Magyar Nemzet, 2001. május (64. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-02 / 101. szám

2 Madar Nemzet - Belföld 2001. május 2., szerda Rovatvezető: Szerető Szabolcsbelpol@magyarnemzet.hu Hosszabb lett a felvételi időszak A középiskolák hibásan töltötték ki az adatlapokat Egyetlen középiskolást sem érhet hátrány, amiért Mohos Lász­ló, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) főigazgatója elrendelte a középiskolai felvételikhez kapcsolódó, a közoktatási intézmények által kitöltött iskolai adatlapok el­lenőrzését. A felvételi időszakot két héttel meghosszabbították, a hibák kijavítására alkalmas dokumentumok a mai naptól ren­delkezésre állnak az iskolákban.­ ­ Hanczár János­ öbb szülő és iskola jelezte a múlt héten a középiskolai fel­vételiket koordináló Országos Közoktatási Értékelési és Vizsga­­központnak, hogy hibát tapasztal a felvételi listákban - tudatta Mo­hos László lapunkhoz eljuttatott közleményében. Az OKÉV mun­katársai ezen észrevételek közül többet jogosnak találtak - olvas­ható a dokumentuban. A hibák oka döntően az, hogy a gyemekek adatait és a rangsoru­kat tartalmazó adatlapokat a kö­zépiskolák rosszul töltötték ki. Emellett az intézmények 24 szá­zaléka, 264 iskola a jogszabályban meghatározott határidőn túl küld­te meg az adatlapot. A hibák dön­tő része a diákigazolványok szá­mának pontatlan megadásából és a nevek elírásából keletkezett. Az is előfordult, hogy az iskola olyan tagozatra kívánta felvenni a tanu­lót, ahová nem is jelentkezett. Ezért lehettek hibák az OKÉV által kiküldött kiértékelt iskolai adatla­pokban. Az OKÉV kezdeményezte a fel­vételi időszak meghosszabbítását azért, hogy az adatlapokon - amelyeket az iskoláknak ellenőr­zésre visszaküldenek - javíthatók legyenek a korábban hibásan megadott adatok. A mai naptól valamennyi középiskolában ren­delkezésre állnak azok az adatla­pok, amelyek ezt lehetővé teszik, így a felvételi időszak két héttel hosszabb lesz. Az OKÉV közleményében fel­hívja minden szülő és iskola fi­gyelmét arra, hogy a felvételin el­ért eredmények érvényesek. Biz­tosított tehát, hogy minden tanuló a felvételin nyújtott teljesítménye alapján kerüljön be az általa vá­lasztott középiskolába. A követke­ző napokban kizárólag az iskolai adatközlés korrekciója történik.­­ Emelnék az étkezési díjakat Másfélszeresére nőhet a bölcsődei élelmezés térítési összege 8. Zivkovics Natália________________ Á­tlagosan több mint másfélsze­resére emelkedne a bölcsődé­­sek élelmezési térítési díja, miután a Szociális és Családügyi Miniszté­rium (SZCSM) változtatni kíván az élelmezési norma számítási alap­ján. A szülők által fizetett díjba be­épülne a bölcsőde rezsiköltsége is. Mester Jánosné, a Bölcsődei Dolgo­zók Demokratikus Szakszerveze­tének elnöke szerint elfogadhatat­lan, hogy a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények (bölcsőde, óvoda, iskolai napközi) közül csak a bölcsődében vezetnék be a rezsiköltséggel emelt élelme­zési díjat. Az életkor szerinti diszk­riminációt alkotmányellenesnek tartják. Kifogásolják továbbá az emelés mértékét, még akkor is, ha szociális rászorultság alapján a szülők támogatást kérhetnek. Je­lenleg a napi négyszeri étkezésért 180-230 forintos díjat fizetnek a szülők, amely csak a nyersanyag­­költséget tartalmazza. A bölcsőde a gyermekek egyik legdrágább nappali ellátási for­mája, amely nemcsak a gyermek étkeztetését, hanem szakszerű ne­velését és gondozását is biztosítja. Az intézmények már régóta a se­géderő költségeit