Magyar Nemzet, 2001. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-20 / 220. szám

Balla kontra Székely: újra nyomoznak A Pest Megyei Főügyészség helyt adott a Székely Zoltán országgyűlési képviselő védel­mét ellátó Futó Barnabás pa­naszának, amelyet a jogász a szigetszentmiklósi környezet­szennyezési üggyel kapcsolat­ban hozott nyomozást meg­szüntető határozat ellen nyúj­tott be még augusztusban. M Huth-Vii.i.Anyi___________________ F utó Barnabás lapunknak nyi­latkozva emlékeztetett arra, hogy a feljelentést ismeretlen tet­tes ellen januárban tette a jelenleg házi őrizetben lévő Székely Zoltán független országgyűlési képviselő. A feljelentés szerint a szigetszent­miklósi csatornaberuházás során a körülbelül 5-6 ezer tonna, har­madosztályú veszélyes hulladék­nak számító aszfalttörmeléket a város területén lévő szennyvíztisz­títóban helyezték el. Ennek nyo­mán a Pest Megyei Főügyészség márciusban nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhe­lyezésének bűntette miatt. Mint emlékezetes, a rendőrség később megszüntette az eljárást. Az ügyészség mostani döntésével to­vábbi nyomozásra kötelezte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot. Lapunk a közelmúltban tényfel­táró riportban közölte: a sikertelen rendőri eljárás ellenére bizonyos, hogy Balla Dániel - a Székely Zol­tánt lépre csaló üzletember - vál­lalkozása helyezte el a több ezer tonnányi aszfalttörmeléket a Kék­tó utcai szennyvíztisztító telepen. Tény az is: a csatornázást végző cég többletnyereségre tett szert azáltal, hogy nem a törvényi előírásoknak megfelelően kezelte a hulladékot. Információink szerint az ügy­ben folyó környezethatósági eljá­rás részeként a szigetszentmiklósi önkormányzat múlt hét pénteken megnevezte Balla Dániel vállalko­zását, mint a Kéktó utcai rekulti­vációt elvégző társaságot. Ennek azért van jelentősége, mert ha nem sikerül megtalálni a nagy mennyiségű aszfalthulladék­­szennyezés felelősét, a terület tu­lajdonosának, azaz az önkor­mányzatnak kell vállalnia a kár­­mentesítés borsos költségét. Vizsgálat székházügyben Kis Zoltán szerint a Mérleg utcai SZDSZ-ingatlan ráment a kampányra Mivel Zugló MSZP-SZDSZ vezetése az ad hoc bizottságra vonat­kozó javaslatunkat leszavazta, a kerületi ellenzék minden egyes ingatlanügyet megvizsgál - jelentette ki Rátonyi Gábor, a város­rész képviselője. A legnagyobb kormánypárt budapesti politi­kusai az MSZP miniszterelnök-jelöltjét bírálták, mert Med­­gyessy Péter szerint a fővárosnak New York javára le kellene mondania a 2012-es olimpia rendezéséről. 18 Gidró Kriszta____________________ M­int arról lapunkban tegnap beszámoltunk, Zugló testü­leti ülésén az ellenzéki képviselők saját bizottságot alakítottak, hogy kiderítsék: alapos-e a törvénysér­tés gyanúja a Gizella úti SZDSZ- székház eladása kapcsán. A Ma­gyar Nemzet cikksorozatából ki­derült: a Gizella úti ingatlant a ke­rületi önkormányzat áron alul ad­ta el egy SZDSZ által alapított cég jogutódjának, amely később há­romszoros áron kötött adásvételi szerződést a párttal. Az ügy hátte­rének feltárása során kiderült: az ingatlant pályáztatás útján értéke­sítette az önkormányzat, így az épület eredeti tulajdonosa nem él­hetett elővásárlási jogával. Rátonyi Gábor kijelentette: jogszerűtlennek vélik a Paskál­telek nemrégen történt értékesí­tését is. - E gyanúnkat erősíti, hogy a földhivatal elutasította az ingatlanbejegyzési kérelmet a tu­lajdoni helyzet és a tulajdoni lap rendezetlensége miatt. Mint arról beszámoltunk, a zuglói önkor­mányzat terület­cserével jutott a Paskál-terület egy részéhez, azonban a változást nem jelentet­ték be a földhivatalnál. A szerve­zet hiánypótlásra szólította fel a kerületet, ám ez a mai napig nem történt meg. Rátonyi Gábor úgy vélte: mindezek alapján a polgármester jogsértően írta alá az adásvételi szerződést