Magyar Nemzet, 2002. április (65. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-15 / 87. szám

kultura@magyarnemzet.hu Búcsú Hofi Gézától Barátok, művésztársak a Farkasréti temetőben ■ MTI______ gászolók ezrei kísérték utolsó útjára Hofi Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt szombaton Budapesten, a Farkasré­ti temető­ben. Az életének 66. évében elhunyt művész ravatalánál mű­vészkollégák, barátok, közéleti sze­mélyiségek, vadásztársak felváltva álltak díszőrséget. Mádl Ferenc köz­­társasági elnök táviratban fejezte ki részvétét Hofi Géza családjának. A végtisztességen jelen volt Szent­­györgyi András, a köztársasági elnök titkárságának vezetője. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti­keresztjével és a Pro Cultura Urbis­­díjjal kitüntetett érdemes és kiváló művész ravatalánál Sas József, a Mikroszkóp Színpad igazgatója e szavakkal vett végső búcsút: „Hofi Géza a színpadon élt, tehát meghal­ni csak álmában tudott. Elment a bölcs bohóc, a gyémántra csiszolt színpadi mester, a nagy vadász, ba­rát, elment a világ legszomorúbb boldog komédiása.” Hofi Gézát a Farkasréti temető művészparcellá­jában, díszsírhelyen temették el.­­ Elment a világ legszomorúbb boldog komédiása FOTÓ: MTI/RÓZSAHEGYI TIBOR Liverpool-oratórium­ ­ Munkatársunktól______________ A­z ex-Beatles világsztár, Paul McCartney több mint tíz esz­tendeje komponált Liverpool-ora­­tóriuma a pesti Vigadóban csendül fel svájci és magyar művészek tol­mácsolásában április 29-én, hétfőn 19.30-kor. A nyolctételes, oratori­­kus stílusban komponált és musi­cal elemekkel ötvözött darabot a Royal Liverpool Philharmonic Society megalakulásának százötve­nedik évfordulója alkalmából írta McCartney, a társaság felkérésére. A művet az 1991-es ősbemutatón a Liverpooli Katedrális Kórusa adta elő, amelyben az ötvenes évek dere­kán maga McCartney is énekelt. A kompozícióban részben saját életé­nek története elevenedik meg. A vigadóbeli koncerten a BM Duna Szimfonikus Zenekar, a svájci Singkreis Wasseramt Kórus és a Solothurni Kanton Zenei Gimnázi­umának kórusa, valamint énekes szólisták (Mahela Rudolph, Pándi Piroska, Gémes Katalin, Timothy Bentch, Németh Gábor) adják elő a Liverpool-oratóriumot Markus Oberholzer vezényletével. Az 1957- ben alapított Singkreis Wasseramt együttese a gregoriántól a modern művekig terjedő, széles repertoárral rendelkezik. Olyan műveket tűznek rendszeresen műsorukra, mint Bach Máté­ passiója, Orff Carmina Buranája, Tippet! Korunk gyermeke című alkotása vagy Lloyd Webber Requiemje. A kórus irányítását jó egy évtizede vette át Markus Oberholzer, s az ő kisugárzásának, pedagógiai gyakorlatának köszön­hető az együttes máig fiatalos len­dülete. Oberholzer dal- és opera­énekesként szerzett nevet Svájcban és Németországban. Karmesterként 1990 óta tevékenykedik hazájában, ahol a tradicionális oratóriumoktól a különleges darabokig jelentős re­pertoárt végigdirigált. Több mint tíz éve működik együtt a budapesti BM Duna Szimfonikus Zenekarral, amely gyakran látja vendégül a ki­váló karnagyot. A budapesti előadás után Svájcban is bemutatják McCartney szerzeményét. Egy hal, egy hercegnő H A Z I M D Z I W Takács István___________________________ J­ól begyakorolt és jól bevált filmsztoripanel. Valaki (valakik) valamikor, valahol lenyúltak vala­mi nagy pénzt (ékszert stb.). Az il­lető (illetők) lebukik (lebuknak). Csak ő (ők) tudja (tudják), hol a zsákmány. Elindul a kettős hajsza. Meg kell szerezni a rejtekhely kul­csát, mielőtt bármi is