Magyar Nemzet, 2001. december (64. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-08 / 286. szám

52001. december 8., szombatBelföld Magyar Nemzet Sándor László száz napot emleget MSZP-MSZOSZ - nem szövetség, „csak” hosszú távú együttműködés Választási szövetségre nem, de a következő ciklusra szóló, hosz­­szú távú együttműködésre hajlandó a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) az MSZP-vel - jelentette ki la­punknak adott interjújában Sándor László. A konföderáció el­nöke - aki egyben szocialista országgyűlési képviselő - ugyan­akkor elmondta, hogy az MSZOSZ szocialista-szociáldemok­rata platformja köthet választási együttműködési megállapo­dást az MSZP-vel. Az elnök kijelentette: a szocialistákkal való együttműködés csak abban az esetben képzelhető el, ha a párt konkrétan megnevezi azokat a munka világával kapcsolatos in­tézkedéseket, amelyeket - kormányra kerülése esetén - az első száz napban meg is tesz. Sándor László szerint a Fidesz-kor­­mány elégtelenre vizsgázott, ezért le kell váltani. A Bakonyi Apám________________ A­z MSZOSZ szerint az utóbbi időben félreérthető­ tudósítások jelentek meg a konföderáció válasz­tási elképzeléseivel kapcsolatban. Tisztázzuk, kiknek küldték el a vá­lasztásokkal kapcsolatos ajánlatu­kat, ki és mit válaszolt rá? - Szövetségi tanácsunk döntése értelmében azoknak a pártoknak küldtük el a dokumentumot, amely pártokkal különböző plat­formjainkon keresztül kapcsolat­ban állunk. Ilyen az MSZP, a Szo­ciáldemokrata Unió, a Munkáspárt és a Magyar Demokrata Néppárt. Bár ilyen kapcsolatban nem va­gyunk az SZDSZ-szel, a párt azért kapta meg az anyagot, mert Demszky Gábor is megküldte ne­künk saját programjukat. Dönté­sünkre pedig az a logika ad magya­rázatot, miszerint a jelenlegi kor­mányzó párt az elmúlt három év­ben végzett tevékenységével már válaszolt felvetéseinkre. Ami pedig a MIÉP-et illeti: ha bármilyen módon kapcsolatba kerültünk vol­na velük, azzal gyakorlatilag az MSZOSZ alapszabályát sértettük volna meg. - Miért? - Alapszabályunk kimondja, hogy szélsőséges politikai erőkkel semmiféle kapcsolatot nem tartha­tunk. - Érdekes, hogy akkor a Mun­káspárt miként jöhetett mégis szó­ba, de ez egy másik kérdés. Mit vá­laszoltak - ha válaszoltak - a meg­keresettek? - Ismereteim szerint az ügyet a platformjaink vették kézbe. Szer­vezésükben az MSZP-vel és a Mun­káspárttal személyes kapcsolat is létrejött. Úgy tudom, hogy az MDNP és a kereszténydemokrata platformunk között egyelőre csak tájékozódó megbeszélések voltak.­­ Korábban úgy nyilatkozott, hogy a dokumentummal kapcsolat­ban egyedül az MSZP adott megfe­lelő­ válaszokat. Ez milyen formá­ban történt?­­ A Munkáspárt is támogató vé­leményt alkotott, de természetes, hogy egy erős parlamenti párt ve te­gyen javaslatot az első száz napban megteendő, a munka világát érintő intézkedésekre. Több mint gesztus­­értékű, hogy ennek kidolgozására a szakszervezeti szakértőket kérték fel. - Mennyiben szólhatott bele a tagság hogy az MSZOSZ kiket keres meg? Korábban ugyanis azt állítot­ták, hogy tagjaikat nem tudják be­folyásolni a választásokkal kapcso­latban, hiszen ők önálló identitású emberek, így van köztük fideszes vagy akár MIÉP-es is. Hogyan érvé­nyesülhet az ő akaratuk? - Ilyen nagyságrendű kérdé­sekben kivétel nélkül a szövetségi tanács dönt, amely az MSZOSZ két kongresszusa közötti