Magyar Nemzet, 2001. december (64. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-08 / 286. szám
52001. december 8., szombatBelföld Magyar Nemzet Sándor László száz napot emleget MSZP-MSZOSZ - nem szövetség, „csak” hosszú távú együttműködés Választási szövetségre nem, de a következő ciklusra szóló, hoszszú távú együttműködésre hajlandó a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) az MSZP-vel - jelentette ki lapunknak adott interjújában Sándor László. A konföderáció elnöke - aki egyben szocialista országgyűlési képviselő - ugyanakkor elmondta, hogy az MSZOSZ szocialista-szociáldemokrata platformja köthet választási együttműködési megállapodást az MSZP-vel. Az elnök kijelentette: a szocialistákkal való együttműködés csak abban az esetben képzelhető el, ha a párt konkrétan megnevezi azokat a munka világával kapcsolatos intézkedéseket, amelyeket - kormányra kerülése esetén - az első száz napban meg is tesz. Sándor László szerint a Fidesz-kormány elégtelenre vizsgázott, ezért le kell váltani. A Bakonyi Apám________________ Az MSZOSZ szerint az utóbbi időben félreérthető tudósítások jelentek meg a konföderáció választási elképzeléseivel kapcsolatban. Tisztázzuk, kiknek küldték el a választásokkal kapcsolatos ajánlatukat, ki és mit válaszolt rá? - Szövetségi tanácsunk döntése értelmében azoknak a pártoknak küldtük el a dokumentumot, amely pártokkal különböző platformjainkon keresztül kapcsolatban állunk. Ilyen az MSZP, a Szociáldemokrata Unió, a Munkáspárt és a Magyar Demokrata Néppárt. Bár ilyen kapcsolatban nem vagyunk az SZDSZ-szel, a párt azért kapta meg az anyagot, mert Demszky Gábor is megküldte nekünk saját programjukat. Döntésünkre pedig az a logika ad magyarázatot, miszerint a jelenlegi kormányzó párt az elmúlt három évben végzett tevékenységével már válaszolt felvetéseinkre. Ami pedig a MIÉP-et illeti: ha bármilyen módon kapcsolatba kerültünk volna velük, azzal gyakorlatilag az MSZOSZ alapszabályát sértettük volna meg. - Miért? - Alapszabályunk kimondja, hogy szélsőséges politikai erőkkel semmiféle kapcsolatot nem tarthatunk. - Érdekes, hogy akkor a Munkáspárt miként jöhetett mégis szóba, de ez egy másik kérdés. Mit válaszoltak - ha válaszoltak - a megkeresettek? - Ismereteim szerint az ügyet a platformjaink vették kézbe. Szervezésükben az MSZP-vel és a Munkáspárttal személyes kapcsolat is létrejött. Úgy tudom, hogy az MDNP és a kereszténydemokrata platformunk között egyelőre csak tájékozódó megbeszélések voltak. Korábban úgy nyilatkozott, hogy a dokumentummal kapcsolatban egyedül az MSZP adott megfelelő válaszokat. Ez milyen formában történt? A Munkáspárt is támogató véleményt alkotott, de természetes, hogy egy erős parlamenti párt ve tegyen javaslatot az első száz napban megteendő, a munka világát érintő intézkedésekre. Több mint gesztusértékű, hogy ennek kidolgozására a szakszervezeti szakértőket kérték fel. - Mennyiben szólhatott bele a tagság hogy az MSZOSZ kiket keres meg? Korábban ugyanis azt állították, hogy tagjaikat nem tudják befolyásolni a választásokkal kapcsolatban, hiszen ők önálló identitású emberek, így van köztük fideszes vagy akár MIÉP-es is. Hogyan érvényesülhet az ő akaratuk? - Ilyen nagyságrendű kérdésekben kivétel nélkül a szövetségi tanács dönt, amely az MSZOSZ két kongresszusa közötti legmagasabb