sem tudják biz­tosítani, ezért szükséges változ­tatni az élelmezési díj számítási alapján - fogalmazott Pehr Erika, az SZCSM főosztályvezető-helyet­tese. Hangsúlyozta: a várható emeléssel egyidejűleg kiszélesíte­nénk azoknak a körét, akik ked­vezményre jogosultak. A rossz anyagi helyzetben lévő családok­nak nem jelentene terhet a válto­zás - mondta. A gyermekek vé­delméről és a gyámügyi gondos­­kodáról szóló törvény módosítá­sával ugyanis az étkezési díj 50 százalékáig úgynevezett normatív kedvezményt kaphatnának a há­rom- és többgyermekes, a fogya­tékos gyermeket nevelő szülők, il­letve azok, akiknek gyermeke után kiegészítő családi pótlékot folyósítanak. Új elemként azok is kaphatná­nak az étkezési díj 30 százalékáig támogatást, akik nem tartoznak az említett körbe. Önállósodik a VIII. kerületi ügyészség ÖNÁLLÓAN MŰKÖDIK a jövő­ben a VIII. kerületi ügyészség - tudatta Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvi­vője az MTI-vel. Tájékoztatá­sa szerint a kerület ügyeit ed­dig az V. és a XIII. kerülettel közösen látták el. Hozzátette: a kiválást az ügyek megosztá­sa indokolja. Borbély Zoltán elmondta: az önálló kerületi ügyészség létrehozása alkal­mából május 2-án ünnepsé­get tartanak a Legfőbb Ügyészségen. A rendezvé­nyen a tervek szerint részt vesz Polt Péter legfőbb ügyész, Sodor István fővárosi főügyész, Gatter László, a Fő­városi Bíróság elnöke, vala­mint Fazekas Sándor, a Pesti Központi Kerületi Bíróság el­nöke is. (MTI) Holokauszt diákszemmel VÁCRA KÖLTÖZIK a Holoka­uszt diákszemmel című or­szágos plakátpályázat kiállí­tása a budapesti Józsefvárosi Galériából. Váradi Iván Atti­la, a Magyar Rajztanárok Or­szágos Egyesületének elnöke, a „plakáttárlat” szervezője a Magyar Nemzetnek elmond­ta, hogy a Pokorni Zoltán ok­tatási miniszter által néhány hete megnyitott tárlatot ed­dig több mint ötszázan látták. A kiállítás műveit Vác után Budapestre, a Bálint Zsidó Közösségi házba, és Szentesre is elviszik. A szervező el­mondta: felmerült egy auszt­riai és németországi bemuta­tó lehetősége is. A vándorki­állításon látható plakátterve­ket várhatóan a jövőben a budapesti Páva utcai zsinagó­gában létesítendő Holokauszt Dokumentációs Központ és Holokauszt Múzeumban he­lyezik el. (H. J.) Bírósághoz fordulnak a mozgássérültek A Debreceni Városi Bíróságon keresi igazát a Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete. A társaság szerint az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságának döntése nyomán jogtalanul fosztották meg a mozgássérülteket egy létavértesi ingatlantól.­ ­ Kangár Tibor A­z egyesület 1992. júliusa óta bérel egy korábban MHSZ-tu­­lajdonban lévő házat a Hajdú-Bihar megyei településen. A valamivel több mint 120 négyzetméteres in­gatlanban működik az egyesület, itt tartják rendezvényeiket, és üzemel­tetnek egy munkaruházati boltot is. A szervezet a Magyar Államkincs­tárral kötött szerződés alapján évente közel félmillió forint bérleti díjat fizet. A mozgáskorlátozottak egyesü­lete a Kincstári Vagyonigazgatóság­hoz pályázatot nyújtott be az ingat­lan tulajdonosi jogainak megszerzé­se érdekében. Azonban a házra a létavértesi Fitness és Szabadidő Sportegyesület is pályázott, s a par­lament társadalmi szervezetek bi­zottsága az utóbbi szervezetnek ad­ta az ingatlant. A bizottság elsősor­ban az adott településen működő helyi civil szervezeteket kívánta in­gatlanhoz juttatni. Ezért lett a győz­tes a debreceni központú, a korábbi pályázatokon egyébként már há­rom saját ingatlant