Magyar Nemzet, 2002. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-02 / 1. szám

IfMapr feflMf? ’ Belföld 2002. január 2., szerda mmmmmmsm Példátlan jogszabálydömping 2002-ben Kiemelt támogatás a családi gazdaságoknak ■ Január elsejétől kötelező a gyermekülések használata a személygépkocsikban Több tucat rendelet, jogszabály és törvény változott január else­jével. Formailag is lezáródott a kötött devizagazdálkodás kor­szaka, így a forint konvertibilitása teljessé vált. Tegnaptól tilos a dohányáruk hirdetése a szabadtéri reklámhordozókon, büntet­hető a gyűlöletbeszéd a stadionokban. A kiemelten súlyos bűn­ügyekben, a szervezett bűnözéssel összefüggő ügyekben a ható­ságok munkáját segítő fontos, védett tanúk új nevet, lakhelyet, sőt „múltat” is kapnának. Életbe lépett a parlament által decem­ber közepén elfogadott, összefoglaló néven földtörvénycsomag­ként emlegetett törvénycsokor első eleme, a Nemzeti Földalap­ról szóló jogszabály. A magánbefektetőket érintő legfontosabb változás, hogy tőzsdei ügyleteik nyeresége után negyedévenként kell forrásadót fizetniük. MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS J­ anuár elsejétől átlagosan öt szá­zalékkal drágult a villamos energia ára. A gazdasági miniszter rendelete szerint a lakossági villa­mos energia áfa nélküli ára 21 fo­rintról 22 forintra emelkedett kilo­wattóránként. Az éjszakai vezérelt lakossági áram áfa nélküli ára 9,70 forintról kilowattóránként 10,20 forintra emelkedett. A Magyar Energia Hivatal tájékoztatása sze­rint a földgáz lakossági ára várha­tóan július elsejétől fog változni. Átlagosan öt százalékkal emel­kedtek a vasúti személyszállítás bruttó díjtételei január 1-jétől. En­nél nagyobb mértékben emelked­nek a bérletek árai és az útipogy­­gyász viteldíja. Belföldi forgalom­ban az Intercity Rapid helybiztosí­tási díja 500 forint, az intercity (IC) pótjegy ára 400, a kedvezmé­nyes IC-pótjegy ára 250, a helyjegy díja pedig 110 forint lesz 2002. ja­nuár elsejétől. A decemberre meg­váltott havi jegyek, illetve az év utolsó hónapjának második felére váltott félhavi jegyek 2002. január 5-én 24 óráig érvényesek - közöl­te a MÁV. Módosult az adótábla Az elmúlt évhez hasonlóan idén is módosult az adótábla: az alsó, húszszázalékos adókulcs összeg­határa a 2001-ben érvényes négy­­százezer forintról hatszázezer fo­rintra emelkedett. A harmincszá­zalékos kulccsal adózó középső sáv hatszázezertől egymillió-két­százezer forintig terjed, a felső, negyvenszázalékos kulcs pedig egymillió-kétszázezer forint éves jövedelem fölött hatályos 2002- ben. A munkát vállaló nyugdíjasok számára jelent könnyítést, hogy 2002 januárjától a nyugdíj összege nem számít bele az adóalapba. Nö­vekszik a lakáscélú hitelek után igénybe vehető adókedvezmény: ez évben a törlesztőrészletek 40 százaléka, de maximum 240 ezer forint írható le az adóból. Január 1-jétől módosult a vám­törvény raktározásra, ideiglenes behozatalra, vámértékre és utas­­forgalomra vonatkozó szabályo­zása. Idén a használt gépjárművek behozatalakor az Eurotax kataló­gus árainál 50 százalékkal alacso­nyabb értékű számlát a vámható­ság nem fogadja el, és új vámér­tékvizsgálatot rendel el. Ha az el­térés 20 és 50 százalék között van, akkor vámérték-felülvizsgálatot rendelhetnek el, míg a 20 százalék alatti eltérést nem firtatják. Az ed­digi szabályokkal ellentétben - amikor is családonként évente egy használt gépjárművet lehetett be­hozni -, januártól családtagon­ként hozható be egy jármű. Ugyanakkor a jogszabály kimond­ja, hogy csak gépjármű-vezetői engedéllyel rendelkező családtag nevére lehet vámkezeltetni az im­portautót. Megszűnt a külföldön dolgozó magyar állampolgárok külföldi rendszámú gépjárművei­nek úgynevezett autóútlevele. Azonban továbbra is be kell jelen­teni - a külföldieknek is -, ha va­laki külföldi honosságú autóval hat hónapot meghaladóan akar Magyarországon közlekedni. A re­gisztrációs lapokat az autósok a határátkelőknél vagy a belterületi vámhivatalokban tölthetik ki. Mó­dosult a vámtörvény-raktározás­ra, ideiglenes behozatalra, vámér­tékre és utasforgalomra vonatko­zó