kiderülne­­ és a zsaruknak is meg kell találni a csomagot, mielőtt a rosszfiúk talál­nák meg. Tucatnyi ilyen krimire emlékezhetünk. Volt köztük ke­mény, véres akciókrimi, volt vígjá­téki színekkel fellazított, s volt, amelyben a szerelem játszotta a fő­szerepet. És volt, elég régen, még 1988- ban egy olyan is, amelynek a fősze­replője egy hal, nevezetesen egy húsevő piranha volt. Ez véletlenül ugyanarra a becenévre hallgatott, mint a film hősnője. A hal neve: Wanda (ez a film címe) volt, s így hívták a roppant csinos ifjú hölgyet is (Jamie Lee Curtis - Tony Curtis lánya - egyik első kiugró alakítása). Wanda egy, a nagy fogás reményé­ben összeálló tolvajbanda tagja. Sok milliót érő gyémántpakkra haj­tanak. Minden jól is halad addig, amíg a banda fejét el nem kapja a rendőrség. Azonban e kellemetlen­ségen túl van egy másik is, és ez még nagyobb: csak ő, George tudja, hol van a cucc. Az ő feladata volt ugyanis elrejteni a kövecskéket. Nincs más hátra, meg kell szerezni a titkot. Erre alkalmas személy le­het a George ügyét képviselő, ele­gáns, jó modorú, angol származású ügyvéd. Ő kiszedheti a rejtekhely hol- és mibenlétét védencéből. Hogy erre hajlandó legyen, bedobja magát a csábos Wanda is: elcsábít­ja (nem nehéz!) az ügyvéd urat, aki­ről az ágyban kiderül: alamuszi macska nagyot ugrik. Az akció te­hát, legalábbis ami a szexet illeti, nem sikertelen. Ám ekkor lép (úszik) előtérbe egy jókora akvá­riumban Wanda, a hal, beretvaéles fogaival, és csak arra vár, hogy egy kis vér keveredjen az akvárium vi­zébe, mert nemcsak az éji vad gyűl vérszagra, hanem a piranha is... A film írója, rendezője és egyik főszereplője (ő játssza az ügyvédet) az a John Cleeves, akit előtte a Monthy Python repülő cirkuszában láthattak a nézők, Kevin Kline-nal együtt (ő most a szép Wanda kissé együgyű barátja). Az A hal neve: Wanda igen jó keveréke az abszurd humornak, az akcióvígjátéknak, és jó alkalom a poénok, szóviccek pe­tárdáinak eldurrantására is. Kline 1989-ben Oscart kapott, mint leg­jobb férfi mellékszereplő. Wandát, a halat, eléggé méltánytalanul, nem díjazták. (VHS, 104 perc) A DVD-újdonság sem vadonat­új mese. A kis szürke senkiből vá­ratlanul nagyon nagy valakivé elő­lépő fiú (lány) történetét jó néhány­szor láttuk már. Nehéz valami újat kitalálni. Garry Marsh­all rendező (ő csinálta a két nagy Júlia Roberts­­filmsikert, a Micsoda nőt és az Oltá­­ri nőt, tehát menő vígjátékrendező­nek számít) ezúttal a Neveletlen hercegnő című filmben azt adja tudtunkra, hogyan lehet egy észre­vehetetlen iskolás kamaszlányból, Miából (Anne Hathaway) herceg­nőt, sőt egy európai miniállam, Genovia trónörökösét, majd király­nőjét faragni záros határidőn belül. Ha vannak egymástól csillagászati távolságra lévő dolgok, akkor az egy San Franciscóban élő, mélyen átlagos amerikai tinilány és egy pa­tinás európai államocska kifogásta­lan modorú, arisztokratikus ifjú uralkodónője. Marshall jól él az adódó komikum lehetőségeivel, és főleg jól választotta ki a jelenleg uralkodó genoviai királynőt, aki Mia apai nagymamája. Őt a nagyon rég nem látott Julie Andrews alakít­ja­­ kitűnően. Extrák: a rendező kommentárja, tíz kimaradt jelenet, két videoklip stb. Magyar felirat, il­letve hang. (111 perc.) 2002. április 15., hétfő Kultúra * Magyar Nemzet Bn Rovatvezető: Hegyi Zoltán A Halotti beszédtől Márai Sándorig a Kálmán Gyöngyi________________ R­égóta töröm a fejem azon, va­jon miért veszett ki szinte tel­jesen a verses összeállítások, pó­diumestek műfaja? Ugyan mi okból nem