Magyar Nemzet, 2001. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-09 / 133. szám

Amerikai-magyar gyakorlat Tömeges ejtőernyős­ bevetések az Alföld fölött B Zord Gábor László____________ leslövészettel egybekötött összetett harcászati gyakorla­tot tartanak Kecskeméten a Magyar Honvédség és az amerikai fegyeres erők alakulatai. Kétszázötven ejtőernyős katona ledobásával tegnap kezdetét vette az a katonai gyakorlat Kecskemé­ten, amely során az amerikai légi­­deszant-alakulatok a különleges helyzetben végrehajtott akciókat gyakorolják a Magyar Honvédség­gel együttműködve. Amerikai rész­ről összesen 800 katona, tizenkét Hercules szállítógép, 2 db C-17es óriás szállítógép és 8 db UH-60-as helikopter vesz részt a Lariat Response elnevezésű gyakorlaton, mely hétfőn éleslövészeti feladat végrehajtásával ér véget a tatár­­szentgyörgyi gyakorlótéren. Az amerikai csapatok olyan művelete­ket gyakorolnak, amelyekkel lehet­séges egy valóságos katonai műve­let során ellenséges repülőterek el­foglalása, majd az oda beérkező erősítésekkel kiterjedt katonai ak­ció végrehajtása. A szállítógépek és ejtőernyősök fölött amerikai és magyar vadász­­repülőgépek is „összecsaptak”. A kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Re­pülőezred MiG-29-es pilótái siker­rel vették fel a „küzdelmet” az Avianóból Magyarországra érke­zett F-16-osokkal. Szakértők sze­rint ismét beigazolódott, hogy az önállóan tevékenykedő vadászre­pülőgépek alkalmazása során nem­csak a technika korszerűségének van szerepe, hanem a pilóták ki­képzettségének és „virtusának” is. A NATO pilótái egyetértenek ab­ban, hogy ez utóbbi téren a magyar pilótáknak szűkös lehetőségeik el­lenére nincs mit szégyellniük. *­­ A hétfőig tartó manőverekben nyolcszáz amerikai és háromszáz magyar katona vesz részt fotó: Koncz György Kiegyező megyék a Dél-Dunántúlon Elsimulni látszanak az állító­lagos ellentétek a Dél-Du­­nántúl három megyéje közt. S ezt nemcsak az utóbbi idő­szakban egyre sűrűbbé váló megyei egyeztetések, hanem a régiós fejlesztési felada­tok egyenlő elosztása is bizo­nyítja. B ViráCiHai.my Sarolta___________ A Dél-Dunántúlon megalkotott Derűs régió rendezvénysoro­zat több várost is bejárt már. A területfejlesztési koncepcióról, a térség kitörési pontjait megfogal­mazó anyagból kitűnik: a régió jól körülhatárolt,­­sikeresnek ígérkező programmal állt elő. Olyannal, amely teljes szakmai konszenzu­son alapul. A nehéz helyzetben lévő térségből mégis a megyék vitáiról hallani.­­ A térség leszakadásának meg­állítása mindnyájunknak fontos, ennek ellenére az ellenzék követke­zetesen átpolitizálja a területfej­lesztési törvény módosítása óta fennálló tiszta és régóta várt hely­zetet - válaszolta lapunk kérdésére Koltai Tamás, a Dél-dunántúli Re­gionális Fejlesztési Tanács elnöke. A tanács munkáját ismerve kitű­nik, hogy a leghangosabban kriti­­zálók úgymond „kifelé nyilatkoz­nak”. Az üléseken ugyanis egyhan­gú döntések születnek. A dél-du­nántúli régió az országban elsőként fogadta el fejlesztési koncepcióját, majd hatéves fejlesztési program­ját. S legutóbb a további három­éves fejlesztési tervezetet is meg­szavaztuk. Ezek az eredmények azonban nem tudni miért, mégsem kapnak nyilvánosságot, sőt ellenté­tekről, viszályokról hallani. A dél­dunántúli regionális fejlesztési terv megvalósítását célzó decentralizált pénzalap 1,7 milliárd forint lesz. Ennek elosztásában teljes szakmai konszenzus alakítható ki, állítja az elnök, és hozzáteszi: a mostani, si­­mulékonyabb ellenzéki nyilatkoza­tok vélhetőleg a közelgő pénzosz­tásnak is köszönhetőek. Bár a régiót alkotó megyék ösz­­szefogásáról - amely valóban mindannyiuk érdeke - nem csak beszélni kellene.