Magyar Nemzet, 2001. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-03 / 29. szám
Oh Magyar teet Millennium 2001. február 3., szombat •Korábbi alkotásaitól eltérően Sára Julianna az Egérút című filmet eredeti filmforgatókönyv alapján kést szítette el. Művének első munkacíme Az egér először alszik el volt. Ez a címe a főszereplő, Péter Simon író első kötetének. Hősünk túl van a negyvenedik születésnapján, és úgy véli, hogy végre a csúcson van. Immár minden fölragyogott körülötte, önbizalma a tetőfokra hág, azt hiszi, nála jobban ember a földön nem érezheti magát. Feleség, szerető mellé végre beköszöntött a siker is. E rózsaszín hangulatban megy el hétvégére nyaralni a feleségével, hogy aztán, gyakorlatilag egyetlen nap leforgása alatt felboruljon körülötte minden. Lerobban az autója, s váratlanul olyan emberekkel kerül kapcsolatba, akik egy bizarr közösségen belül egészen más törvények szerint élnek, mint ő. Keményen megbüntetnek mindenkit, a saját szabályaik szerint, akik mindeddig hazugságban éltek. Ezáltal minden, amiben hősünk eddig bízott, kérdőjelessé válik. Minden, amit korábban működőképesnek hitt, új értelmet nyer. A rendező szerint az író-főhős rádöbben, hogy eddig mindent homokfövenyre épített. Arra a kérdésre, hogy filmjével egy megkésett író létfilozófiai problémáira, vagy az úgynevezett élethazugság csapdáira akarta fölhívni a figyelmet, Sára Julianna azt válaszolta, hogy számára a főhős életkora és írószerepe nem elsődleges. Péter Simon lehetne festő, zeneszerző, de akár filmrendező is. A művész mindenki másnál inkább ki van téve az önámítás veszélyének. A főhős élethazugsága nem kifelé, nem a világ felé irányul, hanem maga felé. A művészi önbecsapás sokkal nehezebben tetten érhető, s így sokkal inkább tévútra vezető, mint bárki másé. Ha egy favágó hazudik, rádől a fa. Minthogy a rendező maga írta a forgatókönyvet, számos önéletrajzi motívumot is beleszőtt. Az írót Máthé Gábor, a feleségét Müller Júlia, a szeretőjét Schell Judit, a nyomozónőt Molnár Piroska játssza. Rajtuk kívül szerepel még Scherer Péter, Hujber Ferenc, Balázsovits Edit. És egy kínai, akit egy mongol színész, Tuul Colman alakít. Az operatőr Grunwalski Ferenc. Egérutak vaslogikája Sára Julianna abszurd filmdrámát forgatott Balogh György és Kovács András sosemvolt Budapestre Pizzából épült világ Lakatos Iván „esete” Rippl-Rónaival Munkácsy inasa e nem vallott szerelmes filmet készített az I 3 elsőfilmes Balogh György, melynek főszereplője egy huszonéves pizzafutár, aki munkája során a legkülönbözőbb társadalmi csoportokhoz jut el az üzletemberektől nyüzsgő irodaházon, a panellakásban ügyködő ezermesteren át a szállodában tartózkodó maffiózóig vagy a metróban lakó hajléktalanokig. Újszerűen ad keresztmetszetet a mai magyar társadalomról a pizza 12 szeletéhez hasonlóan 12 rövid történetecske, a pizzás tekintete révén egy-egy villanásra bepillantást kapunk az egyes csoportok hétköznapjaiba, a pizzásfiú sajátos stílusával kommentálva. A film másik része a pizzásfiú és a szép pizzakészítő Mamnácska között szövődő szerelmi szál. A film ötletét és történeteit barátommal, Kovács Andrással közösen találtuk ki még az USA- ban, ahol véletlenül mindketten pizzériában dolgoztunk, ő játssza a film főszerepét. Olyan alapfigurát kerestünk, aki minden