Magyar Nemzet, 2002. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-02 / 1. szám

A Magyar Nemzet Belföld 2002. január 2., szerda Mb, rovatvezető: Sengel Ferenc Feljelentés a punkzenekar ellen A Független Ifjúság Egyesület a büntető törvénykönyv 269. pa­ragrafusa alapján, közösség el­leni izgatás miatt a munkaszü­neti napokat követően feljelen­tést tesz a „H­étköznapi Csaló­dások” elnevezésű punkzene­kar hírhedt dalszövegei ügyé­ben - adta hírül a szervezet közleménye. Emlékezetes, hogy a közelmúltban Demszky Gábor főpolgármester hasonló gyanúval feljelentést tett az ügyészségen több nemzeti ér­zelmű zenekar ellen is. A fő­polgármester ugyanakkor meglehetős könnyelműséggel bánik több, a saját eszmeköré­be tartozó zenekar ügyében, ezért a Független Ifjúságra há­rult a feladat, hogy helyette megállítsa a szélsőbaloldali ze­nekarok randalírozását az or­szág közéletében - szögezi le a szervezet közleménye. (MTI) Győr egyetemi város A felsőoktatási törvénynek az Or­szággyűlés által tavaly decem­beri 11-én elfogadott módosí­tásával tegnaptól egyetemi rangra emelkedett a győri Széchenyi István Főiskola. Az alapképzésben a hallgatói jog­viszony időtartamát úgy kor­látozták, hogy az az utolsó év­folyam befejezését követő zá­róvizsga-időszak utolsó nap­ján szűnik meg. A törvény­­módosítás szerint a fogyaté­kos hallgatók jogegyenlőségét rendeletben szabályozzák, il­letve az ösztöndíjat alapítók körét a gazdálkodó szerveze­tek, alapítványok, közalapít­ványok mellett magánszemé­lyekre is kiterjeszti. Nógrádban emelkedik a munkanélküliség Az elmúlt tíz év során 2001 novemberében regisztrálták a legkevesebb - 7025 - munka­­nélkülit Győr-Sopron-Moson megyében, ami 3,6 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. Nógrád megyében 210- zel nőtt a munkanélküliek szá­ma novemberben, elsősorban azért, mert lejárt a közhasznú, a közcélú és a közmunkán fog­lalkoztatottak szerződése. A térségben 13 százalékos a munkanélküliségi ráta. (MTI) RENDHAGYÓ ÚJSZÜLÖTTKÖSZÖNTÉS. Hiába várt Harrach Péter családügyi miniszter 2002 első újszülöttjére a Schöpf-Mérei kórházban, tizenkilenc óra alatt egyetlen csecsemő sem látta meg a napvilágot A tárcavezető vé­gül a december 31 -én délelőtt született Jackovics Gergelyt és édesanyját köszöntötte fotó: Keliczay László M­eghaladta tavaly a hatezret a szerződéses katonának je­lentkezők száma - mondta el la­punknak Nagy Gyula ezredes, a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Kiképző Parancsnoksága to­­borzó- és rendszerszervezési osz­tályának vezetője. Közülük több mint háromezren a szeptember­ben kezdődött toborzókampány alatt jelentkeztek. A hadsereg jelenleg 6300 szer­ződéses katonát tud foglalkoztatni - mondta az osztályvezető. E he­lyek közül több mint 3500 betöl­tött. A jelentkezők nem mindegyi­kéből lesz szerződéses katona, van, akinek a felkínált munkahely nem felel meg, van, aki egészségi­leg nem alkalmas. Közben pedig a leszerelő állományt is pótolni kell. Nagy Gyula kifejtette: jövő év elejétől két kedvező változás is lesz a szerződésesekkel kapcsolatban. Az egyik az általános honvédségi béremelés, amelyből ők sem ma­radnak ki. Idén a legénységi állo­mányú szerződéses katonák kez­dő fizetése 48 ezer forint volt, jö­vőre ez kilencvenezer forint körül alakul a különböző pótlékok nél­kül. A másik változás, hogy sike­rült kialakítani egy olyan jogsza­bályi feltételrendszert, amely fel­gyorsítja a szerződésesek szolgá­latba állását. Idáig - szélsőséges esetben - akár két-három hónap is eltelhetett a