­­ A régiós szintű egyeztetések sokat használtak Tolna, Baranya és Somogy jó vi­szonyának - válaszolta a legutób­bi hármas kerekasztalt követően Gyenesei István, Somogy megye önkormányzatának elnöke, aki ugyan nem vett részt az egyezte­tésen, ám áthidalhatónak tartja az ellentéteket. Ennek ellenére azon­ban úgy véli, a mostani egység gyenge lábakon áll.­­ Az önkor­mányzati választásokat követően, a regionális fejlesztési tanácsok létrehozásakor komoly politikai bizalmatlanság alakult ki nálunk. Ezt kell most áthidalnunk. Mi két nagy régiós szintű feladatot, a me­gyék informatikai fejlesztését és az intézményrendszer közös haszno­sításának programkidolgozását is magunkra vállaltuk. Ez a kisebb lépésekkel - mint a határos tele­pülések együttműködési megálla­podásai - jó irányba terelheti a ré­gió fejlődését. Ám úgy vélem, a mostani egység törékeny. Kékes Ferenc, Baranya megye önkormányzatának elnöke sze­rint hiba volt a fejlesztési taná­csokból két éve kihagyni a kama­rákat és a szakminisztériumok képviselőit. - Egyetértek Somogy megyével abban, hogy nem ga­­rantálhatjuk az egységet, bár fel­ismertük, hogy a verseny nem a régiós megyék, hanem a régiók közt van. S ez a verseny egészsé­ges - jelentette ki. 2001. június 9., szombat Belföld­­ MigOT VeMBCt Megállapodás az árvízkárosultakkal Bakondi György, a Helyreállí­tási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság vezetője tegnap megállapodott azokkal az ár­vízkárosult beregi lakosokkal, akik korábban aláírás-gyűjté­si akcióba kezdtek azért, hogy a megrongálódott lakásaikat házilagos megoldással vagy helyi vállalkozók bevonásával építsék újjá. Megtudtuk: jú­nius 15-ig a bizottság közre­működésével meginduló épít­kezésekhez szükséges összes szerződést megkötik. B­EF.Z.S. ÁKOS_____________________ G­elénes, Gergelyiugornya, Márokpapi, Tiszabecs, Tá­­kos és Tivadar szenvedte a leg­több kárt a tavaszi árvíz során. Az itt élő emberek az összedőlt há­zaik újjáépítési munkálatainak előkészítését túl lassúnak találták, és attól féltek, hogy az építkezések nem fejeződnek be az őszi esőzé­sekig. Mint közöltük, aláírásgyűj­tésbe fogtak, hogy az építkezést házilagos megoldással vagy helyi vállalkozók bevonásával is el le­hessen kezdeni. Bakondi György tegnap felkereste az érintetteket. A megbeszélést követően lapunk kérdésére elmondta: a károsultak nem voltak tisztában azzal, hogy a helyreállítás és újjáépítés prog­ramja teljes mértékben kielégíti azokat az igényeket, amelyek ér­dekében aláírás-gyűjtési akcióba kezdtek. Mint fogalmazott, a fő­vállalkozói szerződés rögzíti, hogy a kivitelezést lebonyolító közkere­seti társaság az alvállalkozói munkálatokat lehetőleg a beregi térségben található, vagyis helyi iparosokkal végeztesse. Hozzátet­te: június 15-ig az építkezésekhez szükséges összes szerződést meg­kötik. Bakondi György továbbra is tarthatónak nevezte a munká­latok befejezéseként korábban megjelölt szeptember 30-i dá­tumot.