Magyar Nemzet, 2001. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-10 / 186. szám

Ismét tárgyalt a Fidesz és az MDF ■ Blázsovics__________________ L­apzártakor még tartott a Fi­desz és az MDF tárgyalása, amelynek témája a jövő évi válasz­tásokon való együttműködés. A tegnapi tárgyaláson - akárcsak korábban - az MDF-et Hende Csaba alelnök, Balogh László or­szággyűlési képviselő és Szőke László, a budapesti választmány elnöke képviselte. A Fidesz részé­ről Áder János alelnök, Rogán An­tal alelnök és Rubovszky György képviselő vett részt. Az eddigi tárgyalásokon, bár közeledtek az álláspontok, több kérdésben még eltért a két párt ja­vaslata. Az egyik legfontosabb kérdés a közös képviselők száma. Mint ismeretes, a legkisebb koalí­ciós párt ragaszkodik ahhoz, hogy országos szinten megjelenjen, az­az minden megyében egyéni jelöl­tet állítson vagy a területi listán befutónak számító helyet szerez­zen.­­A párt ragaszkodik ahhoz is, hogy jelenlegi tizenhat képviselője a jövő évi választáson is megmé­rettesse magát közös jelöltként. A Fidesz már a tárgyalások megkezdésekor jelezte, hogy a társszervezeteivel korábban meg­kötött választási együttműködé­sek miatt nem tud az MDF-nek olyan kedvező ajánlatot adni, mint tavaly év végén. Akkor a Fi­desz harminc egyéni és húsz listás helyre tett javaslatot, ezt azonban az MDF elutasította. A tárgyalá­sok másik fontos kérdése a közös lista. Az MDF azt szeretné elérni, hogy a lista Fidesz-MDF néven fusson, míg a legnagyobb párt csak Fidesz-listát kíván állítani, amire az MDF jelöltjei az MKDSZ- es politikusokhoz hasonlóan ke­rülnének fel. Törvényt sértett Bálla Dániel cége Folytatás az 1. oldalról • A környezethatóság június végén felülvizsgálatra kötelezte a terület tulajdonosát, azaz a városi önkor­mányzatot. Amennyiben Bálla cé­ge nem vállalja magára a hulladék­­lerakást, a jogszabályok szerint az önkormányzatra hárulhat az illegá­lisan lerakott több ezer tonnányi aszfalt elszállításának költsége. A rendőrség nyomozást meg­szüntető határozatával szemben Székely Zoltán ügyvédje, Futó Bar­nabás panasszal élt. Futó nem érti, miképpen állapíthatja meg valaki - szembehelyezkedve a hatályos kor­mányrendelettel­­, hogy valami ve­szélyes-e a környezetre vagy sem. - A rendőrségnek azt kellene vizsgál­nia, hogy kik és kinek a megbízásá­ból szállították a veszélyes hulladé­kot a szennyvíztisztító területére - állítja Futó Barnabás. Az ügyvéd ér­tetlenségét fejezte ki azzal kapcso­latban, hogy Balla Dánielt még ta­núként sem hallgatták ki a nyo­mozók.­­ Tudomásom szerint a pá­lyázati kiírásban nem szerepelt, hogy az aszfalttörmeléket a szenny­víztisztítóba helyezhetné el a tender győztese. Ezért valószínűsíthető, hogy a veszélyes hulladék elszállítá­sa során papíron, a valódi költsé­geknél jóval nagyobb összeget szá­moltak el az önkormányzat felé, ami már a csalás és okirat-hamisítás gyanúját is felvetheti, s ezt a rendőr­ségnek mindenképpen vizsgálnia kellene - vélekedett Futó Barnabás. Szabó Péter, aki a rendőrség igazságügyi szakértőjeként járt el az ügyben, lapunkkal közölte: Futó Barnabás tévesen értelmezi a bün­tető törvénykönyv ide vonatkozó passzusát, hiszen a hatályos jogsza­bályok szerint éppen azt kellett vizsgálnia, hogy a lerakott hulladék veszélyezteti-e az emberi életet, egészséget, szennyezi-e a vizet, a le­vegőt és a talajt, illetve okoz-e ezek­ben tartós elváltozásokat. Megje­gyezte ugyanakkor, hogy Balla Dá­niellel többször személyesen is ta­lálkozott. A vállalkozó először elis­merte, hogy ők rakták le az aszfalt­­törmeléket, később azonban ezt ka­tegorikusan cáfolta. Szabó szerint Balla a médiumoknak adott nyilat­kozataiban is szembekerült saját ál­lításaival. Emlékezetes: az ügyben a kör­nyezetvédelmi felügyelőség a kör­nyékbeli lakók panaszára 1999- ben, a rendőrség pedig Székely Zol­tán feljelentése csak az idén indított vizsgálatot. Postabank: panasz a gyanúsítás ellen ■ MTI_____________________ P­anasszal élt a gyanúsítás ellen az a két könyvvizsgáló, akiket tegnap és tegnapelőtt hallgattak ki a Postabank-ügyben indult nyo­mozásban az Országos Rendőr-fő­­kapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán. A két könyv­­vizsgálót a rendőrség bűnsegéd­ként elkövetett, gazdasági