a CIB Bank konzorci­ummal, tehát a szerződés is sem­mis. A politikus különösnek ne­vezte, hogy a Gizella úti ingatlan kapcsán is felbukkant a CIB Bank neve. - Számomra tehát nyilván­való, hogy a pénzintézet SZDSZ közeli - tette hozzá. Tirts Tamás, a fővárosi Fi­­desz-MDF-MKDSZ frakcióveze­tője bírálta Medgyessy Péternek, az MSZP miniszterelnök-jelöltjé­nek azon bejelentését, hogy Bu­dapest mondjon le az olimpia megrendezéséről New York javá­ra. A politikus emlékeztetett: né­hány hete a közgyűlés egyhangú­an támogatta az olimpia buda­pesti megrendezését, a parla­menti választási kampány kezde­tén azonban a szocialisták vissza­léptek. Rátonyi Gábor sportvezető­ként ugyancsak visszautasította Medgyessy Péter olimpiával kap­csolatos bejelentését. Kijelentet­te: Medgyessy politikai kam­pányfogásnak tekinthető vélemé­nyével megsértette mindazok ér­zelmét, akik nemzeti ügynek te­kintik az olimpia budapesti meg­rendezését. AZ SZDSZ-ES POLITIKUSOK TÖBBSÉGE nem ismeri a Mérleg utcai egykori pártszékház eladásának körülményeit, vagy nem kí­ván nyilatkozni az ügyben. Utóbbiak közé tartozik Kuncze Gábor pártelnök is. Hankó-Faragó Miklós országgyűlési kép­viselő ugyan nem olvasta a lapunkban tegnap megjelent cik­ket, de annyit megjegyzett: a nagyobb ingatlantranzakciók­nál megszokott gyakorlat, hogy a vállalatok közbeiktatnak egy másik céget a vásárláshoz, a kedvezőbb elszámolási fel­tételek miatt. Hozzátette: ez önmagában nem jelent törvény­telenséget. Kis Zoltán frakcióvezető-helyettes nem ismeri a Mérleg utcai székház értékesítésének részleteit, azt azonban elmondta: az SZDSZ 1994-ben és 1998-ban is csak hitelekből tudta finanszírozni a választási kampányát és az adósság visszafizetéséhez kénytelenek voltak eladni a belvárosi in­gatlant. (K. F.) Elkészült a roma program Polt Péter eredményesnek minősítette az ügyészség munkáját Két törvény kivételével eleget tett a belügyi tárca az európai uni­ós csatlakozás szabta jogharmonizációs kihívásoknak - közölte Pintér Sándor miniszter a kisebbségi bizottság ülésén. Ugyan­csak e testület előtt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter azt mondta: jövőre akár meg is duplázódhat a roma ösztöndíjprog­ramban részt vevő diákok száma. M Munkatársainktól.______________ A Belügyminisztérium időará­nyosan teljesítette feladatait, két törvény kivételével eleget tett az európai uniós csatlakozás szab­ta jogharmonizációs kihívásoknak - jelentette ki Pintér Sándor az ál­tala vezetett tárca tavalyi évét érté­kelve az Országgyűlés kisebbségi bizottsága előtt. A belügyminisz­ter jelezte, hogy e két jogszabály közül a fegyvertartásról szóló ter­vezetet rövidesen tárgyalja a par­lament, míg a választási törvény módosítása csak akkor kerül na­pirendre, ha kitűzték az EU- csatlakozás időpontját. Pintér si­kerként értékelte, hogy az ismert­té vált bűnesetek száma 600 ezer­ről 450 ezerre mérséklődött. Kü­lön kiemelte, hogy az emberölések és a gépjárműlopások száma je­lentősen csökkent. Kitért az Interpollal folytatott együttműkö­désre, valamint arra az Ausztriá­val közösen létrehozott határkapi­tányságra, amelyhez hasonló az Európai Unióban csak Franciaor­szág és Németország között mű­ködik. A testület tegnapi ülésén meg­hallgatta Dávid Ibolya igazságügy­minisztert is, aki elmondta, hogy elkészítették azt a hosszú távú ro­ma programot, amelynek három alappillére az oktatás, a munkaerő­­piac és a családi kondíciók fejlesz­tése. Az oktatás fontosságát hang­súlyozva szólt arról, hogy szerinte jövőre akár meg is duplázódhat a roma ösztöndíjprogramban részt vevő diákok száma. Jelenleg 2500 ilyen tanulót tartanak számon. Dá­vid Ibolya elmondta, hogy a romák életminőségét javító középtávú in­tézkedési csomag feladatainak tel­jesítésére a szaktárcától, alapítvá­nyoktól, valamint PHARE-keretből kilencmilliárd forintot szánnak.