Magyar Nemzet, 2001. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-11 / 187. szám

A megyei (fővárosi) kárrendezési irodák 2001. szeptember 24-től október 6-ig terjedő időszakra eső ter­mőföld-árverési hirdetményeit az 1994. évi XXXII. törvény 1. §-ával kiegészített 1991 . évi XXV. törvény 27. §-ának (3) bekezdése alapján (11/2. földalap) az alábbiakban tesszük közzé: Tájékoztató az árverések fontosabb szabályairól 1. Az ingatlanok tehermentesen kerülnek árverésre, kivéve az 1991. évi XXV. törvény 25. §-ának (1) be­kezdésében meghatározón, AK-értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással csök­kentett összegű megtérítésének kötelezettségét. 2. Az ingatlanok adatai és térképe az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat hirdetőtábláján és a gazdál­kodó szervezetnél, valamint az árverés helyszínén megtekinthetők. 3. Az ingatlanok AK-értékben kerülnek árverezésre. Amennyiben az igénybejelentés alapján egyezség jön létre, úgy az 1000 Ft/AK-értékben kerül átszámításra, az egyezség tényét az árverésen be kell jelen­teni; ha egyezség nem jön létre, egy AK-érték az 1991. évi XXV. törvény 22. §-ának (1) bekezdése alap­ján 3000 Ft/AK kikiáltási áron indul. 4. Az árverésen a vételre szánt kárpótlási jegyet (banki letéti igazolást) letétbe kell helyezni, amelynek 20%-a az árverési előleg, amely a vételárba beszámít, vagy visszaadásra kerül. 5. Az árverésen az 1994. évi XXXII. törvény 1. §-ával kiegészített 1991. évi XXV. törvény 27. §-ának­­a 11/2. földalapra vonatkozó­­ (3) bekezdése alapján, az őt megillető kárpótlási jegyekkel és/vagy banki letéti igazolással minden kárpótlásra jogosult részt vehet. Meghatalmazással árverező személy esetében a fenti igazolásokat - a meghatalmazó nevére kiállítva - az adatfelvételnél be kell mutatni. Az árverésen mezőgazdasági vállalkozást támogató utalvánnyal tulajdont szerezni nem lehet. Az árverésen való részvétel jogosultságát igazolni kell; a jogosultságot igazolni nem tudó személyt az árverésen való részvételből ki kell zárni. Figyelmeztetés Árverezni a 104/1991. (VIII. 3.) korm. rendelet 28., 29. és 30. §-ai alapján személyesen, meghatal­mazott útján, vagy - több kárpótlásra jogosult esetén - együttesen lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A 104/1991. (Vili. 3.) korm. rendelet 33. §-ának (5) bekezdése alapján az árverés vezetője kizárja a to­vábbi árverésből azt az árverezőt, aki az ajánlat lezárását követően nem él vételi jogával. A kizárt sze­mély az árverési előlegét elveszti. Az elvesztett árverési előleg az államot illeti meg. A vételi jogot csak az a jogosult gyakorolhatja, aki kötelezettséget vállal a termőföld mezőgazdasági hasznosítására (fertőzésmentes és gyommentes állapotban tartására), és arra, hogy a termőföldet a me­zőgazdasági termelésből öt éven belül nem vonja ki. Amennyiben vállalt kötelezettségét a tulajdonszer­zéstől számított öt éven belül megszegi, a termőföld kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerül, és árve­rés útján lesz értékesítve. A kárpótlásra jogosult tanyatulajdonost, a tanyája körüli termőföldre az árverés során elővásárlási jog il­leti meg. A vételi jog alapján szerzett termőföldnek a tulajdonszerzéstől számított három éven belül történő elide­genítéséből származó bevételnek termőföldre fordított értéknövelő beruházási kiadásokkal csökkentett részét teljes egészében az elidegenítés évében kell a tulajdonosnak a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló összjövedelméhez hozzászámítani. Bevételnek az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi ér­téket kell tekinteni. Az árverésen bármely okból meg nem jelenő kárpótlásra jogosult később, a mulasztásra hivatkozva sem­miféle jogot nem érvényesíthet; ebből az okból az árverés eredménye nem változtatható meg. Árverési kifogást nyújthat be az árverésen részt vevő árverező, továbbá az árverésből kizárt személy az árverés lezárását követő három napon belül a Központi Kárrendezési Irodához. A kárpótlásra jogosult az általa megvásárolt termőföld AK-értékben ki nem fejezett értéknövekedé­sének állami támogatással és az amortizálódott hányaddal csökkentett összegű megtérítésére köteles a földet az árverésen eladó részére. A termőföld hasznosítását és védelmét szolgáló, és/vagy a termőföld értékét növelő meliorációs, öntözé­si és útépítési beruházások esetében a beruházási költségeknek az állami támogatással és az amortizáló­dott hányaddal csökkentett értékét kell a földet kiadó részére megtéríteni. A gazdálkodó szervezet által elvégzett számítás helyességét a kárrendezési iroda ellenőrzi. A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő termőföld új tulajdonosa a földet átadó gazdálkodó szerve­zet részére köteles megtéríteni az új gazdasági évet előkészítő, szükséges fő gazdasági munkáknak (szán­tás, talajerő-visszapótlás), zöldh­ltári értékeknek (pl. 3 évnél nem idősebb takarmányvetés) a gazdálko­dó szervezet táblatörzskönyve alapján számított ellenértékét. A térítés mértékében és módjában az új tu­­lajdonos,és a gazdálkodó szervezet állapodik meg. A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő földeket az annak fekvése szerint illetékes körzeti földhi­vatal adja birtokba. A gazdálkodó szervezet hozzájárulásával a földhivatal birtokba adja a termőföldet akkor is, ha a birtok­baadás egyéb feltételei fennállnak, de a jogosult az elismert tartozását nem fizette meg, vagy részletfize­tésben állapodott meg. Felhívjuk a tisztelt árverezni szándékozók figyelmét hogy a Tájékoztató az árverés fontosabb szabályairól, valamint, hogy a Figyelmeztetés az összes termőföld-árverési hirdetménnyel kapcsolatban figyelembe veendő. Központi Kárrendezési Iroda Hajdú-Bihar megye A Központi Kárrendezési Iroda HENCIDA községben, a volt Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság, Nyíregyháza (NYÍRSÉGI ERDÉSZETI RT.) használatában (kezelésében) lévő termőföldterületből a Magyar Állam által kijelölt földrészletre az árverést kitűzi. 1. Az árverés helye: Hencida, művelődési ház 2. Az árverést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kárrendezési Iroda közreműködésével tartjuk meg. 3. Az árverés ideje: 2001. október 1.10 óra. 4. Az árverésre kerülő földrészlet: Település: Hencida Helyrajzi szám Terület Művelési ág Aranykorona- Korlátozó intézkedés érték megnevezése [ értéke 0148 A, B, C 15 ha 5251 m­ erdő 88,01 Társult gazdálkodásra alkalmas közös kezelési egység 0197/3-ból 9 ha 9836 m2 erdő 103,83 Társult gazdálkodásra alkalmas közös kezelési egység 0197/6 1 ha 3618 m2 gyep 5.17 Dr. Tóth Tibor s. k., irodaigazgató 2001. augusztus 11., szombat Belföld Magyar Nemzet­e Balla Dániel cége szennyezett Székely Zoltán vesztegetési ügye világított rá a visszaélésekre Helyenként nyolc méter magasra tornyosul az a focipályányi törmelékdomb, amelyet a Ráckevei-Dunától kőhajításnyira, a fél évtizede elhagyott szigetszentmiklósi szennyvíztisztító terü­letén halmoztak fel illegálisan. A Kéktó utcai volt üzemi terüle­tet üdülő- és lakótelkek veszik körül, egy-egy kupac tetejéről lát­ni a folyót övező nádasokat. Az útfelbontásból származó hulla­dékhegy súvadásaiból helyenként előbújnak azok a dísznövé­nyek, amelyeket még a szennyvízmű munkásai ültettek és gon­doztak unaloműzés gyanánt. » Huth Gf.rgf.i.y-Vii.J.