Magyar Nemzet, 2001. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-11 / 187. szám
A megyei (fővárosi) kárrendezési irodák 2001. szeptember 24-től október 6-ig terjedő időszakra eső termőföld-árverési hirdetményeit az 1994. évi XXXII. törvény 1. §-ával kiegészített 1991 . évi XXV. törvény 27. §-ának (3) bekezdése alapján (11/2. földalap) az alábbiakban tesszük közzé: Tájékoztató az árverések fontosabb szabályairól 1. Az ingatlanok tehermentesen kerülnek árverésre, kivéve az 1991. évi XXV. törvény 25. §-ának (1) bekezdésében meghatározón, AK-értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással csökkentett összegű megtérítésének kötelezettségét. 2. Az ingatlanok adatai és térképe az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat hirdetőtábláján és a gazdálkodó szervezetnél, valamint az árverés helyszínén megtekinthetők. 3. Az ingatlanok AK-értékben kerülnek árverezésre. Amennyiben az igénybejelentés alapján egyezség jön létre, úgy az 1000 Ft/AK-értékben kerül átszámításra, az egyezség tényét az árverésen be kell jelenteni; ha egyezség nem jön létre, egy AK-érték az 1991. évi XXV. törvény 22. §-ának (1) bekezdése alapján 3000 Ft/AK kikiáltási áron indul. 4. Az árverésen a vételre szánt kárpótlási jegyet (banki letéti igazolást) letétbe kell helyezni, amelynek 20%-a az árverési előleg, amely a vételárba beszámít, vagy visszaadásra kerül. 5. Az árverésen az 1994. évi XXXII. törvény 1. §-ával kiegészített 1991. évi XXV. törvény 27. §-ánaka 11/2. földalapra vonatkozó (3) bekezdése alapján, az őt megillető kárpótlási jegyekkel és/vagy banki letéti igazolással minden kárpótlásra jogosult részt vehet. Meghatalmazással árverező személy esetében a fenti igazolásokat - a meghatalmazó nevére kiállítva - az adatfelvételnél be kell mutatni. Az árverésen mezőgazdasági vállalkozást támogató utalvánnyal tulajdont szerezni nem lehet. Az árverésen való részvétel jogosultságát igazolni kell; a jogosultságot igazolni nem tudó személyt az árverésen való részvételből ki kell zárni. Figyelmeztetés Árverezni a 104/1991. (VIII. 3.) korm. rendelet 28., 29. és 30. §-ai alapján személyesen, meghatalmazott útján, vagy - több kárpótlásra jogosult esetén - együttesen lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A 104/1991. (Vili. 3.) korm. rendelet 33. §-ának (5) bekezdése alapján az árverés vezetője kizárja a további árverésből azt az árverezőt, aki az ajánlat lezárását követően nem él vételi jogával. A kizárt személy az árverési előlegét elveszti. Az elvesztett árverési előleg az államot illeti meg. A vételi jogot csak az a jogosult gyakorolhatja, aki kötelezettséget vállal a termőföld mezőgazdasági hasznosítására (fertőzésmentes és gyommentes állapotban tartására), és arra, hogy a termőföldet a mezőgazdasági termelésből öt éven belül nem vonja ki. Amennyiben vállalt kötelezettségét a tulajdonszerzéstől számított öt éven belül megszegi, a termőföld kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerül, és árverés útján lesz értékesítve. A kárpótlásra jogosult tanyatulajdonost, a tanyája körüli termőföldre az árverés során elővásárlási jog illeti meg. A vételi jog alapján szerzett termőföldnek a tulajdonszerzéstől számított három éven belül történő elidegenítéséből származó bevételnek termőföldre fordított értéknövelő beruházási kiadásokkal csökkentett részét teljes egészében az elidegenítés évében kell a tulajdonosnak