­­ Összességében eredményesnek minősítette az ügyészség munkáját Polt Péter legfőbb ügyész az alkot­mányügyi bizottság tegnapi ülé­sén. Kijelentését a 96,2 százalékos váderedményességi mutatóval, va­lamint a nyomozások eredményes­ségének növekedésével támasztott alá. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a bíróságok helyze­tével kapcsolatban nehézségekről számolt be, de mint mondta, nem jó üzenet az igazságszolgáltatás katasztrofális helyzetéről vagy vál­ságáról beszélni. Polt Péter legfőbb ügyész a környezetvédelmi bizott­ságban is beszámolt az ügyészség tevékenységéről. Közölte: a múlt évben, illetve idén az első fél évben összesen 64 környezetvédelemmel kapcsolatos keresetet nyújtottak be a bírósághoz. Ezek közül 26 ter­mészet-, 19 víz-, 12 talaj-, négy le­vegő- és három zajvédelmi ügy volt. Az egészségügyi bizottságban a 2000. évi zárszámadást tárgyalták a képviselők. A Pénzügyminiszté­rium illetékesének tájékoztatása szerint a zárszámadási törvény­ben már megjelenik a gyógyszer­­kassza 35 milliárd forintos növelé­se, valamint az a 10,6 milliárd fo­rint, amely a közelmúltban került a költségvetésből az egészségügyi tárcához. Elhangzott az is: a többletpénz­ügyi forrásoknak köszönhetően a háziorvosok jelenlegi 4500-11 000 forint közötti területi kiegészítő dí­jazását a tárca havi 26 ezer és 45 ezer forint közötti összegre emeli decembertől. Emellett az év végétől az eszközök, valamint a munkához szükséges ingatlan használatával járó kiadásokra havi 50-50 ezer fo­rint átalányt kapnak a családorvo­sok és a fogorvosok. VITA AZ AGGLOMERÁCIÓS MORATÓRIUMRÓL. Néhány héttel elhalasztotta a döntést az Országgyűlés területfejlesztési bizottsága Illés Zoltán fideszes politikus javaslatáról, amelyben a környezetvédelmi bi­zottság elnöke a budapesti agglomeráció földjeinek belterületbe vonási moratóriumát kezdeményezi az országos területrendezési terv elfogadásáig. Lentner Csaba (MIÉP) hasonló tartalmú, ám konkrétabban fogalmazó javaslatát elutasította a testület. A két politikus egyaránt ijesztőnek tartotta a főváros környéki földterü­letek beépítettségét, ami az elmúlt négy-öt évben hatalmas kör­nyezeti, ökológiai rongálásokat okozott. Lentner példaként emlí­tette, hogy Piliscsaba az utóbbi időben mintegy háromszorosára nőtte ki magát az odatelepült ipari és lakóparkok miatt. (P. G.) Suchman kirohant Demszky ellen A Tocsik-ügyben az ÁPV Rt. egyik volt igazgatósági tagját, a jogi főosztály egyik volt jogtanácsosát, valamint Tocsik Márta egyik alvállalkozóját hallgatták meg tegnap a Fővárosi Bíróságon.­ ­ Szenvedik Pásztor________________­ éti Tamás volt ÁPV Rt.-s igaz­gatósági tag elmondása sze­rint az 1996. január 10-i és 16-i igazgatósági ülésen az önkormány­zatoknak járó belterületi földek el­lenértékével kapcsolatosan az au­tomatikus kifizetés mellett voksolt. Nem vitatta, hogy a privatizációs törvényhez nem kapcsolódott ope­ratív rendelkezés, nem lehetett tudni, milyen összeget, mikor kell kiadni. Christ Amália, az ÁPV Rt. egykori jogtanácsosa elmondta, Tocsik Mártával folyamatosan egyeztettek. A tárgyalás hétfőn Ko­csis István, az ÁPV Rt. volt vezér­igazgató-helyettesének meghallga­tásával folytatódik, aki a Tocsik­­féle szerződések ellenjegyzője volt. ■ Demszky nem normális, menjen elmeorvoshoz - reagált Suchman Tamás volt privatizációs miniszter a főpolgármester Tocsik-perben mondott kijelentéseire. Demszky Gábor hétfőn kijelentette: az állam zsarolta az önkormányzatokat, az ÁPV Rt. magánjogi szerződéseket erőltetett a kiszolgáltatott önkor­mányzatokra, ami törvénytelen és alkotmányellenes. „Elmentünk a Balkánra Suchman közreműködé­sével, és ott is maradtunk” - fogal­mazott a főpolgármester. Suchman szerint pusztán ér­dekellentét volt az állam és az ön­­kormányzatok között, szó sem volt zsarolásról. Elmondása szerint alaptalan Demszkynek az a feltéte­lezése, hogy „nem fizette volna ki őket, ha nem függesztik fel” a bel­területi földek miatt zajló pereket - mondta.