Magyar Nemzet, 2002. január (65. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-02 / 1. szám
IfMapr feflMf? ’ Belföld 2002. január 2., szerda mmmmmmsm Példátlan jogszabálydömping 2002-ben Kiemelt támogatás a családi gazdaságoknak ■ Január elsejétől kötelező a gyermekülések használata a személygépkocsikban Több tucat rendelet, jogszabály és törvény változott január elsejével. Formailag is lezáródott a kötött devizagazdálkodás korszaka, így a forint konvertibilitása teljessé vált. Tegnaptól tilos a dohányáruk hirdetése a szabadtéri reklámhordozókon, büntethető a gyűlöletbeszéd a stadionokban. A kiemelten súlyos bűnügyekben, a szervezett bűnözéssel összefüggő ügyekben a hatóságok munkáját segítő fontos, védett tanúk új nevet, lakhelyet, sőt „múltat” is kapnának. Életbe lépett a parlament által december közepén elfogadott, összefoglaló néven földtörvénycsomagként emlegetett törvénycsokor első eleme, a Nemzeti Földalapról szóló jogszabály. A magánbefektetőket érintő legfontosabb változás, hogy tőzsdei ügyleteik nyeresége után negyedévenként kell forrásadót fizetniük. MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS J anuár elsejétől átlagosan öt százalékkal drágult a villamos energia ára. A gazdasági miniszter rendelete szerint a lakossági villamos energia áfa nélküli ára 21 forintról 22 forintra emelkedett kilowattóránként. Az éjszakai vezérelt lakossági áram áfa nélküli ára 9,70 forintról kilowattóránként 10,20 forintra emelkedett. A Magyar Energia Hivatal tájékoztatása szerint a földgáz lakossági ára várhatóan július elsejétől fog változni. Átlagosan öt százalékkal emelkedtek a vasúti személyszállítás bruttó díjtételei január 1-jétől. Ennél nagyobb mértékben emelkednek a bérletek árai és az útipogygyász viteldíja. Belföldi forgalomban az Intercity Rapid helybiztosítási díja 500 forint, az intercity (IC) pótjegy ára 400, a kedvezményes IC-pótjegy ára 250, a helyjegy díja pedig 110 forint lesz 2002. január elsejétől. A decemberre megváltott havi jegyek, illetve az év utolsó hónapjának második felére váltott félhavi jegyek 2002. január 5-én 24 óráig érvényesek - közölte a MÁV. Módosult az adótábla Az elmúlt évhez hasonlóan idén is módosult az adótábla: az alsó, húszszázalékos adókulcs összeghatára a 2001-ben érvényes négyszázezer forintról hatszázezer forintra emelkedett. A harmincszázalékos kulccsal adózó középső sáv hatszázezertől egymillió-kétszázezer forintig terjed, a felső, negyvenszázalékos kulcs pedig egymillió-kétszázezer forint éves jövedelem fölött hatályos 2002- ben. A munkát vállaló nyugdíjasok számára jelent könnyítést, hogy 2002 januárjától a nyugdíj összege nem számít bele az adóalapba. Növekszik a lakáscélú hitelek után igénybe vehető adókedvezmény: ez évben a törlesztőrészletek 40 százaléka, de maximum 240 ezer forint írható le az adóból. Január 1-jétől módosult a vámtörvény raktározásra, ideiglenes behozatalra, vámértékre és utasforgalomra vonatkozó szabályozása. Idén a használt gépjárművek behozatalakor az Eurotax katalógus árainál 50 százalékkal alacsonyabb értékű számlát a vámhatóság nem fogadja el, és új vámértékvizsgálatot rendel el. Ha az eltérés 20 és 50 százalék között van, akkor vámérték-felülvizsgálatot rendelhetnek el, míg a 20 százalék alatti eltérést nem firtatják. Az eddigi szabályokkal ellentétben - amikor is családonként évente egy használt gépjárművet lehetett behozni -, januártól családtagonként hozható be egy jármű. Ugyanakkor a jogszabály kimondja, hogy csak gépjármű-vezetői engedéllyel rendelkező családtag nevére lehet vámkezeltetni az importautót. Megszűnt a külföldön dolgozó magyar állampolgárok külföldi rendszámú gépjárműveinek úgynevezett autóútlevele. Azonban továbbra is be kell jelenteni - a külföldieknek is -, ha valaki külföldi honosságú autóval hat hónapot meghaladóan akar Magyarországon közlekedni. A regisztrációs lapokat az autósok a határátkelőknél vagy a belterületi vámhivatalokban tölthetik ki. Módosult a vámtörvény-raktározásra, ideiglenes behozatalra, vámértékre