Magyar Nemzet, 2001. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-04 / 181. szám
Jogot sértett Székely feljelentője? Megszüntették a nyomozást a Székely Zoltán volt kisgazda képviselőt „lépre csaló” Bálla Dániel szigetszentmiklósi vállalkozó ügyében. Bálla cége több ezer tonna veszélyes hulladékot rakott le jogtalanul, ám a rendőrség szakértője szerint az nem alkalmas a környezet veszélyeztetésére. HIUH—Vll.I ÁNYT___________________ Székely Zoltán, a vesztegetés gyanúja miatt előzetes letartóztatásban lévő képviselő tett feljelentést a környezetszennyezési ügyben. Futó Barnabástól, a képviselő ügyvédjétőlmegtudtuk: a megszüntető határozat szerint a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság megállapította, hogy Balla Dániel cégének megbízásából jogellenesen szállítottak veszélyes hulladéknak számító aszfalttörmeléket a Ráckevei-Dunától alig száz méterre, egy elhagyott szennyvíztisztító üzem területére. A rendőrség szakértője mégis azt állapította meg, hogy az összesen öt-hatezer tonnányi illegálisan lerakott hulladék nem veszélyezteti a környezetet. A nyomozás során környékbeli lakókat is meghallgattak, akik igazolták, hogy a Csepel-szigeten csatornázási beruházást végző vállalkozó vitette a veszélyes törmeléket a területre. A büntetőjogi felelősség megállapításához a hulladék jogellenes elhelyezésén túl valóban bizonyítani kell a környezetszenynyezés megtörténtét is. Államigazgatási és polgári jogi úton ettől függetlenül történhet felelősségre vonás - értékelte a döntést Bárándy György ügyvéd. Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem környezetjogi tanszékének vezetője, egyetértve kollégájával ezt úgy egészítette ki: formálisan ugyan jogszerűen járt el a hatóság, ám rendkívül szűken értelmezte a büntető törvénykönyv rendelkezéseit. Kérdéses az is, hogy kellően megalapozott volt-e a szakértő jelentése. A büntetőeljárás folytatásától függetlenül vizsgálódhat a környezevédelmi felügyelőség is, amely bírságot szabhat ki, vagy a hulladék elszállítására kötelezheti a vállalkozást. Lapunk hamarosan tényfeltáró cikket közöl a Balla-ügyről. 2001. augusztus 4., szombat ürítőid • Magyar Nemzet . Torgyán-ügy: nincs nyomozás Ismét ellentmondás a párt és a frakció között az FKGP-ben Sem nyomozás, sem nyomozás-előkészítés nem folyik Torgyán József, az FKGP elnöke ellen - közölték a rendőrség és az ügyészség illetékesei azzal kapcsolatban, hogy a pártelnök korábban saját előzetes letartóztatásáról beszélt. A frakció megszavazná Torgyán József mentelmi jogának felfüggesztését - ezt Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető közölte, aki a rendkívüli parlamenti üléssel kapcsolatban a demokrácia lábbal tiprásának nevezte, hogy a párt elnöksége az ülés támogatására kötelezi a képviselőket. ■ Blázsovics—Szenvedi__________ Ha az ügyészség kéri Torgyán József mentelmi jogának felfüggesztését, akkor a frakció azt megszavazza. Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető az RTL Klub Híradójának úgy fogalmazott: ha a legfőbb ügyész közbűncselekmény alapos gyanúja miatt kéri ki, akkor nehezen tudom elképzelni, hogy bárki is, aki kisgazda szellemiségének érzi magát, ezt a kiadást megtagadná. Mint arról lapunkban beszámoltunk, Torgyán József az FKGP elnökségének csütörtöki ülésén felvetette annak lehetőségét, hogy az FVM ügyei miatt őt is előzetes letartóztatásba helyezik. Túri András, a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal osztályvezető ügyésze Szabadi Béla kihallgatásával kapcsolatban lapunknak elmondta: jelenleg semmilyen eljárási pozícióban nem ügyfele az nyomozó szervnek Torgyán József. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője a Concordia-nyomozásról szólva úgy nyilatkozott: nem merült fel Korompai Nicolette és társai kihallgatásán Torgyán József neve, illetve felelőssége az általuk vizsgált agrárügyekkel kapcsolatban. A pártelnök által kilátásba helyezett előzetes letartóztatással kapcsolatban Szentgyörgyvölgyi Péter azt mondta: amennyiben ezt olyan előjellel tette, hogy az országban valakit minden valós ok nélkül letartóztathatnak, az képtelenség, Magyarország jogállam, tehát ha valakivel szemben eljárást kezdeményeznek, akkor fennáll az alapos gyanú. Érthetetlennek nevezte azt is, hogy Torgyán József - az előzetes letartóztatás esetére - utódául Gyimóthy Gézát jelölte ki. A frakcióvezető szerint egy demokratikus államban elképzelhetetlen, hogy valaki, mint egy „király” kijelölje utódját. Ugyanakkor az természetes - tette hozzá -, hogy Gyimóthy Géza főtitkárként helyettesíti az elnököt annak akadályoztatása esetén. Szentgyörgyvölgyi Péter szerint a kisgazda egység egyetlen akadálya Torgyán József személye és politikája. Utalt rá: ha a pártelnöki tevékenységet Gyimóthy Géza venné át, akkor esetleg megkezdődhetnének olyan jellegű tárgyalások, amelyek a párt egységét szolgálnák. - Meg nem történt dolgokról előre nem nyilatkozom - így kommentálta az MTI-nek Gyimóthy Géza a frakcióvezető felvetését. Ugyanakkor hangsúlyozta: az egység híve, szeretné, ha megszűnnének a személyeskedések, és a képviselők szakmai munkára koncentrálnának. Az FKGP frakcióvezetője az MSZP és az SZDSZ által kezdeményezett rendkívüli ülésről szólva ismételten megerősítette: a képviselőcsoport nem támogatja sem az ülés összehívását, sem pedig a visgálóbizottságok felállítását. Kifejtette: szabálytalan volt az FKGP csütörtöki elnökségi ülése, mert arra - a pártalkotmánnyal ellentétben - nem hívtak meg minden frakciótagot, így a frakcióvezetőt sem. - Szabálytani ülésen nem hozható szabályos határozat - jelentette ki. Ismert, az FKGP elnöksége úgy határozott: támogatja a rendkívüli ülést és felszólította a képviselőket is. A frakcióvezető szerint a „demokrácia lábbal tiprása”, hogy a képviselőket erre utasítják. SZÓCSATA FRADI-ÜGYBEN. Megdöbbenését fejezi ki az FKGP Csurka Istvánnak, a MIÉP elnökének az FTC privatizációja kapcsán elhangzott „vagdalkozásai” miatt, amelyeknek célja, hogy a közfigyelmet eltereljék a MIÉP szalonképtelenné válásának visszafordíthatatlanságáról - tartalmazza az FKGP sajtóirodájának tegnapi közleménye. A közleménnyel a MIÉP nem kíván érdemben foglalkozni - reagált Győri Béla, a párt szóvivője. (MTI) Egy éve lépett hivatalba az államfő Mádl Ferenc nem érzi szűknek az alkotmányos kereteket A beiktatása óta eltelt egy évben Mádl Ferenc köztársasági elnök három alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, egy esetben megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a már elfogadott törvényt. Számos hatpárti egyeztetést kezdeményezett egyebek mellett az ombudsmanjelöléssel és a státustörvénnyel kapcsolatban, de államfői tevékenységének fontos részét képezik a jelentősebb társadalmi problémákat érintő beszédei. Munkatársunktól._____________ * Éppen ma egy éve iktatták be hivatalába Mádl Ferencet, akit a parlament 2000 júniusában választott meg köztársasági elnökké. Az új államfő az elmúlt egy évben három alkalommal kért előzetes normakontrollt a parlament által már elfogadott, a köztársasági elnök elé kihirdetésre előterjesztett törvényekről. Először tavaly szeptemberben fordult az Alkotmánybírósághoz a szervezett bűnözés elleni törvénynek a türelmi zónák kijelölésére vonatkozó rendelkezései miatt. Úgy ítélte meg: a módosítás alkotmányossági aggályokat vet fel. Ismeretes, a