ányi Károl­y K­i tudja, hogy mi van itt elte­metve - mondja kérdésünkre a Kéktó utca egyik lakója. Névte­lenséget kér, hiszen amióta tanús­kodott a rendőrségnek, és infor­málta a környezetvédelmi felügye­lőséget is, azóta több fenyegetést kapott. - Az mindenesetre biztos, hogy éveken át jártak ide a teher­autók. Amelyiknek lehetett, a rendszámát is felírtuk - teszi hoz­zá. A Kéktó utcaiak már megszok­ták, hogy érdemes éles szemmel fi­gyelni, így sikerült még idejében betelefonálniuk szerkesztőségünk­be is, jelezve: újból furcsa dolgok történnek a telepen. Valóban: a veszélyes hulladék­nak minősülő, több ezer tonnányi aszfaltot rejtő dombon markológép dolgozik. Aszfalttörmelékkel meg­rakott IFA hagyja el a telepet. - Nézze, nem válaszolhatok rá, hogy pontosan mit viszünk el, for­duljanak Balta Dánielhez. Ő a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő (PMVCS) Kft. igazgatója, a megbí­zásából vagyunk itt - mondja a munkálat művezetője. A férfi kissé zavart, így kérdésessé válik: igaz-e az állítása, miszerint csupán a Kö­­zép-Duna-völgyi Környezetvédel­mi Felügyelőség úgynevezett kör­nyezetvédelmi felülvizsgálati köte­lezvényének tesznek eleget. A fel­ügyelőségen később kiderül: aligha. A veszélyes hulladékok mozgásá­nak ellenőrzésére szolgáló úgyne­vezett Sz-jegy nélkül egy gramm aszfaltot sem lehetne kivinni a te­lepről. Ellenőrzés hiányában pedig az sem tudható, hogy az aszfalt mellett volt-e más anyag is a platón. - Akkor volt Sz-jegyük vagy nem? - ezt a kérdést már Balla Dá­nielnek tesszük fel másnap a Moszkva téri Trombitás söröző te­raszán. A vállalkozó azonban úgy érvel: hivatalos szerződés alapján vesznek részt egy szakértői vizsgá­lat elkészítésében, de arról nem tud, hogy bármit is kivittek volna a telepről. - Balla úr nem jól informált - tudtuk meg nem sokkal később a szigetszentmiklósi önkormányzat épületében Fodor Antalné polgár­­mestertől. - Ha kell, tudunk Sz­­jegyet mutatni - állítja, némiképp ellentmondva a hivatal és Bálla által közösen megbízott művezetőnek. A néhány napja történt fuvarok Sz-jegyeinek esetleges hiánya azon­ban csak az egyik legkisebb hiba le­het a Szigetszentmiklóson 1995 óta napjainkig folyamatosan csatorná­zó Balla-vállalkozások ténykedésé­ben. A vállalkozó két cége érintett a Csepel-sziget több településének csatornázásában: a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft., amelyben nemcsak ügyvezető, de jelentős részben tulajdonos is a vállalkozó, valamint az Észak- Csepel-szigeti Víz- és Csatornamű (ÉCSVCS) Kft., amely döntő önkor­mányzati tulajdonnal üzemeltetője a már elkészült hálózatoknak, de Bálla itt is ügyvezető. A kettő közül az üzletemberhez „közelibb”, azaz a PMVCS végezte a szigetszentmiklósi másfél milliár­dos csatornaberuházást. Ennek folytán 1999-ig csak Szigetszent­miklóson harmincezer folyóméter aszfaltot szedtek fel, amely egy 1996-os kormányrendelet szerint harmadosztályú veszélyes hulla­déknak számít. Szakértők egybe­hangzó állítása szerint a veszélyes­sége csekély, hiszen nap mint nap rajta járunk. Törmelékként, nagy mennyiségben, hosszú távon okoz­hat