Magyar Nemzet, 2001. október (64. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-31 / 254. szám
Múzeumi honlap, elektronika, internetSzéchenyi elvei szerint... November harmadika a magyar tudomány napjaPROGRAMOK ig Abronczy Bálint______________ Gróf Széchenyi István százhetvenhat esztendővel ezelőtt ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét egy magyar „tudós társaság” megalapítására. 1997 óta ezen a napon a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével minisztériumok, felsőoktatási intézmények, tudományos társaságok és civil egyesületek konferenciákkal, kiállításokkal, előadásokkal emlékeznek a jeles dátumra. Az idei rendezvényekről tegnap tájékoztatott Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Kroó Norbert főtitkár és Meskó Attila főtitkárhelyettes. Glatz Ferenc elmondta: idén a majd két héten keresztül tartó eseménysorozat jelentőségét növeli, hogy november ötödikén tartja a testület rendes közgyűlését. - A magyar tudomány napján felül kell vizsgálnunk az egyes tudományok szerepét, a szeptember 11-e óta megváltozott világ újfajta szemléletet kíván. Nem engedhetjük meg, hogy egész kultúrákról keveset tudjunk - mondotta Glatz Ferenc, akitől azt is megtudtuk, hogy a közgyűlést megelőző díjátadások után Maróth Miklós akadémikus tart előadást az iszlámról. Ezt követően Meskó Attila főtitkárhelyettes elmondta, hogy a tavalyi háromszáz program helyett idén már több mint ötszáz esemény várja az érdeklődőket. Hangsúlyozta, ez a nap nem az intézmény napja, hanem a magyar tudományé, a magyar tudósoké. Kroó Norbert főtitkár közölte, hogy évekkel ezelőtt, amikor végiggondolták a magyar tudomány legfontosabb tennivalóit, három célt tűztek maguk elé. A kutatóhálózat stabilizálása és a bérkérdés nagyjából rendeződött, most már a kutatási feltételek javítását, a műszerekkel való ellátottságot kell fejleszteni. Ez azért is fontos, mert a XX. század tudománya alapvetően más lesz, mint a XX. századé: előtérbe kerül a különféle természet- és társadalomtudományok együttműködése, a társadalom és a gazdaság problémáinak együttes kezelése - mondta a főtitkár. A tudós hozzátette, hogy a mostanihoz hasonló jeles alkalmakkor, amikor a társadalom figyel a tudományra, hangsúlyozni kell a kommunikáció fontosságát, a Magyarország versenyképességéhez elengedhetetlen informatikai fejlesztés szükségességét. - A tudomány napjainkban felértékelődik, és ez érvényes a Magyar Tudományos Akdémiára is; ezt a folyamatot példázza az ország egészét behálózó mostani rendezvénysorozat is - mondta végül Kroó Norbert. Johann Nepomuk Emden A Magyar Tudományos Akadémia allegóriája M NrdbAi.____________________ Elektronika a múzeum szolgálatában címmel előadást hallhattak az érdeklődők hétfőn Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a tudomány napja alkalmából. A rendezvényen az irodalmi és recepciós adattárat, valamint az intézmény honlapját (www.pim.hu) mutatták be. A honlap célja, hogy bemutassa a Petőfi Irodalmi Múzeumot, annak gyűjteményeit, az időszerű kiállításokat és a hozzájuk társított katalógusokat - mondta Varga Katalin, a kézirattár vezetője. A gyűjtemény XIX. és XX. századi magyar írók kéziratait, levelezését, néhány jelentős folyóiratszerkesztőségnek, szervezetnek, társaságnak, illetve intézménynek az iratanyagát őrzi. A kézirattár online katalógusában több mint huszonnyolcezer adat található, az 1990 óta bekerült és feldolgozott kéziratok leírása már csak számítógépes adatbázis-kezelőben érhető el. Rövid időn belül a hagyományos cédulakatalógus meg is szűnik. A múzeum nagy kincse a hangtár is, a tervek szerint az írók, költők hangfelvételei is felkerülnek a honlapra. Az irodalmi adattár vezetője, Nagy Csaba szerint a honlap elsődleges feladata, hogy információkat szolgáltasson az intézmény gyűjteményeiről és az ott dolgozók munkájáról. A honlap adatbázisai között magyar életrajzi index, magyar írók budapesti sírjai, 1945 utáni díjak és díjazottak névsora, kortárs írók bibliográfiája és recepciós adattár is található. A recepciós adattár folyamatosan gyűjti és feldolgozza a magyar irodalom egyelőre német, francia és angol recepcióját, adatbázis formájában hozzáférhetővé téve a szakemberek és a nagyközönség számára - mondta Bartha-Wernitzer Júlia. A Bécsi Literaturhaus Kelet-Európa Dokumentációjának 1989 és 1997 között gyűjtött mintegy ezer tétele képezi az adatbázis törzsanyagát. 