szintű döntéshozó testület, jelen esetben egyhangú döntés született. - Nemrég Egerben kijelentette, hogy a konföderáció senkivel nem köt együttműködést, még a követeléseihez legközelebb álló pártokkal sem. Aztán kiderült: az MTI tudósításából kimaradt az a szó, hogy egyelőre. - Politikailag elfogadhatatlan, hogy egy szövetség - heterogén összetétele miatt - választási együttműködést kössön egy párttal. Az MSZOSZ ezért egészen biztosan nem köt ilyet senkivel. Nagyon sok esetben a konföderációt mint szakszervezeti szövetséget összemossák annak legerősebb szocialista-szociáldemokrata platformjával. Választási együttműködésről pedig csakis a platform köthet megállapodást. Ha viszont a következő négy év kormányával való együttműködésről van szó, akkor az MSZOSZ az illetékes. Ebben az értelemben nem zárható ki, hogy a konföderáció egy ilyen típusú megállapodás részese legyen. Hangsúlyozom, hogy ez nem párttal, hanem kormánnyal való megállapodás lenne. Ugyanakkor minden előkészítő munka arra irányul, hogy az együttműködés ne csak a választásokra korlátozódjon. - A szakszervezet részéről akkor ki kötné ezt meg és leginkább: mit vállalna ebben az egyezségben? - Az együttműködés milyensége jelenleg nincs napirenden. Volaolyan igény, amelynek megvalósítására Medgyessy Péter ne tenne ígéretet bárkinek. - Ha Magyarországon az természetes, hogy mindenki összevissza ígérget, akkor erre az a válaszom: a szocialista párt vezetőivel folytatott megbeszéléseim során azt mondtam, hogy nem vagyunk érdekeltek abban, hogy az ígéretek és a valóság között lényeges eltérés legyen. Az elmúlt három és fél év legnagyobb bűne az, hogy az embereket úgymond mindennemű hitüktől megfosztották. Éppen ezért történelmi lehetőséget látok arra, hogy a 2002-es választások során csak olyan mértékben ígérjen az MSZP, aminek az első száz napban meg tud felelni. - De mégis, mi lenne erre a garancia? - Szerintem a politikában egyetlenegy garancia van, a nyilvánosság. A legszélesebb nyilvánosság előtti, kokrétumokban történő politikai elkötelezettség. A konkrétumokat nem lehet később másként értelmezni. A politikus nem teheti meg, hogy később azt mondja: pardon, én ezt a dolgot másként értettem. A nyilvánosság tehát erősebb minden írott szerződésnél vagy megállapodásnál. Ha mondjuk január végén abban a helyzetben vagyok, hogy tudom, az első száz napban a Munka Törvénykönyvének melyik négy paragrafusát változtatják meg, vagy hogy a nyugdíjasok 1999-es meglopásukért kárpótlásban részesülnek - nos, ezek már számon kérhető konkrétumok. Noha hangsúlyozták, hogy az együttműködésben nem lehet szó szakszervezeti vezetők listás helyéről, Schalkhammer Antal, a szocialista-szociáldemokrata platform vezetője mégis úgy nyilatkozott: Sándor Lászlónak befutó helyen, az első tízben kell szerepelnie az MSZP listáján. - Hogy erről a platform miként gondolkodik, az a saját belügye. Én ezeken az elnökségi üléseken nem veszek részt, összesen két plenáris ülésen voltam jelen, amelyekre meghívtak. Újra hangsúlyoznám: januárig ilyen kérdés nincs napirenden. - Akkor miként fordulhatott elő, hogy Schalkammer Antal az ön tudta és akarata nélkül tárgyal és nyilatkozik az ön listás helyéről? - A platformban arról lehetett szó, hogy egy esetleges együttműködés esetén az érintett szervezet elnöke lehet az első