Magyar Nemzet, 2001. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-13 / 136. szám

2Magyar fant Belföld 2001. június 13., szerda Rovatvezető: Szerető Szabolcsbelpol@magyarnemzet.hu Perekre készül a KKDSZ A szakszervezet egységes közszolgálati törvényt akar Bérkorrekciót, béremelést és a „kultúrharc” befejezését követeli a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet szerint egységes közszolgálati törvényt kell megalkotni, hogy a közszféra szerintük mesterségesen megosztott szakszervezetei ne egymás hátrányára érvényesítsék érdekeiket. Bakonyi Adám Úgy határozott a KKDSZ tegnapi országos ügyvivői tanácsülésén, hogy tovább folytatja a bérharcot. A megváltozott infláció miatt januárig visszamenőleg 4-5 százalékos, létszámleépítés nélkül végrehajtott bérkorrekciót követel a szakszervezet, továbbá azt: a szeptemberben, egyes munkakörökben bevezetett 1,20-as bérszorzó minden közgyűjteményi és közművelődési dolgozóra vonatkozzon. Noha a kiterjesztésről a KKDSZ és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) között folynak a tárgyalások, a szakszervezet beperli a Gazdasági Minisztériumot. Mint arról lapunkban tegnap beszámoltunk, a KKDSZ korábban a Minszterelnöki Hivatalt (MeH) perelte be, mivel álláspontja szerint a bérszorzóról szóló kormányrendelet megalkotásakor a kabinet nem egyeztetett az érdekvédőkkel. A munkaügyi bíróság azonban az eljárást megszüntette, mivel előtte a MeH csak mint munkáltató lett volna perelhető. A szakszervezet ugyanakkor üdvözölte az NKÖM azon döntését, amely szerint szeptembertől a tudományos fokozatú közgyűjteményi és közművelődési dolgozók kiemelt bérfejlesztésben részesülnek. A KKDSZ továbbá egy egységes közszolgálati törvény megalkotását javasolja, amely felszámolja a szféra ágazatai között „mesterségesen kialakított, indokolatlan és igazságtalan” különbségeket. A KKDSZ követeli a „múzeumok és kulturális közintézmények elleni súlyos támadásokkal” jellemezhető „kultúrharc” megszüntetését. Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) tervezett átszervezése miatt a szakszervezet felveszi a kapcsolatot az összes érintettel, hogy egy közös konferencián találjanak megoldást a kérdésre. Amennyiben a kulturális törvény módosítása nélkül történne meg az átszervezés, a szakszervezet kész az Oktatási Minisztérium elleni perre is. A KKDSZ szerint ugyanis csak a törvénymódosítás után lenne jogszerű az OMIKK elköltöztetése. A BUDAPESTI MŰSZAKI és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) intézményi tanácsa keddi ülésén 37 igennel és két tartózkodással elfogadta az OMIKK BME-re költöztetéséről szóló tervezetet. Horvay György rektorhelyettes az MTI érdeklődésére elmondta: a tervezet tartalmát illetően lényegében megegyezik az Oktatási Minisztérium által kidolgozott A változattal. Eszerint az OMIKK a Műegyetem részjogkörű költségvetési egységeként, a BME épületében, annak könyvtárát is magába foglalva változatlan néven működne tovább. Összesítették az agrárkárokat BEFEJEZŐDÖTT az agrárkárenyhítési igények összesítése a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei hivatalában, ahová az ár- és belvíz sújtotta 43 nyírségi településről 3260 kérelmet nyújtottak be a mezőgazdasági vállalkozások. Kádár József, a térségi FVM hivatal osztályvezetője elmondta: az összesítés szerint a károsultak 1 526 964 forint kárenyhítést kértek a tárcától. A korábbi rendeletnek megfelelően az érintettek a növénytermesztés és az állattenyésztés kárainak enyhítéséhez kértek támogatást. (MTI) Kampány a budapesti Hospice-házért A MAGYAR Hospice Alapítvány országos kampányt indít június második felében, hogy a nem gyógyítható rákbetegek fővárosi gondozó központjának kialakításához támogatókat szerezzen - közölte Muszbek Katalin, az alapítvány igazgató-főorvosa. Budapest