Magyar Nemzet, 2001. november (64. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-17 / 268. szám
Sl Magyar Nemzet Magazin 2001. november 17., szombat Olaszliszkán született Kossuth Lajos? Útközben - Hát itt született Kossuth Lajos - mutat Kovács József nyugalmazott tanító a monoki emléktáblától úgy harmincöt kilométernyire fekvő parasztházra. - A vajúdó Kossuth anyuka ugyanis hazafelé menet ide, a szüleihez tért be, hogy életet adjon második gyermekének. ■ D Evinyi István___________________________________ Festői táj, szokták mondani mindarról, ami a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkának Magyarországból jutott. Hátul, a kétezres lakosú falut körülölelve a Zempléni-hegység kanyarodik, elöl, a település ölében a Bodrog folyó hullámzik. Az útikönyvek mégis röviden értekeznek Olaszliszkáról, így ritka vendég errefelé a turista, s a hírekben is csak akkor hallunk a faluról, ha a Bodrog elhagyja medrét, vagy a szőlőültetvényekben rekordtermés várható. Az önkormányzat természetesen változtatni szeretne a méltatlan állapoton. Kapóra jött tehát, amikor Kovács József történelemfordító fölfedezéssel állt elő. Kovács tanító úr ugyanis állítja, hogy az általános vélekedéssel szemben 1802. szeptember 19-én Kossuth Lajos nem Monokon, hanem Olaszliszkán látta meg a napvilágot. - Természetesen felújítjuk az épületet - mondja Fekete Gyula polgármester, akit meggyőztek a nyugdíjas tanító által föltárt bizonyítékok -, a munkálatok már zajlanak. Jövőre, Kossuth Lajos születésének bicentenáriumán szeretnénk átadni a szülőházat, amelyben helytörténeti múzeum is működik majd. Már el is kezdtük gyűjtögetni a tárgyakat. A főtéren helyet kapott polgármesteri hivataltól csupán egypercnyire fekszik a feltételezett szülőház, így a szemerkélő esőben is gyalog indulunk neki a falunak, alkalmat adva Kovács Józsefnek, hogy Olaszliszka múltjának további érdekességeiről is leránthassa a leplet. Mivel utunk a római katolikus templom mellett vezet el, az első történet a templom tornyáról szól. Olaszliszkán sokszor pusztított szélvihar. 1840. június 24-én este a Kárpátok felől heves szél tört rá Zemplénre, amely kegyetlenül végigsöpört az egész vármegyén. A vihar a római katolikus templom tornyának sisakos, hegyes tetejét felszakította, és a Bodrogba röpítette, de magát az épületet is nagyon megrongálta. Ezért lett ilyen egyedi a mi tornyunk, mert később már nem akarták visszaépíteni a sisakos tetőt. Még mindig fölfelé bámulunk, amikor vezetőnk újabb különlegességgel rukkol elő. - Tavaly bekövetkezett haláláig ebben a házban lakott Jolán néni, Magyarország legidősebb embere. Elesett a szobában szegény. Százkilenc esztendőt élt meg, isten nyugosztalja. De álmélkodásra újfent nincs idő, mert Jolánka néni Kossuth liszkai „szülőházának” tőszomszédságában éldegélt. A ház valaha takaros lehetett. Hosszú évekig üresen állt, s ez maradandó nyomot hagyott rajta, ám a falak s a mennyezet íve még őrzi az egykori méltóságot, hiszen ez az épület volt valaha a postamester portája. Weber András, Kossuth Lajos anyai nagyapja 1805-ig viselte a postamesteri hivatalt. Hivatalviselése előtt katonáskodott, majd a Szirmay árvák vagyonának gondviselője lett, postamesterként viszont ebben az épületben élt és dolgozott. Karolina nevű lánya, Kossuth Lajos édesanyja is itt ismerkedett meg férjével, Kossuth Lászlóval. És ez volt az a ház, ahova a vajúdó Karolina hazafelé menet betért, amely eseményről a házaspárt Sátoraljaújhelyről Monokra szállító kocsis meg is emlékezett. De erről majd akkor beszélnék részletesebben, ha meghallgatjuk a kocsis történetét dokumentáló hangfelvételt. Immár autóval indulunk vissza Kovács József otthonába. Megkerüljük a falut, megcsodáljuk a szemközti hegyről látható panorámát, majd végigrobogunk a Szent István körúton, s csak egy tekintélyes lakóház előtt lassítunk, hogy kísérőnk újabb nevezetes eseményről számolhasson