Magyar Nemzet, 2001. október (64. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-31 / 254. szám

Múzeumi honlap, elektronika, internetSzéchenyi elvei szerint... November harmadika a magyar tudomány napjaP­ROGRAMOK­ ig Abr­onczy Bálint______________ G­róf Széchenyi István százhet­venhat esztendővel ezelőtt ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét egy magyar „tudós társaság” megalapítására. 1997 óta ezen a napon a Magyar Tudo­mányos Akadémia vezetésével minisztériumok, felsőoktatási in­tézmények, tudományos társasá­gok és civil egyesületek konferen­ciákkal, kiállításokkal, előadások­kal emlékeznek a jeles dátumra. Az idei rendezvényekről tegnap tájékoztatott Glatz Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia el­nöke, Kroó Norbert főtitkár és Meskó Attila főtitkárhelyettes. Glatz Ferenc elmondta: idén a majd két héten keresztül tartó ese­ménysorozat jelentőségét növeli, hogy november ötödikén tartja a testület rendes közgyűlését. - A magyar tudomány napján felül kell vizsgálnunk az egyes tu­dományok szerepét, a szeptember 11-e óta megváltozott világ újfajta szemléletet kíván. Nem engedhet­jük meg, hogy egész kultúrákról keveset tudjunk - mondotta Glatz Ferenc, akitől azt is megtudtuk, hogy a közgyűlést megelőző díját­adások után Maróth Miklós akadé­mikus tart előadást az iszlámról. Ezt követően Meskó Attila fő­titkárhelyettes elmondta, hogy a tavalyi háromszáz program he­lyett idén már több mint ötszáz esemény várja az érdeklődőket. Hangsúlyozta, ez a nap nem az intézmény napja, hanem a ma­gyar tudományé, a magyar tudó­soké. Kroó Norbert főtitkár közölte, hogy évekkel ezelőtt, amikor vé­giggondolták a magyar tudomány legfontosabb tennivalóit, három célt tűztek maguk elé. A kutatóhá­lózat stabilizálása és a bérkérdés nagyjából rendeződött, most már a kutatási feltételek javítását, a műszerekkel való ellátottságot kell fejleszteni.­­ Ez azért is fontos, mert a XX. század tudománya alapve­tően más lesz, mint a XX. századé: előtérbe kerül a különféle termé­szet- és társadalomtudományok együttműködése, a társadalom és a gazdaság problémáinak együttes kezelése - mondta a főtitkár. A tu­dós hozzátette, hogy a mostanihoz hasonló jeles alkalmakkor, ami­kor a társadalom figyel a tudo­mányra, hangsúlyozni kell a kom­munikáció fontosságát, a Magyar­­ország versenyképességéhez elen­gedhetetlen informatikai fejlesz­tés szükségességét. - A tudomány napjainkban felértékelődik, és ez érvényes a Magyar Tudományos Akdémiára is; ezt a folyamatot példázza az or­szág egészét behálózó mostani rendezvénysorozat is - mondta végül Kroó Norbert. Johann Nepomuk Em­den A Magyar Tudományos Akadémia allegóriája M NrdbAi.____________________ E­lektronika a múzeum szolgála­tában címmel előadást hallhat­tak az érdeklődők hétfőn Budapes­ten a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a tudomány napja alkalmából. A rendezvényen az irodalmi és recep­ciós adattárat, valamint az intéz­mény honlapját (www.pim.hu) mutatták be. A honlap célja, hogy bemutassa a Petőfi Irodalmi Múze­umot, annak gyűjteményeit, az idő­szerű kiállításokat és a hozzájuk társított katalógusokat - mondta Varga Katalin, a kézirattár vezető­je. A gyűjtemény XIX. és XX. száza­di magyar írók kéziratait, levelezé­sét, néhány jelentős folyóiratszer­kesztőségnek, szervezetnek, társa­ságnak, illetve