hallani arról, hogy egy szín­művész, esetleg színművészek cso­­­portja egész estét betöltő versmon­dásra vállalkozik? Egykoron ese­ményszámba ment, ha Latinovits, Mensáros vagy Bánffy valahol pódi­umra lépett. Nem mondom, néha még felbukkan a műsorfüzetekben, szórólapokon egy-egy rendezvény, de az is inkább évfordulókhoz köt­ve. Pedig a közönség jelenlétében elmondott költői mondatoknak, szavaknak mágikus hatalma van. Miként a falak ereje a védők lelké­ben, úgy a nemzet ereje ott feszül kultúrájában, nyelvében. Az édes anyanyelven elsóhajtott szavak ha­táron innen és túl a magukat a nemzethez tartozóknak érzők fülé­ben egyként cseng, egyformán édes és egyazon mértékben fáj. Térben és időben egymástól elszakadva bár, de ha kiejtjük Krúdy, Ady vagy Bartók nevét, netán Arany szavát idézzük, máris egyszerre indul be a gondolatunk. Vagy Márai Sándor­ral számba vesszük a Mikó utca gesztenyefáit, mind a hetet - amint erre buzdít a haza után sóvárogva a holta után híressé lett író nagysze­rű, fél évszázada íródott versében, a Halotti beszédben. Halotti beszéd - ezzel a címmel jelent meg a Hungaroton új vers­lemeze, méghozzá a Varietas delectat sorozat negyedik albuma­ként. Az ötlet kiváló, lényege, hogy egy költeményt többször is hallha­tunk, s összehasonlíthatjuk, ízlel­gethetjük a különböző interpretá­ciókat. Magam már a korábbi CD- ket is meghallgattam, melyeken nagy magyar versek (József Attila Ódája, Pilinszky Apokrifje, Babits Esti kérdése, Tóth Árpád Lélektől lélekigje) szólalnak meg a legkivá­lóbb hazai versmondók és nem ritkán (ha van archív felvétel) szerzőjük tolmácsolásában. Márai maga is elmondja egy amatőr fel­vételnek köszönhetően honvágy­tól rajongó sorait, és a vers életre kel Papp Zoltán, Bubik István és Máté Gábor szavalatában is. Kosz­tolányi Dezső azonos című klasz­­szikussá lett remekét ugyancsak négyen adják elő (Szilágyi Tibor, Mácsai Pál, s a felejthetetlen Mensáros László és Latinovits Zol­tán). A korong elején és végén XIII. századi nyelvemlékünk hangzik el Benkő Loránd, illetve Pais Dezső olvasata szerint, Papp Zoltán és Bánffy György magas mesterségbeli tudást mutató szö­vegmondásában. Az öreg Márai Sándor Pulzus a Régi Zeneakadémián Haydn, Beethoven és Dvorák egy­­egy vonósnégyesét adja elő a Régi Zeneakadémián április 19-én, pénteken este fél nyolc­kor a Pulzus Kvartett (tagjai: Pilz János, Bedő Eszter, Rajicsák István és Kousay H. Mahdi Kadduri). (K. Gy.) Díjkiosztó ünnepség A Kráter Műhely Egyesület által el­ső ízben kiírt Wass Albert for­­gatókönyv-írói pályázatra har­minchárom pályamű érkezett be. A forgatókönyveket Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, Mihályfy Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező és Turcsány Péter költő vélemé­nyezte. A fődíjat Fábos Géza ajánlotta fel. A fődíjas munkát Vaszi Gábor készítette. A II. dí­jas Sára Júlia, a III. díjas Pus­kás Miklós lett. (MTI) Gyerekek, Koszovó A XX. uruguayi nemzetközi filmfesziválon, melyet márci­us 23. és április 7. között ren­deztek meg, Moldoványi Fe­renc Gyerekek, Koszovó 2000 című filmje kapta az egész es­­tés dokumentumfilm kategó­ria díját. (V. K.) A Csengey-verseny gálaműsora Az V. Kárpát-medencei Csengey Dénes Vers- és Prózamondó­verseny díjkiosztó gálaműsorát vasárnap tartották Nagykani­zsán. A felnőtt mezőnyben a budapesti Korhecz Imola győ­zött, a második díjas Duducz Erika, a harmadik pedig a sze­gedi Kis Máté lett. Az ifjúsági előadók versenyét Nagy Dávid, Magony Ágnes és Bazsó Adrien nyerte. (MTI)

Next