Magyar Nemzet, 2002. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-23 / 19. szám

2MaprAimt Belföld 2002. január 23., szerda Mb. rovatvezető: Sengel Ferenc Internetes kistérségi portál Az Európai Unió támogatásával Magyarországon egyedülálló internetes kistérségi­ közigaz­gatási portál lép működésbe február 10-én, a zempléni táj­egység településeinek összefo­gásával - közölte Kunos József, a projektet tervező Excellence Rt. vezérigazgatója tegnapi saj­tótájékoztatóján Budapesten. A RETINA névvel ellátott portál fejlesztési költsége 136 millió forint volt, amelynek 52 száza­lékát a PHARE, 21 százalékát az agrártárca fizette. (MTI) Zavart keltő ellenzéki ígéretek Zavart keltő módon olyan egész­ségügyi vonatkozású választási ígéreteket tesz az MSZP és az SZDSZ, amelyeket a kormány már megvalósított. Ebben a ciklusban kétszer emelkedett az egészségügyi dolgozók bére, 150 százalékkal növekedett a pótlékalap, s az ötvenezer fo­rintra emelt minimálbér is sok egészségügyi dolgozót érint - áll Juhászné Gordán Ildikó Fidesz-MDF-es képviselője­lölt, a Magyar Orvosi Kamara képviselő-testületi tagjának tegnap kiadott közleményé­ben. A szaktárca azt közölte: nem foglalkozik a kamara sztrájkterveivel. (V. A.) Új szakok a Debreceni Egyetemen Két új, szülésznői és orvosdiag­nosztikai laboratóriumi tech­nikusi szak indul a 2002- 2003-as tanévben a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Egész­ségügyi Főiskolai Karán - kö­zölte Csontos András, a kar oktatási főigazgató-helyettese. A képzés helye - a jobb feltéte­lek miatt - a hajdú-bihari me­gyeszékhelyen lesz. Az új sza­kokat hároméves képzésként, a kormány anyagi támogatásá­val indítják. A hallgatók felső­fokú oklevelet szerezhetnek, s utána diplomázhatnak. Továb­bi képzésük idejébe beszámít­ják majd a főiskolai hároméves kurzust is. (MTI) Kiújult a vita a Petőfi-ügyben Egy Kovács László nevű régész a Magyar Tudományos Akadé­mia nevét felhasználva előadá­saiban valótlan állítást terjeszt. Nevezetesen, hogy bebizonyo­sodott (sic!), hogy Barguzin­­ban nem Petőfi Sándor marad­ványait találta meg a Mega­­morv Petőfi-bizottság - olvas­ható a szervezet közleményé­ben. Kiszely István antropoló­gus szerint a döntő összeha­sonlító DNS-vizsgálatot hivata­li packázások okán még nem végezte el senki. A legújabb természettudományos vizsgá­latok szerint a barguzini lelet 30-35 éves férfié. Egy tisztessé­ges vizsgálat már régen lezárta volna az Akadémia számára is kínossá vált ügyet - szögezi le a közlemény. (OS) Emelt bér a felsőoktatásban Azok a felsőoktatásban dolgozók, akik eddig a minimálbérnél ke­vesebbet kerestek, a januári bé­rükkel - azaz február elején - a megemelt 50 ezer forintos ös­szeget kapják; az ehhez szüksé­ges 1,6 milliárd forintot az in­tézményi felmérések előtt meg­előlegezi az oktatási tárca - mondta Kis Papp László, a Fel­sőoktatási Érdekegyeztető Ta­nács ülése után. A Felsőoktatá­si Dolgozók Szakszervezetének elnöke közölte: ez 12 ezer, fő­ként technikai és adminisztra­tív dolgozót érint. (MTI) Főtisztviselők az EU-ban is A megpályázható álláshelyek kilencven százaléka már betelt Még pályázhatnak 35 év alatti köztisztviselők néhány főtisztviselői és főtiszti helyre - közölte Mikes Éva, a Miniszterelnöki Hivatal ál­lamtitkára. Az elbírálások után a főtisztviselői kar álláshelyeinek 90 százaléka már betelt. A tervek szerint a pályázat lezárása után mintegy 300 főtisztviselő és 150 főtiszt kezdi meg munkáját.