Magyar Nemzet, 2001. július (64. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-07 / 157. szám
InEdith Csokonai Attila verseskönyvéről a PÓSA ZOLTÁN_____________________________ 1981-es első kötetében a költő Balzac regényfolyamának önazonosság-kereső hőseként bolyongott a hetvenes évek imaginárius és reális Budapestjén. Mint „Rastignac a Szabadság-hegyen”. Azonos című életműnyitányában úgy csillannak föl a képzelt és valódi Magyarország, a kis és a nagy haza fényei, ahogy a kora őszi nap sugarát sokszorozza meg egy pohár badacsonyi aszú a koporsó alakú hegy alatti csöndes borozóban. Új kötetének címében régi múzsa emléke kísérti az immár középkorú poétát. Az emlékezésnek különleges ízt adnak az egykori (szegedi) bölcsész számára meghatározó irodalmi élmények Bulgakov Hontalan Ivánjától Molnár Ferenc Pál utcai fiókján át Thomas Mann titokzatos hősnőjéig, madame Chauchat-ig. Csokonai Attila fanyar, látszólag könnyen felfogható, gunyoros, öniróniától feszes epigrammáinak és pengeéles paradoxonokból építkező filozofikus költeményeinek szellemi hátországa igencsak tágas. Megtalálható itt a költő szülőfaluja, gyermekkorának foglalata, Kisbajom, az álmodozásokkal és diákcsínyekkel zsúfolt kamaszkor színtereként Kaposvár. Átérezzük a szegedi diák menza-, folyosó- és könyvtárillatú egyetemességélményét. A pasztellszíneket groteszk hatású rímek, epigrammák gazdagítják. Csokonai a kételyeken és megvilágosodásokon edzett gondolkodó őszinteségével beszéli ki mindannyiunk rettegését, akik eljutottunk a feltétel nélküli istenhithez, ám képtelenek vagyunk - hiszen emberek volnánk - kikapcsolni a félelmet az ismeretlentől, amely odaát vár reánk, amikor távoznunk kell e földről. (Csokonai Attila: In Edith. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 728 forint) Az oldalt szerkeszti: Margittai Gábor Pokolba címzett levelek Ted és Sylvia verses regénye Marna T. Attha__________________________ Akárki akármit mond, a költészettől katarzist várunk. Tudom, nem divat manapság efféle kijelentésekre vetemedni, mégis bátorkodom. Azt olvastam nemrég, a nyugati nemzetek költészete nekünk, magyaroknak túl „száraz”, racionális; míg a nyugati olvasónak a magyar költők patetikusaknak, bőbeszédűeknek tetszenek. E jelenségnek valószínűleg alkati okai vannak (a nyugati ember praktikusabb, gyakorlatiasabb szemlélete stb.). Talán ennek az alkati különbözőségnek tulajdonítható, de én nem szeretem a kortárs angol költőket. Egyetlenegy, nemrég elhunyt alkotó, Ted Hughes kivételével. Szenvedélyességével, látomásosságával egyedülálló jelenség volt hazája költészetében. Ezért is ajánlom szívesen a versszerető olvasók figyelmébe most megjelent kötetét. A Születésnapi levelek Ted Hughes és Sylvia Plath sok titkot rejtő szerelmének, tragédiába torkolló rövid házasságának megrendítő krónikája. Emlékek, álmok, rémképek kavarognak a kötetben; versről versre kísérhetjük végig Tedet és Sylviát országokon, városokon keresztül. Két költő szerelme, házassága amúgy is különleges, tele veszélyekkel, főként ha mindkét fél kiemelkedő tehetség. Az ilyen kapcsolat sosem lehet harmonikus. Kettőjük közül az egyiknek fel kell áldoznia magát a másikért. Az egyik legmegrendítőbb levél a Kutyák eszik anyátokat című. Dühödt kifakadás ez a vers a Plathmítoszon élősködők ellen, akiktől a költő meg akarta védeni félárván maradt gyermekeit. „Még az arcát is lerágták / A sírkőről, a díszt is, / Már a földet habzsolják / Mindegy, / Hadd legyen az övék” Igen, hadd legyen az övék a „sztori”. Ted Hughes tudta, az a Sylvia, akiről könyvek és filmek szólnak, nem azonos a „hallgatag asszonnyal”, akinek fájdalmas szép arca kirajzolódik a szemünk előtt ezekből a pokolba címzett levelekből. (Ted Hughes: Születésnapi levelek. Európa Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 1980 forint) Új Magyarország útikönyv ■ F. M.