Magyar Nemzet, 2001. december (64. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-06 / 284. szám
Kövér: A MIÉP nem vállalható ■ MTI________________________ Ha most vasárnap lennének a választások, akkor a Fidesz és az MDF megnyugtató eredménnyel végezne, s a lejárató kampány ellenére sem mutatkozik olyan fejlemény, amely ezen változtatni tudna - jelentette ki tegnap a szlovákiai Dunaszerdahelyen Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt ügyvezető alelnöke. - A MIÉP-ről az a véleményem, hogy az EU-csatlakozás szempontjából nem vállalható fel koalíciós partnerként - tette hozzá a politikus, aki a dunaszerdahelyi székhelyű Márai Sándor Alapítvány fórumának vendégeként mutatta be pártját az újságírókból, politológusokból, közéleti személyiségekből álló hallgatóságának. Kövér - aki szerint a mai magyar baloldal posztkommunista - úgy látja, Magyarországon ma csak az egyik oldalon van világos értékrend, és az emberek érzik, hogy a két tábort világok választják el egymástól. „A tényleges polgári társadalom kialakulásához azonban még néhány nemzedékváltásra szükség van” - mondta. Hozzátette: a múlt idők aktív szerepvállalói tíz év múlva már bízvást nem lesznek olyan nagymértékben jelen a magyar közéletben, mint most. A Fidesz alelnöke a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban kijelentette: Ha a szomszédos országokban maradéktalanul biztosítanák mindazt, amire a trianoni szerződésben kötelezték őket, s amit ezek az országok annak idején vállaltak, a magyar kisebbségnek ma nem kellene a kedvezménytörvényre szorulnia. De mert esélyeiket tekintve a határon túli magyar kisebbségek rosszabb helyzetben vannak, mint a többségi állam nemzetiségét valló polgárok, senki sem várhatja el a tőlük, hogy beérjék a másodrendű állampolgári státussal - szögezte le. ÁSZ-jelentés két olvasatban Az Állami Számvevőszék ismételt vizsgálata a SZDSZ gazdálkodását rendben találta. Bebizonyosodott, hogy Horváth Béla a párt gazdálkodásával kapcsolatban sorra valótlan állításokat, illetve vádakat fogalmazott meg - szögezte le tegnap a szerkesztőségünkhöz is megküldött közleményében az SZDSZ. Horváth Béla lapunknak elmondta: úgy látszik, nem ugyanazt az ÁSZ-jelentést olvasták a szabad demokraták, mint ő, szerinte ugyanis a számvevők egyáltalán nem tisztázták az SZDSZ-t az ő vádjai alól. Az SZDSZ a számvevőszéki jelentésből kiemeli: „Megállapítható volt, hogy az elszámolás teljeskörűen tartalmazta a párt könyvvitelében nyilvántartott országgyűlési választásokkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. Sem a helyszíni vizsgálatok alkalmával, sem most nem került az ÁSZ hatáskörébe olyan adat, hogy más természetes vagy jogi személy a párt kampányára egyéb forrásokat fordított.” Az SZDSZ által citált másik ÁSZ- megállapítás szerint a párt 1997— 1998. évi gazdálkodása az ÁSZ hatáskörébe tartozó „ügyletekkel kapcsolatos számviteli bizonylatnak számító, a párt által rendelkezésre bocsátott összes dokumentumot látták, ellenőrizték. ...Azok adatai a beszámolóban szerepelnek.” ...,,A beadványban mellékletként csatolt, a pártot közvetlenül érintő tartozások rendezésének adatai a párt számviteli nyilvántartásaiban, illetőleg a beszámoló megfelelő soraiban megtalálhatók” - állapítja meg mostani jelentésében az ÁSZ. Az SZDSZ szerint Horváth Béla valótlanul állította, hogy az SZDSZ az ÁSZ-nak nem mutatta be a gazdálkodásával kapcsolatos összes iratot. „A részvényvásárlásra kikötött opciót az Állami Számvevőszék munkatársai azért nem kifogásolták, mert az nem teljesült” - emeli ki a jelentésből az SZDSZ. Vagyis Horváth Béla valótlanul állította, hogy az SZDSZ részvényvásárlással megsértette a párttörvényt - állítja közleményében a párt. Horváth Béla a Magyar Nemzetnek kijelentette: soha nem állította, hogy az SZDSZ részvényvásárlással sértette meg a párttörvényt. - Azt állítom, hogy törvénysértő módon 1997-ben opciós vételi jogot szerzett 2000. december végi határidővel egy részvénytársaság papírjaira, márpedig párt nem lehet részvénytársaságban tulajdonos - jelentette ki lapunknak a képviselő. - Azt felettébb sajátosnak tartom - fűzte hozzá -, hogy a politikától függetlenül működő és a pártok ellenőrzésére egyedül jogosult ÁSZ nem tartotta fontosnak, hogy az 1997—1998-as gazdasági