jelentkezéstől az or­vosi vizsgálatig, az alkalmasságot ugyanis csak Budapesten állapít­hatják meg. Az ünnepek előtt szü­letett meg az a vezérkari főnöki rendelkezés, amely lehetővé teszi a jelentkezők előzetes alkalmassá­gi vizsgálatát a csapatoknál. Ha ezen megfelel valaki, akkor már próbaidősnek minősül. A végleges alkalmassági igazolást továbbra is Budapesten állítják ki, de ide már mint próbaidejét töltő katona uta­zik a szerződéses, többek között utazási kedvezménnyel, így jó esetben már két héttel a jelentke­zést követően szolgálatba állhat a katona. Az osztályvezető elmondta azt is: a toborzókampány végén már a Magyar Honvédség hivatásos tiszt- és tiszthelyettesképző intéz­ményeit is népszerűsítették, illetve tájékoztatást nyújtottak a honvéd­ségi ösztöndíjak rendszeréről is. mm m Még kiadó több ezer katonastátus ___________.... .­................................................................m­____________________________________________________________ Általános légiforgalmi sztrájk Az MLSZSZ-en kívül más szakszervezet nem támogatja a munkabeszüntetést Ma, a bérmegállapodásig tartó, általános sztrájkba kezd a Ma­gyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete (MLSZSZ), mivel múlt hét pénteken sikertelenül ért véget a munkáltatóval folyta­tott tárgyalás. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) szerint bár a szakszervezet akciója nem okoz majd érdemi fenn­akadást, a szeptember 11-i eseményekre való tekintettel a társa­ság a repülésbiztonság maximális figyelembevételével kezeli a munkabeszüntetést. MEGSZŰNIK AZ LRI. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) ja­nuár 1-jével megszűnt, tevékenységét a továbbiakban a jogutód szervezetek - a Budapest Airport Rt. és a Hungarocontrol - vég­zik. Péterffy Gábor, az LRI szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy a légi forgalom irányítását végző Hungarocontrol továbbra is költségvetési szervezetként működik. Az intézmény mintegy 6,5-7 milliárd forintos készpénzállományhoz jut az LRI-ből. Az első évben 10-12 milliárd forintos forgalomra számítanak. A Hungarocontrolhoz az LRI hétszázötven alkalmazottja kerül. A szervezet vezetését Mudra István légiforgalmi igazgató látja el. A repülőtéri egyéb gazdasági tevékenységeket a Budapest Airport Rt. végzi. Péterffy Gábor szerint az első évben 20-22 milliárd fo­rint körüli lesz az Airport forgalma. A Budapest Airport Rt. készpénzállománya 8-8,5 milliárd forint körül lesz, amit márci­­us 31-ig kell feltölteni. Ehhez a részvénytársasághoz kerül az LRI mintegy kétezer alkalmazottja. A cég elnöke Gansperger Gyula, aki kezdetben megbízott vezérigazgatóként is tevékenykedik. Mindkét jogutód szervezetet a közlekedési minisztérium alapí­totta és mindkettő állami tulajdonban lesz.­ ­ Bakonyi Adám N­yilvánvalóvá vált a tárgyalá­sok alatt, hogy a munkáltatót semmilyen megállapodási szán­dék nem vezérli, ezért január 2-án általános sztrájkot hirdetünk - mondta lapunknak Metes György. Az MLSZSZ elnöke kérdésünkre kijelentette, hogy a munkabe­szüntetést megállapodásig kíván­ják folytatni. Mint ismert, az MLSZSZ az LRI kettéválasztásá­nak azonnali leállítását, a társaság gazdálkodásának felülvizsgálatát és mintegy hetvenszázalékos bér­­fejlesztést követel. Metes lapunk­nak elmondta: a sztrájk ideje alatt semmiféle kereskedelemmel kap­csolatos légiforgalmi tevékenység­ben nem vesznek részt, ugyanak­kor az állami, katasztrófavédelmi feladatokat ellátják az MLSZSZ tagjai. Bár a szakszervezet a légi­­forgalmi irányítók mindössze 