___________________________________________ Magyarul megjelent, angolul és németül most készül az évtizedes munkával szerkesztett új Magyarországútikönyv, amely több mint ezer oldalon, 1500 színes fényképpel illusztrálva igazítja el az országunkat megismerni kívánó hazai és külföldi utazókat. De a kötet nemcsak turisztikai kalauzként, hanem amolyan „magyarságismereti” lexikonként is próbál szolgálni. Az igazi országjárás a második részben kezdődik régiók szerint (Budapest és a Közép-Duna-vidék, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Balaton, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Alföld, Tisza-tó, Észak- Magyarország). A Tudnivalók Magyarországról fejezet tájékoztat a turisztikai szervezetekről, irodákról és gyakorlati tudnivalókról (pénzváltás, vámszabályok, határátkelőhelyek, autópálya-használat stb.). A Magyarország kincsestára című rész a világörökséget, a magyar feltalálókat és tudósokat (Nobel-díjas magyarokat), két nagy folyónkat, a Dunát és a Tiszát, valamint nemzeti parkjainkat mutatja be. Nem értjük azonban, mi a célja a Lexikon és a Hungarikumok ötletszerű összeállításnak. Az előbbi vegyes válogatás az országra jellemző fogalmakból, címszavakban, például: „kálvária, karácsony, karikás ostor, kastélyok” stb. A Hungarikum című fejezetben bikavérről, herendi, Zsolnay-porcelánról, paprikáról és Unicumról olvashatunk. A szótárak szerint viszont a hungaricum „magyar vonatkozású régi vagy újabb szellemi alkotás, könyv, nyomtatvány, történelmi vagy természetrajzi lelet”. Az olvasó az általa jól ismert tájegységre vonatkozó oldalakat lapozza fel először, így próbálja „tesztelni” a régen várt új útikönyvet. A recenzió írója is ezt tette, és itt-ott hiányérzete támadt. De a kiadó ígérete szerint bővíti az újabb kiadásokat. (Látnivalók Magyarországon. Well-Press Kiadó, Miskolc, 2001. Ára: 3990 forint) Magyar Jemzet Magazin , 2001. július 7., szombat Az ellopott jövő magyarázata Siklós László kiadatlan regénye a szocializmusból B D fi. v fi ny i István_________________________ Riasztó, félelmetes vízió Siklós László Részeg halak című regénye. Talán ezért is maradt a kézirat hosszú ideig az illetékesek fiókjában: a szerző 1983 szeptemberében kötött rá szerződést, ám csak 2001-ben kerülhetett az olvasók kezébe. Az ok egyszerű: a bűnöket a legegyszerűbb elfelejteni. Siklós azonban tesz róla, hogy ne feledjük, honnan is indultunk Európa felé. Művében boldogtalan emberek küzdenek a hétköznapokkal, fizetéstől fizetésig élve, jobb sorsot még csak nem is remélve. A történetben nemhogy negatív vagy pozitív szereplők, de még főhős sincs, hiszen a Részeg halak annak a korszaknak a dokumentuma, amely központi utasításra nélkülözte a nagy egyéniségeket. Fájdalmas szürkeség, emberi butaság és ijesztő korlátoltság adja tehát Kanyó János szakmunkás históriájának keretét. Az olvasó el sem tudja képzelni, miként lehetett akkortájt Magyarországon élni. Pedig