maffiatörvény ezen módosításának lényege az volt, hogy amennyiben hat hónap letelte után az önkormányzat a közigazgatási hivatal vezetőjének 30 napos határidőt adó felszólításának ellenére sem tesz eleget e kötelezettségének, akkor a türelmi zónát öt évre a belügyminiszter jelölné ki. A taláros testület idén januári határozatában kimondta: a rendelkezés alkotmányellenes. Következő alkalommal - tavaly decemberben - a fogva tartottak sajtó útján történő nyilatkozattételi jogával kapcsolatos jogszabály előzetes normakontrollját kérte az Abtől. Idén júniusban pedig a lex Répássy néven ismertté vált jogszabály miatt fordult a grémiumhoz. (A törvényjavaslat előterjesztői maguk is kérték, hogy az államfő forduljon az Alkotmánybírósághoz.) Közismert, a májusban elfogadott jogszabály - a Ptk. módosításával - a sajtóban a válaszadás lehetőségét teremtené meg. Az államfő szerint ez a rendelkezés a személyhez fűződő jogok védelme érdekében korlátozza a sajtószabadságot, azon belül is a szerkesztés szabadságát. Alkotmányellenesnek találta továbbá azt is, hogy a törvény úgy írja elő a személyhez fűződő jogok megsértése esetén fizetendő, közérdekű célra fordítható bírság kivetését, hogy nem határozza meg annak legmagasabb mértékét. Egy alkalommal, idén júniusban megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a pénzügyi törvénycsomagot. Ismeretes, a jogszabályba - az Országgyűlés hivatalának mulasztása miatt - hiba került. Mádl Ferenc beiktatása óta több alkalommal kezdeményezett hatpárti tárgyalásokat. Az első egyeztetésre tavaly szeptemberben, a parlamenti ülésszak kezdetén került sor. A tanácskozás napirendjén az EU-csatlakozás aktuális kérdései, a parlament őszi ülésszakának legfontosabb feladatai és aktuális belpolitikai témák szerepeltek. Mádl Ferenc a megbeszélésen közös célként fogalmazta meg az eltérő gondolkodású, de felelős politikai erők közötti kulturált, egymás gondolataira figyelő, azokat tiszteletben tartó rendszeres párbeszéd létrejöttét. Hangsúlyozta azt is: bár érzékelte a felvetett problémák súlyát és a politikai erők közötti nézetkülönbségeket, államfőként csak a demokratikus rend súlyos válsága esetén avatkozik be a pártok közötti vitákba. Ehhez az elvhez következetesen tartja magát, bár - elsősorban az ellenzék részéről - több alkalommal gyakoroltak rá nyomást, hogy foglaljon állást napi belpolitikai ügyekben. Tavaly novemberben az ombudsman-helyettes személyével kapcsolatban kezdeményezett hatpárti egyeztetést az államfő, ám a pártok között ekkor sem alakult ki konszenzus. Idén tavasszal az ombudsmanjelölés volt a témája a hatpárti egyeztetéseknek, de többszöri megbeszélés után sem alakult ki egyetértés a pártok között, így az államfő júnus közepén - maga jelölt ombudsmanokat: az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Lenkovics Barnabást, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének Takács Albertet, adatvédelmi biztosnak Maczonkai Mihályt, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának pedig Kaltenbach Jenőt jelölte. A négy jelöltből a parlament hármat támogatott, Maczonkai Mihály - az ellenzék elutasítása miatt - nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást. Az államfő - a törvényben előírt kötelezettségének megfelelően - a sikertelen szavazást követő 30 napon belül, július közepén új adatvédelmi biztost jelölt Berki Ádám ügyvéd személyében. Berki Ádámról ősszel dönt a parlament. Mádl Ferenc - elődjével, Göncz Árpáddal ellentétben - jelezte, megfelelőnek tartja az alkotmányban rögzített államfői jogkört. Fontosnak tartja, hogy időnként nyilvánosan kifejtse véleményét a jelentősebb társadalmi kérdésekről, így