szabályozása. Új elem, hogy a vámraktározási tevékenység ga­­­­ranciáját 120 millió forintban ma­ximálja a törvény, ám a vámszem­pontból megbízható ügyfeleknek elég ennek a felét letenniük. Változott a munkaügyi ellen­őrzésről szóló jogszabály is. Kibő­víti a munkaügyi ellenőrzés lehe­tőségét a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt közvetlenül megelőző munkáltatói eljárásokra, amelyek különösen érzékenyek a diszkri­minatív magatartás szempontjá­ból, külön kiemelve a pályázati el­járást és a kiválasztást. Január első napján lépett ha­tályba a gazdasági reklámtevé­kenységről szóló törvény azon szakasza, amely megtiltja a do­hányáruk hirdetését a szabadtéri reklámhordozóknál. Az erre vo­natkozó tilalom alól a gazdasági miniszter felmentést adhat, „vi­lágszintű motorsportrendezvény vonatkozásában, különös mél­tánylást érdemlő esetben, kére­lemre, meghatározott időre”. Tegnaptól lépett életbe több, az agráriumot, de leginkább a családi gazdaságokat érintő törvény. A parlament által december közepén elfogadott, összefoglaló néven földtörvénycsomagként emlegetett törvénycsokor első eleme a Nem­zeti Földalapról (NFA) szóló tör­vény. A földalap létrehozása azért vált szükségessé, hogy élénküljön a hazai földpiac, lehetővé váljon az ésszerű földkészlet-gazdálkodás, és érvényesüljön az állami földbir­tok-politika, azaz (több) földhöz jussanak a családi gazdaságok, és ezáltal kialakuljon a gazdaságos birtokstruktúra. Az NFA-ról szóló törvénnyel egyidejűleg lép hatály­ba a termőföldről szóló törvény módosítása is, amely a családi gaz­daságok kialakítását célozza. A módosítás célja, hogy azok a hely­ben lakó gazdák műveljék a termő­földet, akik mezőgazdasági tevé­kenységből kívánnak megélni. A családi gazdálkodókról mégsem a termőföldről szóló törvény módo­sítása, hanem külön kormányren­delet rendelkezik, miszerint csalá­di gazdaságnak minősül az a gaz­daság, amely birtokmérete maxi­mum 300 hektár, a családtagok ál­tal rendelkezésre bocsátott va­gyontárgyakkal gazdálkodik, a te­vékenységet élethivatásszerűen végzi, a gazdálkodó pedig szakirá­nyú végzettséggel rendelkezik, vagy legalább három éve mezőgaz­dasági tevékenységet folytat. Utób­bi esetben 2005-ig biztosít átmene­tet a kormányrendelet. A családi gazdasággá való „átminősítést” a megyei FM-hivatalok végzik, az új kategóriába azok a gazdaságok ke­rülhetnek, amelyek megfelelnek a kormányrendelet kitételeinek. Külön kormányrendeletben foglalták össze a családi gazdasá­gok kiemelt támogatását. Erről a tavalyi utolsó kormányülésen döntött a kabinet, amikor is elfo­gadták az új agrárhitelezési rend­szert, melyet várhatóan február­márciustól vehetnek igénybe a termelők. A hitelek nagysága elér­heti a 300 milió forintot is, kamat­­támogatásuk pedig akár százszá­zalékos is lehet­­sággá alakulásra, ám a jogszabá­lyok csak az idén adnak erre mó­dot. A január elsején életbe lépett törvény maximum tízszázalékos szavazati jogot engedélyez egy-egy tulajdonosnak. Az új tőkepiaci sza­bályozás megkönnyíti a nyilvános részvénykibocsátások szervezését. A jogalkotók eltörölték a tőzsdére lépés feltételei közül azt a korábbi előírást, amely kétévi eredményes gazdálkodáshoz és auditált mér­legbeszámolóhoz kötötte a nyilvá­nos részvénykibocsátás lehetősé­gét. A jövőben a frissen alakult tár­saságok is élhetnek a nyilvános tő­kebevonás és a tőzsdei szereplés eszközével. A BÉT ugyanakkor a befektetők védelme érdekében e társaságok számára negyedéves gyakorisággal írt elő gyorsjelentési kötelezettséget. Ez az előírás a fo­kozott kockázatot hivatott némi­képp ellensúlyozni, a befektetők védelme érdekében. Szintén a be­fektetők védelmét szolgálja a kiszo­rítási szabály finomítását célzó tör­vénymódosítás. Január elsejétől a 90 százalékos tulajdoni arányt el­érő részvényes a kisebbségben ma­radt részvényeseknek csak az általa korábban fizetett áron, vagy az egy részvényre jutó saját vagyon érté­kén tehet kötelező vételi ajánlatot. A két érték közül a kisrészvényesek számára kedvezőbb árfolyamot kell figyelembe venni. A piac biz­tonságát, a pénzmosás megakadá­lyozását szolgálja