itt élt ő is, csak talán elfordította a fejét, hogy ne vegye észre a Kanyó Janikákat, vagy ami még rosszabb: ő maga volt Kanyó János. De mivel magyarázható a napjainkban csúcspontjára ért nosztalgia a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországa iránt? A vizes sör, az MZ motorkerékpár, a házgyári panel vagy a naplóba is bekerülő kötelező brigádbuli hiányzik az embereknek? Esetleg az egysíkú, unalmas, jövőkép nélküli s így látszólag veszélytelen élet? Siklós László regénye minden kérdésre választ ad. Azoknak is, akik a boldognak hitt múltat keresik, s azoknak is, akik az ellopott jövőt kutatják a Részeg halak oldalain. (Siklós László: Részeg halak. Hét Krajcár Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 980 forint) A bátorság és helytállás bölcsességei Egy hegymászó hitvallása BJárai Judit______________________________ Forgatom a könyvet. Szép is. Benne képek Grönlandról, a Diamir-gleccserről, nepáli meredélyekről, a Takla-Makán sivatagról. Profi hegymászó profi képei a megismerni vágyott világról. Olvasom a könyvet. Jó is. Lapjain egy világhírű alpinista kalandjai elevenednek meg. Kudarcokról, barátságokról, teveitatásról, sátorverésről, oxigénpalackokról. Profi hegymászó profi történetei a megismerni vágyott világról. Reinhold Messner könyve, ahogy mondani szokták, igazi csemege. A hírneves olasz hegymászó ugyanis nem csak igaz történeteket idéz fel. Bár ez sem kevés: e dél-tiroli férfi, magas hegyek megmászója, sarkvidékek jégvilágának ismerője szinte emberfeletti teljesítményeket, kacifántos meséket elevenít fel. Magukkal ragadó, tanulságos történeteket. Bejárjuk Messnerrel az Andokot, a Himaláját, a kínai sivatagot, Pakisztán rejtelmes csúcsait. Tájak, országok, emberek, életmódok válnak ismerőssé, s tán kerülnek is közel hozzánk. Lenyűgöző élmény. Mégsem „csak” ezért érdemes elolvasni e különös szerző különös elbeszéléseit. E történetek legfőbb tanulsága sem elhanyagolható: hogy nem a hegyeket kell föltárnunk, hanem az embert. Hogy nincs két egyforma út, s mindenkinek a számára helyes utat kell járnia. Hogy csak akkor várhatom el, hogy mások elviseljenek, ha önmagamat el tudom viselni. És hogy ha a cél elérése után a babérjainkon ülünk, akkor nincs fejlődés. Közhelyek? Igen, részben. De nincs-e mély valóság- és igazságtartalmuk a közhelyeknek? A könyvnek ez az egyik legnagyobb érdeme: a helytállás és a bátorság történetein túli, belőlük eredő bölcsességek megfogalmazása. (Reinhold Messner: Egy hegymászó hitvallása. PolgART Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 4500 forint) Fókusz Könyváruház Ismeretterjesztő sikerlista 1. Szécsi Katalin: Palika - Greger-Delacroix Kiadó 2. Darvas Iván: Lábjegyzetek - Európa Könyvkiadó 3. Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség, 1. - Európa Könyvkiadó 4. Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség, 2. - Európa Könyvkiadó 5. Klösz György - Lugosi Lugo László: Budapest, 1900-2000 - Vince Kiadó 6. Látnivalók Magyarországon. Vendégváró útikönyvek - Well-Press 7. Gray, John: A férfiak a Marsról jöttek, a nők a Vénuszról - Trivium Kiadó 8. Hankiss Elemér: Az emberi kaland - Helikon Kiadó 9. Magyar nagylexikon, XII. kötet - Magyar Nagylexikon Kiadó 10. Sütő András - Cenner Mihály - Gervai András - Bóta Gábor: Sinkovits - Hangalibri Kiadó 1390 Ft 2500 Ft 2500 Ft 2500 Ft 1995 Ft 3990 Ft 1890 Ft 1580 Ft 8400 Ft 2998 Ft