legmagasabb szintű döntéshozó testület, jelen esetben egyhangú döntés született. - Nemrég Egerben kijelentette, hogy a konföderáció senkivel nem köt együttműködést, még a követe­léseihez legközelebb álló pártokkal sem. Aztán kiderült: az MTI tudósí­tásából kimaradt az a szó, hogy egyelőre. - Politikailag elfogadhatatlan, hogy egy szövetség - heterogén összetétele miatt - választási együttműködést kössön egy párt­tal. Az MSZOSZ ezért egészen biz­tosan nem köt ilyet senkivel. Na­gyon sok esetben a konföderációt mint szakszervezeti szövetséget összemossák annak legerősebb szocialista-szociáldemokrata plat­formjával. Választási együttműkö­désről pedig csakis a platform köt­het megállapodást. Ha viszont a következő négy év kormányával való együttműködésről van szó, akkor az MSZOSZ az illetékes. Eb­ben az értelemben nem zárható ki, hogy a konföderáció egy ilyen típu­sú megállapodás részese legyen. Hangsúlyozom, hogy ez nem párt­tal, hanem kormánnyal való meg­állapodás lenne. Ugyanakkor min­den előkészítő munka arra irányul, hogy az együttműködés ne csak a választásokra korlátozódjon. - A szakszervezet részéről akkor ki kötné ezt meg és leginkább: mit vállalna ebben az egyezségben? - Az­ együttműködés milyensé­ge jelenleg nincs napirenden. Vola­olyan igény, amelynek megvalósítá­sára Medgyessy Péter ne tenne ígé­retet bárkinek. - Ha Magyarországon az ter­mészetes, hogy mindenki össze­vissza ígérget, akkor erre az a vála­szom: a szocialista párt vezetőivel folytatott megbeszéléseim során azt mondtam, hogy nem vagyunk érdekeltek abban, hogy az ígéretek és a valóság között lényeges eltérés legyen. Az elmúlt három és fél év legnagyobb bűne az, hogy az em­bereket úgymond mindennemű hitüktől megfosztották. Éppen ezért történelmi lehetőséget látok arra, hogy a 2002-es választások során csak olyan mértékben ígérjen az MSZP, aminek az első száz napban meg tud felelni. - De mégis, mi lenne erre a ga­rancia? - Szerintem a politikában egyet­lenegy garancia van, a nyilvánosság. A legszélesebb nyilvánosság előtti, kokrétumokban történő politikai el­kötelezettség. A konkrétumokat nem lehet később másként értel­mezni. A politikus nem teheti meg, hogy később azt mondja: pardon, én ezt a dolgot másként értettem. A nyilvánosság tehát erősebb minden írott szerződésnél vagy megállapo­dásnál. Ha mondjuk január végén abban a helyzetben vagyok, hogy tu­dom, az első száz napban a Munka Törvénykönyvének melyik négy pa­ragrafusát változtatják meg, vagy­ hogy a nyugdíjasok 1999-es meglo­­pásukért kárpótlásban részesülnek - nos, ezek már számon kérhető konkrétumok.­­ Noha hangsúlyozták, hogy az együttműködésben nem lehet szó szakszervezeti vezetők listás helyé­ről, Schalkham­mer Antal, a szocia­lista-szociáldemokrata platform vezetője mégis úgy nyilatkozott: Sándor Lászlónak befutó helyen, az első­ tízben kell szerepelnie az MSZP listáján. - Hogy erről a platform miként gondolkodik, az a saját belügye. Én ezeken az elnökségi üléseken nem veszek részt, összesen két plenáris ülésen voltam jelen, amelyekre meghívtak. Újra hangsúlyoznám: januárig ilyen kérdés nincs napi­renden. - Akkor miként fordulhatott elő, hogy Schalkammer Antal az ön tudta és akarata nélkül tárgyal és nyilatkozik az ön listás helyéről? - A platformban arról lehetett szó, hogy egy esetleges együttmű­ködés esetén az érintett szervezet elnöke lehet az első számú jelölt egy ilyen természetű szerepválla­lásban. De ez az én értelmezésem. Újra hangsúlyozom: ehhez az ügy­höz kizárólag akkor lesz viszo­nyom, ha precízen és pontosan lá­tom, hogy az első száz nap tekinte­tében hogyan kötelezi el magát az MSZP. Amíg ezt nem látom, addig nálam ez az ügy nincs napirenden.