Magyar Nemzet, 2002. március (65. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-11 / 59. szám
Valóban kollaboránsok voltunk? Megjelent Solymosi Frigyes kötete, a szerző utóbbi tizenöt évben született írásaival . Hakiik Norbert________________ Népes közönség előtt tartották meg Solymosi Frigyes Valóban kollaboránsok voltunk? című publicisztikakötetének bemutatóját pénteken, a Fókusz Könyváruházban. A szerző közírói munkásságát Boross Péter, Magyarország volt miniszterelnöke méltatta. Solymosi Frigyes 1931-ben született Kisteleken. A Szegedi Tudományegyetem hallgatójaként szerzett vegyész diplomát, 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Munkásságát a magyar állam 1993-ban Széchenyi-díjjal ismerte el. Kutatóként és vendégprofesszorként közel egy évtizedet töltött neves külföldi egyetemeken, és a felmérések szerint nemzetközi szinten ő a legtöbb alkalommal idézett magyarországi kémikus. Az 1998-as választás előtt a Fidesz-Magyar Polgári Párt egyik tanácsadó testületében, a „Vének Tanácsában” tevékenykedett. Solymosi Frigyes már a nyolcvanas években is publikált tudománypolitikai tárgyú cikkeket, politikai elemzései 1992-től jelennek meg különböző napilapokban - leggyakrabban a Magyar Nemzetben, de írásaival a Népszabadság és a Magyar Hírlap hasábjain is rendszeresen találkozhatott az olvasó. Azzal kapcsolatban, hogy tudós ember létére miért kezdett közéleti tárgyú cikkeket publikálni, a szerző a könyvbemutatón elmondta: 1992-ben, amikor a balliberális média vehemensen és szüntelenül támadta a rendszerváltó kormányt, azzal kellett szembesülnie, hogy a nemzeti oldal értelmisége szinte szótlanul tűri az ellenzéki médiakampányt. Ekkor érezte úgy, hogy szélesebb közönség előtt is ki kell fejtenie a véleményét. Boross Péter a szerző közírói munkássága kapcsán kifejtette: a magyar történelem hozta úgy, hogy Mohács óta természetes, ha politikával nem szakmai szinten foglalatoskodó személyiségek is kifejtik véleményüket a nemzeti sorskérdésekről, hiszen - a világ szerencsésebb szegleteinek lakóival ellentétben - nekünk jóval gyakrabban kell elmondanunk: „magyar vagyok”, hogy teljesíthessük első királyunk parancsát, amely a megmaradásra szólította fel nemzetünket. Solymosi Frigyes is a közéletiség eme nagy múltú hagyományának folytatója. A szerző elmondta, amellett, hogy mindig markánsan kiállt politikai nézetei, valamint a nemzeti-kereszténydemokrata értékrend mellett, teljes mértékben elutasítja azt a gyűlölködő hangnemet, amely mostanság eluralkodni látszik a politikai küzdelmekben és a médiában. A Valóban kollaboránsok voltunk? című kötet, mely az utóbbi tizenöt évben megjelent Solymosi-írásokból közöl válogatást, a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg, és mindazon olvasók érdeklődésére számot tarthat, akik kíváncsiak egy olyan, nemzete sorsáért aggódó tudós gondolataira, aki nem csupán elemző-kutatóhoz méltóan lényegre törő látásmóddal közelíti meg a politika történéseit, de javaslatokat is ajánl a bajok orvoslására. Már öt éve ropja a Tímár táncegyüttes a Mészáros Károly______________ Fennállásának ötödik évfordulóját ünnepelte a Tímár Kamara Táncegyüttes szombaton a XII. kerületi Művelődési Házban. Tímár Sándor koreográfus az Állami Népi Együttes élén végzett tizenhét éves munkája után 1996-ban hozta létre magántársulatát, a Tímár Kamara Táncegyüttest. A kamaraegyüttes magját - akárcsak a Csillagszemű Gyermek Táncegyüttest - az Állami Népi Együttesből mentette át a mester. Az együttes hét pár táncost foglalkoztat, akik hetente kétszer három órát dolgoznak, mindenben alávetve magukat Tímár Sándor néphagyomány-ápoló elképzeléseinek. A kamaraegyüttes különlegessége, hogy minden táncos szólista is egyben, így ez a felállás komolyabb belső ambíciót is követel minden szereplőtől, hiszen mindenki önálló előadóművész. A szombat esti jubileumi előadáson tizennégy különböző tánc- és számos énekszám ölelte fel a Kárpát-medence népi tánc- és énekhagyományait. A legtöbb táncnál csak a koreográfiai alap volt meghatározva, ezen