­ A római katolikus egyház segély­­szervezeteként számon tartott Magyar Karitász összességében 56 millió forint értékű segélyszállít­mányt juttatott el a tiszai árvíz ál­tal érintett területekre. Ebből a Kárpátalján élők 32 millió forint értékben részesedtek. Adányi László, a humanitárius szervezet főtitkára lapunk kérdésére el­mondta: a térségbe eddig több mint 78 tonna segélyszállítmányt juttattak el. Mivel Kárpátalja a ha­zainál lényegesen nagyobb kárt szenvedett, ezért a Magyar Karitász inkább erre a területre koncentrálja az erőforrásait. Ide 18 segélyszállítmányt juttattak el. A Magyar Köztársaság által a Kár­pátalja újjáépítésére felajánlott 200 millió forint egy része is rajtuk keresztül érkezik a nyugat-ukraj­nai megyébe. Adányitól megtud­tuk: terveik szerint az ottani nagy­­családosok és mozgássérültek la­kásainak felépítésében is közre­működnek. Székely: Félrevezették Polt Pétert A mentelmi bizottság elnöke aggályosnak tartja a képviselővel történteket A mentelmi bizottság rendkívüli és soron kívüli összehívását kérte a hét elején Székely Zoltán országgyűlési képviselő Isépy Tamástól, a bizottság elnökétől. Székely lapunknak elmondta: az ellene folytatott ügyészségi eljárás során olyan törvénysértések adataihoz jutott, amelyek kivizsgálása az Országgyűlés mentelmi bizottsága kompetenciájába is tartozik. Isépy Tamás, a bizottság elnöke is aggályosnak tartja a képviselővel történteket, de mint elmondta, neki nincs joga az ügyben összehívni a testületet. B Torkos Matild________________ T­öbb ízben megsértette men­telmi jogomat a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, mivel annak felfüggesztése előtt büntetőeljárást folytatott elle­nem, s ezt több mint húsz tanú­kihallgatási jegyzőkönyv bizo­nyítja - állítja Székely Zoltán, akit vesztegetéssel gyanúsít az ügyészségi nyomozó hivatal. A képviselőt tavaly októberben ál­lítólag tetten érték, amint húsz­millió forint kenőpénzt fogadott el - a nyomozó hivatallal együtt­működő - Balla Dániel vállalko­zótól. A több mint három hóna­pot előzetes letartóztatásban töl­tött, jelenleg házi őrizetben lévő képviselő állítása szerint őt nem érték tetten, az ügyészség csupán egy vesztegetési kísérletet leple­zett le. Székely szerint bírói engedély nélkül, titkosszolgálati eszközök­kel gyűjtöttek adatokat ellene, sőt mentelmi jogát is megsértve, tanúkat hallgattak ki egy ellene folytatott büntetőeljárásra hivat­kozva. A képviselő a nyomozó hiva­tal állítólagos törvénysértéseinek bizonyítékait személyes meghall­gatásán kívánja átadni a bizott­ságnak, jegyzőkönyveztetni akarja a dokumentumokat. A büntetőeljárás során Székely sze­rint kiderült: a mentelmi jog ki­kérésének időpontjában az úgy­mond tetten ért vesztegetési bűncselekmény bizonyítékaként hivatkozott hang- és video­felvétel nem állt a nyomozó hiva­tal rendelkezésére. Az ország­­gyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény alapján képviselőt csak tettenérés esetén lehet őri­zetbe venni, márpedig Székely szerint éppen arra nincs bizonyí­téka az ügyészségnek, hogy őt bűncselekmény elkövetésénél ér­ték volna tetten. Székely nem kevesebbet