III. kerületében, egy 720 négyzetméteres volt bölcsőde épületének átalakításával egy éven belül szeretnének létrehozni egy otthonosan berendezett, 20 ágyas fekvőbetegrészleget és egy fájdalomcsillapító ambulanciát. Az épületet az óbudai önkormányzat tartós bérletbe adta, de az átalakításhoz szükséges pénz még nem gyűlt össze. (MTI) Törvénytelenség a közgyűlésben? A FEJÉR MEGYEI Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételt tett a május 31 -i székesfehérvári rendkívüli közgyűlésen történtekkel kapcsolatosan - tájékoztatott Gelencsér József hivatalvezető. Warvasovszky Tihamér polgármester figyelmét arra hívta fel, hogy az öszszehívott rendkívüli közgyűlés napirendje nem pontosan az volt, aminek a megvitatására a közgyűlés ellenzéki képviselői az ülés összehívását kérték, s az eltérés nem formai, hanem tartalmi volt. A polgármester jogszabályi kötelezettségének akkor tesz eleget, ha a megadott határidőben a képviselők által javasolt, az indítványnak megfelelő napirendben hívja össze a közgyűlést. (MTI) MTV: elnökválasztás előtt Friderikusz Sándor is pályázik a közmédium vezetői posztjára . Tábori Gabrtf.i.i.a Július közepére ismét teljes jogkörrel rendelkező elnöke lehet a Mgyar Televíziónak. A tegnap lejárt határidőig négyen nyújtottak be pályázatot a közszolgálati intézmény vezetői posztjára. Az indulók között van Mendreczky Károly, a közszolgálati televízió ügyvezető alelnöke, Szenes Andrea, a MTV volt, műsorokért felelős alelnöke, Bara István is, a Juventus rádió egykori főigazgatója és Friderikusz Sándor, akinek műsorai jelenleg a tv2-n futnak. Pintér Dezső, a tv2 elnöke bejelentette: miután nyilvánossá vált, hogy Friderikusz Sándor is pályázik az MTV elnöki tisztségére, műsorkészítőként már nem szerepelhet a tv2 műsoraiban. A kuratórium elnöksége várhatóan július 12-én nevezi meg a tévéelnöki posztra szánt jelöltjét, majd még ugyanezen a napon a civil szervezetek képviselőivel kiegészült nagykuratórium szavaz a jelöltről. Az elnöki pályázat kiírására azért volt szükség, mert Szabó László Zsolt február végén távozott a Magyar Televízió éléről. Szabó műsorokért felelős alelnöke a tévéelnöki tisztségért most versenybe szálló Szenes Andrea volt. Emlékezetes, hogy Szenes munkaviszonyát még Szabó mondta fel, s ezt az MTV-t felügyelő - előző - kuratórium február végi ülésén jóvá is hagyta. Ez volt egyébként az a tanácskozás, amelyen a testület jóváhagyta azt az elnöki döntést is, hogy a mostani pályázat másik résztvevője, Mendreczky Károly legyen a Magyar Televízió ideiglenesen megbízott általános alelnöke. Mendreczky addig a közszolgálati televízió programigazgatója volt. Miután Szabó László Zsolt maga is ugyanezen a kuratóriumi ülésen nyújtotta be lemondását, ügyvezetőként Mendreczky Károly vette át az intézmény irányítását. HÁTTÉR Vádat emeltek Székely Zoltán ellen A Fővárosi Főügyészség tegnap benyújtotta Székely Zoltán országgyűlési képviselő ellen a vádiratot a Fővárosi Bíróságra - tájékoztatott Futó Barnabás, Székely védője. Az országgyűlési képviselőt két rendbeli hivatali vesztegetés bűntettével vádolják. Az ügyészség tart Székely szökésétől, ezért indítványozta, hogy a bíróság ügydöntő határozatáig házi őrizetben tartsák. zorkos Mátyv Székely Zoltán a Magyar Nemzetnek elmondta: még nem olvasta a vádiratot, így egyelőre nem kíván nyilatkozni az ügyben. Futó Barnabás, Székely védője közölte: a háziőrizet fenntartására vonatkozó ügyészségi javaslatot nem érti, hiszen Székely az előzetes letartóztatás elrendelése előtt két hónapig szabadon mozoghatott, és két hónapja van a lazább ellenőrzésű házi őrizetben is, így ha szökni akart volna, már rég megtehette volna. Székelynek ez nem áll szándékában - fűzte hozzá. Az ügyvéd kijelentette: a bizonyítékok között Balla feljelentése mellett