réteghez könnyedén eljut. A film alapritmusát az autózás adja, ehhez kapcsolódik a zene, hiszen a pizzás állandóan zenét hallgat. - Magunk is meglepődtünk, mennyi jó zenét írnak itthon. A film zenéje a teljes, igényes magyar könnyűzenei palettát lefedi, részben bio-, részben elektronikus hangzással - meséli Kovács András, aki a film zenei rendezője is. Mindennapi nyelvezetet és képi világot használ Balogh György, alkalmazkodik a videoklipeken, reklámokon, amerikai filmeken felnőtt fiatal generációhoz. Céljuk volt, hogy egyként szórakozhasson rajta a pop-cornt ropogtató közönség és az igényesebb réteg is. Sajátos a Pizzás nyelvezete, nem tiszta irodalmi magyarsággal beszélnek a filmben, hanem az élőbeszédet, az adott réteg beszédmódját adják vissza. Olyan tipikus szövegeket találtunk ki, melyek reményeink szerint később szállóigévé válnak, a forgatás során néhány közülük már azzá is vált - mondja Kovács András. A film 30 milliós támogatást kapott a kulturális minisztériumtól, a többit más forrásokból teremtették elő. Átlagos költségvetésű produkciót hoztak létre. - Nagy szerencsénk volt: végig tudtunk menni azon az úton, ahogyan elgondoltuk a film menetét. Nem kellett változtatni a forgatókönyvön, sikerült jó színészeket és kiváló stábot összeszednünk. A Pizzást Kovács András barátom, Mannácskát Kreiter Évi, a Mestert Haumann Péter, Pontos urat Szacsvay László, Ezoo Terikét Détár Enikő, Füsit Hajdú István alakítja, de szerepel benne Rékassy Károly, Gubás Gabi, Tímár György, Csisztu Zsuzsa, az Atlantisz Társulat tagjai és néhány nagyon tehetséges amatőr, mint Király Batka Ákos. A díszlettervező, Hujber Balázs is kiváló munkát végzett, az operatőrünk (egyben producerünk) Forgách Gábor volt, aki Zsigmond Vilmosnál tanult. Jó érzés volt olyanokkal forgatni, akik valóban profik, mert mi eleinte nem voltunk azok. Aztán átestünk a tűzkeresztségen. A film helyszíne egy fiktív Budapest - a pizza szeleteihez hasonlóan kör alakot tesz ki -, ahogy még sohasem láttuk. A pizzériát egy hűvösvölgyi hamburgerezőből csinálták, forgattak az újpesti víztoronynál, a Mai Manó Házban, a Royal Szálloda uszodájában, és az Átrium moziban. Mivel a fantáziavárosban vannak felhőkarcolók, és az utcák a tengerpartra futnak ki, néhány jelenetet az USA- ban vettek fel. Érdemes megnézni, mire képes a magyar digitális technika, esetünkben a FOX Stúdió, illetve a hangzómunkánál a Gaston Hangstúdió. Nem tudjuk, mit fog szólni a szakma és a közönség ehhez a globalizált világhoz, ahol egybemontíroztuk a magyar és az amerikai épületeket és mindennapokat, de reméljük, elhiszik nekünk: ez csak ártatlan mese, napjaink meséje. -Srakatos Iván úgy emékezik, hogy tízéves kora óta több időt töltött el a filmgyárban, mint odahaza. Gyermekként édesapját kísérte el, azután - a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után Széchenyi Ferenc mellett kezdett dolgozni segéd- és másodoperatőrként. Az operatőr szakot a nagy Illésosztályban végezte, rendező tanárai között ott volt Keleti Márton, Máriássy Félix, Makk Károly. Forgatott egész estés mozi- és tévéfilmeket, de már a hatvanas évek közepén önálló filmeket készített a Balázs Béla Stúdióban. Évtizedeken át a filmgyáron belül forgatta ismeretterjesztő fimjeit, amelyek száma ma jóval meghaladja a kétszázat Az állami ismeretterjesztőfilm-gyártás leépítése óta a Krónika Alkotóközöség és Filmalapítvány ad keretet tevékenységének. A körülmények miatt alkotótársaihoz hasonóan egyszerre több „szerepet” játszik: írja, rendezi, fényképezi filmjeit. A moziban, a televíziókban nem kelendőek az ilyen alkotások, kivéve a Duna Televíziót, amely rendre levetíti munkáinkat - mondja. - Az ismeretterjesztő filmeket ma a lehetéges szponzorok nem tekintik reklámhordozónak, így nem is támogatják. Ez ugyan hatalmas tévedés, mert a mieinkhez hasonló filmeket elsősorban az iskolás korosztálynak vetítik, így a támogatók nevét is hosszú távra megjegyzik a gyerekek. Fő támogatónk a Magyar Mozgókép Közalapítvány, nélküle legújabb, Munkácsy inasa című, Rippl-Rónai József munkásságát bemutató filmem sem készülhetett volna el. Lakatos Ivánt egyaránt foglalkoztatja a történelem, a kultúrhistória, a művészettörténet. Hogyan fordult érdeklődése Rippl-Rónai József művészete felé? - Az alkalmat a Nemzeti Galériában rendezett nagy kiállítása adta, amelynek anyagát felvettük. Az ide vezető út irányváltásai persze nem véletlenek, hiszen az előző évek filmjei között több is a magyar képzőművészet jelentős értékeivel foglakozott. Négyrészes film készült a nagybányai iskoláról, forgattunk filmet Csontváryról, Zichy Mihályról Gulácsy Lajosról, a honfoglalás kori magyar művészetről. Munkái rendre díjakat nyernek a képzőművészeti filmek fesztiválján. Miben látja azt a többletet, amely példaszerűvé teszi őket? - Hogy azok-e, azt nem nekem kell megítélnem. Az bizonyos, hogy nem azzal a televíziókban megszokott módszerrel dolgozom, hogy leültetek egy embert a felvevőgép elé, aki azután elmeséli, amit tudni kell. A képi megfogalmazás és a dokumentáció hitelessége egyaránt fontos, így mindig igen komoly dokumentumanyagot dolgozunk fel. Alapvető fotosságúnak tartom, hogy a művészeti filmeket is kultúrhistóriai keretbe foglalva, a kor nagy mozgásait is érzékeltetve forgassuk, bemutassuk az összefüggéseket a művészet, a történelem, az irodalom között. Fordítva is érvényes az összefüggés: ötrészes Széchenyi-filmem képi világa nem kis részben a reformkor képzőművészetén alapul. A dokumentumok felkutatásával Rippl-Rónai esetében nem nagyon volt gondunk, hiszen naplója, levelei sok mindent elárulnak róla, de sok érdekesség található fogadott lánya, a francia származású, ám később elmagyarosodott, feljegyzéseit is magyarul író Anella naplójában is. - Milyen változások biztosítanák ön szerint az ismeretterjesztő filmek jövőjét? - Elsősorban annak felismerése, hogy az ismeretterjesztő film a filmművészetnek olyan ága, amely bármilyen eszközt felsználhat, és igen hatékonyan működhetne a magyar kultúra érdekében, ha hagynák. Valamikor legalább évente két játékfilmnyi összeg jutott a területnek, ma egy fél filmre sem elég az ismeretterjesztésre szánt évi negyvenmillió forint. A változás jele talán, hogy a millennium évében a Nemzeti Katurális Örökség Minisztériuma a korábbinál több pénzt fordított az örökség gondozására - jó lenne, ha ez nem maradna kampány. Az is jó, hogy beválogatnak olyan filmet a szemlére, mint az enyém. A mellékletet írta: Farkas Tímea, Kálmán Gyöngyi, László Dóra, Lőcsei Gabriella, Metz Katalin, Pósa Zoltán, P. Szabó Ernő, Szénási Zsófia írt Rippl-Rónai József