­­ Szinte minden szakszervezeti konföderáció elítéli a pártokkal va­ló konkrét együttműködést, elköte­lezettséget. Miben más az MSZOSZ, hogy az általános vélemények elle­nére vállalja ezt? - Van egy hatalmas különbség a kritizálóink és az MSZOSZ kö­zött. Nekün ugyanis 1990-es meg­alakulásunk óta világos, kiszámít­ható álláspontunk van. Meg kell mondanom: a többieknek egy ki­csit mindig attól függött a vélemé­nye, hogy éppen mihez kellett iga­zodni. Érdekes, éppen az, aki ma elvi kérdést csinál abból, hogy egy szakszervezeti vezető nem ülhet a parlamentben, az kétszer vágott neki ugyanennek, csak nem sike­rült neki. Változnak az idők és vál­toznak az emberek. Minket soha­sem befolyásolt az, hogy kívülál­lóknak megfeleljünk, és az sem, hogy ezért ki mit mond. Azt kérde­zem a függetlenség szószólóitól: azokkal szemben is függetlenek, akik kétségbe vonják a szakszerve­zetek létét? Akik a szakszervezetek vagyonuktól való megfosztását igénylik? Akik elvették az üdülői vagyont? Az én értékítéletem nem tud olyan nagyvonalú lenni, hogy elfelejtsem azt: bizonyos politikai erők milyen károkat okoztak a szakszervezeteknek. - Ön miben különbözik attól, aki kétszer is próbálkozott, ám nem sikerült neki? - Ezt tőle kellene megkérdezni. Talán fölvetném a helyében azt a kérdést: lehet, hogy nem eléggé vonzó a személyisége? Éppen a ki­számíthatatlan magatartása miatt nem talált társdadalmi támoga­tottságra? - Több érdekvédelmi vezető sze­rint a munkavállalóknak inkább ártott, mint használt a szakszerve­zeti vezetők parlamenti jelenléte. Mit gondol erről? - Erre azt mondom: sokkal na­gyobb probléma, hogy a legna­gyobb munkavállalói demonstrá­ció alkalmával két szakszervezeti konföderáció vezetője külföldön tartózkodott. Vajon nem itthon kellett volna lenniük? Meggyőző­désem, hogy a Munka Törvény­­könyve módosításakor a Hősök te­rén demonstrált erőtől hátrált meg a kormány, s a végszavazás előtt ezért lépett vissza négy pontban.­­ Ha már a jelenlétnél tartunk, szintén szakszervezeti vélemény, hogy parlamenti munka mellett nem lehet teljes érdekvédelmi mun­kát végezni. Az interjúnk előtti na­pon a legmagasabb szintű érdek­egyeztető fórumban - az Országos Munkaügyi Tanácsban (OMT) - a bérajánlás mértékéről tárgyaltak a szociális partnerek. Ön eközben egy miskolci fórumon éppen a kormány leváltására biztatta a jelenlévőket. Ön gyakorlatilag sosem vesz részt az OMT munkájában. Hogy lehet ez? - Ha tájékozott lenne, akkor tudná, hogy ez a parlamenti össze­férhetetlenség kérdése. Nálunk ezért megvan a OMT felelőse. Ami­kor Főcze Lajos volt az Autonómok elnöke, akkor Borsik Jánost bízták meg ugyanezzel. Érdekes módon akkor ez nem volt kérdés.­­ Bár ezt valóban nem tudtam, a felvetés ettől még ugyanaz marad: ön éppen parlamenti képviselősége miatt nem tud részt venni például egy ilyen fontos érdekvédelmi mun­kában.