és utasforgalomra vonatkozó szabályozása. Új elem, hogy a vámraktározási tevékenység garanciáját 120 millió forintban maximálja a törvény, ám a vámszempontból megbízható ügyfeleknek elég ennek a felét letenniük. Változott a munkaügyi ellenőrzésről szóló jogszabály is. Kibővíti a munkaügyi ellenőrzés lehetőségét a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt közvetlenül megelőző munkáltatói eljárásokra, amelyek különösen érzékenyek a diszkriminatív magatartás szempontjából, külön kiemelve a pályázati eljárást és a kiválasztást. Január első napján lépett hatályba a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény azon szakasza, amely megtiltja a dohányáruk hirdetését a szabadtéri reklámhordozóknál. Az erre vonatkozó tilalom alól a gazdasági miniszter felmentést adhat, „világszintű motorsportrendezvény vonatkozásában, különös méltánylást érdemlő esetben, kérelemre, meghatározott időre”. Tegnaptól lépett életbe több, az agráriumot, de leginkább a családi gazdaságokat érintő törvény. A parlament által december közepén elfogadott, összefoglaló néven földtörvénycsomagként emlegetett törvénycsokor első eleme a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló törvény. A földalap létrehozása azért vált szükségessé, hogy élénküljön a hazai földpiac, lehetővé váljon az ésszerű földkészlet-gazdálkodás, és érvényesüljön az állami földbirtok-politika, azaz (több) földhöz jussanak a családi gazdaságok, és ezáltal kialakuljon a gazdaságos birtokstruktúra. Az NFA-ról szóló törvénnyel egyidejűleg lép hatályba a termőföldről szóló törvény módosítása is, amely a családi gazdaságok kialakítását célozza. A módosítás célja, hogy azok a helyben lakó gazdák műveljék a termőföldet, akik mezőgazdasági tevékenységből kívánnak megélni. A családi gazdálkodókról mégsem a termőföldről szóló törvény módosítása, hanem külön kormányrendelet rendelkezik, miszerint családi gazdaságnak minősül az a gazdaság, amely birtokmérete maximum 300 hektár, a családtagok által rendelkezésre bocsátott vagyontárgyakkal gazdálkodik, a tevékenységet élethivatásszerűen végzi, a gazdálkodó pedig szakirányú végzettséggel rendelkezik, vagy legalább három éve mezőgazdasági tevékenységet folytat. Utóbbi esetben 2005-ig biztosít átmenetet a kormányrendelet. A családi gazdasággá való „átminősítést” a megyei FM-hivatalok végzik, az új kategóriába azok a gazdaságok kerülhetnek, amelyek megfelelnek a kormányrendelet kitételeinek. Külön kormányrendeletben foglalták össze a családi gazdaságok kiemelt támogatását. Erről a tavalyi utolsó kormányülésen döntött a kabinet, amikor is elfogadták az új agrárhitelezési rendszert, melyet várhatóan februármárciustól vehetnek igénybe a termelők. A hitelek nagysága elérheti a 300 milió forintot is, kamattámogatásuk pedig akár százszázalékos is lehetsággá alakulásra, ám a jogszabályok csak az idén adnak erre módot. A január elsején életbe lépett törvény maximum tízszázalékos szavazati jogot engedélyez egy-egy tulajdonosnak. Az új tőkepiaci szabályozás megkönnyíti a nyilvános részvénykibocsátások szervezését. A jogalkotók eltörölték a tőzsdére lépés feltételei közül azt a korábbi előírást, amely kétévi eredményes gazdálkodáshoz és auditált mérlegbeszámolóhoz kötötte a nyilvános részvénykibocsátás lehetőségét. A jövőben a frissen alakult társaságok is élhetnek a nyilvános tőkebevonás és a tőzsdei szereplés eszközével. A BÉT ugyanakkor a befektetők védelme érdekében e társaságok számára negyedéves gyakorisággal írt elő gyorsjelentési kötelezettséget. Ez az előírás a fokozott kockázatot hivatott némiképp ellensúlyozni, a befektetők védelme érdekében. Szintén a befektetők védelmét szolgálja a kiszorítási szabály finomítását célzó törvénymódosítás. Január elsejétől a 90 százalékos tulajdoni arányt elérő részvényes a kisebbségben maradt részvényeseknek csak az általa korábban fizetett áron, vagy az egy részvényre jutó saját vagyon értékén tehet kötelező vételi ajánlatot. A két érték közül a kisrészvényesek számára kedvezőbb