Magyar Nemzet, 2001. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-27 / 49. szám

kultura@m­agyarnemzet.hu Már a költő is harcolt érte... Csokonait is foglalkoztatta egy csurgói iskolai könyvtár létesítésének gondolata Ml Szt.Nasi Zsófia_______________ K­ özel harmincezer kötetnyi könyv, nyolcezer régi folyó­irat, több száz térkép, érem-, pe­csét- és kéziratos könyv, ősnyom­tatvány és kódexlaptöredék alkotja a Csurgói Csokonai gimnázium Nagykönyvtárának állományát. A könyvtár - „nagyobb testvéreitől”, a pápai, debreceni vagy pataki kol­légiumi könyvtáraktól eltérően - viszonylag fiatal intézmény, de fel­építésében és állományában rep­rezentatív mintájuk lehetne. A megye első „oskoláját”, a re­formátus gimnáziumot 1792-ben alapította gróf Festetics György, a környék felvilágosult katolikus földesura. Az oktatáshoz azonban nem volt megfelelő iskolai könyv­tár. Már Csokonai Vitéz Mihályt is foglalkoztatta a könyvtár kérdése, amikor 1799-ben Csurgóról könyvkérő levelet írt Sárközy Ist­vánnak és több somogyi barátjá­nak. Az első könyvadomány 1800- ban érkezett, ezt tartják a könyv­tár indulási évének. A gyűjtemény alapját a reformkorban somogyi lelkészek, tudósok, pártfogók rak­ták le. A megyében élő Budai Pál - aki 56 éven keresztül volt az egy­házmegye lelkésze - több mint öt­száz dokumentumot adományo­zott. A mecénások között szere­pelt Csorba Ede megyei főorvos és Mezey Pál egyházmegyei gondnok is. A legnagyobb adományozó azonban kétségkívül Sárközy György barcsi főszolgabíró volt, aki ősei - a híres Sárközy­­könyvtár - gyűjteményét 1912- ben az iskolának adományozta. A mai támogatók közül a Baselben működő Protestáns Magyar Sza­badegyetem egyik alapító tagját, Kovács Andort kell megemlíteni, aki több ezer kötetes könyvtárát bízta a csurgói gyűjteményre, köz­tük kétszázat is meghaladó dedi­kált munkát. A Somogy megyei református egyház az 1870-es évektől rendszeresen biztosította a pénzt a könyv- és folyóirat­vásárlásra. A tervszerű gyarapítás mellett mindig is nagy jellemző volt az ajándékozás, adományozás nyelvi és tartalmi sokszínűsége; a többségében magyar nyelvű mű­vek mellett sok a német, angol, francia, kevesebb a görög és a hé­ber. A hittudományi, szépirodal­mi és történelmi munkákon kívül, melyek a gyűjtemény gerincét al­kotják, számottevő a gazdasági, orvosi és pedagógiai művek mennyisége is - mondja Viola Er­nő könyvtárvezető. A könyvtár történetének első összefoglalóját Kondor Józsefnek, az iskola híres könyvtárőrének köszönhetik, aki a múlt század vé­gén adta közre munkáját. Első ka­talógusuk, a Sorsjegyzék 1898-ra készült el. Ezt követően a Csurgói Könyvtár sorozatban vehették kézbe az érdeklődők a ma is jól használható témakatalógus két kötetét. Századunkban többször is ve­szély fenyegette a könyvtárat. A II. világháború idején úgy próbálták menteni, hogy Mátéffy Béla - a Székelyföldön ma is élő egykori csurgói tanár­­ utasította Bodó Je­nő akkori igazgatót, hogy adja át az iskolát hadikórház céljára. Gondot jelentett az 1948-as álla­mosítás is, amikor teljesen bi­zonytalanná vált a könyvtár sorsa. A sok ezer dokumentum szeren­csére jó kezekbe került: Pókos Fe­renc 1948-tól a 70-es évek végéig gondoskodott a féltett kincsekről. 1993 nyarán újra a református egyház kezébe került a Nagy­könyvtár. A régi gyűjtemény mel­lett 1993-tól napjainkig húszezer kötetes modern iskolai könyv- és médiatár is szolgálja az iskola nö­vendékeit és az érdeklődőket.­­ Nagy megtiszteltetés szá­munkra, hogy a mai diákkönyvtá­ri rész kialakításában sok jó szándék­ú öregdiákunk, Csurgó­hoz kötődő adományozónk akadt, nekik köszönhető az állomány egyharmada. Rendelkezünk a Szi­rén integrált könyvtárkezelő rend­szerrel, amellyel folyamatosan fel­dolgozzuk a könyvtár állományát - mondja Violáné Bakonyi Ibolya könyvtáros. 