Magyar Nemzet, 2001. december (64. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-06 / 284. szám

Kövér: A MIÉP nem vállalható ■ MTI________________________ H­a most vasárnap lennének a választások, akkor a Fidesz és az MDF megnyugtató eredménnyel végezne, s a lejárató kampány elle­nére sem mutatkozik olyan fejle­mény, amely ezen változtatni tudna - jelentette ki tegnap a szlovákiai Dunaszerdahelyen Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt ügyve­zető alelnöke. - A MIÉP-ről az a vé­leményem, hogy az EU-csatlakozás szempontjából nem vállalható fel koalíciós partnerként - tette hozzá a politikus, aki a dunaszerdahelyi székhelyű Márai Sándor Alapítvány fórumának vendégeként mutatta be pártját az újságírókból, politológu­sokból, közéleti személyiségekből álló hallgatóságának. Kövér - aki szerint a mai magyar baloldal posztkommunista - úgy látja, Magyarországon ma csak az egyik oldalon van világos értékrend, és az emberek érzik, hogy a két tá­bort világok választják el egymástól. „A tényleges polgári társadalom ki­alakulásához azonban még néhány nemzedékváltásra szükség van” - mondta. Hozzátette: a múlt idők ak­tív szerepvállalói tíz év múlva már bízvást nem lesznek olyan nagy­mértékben jelen a magyar közélet­ben, mint most. A Fidesz alelnöke a kedvezménytörvénnyel kapcsolat­ban kijelentette: Ha a szomszédos országokban maradéktalanul bizto­sítanák mindazt, amire a trianoni szerződésben kötelezték őket, s amit ezek az országok annak idején vál­laltak, a magyar kisebbségnek ma nem kellene a kedvezménytörvény­re szorulnia. De mert esélyeiket te­kintve a határon túli magyar kisebb­ségek rosszabb helyzetben vannak, mint a többségi állam nemzetiségét valló polgárok, senki sem várhatja el a tőlük, hogy beérjék a másodrendű állampolgári státussal - szögezte le. ÁSZ-jelentés két olvasatban Az Állami Számvevőszék ismé­telt vizsgálata a SZDSZ gazdál­kodását rendben találta. Bebi­zonyosodott, hogy Horváth Béla a párt gazdálkodásával kapcso­latban sorra valótlan állításo­kat, illetve vádakat fogalmazott meg - szögezte le tegnap a szer­kesztőségünkhöz is megküldött közleményében az SZDSZ. Hor­váth Béla lapunknak elmondta: úgy látszik, nem ugyanazt az ÁSZ-jelentést olvasták a szabad demokraták, mint ő, szerinte ugyanis a számvevők egyáltalán nem tisztázták az SZDSZ-t az ő vádjai alól. A­z SZDSZ a számvevőszéki je­lentésből kiemeli: „Megállapít­ható volt, hogy az elszámolás teljes­­körűen tartalmazta a párt könyvvi­telében nyilvántartott országgyűlési választásokkal kapcsolatos bevéte­leket és kiadásokat. Sem a helyszíni vizsgálatok alkalmával, sem most nem került az ÁSZ hatáskörébe olyan adat, hogy más természetes vagy jogi személy a párt kampányá­ra egyéb forrásokat fordított.” Az SZDSZ által citált másik ÁSZ- megállapítás szerint a párt 1997— 1998. évi gazdálkodása az ÁSZ ha­táskörébe tartozó „ügyletekkel kap­csolatos számviteli bizonylatnak számító, a párt által rendelkezésre bocsátott összes dokumentumot látták, ellenőrizték. ...Azok adatai a beszámolóban szerepelnek.” ...,,A beadványban mellékletként csatolt, a pártot közvetlenül érintő tartozá­sok rendezésének adatai a párt számviteli nyilvántartásaiban, ille­tőleg a beszámoló megfelelő sorai­ban megtalálhatók” - állapítja meg mostani jelentésében az ÁSZ. Az SZDSZ szerint Horváth Béla valótlanul állította, hogy az SZDSZ az ÁSZ-nak nem mutatta be a gaz­dálkodásával kapcsolatos összes iratot. „A részvényvásárlásra