­ ­ Varga István_______________________ T­ öbb mint ezerhatszáz pályázat érkezett a főtisztviselő és fő­tiszti kar háromszáz helyére - mondta el lapunknak Mikes Éva, a Miniszterelnöki Hivatal államtitká­ra. Az elbírálások után az állások 90 százaléka már betelt, bár még hát­ravan a kinevezésekhez szükséges „C” típusú nemzetbiztonsági átvi­lágítás és­ vagyonnyilatkozat-tétel. Csak ezután nevezi ki az új főtiszt­viselőket a miniszterelnök - szö­gezte le Mikes Éva. A tervek szerint a pályáztatás sikeres lezárása után mintegy 300 főtisztviselő és 150 fő­tiszt kezdi meg munkáját. A köztisztviselői törvény értel­mében a főtisztviselői kar munka­társait a mindenkori illetményalap tizenháromszorosa illeti meg, az összeg az idei bérek alapján szá­molva bruttó 429 ezer forintot tesz ki. Ezt még kiegészítheti vezetői pótlék és a köztisztviselőket megil­lető ruhapénz is. A főtiszviselőktől magas színvo­nalú szakmai munkát várnak el. Követelmény az is, hogy a főtisztvi­selői kar állományába tartozók bár­mikor áthelyezhetők legyenek má­sik beosztásba, ha a kormányzati munka úgy kívánja meg. Az ellenzék a főtisztviselők kine­vezését számtalanszor bírálta, és a Fidesz-kormányzatot „klientúra­­építéssel” vádolta.­Mikes Éva ezzel kapcsolatban elmondta: a fejlett or­szágokat tömörítő OECD-orszá­­gokban is ismerik ezt az intéz­ményt. Emellett az uniós tagálla­mok mindegyikében működik ilyen vagy hasonló besorolású tiszt­viselői kar. Sőt az unióban a főtiszti kar aránya az államigazgatáson be­lül a négyszerese a magyarnak. Mi­kes Éva szerint a köztisztviselői kar az elmúlt tíz évben mindig a helyén volt, és rendszerváltás idején bár­melyik kormány számíthatott a munkájukra és szakértelmükre. A főtisztviselő és főtiszt akkor vesztheti el a kinevezését, ha arra a törvényben meghatározott feltéte­lek alapján érdemtelenné válik. Ha a főtisztviselőt felmentik, akkor az akár öt évig tartó készenléti állo­mányt is választhatja. Ez idő alatt azonban megkapja fizetését. Elfoglalta helyét a déli rézvitéz • Apám Kata_______________________ B­ efejeződött tegnap a rézvitéz felhelyezésével a Parlament déli kőtornyának felújítása. Az 1999 óta tartó, 2,3 milliárd forintos restaurálás során 1128 köbméter­nyi követ használtak fel, hogy az eredeti alapanyagot, a kevésbé időtálló puha mészkövet kemény mészkővel helyettesítsék - mondta el Pál János András, a munkálato­kat végző Reneszánsz Rt. vezetője. A­ balesetveszélyessé vált to­rony felújítását Áder János, az Or­szággyűlés elnöke példaértékű munkának nevezte, amely méltán lehet a magyar ipar referenciája. Az Országház felújítása azon­ban még nem fejeződött be. Az északi torony­­­ tetején a tegnap felhelyezett vitéz párjával­­ már 1994-ben megtörtént, a 11., 12., 13. homlokzat restaurálására most írják ki a közbeszerzési pályázatot. A munkálatok előreláthatóan 2005-ig tartanak majd. A dunai ol­dal teljes felújítása 2009-re fejező­dik be. A Parlament nem csak kívül, de belül is megújult - a felsőházi ülés­termet, illetve az eredeti, 1902-es pulpitust is felújították - mondta el a házelnök. Az Országgyűlés könyvtára is új funkcióval gazda­godott: egy éve az Európai Unió le­téti könyvtáraként működik.