hat tanú vallomása és hangfelvételek szerepelnek. Videofelvételről mint bizonyítékról nem szól a vádirat - jelentette ki az ügyvéd -, jóllehet a legfőbb ügyész Országgyűléshez intézett átiratában, amelyben Székely mentelmi jogának felfüggesztését kérte, a tettenérés bizonyítékaként videofelvételt is említett. Futó Barnabás elmondta: a vádirat bizonyítékként hangfelvételeket említ gyűjtőfogalomként, így egyelőre nem tudják, hogy ezek miféle felvételek, ugyanis a tettenérésről készült hangkazetta „élvezhetetlennek” bizonyult. Egy görög étteremben - vélhetően törvénysértő módon, bírói engedély nélkül - készült hangfelvételt viszont tudomásuk szerint még nem vizsgálta igazságügyi szakértő. Székely állítja: az ő szájából nem hangzott el olyan szöveg, mint amit e görög éttermi beszélgetésről készült kétes hangfelvétel alapján írt jegyzőkönyvi kivonatban neki tulajdonít az ügyészség - húzta alá az ügyvéd. Mint ismeretes, Székely Zoltánt tavaly október 12-én a fővárosban az ügyészség tetten érte, amint állítólag húszmillió forint kenőpénzt vett át Balla Dániel vállakozótól. Az ügyészségi nyomozó hivatal decemberben előzetes letartóztatásba helyezte. Április 27-én engedték ki, majd házi őrizetbe helyezték. Ellentmondásos törvénymódosítás : Zivkovics Natátta_____________ További módosítást tartanak szükségesnek a fogyatékos személyeket képviselő szervezetek a hamarosan bevezetésre kerülő egységes fogyatékossági támogatás szabályaiban, amelyekről a parlament jelenleg tárgyal. A parlament előtt lévő módosítás szerint az egységes fogyatékossági támogatás legalacsonyabb összegét a nyugdíjminimum 50 százaléka helyett annak 65 százalékában határoznák meg. A magasabb, a halmozottan sérülteknek járó összeg, amely megegyezik a nyugdíjminimum 80 százalékával, változatlan maradna. Az emelt összegű családi pótlékot 2001 közepe helyett 2002. december 31-ig választhatnák az érintettek az egységes fogyatékossági támogatás helyett. Ez az ellátás a sérülteknek saját jogon járna. A Mozgáskorlátozottak Országos Szövetségének elnöke, Hegedűs Lajos szerint nem elhanyagolható a támogatás minimumának tervezett emelése, de a legfontosabb gond ezzel nem oldódik meg. A jogosultság feltételei ugyanis olyanok, hogy sok rászorulót is teljesen kiszorítanak a támogatásból. Egyetértett ezzel Vasak Iván, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének főtitkára is. Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetségének elnöke elmondta: a problémát csak elodázták azzal, hogy az érintettek 2002 végéig választhatnak, az emelt öszszegű családi pótlékot - ehhez jár a közgyógyellátás is -, vagy a nem sokkal magasabb összegű egységes fogyatékossági támogatást kérik. Szerinte mindkét támogatási formát fenn kellene tarani 2002 vége után is, hiszen a jogosultsági kör nem azonos. Az emelt összegű családi pótlékra például jogosultak a súlyos cukorbetegek is, míg az új támogatásra nem, így ellátásukat elveszíthetik. A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének főtitkára, Erhardtné Molnár Katalin is üdvözölte a támogatás minimumának megemelését, ám úgy véli, hogy a halmozottan sérülteken túl a teljes mértékben vakoknak is járnia kellene a magasabb, a nyugdíjminimum 80 százalékának megfelelő összegnek. Szemkeő Judit, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára elmondta: további módosításokról csak fél-egy év múlva lehet beszélni, akkor, ha az új rendszer tapasztalatait értékelték. Adatvédelmi hiányok • Munkatársunktól_____________ Majtényi László adatvédelmi biztos kezdeményezésére egyeztetés kezdődött az Igazságügyi Minisztérium (IM) és az ombudsman között annak érdekében, hogy előkészítsék a büntető törvénykönyvnek (Btk.) a személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezéseinek módosítását. Az ombudsman álláspontja szerint a Btk.