kikö­tött opciót az Állami Számvevőszék munkatársai azért nem kifogásol­ták, mert az nem teljesült” - emeli ki a jelentésből az SZDSZ. Vagyis Hor­váth Béla valótlanul állította, hogy az SZDSZ részvényvásárlással meg­sértette a párttörvényt - állítja köz­leményében a párt. Horváth Béla a Magyar Nemzet­nek kijelentette: soha nem állította, hogy az SZDSZ részvényvásárlással sértette meg a párttörvényt. - Azt állítom, hogy törvénysértő módon 1997-ben opciós vételi jogot szerzett 2000. december végi határ­idővel egy részvénytársaság papírja­ira, márpedig párt nem lehet rész­vénytársaságban tulajdonos - jelen­tette ki lapunknak a képviselő. - Azt felettébb sajátosnak tar­tom - fűzte hozzá -, hogy a politiká­tól függetlenül működő és a pártok ellenőrzésére egyedül jogosult ÁSZ nem tartotta fontosnak, hogy az 1997—1998-as gazdasági év ellenőr­zése során figyelmeztesse a pártot: opciós vételi jogával a párttörvény megsértése nélkül nem élhet. Külö­nös, hogy az ÁSZ utólag megnyugta­tónak tartja, hogy az SZDSZ koráb­ban nem élt opciós vételi jogával egy társaság részvényeire - fűzte hozzá a képviselő. Az azonban komoly ag­godalomra ad okot, hogy az ÁSZ- nak eljuttatott dokumentumok kö­zött nem találtak vizsgálódásra okot a fővárosi, illetve a zuglói önkor­mányzatnál. Márpedig az önkor­mányzatok gazdálkodását is egye­dül az ÁSZ jogosult ellenőrizni. Horváth Béla kijelentette: elége­detten vette tudomásul, hogy az ÁSZ nem tagadja meg az érintett önkor­mányzatoknál és az „SZDSZ-hez kö­zel álló” cégeknél vizsgálódó nyo­mozóhatóságoktól a szakmai segít­séget. Elmondta azt is, „érti és meg­érti” az ÁSZ-t, amely jelentésében ismételten felhívta a figyelmet a pár­tok gazdálkodását érintő törvények hiányosságaira. Ugyanis, mint azt az ÁSZ ismét szóvá tette, nincs törvé­nyileg szabályozva „a kampány, a választási költség és azon belül a do­logi költség fogalma”, sőt „a törvény szerinti és a pénzügyi szempontból figyelembe vehető tényleges kam­pányidőszak a gyakorlatban egy­mástól eltérhet”. Vagyis az ÁSZ vizsgálati jelentéseit jelenleg csak arra lehet felhasználni, hogy egy trükkös választási finanszírozásban tetten ért párt meglobogtassa mint makulátlansága „bizonyítékát” - szögezte le Horváth Béla. Hozzátet­te: az ÁSZ jelentése egyáltalán nem tér ki a dokumentumokkal is alátá­masztott azon állítására, amely sze­rint az SZDSZ pénzügyi követelése­ket adott és vett (faktorált). E pénz­intézeti tevékenységet nem hogy egy párt, még a gazdálkodó szervezetek is csak a pénzintézeti törvényben meghatározott szigorú feltételek tel­jesítésével, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye alapján jogosultak végezni. 2001. december 6., csütörtök Belföld Magyar Nemzete Sajnálják a vízumkényszert A magyar kormány még nem döntött az esetleges válaszlépésekről A magyarországi menekültkérelmek számának folyamatos nö­vekedése indokolta, hogy Kanada visszaállította a vízumkény­szert Magyarországgal szemben. A kormány következő ülésén dönt arról, tesz-e válaszlépést emiatt - közölte a kormányfő.­ ­ Blázsovics-Tar Zs___________ O rbán Viktor miniszterelnök tegnap a Kossuth rádióban úgy fogalmazott: Kanada baráti ál­lam, jó viszonyt ápol velünk, jobb lett volna, ha erre a lépésükre nem kerül sor, de ezen a döntésükön már változtatni nem tudunk. A kormányfő kifejtette azt is: Kanada hosszú ideig türelmes volt, hiszen érthetetlen és indokolatlan, hogy áttelepülők tömege jelenjen meg az országban, és menedékjogra hivat­kozva, nem politikai okok miatt, hanem a jobb élet reményében Magyarországról Kanadába tele­püljön. Leszögezte: ezt a magyar kormány próbálta orvosolni, de iparszerűen működő, szervezett csoportok tűntek föl. A miniszter­­elnök utalt arra is: a kivándorlók roma származásúak.