számú jelölt egy ilyen természetű szerepvállalásban. De ez az én értelmezésem. Újra hangsúlyozom: ehhez az ügyhöz kizárólag akkor lesz viszonyom, ha precízen és pontosan látom, hogy az első száz nap tekintetében hogyan kötelezi el magát az MSZP. Amíg ezt nem látom, addig nálam ez az ügy nincs napirenden. Szinte minden szakszervezeti konföderáció elítéli a pártokkal való konkrét együttműködést, elkötelezettséget. Miben más az MSZOSZ, hogy az általános vélemények ellenére vállalja ezt? - Van egy hatalmas különbség a kritizálóink és az MSZOSZ között. Nekün ugyanis 1990-es megalakulásunk óta világos, kiszámítható álláspontunk van. Meg kell mondanom: a többieknek egy kicsit mindig attól függött a véleménye, hogy éppen mihez kellett igazodni. Érdekes, éppen az, aki ma elvi kérdést csinál abból, hogy egy szakszervezeti vezető nem ülhet a parlamentben, az kétszer vágott neki ugyanennek, csak nem sikerült neki. Változnak az idők és változnak az emberek. Minket sohasem befolyásolt az, hogy kívülállóknak megfeleljünk, és az sem, hogy ezért ki mit mond. Azt kérdezem a függetlenség szószólóitól: azokkal szemben is függetlenek, akik kétségbe vonják a szakszervezetek létét? Akik a szakszervezetek vagyonuktól való megfosztását igénylik? Akik elvették az üdülői vagyont? Az én értékítéletem nem tud olyan nagyvonalú lenni, hogy elfelejtsem azt: bizonyos politikai erők milyen károkat okoztak a szakszervezeteknek. - Ön miben különbözik attól, aki kétszer is próbálkozott, ám nem sikerült neki? - Ezt tőle kellene megkérdezni. Talán fölvetném a helyében azt a kérdést: lehet, hogy nem eléggé vonzó a személyisége? Éppen a kiszámíthatatlan magatartása miatt nem talált társdadalmi támogatottságra? - Több érdekvédelmi vezető szerint a munkavállalóknak inkább ártott, mint használt a szakszervezeti vezetők parlamenti jelenléte. Mit gondol erről? - Erre azt mondom: sokkal nagyobb probléma, hogy a legnagyobb munkavállalói demonstráció alkalmával két szakszervezeti konföderáció vezetője külföldön tartózkodott. Vajon nem itthon kellett volna lenniük? Meggyőződésem, hogy a Munka Törvénykönyve módosításakor a Hősök terén demonstrált erőtől hátrált meg a kormány, s a végszavazás előtt ezért lépett vissza négy pontban. Ha már a jelenlétnél tartunk, szintén szakszervezeti vélemény, hogy parlamenti munka mellett nem lehet teljes érdekvédelmi munkát végezni. Az interjúnk előtti napon a legmagasabb szintű érdekegyeztető fórumban - az Országos Munkaügyi Tanácsban (OMT) - a bérajánlás mértékéről tárgyaltak a szociális partnerek. Ön eközben egy miskolci fórumon éppen a kormány leváltására biztatta a jelenlévőket. Ön gyakorlatilag sosem vesz részt az OMT munkájában. Hogy lehet ez? - Ha tájékozott lenne, akkor tudná, hogy ez a parlamenti összeférhetetlenség kérdése. Nálunk ezért megvan a OMT felelőse. Amikor Főcze Lajos volt az Autonómok elnöke, akkor Borsik Jánost bízták meg ugyanezzel. Érdekes módon akkor ez nem volt kérdés. Bár ezt valóban nem tudtam, a felvetés ettől még ugyanaz marad: ön éppen parlamenti képviselősége miatt nem tud részt venni például egy ilyen fontos érdekvédelmi munkában. Erre két válaszom van. Nem hiszem, hogy ebben az esetben az elnök fizikai jelenléte abszolút meghatározó tényező lenne. Wittich Tamás alelnök kiválóan végzi ezt a munkát. A másik: ha az