belül ki-ki a saját tehetsége, egyénisége szerint improvizálhatott. Csak párat említve közülük, volt délalföldi oláhos és csárdás, kartali bukós, méhkeréki tapsos, kőrispataki forgatós, ezeken kívül Küküllő menti és vajdakamarási táncokat láthatott a közönség. A közel két és fél órás műsort a könnyedség és vidámság mellett hihetetlen profizmus és lendület jellemezte. A talpalávalót a Rónai Lajos vezette Fix Stimm zenekar húzta Széles András citeraművész és Maczkó Mária népdalénekes közreműködésével. Ezen az estén sem maradtak el a Tímártól megszokott, Bartók zenéjére készült koreográfiák, amelyeket a mester nagy művészi gonddal álmodott meg. Ismét gyönyörű népviseletekben pompáztak a táncosok. Ezek egy része az eredeti helyszínekről származik, a többit Nánási Rita varrta, Tímár Sándorné szakmai irányításával. Csodálatra méltó a hetvenkét éves Tímár Sándor lendületes, könnyed profizmusa, amelyet átgondolt művészi megformálás sző át. Állítása szerint a néphagyomány szellemileg és testileg is táplálja az embert. 2002 március 6., hétfő Kultúra Ma®aremzet EB Dr. Lecter és az exzsaru De Niro nevettet, Hopkins újra sokkol H Á Z I M Ó Z I W Takács István___________________ Szerény körülmények között él a nyugalmazott New York-i zsaru, Walt Koontz (Robert De Niro). Lakása valamelyik kétes egzisztenciájú alakokkal, rosszlányokkal, kisebb-nagyobb bűnökkel vádolható fickókkal teli külvárosban van. Amire büszke - mert annak idején az újságok is bőven beszámoltak róla -, az egy életmentő akciója. Eseménytelen életét egy késő esti balhé zavarja meg: a lépcsőházban verekedés tör ki. A lakótárs, a nőimitátor és a fiúkat kedvelő Rusty (Philip Seymour Hoffman) vendégei zűröznek. Koontz rendet akar csinálni, már csak azért is, mert iszonyatosan gyűlöli a homoszexuálisokat, akiknek zajos összejöveteleitől sosincs nyugta. A rendcsinálásból baleset lesz: Koontz szélütést kap, félig megbénul és súlyos beszédzavarai támadnak. A kórházban úgy-ahogy rendbeszedik, de továbbra is szigorúan be kell tartania bizonyos programokat, gyakorlatokat. A volt zsaru erre nemigen hajlandó, de amikor állapota rosszabbodik, elfogadja, hogy az utált Rustytól, aki mellesleg énekes is, énekórákat vegyen, mert így javulhat a beszéde is. Ahogy aztán az énekleckék, sok kínnal-bajjal, sok veszekedéssel haladnak, úgy kerül lassan egyre közelebb a beteg és gyűlölködő Koontz Rustyhoz. És amikor az a kör, amelyben él és dolgozik, egy zavaros bűnügyből kifolyólag rátámad Rustyra, Koontz a védelmére kel. A rendező, Joel Schumacher, korábban nem vígjátékokkal tette ismertté a nevét. Ő forgatta a 8 mm és Az ügyfél című thrillereket, a Tigrisek földjén című háborús akciófilmet (ez is most jelent meg videón) és a Batman és Robin című szuperhősfilmet is. Most, a Hibátlanokkal (ez a De Niróval készült film címe) a vígjáték műfajában is jeleset alkotott. Ehhez persze kellett a két remek színész is. De Niro kvalitásai jól ismertek. Vígjátéki szerepekben is remekelt (például a Csak egy kis pánikban). Aki meglepetés: a Rustyt játszó Philip Seymour Hoffman. Ebben az igen kényes szerepben megoldja, hogy egy pillanatra se legyen ellenszenves vagy röhejes. Tragikomikus figurát alakít, tökéletesen elfogadtatva Rustyt. (109 perc) Amikor felmerült a terv, hogy folytassák A bárányok hallgatnak című thrillert, Lectert, a kannibál orvos szerepét a folytatásban is elvállalta Anthony Hopkins. Clarice Starling FBI ügynököt azonban nem vállalta Jodie Foster, így másvalaki után kellett nézni. A Hannibálban ezért Julianne Moore szegődik a megszökött Hannibál nyomába, aki mint jómódú, békés művészettörténész él a csodálatos reneszánsz városban, Firenzében. Ám amikor Clarice és a firenzei detektívek is Hannibal-Lecter nyomába erednek, az ártalmatlannak tűnő Lecterből újra előtör a pszichopata bűnöző, aki, úgy mellesleg, elintézi az igazi nagy ellenfelét, a milliomos Mason Vergert is. Ridley Scott ezúttal is legalább olyan feszült, izgalmas, hátborzongató filmet csinált, mint amilyen A bárányok hallgatnak