhunytak száma duplájára emelkedne. Mihá­lyi Péter, a Horn-kormány egész­ségügyi programalkotója úgy látja, ha a privatizáció területén semmi nem történik, 10-15 éven belül ugyanolyan „zsenáns” lesz a közép­­osztály tagjainak bemenni a körzeti orvoshoz, mint a Moszkva téren beállni az ingyenlevesre várók sorába. Pusztai Erzsébet volt egész­ségügyi politikai államtitkár leszö­gezte: az eddig történtek nem tőke­bevonásról, hanem tőkekivonásról szóltak. A praxisjog bevezetése miatt a rendszerbe újonnan belé­pők nem tudnak pénzt fektetni a rendelőjükbe, mert azt a rendszer­ből kilépőknek kell odaadniuk azért, hogy a praxisjogot megve­gyék, tehát egyáltalán gyógyíthas­sanak. Kázmér Tibor egészségügyi helyettes államtitkár szerint nincs költségvetési megoldás a magyar kórházak 1000 milliárd forintot igénylő rekonstrukciójához, ezért szükség van tőkebevonásra. Mol­nár Ilona országos tiszti főorvos há­rom évvel ezelőtti felmérésükre hi­vatkozott, mely szerint akkori áron mintegy 200 milliárd forintra lett volna szükség ahhoz, hogy a kórhá­zak a minimumrendeletnek megfe­leljenek. Ezt véleménye szerint álla­mi, önkormányzati forrásból is elő lehet teremteni. Indulnak a teajáratok Országszerte több mint nyolcezer szálláshely áll a hajléktalanok rendelkezésére a téli időszakban, ami igény szerint tovább bővíthe­tő. Emellett háromezer férőhellyel működnek majd a nappali mele­gedők. November közepétől tíz budapesti helyszínen és hat vidéki városban indulnak tea- és élelmiszerjáratok - mondta Lakner Zol­tán, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára. ■ Zivkovics Natália___________ z éjjeli menedékhelyeken és az átmeneti szállókon lévő több mint nyolcezer férőhely fele Buda­pesten található — ismertette Lakner Zoltán.­­ Ez talán kevésnek tűnik a hajléktalanok 30-35 ezres számához képest, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy jelentős részük nem fogadja el az intézmé­nyes ellátást. Megemlítette, hogy tavaly télen egyetlen napon sem üzemeltek a szállók összességében százszázalékos kihasználtsággal. Hajléktalanszállás egyébként az or­szág 91 településén működik. Nappali melegedő 42 települé­sen van, összesen több mint há­romezer férőhellyel, ami 220 hely­­lyel több a tavalyinál. Húsz város azonban továbbra sem tett eleget a törvényi előírásnak, s nem hozott létre nappali melegedőt, holott a minisztériumban rendelkezésre áll hozzá a támogatás - hívta fel a fi­gyelmet Lakner Zoltán. A fővárosban három hajlékta­lanmentőt működtetnek, a Men­­hely Alapítvány diszpécserszolgála­tánál pedig lakossági bejelentéseket is fogadnak a 338-4186-os telefon­számon. Hozátette: a tárca az idén mintegy 1,7 milliárd forintot fordít a hajléktalanok ellátására. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat budapesti vezetője hozzá­fűzte: a meglévőhöz hasonló típusú férőhelyekre már nincs szükség. Hiányoznak viszont a pszichiátriai és alkoholbeteg, valamint a fogya­tékos hajléktalanokat befogadó szálláshelyek. Mint mondta: az ál­lam továbbra sem veszi komolyan, hogy a hajléktalanok között nagyon magas a TBC-sek aránya. Botrá­nyosnak nevezte, hogy továbbra sincs OEP-finanszírozása annak a mozgó tüdőszűrő-autónak, amely évente ötezer embert vizsgál meg. A

Next