érdek-képviseleti munkát az OMT-n mérnénk, akkor azt kell mondanom, hogy az egy csapnivalóan alacsony színvonal. És ezért a kormány a felelős. Ebben a ciklusban egyetlen komoly megállapodás sem született az OMT-ben. Például ebben a ciklusban - az OMT-ben hozott döntések alapján - januártól összesen majdnem kilencven százalékkal nő a minimálbér összege. A minimálbérről egyoldalúan döntött a kormány. Még azt a hibát is elkövette, hogy az OMT-ben ragaszkodott a közös megállapodáshoz, majd a kormányszóvivői tájékoztatón meg sem említette a megállapodás szót. Ehelyett a kormány egyoldalú döntését jelentették be. Az OMT-ben jószerével nem történt semmi. - Mit vár el tehát feltétlenül az MSZOSZ a következő kormánytól? - Ebben az értelemben a minőségi paraméterekre kell a hangsúlyt fektetni, nem a számokkal dobálózni. Vissza kell állítani a munkáját végző ember becsületét és jogait, továbbá az érdekvédelmüket ellátó szervezetek szerepét is meg kell erősíteni. Ez az igazi kérdés, amelyben a jelenlegi kormányzat már vizsgázott, elégtelenre. Nem véletlen, hogy Miskolcon átütőerővel fogalmazódott meg: ennek a kormánynak a munkavállalók irányába mutatott attitűdjén nem lehet javítgatni. Ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy ezt a kormányt le kell váltani. Sándor László 1949. június 11-én született Zagyvapálfalván. Nős, két leánygyermek apja. 1967-72: MKKE tervező-elemző szakon szerez diplomát. 1972-77: között a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, a Salgótarjáni Zománcipari Művek osztályvezetője. 1977-79: az MSZMP üzemi bizottságának titkára. 1971-81: a salgótarjáni városi bizottság osztályvezető-helyettese. 1981-87: osztályvezető. 1987- 88: salgótarjáni városi első titkár. 1988- 90: a SZOT gazdaságpolitikai titkára. 1990-95: az MSZOSZ alelnöke, 1995-től elnöke. 1990: független országgyűlési képviselő jelölt. 1993-96: az Egészségügyi Önkormányzat elnöke. 1998: MSZP-s országgyűlési képviselő. Schalkhammer listáján már szerepel FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ CSAK A PROGRAMRÓL TÁRGYALNAK. A közeljövőben a két elnök vezetésével tárgyalóasztalhoz ül az MSZP és az MSZOSZ delegációja - nyilatkozta tegnap lapunknak Kovács László. A szocialista pártelnök leszögezte: az MSZOSZ-szel nem kötnek választási megállapodást, nem lesznek közös egyéni képviselőjelöltek és nem kerülnek fel a párt választási listáira szakszervezeti vezetők. - Kizárólag a programról fogunk tárgyalni - szögezte le Kovács László. A pártelnöktől megtudtuk azt is: az MSZP vezetői készek arra, hogy a többi szakszervezeti konföderáció képviselőivel is tárgyaljanak, ám - az Autonómokkal kedden megtartott és az MSZOSZ-szal a közeljövőben megtartandó találkozón kívül - erről még nincs konkrét terv. (P. Z.) Mossá tettük a követeléseinket, s erre várunk világos válaszokat - akár helyeslőket, akár nemlegeseket. Január végéig nem aktuális ez a kérdés. Bár már említette, hogy felvetéseikre az MSZP adta a legkedvezőbb válaszokat, térjünk ki arra: mennyiben lehet komolyan venni a szocialisták ígéreteit? Túlzás nélkül állítható, hogy manapság nincs ménye számít döntően. Ez alapján emeltük ki azt, hogy a leírtakra az MSZP szinte kivétel nélkül pozitívan reagált. A szocialista párton belül működő munka világa kabinet dokumentumában is visszaköszön minden felvetésünk. Tudjuk, hogy a leírtak egy részéhez a konkretizáló munkát el kell végezni. Új körülmény, hogy a munkacsoport feladatul kapta, rövid időn belül te Szocialisták nélküli blokk a választásra? Ifi Pásztor______________________ Tárgyalóasztalhoz ülnek a jövő héten a Munkáspárt és az Új Baloldal vezetői. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke lapunknak elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy választási együttműködést köt a két párt. Az Új Baloldal az egységes baloldali összefogás és „a jobboldali veszély” megállítása érdekében néhány napja kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett az MSZP-nél és a Munkáspártnál. Thürmer Gyula a meghívással kapcsolatban azt is leszögezte: a Munkáspárt akkor is képviselteti magát a megbeszélésen, ha az MSZP nem. - A baloldal nagyobbik része így ott lesz - fogalmazott a pártelnök. Kovács László szocialista pártelnök a kezdeményezés után azt mondta: az elmúlt hónapokban a szocialista miniszterelnök-jelölt ellen az Új Baloldal által folytatott durva kampány „nem sok jót ígér”. - Nem lehet azonban azt mondani, hogy mereven elutasítjuk a kezdeményezést - tette hozzá. - Az MSZP érdeklődéssel fogad minden baloldali kezdeményezést, de tárgyalni csak akkor lehet az Új Baloldallal, ha a párt bebizonyította: valóban baloldali és valóban számottevő erőt képvisel a kormány leváltásában - fogalmazott lapunk kérdésére Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke. Ellentétek a baloldalon • Munkatársunktól Nem kíván szövetséget kötni a Történelmi Szociáldemokrata Párt sem a Magyar Szocialista Párttal, sem pedig a Kapolyi László nevével fémjelzett Magyarországi Szociáldemokrata Párttal - mondta tegnap Sztankovánszki Tibor pártelnök. Véleménye szerint a közelmúltban megalakult Új Baloldal nevezetű, politikai tömörülés alkalmatlan a szociáldemokraták egyesítésére, mivel többszörösen kompromittált emberek ülnek ebben a pártban. Schiller Lászlóról, az Új Baloldal elnökéről kifejtette: rendszeres kapcsolatot tart fenn Horn Gyulával, vélhetőleg azért, hogy Medgyessy Péter helyett a volt kormányfő legyen a szocialisták miniszterelnök-jelöltje. Schiller László évekig dolgozott a Nemzetbiztonsági Hivatalnál, MSZMP-tag volt, és rendszeresen járt a Korda-villába, ahol a jelenlegi kormányzat megbuktatása céljából értekeztek MSZP közeli személyiségek - tette hozzá. Sztankovánszki Tibor szerint az Új Baloldal elnöke ez év márciusában „puccskongreszszust” hívott össze az SZDP-nél, ahol a párt jelenlegi vezetését akarta törvénytelenül leváltani. Olyan neves személyiségeket próbált eltávolítani a párt éléről, akik 1946 óta tagjai a Szociáldemokrata Pártnak - mondta. Ez azonban nem sikerült nekik, mivel a Fővárosi Bíróság megsemmisítette a határozatokat. „Abszurd és képtelen vádakkal nem foglalkozom, főleg, ha azokat egy olyan jelentéktelen párt elnöke mondja, mint Sztankovánszki Tibor” - nyilatkozta lapunknak Schiller. Ugyanakkor megerősítette, hogy egyszer valóban járt a Korda-villában, akkor is csak azért, mert Aczél Endre újságíró előadást tartott a délszláv válságról. Az SZDP márciusi kongresszusáról kifejtette: azért semmisítette meg a bíróság a párt döntéseit, mert a jegyzőkönyveket - amelyek Sztankovánszki Tibor páncélszekrényében voltak - nem tudták benyújtani a bíróságnak.