intézménynek az iratanyagát őrzi. A kézirattár on­line katalógusában több mint hu­szonnyolcezer adat található, az 1990 óta bekerült és feldolgozott kéziratok leírása már csak számító­­gépes adatbázis-kezelőben érhető el. Rövid időn belül a hagyományos cédulakatalógus meg is szűnik. A múzeum nagy kincse a hangtár is, a tervek szerint az írók, költők hang­­felvételei is felkerülnek a honlapra. Az irodalmi adattár vezetője, Nagy Csaba szerint a honlap elsőd­leges feladata, hogy információkat szolgáltasson az intézmény gyűjte­ményeiről és az ott dolgozók mun­kájáról. A honlap adatbázisai kö­zött magyar életrajzi index, magyar írók budapesti sírjai, 1945 utáni dí­jak és díjazottak névsora, kortárs írók bibliográfiája és recepciós adattár is található. A recepciós adattár folyamatosan gyűjti és fel­dolgozza a magyar irodalom egy­előre német, francia és angol recep­cióját, adatbázis formájában hozzá­férhetővé téve a szakemberek és a nagyközönség számára - mondta Bartha-Wernitzer Júlia. A Bécsi Literaturhaus Kelet-Európa Doku­mentációjának 1989 és 1997 között gyűjtött mintegy ezer tétele képezi az adatbázis törzsanyagát. 1998-tól a Kortárs Irodalmi Központ, 2000- től a Petőfi Irodalmi Múzeum to­vább folytatta a gyűjtőmunkát, s azt kiegészítette angol és francia nyel­vű újságcikkek feldolgozásával is. Jelenleg a recepciós adatbázis a né­met, francia és angol nyelvterületen fordításban kiadott magyar köny­vekről szóló recenziókat, magyar szerzők külföldi lapokban megje­lent szépirodalmi és publicisztikai írásait, valamint magyar szerzőkkel készült interjúkat tartalmazza. Az eredeti cikkek teljes digitalizált szö­ö­vege megtekinthető a Petőfi Irodal­mi Múzeum adattárában. Kisfilmek a nagyvilágból Ablak a világra, rés a világítóaknára A TÉVÉ MŰSORÁRÓL ■ Lőcsei Gabriella______________ S­okan emlékeznek rá (sóvárog­va), milyen jó műsora volt a 70- es években a Magyar Televíziónak a Kisfilmek a nagyvilágból című so­rozat. A világ különböző pontjairól vásárolt, garantáltan politikamen­tes műveket (főleg természetrajzi, technikatörténeti dokumentumfil­­meket, ismeretterjesztő munkákat) fűztek össze s vetítettek főműsor­időben, mindenki örömére. A néző annak örült, hogy az agymosás, a félremagyarázás és hazudozás „szu­perprodukciói” helyett hiteles in­formációkat kap a nagyvilág azon tájairól, ahová eljutnia szinte telje­sen reménytelen, a hatalom meg annak, hogy van mire hivatkoznia: ablakot nyit ő is a televízió által a nagyvilágra. Rész a nyugati népek lichthofjára... A 90-es években azu­tán - mert mással voltak elfoglalva a magyar televíziósok - eltűntek képernyőinkről a kisfilmek. A kül­földről vásároltak és a hazai gyárt­mányúak egyaránt. Ablakot - és rést - elsősorban a hírműsorokkal nyitottak a világra, másodsorban pedig minden mással: a kereskedel­mi adókkal, a mozicsatornákkal, a műholdról és kábelközvetítéssel ha­zánkban is fogható idegen nyelvű tévéprogramokkal. A kisfilmek, do­kumentumfilmek, ismeretterjesztő adások iránti általános érdeklődést vagy kielégítették ezek az új lehető­ségek, vagy nem. (Ezért lett verhe­tetlen sztár egyik napról a másikra minálunk a Spektrum, a National Geographic, a Discovery.) Azt azon­ban sokan óhajtanák, hogy a köz­­szolgálati tévéadók se fordítsanak hátat e közkedvelt műfajoknak. A