Magyar Nemzet, 2002. január (65. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-23 / 19. szám
Támadások özöne a médiafigyelőkre Folytatás az 1. oldalról Vadászláz címmel, Magyarország feketelistára tesz tudósítókat alcímmel közölte kedden budapesti tudósítója írását a Frankfurter Allgemeine Zeitung, beszámolva a Magyar Nemzetben január 9-én megjelent, a budapesti külföldi tudósítók munkáját értékelő cikkről. Matthias Riib rámutatott: „A Magyar Nemzet című napilapban közölt sorozatnyi újságcikkben teret kapott, a nyugati médiumok magyarországi tudósítói ellen irányuló zavaros vádak mögött politikai számítás húzódik meg. Ennek nyomán pedig a magyar ügy önjelölt védelmezőinek hadjáratából olyan affér keveredik, amelybe időközben bekapcsolódott néhány EU-tagállam budapesti nagykövete.” A szerző egyebek közt leszögezi, hogy „a nemzeti-konzervatív koalíció és a szocialista-balliberális ellenzék közötti veszedelmes, elkeseredett polarizálódás már jó ideje átterjedt a politikai életre, megfertőzi a társadalmi élet valamennyi szféráját, és azzal fenyeget, hogy kárt okoz a még fiatal magyar demokrácia intézményeinek. .. Ebbe a méltatlan, „velünk, vagy Magyarország ellen” mottójú játékba kívánják most bevonni a külföldi tudósítókat is. Medgyessy a Kontrollról Mi a véleménye az MSZP-nek arról, hogy a Magyar Nemzetben megjelent egyik írás bírálta a Magyarországról tudósító külföldi újságírók egy részét, valamint az általuk képviselt újságokat? - tette fel a kérdést a Reuters újságírója Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelöltnek egy tegnapi sajtótájékoztatón. - Gondolom, ezt azért kérdezi, mert feltételezi, hogy a Magyar Nemzet és a kormány között van valami összefüggés. Mert egyébként a kérdés nem érdekes - kezdte válaszát Medgyessy. - Ha ez így volna - folytatta -, amit én azért nem zárnék ki, mert esetleg mondjuk a kormányzati megrendelések adják a Magyar Nemzet bevételeinek meghatározó részét, ebben az esetben feltehetően a kormányzatnak is egyfajta érdeke, valahol a háttérben lehetséges, hogy a miniszterelnök vagy a miniszterelnök környezete áll, akik így szerettek volna üzenni, hogy nem szeretik a kritikát. Én azt gondolom, hogy a sajtónak az a dolga, hogy elmondja a kritikát. Ez egy kellemetlen dolog, a hatalmon lévők ezt mindig nehezményezik, és én azt hiszem, hogy a dolgok természetes rendje, hogy a sajtó ezt a dolgát végezze, hiszen a demokráciának ez egy olyan intézménye, amit kontrollként kell működtetnie a hatalommal szemben. Ebből adódik aztán az is, hogy ha a magyar viszonylatokban lehet meghatározó befolyást szerezni, ami fékezi a kritikus hangok megjelenését, ezt a nemzetközi sajtóban természetesen nem lehet elérni, és én úgy vélem, hogy ez a sérelem vezette a kormányt, amikor ezt a megjegyzést tette. Rossznak tartom, és méltatlannak tartom. Ráadásul igazságtalannak tartom, mert a nemzetközi sajtó elég objektív mércével mér - válaszolt a Reuters kérdésére Medgyessy Péter. Kérdésünké: milyen adatokkal tudja alátámasztani, hogy „a kormányzati megrendelések adják a Magyar Nemzet bevételeinek meghatározó részét”, illetve, hogy „sérelem vezette a kormányt, amikor ezt a megjegyzést (vagyis a Kontroll Csoport által készített tanulmányt szerk.) tette”, a politikus - miután kioktatta az újságírót, mondván, annak jobban kellene figyelnie Medgyessy szavaira - kitérő választ adott. Szavaiból azonban kiderült, mindazt, amit még néhány perccel korábban állított, a Magyar Nemzet újságírója félreértette, hiszen amit mondott, nem állítás, hanem csak feltételezés. Nem derült ki tehát, milyen tényekre alapozza Medgyessy azt az állítását, miszerint