Magyar Nemzet, 2001. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-04 / 181. szám

Jogot sértett Székely feljelentője? Megszüntették a nyomozást a Székely Zoltán volt kisgazda kép­viselőt „lépre csaló” Bálla Dániel szigetszentmiklósi vállalkozó ügyében. Bálla cége több ezer tonna veszélyes hulladékot rakott le jogtalanul, ám a rendőrség szakértője szerint az nem alkal­mas a környezet veszélyeztetésére.­ ­ HIU­H—Vll.I ÁNYT___________________ S­zékely Zoltán, a­ vesztegetés gyanúja miatt előzetes letartóz­tatásban lévő képviselő tett feljelen­tést a környezetszennyezési ügy­ben. Futó Barnabástól, a képviselő ügyvédjétől­­megtudtuk: a meg­szüntető határozat szerint a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság meg­állapította, hogy Balla Dániel cégé­nek megbízásából jogellenesen szállítottak veszélyes hulladéknak számító aszfalttörmeléket a Rácke­­vei-Dunától alig száz méterre, egy elhagyott szennyvíztisztító üzem területére. A rendőrség szakértője mégis azt állapította meg, hogy az összesen öt-hatezer tonnányi ille­gálisan lerakott hulladék nem ve­szélyezteti a környezetet. A nyomo­zás során környékbeli lakókat is meghallgattak, akik igazolták, hogy a Csepel-szigeten csatornázási be­ruházást végző vállalkozó vitette a veszélyes törmeléket a területre.­­ A büntetőjogi felelősség megállapításához a hulladék jog­ellenes elhelyezésén túl valóban bizonyítani kell a környezetszeny­­nyezés megtörténtét is. Állam­­igazgatási és polgári jogi úton ettől függetlenül történhet felelősségre vonás - értékelte a döntést Bárándy György ügyvéd. Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem környezetjogi tanszéké­nek vezetője, egyetértve kollégájá­val ezt úgy egészítette ki: formáli­san ugyan jogszerűen járt el a ha­tóság, ám rendkívül szűken értel­mezte a büntető törvénykönyv rendelkezéseit. Kérdéses az is, hogy kellően megalapozott volt-e a szakértő jelentése. A büntetőel­járás folytatásától függetlenül vizsgálódhat a környezevédelmi felügyelőség is, amely bírságot szabhat ki, vagy a hulladék elszál­lítására kötelezheti a vállalkozást. Lapunk hamarosan tényfeltáró cikket közöl a Balla-ügyről. 2001. augusztus 4., szombat ürítőid • Magyar Nemzet . Torgyán-ügy: nincs nyomozás Ismét ellentmondás a párt és a frakció között az FKGP-ben Sem nyomozás, sem nyomozás-előkészítés nem folyik Torgyán Jó­zsef, az FKGP elnöke ellen - közölték a rendőrség és az ügyészség illetékesei azzal kapcsolatban, hogy a pártelnök korábban saját előzetes letartóztatásáról beszélt. A frakció megszavazná Torgyán József mentelmi jogának felfüggesztését - ezt Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető közölte, aki a rendkívüli parlamenti üléssel kapcsolatban a demokrácia lábbal tiprásának nevezte, hogy a párt elnöksége az ülés támogatására kötelezi a képviselőket. ■ Blázsovics—Szenvedi__________ H­a az ügyészség kéri Torgyán József mentelmi jogának fel­függesztését, akkor a frakció azt megszavazza. Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető az RTL Klub Híradójának úgy fogalmazott: ha a legfőbb ügyész közbűncselekmény alapos gyanúja miatt kéri ki, akkor nehezen tudom elképzelni, hogy bárki is, aki kisgazda szellemiségé­nek érzi magát, ezt a kiadást megta­gadná. Mint arról lapunkban be­számoltunk, Torgyán József az FKGP elnökségének csütörtöki ülé­sén felvetette annak lehetőségét, hogy az FVM ügyei miatt őt is elő­zetes letartóztatásba helyezik. Túri András, a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal osz­tályvezető ügyésze Szabadi Béla ki­hallgatásával kapcsolatban lapunk­nak elmondta: jelenleg semmilyen eljárási pozícióban nem ügyfele az nyomozó szervnek Torgyán József. Garamvölgyi László, az ORFK szó­vivője