az új tőkepiaci törvény azon passzusa, amely az elektronikus értékpapír fogalmát rögzíti. Keddtől lépett életbe az egész­ségügyi közszolgáltatások nyújtá­sáról, valamint az orvosi tevékeny­ség végzésének formáiról szóló tör­vény alapján az intézményi gyógy­szerellátás alvállalkozásba adásá­nak tilalma, illetve a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök gyártá­sával és forgalmazásával foglalkozó szervezetek alvállalkozói tevékeny­ségének tilalma az egészségügyi közszolgáltatásokban. Ugyanakkor ennek az Országgyűlés által decem­ber közepén elfogadott törvénynek az egyéb előírásai csak 2002. már­cius 31-től lépnek majd hatályba. Januártól az Országos Tiszti­főorvosi Hivatal az egészségügyi te­vékenység végzéséhez az ideiglenes működési engedélyt szigorított fel­tételekkel adja ki. Az egészségügyi törvény változása értelmében a jogi fedhetetlenséget és az egészségügyi alkalmassági feltételek meglétét is igazolni szükséges. Januártól mó­dosul az egészségügyi szolgáltatá­sok Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozása. Ez elsősor­ban a gondozóintézeti gondozás pénzügyi ellátását érinti, és ponto­sítja a betegszállítás díjazásának a szabálykörét is. Védelem a tanúknak A Belügyminisztérium (BM) né­met és olasz szakértők bevonásá­val dolgozta ki a most életbe lépő tanúvédelmi törvényt. A kiemel­ten súlyos bűnügyekben, a szerve­zett bűnözéssel összefüggő ügyek­ben a hatóságok munkáját segítő fontos, védett tanúk új nevet,­lak­helyet, sőt „múltat” is kapnának. A titkos nyomozások, a büntetőel­járások tapasztalatai nyilvánvaló­vá tették a BM-es szakemberek számára, hogy az együttműködni kész, ám komoly veszélyben lévő, atrocitásoknak kitett személyek bizalmatlanok a „hagyományos­nak” tekinthető védelmi rendszer­rel szemben. Ezért az új szabályo­zás révén a segíteni kész személye­ket bátorítják az igazságszolgálta­tással való együttműködésre. A ta­núvédelmi program kiegészíti a már évek óta igénybe vehető, fizi­kai őrizetre koncentráló védelmet. A program az eljárások során a vé­delem második lépcsőfokaként kezdődhetne, ha a „hagyomá­nyos” védelmi formák már kilá­tástalanok, és a fenyegetett hely­zetben lévő személy számára az át­telepítés, illetve a személyes ada­tainak kezelését, kivételesen pedig az identitását is érintő valamely különleges intézkedés válna szük­ségessé. A program során a rend­őrség önállóan dönthet az intézke­dések alkalmazása kérdésében. A büntető törvénykönyv mó­dosítása szerint egy ízben, egyévi időtartamra fel kell függeszteni a büntetőeljárást azon kábítószer­fogyasztókkal szemben, akik ellen még nem született elsőfokú ítélet. Az eljárást azonnal folytatni kell, ha a terhelt nem vállalja, illetve nem tudja igazolni, hogy a felfüg­gesztés időpontjától számított egy éven belül legalább hat hónapon keresztül folyamatos gyógykezelé­sen vett részt.■ A személygépkocsi hátsó ülésén utazó, 12. életévét még be nem töl­tött és 150 centiméternél alacso­nyabb gyermeket biztonsági gyer­mekülésben kell rögzíteni. Ha a gyermek magassága lehetővé teszi, elegendő az ülésmagasító és a biz­tonsági öv együttes használata is. Kiegészítőtáblák jelzik majd, ha például kerékpárosok is használ­hatják a buszsávot vagy buszok és kerékpárok a tiltó tábla ellenére be­kanyarodhatnak, illetve behajthat­nak valahova. Megjelennek teljesen új közúti jelzőtáblák is, például amelyek a hólánc használatát teszik kötelezővé, vagy éppen ezt oldják fel. A korszerű biztonsági berende­zésekkel felszerelt távolsági buszok - amennyiben műszaki vizsgáju­kon engedélyezték - autópályán 100 kilométer/órás sebességgel is haladhatnak. ÚJ TŐZSDEINDEX. A közép -európai blue chip index, a CETOP20 szá­mítását január 2-án kezdi meg a Budapesti Értéktőzsde. A CETOP20 kosarában a közép-európai régió húsz vezető rész­vénye szerepel. Az index aktuális kosarába öt budapesti, öt prágai, hét varsói, egy ljubljanai és két zágrábi cég került. A részvényeket likviditás és kapitalizáció alapján választották ki. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok közül a Matáv, a Mal, az OTP, a Richter és az Egis szerepel az új indexben. Ezek együttes súlya a CETOP20 kosarában 30,12 százalék. A lengyel részvények 40,87 százalékot, a cseh papírok 20,48 százalékot képviselnek. A zágrábi tőzsde súlya 6,79 százalék, a ljubljanai börze egyetlen papírja pedig 1,74 százalékkal szerepel az in­dexben. Az új mutató bázisa 2001. január 2. értéke ezer pont. A BÉT 2002. január 2-től naponta, a tőzsdezárások után hozza nyilvánosságra a CETOP20-at. Kedvezőbb a forrásadó elszámolása a befektetőknek A magánbefektetőket érintő leg­fontosabb jogszabályváltozás ja­nuár elsejétől a forrásadó elszá­molásában következett be. Az idei évtől a magánszemélyek tőzsdei ügyleteinek nyeresége után ne­gyedévenként kell forrásadót fizet­niük, így lehetőségük lesz a veszte­séges ügyletekkel csökkenteni az adóalapjukat, és csak a tényleges nyereség után kell az adót megfi­zetni. Tavaly, mindössze egy évig volt érvényben az az elszámolási mód, amelynek alapján a bróker­cégeknek minden nyereséges ügy­letből le kellett vonni a magánügy­­felek forrásadóját, s a veszteségek­kel való korrekcióra csak a szemé­lyi jövedelemadó éves bevallása­kor kerülhet sor. Zöld utat kapott a jogalkotóktól a Budapesti Értéktőzsde a zárt kö­rű részvénytársasággá alakulásra. A BÉT Európában az elsők között kezdte meg a felkészülést a társa­-------________.................—---------------■--------------------------------—--------------------­BŰNTETTET KÖVET EL, és három évig terjedő szabadságvesztéssel bün­tethető az, aki közveszély - természeti csapások - színhelyén, nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt híresztel, amely al­kalmas arra, hogy az emberek nagyobb csoportjában nyugta­lanságot keltsen. A módosítás rendelkezik arról is, hogy aki nyilvános - például sport- vagy kulturális - esemény rendező­jének a nyugalom fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, vét­séget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérde­kű munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható. Három évig terje­dő szabadságvesztéssel akkor büntethető valaki, ha a rendbon­tást csoportosan vagy fegyveresen követi el. Mellékbüntetés­ként az érintetteket a jövőben kitilthatják a helyszínről. FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ EMELKEDŐ ELLÁTÁSOK. Az öregségi nyugdíjminimum, a saját jogú és hozzátartozói nyugellátás, valamint a baleseti járadék összege 9,7 százalékkal emelkedett január elsejétől, a családi pótlék és az iskolázta­tási támogatás összege azonban változatlan marad. Az öregségi nyugdíjminimum összege 2002-ben 20 100 forint. Ezzel megegyező összeget kapnak havonta azok, akik gyermekgondozási segélyben (gyes), gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesülnek. Nem lehet alacsonyabb az öregségi nyug­díjminimumnál az ápolási díj összege sem a súlyosan fogyatékos és 18 éven aluli, tartósan beteg gyermek gondozása esetén. A nyugdíjminimum nyolcvan százalékában - idén 16 080 forintban - meghatározott ellátások közé tartozik a rendszeres szociális segély, a nem egyedülálló időskorúak havi járadéka, valamint a halmozottan fogyatékosoknak járó támogatás magasabb összege. A fogya­tékossági támogatás alacsonyabb, a nyugdíjminimum 65 százalékának megfelelő összege 13 065 fo­rintot jelent havonta a jogosultaknak. A gyermekgondozási díj (gyed) a naptári átlagkereset hetven százaléka, az ellátás felső határa 2002-ben havi 83 ezer forint. A családi pótlék és a vele azonos ösz­­szegű iskoláztatási támogatás összege nem változik a tavalyihoz képest: egy gyermek esetében ma­rad a havi 3800 forint. A gyermekét egyedül nevelő szülő havonta 4500 forintra jogosult. Kétgyer­mekes család esetén gyermekenként havonta 4700 forint, csonka család esetében gyermekenként havi 5400 forint a családi pótlék összege 2002-ben. Három- vagy többgyermekes családnál gyerme­kenként havonta 5900, csonka család esetében gyermekenként havi 6300 forint az ellátás. Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után havonta 10 500 forintnyi családi pótlékot folyósítanak. A kiegészítő családi pótlék összege gyermekenként havonta 4200 forintra emelkedett.

Next