állít, mint hogy a nyomozó hivatal ta­valy decemberi átiratában „sú­lyosan és tudatosan félrevezette” Polt Péter legfőbb ügyészt, ami­nek következtében Polt megté­vesztette az Országgyűlést, ezál­tal Székely mentelmi jogát két esetben is hamis állítások és nem létező bizonyítékok alapján füg­gesztették fel. A képviselő szerint felmerül az ügyészségi nyomozó hatóság­gal szemben a hivatal által elkö­vetett közokirat-hamisítás ala­pos gyanúja is. Székely elmond­ta: Nerpel Zsolt ügyész tavaly de­cember 13-án határozatban ren­delte el 72 órás őrizetbe vételét a Balla-féle ügytől teljesen függet­len emődi önkormányzati ügy miatt, ez ügyben pedig a nyomo­zó hatóság sem állítja, hogy tet­ten érték volna. Székely állítása szerint a nyo­mozati anyagból és a tanúvallo­­mási jegyzőkönyvekből egyértel­műen kiderül, hogy hatósági ül­dözésének a parlamenti közbe­szerzési bizottságának elnökeként végzett munkája adja az alapját. Ugyanis a nyomozás kizárólag azokra a közbeszerzési ügyekre terjedt ki, amelyek törvénysértő voltára Székely még 2000. február 25-én tartott sajtótájékoztatóján hívta fel a figyelmet. Isépy Tamás a Magyar Nem­zetnek kijelentette: Székely Zol­tán mentelmi jogának felfüg­gesztéséről a mentelmi bizottság egyhangú javaslatára az Ország­­gyűlés határozott. A mentelmi jog felfüggesztéséhez az is ele­gendő indok, hogy egy képviselő bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható - fűzte hozzá. Isépy hangsúlyozta: a képviselők men­telmi joga nem különleges jog, a mentelmi jog azt hivatott védeni, hogy a képviselőt közjogi tevé­kenysége végzésében ne akadá­lyozzák. Isépy elmondta: a legfőbb ügyész átiratában leírt tényállást hatáskör hiányában nem vizsgál­hatta, így nem mérlegelte az ab­ban megjelölt alapos gyanú bizo­nyítékait, és nem foglalkozott a­­cselekmény büntetőjogi értékelé­sével sem, mert ez a büntető­ügyekben eljáró hatóság és a bí­róság feladata. A mentelmi bi­zottság csupán azt vizsgálta, hogy a legfőbb ügyészi átiratban foglaltak alapján indokolt vagy indokolatlan az érintett képvise­lő mentelmi jogának felfüggesz­tése - tette hozzá. A mentelmi bizottság a Szé­kely-ügyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a legfőbb ügyész indítványában megjelölt, a gyanú alapjául szolgáló cselek­mény a korrupciós jellege miatt súlyosan veszélyezteti az Ország­gyűlés tekintélyét. A bizottság úgy ítélte meg: a képviselő érde­ke is azt kívánja, hogy a gyanú megalapozottsága a bírósági eljá­rásban tisztázódjék - szögezte le Isépy. Kijelentette: a házszabály vonatkozó rendelkezése szerint a mentelmi bizottság rendkívüli összehívását a köztársasági elnök, a kormány, illetve a bi­zottság tagjainak egyötöde kez­deményezheti. A bizottság elnö­ke szerint Székely rossz helyre küldte kérelmét, azt az Ország­­gyűlés elnökének kellett volna cí­meznie. Mindazonáltal Isépy Tamás is aggályosnak tartja a Székely Zoltán képviselővel történteket. A bizottság elnöke szerint Szé­kelynek akkor is joga lett volna látogatnia az Országgyűlés ple­náris üléseit, amikor előzetes le­tartóztatásban volt, illetve úgy véli, a házi őrizetben lévő képvi­selőnek jelenleg is biztosítani kellene annak lehetőségét, hogy elláthassa országgyűlési képvi­selői feladatait Székely Zoltán

Next