a Concordia-nyomozásról szólva úgy nyilatkozott: nem me­rült fel Korompai Nicolette és társai kihallgatásán Torgyán József neve, illetve felelőssége az általuk vizsgált agrárügyekkel kapcsolatban. A pártelnök által kilátásba helyezett előzetes letartóztatással kapcsolat­ban Szentgyörgyvölgyi Péter azt mondta: amennyiben ezt olyan elő­jellel tette, hogy az országban vala­kit minden valós ok nélkül letartóz­tathatnak, az képtelenség, Magyar­­ország jogállam, tehát ha valakivel szemben eljárást kezdeményeznek, akkor fennáll az alapos gyanú. Ért­hetetlennek nevezte azt is, hogy Torgyán József - az előzetes letar­tóztatás esetére - utódául Gyimót­­hy Gézát jelölte ki. A frakcióvezető szerint egy demokratikus államban elképzelhetetlen, hogy valaki, mint egy „király” kijelölje utódját. Ugyanakkor az természetes - tette hozzá -, hogy Gyimóthy Géza főtit­kárként helyettesíti az elnököt an­nak akadályoztatása esetén.­­ Szentgyörgyvölgyi Péter szerint a kisgazda egység egyetlen akadá­lya Torgyán József személye és po­litikája. Utalt rá: ha a pártelnöki te­vékenységet Gyimóthy Géza venné át, akkor esetleg megkezdődhetné­nek olyan jellegű tárgyalások, ame­lyek a párt egységét szolgálnák. - Meg nem történt dolgokról előre nem nyilatkozom - így kom­mentálta az MTI-nek Gyimóthy Géza a frakcióvezető felvetését. Ugyanakkor hangsúlyozta: az egy­ség híve, szeretné, ha megszűnné­nek a személyeskedések, és a képvi­selők szakmai munkára koncent­rálnának. Az FKGP frakcióvezetője az MSZP és az SZDSZ által kezde­ményezett rendkívüli ülésről szólva ismételten megerősítette: a képvi­selőcsoport nem támogatja sem az ülés összehívását, sem pedig a visgálóbizottságok felállítását. Ki­fejtette: szabálytalan volt az FKGP csütörtöki elnökségi ülése, mert ar­ra - a pártalkotmánnyal ellentét­ben - nem hívtak meg minden frakciótagot, így a frakcióvezetőt sem. - Szabálytani ülésen nem hoz­ható szabályos határozat - jelentet­te ki. Ismert, az FKGP elnöksége úgy határozott: támogatja a rendkí­vüli ülést és felszólította a képvise­lőket is. A frakcióvezető szerint a „demokrácia lábbal tiprása”, hogy a képviselőket erre utasítják. SZÓCSATA FRADI-ÜGYBEN. Megdöbbenését fejezi ki az FKGP Csurka Ist­vánnak, a MIÉP elnökének az FTC privatizációja kapcsán el­hangzott „vagdalkozásai” miatt, amelyeknek célja, hogy a közfi­gyelmet eltereljék a MIÉP szalonképtelenné válásának vissza­fordíthatatlanságáról - tartalmazza az FKGP sajtóirodájának tegnapi közleménye. A közleménnyel a MIÉP nem kíván érdem­ben foglalkozni - reagált Győri Béla, a párt szóvivője. (MTI) Egy éve lépett hivatalba az államfő Mádl Ferenc nem érzi szűknek az alkotmányos kereteket A beiktatása óta eltelt egy év­ben Mádl Ferenc köztársasági elnök három alkalommal for­dult az Alkotmánybírósághoz, egy esetben megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a már elfogadott törvényt. Szá­mos hatpárti egyeztetést kez­deményezett egyebek mellett az ombudsmanjelöléssel és a státustörvénnyel kapcsolat­ban, de államfői tevékenységé­nek fontos részét képezik a je­lentősebb társadalmi problé­mákat érintő beszédei. Munkatársunktól._____________ * É­ppen ma egy éve iktatták be hi­vatalába Mádl Ferencet, akit a parlament 2000 júniusában válasz­tott meg köztársasági elnökké. Az új államfő az elmúlt egy évben há­rom alkalommal kért előzetes nor­makontrollt a parlament által már elfogadott, a köztársasági elnök elé kihirdetésre előterjesztett törvé­nyekről. Először tavaly szeptem­berben fordult az Alkotmánybíró­sághoz a szervezett bűnözés elleni törvénynek a türelmi zónák kijelö­lésére vonatkozó rendelkezései mi­att. Úgy ítélte meg: a módosítás al­kotmányossági aggályokat vet fel. Ismeretes, a maffiatörvény