­­ Erre két válaszom van. Nem hiszem, hogy ebben az esetben az elnök fizikai jelenléte abszolút meghatározó tényező lenne. Wittich Tamás alelnök kiválóan végzi ezt a munkát. A másik: ha az érdek-képviseleti munkát az OMT-n mérnénk, akkor azt kell mondanom, hogy az egy csapniva­lóan alacsony színvonal. És ezért a kormány a felelős. Ebben a ciklus­ban egyetlen komoly megállapo­dás sem született az OMT-ben.­­ Például ebben a ciklusban - az OMT-ben hozott döntések alapján - januártól összesen majdnem ki­lencven százalékkal nő a minimál­bér összege.­­ A minimálbérről egyoldalúan döntött a kormány. Még azt a hibát is elkövette, hogy az OMT-ben ra­gaszkodott a közös megállapodás­hoz, majd a kormányszóvivői tájé­koztatón meg sem említette a meg­állapodás szót. Ehelyett a kormány egyoldalú döntését jelentették be. Az OMT-ben jószerével nem tör­tént semmi. - Mit vár el tehát feltétlenül az MSZOSZ a következő kormánytól? - Ebben az értelemben a minő­ségi paraméterekre kell a hang­súlyt fektetni, nem a számokkal dobálózni. Vissza kell állítani a munkáját végző ember becsületét és jogait, továbbá az érdekvédel­müket ellátó szervezetek szerepét is meg kell erősíteni. Ez az igazi kérdés, amelyben a jelenlegi kor­mányzat már vizsgázott, elégtelen­re. Nem véletlen, hogy Miskolcon átütőerővel fogalmazódott meg: ennek a kormánynak a munkavál­lalók irányába mutatott attitűdjén nem lehet javítgatni. Ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy ezt a kormányt le kell váltani. Sándor László 1949. június 11-én született Zagyvapálfalván. Nős, két leánygyermek apja. 1967-72: MKKE tervező-elemző szakon szerez diplomát. 1972-77: között a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, a Salgótar­jáni Zománcipari Művek osztályvezetője. 1977-79: az MSZMP üzemi bizottságának titkára. 1971-81: a salgótarjáni városi bizottság osztályvezető-helyettese. 1981-87: osztályvezető. 1987- 88: salgótarjáni városi első titkár. 1988- 90: a SZOT gazdaságpolitikai titkára. 1990-95: az MSZOSZ alelnöke, 1995-től elnöke. 1990: független országgyűlési­ képviselő jelölt. 1993-96: az Egészségügyi Önkormányzat elnöke. 1998­: MSZP-s országgyűlési képviselő. Schalkhammer listáján már szerepel FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ CSAK A PROGRAMRÓL TÁRGYALNAK. A közeljövőben a két elnök veze­tésével tárgyalóasztalhoz ül az MSZP és az MSZOSZ delegációja - nyilatkozta tegnap lapunknak Kovács László. A szocialista pártelnök leszögezte: az MSZOSZ-szel nem kötnek választási megállapodást, nem lesznek közös egyéni képviselőjelöltek és nem kerülnek fel a párt választási listáira szakszervezeti veze­tők. - Kizárólag a programról fogunk tárgyalni - szögezte le Kovács László. A pártelnöktől megtudtuk azt is: az MSZP veze­tői készek arra, hogy a többi szakszervezeti konföderáció kép­viselőivel is tárgyaljanak, ám - az Autonómokkal kedden meg­tartott és az MSZOSZ-szal a közeljövőben megtartandó találko­zón kívül - erről még nincs konkrét terv. (P. Z.) Mossá tettük a követeléseinket, s er­re várunk világos válaszokat - akár helyeslőket, akár nemlegeseket. Ja­nuár végéig nem aktuális ez a kér­dés.­­ Bár már említette, hogy felve­téseikre az MSZP adta a legkedve­zőbb válaszokat, térjünk ki arra: mennyiben lehet komolyan venni a szocialisták ígéreteit? Túlzás nélkül állítható, hogy manapság nincs ménye számít döntően. Ez alapján emeltük ki azt, hogy a leírtakra az MSZP szinte kivétel nélkül pozití­van reagált. A szocialista párton be­lül működő munka világa kabinet dokumentumában is visszaköszön minden felvetésünk. Tudjuk, hogy a leírtak egy részéhez a konkretizáló munkát el kell végezni. Új körül­mény, hogy a munkacsoport fel­adatul kapta, rövid időn belül te­ Szocialisták nélküli blokk a választásra? Ifi Pásztor______________________ T­árgyalóasztalhoz ülnek a jövő héten a Munkáspárt és az Új Baloldal vezetői. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke lapunknak el­mondta: elképzelhetőnek tartja, hogy választási együttműködést köt a két párt. Az Új Baloldal az egységes baloldali összefogás és „a jobboldali veszély” megállítása érdekében né­hány napja kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett az MSZP-nél és a Munkáspártnál. Thürmer Gyula a meghívással kapcsolatban azt is le­szögezte: a Munkáspárt akkor is képviselteti magát a megbeszélésen, ha az MSZP nem. - A baloldal na­gyobbik része így ott lesz - fogalma­zott a pártelnök. Kovács László szocialista pártel­nök a kezdeményezés után azt mondta: az elmúlt hónapokban a szocialista miniszterelnök-jelölt el­len az Új Baloldal által folytatott durva kampány „nem sok jót ígér”. - Nem lehet azonban azt mondani, hogy mereven elutasítjuk a kezde­ményezést - tette hozzá. - Az MSZP érdeklődéssel fogad minden balol­dali kezdeményezést, de tárgyalni csak akkor lehet az Új Baloldallal, ha a párt bebizonyította: valóban balol­dali és valóban számottevő erőt kép­visel a kormány leváltásában - fo­galmazott lapunk kérdésére Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke. Ellentétek a baloldalon • Munkatársunktól N­em kíván szövetséget kötni a Történelmi Szociáldemokrata Párt sem a Magyar Szocialista Párt­tal, sem pedig a Kapolyi László nevé­vel fémjelzett Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párttal - mondta teg­nap Sztankovánszki Tibor pártel­nök. Véleménye szerint a közel­múltban megalakult Új Baloldal ne­vezetű, politikai tömörülés alkalmat­lan a szociáldemokraták egyesítésé­re, mivel többszörösen kompromit­tált emberek ülnek ebben a pártban. Schiller Lászlóról, az Új Baloldal el­nökéről kifejtette: rendszeres kap­csolatot tart fenn Horn Gyulával, vélhetőleg azért, hogy Medgyessy Pé­ter helyett a volt kormányfő legyen a szocialisták miniszterelnök-jelöltje. Schiller László évekig dolgozott a Nemzetbiztonsági Hivatalnál, MSZMP-tag volt, és rendszeresen járt a Korda-villába, ahol a jelenlegi kormányzat megbuktatása céljából értekeztek MSZP közeli személyisé­gek - tette hozzá. Sztankovánszki Tibor szerint az Új Baloldal elnöke ez év márciusában „puccskongresz­­szust” hívott össze az SZDP-nél, ahol a párt jelenlegi vezetését akarta törvénytelenül leváltani. Olyan ne­ves személyiségeket próbált eltávolí­tani a párt éléről, akik 1946 óta tag­jai a Szociáldemokrata Pártnak - mondta. Ez azonban nem sikerült nekik, mivel a Fővárosi Bíróság megsemmisítette a határozatokat. „Abszurd és képtelen vádakkal nem foglalkozom, főleg, ha azokat egy olyan jelentéktelen párt elnöke mondja, mint Sztankovánszki Ti­bor” - nyilatkozta lapunknak Schil­ler. Ugyanakkor megerősítette, hogy egyszer valóban járt a Korda-villá­ban, akkor is csak azért, mert Aczél Endre újságíró előadást tartott a dél­szláv válságról. Az SZDP márciusi kongresszusáról kifejtette: azért semmisítette meg a bíróság a párt döntéseit, mert a jegyzőkönyveket - amelyek Sztankovánszki Tibor pán­célszekrényében voltak - nem tud­ták benyújtani a bíróságnak.

Next