­­ A millenniumi év kezdete óta csaknem kétmillió ember te­kintette meg az ország házát. Ki­nyitottuk a Parlament kapuit - nemcsak a magyar polgárok, ha­nem a külföldiek, az Európai Unió, s az interneten keresztül minden érdeklődő felé - összegez­te a házelnök, aki a sajtótájékozta­tót követően részt vett az erdeti - XXIII. kapu mellett posztoló - rézvitéz másának a déli tornyon való felállításában. Az emelő indítógombját Áder János házelnök nyomta meg a Parlament felújított déli kőtornyánál fotó: Keliczay László Pártot kereső roma szervezet , Tar Zsuzsanna_____________________ S­emlegesek maradnak az or­szággyűlési választási kam­pányban, de remélik, hogy a ke­resztény szemlélet kerül ki győzte­sen a harcból - közölte tegnap a Magyarországi Cigányok Demok­ratikus Szövetségének (MCDSZ) elnöke. - Az MCDSZ csaknem négy éve az FKGP mellett kötelez­te ugyan el magát, de most nem kötött velük megállapodást - tette hozzá Náday Gyula. Az MSZP-vel kapcsolatban elmondta: a párt il­letékesei eddig nem keresték meg szervezetüket, ám - mint fogal­mazott - már nem is fogadnák el ajánlatukat. - Előfordulhat, hogy a közeljö­vőben választási együttműködést kötünk egy olyan párttal, amelyik hajlandó teljesíteni feltételeinket - hangsúlyozta. Az idei választá­son a szervezet saját jelöltet indít az Országos Cigány Önkormány­zat (OCÖ) elnöki tisztségének el­nyeréséért. Leszögezte: szerveze­tük üdvözli a kedvezménytörvény életbelépését. Eljárás Grespik ellen FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL • A kormányszóvivő közölte: a bel­ügyminiszter pontosan nem jelölte meg, hogy melyik politikai nyilat­kozata miatt kezdeményezett Grespik László ellen eljárást. A kor­mányszóvivő jelezte, hogy Grespik László csak hivatalos képviselője­löltté válásától nyilvánulhatna meg politikusként, mindaddig szi­gorúan csak köztisztviselőként nyilatkozhat bármiféle fórumon. Információink szerint Grespik László tegnap nem vette át a fel­függesztő határozatot Pintér Sán­dor belügyminisztertől. Könyves Krisztina elmondta, hogy a doku­mentumot postán juttatják el Grespik Lászlónak. Mint megírtuk, a MIÉP orszá­gos listáján szereplő Grespik László a választások végéig tartó felfüg­gesztését javasolta Tóth András szocialista politikus. Tegnap Gres­pik menesztését követelte Demszky Gábor főpolgármester is. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke az Index internetes lapnak úgy nyilatkozott: a Belügyminisztériumnak le kelle­ne vonnia a megfelelő konzekven­ciákat Grespik politikai nyilatkoza­tai kapcsán. belpol@magyarnemzet.hu Hungarológiai központot avattak fel A magyar kultúra napjához kapcsolódva Pálinkás József oktatási miniszter ünnepélye­sen felavatta a Balassi Bálint Intézetet tegnap Budapesten. A magyarságtudomány új köz­pontja a Magyar Nyelvi Intézet és a Nemzetközi Hungarológi­ai Központ jogutódjaként az elődintézmények tapasztalata­it felhasználva kezdi meg munkáját. Egyik célja, hogy erősítse a magyar kultúra je­lenlétét a világban. B Hanczár János___________________ A Balassi Bálint Intézet meg­nyitásáról 2001 végén hozott határozatot a kormány. A magyar­ságtudományi központ a két előd­­intézmény feladatainak megtartá­sa - a magyar mint idegen nyelv oktatása, a külföldiek egyetemi előkészítése, a hungarológiai ku­tatás, oktatás - mellett új feladato­kat is vállal. Ezek között szerepel a magyar nyelvoktatás színtereinek pontos feltérképezése, az iskolák, intéz­mények igényeinek felmérése, a tanártovábbképzések, a könyvtári szolgáltatások és a szakmai háttér­anyagok kidolgozása. Az intéz­mény fő célja, hogy erősítse a ma­gyar nyelv és kultúra