volt. És a Hannibál végén is nyitva hagyja a lehetőséget, hogy folytassa a történetet, hiszen Lecter most is kicsúszik az őt üldözők kezei közül. A thriller most DVD-n is megjelenik, egy sor extrával - például alternatív befejezéssel, werkfilmmel és számos kimaradt jelenettel. (126 perc) Hannibál professzor most is megússza fotó: reuters/phil bray Költőnők találkozója M Sós Sándor______________________ Idén harmadik alkalommal emlékezik meg a költészet világnapjáról, március 21-ről az Olasz Kultúrintézet. Ebben évben mintegy harminc európai, olasz és magyar költőnő lesz a vendég. A meghívottak között van az olasz Siliva Bre, Patrizia Cavalli, Jolanda Insana, Vivian Lamarque, Gabriella Leto, Jacqueline Risset és Marialuisa Spaziani, Bettina Balaka Ausztriából, Sanna Lovrencic Horvátországból, Anna Podczaszy Lengyelországból, Moyra Donaldson Nagy-Britanniából, Sílke Scheuermann Németországból, Luisa Castro Spanyolországból, illetve Metalusar Szlovéniából. Hazánkat többek között Bede Anna, Czilczer Olga, Erdős Virág, Imre Flóra, Károlyi Amy, Kiss Irén, Mesterházi Mónika, Petrőczi Éva, Rapai Ágnes, valamint Tábor Eszter képviseli. A találkozó március 21-én, csütörtökön 16 órakor kezdődik az Olasz Kultúrintézet nagytermében (1088 Budapest, Bródy S. u. 8.). A költőnők anyanyelvükön előadják egy költeményüket, majd a versek műfordításait is hallhatjuk Kútvölgyi Erzsébet és Rátóti Zoltán színművészek tolmácsolásában. A műsort az Erkel Ferenc Kamarazenekar és a Bolyki Brothers Énekegyüttes fellépése színesíti. A rendezvényen - amelyen bemutatják az elmúlt évi találkozón elhangzott verseket tartalmazó antológiát is - Kalász Márton, a Magyar Írók Szövetsége elnöke a díszvendég. Toldi-kiállítás a Klub Galériában Az újlipótvárosi Klub Galéria annak a Toldi Miklósnak a kiállítását rendezi meg, akit 1993- ban a chartások demonstrációján mint ellentüntetőt elvertek. A tárlatot Gaál József képzőművész nyitja meg március 12-én, kedden este 19.30-kor (XIII., Tátra u. 20/B). (T. G.) Petőfi percei Gálán Géza Petőfi Sándorról szóló monodrámáját mutatják be holnap este hat órai kezdettel a városligeti Rátkai Márton Klubban (VI., Városligeti fasor 38.). A Petőfi percei című alkotás Petőfinek és kortársainak visszaemlékezései nyomán idézi meg az 1848-as forradalom és a szabadságharc költőjének szellemét. (Z. P.) A magányos ősze Georg Trakl költeményeiből összeállított zenés-irodalmi est kezdődik A magányos ősze címmel ma este hat órakor az Óbudai Művelődési Központban (III., San Marco u. 81.). A verseket Závory Andrea színművész mondja el. (K. Gy.) Konferencia Klebelsberg Kunóról A Gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány Kulturális és Oktatási Központja, Szeged Város Önkormányzata, valamint a Közép- és Dél-Alföldi Klebelsberg Társaság gróf Klebelsberg Kunó halálának hetvenedik évfordulójára tudományos ülést rendez március 13-án, 17 órakor a szegedi városházán (Széchenyi tér 1.) A rendezvényen T. Molnár Gizella (Konszolidáció és kultúrpolitika a húszas években) és Klebelsberg Éva (Államférfi az Alföldért és az egész nemzetért) tartanak előadásokat, majd átadják a Klebelsberg-díjakat. (T. T.) Ghymes-koncert Nagyszabású tavaszi koncertkörútjának egyik állomásaként Budapesten, a XII. kerületi (volt MOM) Művelődési Központban (XII., Csörsz u. 18.) lép fel március 21-én, csütörtökön 20 órakor a Ghymes együttes. A zenekar Smaragdváros című lemezének anyagát mutatja be. (Cs. D.) Átadták a Pulitzer Emlékdíjakat A Joseph Pulitzer Emlékdíjakat tizenkettedik alkalommal adták át tegnap Budapesten. A cikk, cikksorozat kategóriában Pünkösti Árpádot, a Népszabadság főmunkatársát, kritika kategóriában Molnár Gál Pétert, a a Népszabadság színikritikusát, publicistaként Szegő András újságírót tüntették ki. A grafikai kategória díjasa Tettamanti Béla lett. Az életmű kategória díjazottja Bajor Nagy Ernő újságíró, riporter. Az alkotóközösségek közül a Kossuth rádió Világóra szerkesztősége, Barát József, Keleti Miklós, Lengyel Miklós, Molnár János kapta a díjat (MTI).