1998. szeptember 1- jétől levéltári részleget is működ­tetnek, amely gazdag iskolatörté­neti anyagaikat, valamint a somo­gyi református egyházmegye irat­anyagait dolgozza fel. A könyvtár állományvédelme nem kis feladatot ró a fenntartók­ra. Az elmúlt tizenöt évben a leg­régebbi dokumentumok nagyobb részét sikerült ugyan a különböző pályázati pénzekből restaurálni, de legalább kétszer ennyi érték vár még felújításra. Régi adóssá­gát törlesztette a könyvtár a mil­lennium évében, amikor hosszú évek előkészítő munkájának eredményeként több olyan kiad­vány is megjelenhetett, mely az iskola múltját reprezentálja. A két hasonmás kiadvány - Leveles­­könyv, Csurgói Graduál - a Nagy­könyvtár legféltettebb kincseit tárja a nagyközönség elé. A Leve­leskönyvet dr. Écsy Ödön István könyvtárőr állította össze 1935- ben az iskola kéziratgyűjteményé­ben fellelhető ritka és értékes do­kumentumok 65 leveléből. A kö­tetben az iskolaalapító levelének korabeli másolata és olyan ma­gyar történelmi és irodalmi sze­mélyiségekhez kapcsolódó ritka­ságok találhatók, mint Csokonai Vitéz Mihály, Festetics György, Arany János, Gyulai Pál, Kisfa­ludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Teleki László, Baksay Sándor írásai, le­vele vagy névaláírása, illetve egy Luther Márton írását tartalmazó levél. A dokumentumokat ma­gyarázó leírásokkal magyar nyel­vű változattal egészítették ki. Má­sodik kiadványuk, a Csurgói Graduál egy azon graduálok sorá­ban, melyben a középkori egyházi liturgia egy részét magyar nyelven jegyezték le a református gyüleke­zetek számára. Az 1639-re datált Csurgói Graduál tartalma jóval szerényebb, mint nagy XVII. szá­zadi társaié, himnuszok és (pró­zai) zsoltárok szerepelnek benne. Harmadikként a Csurgói Pante­ont jelentették meg, amely az is­kola közvetlen környezetét - töb­bek között a Csokonai- és Berzse­nyi-padot, Nagyváthy János sírját, Baksay Sándor emlékoszlopát - mutatja be színes képekkel il­lusztrálva. Az 500 példányban ki­adott tankönyvet díjmentesen kapta meg minden csurgói diák. A könyv szlovák, román, szerb, horvát összefoglalóját a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Köz­oktatási Modernizációs Alapít­vány és a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium tá­mogatta. Az elmúlt másfél évtizedben a Csurgói Gimnázium Nagykönyv­tára régi és ritka könyveinek túl­nyomó részét restauráltatta. Sok anyaguk azonban olyan állapot­ban van, hogy nem adhatják a ku­tatók kezébe. Ezért is örültek a Nemzeti Kulturális Alapprogram által kiírt pályázatnak. A kéziratok korát, értékét és állapotát mérle­gelve és a jelentkező kutatási igé­nyeket figyelembe véve válogatták ki azokat a köteteket, amelyeknek leginkább szükségük van a restau­rálásra. Közöttük van Szenes Mol­nár Albert Lexicon Latino-graeco­­hungaricum című kötete 1611- ből, Piscator Johannes Analysis logica evangeli... kötete 1594-ből, vagy az a helytörténeti fontosságú térkép, amely a Kapos folyó kézzel rajzolt völgyét ábrázolja. Az ala­pítvánnyal való kapcsolatfelvétel és a válogatás Simon Imola - az Országos Széchényi Könyvtár fel­ügyelete alá tartozó könyvrestau­rátor műhely vezető restaurátora - segítsége és értékes tanácsai nél­kül nem jöhetett volna létre. A Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Nagykönyvtára nehézségek árán is óvja értékeit FOTÓ: magyar nemzet-archív Asszonyemberek tegnap és ma A RÁDIÓ MELLETT IS Honthy Eing a______________ A közszolgálati rádió egészéről rosszabb a belső munkatár­sak véleménye, mint a hallgatóké. Igaz, ők nézik évek óta tehetetle­nül az intézmény vergődését, a maguk bőrén érzik a politikai ját­szadozásokat, amelyekbe csupán kevés rádiós a beavatott, a leg­többjük csak játékszer. A Pagodá­ban, a Magyar Rádió szakmai lap­jában többek között azt panaszol­ják, hogy vannak az intézményen belül egyesek és kettesek, tehát ki­vételezett helyzetű szerkesztők és mindenkinek kiszolgáltatott be­osztottak. Ez utóbbiak anyagi és szakmai megbecsülés nélkül szol­gálják a közt. Emiatt mennek el a tehetséges fiatalok. Rossz fizetés, a szakmai vissza­jelzések hiánya rontja tehát a rádi­ósok közérzetét, akik joggal érzik, hogy elszaladt mellettük a világ. Pályakezdőket röpítenek jó PR-ral és sok pénzzel az óriásplakátokra, róluk pedig, akik tisztességgel pró­bálják űzni ezt a mesterséget, a ku­tya sem beszél. Hogy miért marad­nak mégis a Bródy Sándor utcá­ban? Legtöbbjüket nem is hívták a kereskedelmi médiumok, mert úgy vélték, hogy nem kialakult, hanem fiatal, még mindenre beta­nítható rádiósokra van szükségük. Ugyanakkor csupán a közszolgála­ti rádiózás biztosítja a szakmai sokszínűség és függetlenség lehe­tőségét. Akinek nem csupán érvé­nyesülési vágya, hanem szakmai önbecsülése is van, inkább ezt vá­lasztja. És bizonyosan jobb lenne a műsor is, jobb a kedv és nagyobb a lendület, ha rendeződne végre a Magyar Rádió helyzete, és ha az intézmény meg tudná tisztessége­sen fizetni a munkatársait. Gáspár Sarolta, az Apró-cseprő című napi műsor készítője köz­kedvelt és hozzáértő rádiós. A gyermeki lelkek ismerője, aki Ranschburg Jenő pszichológussal igyekszik a gyermeknevelés ka­nyargós útjain vezetni a szülőket. Vasárnap a Petőfin egyik éjszakai műsorának, az Éjfél utánnak rövi­dített változatát hallgathattuk. Gáspár Sarolta egyik erénye, hogy nem hagyja elveszni a történeteit. Most is egy régi régi rémmese kelt életre, és egy tíz évvel ezelőtti gyermekelhelyezési per utóélete. Lukács János és Gábor fia tör­ténete ismerős lehet a Magyar Nemzet hűséges olvasóinak is. Lukács Gábort a bíróság anyjának ítélte, de a viszony nemcsak a volt házasfelek, hanem anya és gyer­mek között is igen rossz volt. A hétéves kisfiú addig könyörgött apjának, míg az rászánta magát, kicsempészte az országból, és el­tüntette a család és a hazai igaz­ságszolgáltatás elől. Most apa és immáron nagykorú fia együtt idézték fel a történteket. Gábor mesélt arról, mit kellett kiállnia anyja mellett, az apa arról, hogyan kínlódott gyermeke szenvedései­től. A pszichológus pedig azt ma­gyarázta, mi idézhette elő ezt a helyzetet, miként csaphatott át az anyai féltékenység - mely nem tudta feldolgozni apa és fia szoros viszonyát - gyűlöletté és kegyet­lenséggé. A történet tehát - mondhat­nánk - happy enddel zárult. Amennyiben annak lehet nevezni az átrettegett gyermekévek utáni nyugalom bekövetkeztét, a haza­térést. (Azt nem tudhattuk meg, hogyan sikerült elmenni az or­szágból és hol, hogyan töltötték Lukácsék az elmúlt tíz évet, pedig nemzetközi körözést is kiadtak el­lenük. Az sem derült ki, hogy mi lett az otthonmaradt asszony sor­sa.­ Jó lenne hinni abban, hogy mindez csak akkor és csak velük fordulhatott elő, és ma már min­den elvált család gyermeke meg­kapja azt a nyugalmat, ami vétlen­ként megilleti. Érdekes történettel szolgált a Rádiószínház legújabb bemutató­ja, a Pipás Pista, az asszonyember. Czinder Ágnes egy férfiruhában já­ró, többszörös gyilkosként elítélt asszony történetét kutatta fel le­véltárakból, korabeli dokumentu­mokból, Kőváry Katalin drama­turg-rendező pedig rádiójátékká formálta. Rieger Pálné, született Födi Viktória a vád szerint 1920- ban két embert ölt meg megbízás­ból. Meglehet, többet is, csak a szegedi tanyavilágban sok minden titokban maradt. Tizenhárom év­vel később került bíróság elé. A perbéli vallomásokra épül a doku­mentumjáték, az ott elhangzot­takból kerekedik ki egy furcsa éle­tű asszonyember alakja. Tisztességes, szakszerű rádiós megoldások, így jellemezhetnénk legpontosabban a Rádiószínház legújabb produkcióját. Ugyanak­kor hozzá kell tenni azt is, van va­lami egyformaság a darabokban, mintha folyton ugyanaz a kéz vá­logatná a zenéket, ugyanazok a dramaturgiai megoldások jelen­nek meg, s a színészek is mintha „rádiósan” tudnának csak szere­pelni a rádióban. Folyton ugyan­úgy. Miként az sem szerencsés, hogy a fiatal és középfiatal szí­nésznők csupán egyetlen tónusát ismerik annak, hogyan kell kife­jezni az esendő, tiszta nőt: a visz­­szafojtott nyalkahangot. 2001. február 27., kedd Kultúra• Magyar Nemzet Új Rovatvezető: Lőcsei Gabriella Mária Terézia arcképe a SOTE-n AZ ALAPÍTÓ, Mária Terézia egy­kori osztrák császárnő és ma­gyar királynő portréja a Sem­melweis Egyetem tanácster­mében látható péntek óta. Az egyetem arcképcsarnokában elhelyezett festményt Szutor Katalin készítette Johannes Meintens műve alapján. A Mária Teréziát ábrázoló ere­deti portré a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. A Mária Terézia által alapított egyetem 1770-ben kezdte meg műkö­dését Nagyszombaton. (MTI) Vendégségben a szatmárnémetiek A HATÁRON TÚLI MAGYAR színházi estek című sorozat a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata elő­adásaival folytatódik ma és holnap a Thália Színházban. Az erdélyi színház elsőként Pás­­kándi Géza művét, a László, szent király című darabot mu­tatja be. Az eredeti mű előadá­sa legalább öt órát venne igénybe, a rövidített változatot Duró Győző dramaturg készí­tette. Páskándi Géza szülőföld­jén, Szatmárnémetiben tavaly novemberben mutatta be a Ha­rag György Társulat a millen­nium alkalmából Parászka Miklós rendezésében. Az együttes szerdán Peter Shaffer Amadeus című drámáját játsz­­sza a Nagymező utcai befogadó színházban. Salieri szerepét Ács Lajos, az erdélyi magyar színjátszás kiemelkedő alakja formálja meg. Az Amadeust Ács Alajos jutalomjátékaként mutatta be a Harag György Társulat tavaly. Mozartot Se­bestyén Csaba alakítja. (MTI) César-díj huszonhatodszor A PÁRIZSI Théatre des Champs Élysées színházban kiosztották a César-díjakat - a francia Filmművészeti és Filmtechni­kai Akadémia díjait. Huszon­hatodik alkalommal ítélték oda ezt az elismerést. A legjobb film és a legjobb forgatókönyv díját Ágnes Jaoui A mások ízlé­se (Le gout des autres) című alkotása kapta. A legjobb ren­dező díját a német-francia Dominik Moll érdemelte ki Harry, egy barát, aki jót akar című filmjéért. A Harry... ala­kítója, a spanyol Sergi López lett a legjobb férfi színész; a legjobb női alakítást a francia ítészek szerint Dominique Moll nyújtotta a Stand-By cí­mű filmben. A legjobb külföldi alkotás díját egy hongkongi film kapta. A Harry... alkotói további két díjat nyertek el a legjobb hangmérnöki, illetve vágó munkáért. (MTI) Elhunyt G. Dénes György ÉLETÉNEK 86. évében elhunyt G. Dénes György dalszövegíró, műfordító. Az eMeRTon- és Huszka Jenő-díjas alkotót hosszan tartó, súlyos betegség után hétfőn érte a halál. G. Dé­nes György (Gém Dénes) 1915. június 10-én született Buda­pesten. Nevéhez félszáz zenés darab dalszövegének megírása, illetve fordítása fűződik, szá­mos verse vált népszerűvé táncdalok és sanzonok szöve­geként. A Zsüti becenéven köz­ismert alkotó az utóbbi hatvan év legtermékenyebb szerzője volt. Minden zenei stílusban alkotott. Több száz dala közül jó néhány - köztük a Hamva­dó cigarettavég, a Csinibaba, illetve az Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én - mozifilmek­ben vált kedveltté. (MTI)

Next