Duna Televízió - mert alapításánál jeles dokumentumfilmesek mun­kálkodtak - tudja is a dolgát: helyet szorít ínséges időkben is a csokorba gyűjtött kisfilmeknek, dokumen­tumfilmeknek. A „csokrot” most éppen Navigátornak hívják, szom­baton délutánonként jelentkezik, aligha sok a nézője. Pedig lehetne. Angol, amerikai, dán és svéd soro­zatai egyaránt figyelmet érdemel­nek, kiváltképpen a világpolitikáról és a környezeti ártalmakról tonna­szám érkező, kellemetlen hírek ter­he alatt elbizonytalanodó emberek vigasztalására valók. Roosevelt elnökről honfitársai készítettek négyrészes sorozatot, a Navigátor legutóbb a középső részt sugározta, az élet minden területén sikeresnek mondható férfiú, Franklin Delano Roosevelt megbe­tegedéséről, mozgásképtelenségé­­ről és a teljes értékű életért folyta­tott küzdelméről adva tanulságos ismereteket. A 20-as években - me­sélik az életrajzírók, a személyes is­merősök, a leszármazottak - iga­zán nem volt „jó” rokkantnak lenni az Egyesült Államokban. Még az in­telligens és jómódú családok is el­rejtették a világ tekintete elől bénult hozzátartozóikat, olyan szégyennek számított a mozgásképtelenség. A 39 esztendős korában súlyos beteg­ségen áteső Roosevelt hétesztendő­­nyi, kemény küzdelem árán tanult meg járni. Politikai célú lépegetés volt ez, mesélik a szemtanúk, hogy meggyőzze választóit: nem fogya­tékos. Elképzelhetetlen volt ugyan­is, hogy egy rokkantból elnök le­hessen. Roosevelt a saját kárán, keser­vesen tanulta meg, mit jelent a szenvedés. Amikor azután a vá­lasztásokon fölényes győzelmet aratott, „egy járásra képtelen em­ber állt a megnyomorodott ország élére, hogy vezesse”. És milyen jól vezette a gazdasági válság éveiben is, egészen a prosperitásig, a máso­dik világháborúban is - a győzele­mig! A gazdag, világhírű Roosevelt bemutatása után szegény, csupán a saját köreiben ismert eszkimó va­dász következett a Navigátor össze­állításában, olyan öregember, akit nem a testi szenvedés tett bölccsé és szeretetre méltóvá, hanem a ter­mészet közelsége. A jégvilág, a je­gesmedvéktől „ellesett” magatar­tásminta (a jegesmedve tanítja meg arrafelé az embereket uralkodni a félelmükön), a rozmárvadászato­kon tanúsított hősiesség. A Csen­des helyek című sorozat Életem északon című epizódjának megte­kintése után szinte kedve támad az embernek elindulni Grönland irá­nyába, hisz ott csak a jég az úr és nem az írott és íratlan erkölcsi sza­bályoktól (Ne ölj!, Szeresd felebará­todat...) elbitangolt modern társa­dalom. 2001. október 31., szerdaKultúra • Magyar nemzet Szlovén művészeti napok Budapesten ■ Kovács_______________________ B­udapesten, a Trafóban (IX., Liliom u. 41.) szlovén művé­szek mutatkoznak be a budapesti őszi fesztiválon november 2-án és 3-án. November 2-án Mateja Bucan koreográfus, táncos és ins­tallációművész egész estés darab­ja, a Telborg kerül színre, amely a kortárs képző- és táncművészet között próbál kapcsolatot teremte­ni. November 3-án pedig a Cárl Theodor Dreyer által 1928-ban rendezett La Passion de Jeanne D’Arc című filmhez Tom­az Grom által írt zenét hallhatja a közönség. A szlovén művészeti napokon Vulgata, avagy Új művészet Szlo­véniából címmel kortárs szlovén képzőművészek munkáiból rende­zett kiállítás nyitik meg, amelyhez kapcsolódóan november 3-án fia­tal videósok filmjeit