szerzett egye­sület - mondta el Halász János, a bizottság alelnöke. Hozzátette: a mozgáskorlátozottak egyesületének működése nem került veszélybe, mert az új tulajdonos hajlandó be­fogadni a korábbi bérlőt. A számuk­ra kedvezőtlen döntés után a moz­gáskorlátozottak közel kétezer alá­írást gyűjtöttek össze a településen a döntés megváltoztatása érdekében. A szervezet nem hajlandó eleget tenni a május 3-i kiköltözésnek sem - tudtuk meg Gere Kálmán el­nöktől. Hangsúlyozta: az aláírás­­gyűjtő íveket többek között eljuttat­ták az Országgyűlés elnökének. A Tilos perli az ORTT-t­ ­ Tábori P­ert indít a Tilos Rádió az Orszá­gos Rádió és Televízió Testület (ORTT) ellen a budapesti 88,8 MHz-es frekvenciára kiírt pályázat elbírálásának módja miatt - jelen­tette be Weyer Balázs, a Tilos Kul­turális Alapítvány kuratóriumi el­nöke. Szerintük jogilag kifogásol­ható, hogy a médiahatóság a Rádió C műsorszolgáltatási tapasztalatát nyolc pontra, a Tilosét pedig egy pontra értékelte. Weyer emlékezte­tett: a Tilos - a négyéves kalózrá­diós működésével együtt - idén tíz éve sugároz. Mint mondta, ez a részpontszám döntő, hiszen ösz­­szességében csak egy ponttal ma­radtak le a Rádió C mögött. Emlé­kezetes, hogy az ORTT egyik leg­utóbbi frekvenciadöntésével a Rá­dió C nevű romarádiónak ítélte oda hét évre a budapesti 88,8 MHz-s sá­vot. Weyer állítja: nem a Rádió C el­len irányul a per indításával kap­csolatos döntésük. Vékony Éva, az ORTT szóvivője közölte: csak a do­kumentumok kézhezvétele után tud érdemben reagálni az ügyre. Még kidolgozatlan a bébikötvényterv M P Rt. Gábor_________________________ M­ég nem dolgozták ki a részle­teket az úgynevezett bébi­kötvény bevezetésével kapcsolat­ban - nyilatkozta lapunknak teg­nap Demszky Gábor főpolgármes­ter. Kérdésünkre elmondta: jó vol­na, ha országos kezdeményezéssé válna az ötlet - miszerint minden egyes budapesti újszülöttnek száz­ezer forint értékű kötvényt biztosí­tanak 2002. január 1-jétől, amelyet 18 éves korban lehetne kamatostul felvenni s minden nagyváros ha­sonlóan cselekedne. A szabad de­mokraták elnöke szerint a bébi­kötvény gyermekvállalásra és taka­rékoskodásra ösztönözné a csalá­dokat. Demszky azt szeretné, ha el­képzeléshez partnerként viszonyul­na a kormány, illetve a kerületi ön­­kormányzatok is. A finanszírozásá­val kapcsolatosan közölte, hogy a részletek kidolgozása még hátra­van, így konkrétumot nem tud mondani. Annyi biztos, hogy a gyermekvállalási kedvezményt a rászoruló alacsony jövedelmű csa­ládok kapnák a Budapesten szüle­­tett újszülöttek után. Tirts Tamás, a Fővárosi Közgyű­lés Fidesz-MDF-MKDSZ-frakció­­jának vezetője szerint elvileg támo­gatható Demszky Gábor elképzelé­se a bébikötvény bevezetéséről, de meg kell ismerni a javaslat részle­teit. Tirts az MTI-nek nyilatkozva üdvözölte, hogy a főpolgármester „felzárkózik” a kormány országos családpolitikájához. Tirts Tamás szavai szerint ugyanakkor Demszky Gábor ezzel a kezdeményezéssel beismeri, hogy a városvezetés egy évtizedes elhibá­zott politikája is hozzájárult a buda­pesti lakosság számának jelentős csökkenéséhez.