a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló összjövedelméhez hozzászámítani. Bevételnek az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi értéket kell tekinteni. Az árverésen bármely okból meg nem jelenő kárpótlásra jogosult később, a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet; ebből az okból az árverés eredménye nem változtatható meg. Árverési kifogást nyújthat be az árverésen részt vevő árverező, továbbá az árverésből kizárt személy az árverés lezárását követő három napon belül a Központi Kárrendezési Irodához. A kárpótlásra jogosult az általa megvásárolt termőföld AK-értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással és az amortizálódott hányaddal csökkentett összegű megtérítésére köteles a földet az árverésen eladó részére. A termőföld hasznosítását és védelmét szolgáló, és/vagy a termőföld értékét növelő meliorációs, öntözési és útépítési beruházások esetében a beruházási költségeknek az állami támogatással és az amortizálódott hányaddal csökkentett értékét kell a földet kiadó részére megtéríteni. A gazdálkodó szervezet által elvégzett számítás helyességét a kárrendezési iroda ellenőrzi. A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő termőföld új tulajdonosa a földet átadó gazdálkodó szervezet részére köteles megtéríteni az új gazdasági évet előkészítő, szükséges fő gazdasági munkáknak (szántás, talajerő-visszapótlás), zöldhltári értékeknek (pl. 3 évnél nem idősebb takarmányvetés) a gazdálkodó szervezet táblatörzskönyve alapján számított ellenértékét. A térítés mértékében és módjában az új tulajdonos,és a gazdálkodó szervezet állapodik meg. A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő földeket az annak fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal adja birtokba. A gazdálkodó szervezet hozzájárulásával a földhivatal birtokba adja a termőföldet akkor is, ha a birtokbaadás egyéb feltételei fennállnak, de a jogosult az elismert tartozását nem fizette meg, vagy részletfizetésben állapodott meg. Felhívjuk a tisztelt árverezni szándékozók figyelmét hogy a Tájékoztató az árverés fontosabb szabályairól, valamint, hogy a Figyelmeztetés az összes termőföld-árverési hirdetménnyel kapcsolatban figyelembe veendő. Központi Kárrendezési Iroda Hajdú-Bihar megye A Központi Kárrendezési Iroda HENCIDA községben, a volt Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, Nyíregyháza (NYÍRSÉGI ERDÉSZETI RT.) használatában (kezelésében) lévő termőföldterületből a Magyar Állam által kijelölt földrészletre az árverést kitűzi. 1. Az árverés helye: Hencida, művelődési ház 2. Az árverést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kárrendezési Iroda közreműködésével tartjuk meg. 3. Az árverés ideje: 2001. október 1.10 óra. 4. Az árverésre kerülő földrészlet: Település: Hencida Helyrajzi szám Terület Művelési ág Aranykorona- Korlátozó intézkedés érték megnevezése [ értéke 0148 A, B, C 15 ha 5251 m erdő 88,01 Társult gazdálkodásra alkalmas közös kezelési egység 0197/3-ból 9 ha 9836 m2 erdő 103,83 Társult gazdálkodásra alkalmas közös kezelési egység 0197/6 1 ha 3618 m2 gyep 5.17 Dr. Tóth Tibor s. k., irodaigazgató 2001. augusztus 11., szombat Belföld Magyar Nemzete Balla Dániel cége szennyezett Székely Zoltán vesztegetési ügye világított rá a visszaélésekre Helyenként nyolc méter magasra tornyosul az a focipályányi törmelékdomb, amelyet a Ráckevei-Dunától kőhajításnyira, a fél évtizede elhagyott szigetszentmiklósi szennyvíztisztító területén halmoztak fel illegálisan. A Kéktó utcai volt üzemi területet üdülő- és lakótelkek veszik körül, egy-egy kupac tetejéről látni a folyót övező nádasokat. Az útfelbontásból származó hulladékhegy súvadásaiból helyenként előbújnak azok a dísznövények, amelyeket még a szennyvízmű munkásai ültettek és gondoztak unaloműzés gyanánt. » Huth Gf.rgf.i.y-Vii.J.