Magyar Nemzet, 2001. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-27 / 49. szám
kultura@magyarnemzet.hu Már a költő is harcolt érte... Csokonait is foglalkoztatta egy csurgói iskolai könyvtár létesítésének gondolata Ml Szt.Nasi Zsófia_______________ K özel harmincezer kötetnyi könyv, nyolcezer régi folyóirat, több száz térkép, érem-, pecsét- és kéziratos könyv, ősnyomtatvány és kódexlaptöredék alkotja a Csurgói Csokonai gimnázium Nagykönyvtárának állományát. A könyvtár - „nagyobb testvéreitől”, a pápai, debreceni vagy pataki kollégiumi könyvtáraktól eltérően - viszonylag fiatal intézmény, de felépítésében és állományában reprezentatív mintájuk lehetne. A megye első „oskoláját”, a református gimnáziumot 1792-ben alapította gróf Festetics György, a környék felvilágosult katolikus földesura. Az oktatáshoz azonban nem volt megfelelő iskolai könyvtár. Már Csokonai Vitéz Mihályt is foglalkoztatta a könyvtár kérdése, amikor 1799-ben Csurgóról könyvkérő levelet írt Sárközy Istvánnak és több somogyi barátjának. Az első könyvadomány 1800- ban érkezett, ezt tartják a könyvtár indulási évének. A gyűjtemény alapját a reformkorban somogyi lelkészek, tudósok, pártfogók rakták le. A megyében élő Budai Pál - aki 56 éven keresztül volt az egyházmegye lelkésze - több mint ötszáz dokumentumot adományozott. A mecénások között szerepelt Csorba Ede megyei főorvos és Mezey Pál egyházmegyei gondnok is. A legnagyobb adományozó azonban kétségkívül Sárközy György barcsi főszolgabíró volt, aki ősei - a híres Sárközykönyvtár - gyűjteményét 1912- ben az iskolának adományozta. A mai támogatók közül a Baselben működő Protestáns Magyar Szabadegyetem egyik alapító tagját, Kovács Andort kell megemlíteni, aki több ezer kötetes könyvtárát bízta a csurgói gyűjteményre, köztük kétszázat is meghaladó dedikált munkát. A Somogy megyei református egyház az 1870-es évektől rendszeresen biztosította a pénzt a könyv- és folyóiratvásárlásra. A tervszerű gyarapítás mellett mindig is nagy jellemző volt az ajándékozás, adományozás nyelvi és tartalmi sokszínűsége; a többségében magyar nyelvű művek mellett sok a német, angol, francia, kevesebb a görög és a héber. A hittudományi, szépirodalmi és történelmi munkákon kívül, melyek a gyűjtemény gerincét alkotják, számottevő a gazdasági, orvosi és pedagógiai művek mennyisége is - mondja Viola Ernő könyvtárvezető. A könyvtár történetének első összefoglalóját Kondor Józsefnek, az iskola híres könyvtárőrének köszönhetik, aki a múlt század végén adta közre munkáját. Első katalógusuk, a Sorsjegyzék 1898-ra készült el. Ezt követően a Csurgói Könyvtár sorozatban vehették kézbe az érdeklődők a ma is jól használható témakatalógus két kötetét. Századunkban többször is veszély fenyegette a könyvtárat. A II. világháború idején úgy próbálták menteni, hogy Mátéffy Béla - a Székelyföldön ma is élő egykori csurgói tanár utasította Bodó Jenő akkori igazgatót, hogy adja át az iskolát hadikórház céljára. Gondot jelentett az 1948-as államosítás is, amikor teljesen bizonytalanná vált a könyvtár sorsa. A sok ezer dokumentum szerencsére jó kezekbe került: Pókos Ferenc 1948-tól a 70-es évek végéig gondoskodott a féltett kincsekről. 1993 nyarán újra a református egyház kezébe került a Nagykönyvtár. A régi gyűjtemény mellett 1993-tól napjainkig húszezer kötetes modern iskolai könyv- és médiatár is szolgálja az iskola növendékeit és az érdeklődőket. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a mai diákkönyvtári rész kialakításában sok jó szándékú öregdiákunk, Csurgóhoz kötődő adományozónk akadt, nekik köszönhető az állomány egyharmada. Rendelkezünk a Szirén integrált könyvtárkezelő rendszerrel, amellyel folyamatosan feldolgozzuk a könyvtár állományát - mondja Violáné Bakonyi Ibolya könyvtáros. 