a kormány írta a Kontroll Csoport tanulmányát, minthogy arra a kérdésünkre sem kaptunk választ, MSZP-s politikusok miért gondolják azt, ha valaki bírálja a szocialistákat vagy a média egyes szereplőit, azt biztosan a kormány nyomására teszik. A közszolgálati médiával kapcsolatban egyébként a Reuters kérdésére elmondta: A médiatörvény szellemével nincs összhangban a mai helyzet, amelyik lehetővé teszi, hogy a kuratóriumokban az ellenzéki pártok nem tudnak megfelelő módon jelen lenni, és elfogadhatatlan az, hogy ebből adódóan az elektronikus média megenged magának olyat, hogy összekeveri a magánvéleményét vagy a kormány véleményét a köz tájékoztatásával. 2002. január 23., szerda Belföld Magyar Nemzet D omm Szájkosarat a bírálóknak? A Kontroll Csoport elhatárolódik a feketelista-készítés vádjától A Kontroll Csoport (KCS) darázsfészekbe nyúlt, amikor legutóbbi elemzésében a Magyarországon dolgozó külföldi tudósítók tevékenységét vette górcső alá. A fejvesztett kapkodásban egyenesen a külügyminiszterhez forduló tudósítók attól váltak ennyire indulatossá, hogy a civil szervezet vette a fáradságot, összegyűjtötte, és egymással - no meg a valósággal - öszszehasonlította mindazt, amit Magyarországról egy adott időszakban leírtak - nyilatkozta lapunknak Horváth Réka, a Kontroll Csoport szóvivője. Munkatársunktól______________ A z önök szervezete a médiáról szóló elemzéseivel súlyos követ hajított a közéletnek a kampánytól amúgy is zavaros hullámai közé. - Maradjunk a száraz tényeknél! Mi gyakran mondtunk le ebédünkről és szórakozásunkról azért, hogy megvehessük a legfrissebb külföldi lapokat, kifizethessük a telefon- és internetszámláinkat, hiszen egy költségvetési támogatást nélkülöző, spontán módon szerveződő öntevékeny szervezetben vállaltunk feladatot. De ezt nem azért tettük, hogy bárkinek megnehezítsük az életét, vagy bárkit megbántsunk. - Ehhez képest a Magyarországra akkreditált és az ellenzéki újságírók vadul támadják a Kontroll Csoportot. - Módszereinkben a legszigorúbb tárgyilagosságot tűztük ki célul, vagyis egy adott témában minden elérhető hazai és külföldi információforrást egybevetve derítettük ki, hogy valójában mi történt, majd az egyes tudósításokat témacsoportonként statisztikailag elemezve állapítottuk meg az említések gyakoriságát és minőségét, egymáshoz viszonyított rangsorát, végül megállapítottuk a tudósítás statisztikai pozícióját. Mindez rendkívül fárasztó, aprólékos és időigényes munka. Ezért méltatlannak és szakmailag megalapozatlannak tartjuk azokat a sommás ítéleteket, amelyek pusztán a témafelvetés miatt akarnak bennünket pellengérre állítani, mozgósítván ehhez a külföldi nagykövetségeket és a baloldali médiumokat. - Mindenki arra kíváncsi, igazából kicsodák önök. - Mi, a KCS tagjai az ország különböző pontjain élő egyetemisták vagyunk, akiket korántsem lehet egyoldalú politikai beállítottsággal vádolni, mert ahány, annyiféle. Összeköt bennünket a statisztikai, közgazdasági és társadalompolitikai érdeklődés, az új kutatási területek iránti nyitottság és legfőképpen az eredmények gyakorlati hasznosságába vetett hit. Társaságunk tanácsadói között van a szocialista kampányban is szerepet vállaló médiaguru ugyanúgy, mint a koalíció támogatásáról ismert sajtószakember. Ám mindkét oldaltól igyekszünk egyenlő távolságot tartani, kizárólag az érintettek szakmai tudására tartván igényt. Szigorúan kerültük a vizsgált újságírók jobboldali vagy baloldali minősítését, de megmértük, hogy közölt cikkeikben miféle tények, megállapítások, valós és valótlan vélemények dominálnak, és mindez hogyan kapcsolódik a forrásul szolgáló magyar