27 százalékát fedi le, Metes György lapunknak kijelentette: informá­cióik szerint akciójukat a dolgo­zók több mint nyolcvan százaléka támogatja. Ezzel szemben az LRI közlemé­nye leszögezte: a légiforgalmi irá­nyítókat és műszaki dolgozókat tö­mörítő szakszervezetek továbbra is elhatárolódnak az MLSZSZ céljai­tól és módszereitől, ezért sztrájk esetén a társaság nem számol szá­mottevő fennakadással a légi köz­lekedésben. A közlemény szerint a szakszervezet - korábbi követelé­seit módosítva - a légiforgalmi irá­nyítók bérét mintegy 100 százalék­kal akarja megemeltetni, ami telje­síthetetlen az LRI számára. A társaság ugyanakkor a szep­tember 11-i eseményekre való te­kintettel, a repülésbiztonság ma­ximális figyelembevételével keze­li a munkabeszüntetést, és bizto­sítani fogja a sztrájkhoz és a munkához való jog érvényesülé­sét az irányítóteremben és a légi­­forgalmi irányítás más munkahe­lyein. Az LRI-nél működő többi, a lé­giforgalmi irányítók többségét tö­mörítő érdekképviselet nem tá­mogatja a munkabeszüntetést. Véget ért a taizéi találkozó B­­EZSÓ ÁKOS_________________ T­ egnap befejeződött a taizéi kö­zösség magyarországi találko­zója, és a december 28-a óta, Euró­pa szinte valamennyi népét vendé­gül látó Budapestről hazaindultak a fiatalok. A nemzetközi, ökumeni­kus találkozó alkalmából 70 ezer vallásos fiatal látogatott el hazánk­ba. A budapesti rendezvény a taizéi közösség által életre hívott „Biza­lom zarándoklat” 24. állomása volt. A legnépesebb küldöttség Lengyel­­országból érkezett, ahonnan több mint 26 ezer fiatal jött. őket a négy­ezres létszámú olasz, majd a há­romezres létszámú francia, ukrán és német delegáció követte. A szervezők adatai szerint a ta­lálkozó öt napján több mint 18 ezer magyar fiatal vett részt, közülük mintegy háromezren a határain­kon túlról érkeztek. A taizéi közös­ség budapesti találkozóján megje­lent fiatalokat levélben köszöntötte II. János Pál pápa, II. Alekszij moszkvai pátriárka, Kofi Annan, az ENSZ főtitkára és George Carey canterburyi érsek. A rendezvények többnyire a budapesti vásárváros területén zajlottak belpol@magyarnemzet.hu Konszolidációs ígéret az egészségügynek ■ MTI______________________ A­z egészségügyi ellátórend­szer 2002-ben is működőké­pes marad, sőt az év folyamán bi­zonyos javulás is észlelhető lesz az intézmények munkafeltételei­ben - nyilatkozta a távirati irodá­nak Mikola István egészségügyi miniszter. Mint elmondta, a 2001-ben megkezdett nemzeti népegészségügyi program első két évének költségvetési fedezet­tel is alátámasztott fontos eleme az újabb szervezett szűrővizsgá­latok bevezetése. Elmondta: az egészségügyi in­tézmények működtetésének sza­bályairól december második felé­ben elfogadott törvényhez négy kormányrendeletet és öt minisz­teri végrehajtási rendeletet kell el­készítenie rövid időn belül a tár­cának. Az ötéves konszolidációs programban meg kell oldaniuk a tőkehasználati díj bevezetését, vagyis az amortizáció elszámolá­sát az egészségügyben, az ingatla­nok és az orvostechnika állapotá­nak felmérését, illetve meg kell határozniuk a rekonstrukciós for­rásokat - közölte Mikola István. A miniszter szerint a tárca folytatja informatikai fejlesztési programját, továbbá segíti az egészségbiztosítás megújulását az egészségügyi intézmények szektorsemleges finanszírozásá­ra, valamint a járó és a fekvő be­tegek ellátásáért járó díjak har­monizálására törekedve, mind­emellett előkészíti az önálló mun­kahelyi baleset-biztosítási ág be­vezetését is. Az új szabályozások az európai trendekhez igazodást jelentik, ami jó a betegeknek, az egészségügyben dolgozóknak, mert megindul az ellátórendszer átfogó szerkezeti, működési és morális megújítása - mondta Mikola István. Mikola István Pest megye vezeti a népességlistát Szabolcs-Szatmár-Bereg az egyetlen olyan megye Magyaror­szágon, ahol a házas nők annyi gyermeket vállalnak, hogy az biztosítja a népesség reprodukcióját. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég publikált adatai szerint a megyék közül legtöbben Pest megyében élnek, Nógrád megye népessége a legkisebb. Az előző népszámlálás óta Budapest lakossága csökkent leginkább, tizenegy év alatt csaknem 12 százalékkal, összesen 243 ezer fővel. ■ ZiVKTivics Natália____________ E­gészen 1980-ig - az 1949-es év kivételével - a népesség növekedéséről számoltak be a mai Magyarország területén a népszámlálások. A legnagyobb népesség maximumát 1981-ben regisztrálták. Azóta változó ütem­ben, de tartósan fogy az ország la­kossága: az idei népszámlálás eszmei időpontjában, azaz 2001. február 1-jén 10 millió 196 ezer volt az ország lélekszáma, ami 1,7 százalékkal kevesebb, mint 1990- ben. A halálozások számának több mint három évtizede tartó, szinte folyamatos növekedését nem tudta ellensúlyozni az 1970- es évek közepének magasabb élve születési gyakorisága. Az 1990-es évekre jellemző volt az élve szüle­tések alacsony és évről évre csök­kenő száma. Amíg 1990-92-ben évente át­lagosan 125 ezer gyermek látta meg a napvilágot, addig az évti­zed második felében már száz­ezernél is kevesebb. A történelmi minimumot 1999-ben regisztrál­ták, amikor az élve születések száma nem érte el a 95 ezret sem. A kedvezőtlen folyamatban nagy szerepe van annak, hogy az el­múlt évtizedben jelentősen csök­kent a szülőképes korba lépő nők száma. A fejlett országok mércé­je szerinti közepes termékenység és a rendkívül magas halandóság miatt Magyarország ma Európa legkedvezőtlenebb demográfiai helyzetű országai közé tartozik. A KSH nemrég publikált ada­tai szerint a megyék közül legtöb­ben Pest megyében élnek, Nógrád megye népessége a legkisebb. Az előző népszámlálás óta Budapest lakossága csökkent leginkább, ti­zenegy év alatt csaknem 12 száza­lékkal, összesen 243 ezer fővel. A főváros negatív rekordja után - a lakosság számához viszonyítva - Nógrád megye következik, ahol 1990 óta 3,7 százalékkal, mintegy nyolcezerrel kevesebben élnek. A népességcsökkenés sorrendjében ezután Békés megye következik, de még Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Heves, Vas, Zala, Bara­nya és Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességszáma is nagyobb mértékben csökkent, mint az or­szágos 1,7 százalékos arány. Bács- Kiskun és Komárom-Esztergom megye népességszáma gyakorlati­lag stagnált. Az előzetes adatok szerint öt megyében - Pest, Fejér, Győr- Moson-Sopron, Szabolcs-Szat­már-Bereg és Hajdú-Bihar me­gye területén - élnek többen, mint tizenegy évvel korábban. Különösen nagy arányú népes­ségnövekedést Pest megyében regisztráltak, amelynek lakossá­ga 130 ezer fővel, mintegy 14 szá­zalékkal nőtt. A budapesti népes­ségcsökkenés és az agglomeráci­óban tapasztalt népességnöveke­dés a fővárosból a város környéki településekre való költözéssel magyarázható elsősorban. A nép­sűrűség az ország egészére vo­natkozóan 109,6 fő egy négyzet­­kilométerre számítva. Budapest egy négyzetkilométerére 3378 személy jut. Az előző népszámlá­láskor még közel 500 fővel éltek többen a főváros egy négyzetki­lométerén.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék