Magyar Nemzet, 2002. április (65. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-12 / 85. szám
Sikeres a pénzügyi politika Járai Zsigmond sürgeti a monetáris uniós csatlakozást Magyarország határozott törekvése az, hogy minél hamarabb az Európai Gazdasági és Monetáris Unió tagja legyen - közölte Járai Zsigmond jegybankelnök egy londoni konferencián. Járai szerint a vártnál korábbi olajár-emelkedés miatt a decemberi infláció kissé magasabb lehet az eredetileg prognosztizáltnál. Munkatársunktól____________ A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügypolitikája Járai Zsigmond jegybankelnök szerint jól szolgálja a kormány törekvését, hogy a 2004-re tervezett európai uniós csatlakozás után Magyarország minél gyorsabban - legkorábban 2006-ban - tagja legyen az európai pénzügyi és gazdasági uniónak is, vagyis bevezethesse a közös pénzt, az eurót - tudósított tegnap az MTI. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) és a Bank of England szervezte konferencián tartott előadásában a jegybankelnök kifejtette: a magyar kormány és az MNB elfogadta a nemzetközi pénzügyi szakemberek tanácsát, hogy a tagjelöltek az EU-csatlakozás után legalább két évet töltsenek el az euróövezetbeli tagságra felkészítő ERM II. árfolyamrendszerben. Magyarországnak azonban nem lesz szüksége ennél hosszabb átmeneti időre - nyomatékosította a jegybankelnök. Járai emlékeztetett: a Nemzetközi Valutaalap, a kelet-európai piacgazdasági átalakulást segítő londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Bizottság szakemberei a közelmúltban reálisnak ítélték a magyar kormány euróövezeti csatlakozási törekvését, annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a kelet-európai tagjelöltek közül Magyarország és Észtország 2006-ra érett lesz az euró bevezetésére. Járai vitába szállt az Európai Központi Bank (EKB) szakemberei által hangoztatott aggodalmakkal, hogy a bővítés megnehezítené az EKB pénzügypolitikájának alakítását. Hangoztatta: Magyarország jelezte az EKB-nek, a bank zökkenőmentes működőképességének szavatolása érdekében hajlandó elfogadni minden életképes javaslatot, például a tagállamok kisebb csoportokra való osztását, rotációs alapon való részvételüket a testületben. A jegybankelnök sikeresnek nevezte az inflációs célkövető politika magyarországi meghonosítását. Véleménye szerint az új inflációs politikával sikerült a drágulás mértékét gyorsan csökkenteni, és ő maga arra számít, hogy a tizenkét havi infláció még az első fél évben 5 százalék alá csökken. Kijelentette: a vártnál korábbi olajár-emelkedés miatt valószínűleg nem teljesíthető a 2002 végére kitűzött, december-decemberi, 4,8 százalékos inflációs prognózis. Az az olajár-emelkedés, amelyet a jegybank ez év végére várt, már most bekövetkezett, ezért 2002 végére az infláció egy-két tizedponttal nagyobb, valahol 5 százalék körül lesz - vélte a jegybank elnöke. IMF, Világbank: elég volt?! A nemzetközi pénzügyi és hitelfolyósító szervezetek restrikciót, az állami kiadások lefaragását, magyarán Bokros-csomagot ajánlanak a nemzetgazdaságoknak. MN-ÖSSZEFOGLALÓ Kenneth Rogoff, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdásza a Financial Times minapi írása szerint azt javasolja az Egyesült Államoknak, hogy csökkentse kiadásait a kereslet felfuttatásával szemben, azaz: „szigorúbb legyen a fiskális hozzáállás.” Mintaszerű egy restrikciós pénzügypolitika. Ez gyorsan eredményeket hoz, és alkalmazásával fenntartható lesz a büdzsé egyensúlya. Szükségtelelt a költségvetési ösztönzők alkalmazása, sőt annak ellenkezőjére lenne szükség - jegyzi meg az IMF képviselője. Ismert, idén márciusban társaságiadó-csökkentést és a munkanélküliek fokozottabb támogatását célzó gazdaságösztönző csomagot küldött a Fehér Házba elnöki aláírásra az amerikai kongresszus; ez öt évre elosztva összesen 94 milliárd dolláros terhet jelent a szövetségi költségvetésnek, elsősorban vállalati adócsökkentések formájában, de 12,5 milliárd dollár jut a legutóbbi recesszió miatt állástalanná váltaknak szánt, kiterjesztett támogatásokra is. Beszámoltunk róla, a Nemzetközi Valutaalap egyelőre nem folyósít segélyt Argentínának. Eduardo Duhalde argentin elnök szerint a valutaalap tízpontos követelési listát terjesztett elő, amelyet azonban nem tudnak teljesíteni. A tíz pont a költségvetési kiadások csökkentését célozná. Duhalde, aki arra számított, hogy az IMF azonnal segélyt fog folyósítani, mélységes csalódottságának adott hangot, egyben a valutaalapot is felelőssé tette az argentin gazdaság viszontagságaiért, mondván, a korábbi hitelprogramok alkalmával téves politikát támogatott a pénzügyi szervezet. Miután az IMF-fel csak ebben a hónapban kezdődnek újra a tárgyalások, Argentínában tervek szerint 20 százalékos exportadót vezetnek be, hogy ezzel is erősítsék a komoly pénzhiánnyal küszködő költségvetést. Tegnap megírtuk, nincs egyetértés az IMF válságkezelő politikájával kapcsolatosan, és a vita leginkább Argentína adósságkezelése kapcsán bontakozott ki. Emlékezetes, Romániában nemrég az IMF szakemberei és a kormány között azért alakult ki a vita egy 383 millió dolláros készenléti hitelről, mert a nemzetközi hitelfolyósító ellenezte az energiaellátás reformjának lassítását, illetve azt, hogy pótlólagos összegeket folyósítsanak a kemény tél által is megcsapolt lakossági erőforrások pótlására.■ Ötven év elég volt ez a jelszava annak az USA-ból indított civil kampánynak, amely írásban és tüntetésekkel emel szót a két nagy nemzetközi pénzügyi szervezet, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap immár fél évszázados gyakorlata ellen. Az intézményeknek óriási a felelőssége a szegény és a fejlődő országok eladósodásában, az egyenlőtlenségek növekedésében. A kedvezőtlen hatású beavatkozások arra a washingtoni konszenzusnak nevezett felfogásra épültek, amely szerint a társadalmi fejlődés jó irányba állítható, ha maximálisan liberalizálják a piacot, szigorúan korlátozzák a pénzügyi mérlegek hiányát, minimálisra csökkentik az állam szerepét. Cáfolja magát a miniszterjelölt László Csaba: Nem emelne gázárat az MSZP - csak „kismértékben’9 Korábbi, a nyugati sajtóban is teret kapott nyilatkozataival ellentétben László Csaba, az MSZP pénzügyminiszter-jelölte tegnap már tagadta, hogy megemeli a gázárakat az MSZP, ha hatalomhoz jutnak. Tállai András államtitkár szerint az áremelés tragikus következményekkel járna a lakosságra nézve. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Beláthatatlan következményeket jelenthet az ország számára, ha egyik pillanatról a másikra szabadárassá válna a földgáz - mondta tegnap az m1 Ma reggel című műsorában Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Utalt arra, hogy a szocialisták azért ígértek a nyugdíjasoknak tizenharmadik havi nyugdíjat, hogy (hatalomra kerülésük esetén) a 40-60 százalékkal megemelkedő fűtésszámlájukhoz részben hozzájáruljanak. Tállai András emlékeztetett rá, a szocialista pártot meghatározó politikusok, Nagy Sándor frakcióvezető, Horn Gyula exminiszterelnök és Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt, valamint László Csaba pénzügyminiszter-jelölt is közölte: a jövőben nem kívánnak élni azokkal az állami és kormányzati eszközökkel, amelyek hatósági árassá tették a gázár megállapítását, vagyis azt szabaddá teszik. László Csaba, az MSZP pénzügyminiszter-jelöltje tegnap a Budapesti Árutőzsdén tett látogatása alkalmával azt mondta, hogy az MSZP nem tervezi a gázárak megemelését. Közvetlenül ez után pedig úgy fogalmazott: az MSZP hosszabb távon olyan gázárkonstrukciót alakítana ki, amely nem növelné a lakosság terheit elviselhetetlen mértékben. Jelen pillanatban hatvan százalékkal maradnak el a hazai gázárak az uniós szinttől. Egy szakmai számítás szerint legalább negyven százalékkal kellene megemelni a földgáz köbméterének árát ahhoz, hogy az közelítse a világpiaci szintet. Ha az MSZP hatalomhoz jut és beteljesíti azt az ígéretét, miszerint megszünteti a hatósági árszabályozást, az azt jelenti, hogy a földgáz jelenlegi, bruttó (azaz áfával számítva) 43,64 forintos köbméterenkénti ára 61,09 forintra emelkedik. Mindez egy átlagosnak tekinthető, 52 négyzetméteres, gázfűtéses lakótelepi lakásban élő családnak éves szinten legalább 34 400 forintos többletkiadást okozna. Ma ugyanis egy ilyen lakás átlagos gázszámlája évente 86 ezer forintra rúg, negyven százalékkal magasabb gázár mellett viszont már 120 400 forinra emelkedne. Hasonlóképpen drágulna a távfűtéses lakások fűtésszámlája is. Egy 52 négyzetmétes lakás éves átlagos fűtésszámlája jelenleg 130 ezer forintra rúg. Ennek hatvan százalékát képezi a gázár. Ennek alapján egy negyvenszázalékos gázdrágulás esetén a vizsgált lakásban élők fűtésszámlája 31 ezer forinttal, 161 ezerre emelkedne éves szinten. Azonban a jelenlegi, alacsony gázár mellett is eredményes tudott maradni a Mal Rt. Erről a cég elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt beszélt tegnap egy kisbefektetői fórumon. Azt mondta: a Mal továbbra is Magyarország legjelentősebb vállalata, a régió vezető olajtársasága. Hernádi Zsolt közölte a részvényesekkel, hogy az igazgatóság a tavalyival megegyező, részvényenként 55 forintos osztalék kifizetésére tesz javaslatot az idén. A gázüzletág értékesítésével kapcsolatban azt mondta: azt stratégiai döntésként kezelik, s a részvényesek számára legnagyobb nyereséget biztosító lehetőséget keresi a vállalat vezetése. Az üzletág értékesítéséről szóló végső döntést a társaság tulajdonosai fogják meghozni egy rendkívüli közgyűlésen. Ennél többet a Magyar Fejlesztési Bankkal folyamatban lévő tárgyalások miatt nem mondott. Átlagos panellakás* energiaszámlája szabályozott és piaci árszint mellett (ezer Ft/év) 2002. április 12., péntek Gazdaság ■ Magyar- német IS Bokrost az MSZP az MNB élére jelöli? Munkatársunktól______________ *Értesüléseink szerint az MSZP kormányra kerülése esetén Bokros Lajost, a Horn-kormány volt pénzügyminiszterét neveznék ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének. Bokros lehetséges szerepéről már régóta egyeztetés zajlik a szűk pártvezetésen belül. Kezdetben Bokros neve a szocialista miniszterelnök mellett működő tanácsadói testület irányítójaként merült fel. A Medgyessy Péter és László Csaba vezette pénzügyi vonal, amely eltökélt abban, hogy a gazdaságpolitikai centrum visszatérjen a Pénzügyminisztériumba és a Magyar Nemzeti Bankba, már meggyőzte a pártvezetést arról: Bokros, aki a Világbanknál igazgató, „ideális személy” a jegybank élén. A vezetőváltás feltétele, hogy a nemzetközileg is elismert Járai Zsigmond jelenlegi elnököt, akinek mandátuma 2007-ben jár le, felmentsék. Járai azért szálka a szocialisták szemében, mert 1998-2001 között pénzügyminiszterként „politikai posztot” töltött be az Orbán Viktor vezette kormányban. Mint ismert, Bod Péter Ákost, akit 1993-ban bíztak meg az MNB vezetésével MDF-es kötődése miatt -, távozásra kényszerítették, miután az MSZP-SZDSZ 1994- ben kormányra került. Ismeretes az is, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökkel nem éppen felhőtlen kapcsolatokat ápoló Surányi György ugyanakkor kitölthette ciklusát, így tavaly, hatéves megbízatásának leteltével távozott posztjáról.■ Bokros Lajosnak, az 1995-ös megszorító intézkedések kitalálójának és végrehajtójának neve rosszul cseng hazánkban. Legutóbb egy magyar-amerikai fórumon a csaknem 45 ezer dolgozót foglalkoztató Magyar Posta privatizációjára tett javaslatot. A nevével fémjelzett csomag kapcsán több interjúban kifejtette: semmit nem bánt meg, sőt tetteit történelmi jelentőségűnek tartja. Gyengíti a zlotyt a lengyel kormány 81 Munkatársunktól Gyengíteni kívánja az erős nemzeti fizetőeszközt, a zlotyt a lengyel baloldali kormányzat. Marek Belka pénzügyminiszter azt mondta tegnap a szejm közpénzekkel foglalkozó bizottsága előtt, hogy erre egy erőteljes kamatcsökkentés megfelelő eszköz lenne. A pénzügyminiszterrel ellentétben Andrzej Bratkowski, a jegybank alelnöke úgy vélte, hogy a kamatcsökkentés nem megfelelő eszköz a túlságosan erős zloty árfolyamának gyengítéséhez. Szerinte egy nagyobb mértékű kamatcsökkentés a lengyel fizetőeszköz gyors leértékelődéséhez vezetne, sok vállalkozást fizetésképtelenséggel fenyegetve. Hatalomra kerülése után a lengyel baloldali koalíció - előzetes választási ígéreteivel ellentétben - azonnali restrikciós, megszorító intézkedéseket foganatosított. A szocialista kormány több mint hárommilliárd zloty, azaz nagyjából kétszázmilliárd forintnak megfelelő összegű szociális juttatást vont meg. Ennek keretében a lengyel kormány csökkenti a szülési szabadság idejét, megszünteti az egyszeri anyasági segélyt, lefaragják a munkanélküli-segélyt, az állástalanok egészségbiztosítási alapját, s - egyebek mellett - csökkentik a diákok utazási kedvezményét. Az általános megszorító intézkedéssorozat kidolgozásában tanácsadóként vett részt Bokros Lajos, egykori magyar szocialista pénzügyminiszter. Szocialista tervek a lakáshitellel Folytatás az 1. oldalról A megkötött szerződések alátámasztják, hogy az OTP nem állította le a folyósítást, ám a körlevél és az ügyfelek beszámolói arról tanúskodnak, hogy a választási forduló után bizonytalanná vált a kedvezményes hitelek sorsa. Széles körű riadalmat váltottak ki a kereskedelmi televíziós csatornák és a napilapok körében az OTP hiteleiről megjelent hírek: a Magyar Hírlap tegnapi számában rémhírnek minősítette a lapunk által leírtakat, hozzátéve, hogy tudomásuk szerint mindenhol az eddigi rendben folyik a kedvezményes kölcsönök folyósítása. (A Magyar Nemzet cikkének megjelenése után a lap már nem is kaphatott más információt.) A Népszava álhírek terjesztéséről és pánikról számolt be csütörtöki számában, a Népszabadság pedig hamis hírnek minősítette a Magyar Nemzet által leírtakat. Több lap megjegyzi: a Magyar Nemzet cikke összecseng a kormányfő azon utalásával, hogy a szocilaisták hatalomra kerülése esetén a lakástámogatási rendszert veszély fenyegeti. Tény azonban, hogy a szocialisták módosításokkal képzelik el a folytatást, erről tanúskodik Csabai Lászlóné, az MSZP szociálpolitikai kabinetje vezetőjének a Napi Gazdaság tegnapi számában megjelent nyilatkozata is. Csabai Lászlóné a lapnak kifejtette: a kamattámogatásokon nem kívánnak változtatni, ám az adó-visszatérítést „átalakítanák”, mivel ma akár a fizetett kamatnál nagyobb mértékű viszszatérítés is igénybe vehető. A gazdasági lap információi szerint a pénzügyi tárca heteken belül javaslatot dolgoz ki arról, hogy a köztisztviselők önrész vagy pótlólagos ingatlanfelajánlás nélkül juthassanak kedvezményes kölcsönhöz. (A lépés érthető, hiszen a köztisztviselők könnyen ellenőrizhető, stabil jövedelemmel rendelkeznek.) A szocialisták szerint viszont ez a megoldás sem szerencsés, mert az állam így egyes rétegeket „kiemel a többi közül”.