ányi Károly Ki tudja, hogy mi van itt eltemetve - mondja kérdésünkre a Kéktó utca egyik lakója. Névtelenséget kér, hiszen amióta tanúskodott a rendőrségnek, és informálta a környezetvédelmi felügyelőséget is, azóta több fenyegetést kapott. - Az mindenesetre biztos, hogy éveken át jártak ide a teherautók. Amelyiknek lehetett, a rendszámát is felírtuk - teszi hozzá. A Kéktó utcaiak már megszokták, hogy érdemes éles szemmel figyelni, így sikerült még idejében betelefonálniuk szerkesztőségünkbe is, jelezve: újból furcsa dolgok történnek a telepen. Valóban: a veszélyes hulladéknak minősülő, több ezer tonnányi aszfaltot rejtő dombon markológép dolgozik. Aszfalttörmelékkel megrakott IFA hagyja el a telepet. - Nézze, nem válaszolhatok rá, hogy pontosan mit viszünk el, forduljanak Balta Dánielhez. Ő a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő (PMVCS) Kft. igazgatója, a megbízásából vagyunk itt - mondja a munkálat művezetője. A férfi kissé zavart, így kérdésessé válik: igaz-e az állítása, miszerint csupán a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség úgynevezett környezetvédelmi felülvizsgálati kötelezvényének tesznek eleget. A felügyelőségen később kiderül: aligha. A veszélyes hulladékok mozgásának ellenőrzésére szolgáló úgynevezett Sz-jegy nélkül egy gramm aszfaltot sem lehetne kivinni a telepről. Ellenőrzés hiányában pedig az sem tudható, hogy az aszfalt mellett volt-e más anyag is a platón. - Akkor volt Sz-jegyük vagy nem? - ezt a kérdést már Balla Dánielnek tesszük fel másnap a Moszkva téri Trombitás söröző teraszán. A vállalkozó azonban úgy érvel: hivatalos szerződés alapján vesznek részt egy szakértői vizsgálat elkészítésében, de arról nem tud, hogy bármit is kivittek volna a telepről. - Balla úr nem jól informált - tudtuk meg nem sokkal később a szigetszentmiklósi önkormányzat épületében Fodor Antalné polgármestertől. - Ha kell, tudunk Szjegyet mutatni - állítja, némiképp ellentmondva a hivatal és Bálla által közösen megbízott művezetőnek. A néhány napja történt fuvarok Sz-jegyeinek esetleges hiánya azonban csak az egyik legkisebb hiba lehet a Szigetszentmiklóson 1995 óta napjainkig folyamatosan csatornázó Balla-vállalkozások ténykedésében. A vállalkozó két cége érintett a Csepel-sziget több településének csatornázásában: a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft., amelyben nemcsak ügyvezető, de jelentős részben tulajdonos is a vállalkozó, valamint az Észak- Csepel-szigeti Víz- és Csatornamű (ÉCSVCS) Kft., amely döntő önkormányzati tulajdonnal üzemeltetője a már elkészült hálózatoknak, de Bálla itt is ügyvezető. A kettő közül az üzletemberhez „közelibb”, azaz a PMVCS végezte a szigetszentmiklósi másfél milliárdos csatornaberuházást. Ennek folytán 1999-ig csak Szigetszentmiklóson harmincezer folyóméter aszfaltot szedtek fel, amely egy 1996-os kormányrendelet szerint harmadosztályú veszélyes hulladéknak számít. Szakértők egybehangzó állítása szerint a veszélyessége csekély, hiszen nap mint nap rajta járunk. Törmelékként, nagy