Magyar Nemzet, 2001. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-14 / 189. szám
Csarodai szemlén a kormány M Br.Ázsovics__________________ Ma a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csarodán tartja kihelyezett ülését a kormány. A Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodájának tájékoztatása szerint a kabinet az árvíz sújtotta szatmár-beregi települések újjáépítésének finanszírozásáról, valamint az ezzel kapcsolatos vízügyi és közúti helyreállítás feladatairól tárgyal. A sajtóirodán megtudtuk azt is: a kormánytagok már tegnap este megérkeztek Nyíregyházára, majd egyénileg felkeresték a településeket és tájékozódtak az újjáépítésről. Ismeretes: márciusban a tarpai gát átszakadása miatt 14 települést elöntött a víz, 943 ház tönkrement és 1776 lakás megrongálódott. A helyreállítás május óta folyamatosan zajlik. Szabolcs-Szatmár-Beregben egyébként már 1991 májusában is tartottak kihelyezett kormányülést. Akkor az Antall-kormány a megye felzárkóztatásáról tárgyalt. Bizottság tárgyalja a MiG-ügyet Jövő héten várhatóan összeül a parlament nemzetbiztonsági bizottsága a MiG-29-es vadászgépek körül felvetődő korrupciógyanús hírek tisztázásáért. Keleti György, a testület MSZP-s elnöke lehetségesnek tartja, hogy később Szabó János honvédelmi miniszter, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói is megjelenjenek a bizottság előtt. Szabó ugyanakkor leszögezte: a felügyelete alatt álló katonai nemzetbiztonsági szolgálatoktól semmiféle jelzés nem érkezett korrupciós cselekményekről. Munkatársainktól Tudja a dolgát a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) vezetése, s nekem nem adtak jelzést olyan állítólagos korrupciós ügyről, amely egyes sajtóorgánumokban megjelent - reagált Szabó János lapunk azon kérdésére, hogy beszámoltatja-e a felügyelete alatt álló két katonai nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját a MiG-29-es vadászgépek felújítása körül kirobbant korrupciógyanús hírekről. A honvédelmi miniszter úgy vélekedett: „nem lehet semmilyen ügyről beszélni, mivel ügy nem létezik”. Elmondta: ilyen esetben a KBH először őt, majd a kormányt tájékoztatná. Várhatóan jövő héten kedden vagy szerdán ül össze a parlament nemzetbiztonsági bizottsága az ügy tisztázásáért - tájékoztatta lapunkat Keleti György, a testület MSZP-s elnöke. Demeter Ervin nemzetbiztonsági minisztertől - vagy az őt helyettesítő államtitkártól azt szeretnénk megtudni, hogy a szolgálatok rendelkeznek-e olyan információkkal, amelyekről a Stop! című internetes újság beszámolt, vagyis van-e tudomásuk arról, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) egyik legmagasabb beosztásban lévő munkatársa kenőpénzt fogadott el. Ezekre az információkra ugyanis Keleti szerint Simicskó István, nemzetbiztonsági államtitkár nem adott egyértelmű választ. Keleti közölte: lehetséges, hogy a jövőben a honvédelmi miniszter, illetve a két katonai nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója is meghívót kap a testület ülésére. Úgy tudjuk, jelenleg sem a KBH, sem a Katonai Felderítő Hivatal (KFH) nem foglalkozik a sajtóban megjelent információkkal. A vadászgépek modernizációjával kapcsolatos feltételezett visszaélések ügyében múlt héten feljelentést juttatott el egy magánszemély a Legfőbb Ügyészséghez. Homoki János, a honvédelmi tárca politikai államtitkára pedig, akiről több orgánum sejtette, hogy ötvenmilliós kenőpénzt fogadott el, helyreigazítási és kártérítési pereket kíván indítani az őt ért vádak miatt. Korábban már beszámoltunk arról az értesülésünkről, hogy a MiG-29-esek modernizáziójával kapcsolatban Homoki János nem kapott kenőpénzt. A Magyar Nemzet ellenben úgy tudja, hogy a tárca egy másik illetékese összesen 45 millió forintot fogadott el - 15 milliós részletekben - három olyan személytől, akik szorosan kötődnek az FKGP vezetéséhez. Egyikük neve már eddig is többször felbukkant az agrárcégek ügyében folytatott