Magyar Nemzet, 2001. május (64. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-31 / 126. szám

Meghalt Zentay Ferenc edden, nyolcvanöt éves korában elhunyt Zentay Ferenc szín­művész. 1917-ben született, 1941-ben végezte el a Színművé­szeti Akadémiát. A Nemzeti Színháznál, a Fővárosi Operettszínház­nál, a Szegedi Nemzeti Színháznál, majd a Vígszínháznál dolgozott. 1954 óta volt a Vidám Színpad tagja. Számos színházi ala­kítás révén ismert, többek között Katona József Bánk bán, Schiller Stuart Mária, Offenbach Szép Heléna című művének előadásában, kabarékban és zenés vígjátékokban lépett fel. Filmekben főként epi­zódszerepeket játszott, például az Egy pofon, egy csók, A veréb is madár!, a Hahó, Öcsi!, a Csárdáskirálynő című alkotásokban, szere­pelt A Tenkes kapitánya című televíziós sorozatban is.­­ Elhunyt Bozóky István holcvanéves korában, vasárnap elhunyt Bozóky István színész­igazgató, rendező, érdemes művész - tájékoztatta a MASZK Országos Színészegyesület tegnap az MTI-t. Bozóky István 1921-ben született Budapesten. Tanulmányait az Országos Színészképző Isko­lában végezte 1941-ben. Ezt követően a Madách Színháznál, a Víg­színháznál, valamint a Nemzeti Színháznál dolgozott. 1950-től a Mis­kolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezője, 1954-től a Madách Színház főrendezője volt. 1956-tól 1962-ig külföldön élt. Hazatérése után a Madách Színház, a győri Kisfaludy Színház, a Petőfi Színház, a kecskeméti Katona József Színház és a Pécsi Nemzeti Színház tagja­ként, illetve a Szegedi Nemzeti Színház művészeti vezetőjeként, fő­rendezőjeként dolgozott. 1980-tól 1984-ig, nyugdíjba vonulásáig a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház alapító igazgatója volt.­­ Szakralitás, irónia Nagy Gáspár Kossuth-díjas költőt látták vendégül kedden dél­után a Károlyi Palota Kulturális Központ Kárpát-medencei iro­dalmi sorozatának szerzői estjén. A lírikussal Görömbei András Kossuth-díjas irodalomtörténész beszélgetett. B Mr­tz Katal­in N­agyszüleiül „szabad művé­szek” voltak, emlékezik a költő, a négyéves kisfiúnak meséket szőve, szabadon kalandoztak a betyártörté­netek és a Biblia passzusai között. Lí­ráját ez a bérbaltavári paraszti vitág s később a pannonhalmi középiskolás években magába szívott keresztény kultúra formálta - magyarázza Görömbei András. Pályájának har­minc esztendeje alatt sosem tért le a maga s a hagyományok szabta útról, amit vélhetőleg a gyermekkorban ki­alakult morális tartás, művészi igé­nyesség diktált. Ugyanakkor költé­szetébe belejátszottak később az úgymond posztmodern elemek is, az irónia, a groteszk, a játékosság. Hogy is ne fészkelte volna be magát lelkébe a történelem iránti fogékonyság, amikor pannonhalmi tanára így in­tette: - Fiam, becsülje meg magát, ezen a kapun lépett át Szent István és Imre herceg is... Eleven múltat leheltek léptei alatt a kövek. „Szakrá­lis, tiszta hang” - utal a pannonhal­mi poggyászra beszélgetőtársa, s ta­lán ezek az élmények munkálták ki nemzeti elkötelezettségét, morális felelősségérzetét s a közösség gond­jai iránti fogékonyságot, melyek tö­retlenül érvényesülnek valamennyi kötetében. Morális ítélkező hajlama a dikta­túra során egyre fokozódott, állítja Görömbei. Az író történelmi felelős­ségére a ’68-as csehszlovákiai ese­mények döbbentették: ekkor kez­dett egyre sűrűbben visszautalni ’56-ra, melyet csak gyerekfővel élt meg. A költő erkölcsi felelőssége az emlékezés - vallja. Versek sorában emlékezett meg a forradalomról, til­tott időkben a sorok mögött, vagy épp egyenesen­­ lett is botrány belő­le nemegyszer. Kivált, amikor az esemény 25. évfordulóját verssel ünnepelte. Ötvenedik születésnapjára több mint száz írótárs, grafikus, festő adó­zott munkájával egy tiszteletére ösz­­szeállított, vaskos kötetben, melyet Szakolczay Lajos szerkesztett, kezde­ményezett. Nemcsak a közvetlen elv­barátok: van hát valami titka Nagy Gáspárnak - szeretet, elismerés öve­zi a szakadt barátságok korában is. Mostani születésnapján Maczkó Má­ria népdalénekes köszönti Kodály gyűjtötte kalotaszegi dallal. VI. Duna-karnevál B Kálmán_____________________ M­ inden eddiginél színpompá­­sabb rendezvényekkel várják a főváros polgárait és vendégeit a 2001. június 9-17. között hatodik alkalommal megrendezett Duna-vi­­lágkarnevál nemzetközi kulturális találkozóra. A Budapest központi helyszínein zajló, a tánc és zene minden műfaját képviselő előadá­sok rendezője a Duna Művész­­együttes és a BM Duna Palota. A hagyományos helyszínek (Vö­rösmarty tér, Duna Palota, Margit­szigeti Szabadtéri Színpad, Mátyás­föld, Budakalász, Üröm, Balaton­­földvár) mellett 2001-től a budai várnegyed is otthont ad a Duna-kar­nevál programjainak. A karneválon a házigazda Duna Művészegyüttes mellett 55 zenei és táncegyüttes vendégszerepel, közü­lük 13 hivatásos társulat. Az idén három kontinens 290 művésze ér­kezik a Duna-karneválra, még Me­xikóból és Dél-Afrikából is. A kaval­­kádot a rokon művészeti ágak szí­nesítik: a táncosok mellett a ko­molyzene, a fúvósok, a musical és a kortárs tánc jelesei is fellépnek. A karnevál gálaműsora június 15-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon este 8 órakor kezdődik, amelyen külföldi és hazai amatőr, valamint profi táncegyüttesek közös produk­cióját élvezheti a közönség. Az első részben nemzetközi műsor, a má­sodik részben Ezred-nyitó-tánc címmel vezető néptánc együtteseink és határon túli népi együttesek lép­nek fel. A június 16-án, több hely­színről indított karneváli felvonulá­son hatszáz résztvevő teremt valódi karneváli hangulatot Budapest szí­vében. A rendezvények a gálaest, a Duna Palota és a Petőfi Csarnok ki­vételével ingyenesen látogathatók. 2001. május 31., csütörtök Kultúra MagistT Mai­l/I*1 E5 Művészetek völgye 2001 B­NF.DBÁI:____________________ T­ izenkettedik alkalommal ren­dezik meg a Művészetek völ­gye multikulturális fesztivál július 27. és augusztus 5. között. Az ed­digi négy, a programban részt vál­laló település - Kapolcs, Talián­­dörögd, Monostorapáti, Vigánt­­petend­­ mellé ebben az évben Öcs falu is csatlakozott. A fesztivál tíz napja alatt negyven helyszínen közel kétszázötven programmal kétezerötszáz művész várja az ér­deklődőket.­­ A tavalyi rendezvény 71 mil­lió forintba került, ezt a Művésze­tek és Kézművesek Völgyére, illet­ve falufejlesztésekre fordítottuk, az idei költségvetés pedig 89 mil­lió forint lesz - mondta a tegnapi sajtótájékoztatón Márta István fesztiváligazgató. Az elmúlt évben felújították a Falumalom Múzeu­mot, ebben az évben a rakottkő­­bástyás faluhíd rekonstrukciója következik. Negyven kiállítás, tizenöt szín­házi produkció, hatvan komolyze­nei koncert, világzeneszínpad, dzsesszestek, gyermekprogra­mok, játszó- és táncházak, báb- és utcaszínházi találkozók színesítik a programot. Szőke András el­mondta, hogy Szolnok városának segítségével idén már 35 mm-es vetítőgépet használhatnak. A vásznon a francia ősfilmektől kezdve az idei magyar filmszemle alkotásaiig láthatók majd filmek. Költészet fémben és zománcban Bardocz Barna művei a Vármegye Galériában B­P. Szabó Ernő______________ A napot és a holdat két szép női arc vonásaival személyesíti meg Bardocz Barna ötvösművész. A két, arany-, illetve ezüstlemez­ből formált munka arról is tanús­kodik, hogy az a tudás, képzelőe­rő, amely a művészetben jelen van, s amely ma általában csak részleteiben mutatkozik meg, at­tól függően, hogy milyen műfajjal állunk szemben, valamikor teljes, harmonikus egységet jelentett, egy-egy nagy eszme, eszmény megfogalmazását szolgálta. A fe­jek - s persze az is, hogy az alkotó két évtizede Győrött dolgozik - önkéntelenül a néző eszébe juttat­ják a magyarországi ötvösművé­szet egyik legjelesebb alkotását, a Szent László-hermát, amely egy­szerre szobor és ötvösmű, amely­nek megalkotásakor nem az anya­gok és nem a technikák kaptak meghatározó szerepet, hanem ép­pen ellenkezőleg: szépségük úgy érvényesült, hogy teljességgel be­leolvadt az egységes egészbe. Bardócz Barna kiállításán, ame­lyet hétfőn dé­lután a Vármegye Galériában Demeter Ervin tárca nélküli miniszter nyitott meg, va­lami hasonlónak lehetünk tanúi. Az ötvös olykor szobrászként jele­nik meg, vagy olyan alkotóként, akihez egyszerre állnak közel a murális