év ellenőrzése során figyelmeztesse a pártot: opciós vételi jogával a párttörvény megsértése nélkül nem élhet. Különös, hogy az ÁSZ utólag megnyugtatónak tartja, hogy az SZDSZ korábban nem élt opciós vételi jogával egy társaság részvényeire - fűzte hozzá a képviselő. Az azonban komoly aggodalomra ad okot, hogy az ÁSZ- nak eljuttatott dokumentumok között nem találtak vizsgálódásra okot a fővárosi, illetve a zuglói önkormányzatnál. Márpedig az önkormányzatok gazdálkodását is egyedül az ÁSZ jogosult ellenőrizni. Horváth Béla kijelentette: elégedetten vette tudomásul, hogy az ÁSZ nem tagadja meg az érintett önkormányzatoknál és az „SZDSZ-hez közel álló” cégeknél vizsgálódó nyomozóhatóságoktól a szakmai segítséget. Elmondta azt is, „érti és megérti” az ÁSZ-t, amely jelentésében ismételten felhívta a figyelmet a pártok gazdálkodását érintő törvények hiányosságaira. Ugyanis, mint azt az ÁSZ ismét szóvá tette, nincs törvényileg szabályozva „a kampány, a választási költség és azon belül a dologi költség fogalma”, sőt „a törvény szerinti és a pénzügyi szempontból figyelembe vehető tényleges kampányidőszak a gyakorlatban egymástól eltérhet”. Vagyis az ÁSZ vizsgálati jelentéseit jelenleg csak arra lehet felhasználni, hogy egy trükkös választási finanszírozásban tetten ért párt meglobogtassa mint makulátlansága „bizonyítékát” - szögezte le Horváth Béla. Hozzátette: az ÁSZ jelentése egyáltalán nem tér ki a dokumentumokkal is alátámasztott azon állítására, amely szerint az SZDSZ pénzügyi követeléseket adott és vett (faktorált). E pénzintézeti tevékenységet nem hogy egy párt, még a gazdálkodó szervezetek is csak a pénzintézeti törvényben meghatározott szigorú feltételek teljesítésével, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye alapján jogosultak végezni. 2001. december 6., csütörtök Belföld Magyar Nemzete Sajnálják a vízumkényszert A magyar kormány még nem döntött az esetleges válaszlépésekről A magyarországi menekültkérelmek számának folyamatos növekedése indokolta, hogy Kanada visszaállította a vízumkényszert Magyarországgal szemben. A kormány következő ülésén dönt arról, tesz-e válaszlépést emiatt - közölte a kormányfő. Blázsovics-Tar Zs___________ O rbán Viktor miniszterelnök tegnap a Kossuth rádióban úgy fogalmazott: Kanada baráti állam, jó viszonyt ápol velünk, jobb lett volna, ha erre a lépésükre nem kerül sor, de ezen a döntésükön már változtatni nem tudunk. A kormányfő kifejtette azt is: Kanada hosszú ideig türelmes volt, hiszen érthetetlen és indokolatlan, hogy áttelepülők tömege jelenjen meg az országban, és menedékjogra hivatkozva, nem politikai okok miatt, hanem a jobb élet reményében Magyarországról Kanadába települjön. Leszögezte: ezt a magyar kormány próbálta orvosolni, de iparszerűen működő, szervezett csoportok tűntek föl. A miniszterelnök utalt arra is: a kivándorlók roma származásúak. Kanada sajnálja, hogy vissza kellett állítania a vízumkötelezettséget Magyarországgal szemben, de ez volt az egyetlen lehetősége a nagymértékben megalapozatlan és nemkívánatos menekültkérelmek kezelésére - jelentette ki tegnap Marta Moszczewska, Kanada budapesti nagykövete. Ismert, a magyar állampolgárok ez év december 5- től kizárólag vízummal utazhatnak Kanadába. - Ez válaszlépés az egyre erősödő menekülthullámmal szemben - hangsúlyozta, hozzátéve: a menekülthullám olyan országból érkezik, amelyre az üldöztetés nem jellemző. Mint mondta: az észak-amerikai országban 1998 óta összesen 8600, idén pedig 3500 magyar állampolgár folyamodott menekültstátusért, a kérelmezők 8-15 százaléka kapott pozitív választ. A nagykövet leszögezte: Kanada szeretné, ha Magyarország válaszlépésként nem vezetne be vízumkényszert a kanadai állampolgárokkal szemben, hiszen ők nem jelentenek semmiféle problémát beutazásukkal. - Bár országunk nem készít felméréseket arról, hogy a kérelmek beadói milyen etnikumhoz tartoznak, az kiderült, hogy a magyarországi kérelmezők jelentős többsége vallotta magát egy kisebbség tagjának - közölte Jim Versteegh, Kanada bécsi nagykövetsége vízumosztályának illetékese. - Annak érdekében, hogy elősegítsük a vízumhoz való hozzájutást, vízumhivatalt nyitunk az állam budapesti nagykövetségén - mondta. A hivatal december 5-én nyílt meg, ahol az utazni vágyók egyszeri, illetve