rendőrségi nyomozásokban, míg másikuk korábban a MiG-ek tervezett - azóta egyértelműen meghiúsult - modernizációja apropóján többször megbeszélést folytatott a Horn-kormány ipari miniszterével, Fazakas Szabolccsal, a német DaimlerChrysler magyarországi képviseletének vezetőjével. Ismert: a cég résztulajdonosa a modernizációs munkálatok elvégzéséért végsőkig küzdő német-orosz konzorciumnak, a MAPS-nak. Fazakas lobbizása mellé egyébként szinte az MSZP teljes vezérkara felsorakozott, beleértve Medgyessy Pétert, a szocialisták kormányfőjelöltjét is. MSZP-s pártlap a Tábort______________________ A Munkáspárt és a MIÉP után az MSZP is beindítja saját országos pártlapját. A szocialista pártszervezetek által terjesztett, ingyenes periodika címe Honlap, első száma augusztus 20-án jelenik meg. Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke közölte: várhatóan egy-két havonta adják majd ki az újságot. A Napi Gazdaság híradása szerint a kiadó a Reform című hetilap egykori alapítója, Huppán Béla cége, a MédiaPol Kft. A lapkiadásban finanszírozóként vesz részt az ellenzéki párt. A Honlap főszerkesztője Huppánné Deák Katalin - aki egyben az MSZP fővárosi újságját, a Budapesti Lapot is irányítja -, s az állandó szerzők között van Bodor Pál Kertész Ákos, Avar János, Hegyi Gyula és Föld S. Péter. A 16 oldalon, színes fedőlappal, 25 ezer példányban megjelenő első lapszám előállításának költsége gyakorlatilag megegyezik a nyomdaköltséggel, mivel a munkatársak az ügy érdekében és nem pénzért vállalják a munkát - fogalmazott a főszerkesztő, aki azt azonban nem tudta megmondani, hogy mennyiért is dolgozik számukra a Szikra Nyomda. ~~ 2oo ^!2,és krM Bdföld Alagyai" VitoTB Kútba esett a rendkívüli ülés Az FKGP-frakció tizennégy tagja hallgatott Torgyán Józsefre Folytatás az 1. oldalról • Nem örülünk annak, hogy az idei nyáron ugyanaz az izgága politizálás folytatódik, mint amit a magyar polgárok már eddig is láthattak a szocialista párttól: építés helyett rombolás, az országot előre vivő hiteles, kritikus javaslatok helyett vég nélküli botránypolitizálás - mondta napirend előtti felszólalásában Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője. A politikus szemtelen hazugságnak nevezte azt a szocialista véleményt, miszerint a Munka Törvénykönyvének módosításával a kormány elvette az emberektől a szabad szombatot. Megjegyezte: a törvény hatályba lépése óta mintegy féltucat szombat telt el, és az emberek nem éreztek változást. Szájer kitért arra is, hogy az MSZP kétkamarás, kisebb létszámú parlamentről szóló javaslatáról szintén kiderült: az csak választási fogás. Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda frakcióvezető a biológiai és a szellemi környezetszennyezésről szólt napirend előtti felszólalásában. Szellemi környezetszennyezésnek nevezte azt, amikor „szöges ellentétben vannak a szavak és a tettek, amikor a nagy világutazó, chilei cseresznyeexportőr azt skandáltatja, hogy bolsik haza, majd összeáll velük a szavazatok szintjén, egyelőre”. Szentgyörgyvölgyi felhívta a figyelmet arra: a volt agrárminiszter most a dupláját ígéri annak, aminek korábban a felét sem teljesítette, amikor erre módja lett volna. - A szellemi környezetszennyezés legalább olyan veszélyes, mint a biológiai, ezért a környezetszennyezés ellen minden szükséges intézkedést meg kell tennünk, mégpedig haladéktalanul - fogalmazott. Pető Iván (SZDSZ) frakcióvezető-helyettes felidézte, hogy a Bánk bán című film elkészítése kapcsán nyilvánosságra került egy olyan irat, amely tanúsága szerint a költségek 15 százalékát Fidesz közeli cégeken keresztül „kisíbolják”. - Ha igaz a gyanú, hogy a Fidesz a Bánk bán-modellt alkalmazta a Postabank túlkonszolidálásánál, és az autópálya-építésnél is működik a 15 százalékos részesedés, akkor vannak, akik milliárdokhoz jutottak jogtalanul - tette hozzá. A politikus kifejtette: minden nyugat-európai országban parlamenti ügy lenne abból, ha kiderülne, a kormány bármely tagjának közvetlen családtagja állami vállalatok beszállítója. Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára válaszában párhuzamot vont a Dunaferr-ügy és az ötvenes évek koncepciós perei között. Az ellenzéki felszólalás kapcsán kijelentette: ki mint él, úgy ítél. Varga István (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendkívüli ülés összehívásához rendkívüli indok kell. A szociálliberális agytröszt nem pihen a nyári szünetben sem. Medgyessy Péter MSZP-s miniszterelnök-jelölt tanácsadói csapata naponta ontja „a népet boldogító” ötleteket és ígéreteket, amelyek nagy részét, az előző parlamenti ciklus tapasztalatai alapján már nem sokan veszik komolyan - fogalmazott a kormánypárti képviselő. Varga István szerint az ellenzéknek bizalmatlansági indítványt kellene benyújtania, ha nincs megelégedve a kormányfővel. Az MDF-es politikus kitért arra, hogy Kovács László, az MSZP elnöke határozottan elutasította az észak-erdélyi autópálya ötletét, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök javasolt román kollégájának. E kezdeményezés jelentőségét nem kell magyarázni annak, aki a legkisebb együttérzéssel is viseltetik az ország határain túl élő nemzetrészek iránt - vélekedett Varga, majd hozzátette: Kovács László képtelen nemzetben gondolkodni. Válaszában Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette: az észak-erdélyi autópálya gondolatát a polgári kormány évek óta napirenden tartja. - Magyarország számára nemcsak az anyaország, hanem az egész térség építése prioritást élvez - fogalmazott a politikus, aki megemlítette, hogy a román miniszterelnök válasza pozitív volt a magyar kormányfő felvetéseire. Kovács László (MSZP) arról szólt: a parlamenti demokrácia megvalósulásához elengedhetetlen a kormányzat parlamenti ellenőrzése, a rendszeres és gyakori ülésezés, hogy a választók millióit képviselő ellenzék is befolyásolhassa a döntéseket, és szóvá tudja tenni, ha a kormány átlépi a törvényesség és az alkotmányosság határait. Az MSZP elnöke úgy vélte, takargatni való visszaélésre, törvénysértésre utal, ha egy kormány - visszaélve parlamenti többségével - megakadályozza a gyanús ügyek parlamenti kivizsgálását. Áder János, a rendkívüli ülés berekesztését követően bejelentette: az Országgyűlés őszi rendes ülését szeptember 3-ára hívta össze. Vezércikk a 7. oldalon : A szocialistáknak és a szabad demokratáknak csak az Országgyűlés főlépcsőjén sikerült létrehozniuk .rész-vizsgálóbizottságokat* fotó beliczay László „RÉSZPARLAMENT" A FŐLÉPCSŐN. Az MSZP- és az SZDSZ-frakció „részparlamenti ülést” tartott az Országház főlépcsőjén, és „rész-vizsgálóbizottságokat” hoztak létre azt követően, hogy határozatképtelenség miatt az Országgyűlés nem fogadta el az eredetileg a két párt által javasolt napirendet. A megmozduláson a parlamenti ülésen megjelent szocialista és szabad demokrata képviselők mintegy fele vett részt. A miniszterelnök felelősségét firtató vizsgálóbizottság elnöke Keller László (MSZP), a másik testület elnöke Bauer Tamás (SZDSZ) lett. A Kóródi Mária, a „részparlamenti” ülés SZDSZ-es elnöke által vezetett tanácskozáson Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő „interpellált” is a kormányfőhöz az Orbán-bányák ügyében. Keller László MSZP-s frakcióvezető-helyettes a „részbizottságok” létrehozása előtt utalt arra: az előzetesben lévő Szabadi Béla volt agrárminisztériumi államtitkár csaknem három évig folytathatott olyan tevékenységet, amely büntetőeljárás alapjául szolgált. Idézte Orbán Viktor egyik korábbi, 1998-as beszédét, amelyben a kormányfő rögzítette: a miniszterelnök felel a kormány egészéért. Bauer Tamás azt firtatta, hogy amikor Orbán Viktor „megtámadta a Dunaferr korábbi vezetését, tudta-e, hogy édesapja évek óta próbál megrendelést szerezni a Dunaferrnél?”. A rendezvényen Mécs Imre szabad demokrata képviselő szólni kívánt, ám ebben SZDSZ-es képviselőtársai megakadályozták.