talajvízszennyezést, de csak ak­kor, ha nem megfelelő helyre rak­ják. Az aszfalttörmelék veszélyessé nyilvánításával a jogszabályalkotó elsősorban azt szerette volna elérni, hogy a szigorú büntetések fenyege­tése miatt a kivitelezők az illegális lerakók helyett inkább az újrafel­dolgozást válasszák. (Az aszfalthul­ladék felőrlés után ismét kitűnő út­alappá válik.) Szigetszentmiklós és Szigetha­lom esetében mégsem hatott a tör­vényi szigor. A tényfeltáró mun­kánk során kezünkbe kerülő rend­őrségi, ügyészségi dokumentu­mokból, környezetvédelmi felügye­­lőségi iratokból és az érintettek egy­behangzó állításaiból az tűnik ki, hogy 1996 és 1999 között Balla Dá­niel alvállalkozói hordtak aszfalt­­törmeléket és más útfelbontásból származó anyagokat a Kéktó utcai telepre. A később tanúként feltűnő tucatnyi szomszéd 1998-ban jelezte először a környezethatóságnak, hogy valami „bűzlik” a terület kö­rül. Akkoriban állításuk szerint na­ponta 15-20 teherautó fordult meg ott, zömében aszfaltot rakva le. A felügyelőség munkatársai kis­sé kelletlenül, de végül kivonultak a helyszínre, s megállapították, hogy 25 tonna aszfalt található ott. A be­jelentők szerint jelentősen alábe­csülték a mennyiséget, de az is igaz, hogy a hároméves jegyzőkönyv megszületése óta még tovább gya­rapodott az aszfaltmennyiség. Az okiratból ugyanis kiderül, hogy a volt szennyvíztisztító egyes műtár­gyai - a derítők és a klórozómeden­cék - még nem voltak betemetve. Oda tehát 1998 után vitték az asz­falt javát. Tény, hogy a Verrasztó Zoltán vezetése alatt dolgozó fel­ügyelőség számos hibát követett el a vizsgálat során, s ezek egyike miatt másodfokon végül megsem­misítették a bírságot kiszabó hatá­rozatot. Verrasztónak időközben távoznia kellett posztjáról. Tudo­másunk szerint a vezetőcsere nem független több kétes környezet­szennyezési ügytől - például a tak­­sonyi, a kőbányai és a hatvani­­ veszélyeshulladék-botrányoktól - ahol a felügyelőség ugyancsak „cse­kély vehemenciával” járt el. Az utóbbi egy évben gyorsultak fel a Balla Dániel vállalkozásai kö­rüli események. A felügyelőség - immár az új igazgató, Kónya Ká­roly megbízásából - ismét vizsgá­latot indított. Az idén nyárra össze­gyűlő adatok összegzéseként kide­rült, hogy nem megfelelően végez­ték el az önkormányzati tulajdonú szennyvízüzem rekultivációját, hi­szen annak engedélyezésekor nem volt szó aszfaltlerakásról. A fel­ügyelőség azonban nem tudta két­séget kizáróan megállapítani, hogy a környezeti helyreállítást végző ÉCSVCS Kft. vagy a szennyvízháló­zatot építő PMVCS Kft., esetleg az ez idáig igen elnéző önkormányzat felel-e az illegális lerakásért. - A munka 1995-ben kezdő­dött, a szennyvíztisztító területén lévő műtárgyakat el kellett szállíta­nunk, helyükre az önkormányzat szánkózódombot tervezett - ma­gyarázkodik ma Bálla Dániel, aki fontosnak tartja, hogy sem tanú­ként, sem gyanúsítottként nem hallgatták ki a rendőrségi nyomo­zás során.­­ Nem ismerem a nyilat­kozatokat, a vallomásokat, de na­gyon csodálkoznék, ha a szállítók közül bárki állítaná: aszfaltot is vit­tek oda. Az aszfalt azonban ott van, ezen Fodor Antalné polgármester sze­rint is „kár vitatkozni”. Az sem cá­folható, hogy a tanúk által bemon­dott rendszámok alapján megtalál­ták a sofőröket, akik a nyomozás során elismerték a szállítást. Igaz, azt állítva: „csak egy-két aszfaltda­rab lehetett egy rakományban”. A felügyelőségi vizsgálódással párhuzamosan Székely Zoltán új fe­jezetet nyitott az ügyben