többszöri beutazásra - akár ötévi időtartamra is - feljogosító vízumot kérvényezhetnek. A Kanadába utazók számára a hivatal különleges nyitva tartást tart december 8-án és 9-én. Azok a magyar állampolgárok, akik december 7-én éjfél előtt érkeznek, még vízum nélkül léphetnek be Kanadába. Az ottawai magyar nagykövetségnek nem jelent pluszterhet a vízumkényszer bevezetése, az intézkedés főleg a kanadai kormánynak, illetve a magyarországi kanadai nagykövetségnek okoz majd több munkát - közölte Deák László, a nagykövetség konzulja. Hozzátette: a Kanadában tartózkodó magyar állampolgároknak a vízumkényszer miatt nem kell megszakítaniuk útjukat és tervezett programjaikat. Egyetértés az önállóságról Pokorni Zoltán átadta Borsik Jánosnak a Fidesz-vitaanyagát Magyarország nem az olcsó, hanem a magasan kavalifikált munkaerő miatt kell hogy vonzó legyen az Európai Unió számára. A kormány valamennyi munka világával kapcsolatos intézkedése ennek megvalósítását szolgálja - jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke, miután megbeszélést folytatott az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége vezetőivel (ASZSZ). BAKONYT ÁrxtM____________________________ • •Örömmel jöttem el erre a konzultációra. Az ASZSZ ugyanis olyan szakszervezeti konföderáció, amely politikamentes érdekvédelmet folytat. Itt - egyesekkel ellentétben - nincs olyan elidegenedett vezetői réteg, amely nem áll kapcsolatban az általa képviseletekkel - fogalmazott Pokorni Zoltán. A legnagyobb kormányzópárt elnöke elmondta, hogy a Fidesz átadta vitaanyagát az ASZSZ-nek véleményezésre. - Rendkívül fontos számunkra, hogy a dokumentumhoz azok szóljanak hozzá, akik olyan fontos stratégiai ágazatokban dolgoznak, mint amilyeneket az ASZSZ képvisel - hangsúlyozta a pártelnök. Pokorni kijelentette, hogy Magyarország nem az olcsó, hanem a magasan kvalifikált munkaerő miatt kell hogy vonzó legyen az Európai Unió számára. A kormány valamennyi munka világával kapcsolatos intézkedése ennek megvalósítását tűzi ki célul. Bár egyes területeken valóban okozott bérfeszültséget, ide tartozik például a minimálbér drasztikus emelése. A kormány célja, hogy mind a bérfelzárkóztatás, mind a szakmai képzés tekintetében Magyarország 2006-ra az EU tagja lehessen, és bevezethető legyen az euró. A pártelnök végül felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezetek őrizzék meg önállóságukat, és - főként a választások közeledtével - ne váljanak a pártpolitika játékszerévé. Több kérdésben is egyetértünk a legnagyobb kormányzópárt elképzelésivel. A véleménykülönségek is leginkább a kabinet, illetve a szakszervezetek közötti, objektív érdekkülönbségekből adódnak - fogalmazott Borsik János. Az ASZSZ elnöke hangsúlyozta, a szociális párbeszéd javítása érdekében szükség van arra, hogy a kormány magasabb szinten képviseltesse magát az országos érdekegyeztető fórumokban. Fontosnak tartotta azt is, hogy több információt kaphassanak az EU-s integrációval kapcsolatos tárgyalásokról, fejleményekről. Készek vagyunk a Fidesz vitaanyagának véleményezésére, de ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy akár munkacsoport szinten „bedolgozzunk” bármelyik párt programjába - jelentette ki Borsik János. Az ASZSZ elfogadhatatlannak tartja a szakszervezetek és a pártok együttműködését, ezért a konföderáció senkit nem keresett meg és senkitől nem is kapott ilyen jellegű felkérést. » SZEF-vezető MSZP-listán Több megyében is véglegesítette választási listáját az MSZP. A párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei listáján biztos befutó helyen szerepel Kapolyi László, az MSZDP elnöke, a Zala megyein pedig helyet kapott a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának helyi elnöke. ■ Pásztor_____________________ B aja Ferenc pártigazgató vezeti az MSZP Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei listáját, a második helyre Kapolyi László, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke került. A politikus a két párt közös egyéni képviselőjelöltje lesz a fehérgyarmati választókerületben. Erre azután kerülhetett sor, hogy az MSZP választási szövetséget kötött az MSZDP-vel. Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke, aki egyébként egyéni képviselőjelöltként indul Tiszavasváriban, nem szerepel a megyei listán. Baja Ferenc ezzel kapcsolatban kérdésünkre elmondta: a párt Országos Választási Bizottsága, illetve a megyei vezetés egyaránt azt javasolja, hogy Juhász Ferenc „rendkívül előkelő helyen” szerepeljen az országos listán. A megyei lista harmadik helyén Veres János jelenlegi országgyűlési képviselő, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke szerepel. Negyedik Gazda László, a megyei közgyűlés tagja, őt a párt egyik korábbi megyei elnöke, Kiss Gábor követi. Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere nem kapott helyet a megyei listán, úgy tudjuk, ő is szerepel majd az országos listán. A párt Békés megyei listáját Vastagh Pál korábbi igazságügyi miniszter vezeti, őt Tóth Károly országgyűlési képviselő követi. A búzaégetésről, illetve agrárdemonstrációiról ismertté vált Karsai József hatodik helyen szerepel, megelőzve azt a Tóth Sándort, aki az előző választásokon a megyében egyedüliként tudott mandátumot szerezni szocialista színekben. Érdekesség, hogy Karsai ott lesz egyéni képviselőjelölt, ahol '98-ban Tóth Sándor győzni tudott. A párt megyei küldöttértekezlete egyébként az országos lista bejutó helyére javasolta Tóth Sándort. Bács-Kiskun megyében - hasonlóan mint az előző választások idején - Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő vezeti a listát, őt Balogh László követi. Harmadik helyen Márfai Péter megyei pártelnök szerepel. Zala megyében Varga László, a megyei közgyűlés elnöke vezeti a listát, a második Göndör István, a párt parlamenti frakciótitkára. A megyei pártiroda tájékoztatása szerint a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) megyei elnöke, Tornyos Csaba szintén helyet kapott a megyei listán. Komárom-Esztergom megyében Keleti György, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke a listavezető, őt Zatykó János és Tittmann János - mindketten polgármesterek - követi. A lista negyedik helyén Schalkhammer Antal, a bányászszakszervezet elnöke szerepel. A megyei küldöttgyűlés azt javasolta: Keleti György, Schalkhammer Antal és Schwarcz Tibor egyaránt szerepeljen az országos listán. Bizonytalan az alkotmány módosítása Az MSZP ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar csapatok külföldre történő kiküldéséről minden esetben az Országgyűlés döntsön kétharmados többséggel. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke sajnálattal vette tudomásul, hogy az MSZP elutasította a kormány javaslatát. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Kitart az MSZP korábbi alkotmánymódosítási javaslata mellett - döntött a párt elnöksége és frakciója. Kovács László pártelnök elmondta: ez azt jelenti: amennyiben a NATO életbe lépteti a washingtoni szerződés közös védelemről szóló ötödik cikkelyét, akkor a kormány dönthet a légtér átengedéséről, a külföldi haderők magyarországi átvonulásáról, esetleges állomásoztatásáról, de továbbra is a parlament határozna kétharmados többséggel a magyar katonák külföldi bevetésének engedélyezéséről. Hozzátette: az MSZP ahhoz viszont hozzájárulna, hogy a kérdés azonnali tárgyalásához ne legyen szükség az Országgyűlés négyötödös többségére. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke - mint azt az MTI-nek elmondta - sajnálattal vette tudomásul, hogy a szocialista párt nemet mondott a kormány alkotmánymódosító javaslatára. - Sajnálom, hogy az MSZP rövid távú pártérdekei alá rendelte a nemzet biztonságának érdekeit - szögezte le, hozzátéve: a szocialisták mindezt miniszterelnök-jelöltjük véleménye és a hatpárti egyeztetések ellenére teszik. Mint arról beszámoltunk, a Külügyminisztériumban múlt héten tartott hatpárti egyeztetésen világossá vált: az MSZP nem támogatja a kormány alkotmánymódosítás ügyében tett előterjesztését, a Fidesz viszont a szocialisták javaslatát utasítja el. Az akkori megbeszélésen az körvonalazódott, hogy az alkotmányt német mintára módosítanák, vagyis a csapatmozgásokról a kormány döntene, kivétel ez alól a honi csapatok kiküldése. Ebben az esetben a parlament határozna egyszerű többséggel. Az MSZP jelenlévő képviselője jelezte: egyeztet frakciójával. A testület, illetve a párt elnöksége azonban úgy döntött: fenntartja korábbi álláspontját és nem támogatja a kompromisszumos megoldásnak tűnő német mintát.