vetítik a Trafó próbatermében. Bár a kiállító szlo­vén képzőművészek meglehetős hírnévnek örvendenek a nagyvi­lágban, Magyarországon még ke­véssé ismertek. Nem így a Laibach Csoport, amelynek munkásságát az underground zene magyar ked­velőinek is többször volt alkalmuk hallani. A vetítendő videofilmek egyike a Laibach Csoporttal, illetve a 80-as évek szlovén underground zenéjével foglalkozik. A tárlat no­vember 27-ig, délután négy és este hét óra között látogatható. Évezredünk kihívásai ■ Lázár A hét elején nyitotta meg hagyo­mányos, három napon át tartó vándorgyűlését Nyíregyházán a Ma­gyar Népművelők Egyesülete. Az egyesület, amely a művelődési in­tézményekben, a közösségi művelő­désben dolgozók legnagyobb szak­mai szervezete, az idén az új évezred szakmai kihívásait kívánta elsődle­gesen górcső alá venni, és lehetősé-­ get teremtett, hogy egy-egy térség szakmai eredményeivel, gondjaival és a fejlődés lehetőségeivel is megis­merkedhessenek a vándorgyűlés résztvevői. A gyűlés helyszíne a Nyíregyházi Főiskola épülete. Az első két napon a résztvevők több színvonalas előadást hallhat­tak, többek között Ivó Peters, az Európai Művelődési Szervezetek Szövetségének brüsszeli képviselő­jének előadását a régiók kultúrájá­ról, illetve a nemzeti kultúra szere­péről az integrációban, valamint Sík Zoltán informatikai kormány­­biztos előadását a kulturális infor­máció szerepéről. Ma, a vándor­­gyűlés utolsó napján a résztvevők szakmai kirándulásokon vesznek részt. Ősz a Millenárison OKTÓBER 31., SZERDA 10.00 Fogadó a Millenárishoz: Kakakóklub, mesetáncház. 19.30 Millenáris Teátrum: Színházi esték. Füst Milán: Feleségem története. 20.00 Színházi esték: Molnár Fe­­renc-sorozat nyitóestje. Drámatör­ténészek, rendezők és kritikusok részvételével beszélgetés a színpadi szerző életéről és műveiről Fenyvesi Éva kitüntetése A Magyar Köztársasági Érdem­rend Tisztikeresztjét adomá­nyozza Fenyvesi Éva színmű­vésznőnek kilencvenedik szü­letésnapja alkalmából Rockenbauer Zoltán, a nem­zeti kulturális örökség mi­nisztere ma délután. Fenyvesi Éva játszott a Magyar Szín­házban, a Király Színházban, 1950-től nyugdíjazásáig a Fő­városi Operettszínháznak volt a tagja. A mozinéző nagykö­zönség is emlékezhet rá a Ja­nika című filmből, a Hyppolitból, A fehérvári hu­szárokból. (M. N.) Rajzok az 1920-as évekből A Szentendrei Képtárban no­vember 8-án, jövő csütörtö­kön délután öt órakor nyílik meg a Rajzok az 1920-as évekből­­ Deli Antal, Korda Vince, Szőnyi István grafikái című tárlat, amelynek „kicsi­nyített” változatát már lát­hatták a zebegényi Szőnyi­­múzeumban augusztus 19. és október 25. között az ér­deklődők. A Magyar Nemzeti Galéria, a Ferenczy- és Szőnyi-múzeum anyagából rendezett tárlat katalógusát a Szőnyi István Alapítvány tá­mogatásával adták ki, ebből az összegből gazdálkodtak a zebegényi Szőnyi-múzeum tudományos munkájánál is. (L. G.) Emlékmű a Mammut árnyékában Fónay Jenő, a Pofosz elnöke avatta fel - Pokorni Zoltán és Dávid Ibolya jelenlétében - Árvai Ferenc szobrát Bu­dán, a Széna téren, a Mammut 2 árnyékában. A kompozíció, amely a megki­sebbített ’56-os emlékhely jelentőségét hangsúlyozza, máris elfogadottá vált a be­vásárlóközpontot látogató fiatalok körében. (Sz. E.) ss?mm raBe: ET’TXl FTT*U FTTT*1 iF^sticöia^^ j j Ü §>& rrm rrm rrm rrm 3000 ,,

Next