beszédeiben részletesen foglalkozott például a cigányság helyzetével vagy a szociális problémákkal. ■ Fontosnak tartja, hogy kifejtse véleményét a jelentősebb társadalmi kérdésekről fotó: Kenczay lászló Visszautasított MSZP-s vádak A szocialisták szerint egyre világosabban lerajzódik Orbán Viktor miniszterelnök felelőssége a Szabadi-ügyben. A Fidesz visszautasítja, minden alapot nélkülözőnek tartja a kijelentéseket. ■ Pásztor_______________________ A miniszterlenök felelősségét firtató vizsgálóbizottsági munka előkészítésével foglalkozó munkacsoport elfogadhatatlannak tartja azokat a válaszokat, amelyeket a hét elején kapott Keller László frakcióvezető-helyettes és Tóth András képviselő írásbeli választ igénylő kérdéseikre. Szabadi Béla olyan szabálytalanságok elkövetésének alapos gyanúja miatt van előzetes letartóztatásban, amelyek jelenléte 1998 óta folyamatosan érzékelhető volt a minisztérium körül - hívta fel a figyelmet Keller László. Keller szerint a válaszokból valószínűsíthető, hogy Orbán Viktor korábban már többször szándékozott eljárást indítani az államtitkár ellen, de ezt Torgyán József, az akkori miniszter kérésére egyik alkalommal sem tette meg. A szocialisták szerint éppen ezért „egyre világosabban kirajzódik a miniszterelnök felelőssége az előzetesben lévő politikai államtitkár végett”. Az MSZP úgy ítéli meg: Orbán Viktor számára saját miniszterelnöki felelőssége sem világos. A Fidesz visszautasítja, minden alapot nélkülözőnek, de hangulatkeltésre alkalmas rágalmazásnak nevzete az MSZP kijelentéseit. Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója elmondta: a konkrét ügyben már csak azért sem lehet a miniszterelnök jogi felelősségét megállapítani, mert a koalíciós szerződés értelmében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kisgazda irányítás alatt állt, és elsősorban a miniszternek volt módja intézkedni, ha valamilyen hiányosságot észlelt. Hozzátette: tudomása szerint Torgyán József a legteljesebb mértékben meg volt elégedve államtitkárának munkájával. Arra is felhívta a figyelmet: minden állampolgárnak, így az MSZP és az SZDSZ képviselőinek is kötelessége, hogy a tudomására jutott bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tegyen. Emlékeztetett: a KEHI vizsgálatai nyomán a kormány minden esetben megtette a szükséges intézkedéseket. Bírósági mérleg ■ MTI________________________ Tíz éve nem volt ilyen kevés ügy folyamatban a bíróságokon: az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) 1997. decemberi felállítása óta húsz százalékkal, tavaly óta pedig tíz százalékkal csökkent az akták száma, és jelenleg 161 ezret tartunk nyilván - közölte Zanathy János, az OIT hivatalának vezetője a bíróságok idei első félévi teljesítményét ismertetve. Elmondta: mindez a bírák munkabírásán túl az igazgatási intézkedéseknek is köszönhető. Ezek között említette a két éven túli ügyek folyamatos figyelemmel kísérését, a tárgyalási napok számának előírását, illetve a kötelező bírói adatszolgáltatást. A hivatalvezető megjegyezte: az egy éven túli ügyek aránya az év első felében tíz százalékkal csökkent, ugyanakkor nőtt a két, illetve három éven túliaké. A két éven túl húzódó eljárások száma meghaladja a 14 ezret. ■ A Bírósági Közlöny legutóbbi számában megjelentek a Legfelsőbb Bíróság négy vezetői posztjára: az elnökhelyettesi, illetve a polgári, a büntető és a közigazgatási kollégium vezetői tisztségére kiírt pályázatok. Az elnökhelyettesi posztra szeptember 30-ig pályázhat az a határozatlan időre kinevezett bíró, akinek legalább tízéves bírói gyakorlata van. A polgári, büntető és közigazgatás kollégiumok vezetésére október 31-ig lehet jelentkezni.