Magyar Nemzet, 2002. július (65. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-16 / 164. szám
Máért-tanácskozás Tőkés László nélkül Tőkés László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke nem lesz jelen a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) holnapi ülésén. Az eddigi szokástól eltérően az új kormány nem személyeknek, hanem szervezeteknek küldött meghívókat, az RMDSZ vezetése pedig lehagyta a küldöttségi listáról a református püspököt. » Pataky István____________,__ Várhatóan éles vitát eredményez a holnapi Máért-ülésen a meghívottak listája. Első alkalommal vesz részt a tanácskozáson az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Horvátországból pedig három olyan kis szervezet is képviselethez jut, amely ez idáig jóformán nem is hallatott magáról. Ezáltal megszakad az a hagyomány, hogy a Máért tanácskozására csak választásokon szerzett legitimitással rendelkező határon túli szervezetek kapnak helyet. A Horvátországi Magyar Néppárt - mint arról korábban már beszámoltunk - a minap egy konferencián igaztalan vádakkal illette a polgári kormányt. E tanácskozáson jelen volt a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő politikai államtitkár is, aki egy tegnapi sajtóbeszélgetésen lapunk kérdésére elmondta: nem értett feltétlenül egyet a vörösmarti fórumon megfogalmazottakkal. Szabó Vilmos szerint mind a most először meghívott horvátországi, mind a kárpátaljai szervezetek reprezentatívak. Az új kormány az eddigiektől eltérően nem személyeknek, hanem szervezeteknek küldött meghívókat, így történhetett meg, hogy az RMDSZ vezetése mellőzte a Budapestre utazó küldöttségből Tőkés Lászlót. Az RMDSZ-t információink szerint Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kelemen Attila és Verestóy Attila frakcióvezetők, valamint Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke képviseli. Tőkés László egyébként a Máértülés napján Budapesten tartózkodik, a Terror Háza múzeumban nyit meg egy időszakos kiállítást. A Magyar Koalíció Pártja küldöttségében ugyanakkor jelen lesz Duray Miklós ügyvezető elnök. Vita várható a holnapi ülésen a zárónyilatkozat tartalmáról is. A kormány eredetileg nem tervezett közösen megfogalmazott dokumentumot, később azonban módosított álláspontján. Szabó Vilmos államtitkár tegnap elmondta, a Máért zárónyilatkozatának tervezetét a kabinet előkészítette és elküldte a résztvevőknek. Ennek végső szövegéről már pénteken megkezdődött az egyeztetés a hazai parlamenti pártok között. Mint ismeretes, a Fidesz is kidolgozott egy zárónyilatkozat-tervezet, s azt elküldte a határon túli szervezeteknek. Nyugodt, nyílt és - a korábbiakhoz hasonlóan - szenvedélyeket sem nélkülöző értekezletet várok - hangsúlyozta Szabó Vilmos a tegnapi háttérbeszélgetésen. EGYEZTETÉS POZSONYBAN. Szabó Vilmos államtitkár első alkalommal tett látogatást tegnap Pozsonyban a szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság elnökeként, s szlovák partnerével, Jaroslav Chlebo államtitkárral tárgyalva abban állapodtak meg, hogy a nyári szabadságok ellenére sem szünetelnek majd az egyeztetések a magyar kedvezménytörvényről, hanem nemzetközi jogászok bevonásával szakértői tárgyalások lesznek, s csak azok után tanácskoznak a vegyes bizottságok teljes felállásban. A megbeszélésen egyébként a szlovák fél újra felvetette annak lehetőségét, hogy a státustörvény ne vonatkozzék a felvidéki magyarokra. (N. S.) 2002. július 16., keddKülföld Diplomácia - Magyar Nemzet Sikert vár Verheugen Már nem szabható új feltétel az uniós bővítéshez Folytatás az 1. oldalról • Verheugen elismerte ugyanakkor, hogy az unió mozgástere korlátozott a közvetlen agrárkifizetéseknél, ezért azután