mennyiségben, hosszú távon okozhat talajvízszennyezést, de csak akkor, ha nem megfelelő helyre rakják. Az aszfalttörmelék veszélyessé nyilvánításával a jogszabályalkotó elsősorban azt szerette volna elérni, hogy a szigorú büntetések fenyegetése miatt a kivitelezők az illegális lerakók helyett inkább az újrafeldolgozást válasszák. (Az aszfalthulladék felőrlés után ismét kitűnő útalappá válik.) Szigetszentmiklós és Szigethalom esetében mégsem hatott a törvényi szigor. A tényfeltáró munkánk során kezünkbe kerülő rendőrségi, ügyészségi dokumentumokból, környezetvédelmi felügyelőségi iratokból és az érintettek egybehangzó állításaiból az tűnik ki, hogy 1996 és 1999 között Balla Dániel alvállalkozói hordtak aszfalttörmeléket és más útfelbontásból származó anyagokat a Kéktó utcai telepre. A később tanúként feltűnő tucatnyi szomszéd 1998-ban jelezte először a környezethatóságnak, hogy valami „bűzlik” a terület körül. Akkoriban állításuk szerint naponta 15-20 teherautó fordult meg ott, zömében aszfaltot rakva le. A felügyelőség munkatársai kissé kelletlenül, de végül kivonultak a helyszínre, s megállapították, hogy 25 tonna aszfalt található ott. A bejelentők szerint jelentősen alábecsülték a mennyiséget, de az is igaz, hogy a hároméves jegyzőkönyv megszületése óta még tovább gyarapodott az aszfaltmennyiség. Az okiratból ugyanis kiderül, hogy a volt szennyvíztisztító egyes műtárgyai - a derítők és a klórozómedencék - még nem voltak betemetve. Oda tehát 1998 után vitték az aszfalt javát. Tény, hogy a Verrasztó Zoltán vezetése alatt dolgozó felügyelőség számos hibát követett el a vizsgálat során, s ezek egyike miatt másodfokon végül megsemmisítették a bírságot kiszabó határozatot. Verrasztónak időközben távoznia kellett posztjáról. Tudomásunk szerint a vezetőcsere nem független több kétes környezetszennyezési ügytől - például a taksonyi, a kőbányai és a hatvani veszélyeshulladék-botrányoktól - ahol a felügyelőség ugyancsak „csekély vehemenciával” járt el. Az utóbbi egy évben gyorsultak fel a Balla Dániel vállalkozásai körüli események. A felügyelőség - immár az új igazgató, Kónya Károly megbízásából - ismét vizsgálatot indított. Az idén nyárra összegyűlő adatok összegzéseként kiderült, hogy nem megfelelően végezték el az önkormányzati tulajdonú szennyvízüzem rekultivációját, hiszen annak engedélyezésekor nem volt szó aszfaltlerakásról. A felügyelőség azonban nem tudta kétséget kizáróan megállapítani, hogy a környezeti helyreállítást végző ÉCSVCS Kft. vagy a szennyvízhálózatot építő PMVCS Kft., esetleg az ez idáig igen elnéző önkormányzat felel-e az illegális lerakásért. - A munka 1995-ben kezdődött, a szennyvíztisztító területén lévő műtárgyakat el kellett szállítanunk, helyükre az önkormányzat szánkózódombot tervezett - magyarázkodik ma Bálla Dániel, aki fontosnak tartja, hogy sem tanúként, sem gyanúsítottként nem hallgatták ki a rendőrségi nyomozás során. Nem ismerem a nyilatkozatokat, a vallomásokat, de nagyon csodálkoznék, ha a szállítók közül bárki állítaná: aszfaltot is vittek oda. Az aszfalt azonban ott van, ezen Fodor Antalné polgármester szerint is „kár vitatkozni”. Az sem cáfolható, hogy a tanúk által bemondott rendszámok alapján megtalálták a sofőröket, akik a nyomozás során elismerték a szállítást. Igaz, azt állítva: „csak egy-két aszfaltdarab lehetett egy rakományban”. A felügyelőségi vizsgálódással párhuzamosan Székely Zoltán új fejezetet