­­ Kanada sajnálja, hogy vissza kellett állítania a vízumkötelezett­séget Magyarországgal szemben, de ez volt az egyetlen lehetősége a nagymértékben megalapozatlan és nemkívánatos menekültkérelmek kezelésére - jelentette ki tegnap Marta Moszczewska, Kanada buda­pesti nagykövete. Ismert, a magyar állampolgárok ez év december 5- től kizárólag vízummal utazhatnak Kanadába. - Ez válaszlépés az egy­re erősödő menekülthullámmal szemben - hangsúlyozta, hozzáté­ve: a menekülthullám olyan or­szágból érkezik, amelyre az üldöz­tetés nem jellemző. Mint mondta: az észak-amerikai országban 1998 óta összesen 8600, idén pedig 3500 magyar állampolgár folyamodott menekültstátusért, a kérelmezők 8-15 százaléka kapott pozitív vá­laszt. A nagykövet leszögezte: Ka­nada szeretné, ha Magyarország válaszlépésként nem vezetne be ví­zumkényszert a kanadai állampol­gárokkal szemben, hiszen ők nem jelentenek semmiféle problémát beutazásukkal. - Bár országunk nem készít fel­méréseket arról, hogy a kérelmek beadói milyen etnikumhoz tartoz­nak, az kiderült, hogy a magyaror­szági kérelmezők jelentős többsé­ge vallotta magát egy kisebbség tagjának - közölte Jim Versteegh, Kanada bécsi nagykövetsége ví­zumosztályának illetékese. - An­nak érdekében, hogy elősegítsük a vízumhoz való hozzájutást, vízum­hivatalt nyitunk az állam budapes­ti nagykövetségén - mondta. A hi­vatal december 5-én nyílt meg, ahol az utazni vágyók egyszeri, il­letve többszöri beutazásra - akár ötévi időtartamra is - feljogosító vízumot kérvényezhetnek. A Ka­nadába utazók számára a hivatal különleges nyitva tartást tart de­cember 8-án és 9-én. Azok a ma­gyar állampolgárok, akik decem­ber 7-én éjfél előtt érkeznek, még vízum nélkül léphetnek be Kana­dába. Az ottawai magyar nagykövet­ségnek nem jelent pluszterhet a ví­zumkényszer bevezetése, az intéz­kedés főleg a kanadai kormány­nak, illetve a magyarországi kana­dai nagykövetségnek okoz majd több munkát - közölte Deák Lász­ló, a nagykövetség konzulja. Hoz­zátette: a Kanadában tartózkodó magyar állampolgároknak a ví­zumkényszer miatt nem kell meg­szakítaniuk útjukat és tervezett programjaikat. Egyetértés az önállóságról Pokorni Zoltán átadta Borsik Jánosnak a Fidesz-vitaanyagát Magyarország nem az olcsó, ha­nem a magasan kavalifikált munkaerő miatt kell hogy von­zó legyen az Európai Unió szá­mára. A kormány valamennyi munka világával kapcsolatos intézkedése ennek megvalósítá­sát szolgálja - jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke, miután megbeszélést folytatott az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége vezetőivel (ASZSZ). BAKONYT ÁrxtM____________________________ • •Ö­römmel jöttem el erre a kon­zultációra. Az ASZSZ ugyanis olyan szakszervezeti konföderáció, amely politikamentes érdekvédel­met folytat. Itt - egyesekkel ellen­tétben - nincs olyan elidegenedett vezetői réteg, amely nem áll kap­csolatban az általa képviseletekkel - fogalmazott Pokorni Zoltán. A leg­nagyobb kormányzópárt elnöke el­mondta, hogy a Fidesz átadta vita­anyagát az ASZSZ-nek véleménye­zésre. - Rendkívül fontos számunk­ra, hogy a dokumentumhoz azok szóljanak hozzá, akik olyan fontos stratégiai ágazatokban dolgoznak, mint amilyeneket az ASZSZ képvi­sel - hangsúlyozta a pártelnök. Pokorni kijelentette, hogy Magyar­­ország nem az olcsó, hanem a ma­gasan kvalifikált munkaerő miatt kell hogy vonzó legyen az Európai Unió számára. A kormány vala­mennyi munka világával kapcsola­tos intézkedése ennek megvalósítá­sát tűzi ki célul.­­ Bár egyes terüle­teken valóban okozott bérfeszültsé­get, ide tartozik például a minimál­bér drasztikus emelése. A kormány célja, hogy mind a bérfelzárkózta­tás, mind a szakmai képzés tekinte­tében Magyarország 2006-ra az EU tagja lehessen, és bevezethető le­gyen az euró. A pártelnök végül fel­hívta a figyelmet arra, hogy a szak­­szervezetek őrizzék meg önállósá­gukat, és - főként a választások kö­zeledtével - ne váljanak a pártpoli­tika játékszerévé.­­ Több kérdésben is egyetértünk a legnagyobb kormányzópárt elkép­zelésivel. A véleménykülönségek is leginkább a kabinet, illetve a szak­­szervezetek közötti, objektív érdek­­különbségekből adódnak - fogal­mazott Borsik János. Az ASZSZ el­nöke hangsúlyozta, a szociális pár­beszéd javítása érdekében szükség van arra, hogy a kormány magasabb szinten képviseltesse magát az or­szágos érdekegyeztető fórumokban. Fontosnak tartotta azt is, hogy több információt kaphassanak az EU-s integrációval kapcsolatos tárgyalá­sokról, fejleményekről.­­ Készek va­gyunk a Fidesz vitaanyagának véle­ményezésére, de ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy akár munka­­csoport szinten „bedolgozzunk” bármelyik párt programjába - je­lentette ki Borsik János. Az ASZSZ elfogadhatatlannak tartja a szak­­szervezetek és a pártok együttmű­ködését, ezért a konföderáció senkit nem keresett meg és senkitől nem is kapott ilyen jellegű felkérést. » SZEF-vezető MSZP-listán Több megyében is véglegesítette választási listáját az MSZP. A párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei listáján biztos befutó he­lyen szerepel Kapolyi László, az MSZDP elnöke, a Zala megyein pedig helyet kapott a Szakszervezetek Együttműködési Fórumá­nak helyi elnöke. ■ Pásztor_____________________ B­ aja Ferenc pártigazgató vezeti az MSZP Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei listáját, a második helyre Kapolyi László, a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt elnö­ke került. A politikus a két párt kö­zös egyéni képviselőjelöltje lesz a fehérgyarmati választókerületben. Erre azután kerülhetett sor, hogy az MSZP választási szövetséget kö­tött az MSZDP-vel. Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke, aki egyébként egyéni képviselőjelöltként indul Tiszavasváriban, nem szerepel a megyei listán. Baja Ferenc ezzel kapcsolatban kérdésünkre el­mondta: a párt Országos Választá­si Bizottsága, illetve a megyei veze­tés egyaránt azt javasolja, hogy Ju­hász Ferenc „rendkívül előkelő he­lyen” szerepeljen az országos lis­tán. A megyei lista harmadik he­lyén Veres János jelenlegi ország­gyűlési képviselő, a megyei keres­kedelmi és iparkamara elnöke sze­repel. Negyedik Gazda László, a megyei közgyűlés tagja, őt a párt egyik korábbi megyei elnöke, Kiss Gábor követi. Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere nem kapott helyet a megyei listán, úgy tudjuk, ő is szerepel majd az orszá­gos listán. A párt Békés megyei listáját Vastagh Pál korábbi igazságügyi miniszter vezeti, őt Tóth Károly or­szággyűlési képviselő követi. A bú­zaégetésről, illetve agrárdemonst­rációiról ismertté vált Karsai József hatodik helyen szerepel, megelőzve azt a Tóth Sándort, aki az előző vá­lasztásokon a megyében egyedüli­ként tudott mandátumot szerezni szocialista színekben. Érdekesség, hogy Karsai ott lesz egyéni képvise­lőjelölt, ahol '98-ban Tóth Sándor győzni tudott. A párt megyei kül­döttértekezlete egyébként az orszá­gos lista bejutó helyére javasolta Tóth Sándort. Bács-Kiskun megyében - ha­sonlóan mint az előző választások idején - Tabajdi Csaba országgyű­lési képviselő vezeti a listát, őt Ba­logh László követi. Harmadik he­lyen Márfai Péter megyei pártelnök szerepel. Zala megyében Varga László, a megyei közgyűlés elnöke vezeti a listát, a második Göndör István, a párt parlamenti frakciótitkára. A megyei pártiroda tájékoztatása sze­rint a Szakszervezetek Együttmű­ködési Fórumának (SZEF) megyei elnöke, Tornyos Csaba szintén he­lyet kapott a megyei listán. Komárom-Esztergom megyé­ben Keleti György, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának el­nöke a listavezető, őt Zatykó János és Tittmann János - mindketten polgármesterek - követi. A lista ne­gyedik helyén Schalkhammer An­tal, a bányászszakszervezet elnöke szerepel. A megyei küldöttgyűlés azt javasolta: Keleti György, Schalkhammer Antal és Schwarcz Tibor egyaránt szerepeljen az or­szágos listán. Bizonytalan az alkotmány módosítása Az MSZP ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar csapatok kül­földre történő kiküldéséről minden esetben az Országgyű­lés döntsön kétharmados több­séggel. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke sajnálattal vette tudomá­sul, hogy az MSZP elutasította a kormány javaslatát. HÍRÖSSZEFOGLALÓ K­itart az MSZP korábbi alkot­mánymódosítási javaslata mellett - döntött a párt elnöksége és frakciója. Kovács László pártelnök elmondta: ez azt jelenti: amennyi­ben a NATO életbe lépteti a wa­shingtoni szerződés közös védelem­ről szóló ötödik cikkelyét, akkor a kormány dönthet a légtér átengedé­séről, a külföldi haderők magyaror­szági átvonulásáról, esetleges állo­­másoztatásáról, de továbbra is a parlament határozna kétharmados többséggel a magyar katonák kül­földi bevetésének engedélyezéséről. Hozzátette: az MSZP ahhoz viszont hozzájárulna, hogy a kérdés azon­nali tárgyalásához ne legyen szük­ség az Országgyűlés négyötödös többségére. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke - mint azt az MTI-nek elmondta - sajnálattal vette tudomásul, hogy a szocialista párt nemet mondott a kormány alkotmánymódosító ja­vaslatára. - Sajnálom, hogy az MSZP rövid távú pártérdekei alá rendelte a nemzet biztonságának ér­dekeit - szögezte le, hozzátéve: a szocialisták mindezt miniszterel­nök-jelöltjük véleménye és a hat­párti egyeztetések ellenére teszik. Mint arról beszámoltunk, a Kül­ügyminisztériumban múlt héten tartott hatpárti egyeztetésen világos­sá vált: az MSZP nem támogatja a kormány alkotmánymódosítás ügyében tett előterjesztését, a Fidesz viszont a szocialisták javaslatát uta­sítja el. Az akkori megbeszélésen az körvonalazódott, hogy az alkot­mányt német mintára módosítanák, vagyis a csapatmozgásokról a kor­mány döntene, kivétel ez alól a honi csapatok kiküldése. Ebben az eset­ben a parlament határozna egyszerű többséggel. Az MSZP jelenlévő kép­viselője jelezte: egyeztet frakciójával. A testület, illetve a párt elnöksége azonban úgy döntött: fenntartja ko­rábbi álláspontját és nem támogatja a kompromisszumos megoldásnak tűnő német mintát.

Next