munkák, a térplasztikák és az ékszerek. Anyagai között ott van a tökéletesen megmunkált fém, a zománctechnika, de kom­pozíciói szerves részét képezik a fából formált elemek is. A fa szeretetét - akárcsak a kö­zépkori, a népvándorlás kori mű­vészet, a népművészet motívumai iránti érdeklődését - talán még Erdélyből hozta magával. Nagyba­conban született 1946-ban, Ma­rosvásárhelyen és a budapesti Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. A Vármegye Galé­riában látható műveken túl több­féle területen kipróbálta magát: készített cégéreket, kültéri lámpá­kat és mennyezeti világítótesteket, korlátot, kaput, gyertyatartót, szi­vardobozt, padlóvázát, érmeket, plaketteket. Alighanem azokat a műveket érzi azonban a legjellem­zőbbnek, legfontosabbnak, ame­lyeket a galériában bemutat, s amelyek szervesen kötődnek egy­máshoz, a természet örök igazsá­gait, a kereszténység alapigéit és a műalkotássá nemesedett lét tör­vényeit fogalmazzák újjá. Jelentős szerepet kap művein a természetből származó stilizált formavilág, a népművészeti motí­vumrendszer, amely többnyire sa­játos módon szerkesztett, geomet­rikus, fából készült alapra helye­ződik, s a fém-zománc formák mozgalmas együttese és a váz szi­lárdsága különös feszültséget ad a műnek. A Kereszt-sorozat darab­jai jelentik a példát erre a megol­dásra a terem egyik falán, velük szemben a nagyobb méretű murális munkák sora, a Madár, a Vízözön a strukturális elemek sze­repének növelését jelzik, a harma­dik falon pedig a szintézist jelentő nagyméretű kompozíció, az Ady látható. Erő, mozgalmasság, indu­lat jellemzi e művet, a tárlókban elhelyezett ékszerek vagy a koro­názási jelvények kicsinyített mása tanúsága szerint azonban a játé­kosság, a mívesség iránti igény sem idegen az alkotótól. A budapesti mozi száz éve Filmek, plakátok, nézőterek - kiállítás nyílt az Ernst Múzeumban . PÓSA Zoltán_________________ P­ roust analitikus regényfolya­ma, Az eltűnt idő nyomában ihlette a Budapesten, az Ernst Mú­zeumban látható kiállítás mottó­ját, Az eltűnt mozi nyomában. A szerdán megnyílt tárlat a Budapes­ti mozi száz éve címet kapta. Azt a nosztalgiát, amelyet a régi film­színházak iránt érzünk, találóan jellemzi néhány mondat Nemes­­kürty István Tűnt idők mozijai cí­mű könyvéből: „Budapest régen jeles moziváros volt. Az emberek szerettek moziba járni. Ez nem egészen ugyanaz, mint filmet néz­ni. Volt, aki csak bizonyos mozik­ba járt, s ott bármit megnézett. El­lenszenves mozikba viszont jó fil­mekért sem ment be.” A tárlatot július 1-jéig láthatják az érdeklő­dők. Látványtervét Wayer Tamás díszlettervező kivitelezte Fehérvári Zoltán, a Magyar Építészeti Mú­zeum muzeológusának elképzelé­sei alapján. A teljességre törekvő bemutató áttekintést nyújt az el­múlt száz esztendő mozis korsza­kairól. A mozi győzedelmes kor­szakának kezdetét a sátormozizás és a kávéházi vetítések előzik meg. A második világháború utáni moziperiódus fontos része az úgy­nevezett csőmozi. A színes és von­zó kiállítás talán két legérdekesebb része a késő hatvanas-hetvenes évek stílusában berendezett ósdi mozi. Szinte halljuk a székek re­csegését, amelyek olykor igen za­varták a műélvezetet. A másik hangulatos sarok kávéházat idéz, Ady, Babits, Kosztolányi, Szabó Dezső, a moziért határtalanul ra­jongó Szabó Dezső és kortársaink, Vas István, Mándy Iván arcképé­vel. A tárlat a Corvin mozi, illetve a Corvin Budapest Filmpalota törté­netével fejeződik be. A kiállításhoz kapcsolódik a Régi idők mozija című vetítésso­rozat, amelynek a mai Tivoli Szín­ház, az egykori Tivoli mozi ad he­lyet. Moziról szóló világhírű filme­ket, Giuseppe Tornatore Cinema Paradiso című rendezését, Fran­cois Truffaut Amerikai éjszakáját láthatunk benne. Június 6-án és 13-án a Múzeu­mi beszélgetések sorozatban két nyilvános előadáson és vitán is részt vehetnek a mozibarátok, Mozisirató, illetve Trükkök és tit­kok címmel. A kiállítást és a ren­dezvényeket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Ma­gyar Millennium Kormánybiztos Hivatala támogatja. Gépházi részlet, egy fejezet a mozi százéves történetéből FOTÓ: TÓTH TIBOR

Next