nyitott az ügyben tavaly decemberben, azzal, hogy egyszerre három csatornázási ügyben tett feljelentést Polt Péter legfőbb ügyésznél csalás, okirat-hamisítás,, környezetvédelmi és gazdasági bűncselekmények gyanúja miatt. A három ügyből kettő - a szigetszentmiklósi és a szigethalmi Ballához köthető. Az akkor már két hónapja vesztegetés gyanújával előzetesben ülő egykori kisgazda képviselőnek volt ideje eldönteni a rácsok mögött, miként leckéztesse meg az őt ügyészségi segédlettel tőrbe csaló Balla Dánielt. Az azóta is előzetesben - igaz, már házi őrizetben lévő - Székely a szigetszentmiklósi, Kéktó utcai szennyezés miatt a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon is feljelentést tett. Balla szerint tény és való, hogy Székelynek érdekében áll az ő lejáratása, amit egyértelműen bosszú motivál. „Ez azonban az ő általa elkövetett bűncselekmények súlyát semmivel nem csökkenti” - mondja. Székely Zoltán azonban állítja: a parlament közbeszerzési bizottságának elnökeként találkozott Balla visszaéléseivel, amelyek a környezetkárosításon túl a csalás és az okirat-hamisítás gyanúját is felvetik. Hiszen ha a csatornázás költségvetésében a közpénzekből elszámolták az aszfalt ártalmatlanításának borsos költségét, de azt mégis illegálisan a Kéktó utcában rakták le, akkor abból - mint mondja a képviselő - olyan extraprofit keletkezett, amelynek felhasználásáról csak találgatni lehet. Ballá érve erre a következő: „Székelynek csak utólag vannak gondjai, pedig a minisztériumi és a PHARE-támogatás felhasználását már a rendőrség és az Állami Számvevőszék is vizsgálta.” A rendőrség azonban július végén megszüntette az ügyészségi felügyelettel folyó nyomozást. Tudósításainkban olvashatták: Székely Zoltán ügyvédje, Futó Barnabás panasszal élt a döntés ellen, mert szerinte a nyomozó hatóság és az igazságügyi szakértő tévesen értelmezte a büntető törvénykönyv környezetkárosításról és -veszélyeztetésről szóló passzusát. Mi több, a rendőrök a csalási és az okirat-hamisítási vonatkozásokkal nem is foglalkoztak. Akár megáll, akár nem a környezetszennyezés büntetőjogi tényállása, a rendőrségi eljárás eredményei nagyban segítik a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség most folyó újabb vizsgálatát. Ebben máris kiderült: Bálla cége, a PMVCS Kft. bár bizonyítottan 1996 óta kezel veszélyes hulladéknak minősülő aszfalttörmeléket, ennek ellenére egy ízben sem nyújtotta be az éves veszélyeshulladék-bevallását. Ez önmagában sokmilliós bírság kiszabását veti fel, ám a jogtalan hulladékelhelyezés miatt információink szerint további tízmilliós nagyságrendű büntetésre számíthat az, akire a lerakást rábizonyítják. Persze mindez a rendőrség segítőkészségén is múlik, hiszen igazolni kell: a sofőrök nem önszántukból borították le a hulladékot. Igen kellemetlen következményei lehetnek annak is, ha Balla Dániel e kérdésben továbbra is szófián marad. Felelős híján ugyanis a tulajdonosra, vagyis az önkormányzatra hárulhat a vélhetőleg tízezer tonnánál is több aszfaltot rejtő „szánkódomb” felszámolása. Fodor Antalné polgármester állítja: ha a környezetvédelmi felülvizsgálat során kötelezi a hivatalt a felügyelőség, a költségeket mindenképpen továbbhárítja a városvezetés. És ebben még az sem befolyásolja - tudtuk meg tőle -, hogy férje a csatornázás megkezdése óta Bálla Dánielnél dolgozik. Bálla Dániel: Székelynek érdekében áll a lejáratásom fotó: BELICZAY LÁSZLÓ