tavaly de­cemberben, azzal, hogy egyszerre három csatornázási ügyben tett fel­jelentést Polt Péter legfőbb ügyész­nél csalás, okirat-hamisítás,, kör­nyezetvédelmi és gazdasági bűn­­cselekmények gyanúja miatt. A há­rom ügyből kettő - a szigetszent­miklósi és a szigethalmi­­ Ballához köthető. Az akkor már két hónapja vesztegetés gyanújával előzetesben ülő egykori kisgazda képviselőnek volt ideje eldönteni a rácsok mö­gött, miként leckéztesse meg az őt ügyészségi segédlettel tőrbe csaló Balla Dánielt. Az azóta is előzetes­ben - igaz, már házi őrizetben lévő - Székely a szigetszentmiklósi, Kéktó utcai szennyezés miatt a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon is feljelentést tett. Balla szerint tény és való, hogy Székelynek érdekében áll az ő lejá­ratása, amit egyértelműen bosszú motivál. „Ez azonban az ő általa el­követett bűncselekmények súlyát semmivel nem csökkenti” - mond­ja. Székely Zoltán azonban állítja: a parlament közbeszerzési bizottsá­gának elnökeként találkozott Balla visszaéléseivel, amelyek a környe­zetkárosításon túl a csalás és az ok­irat-hamisítás gyanúját is felvetik. Hiszen ha a csatornázás költségve­tésében a közpénzekből elszámol­ták az aszfalt ártalmatlanításának borsos költségét, de azt mégis ille­gálisan a Kéktó utcában rakták le, akkor abból - mint mondja a kép­viselő - olyan extraprofit keletke­zett, amelynek felhasználásáról csak találgatni lehet. Ballá érve erre a következő: „Székelynek csak utólag vannak gondjai, pedig a mi­nisztériumi és a PHARE-támogatás felhasználását már a rendőrség és az Állami Számvevőszék is vizs­gálta.” A rendőrség azonban július vé­gén megszüntette az ügyészségi felügyelettel folyó nyomozást. Tu­dósításainkban olvashatták: Szé­kely Zoltán ügyvédje, Futó Barna­bás panasszal élt a döntés ellen, mert szerinte a nyomozó hatóság és az igazságügyi szakértő tévesen értelmezte a büntető törvénykönyv környezetkárosításról és -veszé­lyeztetésről szóló passzusát. Mi több, a rendőrök a csalási és az ok­irat-hamisítási vonatkozásokkal nem is foglalkoztak. Akár megáll, akár nem a kör­nyezetszennyezés büntetőjogi tény­állása, a rendőrségi eljárás eredmé­nyei nagyban segítik a Közép-Du­­na-völgyi Környezetvédelmi Fel­ügyelőség most folyó újabb vizsgá­latát. Ebben máris kiderült: Bálla cége, a PMVCS Kft. bár bizonyítot­tan 1996 óta kezel veszélyes hulla­déknak minősülő aszfalttörmelé­ket, ennek ellenére egy ízben sem nyújtotta be az éves veszélyeshulla­­dék-bevallását. Ez önmagában sok­milliós bírság kiszabását veti fel, ám a jogtalan hulladékelhelyezés miatt információink szerint továb­bi tízmilliós nagyságrendű bünte­tésre számíthat az, akire a lerakást rábizonyítják. Persze mindez a rendőrség segítőkészségén is mú­lik, hiszen igazolni kell: a sofőrök nem önszántukból borították le a hulladékot. Igen kellemetlen következmé­nyei lehetnek annak is, ha Balla Dá­niel e kérdésben továbbra is szófián marad. Felelős híján ugyanis a tu­lajdonosra, vagyis az önkormány­zatra hárulhat a vélhetőleg tízezer tonnánál is több aszfaltot rejtő „szánkódomb” felszámolása. Fo­dor Antalné polgármester állítja: ha a környezetvédelmi felülvizsgálat során kötelezi a hivatalt a felügyelő­ség, a költségeket mindenképpen továbbhárítja a városvezetés. És eb­ben még az sem befolyásolja - tud­tuk meg tőle -, hogy férje a csator­názás megkezdése óta Bálla Dániel­nél dolgozik. Bálla Dániel: Székelynek érdekében áll a lejáratásom fotó: BELICZAY LÁSZLÓ

Next