be. - Az 1800-as évek elején történt Olaszliszkán az az érdekes esemény, amelyet Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényében - egy naplójegyzet alapján - megörökített. Az izgalmas jelenet a Dőry báró féle kúriában, az egykori Alsó Derék, ma Kossuth Lajos utcában játszódott le. Megvizsgáltam az épületbelsőt, és bizony, ma is tisztán kivehető a volt kancellária faragott kövekkel burkolt mennyezetén az a kibontott, durva kövekkel, téglákkal visszatömködött rés, amelyen át csigavonóval emelték fel gróf Buttler Jánost Dőry Mária hálószobájába, a nászággyal együtt. Késő délutánra jár az idő, mire visszaérkezünk vendéglátónk otthonába. Jólesik magunk mögött hagyni a nyálkás őszt, s betérni a cserépkályhával barátságossá melegített vendégszobába. Előbb áldomást iszunk - a poharakban zöld dióval ízesített aszútörköly csillog -, majd az idős tanító ütött-kopott magnót és hasonszőrű kazettát vesz elő. Kivételesen semmit sem szól, csak elindítja a felvételt. „Liszkai legenda Kossuth apánk születéséről - mondja a hang a múltból. - Kedves barátom, Kovács József tanár úr kérésére írom le az alábbi történetet. Fiatal koromban, érettségi után, nem lévén pénzem a továbbtanulásra, 1939-től 1941-ig községi írnokként dolgoztam Olaszliszkán. Ebben az időben gyakran barátkoztunk egy másik fiatalemberrel, aki az öreg Gagyi tanár úr feleségének unokaöccse volt. Nem egy esetben, mint az említendőben is, barátom, a tanár úr s én, mindhárman együtt voltunk. Olaszliszka történetéről beszélgetve megemlítettem, hogy nemrégen olvastam egy Kossuth Lajos életéről szóló könyvet, amelyben a szerző elmondja, hogy Kossuth szokszor megemlékezett a Liszkán eltöltött gyermekkori évekről, s hogy egy időben, még Újhelyre költözésük előtt laktak is Liszkán. Nemcsak hogy Liszkán töltötte gyermekéveit, de itt is született, vetette közbe Károly bácsi. Megkértük, hogy beszéljen erről bővebben, mert az iskolában úgy tanultuk, Kossuth Lajos Monokon született. Válasza a következő volt. Már csak napok voltak hátra a szülésig, amikor az édesanyának Monokról Újhelyre kellett utaznia. A visszaúton váratlanul elkezdődtek a szülési fájdalmak, s mivel még Liszka előtt voltak, igyekeznie kellett a kocsisnak, hogy a nagymamához beérjenek. Ez sikerült is, a kis Kossuth gyermek tehát Olaszliszkán született, majd amikor a gyermekágyas nő egészségi állapota megengedte, mentek haza, Monokra. Keresztelni innen vitték Tállyára, vagy a tállyai pap ment át Monokra, mert evangélikus templom csak ott volt. S ekkor a születés igazi helye már nem is került szóba. Mindezeket Kossuth László kocsisa mesélte el idős korában a fiatal, még tizenéves Gagyi Károlynak. A kocsis neve Téglás János volt.” - Ennyi a felvétel - mondja Kovács József, és kikapcsolja a magnetofont. - De nemcsak ez, hanem a saját élményeim is alátámasztják a történetet. Feleségem édesanyja, Balsai Jánosné Tóth Erzsébet, nyugodjon csendes békességben, többször elmesélte a következő esetet. Ő akkor mint árva gyermek a Kossuth Lajos szülőháza melletti házban, a nagybátyjánál lakott. Egy alkalommal többedmagával kint játszott a kapu előtt, a homokban. A gyerekek arra lettek figyelmesek, hogy az iskola felől jól öltözött úriember, kalap a fején, görbe bot a kezében, közelít feléjük. Szó szerint így mondta anyuka: amikor az idegen hozzánk ért, megállt, és beszélgetni kezdett velünk, s beszélgetés közben föltette nekünk a kérdést, tudjuk-e, s ujjával a szomszéd épületre mutatott, hogy abban a házban született Kossuth Lajos. Ő volt az én édesapám - mondta az úriember. Azt válaszolták anyukáék, hogy tudjuk. Hát honnan tudjátok? - csodálkozott az idegen. Gagyi tanító úr mesélte nekünk az iskolában, felelték a gyerekek, az idegen pedig folytatta útját. Megállt a háznál, elment egyszerkétszer a kapu előtt, majd betért az udvarba az akkoriban ott élő családhoz beszélgetni. Akik érzik, hogy nemsokára meg kell