Magyar Nemzet, 2001. május (64. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-31 / 126. szám
Meghalt Zentay Ferenc edden, nyolcvanöt éves korában elhunyt Zentay Ferenc színművész. 1917-ben született, 1941-ben végezte el a Színművészeti Akadémiát. A Nemzeti Színháznál, a Fővárosi Operettszínháznál, a Szegedi Nemzeti Színháznál, majd a Vígszínháznál dolgozott. 1954 óta volt a Vidám Színpad tagja. Számos színházi alakítás révén ismert, többek között Katona József Bánk bán, Schiller Stuart Mária, Offenbach Szép Heléna című művének előadásában, kabarékban és zenés vígjátékokban lépett fel. Filmekben főként epizódszerepeket játszott, például az Egy pofon, egy csók, A veréb is madár!, a Hahó, Öcsi!, a Csárdáskirálynő című alkotásokban, szerepelt A Tenkes kapitánya című televíziós sorozatban is. Elhunyt Bozóky István holcvanéves korában, vasárnap elhunyt Bozóky István színészigazgató, rendező, érdemes művész - tájékoztatta a MASZK Országos Színészegyesület tegnap az MTI-t. Bozóky István 1921-ben született Budapesten. Tanulmányait az Országos Színészképző Iskolában végezte 1941-ben. Ezt követően a Madách Színháznál, a Vígszínháznál, valamint a Nemzeti Színháznál dolgozott. 1950-től a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezője, 1954-től a Madách Színház főrendezője volt. 1956-tól 1962-ig külföldön élt. Hazatérése után a Madách Színház, a győri Kisfaludy Színház, a Petőfi Színház, a kecskeméti Katona József Színház és a Pécsi Nemzeti Színház tagjaként, illetve a Szegedi Nemzeti Színház művészeti vezetőjeként, főrendezőjeként dolgozott. 1980-tól 1984-ig, nyugdíjba vonulásáig a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház alapító igazgatója volt. Szakralitás, irónia Nagy Gáspár Kossuth-díjas költőt látták vendégül kedden délután a Károlyi Palota Kulturális Központ Kárpát-medencei irodalmi sorozatának szerzői estjén. A lírikussal Görömbei András Kossuth-díjas irodalomtörténész beszélgetett. B Mrtz Katalin Nagyszüleiül „szabad művészek” voltak, emlékezik a költő, a négyéves kisfiúnak meséket szőve, szabadon kalandoztak a betyártörténetek és a Biblia passzusai között. Líráját ez a bérbaltavári paraszti vitág s később a pannonhalmi középiskolás években magába szívott keresztény kultúra formálta - magyarázza Görömbei András. Pályájának harminc esztendeje alatt sosem tért le a maga s a hagyományok szabta útról, amit vélhetőleg a gyermekkorban kialakult morális tartás, művészi igényesség diktált. Ugyanakkor költészetébe belejátszottak később az úgymond posztmodern elemek is, az irónia, a groteszk, a játékosság. Hogy is ne fészkelte volna be magát lelkébe a történelem iránti fogékonyság, amikor pannonhalmi tanára így intette: - Fiam, becsülje meg magát, ezen a kapun lépett át Szent István és Imre herceg is... Eleven múltat leheltek léptei alatt a kövek. „Szakrális, tiszta hang” - utal a pannonhalmi poggyászra beszélgetőtársa, s talán ezek az élmények munkálták ki nemzeti elkötelezettségét, morális felelősségérzetét s a közösség gondjai iránti fogékonyságot, melyek töretlenül érvényesülnek valamennyi kötetében. Morális ítélkező hajlama a diktatúra során egyre fokozódott, állítja Görömbei. Az író történelmi felelősségére a ’68-as csehszlovákiai események döbbentették: ekkor kezdett egyre sűrűbben visszautalni ’56-ra, melyet csak gyerekfővel élt meg. A költő erkölcsi felelőssége az emlékezés - vallja. Versek sorában emlékezett meg a forradalomról, tiltott időkben a sorok mögött, vagy épp egyenesen lett is botrány belőle nemegyszer. Kivált, amikor az esemény 25. évfordulóját verssel ünnepelte. Ötvenedik születésnapjára több mint száz írótárs, grafikus, festő adózott munkájával egy tiszteletére öszszeállított, vaskos kötetben, melyet Szakolczay Lajos szerkesztett, kezdeményezett. Nemcsak a közvetlen elvbarátok: van hát valami titka Nagy Gáspárnak - szeretet, elismerés övezi a szakadt barátságok korában is. Mostani születésnapján Maczkó Mária népdalénekes köszönti Kodály gyűjtötte kalotaszegi dallal. VI. Duna-karnevál B