1998-tól a Kortárs Irodalmi Központ, 2000- től a Petőfi Irodalmi Múzeum tovább folytatta a gyűjtőmunkát, s azt kiegészítette angol és francia nyelvű újságcikkek feldolgozásával is. Jelenleg a recepciós adatbázis a német, francia és angol nyelvterületen fordításban kiadott magyar könyvekről szóló recenziókat, magyar szerzők külföldi lapokban megjelent szépirodalmi és publicisztikai írásait, valamint magyar szerzőkkel készült interjúkat tartalmazza. Az eredeti cikkek teljes digitalizált szöövege megtekinthető a Petőfi Irodalmi Múzeum adattárában. Kisfilmek a nagyvilágból Ablak a világra, rés a világítóaknára A TÉVÉ MŰSORÁRÓL ■ Lőcsei Gabriella______________ Sokan emlékeznek rá (sóvárogva), milyen jó műsora volt a 70- es években a Magyar Televíziónak a Kisfilmek a nagyvilágból című sorozat. A világ különböző pontjairól vásárolt, garantáltan politikamentes műveket (főleg természetrajzi, technikatörténeti dokumentumfilmeket, ismeretterjesztő munkákat) fűztek össze s vetítettek főműsoridőben, mindenki örömére. A néző annak örült, hogy az agymosás, a félremagyarázás és hazudozás „szuperprodukciói” helyett hiteles információkat kap a nagyvilág azon tájairól, ahová eljutnia szinte teljesen reménytelen, a hatalom meg annak, hogy van mire hivatkoznia: ablakot nyit ő is a televízió által a nagyvilágra. Rész a nyugati népek lichthofjára... A 90-es években azután - mert mással voltak elfoglalva a magyar televíziósok - eltűntek képernyőinkről a kisfilmek. A külföldről vásároltak és a hazai gyártmányúak egyaránt. Ablakot - és rést - elsősorban a hírműsorokkal nyitottak a világra, másodsorban pedig minden mással: a kereskedelmi adókkal, a mozicsatornákkal, a műholdról és kábelközvetítéssel hazánkban is fogható idegen nyelvű tévéprogramokkal. A kisfilmek, dokumentumfilmek, ismeretterjesztő adások iránti általános érdeklődést vagy kielégítették ezek az új lehetőségek, vagy nem. (Ezért lett verhetetlen sztár egyik napról a másikra minálunk a Spektrum, a National Geographic, a Discovery.) Azt azonban sokan óhajtanák, hogy a közszolgálati tévéadók se fordítsanak hátat e közkedvelt műfajoknak. A Duna Televízió - mert alapításánál jeles dokumentumfilmesek munkálkodtak - tudja is a dolgát: helyet szorít ínséges időkben is a csokorba gyűjtött kisfilmeknek, dokumentumfilmeknek. A „csokrot” most éppen Navigátornak hívják, szombaton délutánonként jelentkezik, aligha sok a nézője. Pedig lehetne. Angol, amerikai, dán és svéd sorozatai egyaránt figyelmet érdemelnek, kiváltképpen a világpolitikáról és a környezeti ártalmakról tonnaszám érkező, kellemetlen hírek terhe alatt elbizonytalanodó emberek vigasztalására valók. Roosevelt elnökről honfitársai készítettek négyrészes sorozatot, a Navigátor legutóbb a középső részt sugározta, az élet minden területén sikeresnek mondható férfiú, Franklin Delano Roosevelt megbetegedéséről, mozgásképtelenségéről és a teljes értékű életért folytatott küzdelméről adva tanulságos ismereteket. A 20-as években - mesélik az életrajzírók, a személyes ismerősök, a leszármazottak - igazán nem volt „jó” rokkantnak lenni az Egyesült Államokban. Még az intelligens és jómódú családok is elrejtették a világ tekintete elől bénult hozzátartozóikat, olyan szégyennek számított a mozgásképtelenség. A 39 esztendős korában súlyos betegségen áteső Roosevelt hétesztendőnyi, kemény küzdelem árán tanult meg járni. Politikai célú lépegetés volt ez, mesélik a szemtanúk, hogy meggyőzze választóit: nem fogyatékos. Elképzelhetetlen volt ugyanis, hogy egy rokkantból elnök lehessen. Roosevelt a saját kárán, keservesen tanulta meg, mit jelent a szenvedés. Amikor azután a választásokon fölényes győzelmet aratott, „egy járásra képtelen ember állt a megnyomorodott ország élére, hogy vezesse”. És milyen jól vezette a gazdasági válság éveiben is, egészen a prosperitásig, a második világháborúban is - a győzelemig! A gazdag, világhírű Roosevelt bemutatása után szegény, csupán a saját köreiben ismert eszkimó vadász következett a Navigátor összeállításában, olyan öregember, akit nem a testi szenvedés tett bölccsé és szeretetre méltóvá, hanem a természet közelsége. A jégvilág, a jegesmedvéktől „ellesett” magatartásminta (a jegesmedve tanítja meg arrafelé az embereket uralkodni a félelmükön), a rozmárvadászatokon tanúsított hősiesség. A Csendes helyek című sorozat Életem északon című epizódjának megtekintése után szinte kedve támad az embernek elindulni Grönland irányába, hisz ott csak a jég az úr és nem az írott és íratlan erkölcsi szabályoktól (Ne ölj!, Szeresd felebarátodat...) elbitangolt modern társadalom. 