valósághoz. A külföldi újságírók azt vetik a csoport szemére, hogy legutóbbi, a tevékenységüket érintett vizsgálat helyett önök egyszerűen csak „listáztak". Egyáltalán, hogyan jött az ötlet? A véleményformáló tizenhárom újságíróról közölt táblázatot mi nem „halállistának”, hanem kutatásunk egyik összegzésének szántuk. Az ott közzétett névsorban találunk általunk is bizonyítottan objektív módszerekkel dolgozó tudósítókat, Carola Kapstól egészen a kétszeres negatív szorzóval dolgozó Matthias Rübig. A nekik adott minősítéseink megfelelnek a minden korrekt újságírótól elvárható kritikai attitűdnek, ezért e táblázat az ott feltüntetettek többsége számára elismerésnek is felfogható. Magát a vizsgálódás ötletét egyébként külföldön élő magyarok panaszain túl Andreas Oplatka egy évvel ezelőtti cikkéből merítettük, amelyben a Széchenyi-Kossuth-vitára utalva megállapította: „Már a XIX. század első felében akadt példa arra, hogy valaki a belföldi vitában elfoglalt helyzetét külföldi lapok befolyásolásával próbálta javítani, és tovább él a reflex, hogy az elégedetlenséget Nyugatra vigyék.” Megdöbbentő számunkra, hogy az elemzésünk ellen tollat fogó újságírók mennyire elrugaszkodtak a valóságtól, mennyi mindent „idéztek” tőlünk, amit soha sehol nem írtunk le, és mennyire elhallgatták a lényeget. Számunkra a lényeg ugyanis a vizsgált tudósítások egymáshoz viszonyított ellentmondásosságában rejlik, ez volt az a vezérfonal, amiért egyáltalán hozzákezdtünk a zsákhordásszerű munkához. Mert ezt előttünk sajnálatos módon még senki nem mérte meg. Elsősorban azt kifogásoltuk, hogy ugyanarról az eseményről, vagy témakörről - a végletesen szubjektív látásmód miatt - teljesen más képet kap az egyik, vagy a másik országban élő olvasó. Egyébként az ominózus tanulmány csupán egy volt a KCS vizsgálódásainak sorában, ezért a továbbiakban csak akkor térünk vissza erre a kérdésre, ha megfelelő szakmai színvonalon elkészített kutatási anyagot lesz szerencsénk megvitatni. A Kontroll Csoport címe: 1241 Budapest, Pf. 132., email: kontrollcsoport@hotmail. hu, az eddig készített tanulmányok pedig visszakereshetők az euroastra.com internetes címen. Az önök munkáját állítólag a Miniszterelnöki Hivatal irányítja a háttérből. - Azzal vádolnak bennünket, hogy nyilvánvalóan kormány közeliek vagyunk, mert a Magyar Nemzetben tettük közzé a tanulmányt. Az alapos tájékozódás hiánya itt is visszaköszön, hiszen mi minden napilapnak elküldtük a korábbi tanulmányainkat, és az első közlés jogát is felajánlottuk a Népszabadságnak, így nem tehetünk arról, hogy néhány inernetes portálon és ezen a napilapon kívül senki nem merte azokat vállalni, csupán a valótlanságokat tartalmazó utánlövésekkel igyekeztek egymásra licitálni. Nem igaz, hogy a Miniszterelnöki Hivatalnak, az Országimázs Központnak, a Külügyminisztériumnak vagy bármely kormányzati szervnek a legcsekélyebb köze lenne a Kontroll Csoporthoz. De emellett azt a bennünket ért vádat is említhetném, hogy sehol a világon, de különösen az Európai Unióban nincs példa ilyen jellegű médiafigyelésre. Ez sem igaz! Amerikától kezdve az összes európai országig számtalan hasonló szervezet működik, többek között az összes említett tudósító hazájában is. De hogy ne menjünk túl messzire, a rendszerváltozás óta Magyarországon is rendszeresen tesz közzé tanulmányokat a Nyilvánosság Klub médiafigyelő csoportja, amely példaként szolgált a Kontroll Csoport számára, megerősítvén bennünket abban, hogy a hasonló jellegű civil kezdeményezésekre nagy szükség van. Horváth Réka hangsúlyozta, hogy mindkét oldaltól igyekeznek egyenlő távolságot tartani fotó: nagy Zoltán