Kálmán_____________________ M inden eddiginél színpompásabb rendezvényekkel várják a főváros polgárait és vendégeit a 2001. június 9-17. között hatodik alkalommal megrendezett Duna-világkarnevál nemzetközi kulturális találkozóra. A Budapest központi helyszínein zajló, a tánc és zene minden műfaját képviselő előadások rendezője a Duna Művészegyüttes és a BM Duna Palota. A hagyományos helyszínek (Vörösmarty tér, Duna Palota, Margitszigeti Szabadtéri Színpad, Mátyásföld, Budakalász, Üröm, Balatonföldvár) mellett 2001-től a budai várnegyed is otthont ad a Duna-karnevál programjainak. A karneválon a házigazda Duna Művészegyüttes mellett 55 zenei és táncegyüttes vendégszerepel, közülük 13 hivatásos társulat. Az idén három kontinens 290 művésze érkezik a Duna-karneválra, még Mexikóból és Dél-Afrikából is. A kavalkádot a rokon művészeti ágak színesítik: a táncosok mellett a komolyzene, a fúvósok, a musical és a kortárs tánc jelesei is fellépnek. A karnevál gálaműsora június 15-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon este 8 órakor kezdődik, amelyen külföldi és hazai amatőr, valamint profi táncegyüttesek közös produkcióját élvezheti a közönség. Az első részben nemzetközi műsor, a második részben Ezred-nyitó-tánc címmel vezető néptánc együtteseink és határon túli népi együttesek lépnek fel. A június 16-án, több helyszínről indított karneváli felvonuláson hatszáz résztvevő teremt valódi karneváli hangulatot Budapest szívében. A rendezvények a gálaest, a Duna Palota és a Petőfi Csarnok kivételével ingyenesen látogathatók. 2001. május 31., csütörtök Kultúra MagistT Mail/I*1 E5 Művészetek völgye 2001 BNF.DBÁI:____________________ T izenkettedik alkalommal rendezik meg a Művészetek völgye multikulturális fesztivál július 27. és augusztus 5. között. Az eddigi négy, a programban részt vállaló település - Kapolcs, Taliándörögd, Monostorapáti, Vigántpetend mellé ebben az évben Öcs falu is csatlakozott. A fesztivál tíz napja alatt negyven helyszínen közel kétszázötven programmal kétezerötszáz művész várja az érdeklődőket. A tavalyi rendezvény 71 millió forintba került, ezt a Művészetek és Kézművesek Völgyére, illetve falufejlesztésekre fordítottuk, az idei költségvetés pedig 89 millió forint lesz - mondta a tegnapi sajtótájékoztatón Márta István fesztiváligazgató. Az elmúlt évben felújították a Falumalom Múzeumot, ebben az évben a rakottkőbástyás faluhíd rekonstrukciója következik. Negyven kiállítás, tizenöt színházi produkció, hatvan komolyzenei koncert, világzeneszínpad, dzsesszestek, gyermekprogramok, játszó- és táncházak, báb- és utcaszínházi találkozók színesítik a programot. Szőke András elmondta, hogy Szolnok városának segítségével idén már 35 mm-es vetítőgépet használhatnak. A vásznon a francia ősfilmektől kezdve az idei magyar filmszemle alkotásaiig láthatók majd filmek. Költészet fémben és zománcban Bardocz Barna művei a Vármegye Galériában BP. Szabó Ernő______________ A napot és a holdat két szép női arc vonásaival személyesíti meg Bardocz Barna ötvösművész. A két, arany-, illetve ezüstlemezből formált munka arról is tanúskodik, hogy az a tudás, képzelőerő, amely a művészetben jelen van, s amely ma általában csak részleteiben mutatkozik meg, attól függően, hogy milyen műfajjal állunk szemben, valamikor teljes, harmonikus egységet jelentett, egy-egy nagy eszme, eszmény megfogalmazását szolgálta. A fejek - s persze az is, hogy az alkotó két évtizede Győrött dolgozik - önkéntelenül a néző eszébe juttatják a magyarországi ötvösművészet egyik legjelesebb alkotását, a Szent László-hermát, amely egyszerre szobor és ötvösmű, amelynek megalkotásakor nem az anyagok és nem a technikák kaptak meghatározó szerepet, hanem éppen ellenkezőleg: szépségük úgy érvényesült, hogy teljességgel beleolvadt az egységes egészbe. Bardócz Barna kiállításán, amelyet hétfőn délután a Vármegye Galériában Demeter Ervin tárca nélküli miniszter nyitott meg, valami hasonlónak lehetünk tanúi. Az ötvös olykor szobrászként jelenik meg, vagy olyan alkotóként, akihez