-ban a jogosulatlan adatkezelésre és a különleges személyes adatokkal való visszaélésre vonatkozó törvényi tényállások pontatlanok, fogalomhasználatuk nehezen egyeztethető össze az adatvédelmi jog fogalmaival. Tágan határozzák meg a büntetendő cselekmények körét, sőt olyan magatartásokat is büntetnének, amelyek ellen a büntetőjog eszközeivel történő fellépés nem indokolt. Hangsúlyozta: emiatt ritkán indul az információs jogok megsértése miatt büntetőeljárás, s így büntetlenül maradnak azok az elkövetők is, akiket cselekményük miatt büntetni kellene. Magyaróvári sortűzper A vádlottak felmentését kérték a bizonyítékok hiánya miatt A fokozott harckészültség miatt a katonák kénytelenek voltak megvédeni a mosonmagyaróvári határőrlaktanyát 1956. októ-ber 26-án - hagzott el szinte egységesen a védők részéről a mosoni sortűzper tárgyalásán tegnap, a Fővárosi Bíróság katonai tanácsában, a védőbeszédekben. Az ügyvédek a négy vádlott felmentését kérték a bizonyítékok hiánya miatt. A harmadrendű vádlott - egykori sorkatona - védelmében elhangzott: a budapesti Kossuth téri eseményeket az akkori politikai jobboldal szervezte, így őket terheli a felelősség a forradalom halálos áldozataiért. Ítélet jövő hét elején várható. Szenvedi Zoltán Bűncselekmény hiányában az 1956-os mosonmagyaróvárisortűz elsőrendű vádlottja, Dudás T. István volt laktanyaparancsnoka felmentését kérte az emberiség elf lettibűntett vádja alól tegnap ügyvédje, a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa előtt elmondott védőbeszédében. A vádirat szerint Dudás István karjelzésére kezdődött el a legalább 50, de többek szerint 157 halálos áldozatot követelő lövöldözés, amelyben részt vett a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlott. A tárgyaláson Dudás István ügyvédje főleg a tanúvallomások ellentmondásait feltáró védőbeszédében úgy vélekedett, hogy a laktanya több tisztje is a tömeg elé ment, hogy megállásra bírják az embereket. Ezt jelezhették felemelt karjukkal, de nem jártak sikerrel, leengedték. Ezt vélhették tűzparancsnak a tanúk. Az ügyvéd szerint nem lehet a Szovjetunióban speciális határőrakadémiát végzett Dudás „hadonászását” tűzparancsnak megítélni, de azt is vitatta, hogy a vádlott egy, a tűzparancsnak ellenszegülő katonát lelőtt volna. Az egykori laktanyaparancsnok védelmében a szomszédos laktanyaparancsnok vallomását, valamint a helyi párttitkár Dudás számára mentő vallomását hozta fel. A másodrendű vádlott ügyvédje, mivel az előző tárgyaláson az ügyész ejtette a vádat, az eljárás megszüntetését kérte védencével szemben. A harmadrendű vádlott védelmét ellátó Bognár Péter szerint nem jogi, hanem politikai kérdésről van szó a mosoni „koncepciós perben”. Az 1956-os események az ügyvéd szerint nem ellenforradalomnak indultak, de az lett belőle, mivel az egyetemista tüntetők közé beszivárgó elemek uszították a kommunista kormány ellen a népet. A Nagy Imre képviselte konszolidációs törekvések egy pillanat alatt szertefoszlottak a restaurációs törekvések miatt. Ráadásul Nagy Imre már kihirdette a statáriumot, így a laktanyában tartózkodó katonáknak kötelességük volt megvédeni azt. Ezért Bognár is bűncselekmény hiányában kérte védence felmentését. Szinte valamennyi védő vitatta a vádirat egyik alapját képző 1948-as genfi konvenció alkalmazhatóságát. Hiszen az ügyvédek szerint a mosoni események nem minősülnek nemzetközi konfliktusnak, hanem zendülésnek, ráadásul a tömeg sem volt fegyvertelen. A tévedők szerint a tömeg nem tartozott a védett személyek közé. Bognár Péter, a harmadrendű vádlott védője úgy véli, csak 1989- ben került be a konvenció a magyar alkotmányba, s így - mivel jogszabálynak nincs visszaható hatálya - visszamenőlegesen nem alkalmazható, Ítélet jövő hét elején várható.