ezen módosításának lényege az volt, hogy amennyiben hat hónap letelte után az önkormányzat a közigazga­tási hivatal vezetőjének 30 napos határidőt adó felszólításának elle­nére sem tesz eleget e kötelezettsé­gének, akkor a türelmi zónát öt év­re a belügyminiszter jelölné ki. A taláros testület idén januári határo­zatában kimondta: a rendelkezés alkotmányellenes. Következő alkalommal - tavaly decemberben - a fogva tartottak sajtó útján történő nyilatkozattételi jogával kapcsolatos jogszabály elő­zetes normakontrollját kérte az Ab­­től. Idén júniusban pedig a lex Répássy néven ismertté vált jogsza­bály miatt fordult a grémiumhoz. (A törvényjavaslat előterjesztői ma­guk is kérték, hogy az államfő for­duljon az Alkotmánybírósághoz.) Közismert, a májusban elfogadott jogszabály - a Ptk. módosításával - a sajtóban a válaszadás lehetőségét teremtené meg. Az államfő szerint ez a rendelkezés a személyhez fűző­dő jogok védelme érdekében korlá­tozza a sajtószabadságot, azon be­lül is a szerkesztés szabadságát. Al­kotmányellenesnek találta továbbá azt is, hogy a törvény úgy írja elő a személyhez fűződő jogok megsérté­se esetén fizetendő, közérdekű cél­ra fordítható bírság kivetését, hogy nem határozza meg annak legma­gasabb mértékét. Egy alkalommal, idén június­ban megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a pénzügyi törvény­­csomagot. Ismeretes, a jogszabály­ba - az Országgyűlés hivatalának mulasztása miatt - hiba került. Mádl Ferenc beiktatása óta több alkalommal kezdeményezett hat­párti tárgyalásokat. Az első egyez­tetésre tavaly szeptemberben, a parlamenti ülésszak kezdetén ke­rült sor. A tanácskozás napirendjén az EU-csatlakozás aktuális kérdé­sei, a parlament őszi ülésszakának legfontosabb feladatai és aktuális belpolitikai témák szerepeltek. Mádl Ferenc a megbeszélésen kö­zös célként fogalmazta meg az elté­rő gondolkodású, de felelős politi­kai erők közötti kulturált, egymás gondolataira figyelő, azokat tiszte­letben tartó rendszeres párbeszéd létrejöttét. Hangsúlyozta azt is: bár érzékelte a felvetett problémák sú­lyát és a politikai erők közötti né­zetkülönbségeket, államfőként csak a demokratikus rend súlyos válsága esetén avatkozik be a pár­tok közötti vitákba. Ehhez az elvhez következetesen tartja magát, bár - elsősorban az ellenzék részéről - több alkalommal gyakoroltak rá nyomást, hogy foglaljon állást napi belpolitikai ügyekben. Tavaly no­vemberben az ombudsman-he­­lyettes személyével kapcsolatban kezdeményezett hatpárti egyezte­tést az államfő, ám a pártok között ekkor sem alakult ki konszenzus. Idén tavasszal az ombudsman­­jelölés volt a témája a hatpárti egyeztetéseknek, de többszöri meg­beszélés után sem alakult ki egyet­értés a pártok között, így az államfő­­ júnus közepén - maga jelölt ombudsmanokat: az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Lenkovics Barnabást, az állampol­gári jogok országgyűlési biztosa ál­talános helyettesének Takács Al­bertet, adatvédelmi biztosnak Maczonkai Mihályt, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyű­lési biztosának pedig Kaltenbach Jenőt jelölte. A négy jelöltből a par­lament hármat támogatott, Ma­czonkai Mihály - az ellenzék eluta­sítása miatt - nem kapta meg a szükséges kétharmados támoga­tást. Az államfő - a törvényben elő­írt kötelezettségének megfelelően - a sikertelen szavazást követő 30 na­pon belül, július közepén új adatvé­delmi biztost jelölt Berki Ádám ügyvéd személyében. Berki Ádám­­ról ősszel dönt a parlament. Mádl Ferenc - elődjével, Göncz Árpáddal ellentétben - jelezte, megfelelőnek tartja az alkotmány­ban rögzített államfői jogkört. Fon­tosnak tartja, hogy időnként nyil­vánosan kifejtse véleményét a je­lentősebb társadalmi