árfolyamot kell figyelembe venni. A piac biztonságát, a pénzmosás megakadályozását szolgálja az új tőkepiaci törvény azon passzusa, amely az elektronikus értékpapír fogalmát rögzíti. Keddtől lépett életbe az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló törvény alapján az intézményi gyógyszerellátás alvállalkozásba adásának tilalma, illetve a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök gyártásával és forgalmazásával foglalkozó szervezetek alvállalkozói tevékenységének tilalma az egészségügyi közszolgáltatásokban. Ugyanakkor ennek az Országgyűlés által december közepén elfogadott törvénynek az egyéb előírásai csak 2002. március 31-től lépnek majd hatályba. Januártól az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az egészségügyi tevékenység végzéséhez az ideiglenes működési engedélyt szigorított feltételekkel adja ki. Az egészségügyi törvény változása értelmében a jogi fedhetetlenséget és az egészségügyi alkalmassági feltételek meglétét is igazolni szükséges. Januártól módosul az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozása. Ez elsősorban a gondozóintézeti gondozás pénzügyi ellátását érinti, és pontosítja a betegszállítás díjazásának a szabálykörét is. Védelem a tanúknak A Belügyminisztérium (BM) német és olasz szakértők bevonásával dolgozta ki a most életbe lépő tanúvédelmi törvényt. A kiemelten súlyos bűnügyekben, a szervezett bűnözéssel összefüggő ügyekben a hatóságok munkáját segítő fontos, védett tanúk új nevet,lakhelyet, sőt „múltat” is kapnának. A titkos nyomozások, a büntetőeljárások tapasztalatai nyilvánvalóvá tették a BM-es szakemberek számára, hogy az együttműködni kész, ám komoly veszélyben lévő, atrocitásoknak kitett személyek bizalmatlanok a „hagyományosnak” tekinthető védelmi rendszerrel szemben. Ezért az új szabályozás révén a segíteni kész személyeket bátorítják az igazságszolgáltatással való együttműködésre. A tanúvédelmi program kiegészíti a már évek óta igénybe vehető, fizikai őrizetre koncentráló védelmet. A program az eljárások során a védelem második lépcsőfokaként kezdődhetne, ha a „hagyományos” védelmi formák már kilátástalanok, és a fenyegetett helyzetben lévő személy számára az áttelepítés, illetve a személyes adatainak kezelését, kivételesen pedig az identitását is érintő valamely különleges intézkedés válna szükségessé. A program során a rendőrség önállóan dönthet az intézkedések alkalmazása kérdésében. A büntető törvénykönyv módosítása szerint egy ízben, egyévi időtartamra fel kell függeszteni a büntetőeljárást azon kábítószerfogyasztókkal szemben, akik ellen még nem született elsőfokú ítélet. Az eljárást azonnal folytatni kell, ha a terhelt nem vállalja, illetve nem tudja igazolni, hogy a felfüggesztés időpontjától számított egy éven belül legalább hat hónapon keresztül folyamatos gyógykezelésen vett részt.■ A személygépkocsi hátsó ülésén utazó, 12. életévét még be nem töltött és 150 centiméternél alacsonyabb gyermeket biztonsági gyermekülésben kell rögzíteni. Ha a gyermek magassága lehetővé teszi, elegendő az ülésmagasító és a biztonsági öv együttes használata is. Kiegészítőtáblák jelzik majd, ha például kerékpárosok is használhatják a buszsávot vagy buszok és kerékpárok a tiltó tábla ellenére bekanyarodhatnak, illetve behajthatnak valahova. Megjelennek teljesen új közúti jelzőtáblák is, például amelyek a hólánc használatát teszik kötelezővé, vagy éppen ezt oldják fel. A korszerű biztonsági berendezésekkel felszerelt távolsági buszok - amennyiben műszaki vizsgájukon engedélyezték - autópályán 100 kilométer/órás sebességgel is haladhatnak. ÚJ TŐZSDEINDEX. A közép -európai blue chip index, a CETOP20 számítását január 2-án kezdi meg a Budapesti Értéktőzsde. A CETOP20 kosarában a közép-európai régió húsz vezető részvénye szerepel. Az index aktuális kosarába öt budapesti, öt prágai, hét varsói, egy ljubljanai és két zágrábi cég került. A részvényeket likviditás és kapitalizáció alapján választották ki. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok közül a Matáv, a Mal, az OTP, a Richter és az Egis szerepel az új indexben. Ezek együttes súlya a CETOP20 kosarában 30,12 százalék. A lengyel részvények 40,87 százalékot, a cseh papírok 20,48 százalékot képviselnek. A zágrábi tőzsde súlya 6,79 százalék, a ljubljanai börze egyetlen papírja pedig 1,74 százalékkal szerepel az indexben. Az új mutató bázisa 2001. január 2. értéke ezer pont. A BÉT 2002. január 2-től naponta, a tőzsdezárások után hozza nyilvánosságra a CETOP20-at. Kedvezőbb a forrásadó elszámolása a befektetőknek A magánbefektetőket érintő legfontosabb jogszabályváltozás január elsejétől a forrásadó elszámolásában következett be. Az idei évtől a magánszemélyek tőzsdei ügyleteinek nyeresége után negyedévenként kell forrásadót fizetniük, így lehetőségük lesz a veszteséges ügyletekkel csökkenteni az adóalapjukat, és csak a tényleges nyereség után kell az adót megfizetni. Tavaly, mindössze egy évig volt érvényben az az elszámolási mód, amelynek alapján a brókercégeknek minden nyereséges ügyletből le kellett vonni a magánügyfelek forrásadóját, s a veszteségekkel való korrekcióra csak a személyi jövedelemadó éves bevallásakor kerülhet sor. Zöld utat kapott a jogalkotóktól a Budapesti Értéktőzsde a zárt körű részvénytársasággá alakulásra. A BÉT Európában az elsők között kezdte meg a felkészülést a társa-------________.................—---------------■--------------------------------—--------------------BŰNTETTET KÖVET EL, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki közveszély - természeti csapások - színhelyén, nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt híresztel, amely alkalmas arra, hogy az emberek nagyobb csoportjában nyugtalanságot keltsen. A módosítás rendelkezik arról is, hogy aki nyilvános - például sport- vagy kulturális - esemény rendezőjének a nyugalom fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható. Három évig terjedő szabadságvesztéssel akkor büntethető valaki, ha a rendbontást csoportosan vagy fegyveresen követi el. Mellékbüntetésként az érintetteket a jövőben kitilthatják a helyszínről. FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ EMELKEDŐ ELLÁTÁSOK. Az öregségi nyugdíjminimum, a saját jogú és hozzátartozói nyugellátás, valamint a baleseti járadék összege 9,7 százalékkal emelkedett január elsejétől, a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás összege azonban változatlan marad. Az öregségi nyugdíjminimum összege 2002-ben 20 100 forint. Ezzel megegyező összeget kapnak havonta azok, akik gyermekgondozási segélyben (gyes), gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesülnek. Nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíjminimumnál az ápolási díj összege sem a súlyosan fogyatékos és 18 éven aluli, tartósan beteg gyermek gondozása esetén. A nyugdíjminimum nyolcvan százalékában - idén 16 080 forintban - meghatározott ellátások közé tartozik a rendszeres szociális segély, a nem egyedülálló időskorúak havi járadéka, valamint a halmozottan fogyatékosoknak járó támogatás magasabb összege. A fogyatékossági támogatás alacsonyabb, a nyugdíjminimum 65 százalékának megfelelő összege 13 065 forintot jelent havonta a jogosultaknak. A gyermekgondozási díj (gyed) a naptári átlagkereset hetven százaléka, az ellátás felső határa 2002-ben havi 83 ezer forint. A családi pótlék és a vele azonos öszszegű iskoláztatási támogatás összege nem változik a tavalyihoz képest: egy gyermek esetében marad a havi 3800 forint. A gyermekét egyedül nevelő szülő havonta 4500 forintra jogosult. Kétgyermekes család esetén gyermekenként havonta 4700 forint, csonka család esetében gyermekenként havi 5400 forint a családi pótlék összege 2002-ben. Három- vagy többgyermekes családnál gyermekenként havonta 5900, csonka család esetében gyermekenként havi 6300 forint az ellátás. Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után havonta 10 500 forintnyi családi pótlékot folyósítanak. A kiegészítő családi pótlék összege gyermekenként havonta 4200 forintra emelkedett.