1998. szeptember 1- jétől levéltári részleget is működtetnek, amely gazdag iskolatörténeti anyagaikat, valamint a somogyi református egyházmegye iratanyagait dolgozza fel. A könyvtár állományvédelme nem kis feladatot ró a fenntartókra. Az elmúlt tizenöt évben a legrégebbi dokumentumok nagyobb részét sikerült ugyan a különböző pályázati pénzekből restaurálni, de legalább kétszer ennyi érték vár még felújításra. Régi adósságát törlesztette a könyvtár a millennium évében, amikor hosszú évek előkészítő munkájának eredményeként több olyan kiadvány is megjelenhetett, mely az iskola múltját reprezentálja. A két hasonmás kiadvány - Leveleskönyv, Csurgói Graduál - a Nagykönyvtár legféltettebb kincseit tárja a nagyközönség elé. A Leveleskönyvet dr. Écsy Ödön István könyvtárőr állította össze 1935- ben az iskola kéziratgyűjteményében fellelhető ritka és értékes dokumentumok 65 leveléből. A kötetben az iskolaalapító levelének korabeli másolata és olyan magyar történelmi és irodalmi személyiségekhez kapcsolódó ritkaságok találhatók, mint Csokonai Vitéz Mihály, Festetics György, Arany János, Gyulai Pál, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Teleki László, Baksay Sándor írásai, levele vagy névaláírása, illetve egy Luther Márton írását tartalmazó levél. A dokumentumokat magyarázó leírásokkal magyar nyelvű változattal egészítették ki. Második kiadványuk, a Csurgói Graduál egy azon graduálok sorában, melyben a középkori egyházi liturgia egy részét magyar nyelven jegyezték le a református gyülekezetek számára. Az 1639-re datált Csurgói Graduál tartalma jóval szerényebb, mint nagy XVII. századi társaié, himnuszok és (prózai) zsoltárok szerepelnek benne. Harmadikként a Csurgói Panteont jelentették meg, amely az iskola közvetlen környezetét - többek között a Csokonai- és Berzsenyi-padot, Nagyváthy János sírját, Baksay Sándor emlékoszlopát - mutatja be színes képekkel illusztrálva. Az 500 példányban kiadott tankönyvet díjmentesen kapta meg minden csurgói diák. A könyv szlovák, román, szerb, horvát összefoglalóját a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Közoktatási Modernizációs Alapítvány és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatta. Az elmúlt másfél évtizedben a Csurgói Gimnázium Nagykönyvtára régi és ritka könyveinek túlnyomó részét restauráltatta. Sok anyaguk azonban olyan állapotban van, hogy nem adhatják a kutatók kezébe. Ezért is örültek a Nemzeti Kulturális Alapprogram által kiírt pályázatnak. A kéziratok korát, értékét és állapotát mérlegelve és a jelentkező kutatási igényeket figyelembe véve válogatták ki azokat a köteteket, amelyeknek leginkább szükségük van a restaurálásra. Közöttük van Szenes Molnár Albert Lexicon Latino-graecohungaricum című kötete 1611- ből, Piscator Johannes Analysis logica evangeli... kötete 1594-ből, vagy az a helytörténeti fontosságú térkép, amely a Kapos folyó kézzel rajzolt völgyét ábrázolja. Az alapítvánnyal való kapcsolatfelvétel és a válogatás Simon Imola - az Országos Széchényi Könyvtár felügyelete alá tartozó könyvrestaurátor műhely vezető restaurátora - segítsége és értékes tanácsai nélkül nem jöhetett volna létre. A Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Nagykönyvtára nehézségek árán is óvja értékeit FOTÓ: magyar nemzet-archív Asszonyemberek tegnap és ma A RÁDIÓ MELLETT IS Honthy Eing a______________ A közszolgálati rádió egészéről rosszabb a belső munkatársak véleménye, mint a hallgatóké. Igaz, ők nézik évek óta tehetetlenül az intézmény vergődését, a maguk bőrén érzik a politikai játszadozásokat, amelyekbe csupán kevés rádiós a beavatott, a legtöbbjük csak játékszer. A Pagodában, a Magyar Rádió szakmai lapjában többek között azt panaszolják, hogy vannak az intézményen belül egyesek és kettesek, tehát kivételezett helyzetű szerkesztők és mindenkinek kiszolgáltatott beosztottak. Ez utóbbiak anyagi és szakmai megbecsülés nélkül szolgálják a közt. Emiatt mennek el a tehetséges fiatalok. Rossz fizetés, a szakmai visszajelzések hiánya rontja tehát a rádiósok közérzetét, akik joggal érzik, hogy elszaladt mellettük a világ. Pályakezdőket röpítenek jó PR-ral és sok pénzzel az óriásplakátokra, róluk pedig, akik tisztességgel próbálják űzni ezt a mesterséget, a kutya sem beszél. Hogy miért maradnak mégis a Bródy Sándor utcában? Legtöbbjüket nem is hívták a kereskedelmi médiumok, mert úgy vélték, hogy nem kialakult, hanem fiatal, még mindenre betanítható rádiósokra van szükségük. Ugyanakkor csupán a közszolgálati rádiózás biztosítja a szakmai sokszínűség és függetlenség lehetőségét. Akinek nem csupán érvényesülési vágya, hanem szakmai önbecsülése is van, inkább ezt választja. És bizonyosan jobb lenne a műsor is, jobb a kedv és nagyobb a lendület, ha rendeződne végre a Magyar Rádió helyzete, és ha az intézmény meg tudná tisztességesen fizetni a munkatársait. Gáspár Sarolta, az Apró-cseprő című napi műsor készítője közkedvelt és hozzáértő rádiós. A gyermeki lelkek ismerője, aki Ranschburg Jenő pszichológussal igyekszik a gyermeknevelés kanyargós útjain vezetni a szülőket. Vasárnap a Petőfin egyik éjszakai műsorának, az Éjfél utánnak rövidített változatát hallgathattuk. Gáspár Sarolta egyik erénye, hogy nem hagyja elveszni a történeteit. Most is egy régi régi rémmese kelt életre, és egy tíz évvel ezelőtti gyermekelhelyezési per utóélete. Lukács János és Gábor fia története ismerős lehet a Magyar Nemzet hűséges olvasóinak is. Lukács Gábort a bíróság anyjának ítélte, de a viszony nemcsak a volt házasfelek, hanem anya és gyermek között is igen rossz volt. A hétéves kisfiú addig könyörgött apjának, míg az rászánta magát, kicsempészte az országból, és eltüntette a család és a hazai igazságszolgáltatás elől. Most apa és immáron nagykorú fia együtt idézték fel a történteket. Gábor mesélt arról, mit kellett kiállnia anyja mellett, az apa arról, hogyan kínlódott gyermeke szenvedéseitől. A pszichológus pedig azt magyarázta, mi idézhette elő ezt a helyzetet, miként csaphatott át az anyai féltékenység - mely nem tudta feldolgozni apa és fia szoros viszonyát - gyűlöletté és kegyetlenséggé. A történet tehát - mondhatnánk - happy enddel zárult. Amennyiben annak lehet nevezni az átrettegett gyermekévek utáni nyugalom bekövetkeztét, a hazatérést. (Azt nem tudhattuk meg, hogyan sikerült elmenni az országból és hol, hogyan töltötték Lukácsék az elmúlt tíz évet, pedig nemzetközi körözést is kiadtak ellenük. Az sem derült ki, hogy mi lett az otthonmaradt asszony sorsa. Jó lenne hinni abban, hogy mindez csak akkor és csak velük fordulhatott elő, és ma már minden elvált család gyermeke megkapja azt a nyugalmat, ami vétlenként megilleti. Érdekes történettel szolgált a Rádiószínház legújabb bemutatója, a Pipás Pista, az asszonyember. Czinder Ágnes egy férfiruhában járó, többszörös gyilkosként elítélt asszony történetét kutatta fel levéltárakból, korabeli dokumentumokból, Kőváry Katalin dramaturg-rendező pedig rádiójátékká formálta. Rieger Pálné, született Födi Viktória a vád szerint 1920- ban két embert ölt meg megbízásból. Meglehet, többet is, csak a szegedi tanyavilágban sok minden titokban maradt. Tizenhárom évvel