egyszerre állnak közel a murális munkák, a térplasztikák és az ékszerek. Anyagai között ott van a tökéletesen megmunkált fém, a zománctechnika, de kompozíciói szerves részét képezik a fából formált elemek is. A fa szeretetét - akárcsak a középkori, a népvándorlás kori művészet, a népművészet motívumai iránti érdeklődését - talán még Erdélyből hozta magával. Nagybaconban született 1946-ban, Marosvásárhelyen és a budapesti Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. A Vármegye Galériában látható műveken túl többféle területen kipróbálta magát: készített cégéreket, kültéri lámpákat és mennyezeti világítótesteket, korlátot, kaput, gyertyatartót, szivardobozt, padlóvázát, érmeket, plaketteket. Alighanem azokat a műveket érzi azonban a legjellemzőbbnek, legfontosabbnak, amelyeket a galériában bemutat, s amelyek szervesen kötődnek egymáshoz, a természet örök igazságait, a kereszténység alapigéit és a műalkotássá nemesedett lét törvényeit fogalmazzák újjá. Jelentős szerepet kap művein a természetből származó stilizált formavilág, a népművészeti motívumrendszer, amely többnyire sajátos módon szerkesztett, geometrikus, fából készült alapra helyeződik, s a fém-zománc formák mozgalmas együttese és a váz szilárdsága különös feszültséget ad a műnek. A Kereszt-sorozat darabjai jelentik a példát erre a megoldásra a terem egyik falán, velük szemben a nagyobb méretű murális munkák sora, a Madár, a Vízözön a strukturális elemek szerepének növelését jelzik, a harmadik falon pedig a szintézist jelentő nagyméretű kompozíció, az Ady látható. Erő, mozgalmasság, indulat jellemzi e művet, a tárlókban elhelyezett ékszerek vagy a koronázási jelvények kicsinyített mása tanúsága szerint azonban a játékosság, a mívesség iránti igény sem idegen az alkotótól. A budapesti mozi száz éve Filmek, plakátok, nézőterek - kiállítás nyílt az Ernst Múzeumban . PÓSA Zoltán_________________ P roust analitikus regényfolyama, Az eltűnt idő nyomában ihlette a Budapesten, az Ernst Múzeumban látható kiállítás mottóját, Az eltűnt mozi nyomában. A szerdán megnyílt tárlat a Budapesti mozi száz éve címet kapta. Azt a nosztalgiát, amelyet a régi filmszínházak iránt érzünk, találóan jellemzi néhány mondat Nemeskürty István Tűnt idők mozijai című könyvéből: „Budapest régen jeles moziváros volt. Az emberek szerettek moziba járni. Ez nem egészen ugyanaz, mint filmet nézni. Volt, aki csak bizonyos mozikba járt, s ott bármit megnézett. Ellenszenves mozikba viszont jó filmekért sem ment be.” A tárlatot július 1-jéig láthatják az érdeklődők. Látványtervét Wayer Tamás díszlettervező kivitelezte Fehérvári Zoltán, a Magyar Építészeti Múzeum muzeológusának elképzelései alapján. A teljességre törekvő bemutató áttekintést nyújt az elmúlt száz esztendő mozis korszakairól. A mozi győzedelmes korszakának kezdetét a sátormozizás és a kávéházi vetítések előzik meg. A második világháború utáni moziperiódus fontos része az úgynevezett csőmozi. A színes és vonzó kiállítás talán két legérdekesebb része a késő hatvanas-hetvenes évek stílusában berendezett ósdi mozi. Szinte halljuk a székek recsegését, amelyek olykor igen zavarták a műélvezetet. A másik hangulatos sarok kávéházat idéz, Ady, Babits, Kosztolányi, Szabó Dezső, a moziért határtalanul rajongó Szabó Dezső és kortársaink, Vas István, Mándy Iván arcképével. A tárlat a Corvin mozi, illetve a Corvin Budapest Filmpalota történetével fejeződik be. A kiállításhoz kapcsolódik a Régi idők mozija című vetítéssorozat, amelynek a mai Tivoli Színház, az egykori Tivoli mozi ad helyet. Moziról szóló világhírű filmeket, Giuseppe Tornatore Cinema Paradiso című rendezését, Francois Truffaut Amerikai éjszakáját láthatunk benne. Június 6-án és 13-án a Múzeumi beszélgetések sorozatban két nyilvános előadáson és vitán is részt vehetnek a mozibarátok, Mozisirató, illetve Trükkök és titkok címmel. A kiállítást és a rendezvényeket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala támogatja. Gépházi részlet, egy fejezet a mozi százéves történetéből FOTÓ: TÓTH TIBOR