­­ Bokros Lajos azt javasol­ta egy informális kormányülésen, hogy ne fizessünk automatikusan, kezdeményezzünk inkább alkufo­lyamatot. Az elképzeléssel Horn Gyula is egyetértett - idézte fel a történteket Suchman. A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy Marcali városával - ahol minisz­tersége idején is önkormányzati képviselő maradt - sem kivétele­zett. " 2001. szeptember 20., csütörtök Belföld Magyar Nemzet­e Orbán: A svéd ajánlat volt a kedvezőbb M Munkatársunktól._______________ K­ülönösen gazdasági, de kato­nai értelemben is a svéd va­dászgépajánlat volt a legkedvezőbb, ezért döntött emellett a nemzetbiz­tonsági kabinet - közölte Orbán Viktor. A miniszterelnök szokásos szerda reggeli rádióinterjújában hozzátette: a döntés kizárólag a ma­gyar nemzet érdeke alapján fogal­mazódott meg. Emlékeztetett rá, hogy a svédek olyan javaslatot tet­tek le az asztalra, amely nem egy­szerűen csak a vadászgépek bérlé­séről szólt, hanem komoly, több tízmillió dollár értékű ipari beruhá­zási programot is tartalmazott. Ez pedig munkahelyeket, magasabb jövedelmet jelent, s növeli Magyar­ország gazdasági erejét. - Mind­ezek alapján, a végső számokat egy­más mellé állítva, magam is arra ju­tottam, hogy ez lesz a jó megoldás - fűzte hozzá a kormányfő. Arra a felvetésre, hogy többen úgy vélték: a kormány az amerikai ajánlat mellett dönt majd, Orbán Viktor úgy fogalmazott: nyilván sokan gondolták azt, hogy a NATO-tagságból olyan elkötele­zettség is származik, hogy amerikai eszközöket kell beszerezni.­­ Ez azonban tévedés, ugyanis semmi­lyen előírás nincs arra vonatko­zóan, kitől kell vásárolnia a NATO- tagállamnak akár kézifegyvert, akár szállító harci járműveket, akár a légierő fenntartásához szükséges eszközöket - tette hozzá Csurka István bírálja a kormányt M P Ri. Gábor_____________________­___ L­ ehet, hogy a külügyminiszter minden tájékoztatást megka­pott már, és tudja, hogy a véres, mélyen elítélendő, kifejezhetetle­­nül szörnyű tettet kik, milyen in­dokból követték el New Yorkban, ám a MIÉP ezt nem tudja - nyilat­kozta Csurka István pártelnök a kormány határozatára reagálva, amelyben a kabinet elítéli azokat, akik a terrortámadás indokait ke­resik a megrendülés helyett. - Mi keressük az indokokat, mert gon­dolkodó emberek vagyunk a vész napjaiban is - tette hozzá. Csurka István úgy véli, a részvétet egy ki­látásba helyezett háború és egy új világrend iránti azonosulássá akarják átváltoztatni. A Közösség elleni izgatás bűncse­lekményének alapos gyanúja mi­att nyomozást rendelt el a Köz­ponti Ügyészségi Nyomozó Hiva­tal ifj. Hegedűs Lóránt, a MIÉP al­­elnöke ellen tett feljelentések kap­csán. Az eljárásnak jelenleg nincs gyanúsítottja. Az ügyészség sze­rint az országgyűlési képviselő ál­tal írt, az Ébresztő című kerületi lapban megjelent cikkben foglal­tak kimerítik a közösség elleni iz­gatás bűncselekményét, mert ki­rekesztésre szólítanak fel. A Btk. szerint akár három évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság a közösség elleni izgatás bűntettéért. - A kirekesztés lehet alkotmá­nyos is a törvények tiszteletben tartásával - nyilatkozta lapunk­nak ifjabb Hegedűs Lóránt. A MIÉP alelnöke szerint írásába mindenki azt ért bele, amit akar. A szövegkörnyezetükből kiraga­dott mondatokat rosszul értelme­zik, neki ugyanis nem a hazai zsi­dósággal van baja, hanem az iz­raeli politikával és az izraeli gaz­daság magyarországi térnyerésé­vel, valamint a cionizmussal. Durbanben több mint 3000 civil szervezet ítélte el Izraelt a népirtó politikája miatt - mondta végül a politikus, majd hozzátette: az el­járásról mindaddig nem kíván nyilatkozni, amíg a nyomozás le nem zárul.

Next