társa­ság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségével gyanúsítja. Bárándy Péter ügyvéd - aki a Deloitte and Touche Könyvvizsgá­ló és Tanácsadó Kft. Postabank­ügyben tegnap meggyanúsított al­kalmazottjának jogi képviselője­­ elmondta: ügyfele a rendőrségi ki­hallgatáson tagadta bűnösségét, a részletes vallomástételtől nem zárkózott el a könyvvizsgáló, ám erre egy későbbi időpontban kerül majd sor. Az ügy kapcsán polgári perben mintegy 170 milliárd forint kárté­rítést követel a magyar állam a ko­rábbi nagytulajdonosokkal együtt a Postabanknál 1994-98. között tevékenykedő három könyvvizs­gáló cégtől, a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.­­től, az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft.-től, vala­mint a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-től. A Postabank ügyében folyó nyomozást a Leg­főbb Ügyészség a közelmúltban három hónappal, november 3-ig meghosszabbította. Előzőleg a Fő­városi Főügyészség július végén megszüntette a nyomozást a bank tíz egykori külső igazgatósági tagja ellen, ugyanakkor a nyomozás meghosszabbítását kérte a Leg­főbb Ügyészségtől Princz Gábor volt elnök-vezérigazgató és négy egykori vezetőtársa ügyében. 2001. augusztus 10., péntek Belföld Magyar Nemzet­e Kétséges az ülés sikere Áder János hétfőre hívta össze a parlamentet Továbbra is kérdéses, hogy határozatképes lesz-e az augusztus 13-i rendkívüli parlamenti ülés, amelyet ellenzéki kezdeményezésre Áder János házelnök tűzött ki jövő hét hétfőre - derült ki az Ország­­gyűlés házbizottságának tegnapi ülésén, ahol a képviselők elfogad­ták az Országgyűlés elnökének javaslatát. 1. Pál­ Gábor__________________ kormánypártok álláspontja szerint a rendkívüli ülés kez­deményezőinek kell biztosítani az Országgyűlés határozatképességét, míg az MSZP és az SZDSZ úgy véli, hogy ez a kormánykoalíció felada­ta, mivel nélkülük mindig határo­zatképtelen lenne a Ház. A frakciók mindegyike képviseltetni fogja ma­gát, ám várhatóan foghíjasak lesz­nek a padsorok a nyári szabadság miatt. A kormánypártok mellett a MIÉP és a kisgazdák egy része el­utasítja a rendkívüli ülés összehí­vását, mindemellett képviseltetik magukat. Érdekesség, hogy a házbizottság­ban részt vevő Hanó Miklós FKGP-s képviselő kétféle álláspontot fogal­mazott meg pártja részéről. Egy ki­sebbségit, azokét, akik várhatóan meg is szavazzák az MSZP és az SZDSZ által javasolt napirendet, és egy többségit, azok álláspontját, akik nem. Áder János, az Országgyűlés el­nöke elmondta: a házbizottság meg­tárgyalta a rendkívüli ülés összehí­vását, ám azt, hogy a frakciók meg­­szavazzák-e a két napirendi pontot, rajtuk múlik. A kormánytagok eset­leges részvételével kapcsolatban annyit közölt, hogy a miniszterek nem jeleztek előre semmit. Rogán Antal a Fidesz frakció­vezető-helyettese hangsúlyozta: képviselőcsoportja továbbra sem ért egyet az Országgyűlés összehívásá­val, mivel azt nem indokolja semmi rendkívüli esemény, ám tudomásul veszik a házelnök döntését. - Min­den képviselőnket értesítettük az időpontról, utasításba azonban sen­kinek sem adhatjuk a megjelenést - mondta. Leszögezte ugyanakkor, hogy a határozatképesség biztosítá­sa a kezdeményezők feladata. A Fi­­desz-frakció a napirend megszava­zásáról hétfőn délelőtt alakítja ki ál­láspontját - tette hozzá. Az MDF és a MIÉP várhatóan nem szavazza meg a napirendet. Vancsik Zoltán szocialista frakcióvezető-helyettes annak a félelmének adott hangot, hogy koalíciós pártok várhatóan nem biztosítják a Ház határozatké­pes létszámát a számukra kényes napirendi pontok miatt. Véleménye szerint mindenképpen indokolt az Országgyűlés összehívása, mivel rendkívüli közérdeket érintő ügyek­ről van szó. Ismeretes, hogy a szocialisták és a szabad demokraták azért kezde­ményezték a rendkívüli parlamenti ülést, hogy az Országgyűlés létre­hozzon két vizsgálóbizottságot. Az MSZP a miniszterelnök felelősségét vizsgálná Szabadi Béla és a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium elmúlt hároméves tevékeny­sége tükrében, míg az SZDSZ szin­tén a kormányfő felelősségét firtatja az Orbán család bányáinak dolomit­szállítása ügyében. A A frakciók elfogadták a házelnök javaslatát FOTÓ: NAGY ZOLTÁN Nem Homokié a kenőpénz Az MSZP és az FKGP közös érdekei ■ Huth-Vh.i­ányi______________ N­em kapott kenőpénzt a MiG-29-esek moderni­áziójá­­val kapcsolatban Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium (HM) politikai államtitkára - értesült bennfentes forrásból a Magyar Nemzet. Lapunk úgy tudja, hogy a tárca egy másik vezetője összesen 45 millió forintot fogadott el— 15 milli­ ós részletekben - három olyan sze­mélytől, akik szorosan kötődnek az FKGP vezetéséhez. Egyikük neve már eddig is többször felbukkant az agrárcégek ügyében folytatott rend­őrségi nyomozásokban. Mint ismeretes, szerdán a Stop! című internetes újság arról adott hírt, hogy a MiG-29-es vadászrepü­lők rekonstrukciójában érdekelt kö­rök megvesztegették a Honvédelmi Minisztérium egyik magas rangú vezetőjét. A Stop! közölte továbbá, hogy az ügyben a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) is vizsgálódik. Simicskó István nemzetbiztonsági államtitkár lapunk kérdésére úgy fogalmazott: jelen pillanatban nin­csenek az NBH-nak olyan informá­ciói, amelyek teljes mértékben alá­támasztanák ezt az értesülést. Lapértesülések szerint a veszte­getési pénzt a MiG-ek rekonstruk­ciójában érdekelt német-orosz kon­zorcium, a MAPS bocsátotta rendel­kezésre. Emlékezetes: a vállalkozás Magyarországon magas rangú szo­cialista kapcsolatokkal rendelkezik. Korábbi, június 18-i tényfeltáró ri­portunkból kiderült, hogy több kisgazda politikushoz hasonlóan Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány volt ipari minisztere, a MAPS német résztulajdonosa, a DaimlerChrysler magyarországi képviseletének veze­tőjeként, Ábri Judit, az MSZP elnö­kének médiatanácsadója pedig a cég segítőjeként tárgyalt és lobbizott ta­valy a 20 milliárd forintos MiG- modernizáció megvalósulásáért. Az MSZP vezérkara eközben több éles kirohanást intézett az F-16-os va­dászgépek beszerzése ellen, egyben a MiG-ek megtartása mellett. A szo­cialista politikusok közül legutóbb éppen az MSZP miniszterelnök-je­löltje, Medgyessy Péter szállt síkra a MiG-ek felújításáért a Napi Gazda­ságnak adott nyilatkozatában. Ko­rábbi megkeresésünkre Franz Josef Jakobi, a MAPS technikai igazgatója nem kívánt nyilatkozni arról, hogy német részről milyen célból helyez­tek letétbe 8 millió e­urót a moder­nizációs szerződés előkészítésekor. Bibó Istvánra emlékeztek ■ MTI_____________________­ ibó István minden egyes mon­datából, életrajzának minden egyes eleméből árad az a mélyen át­élt demokratizmus, amely a mi de­mokráciánknak, rendszerváltozá­sunk folyamatának a legnagyobb deficitje - mondta Görgey Gábor író, a Bibó István Közéleti Társaság alel­­nöke a Bibó István születésének 90. évfordulója alkalmából rendezett sajtóbeszélgetésen. Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke Bibó István örök­ségéről szólva rámutatott: ebbe az örökségbe nem beleszületni kell, ha­nem kiérdemelni azt, hogy valamely politikai erő az örökség fő gondola­tainak képviselőjévé válhasson. Kende Péter történész, a Bibó-társa­­ság társalelnöke úgy fogalmazott: Bibó István a nemzet múltját zsák­utcás történelemnek nevezi, amely­ből ki kell törni. " A szocialisták csökkentenék az szja-t ■ MTI_____________________ A­z MSZP szerint esélyalapot kellene létrehozni a Magyar­­országon működő mintegy félmil­lió önfoglalkoztató kisvállalkozó likviditási problémáinak megoldá­sára. Burány Sándor parlamenti képviselő, a párt elnökségi tagja kö­zölte: elképzeléseik szerint az érin­tetteknek visszatérítendő támoga­tásért lehetne pályázni az esélyalap­hoz, amely többlépcsős formában nyújtana állami segítséget a kisvál­lalkozók talpon maradásához. - Lé­nyegesen tovább kell fejleszteni a Széchenyi-tervet, mert jelenlegi for­májában ez nem segíti eléggé a gaz­daságot - vélekedett az ellenzéki politikus. A szocialisták úgy vélik, hogy a gazdasági növekedés az ed­digi mértékhez képest akár egy szá­zalékkal is növelhető, ha Magyaror­szág minél hamarabb csatlakozik az Európai Unióhoz, illetve ha meg­felelő kormányzati intézkedésekkel sikerül a kis- és középvállalkozáso­kat bekapcsolni a gazdasági növe­kedésbe. Ez utóbbi érdekében az MSZP radikálisan csökkentené a személyi jövedelemadó mértékét, a jelenlegi 20-30-40 helyett 13, 25 és 40 százalékos adókulcsokat alkal­mazna. Eltörölnék továbbá a 4200 forintos egészségügyi hozzájárulást és egyszerűsítenék az adóbevallást.

Next