jelenlétét, is­mertségét a világban, valamint biztosítsa a kölcsönös információ­­csere lehetőségét. Napjainkban 21 ország 35 egye­temén 42 pedagógus tanítja a ma­gyar nyelvet. A Balassi Bálint Inté­zetet a tudományos folytonosság, a korszerű igények, a magyarságtu­domány iránti elkötelezettség hív­ta létre. A tudomány, amely leírha­tóvá teszi a mindennapi tapaszta­lást, általánossá teszi az egyszeri gyakorlatot és olyan hiteles erővel bír, amelyre intézményes tevé­kenységek egész sora épülhet - fo­galmazott megnyitóbeszédében az oktatási miniszter. Az ünnepségen Amedeo de Francesco Balassi­ ku­­tató, a nápolyi egyetem professzo­ra magyar nyelven tartott előadá­sában elmondta: Balassival szüle­tett meg az igazi irodalmi magyar nyelv, és lehetővé vált a kulturális nyitás Európa felé. Újvári Gábor, a Balassi Bálint Intézet főigazgatója az ünnepsé­gen vette át az oktatási miniszter­től a megbízólevelét. Kevés a hajléktalanszálló A nagyvárosok közül Pécsett a legrosszabb a helyzet A magyarországi városok közül Pécsett jutna a legtöbb hajlékta­lan, szám szerint 33 fő egy éjjeli menedékhelyre - derül ki a Szo­ciális és Családügyi Minisztérium felméréséből. A Zivkovics Natália_________________ F­elmérték a vizsgálat során az országban működő összes át­meneti szálló és éjjeli menedék­hely állapotát. Megállapították, hogy az épületek 65 százaléka öt éven belül részleges vagy teljes fel­újítást igényel, 6 százalékát pedig le kell bontani. Megnézték azt is, hogy hány hajléktalan jutna egy éjjeli mene­dékhelyre. A legrosszabb helyzet a nagyvárosokat jellemzi, bár a fő­város a középmezőnybe tartozik. Pécsett 33, Szegeden 29, Debre­cenben 24, Ózdon 19, Nyíregyhá­zán és Budapesten 15, Miskolcon 13, Dunaújvárosban 10 fedél nél­küli jutna egy éjjeli menedékhelyi férőhelyre. A tavaly augusz­tus-szeptemberben készült fel­mérés szerint a vizsgált települése­ken az átmeneti elhelyezést nyújtó férőhely a hajléktalanok 14 száza­lékának elegendő. Az átmeneti el­helyezést nyújtó intézmények 45 százalékának ideiglenes működési engedélye van, két intézmény nem rendelkezik semmilyen működési engedéllyel. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált intézmények 45 százaléka felel meg teljesen a tárgyi, szemé­lyi, szakmai előírásoknak. A megkérdezett intézményve­zetők szerint a szálláshasználók 46 százalékának másfajta elhelyezés­re - egészségügyi vagy fogyaték­kal élők intézményére - lenne szüksége. Az intézmény szolgálta­tásait igénybe vevők 24 százaléká­nak állandó munkahelye volt, 26 százalék pedig rendszeresen vég­zett alkalmi munkát. A vizsgált kilenc településen több mint 400, közterületen és nappali melegedőben tartózkodó hajléktalant kérdeztek meg az in­tézményekkel kapcsolatos tapasz­talataikról és igényeikről. Kide­rült: a férfiak 23 százaléka, a nők 44 százaléka még soha nem aludt szállón. A megkérdezettek 78 szá­zaléka egy hónapnál, 55 százaléka fél évnél, 39 százaléka egy évnél, 11 százaléka pedig három évnél régebb óta éjszakázik közterüle­ten. Arra a kérdésre, miért nem a szállón töltötte az éjszakát, a leg­többen a zsúfoltságot, a sorban ál­lást, a rendszeres lopást és vereke­dést jelölték meg okként. Nyitrai Imre, a szociális tárca helyettes államtitkára elmondta: a felmérés alapján hosszú távú szakmai koncepciót dolgoztak ki, amelyet ma országos konferenci­án bocsátanak a kis- és nagyszol­gáltatók, valamint az önkormány­zatok rendelkezésére.

Next