­­ Demszky Gábor nyilván érzi személyes felelősségét azzal kap­csolatban, hogy több mint egy évti­zedes főpolgármesteri tevékenysé­ge alatt - a februári népszámlálás előzetes adatai szerint - a főváros állandó lakosainak száma mintegy kétszázezer fővel csökkent - hang­súlyozta a politikus. - Ez a kezdeményezés Demszky utolsó erőlködéseinek egyike - fej­tette ki véleményét lapunknak Schuszter Lóránt MIÉP-es fővárosi képviselő. Hozzátette: egyszerűen nem érdemes foglalkozni a főpol­gármester és az SZDSZ nyilatkoza­taival. Demszky Gábor Jogsérelem előzetesben Polt Péter legfőbb ügyész orvosolta a problémát Sérült a fogvatartottak véde­lemhez való alkotmányos joga három fővárosi büntetés-vég­rehajtási intézetben - állapí­totta meg Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok ország­­gyűlési biztosa. Kérésére Polt Péter legfőbb ügyész vizsgála­tot folytatott, majd orvosolta a problémát. B Tábori Gabris.i.i.a_________________ gy ügyfelei érdekében eljáró ügyvéd fordult az állampolgá­ri jogok országgyűlési biztosához azt sérelmezve, hogy egyes bün­tetés-végrehajtási intézetekben korlátozzák az előzetesen letartóz­tatottak és jogi képviselőik érint­­­kezési jogát. Gönczöl Katalin a legfőbb ügyésztől kért átfogó vizs­gálatot, amelynek során a hivatal törvényességi felügyeleti és jogvé­delmi osztálya megállapította, hogy a Venyige, Nagy Ignác és Gyorskocsi utcai intézetekben péntek délutánonként valóban nincs lehetőség beszélőre a védők és védencek között. Polt Péter emiatt a Fővárosi Büntetés­végrehajtási Intézet parancsno­kánál kezdeményezte a helyzet rendezését. Megalapozatlannak bizonyult ugyanakkor a panasz másik része, miszerint a beszé­lőkre biztosított helyiségekben az üvegfal és a telefonkészülék nem biztosít megfelelő lehetőséget a felek közötti kommunikációra. Gönczöl Katalin Újabb feljelentés Harasztin A polgármester szerint a videofelvétellel nem lehet vitatkozni­ ­ Szabó Zsolt F­eljelentéskiegészítést nyújtott be a napokban Racsmány Fe­renc dunaharaszti lakos a helyi jegyző, Kollonay Enikő ellen általa kezdeményezett hamis tanúzási ügyben.­­ Az évekkel ezelőtt nagy vihart kavart mobiltorony-építés és bontás vitáján kipattant botrány kapcsán feljelentettem Buday Pált, Dunaharaszti polgármesteri hiva­talának osztályvezetőjét is - tájé­koztatta lapunkat Racsmány. Mint arról korábban beszámol­tunk, a feljelentés alapján a Pest Me­gyei Főügyészség nyomozást rendelt el. Az ügy egy 1999-es önkormány­zati ülésen elhangzott bekiabálással kezdődött. Emiatt indított pert Buday Pál, aki civilben a fővárosi XVI. kerület képviselő-testületének SZDSZ-es tagja. Az osztályvezető az ominózus tanácskozáson a Westel mobiltorony-építés ügyében szólalt fel, s Racsmány Ferenc erre reagált felháborodottan. A bíróság becsü­letsértés címén polgári és büntető­­eljárásban is elmarasztalta a torony­­építés ellen tiltakozó lakosság szó­szólóját. - Azért büntettek meg több mint százezer forintra, mert a jegyző tanúvallomása szerint nemcsak po­fátlannak neveztem az osztályveze­tőt, hanem le is hazugoztam. Ez utóbbit a birtokomban lévő video­felvételek cáfolják - tette hozzá a la­kó, aki az ügyészségnek benyújtotta az őt elmarasztaló büntetőper jegy­zőkönyvét is. A dokumentum sze­rint a tárgyaláson Buday kijelentet­te: „Azt is mondta Racsmány úr, hogy hazug.” Csecserits István, a Pest Megyei Főügyészség sajtószóvivője el­mondta: nyomozó hivatalukban szakértők vizsgálják a bizonyíték­ként benyújtott videokazettát, az el­járás a végéhez közeledik. Buday Pál hetek óta betegállományban van - közölték lapunkkal a polgár­­mesteri hivatal titkárságán, Kollo­nay Enikő jegyző pedig többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. Luttenberger Gusztáv független pol­gármester szerint felfújt esetről van szó. Szerinte a feljelentett köztiszt­viselők jó szakemberek. Hozzátette: a videofelvétellel és a tényekkel nem lehet vitatkozni.

Next