válniuk a földi világtól, még egyszer, utoljára elmennek olyan helyekre, amelyekhez kedves emlékek fűzik őket. így adódhatott, hogy Kossuth Lajos legfiatalabb gyermeke, Lajos Tódor ellátogatott Olaszliszkára. Tódor 1918-ban hal meg. Anyuka 1910-ben született, tehát nyolcéves volt, amikor ez az esemény megtörtént - egészíti ki a hitelesség kedvéért az elmondottakat Kovács József. - Volt itt egy nyugdíjas jegyző, Demján Ferencnek hívták, akivel barátságos viszonyban voltam. Rengeteget mesélt Olaszliszkáról, s egyszer megemlítette, hogy ő is találkozott Tódorral Olaszliszkán. A százkilenc éves Jolánka néni is mondogatta sokszor, hogy itt volt a szomszédban a Weber postahivatala, és itt született Kossuth. Hiszen Jolánka néni fiata korában még olyan emberekkel beszélhetett, akik személyesen ismerték a postamestert és Kossuth Lajost is. Hát ennyi. Búcsúzóul Kovács József még dedikája az 1998-ban megjelent, Olaszliszka történetét feldolgozó gyűjteményét. Szemérmesen csak annyit jegyez meg, hogy Kossuth Lajos születésének igaz históriája ugyan nem szerepel a kötetben, mert nem akarta megbántani a monokiakat, de úgy érzi, az igazságnak most már ki kell derülnie. az egykori postamesteri hivatal, az Újszülöttet innen vitték Monokra Kossuth-krónika hivatalos történetírás szerint Kossuth Lajos Monokon született 1802. szeptember 19-én. Édesapja udvardi Kossuth László, aki nagybátyja, Kossuth András, Zemplén vármegye szolgabírájának hívására költözött Zemplénbe, s vállalt munkát Monokon, az Andrássyak birtokán. Kossuth László Olaszliszkán ismerkedett meg Weber Karolinával, és 1796-ban kötött házasságot vele a tokaji evangélikus templomban. Házasságukból nyolc gyermek született , Kossuth Lajos Olaszliszkán töltötte gyermekéveit, majd 1808-ban Sátoraljaújhelyre költözött a család. Iskoláit is itt, illetve Eperjesen és Sárospatakon végezte. 1823-ban ügyvédi vizsgát tett, majd 1824-től nyolc éven keresztül ügyvédi gyakorlatot folytatott. Időközben Zemplén vármegye táblabírájává választották, de megbízást vállalt mint törvényszéki ülnök, az utak, hidak felügyeletével megbízott küldöttség vezetője, valamint a tűzoltóság szervezőjeként is. Kossuth Lajos Kazinczy Ferenccel és Balásházy Jánossal együtt alapító tagja volt a Zempléni Casino Társaságnak. Az 1831-es kolerajárvány idején Kossuth az újhelyi Epekórságot Elhárító Bizottmány főfelügyelője lett, és fontos szerepet játszott a járvány, illetve az azt követő lázadás leküzdésében. 1832-ben pártfogója, Vécsey Pál képviseletében ment az országgyűlésre, ahol elindította az Országgyűlési Tudósításokat. 1836-ban felségsértési perbe fogták, és bebörtönözték. 1840- ben szabadult, majd a következő év január 9-én feleségül vette Meszlényi Teréziát, akitől később öt fia és egy lánya született. Ugyanebben az esztendőben kérte fel Landerer Lajos, az induló Pesti Hírlap kiadója az újság főszerkesztői posztjára. 1847. október 18-án Pest vármegye választotta meg követéül, s március 3-i felirati beszéde országos vihart kavart. A Batthyánykormányban pénzügyminiszter erélyes szeptemberi fellépésének köszönhető, hogy megszületett a forradalom önálló pénze, majd október 8-tól a kormány helyébe lépő hatfős Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke. Mint az ország kormányzó elnöke 1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban kimondatta a Habsburg-ház trónfosztását. Augusztus 11-én Aradon teljhatalommal ruházta fel Görgeyt, majd török földre emigrált. Amerikai körutazása során, 1851-ben soha nem tapasztalt és nem várt lelkesedéssel fogadták, de az emigráció szétesését népszerűsége sem tudta megakadályozni. Kasszandra levélben tiltakozott a kiegyezés ellen, majd 1890-ben ismét nagy belpolitikai vihart kavart, mivel nem ismerte el a Habsburgok magyar birtoklását, s nem hosszabbíttatta meg magyar állampolgárságának érvényességét. Kossuth Lajos 1894. március 20-án halt meg Torinóban.