2001. október 31., szerdaKultúra • Magyar nemzet Szlovén művészeti napok Budapesten ■ Kovács_______________________ Budapesten, a Trafóban (IX., Liliom u. 41.) szlovén művészek mutatkoznak be a budapesti őszi fesztiválon november 2-án és 3-án. November 2-án Mateja Bucan koreográfus, táncos és installációművész egész estés darabja, a Telborg kerül színre, amely a kortárs képző- és táncművészet között próbál kapcsolatot teremteni. November 3-án pedig a Cárl Theodor Dreyer által 1928-ban rendezett La Passion de Jeanne D’Arc című filmhez Tomaz Grom által írt zenét hallhatja a közönség. A szlovén művészeti napokon Vulgata, avagy Új művészet Szlovéniából címmel kortárs szlovén képzőművészek munkáiból rendezett kiállítás nyitik meg, amelyhez kapcsolódóan november 3-án fiatal videósok filmjeit vetítik a Trafó próbatermében. Bár a kiállító szlovén képzőművészek meglehetős hírnévnek örvendenek a nagyvilágban, Magyarországon még kevéssé ismertek. Nem így a Laibach Csoport, amelynek munkásságát az underground zene magyar kedvelőinek is többször volt alkalmuk hallani. A vetítendő videofilmek egyike a Laibach Csoporttal, illetve a 80-as évek szlovén underground zenéjével foglalkozik. A tárlat november 27-ig, délután négy és este hét óra között látogatható. Évezredünk kihívásai ■ Lázár A hét elején nyitotta meg hagyományos, három napon át tartó vándorgyűlését Nyíregyházán a Magyar Népművelők Egyesülete. Az egyesület, amely a művelődési intézményekben, a közösségi művelődésben dolgozók legnagyobb szakmai szervezete, az idén az új évezred szakmai kihívásait kívánta elsődlegesen górcső alá venni, és lehetősé- get teremtett, hogy egy-egy térség szakmai eredményeivel, gondjaival és a fejlődés lehetőségeivel is megismerkedhessenek a vándorgyűlés résztvevői. A gyűlés helyszíne a Nyíregyházi Főiskola épülete. Az első két napon a résztvevők több színvonalas előadást hallhattak, többek között Ivó Peters, az Európai Művelődési Szervezetek Szövetségének brüsszeli képviselőjének előadását a régiók kultúrájáról, illetve a nemzeti kultúra szerepéről az integrációban, valamint Sík Zoltán informatikai kormánybiztos előadását a kulturális információ szerepéről. Ma, a vándorgyűlés utolsó napján a résztvevők szakmai kirándulásokon vesznek részt. Ősz a Millenárison OKTÓBER 31., SZERDA 10.00 Fogadó a Millenárishoz: Kakakóklub, mesetáncház. 19.30 Millenáris Teátrum: Színházi esték. Füst Milán: Feleségem története. 20.00 Színházi esték: Molnár Ferenc-sorozat nyitóestje. Drámatörténészek, rendezők és kritikusok részvételével beszélgetés a színpadi szerző életéről és műveiről Fenyvesi Éva kitüntetése A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozza Fenyvesi Éva színművésznőnek kilencvenedik születésnapja alkalmából Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere ma délután. Fenyvesi Éva játszott a Magyar Színházban, a Király Színházban, 1950-től nyugdíjazásáig a Fővárosi Operettszínháznak volt a tagja. A mozinéző nagyközönség is emlékezhet rá a Janika című filmből, a Hyppolitból, A fehérvári huszárokból. (M. N.) Rajzok az 1920-as évekből A Szentendrei Képtárban november 8-án, jövő csütörtökön délután öt órakor nyílik meg a Rajzok az 1920-as évekből Deli Antal, Korda Vince, Szőnyi István grafikái című tárlat, amelynek „kicsinyített” változatát már láthatták a zebegényi Szőnyimúzeumban augusztus 19. és október 25. között az érdeklődők. A Magyar Nemzeti Galéria, a Ferenczy- és Szőnyi-múzeum anyagából rendezett tárlat katalógusát a Szőnyi István Alapítvány támogatásával adták ki, ebből az összegből gazdálkodtak a zebegényi Szőnyi-múzeum tudományos munkájánál is. (L. G.) Emlékmű a Mammut árnyékában Fónay Jenő, a Pofosz elnöke avatta fel - Pokorni Zoltán és Dávid Ibolya jelenlétében - Árvai Ferenc szobrát Budán, a Széna téren, a Mammut 2 árnyékában. A kompozíció, amely a megkisebbített ’56-os emlékhely jelentőségét hangsúlyozza, máris elfogadottá vált a bevásárlóközpontot látogató fiatalok körében. (Sz. E.) ss?mm raBe: ET’TXl FTT*U FTTT*1 iF^sticöia^^ j j Ü §>& rrm rrm rrm rrm 3000 ,,