kérdésekről, így beszédeiben részletesen foglal­kozott például a cigányság helyze­tével vagy a szociális problémákkal. ■ Fontosnak tartja, hogy kifejtse véleményét a jelentősebb társadalmi kérdésekről fotó: Kenczay lászló Visszautasított MSZP-s vádak A szocialisták szerint egyre világosabban lerajzódik Orbán Viktor miniszterelnök felelőssége a Szabadi-ügyben. A Fidesz visszauta­sítja, minden alapot nélkülözőnek tartja a kijelentéseket. ■ Pásztor_______________________ A miniszterlenök felelősségét fir­tató vizsgálóbizottsági munka előkészítésével foglalkozó munka­­csoport elfogadhatatlannak tartja azokat a válaszokat, amelyeket a hét elején kapott Keller László frak­cióvezető-helyettes és Tóth András képviselő írásbeli választ igénylő kérdéseikre. Szabadi Béla olyan szabálytalanságok elkövetésének alapos gyanúja miatt van előzetes letartóztatásban, amelyek jelenléte 1998 óta folyamatosan érzékelhető volt a minisztérium körül - hívta fel a figyelmet Keller László. Keller szerint a válaszokból valószínűsít­hető, hogy Orbán Viktor korábban már többször szándékozott eljárást indítani az államtitkár ellen, de ezt Torgyán József, az akkori miniszter kérésére egyik alkalommal sem tet­te meg. A szocialisták szerint éppen ezért „egyre világosabban kirajzó­­dik a miniszterelnök felelőssége az előzetesben lévő politikai államtit­kár végett”. Az MSZP úgy ítéli meg: Orbán Viktor számára saját minisz­terelnöki felelőssége sem világos. A Fidesz visszautasítja, minden alapot nélkülözőnek, de hangulat­­keltésre alkalmas rágalmazásnak nevzete az MSZP kijelentéseit. Mát­rai Márta, a Fidesz frakcióigazgató­ja elmondta: a konkrét ügyben már csak azért sem lehet a miniszterel­nök jogi felelősségét megállapítani, mert a koalíciós szerződés értelmé­ben a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium kisgazda irá­nyítás alatt állt, és elsősorban a mi­niszternek volt módja intézkedni, ha valamilyen hiányosságot észlelt. Hozzátette: tudomása szerint Tor­gyán József a legteljesebb mérték­ben meg volt elégedve államtitkárá­nak munkájával. Arra is felhívta a figyelmet: minden állampolgárnak, így az MSZP és az SZDSZ képviselő­inek is kötelessége, hogy a tudomá­sára jutott bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tegyen. Emlékez­tetett: a KEHI vizsgálatai nyomán a kormány minden esetben megtette a szükséges intézkedéseket. Bírósági mérleg ■ MTI________________________ T­íz éve nem volt ilyen kevés ügy folyamatban a bíróságokon: az Országos Igazságszolgáltatási Ta­nács (OIT) 1997. decemberi felállí­tása óta húsz százalékkal, tavaly óta pedig tíz százalékkal csökkent az akták száma, és jelenleg 161 ezret tartunk nyilván - közölte Zanathy János, az OIT hivatalának vezetője a bíróságok idei első félévi teljesítmé­nyét ismertetve. Elmondta: mindez a bírák munkabírásán túl az igazga­tási intézkedéseknek is köszönhető. Ezek között említette a két éven tú­li ügyek folyamatos figyelemmel kí­sérését, a tárgyalási napok számá­nak előírását, illetve a kötelező bírói adatszolgáltatást. A hivatalvezető megjegyezte: az egy éven túli ügyek aránya az év első felében tíz száza­lékkal csökkent, ugyanakkor nőtt a két, illetve három éven túliaké. A két éven túl húzódó eljárások szá­ma meghaladja a 14 ezret. ■ A Bírósági Közlöny legutóbbi szá­mában megjelentek a Legfelsőbb Bíróság négy vezetői posztjára: az elnökhelyettesi, illetve a polgári, a büntető és a közigazgatási kollégi­um vezetői tisztségére kiírt pályáza­tok. Az elnökhelyettesi posztra szeptember 30-ig pályázhat az a ha­tározatlan időre kinevezett bíró, akinek legalább tízéves bírói gya­korlata van. A polgári, büntető és közigazgatás kollégiumok vezetésé­re október 31-ig lehet jelentkezni.

Next