később került bíróság elé. A perbéli vallomásokra épül a dokumentumjáték, az ott elhangzottakból kerekedik ki egy furcsa életű asszonyember alakja. Tisztességes, szakszerű rádiós megoldások, így jellemezhetnénk legpontosabban a Rádiószínház legújabb produkcióját. Ugyanakkor hozzá kell tenni azt is, van valami egyformaság a darabokban, mintha folyton ugyanaz a kéz válogatná a zenéket, ugyanazok a dramaturgiai megoldások jelennek meg, s a színészek is mintha „rádiósan” tudnának csak szerepelni a rádióban. Folyton ugyanúgy. Miként az sem szerencsés, hogy a fiatal és középfiatal színésznők csupán egyetlen tónusát ismerik annak, hogyan kell kifejezni az esendő, tiszta nőt: a viszszafojtott nyalkahangot. 2001. február 27., kedd Kultúra• Magyar Nemzet Új Rovatvezető: Lőcsei Gabriella Mária Terézia arcképe a SOTE-n AZ ALAPÍTÓ, Mária Terézia egykori osztrák császárnő és magyar királynő portréja a Semmelweis Egyetem tanácstermében látható péntek óta. Az egyetem arcképcsarnokában elhelyezett festményt Szutor Katalin készítette Johannes Meintens műve alapján. A Mária Teréziát ábrázoló eredeti portré a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. A Mária Terézia által alapított egyetem 1770-ben kezdte meg működését Nagyszombaton. (MTI) Vendégségben a szatmárnémetiek A HATÁRON TÚLI MAGYAR színházi estek című sorozat a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata előadásaival folytatódik ma és holnap a Thália Színházban. Az erdélyi színház elsőként Páskándi Géza művét, a László, szent király című darabot mutatja be. Az eredeti mű előadása legalább öt órát venne igénybe, a rövidített változatot Duró Győző dramaturg készítette. Páskándi Géza szülőföldjén, Szatmárnémetiben tavaly novemberben mutatta be a Harag György Társulat a millennium alkalmából Parászka Miklós rendezésében. Az együttes szerdán Peter Shaffer Amadeus című drámáját játszsza a Nagymező utcai befogadó színházban. Salieri szerepét Ács Lajos, az erdélyi magyar színjátszás kiemelkedő alakja formálja meg. Az Amadeust Ács Alajos jutalomjátékaként mutatta be a Harag György Társulat tavaly. Mozartot Sebestyén Csaba alakítja. (MTI) César-díj huszonhatodszor A PÁRIZSI Théatre des Champs Élysées színházban kiosztották a César-díjakat - a francia Filmművészeti és Filmtechnikai Akadémia díjait. Huszonhatodik alkalommal ítélték oda ezt az elismerést. A legjobb film és a legjobb forgatókönyv díját Ágnes Jaoui A mások ízlése (Le gout des autres) című alkotása kapta. A legjobb rendező díját a német-francia Dominik Moll érdemelte ki Harry, egy barát, aki jót akar című filmjéért. A Harry... alakítója, a spanyol Sergi López lett a legjobb férfi színész; a legjobb női alakítást a francia ítészek szerint Dominique Moll nyújtotta a Stand-By című filmben. A legjobb külföldi alkotás díját egy hongkongi film kapta. A Harry... alkotói további két díjat nyertek el a legjobb hangmérnöki, illetve vágó munkáért. (MTI) Elhunyt G. Dénes György ÉLETÉNEK 86. évében elhunyt G. Dénes György dalszövegíró, műfordító. Az eMeRTon- és Huszka Jenő-díjas alkotót hosszan tartó, súlyos betegség után hétfőn érte a halál. G. Dénes György (Gém Dénes) 1915. június 10-én született Budapesten. Nevéhez félszáz zenés darab dalszövegének megírása, illetve fordítása fűződik, számos verse vált népszerűvé táncdalok és sanzonok szövegeként. A Zsüti becenéven közismert alkotó az utóbbi hatvan év legtermékenyebb szerzője volt. Minden zenei stílusban alkotott. Több száz dala közül jó néhány - köztük a Hamvadó cigarettavég, a Csinibaba, illetve az Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én - mozifilmekben vált kedveltté. (MTI)