Orbán-Nastase-egyezség: döntő a pártszimpátia A Gallup felmérése szerint a véleménnyel rendelkezők több mint fele helyesli a kedvezménytörvényt A véleménnyel rendelkezők 53 százaléka kifejezetten helyeselte, vagy inkább helyeselte a kedvezménytörvényt - derül ki a Magyar Gallup Intézet (www.gallup.hu) kérdéseire adott válaszokból. A cég január 19-20-án készített felmérése szerint egyértelműen a pártszimpátiák szerint változik az Orbán-Nastasemegállapodás megítélése, s ugyanezt tapasztalta a cég azok arányát vizsgálva, akik amiatt aggódnak, hogy külföldiek tömege kap majd hivatalosan munkát Magyarországon. M Munkatárstoktól._______________ Míg 53 százaléknyian kifejezetten helyeselték, vagy inkább helyeselték a kedvezménytörvényt, addig 47 százaléknyian az ellenkező véleményen voltak (inkább ellenzi: 27 százalék, kifejezetten ellenzi, egyáltalán nem értenek vele egyet: húsz százalék). Tizennégy százaléknak nem volt a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos álláspontja. A megkérdezettek 18 százaléka úgy véli, súlyos hiba, a magyar érdekek elárulása volt a magyar-román miniszterelnöki megállapodás, 32 százalék szerint pedig hibás lépés volt, de nem veszélyezteti Magyarország érdekeit. Majdnem ugyanennyien, a megkérdezettek harminc százaléka ésszerű kompromisszumként értékelte a megegyezést, amely lehetővé tette, hogy a romániai magyarok igénybe vehessék a kedvezményeket. Hat százalékuk szerint a megállapodás a magyar külpolitika egyértelmű sikere volt, 14 százaléknak pedig nem volt véleménye. A Gallup külön kérdésben taglalta a miniszterelnöki megállapodásnak a magyar munkavállalók helyzetére gyakorolt hatását. A megkérdezetteknek 47 százaléka aggódik amiatt, hogy a külföldiek tömegesen kapnak majd hivatalosan munkát Magyarországon. Tizenöt százalék egyáltalán nem, 31 százalék nem különösebben aggódik. Egyértelműen pártpreferencia szerint változik az aggódók aránya - mutat rá a Gallup. Azoknak, akik az MSZP-re vagy az SZDSZ-re szándékoznak szavazni, a 67 százalékuk mondja, hogy aggódik. Azok, akik még nem tudják, hogy mely pártra szavaznak, 51 százaléka, míg a Fidesz-MDF-lista támogatóinak csak a 27 százaléka aggódik. A miniszterelnöki megállapodás megítélése szintén a pártszimpátiák szerint változik. Az SZDSZ támogatóinak 37 százaléka, az MSZP támogatóinak 31 százaléka súlyos hibának, a magyar érdekek elárulásának tartja az aláírást. A bizonytalanok közül 15 százalék, a Fidesz-MDF támogatói közül pedig csak hét százalék osztja ezt az értékelést. A kormánytábor fele (49 százalék) és a bizonytalanok 25 százaléka ésszerű kompromisszumként ítéli meg a megegyezést. Minden más szavazótáborban azok vannak relatív többségben, akik úgy ítélik meg, hogy hibás lépés volt az aláírás, de nem veszélyezteti komolyan Magyarország érdekeit. (Az SZDSZ támogatóinak 43 százaléka, az MSZP-támogatók 42 százaléka, a bizonytalanok 37 százaléka gondolja így). A Fidesz-MDF-táborban csak 22 százalék ez az arány. A Gallup elemzése kiemeli: a vélemények egyértelműen a választási kampány részeként, a pártpreferenciák szerint oszlanak meg. A bizonytalanok álláspontja ezekben a kérdésekben is a két tábor kikristályosodottabb véleményei között helyezkedik el, a kérdéssel kapcsolatos kampány ellenére is. ISSCMMim- A MAGYAR GALLUP INTÉZET január 19-én és 20-án telefonos módszerrel végzett közvélemény-kutatását országos, véletlenül kiválasztott mintán, a választókorú lakosság körében végezte. A megkérdezett minta nagysága 720 fő volt, amely település, nem és iskolai végzettség szerint reprezentálja a teljes felnőtt népességet. _____í__________■_________________«MMMMM»WB*». :■ V_____