Budapestről is óvta a tagállamokat attól, hogy túlzott reményeket tápláljanak a - november elejére várható - közös álláspont iránt az uniós agrárpolitika reformját illetően. - Annak mindannyian tudatában vagyunk, hogy már nem szabható új feltétel a bővítéshez, hangoztatta Verheugen. Ugyancsak újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, nincs tudomása az Európai Központi Bank (EKB) leveléről, amelyben a magyar jegybank függetlenségének garantálását sürgette volna a frankfurti pénzintézet. Egyébként is, tette hozzá, a tárgyalásokat nem az EKB, hanem az Európai Bizottság folytatja, s köztudomású az is, hogy a tagság feltétele a központi bank függetlensége. Az előző magyar kormány sikeres és konstruktív munkát végzett a csatlakozási folyamatban, vélekedett Verheugen, s azt mondta, hogy hasonló együttműködést vár az új kabinettől. A korábbi kormány segítségével sikerült áttörést elérni a nehéz fejezetek lezárásánál, például a munkaerő- és a tőkeáramlás terén, tette hozzá. - Ezért is örülök annak, hogy kedden találkozom Orbán Viktor volt miniszterelnökkel - mondta. Kovács László maga is üdvözölte e találkozó létrejöttét, ám egyúttal sejtelmesen hozzáfűzte, Verheugennek „üzenete is lehet” a volt kormányfő számára. Magyarország a lehető legkorábbi időpontban és az elvárható legjobb feltételekkel kíván csatlakozni az Európai Unióhoz - szögezte le a külügyminiszter a Verheugennel folytatott megbeszélései után. Magyar részről üdvözölte a sevillai EU-csúcs döntéseit, amelyek értelmében a tagországok állam- és kormányfői megerősítették a bővítési menetrendet. Hazánk azt tartja szem előtt, hogy minden, nem költségvetéssel összefüggő kérdést lezárjon október végéig. Magyar részről július végén az audiovizuális, ősz elején pedig a versenypolitikai fejezet lezárásának nem lesz akadálya, jelezte a külügyminiszter. Ezt követően a pénzügyi kérdések maradnak a tárgyalóasztalon, az ezekben való megegyezéstől függ a csatlakozási tárgyalások év végi lezárása. Hazánk ezzel összefüggésben azt igényli, hogy nettó pénzügyi pozíciói a csatlakozást követő első évben jobbak legyenek, mint az azt megelőző esztendőben. A magyar álláspont szerint az egyenlő elbánás elve alapvető szempont hazánk számára az uniós csatlakozás során, s ebbe az egyenlő versenyfeltételek biztosítása is beletartozik. Az EU bővítési felelőse Kovács Lászlóval is sorra vette a csatlakozási feladatokat fotó: Dányi Ákos Amatőr Sakál a francia államfő ellen Sarkozy belügyminiszter vizsgálatot indított a rendőri figyelem lankadása miatt Ó, valóban? - reagált Jacques Chirac francia elnök az ellene lezajlott sikertelen merényletkísérletre. Az elnök segítői és biztonsági személyzete úgy döntött, az incidens ellenére tovább folytatódhat a katonai parádé. Az eset ugyanakkor jól illeszkedik a francia államfők élettörténetébe. Charles de Gaulle ellen több alkalommal is - mindannyiszor sikertelenül - kíséreltek meg merényletet. Chirac támadója, Maxime Brunerie vallomásában többször elismételte, hogy „meg akarta ölni az elnököt... és utána lelőni saját magát”. H SITKF.II.FVF.NTF. (PÁRIZS)_______ Hatalmas tömeg és békésen beszélgető rendőrök - így jellemezhető röviden Párizs híres sugárútjának, a Champs Élyséenek környéke 2002. július 14-én, a Bastille lerombolásának napján. A hivatalos meghívó felmutatásával akadály nélkül juthatott át bárki a rendőrkordonon, sem ellenőrzés nem volt, sem feszült figyelem. A tribünök előtt két egyenruhás posztolt, csak hogy útba tudják igazítani a sodródó tömeget. Nyugalom volt, még akkor is, amikor eldördült a lövés, amit egyébként senki sem hallott, s a helyszínen tartózkodók is csak órák múlva szereztek tudomást a tragédiával fenyegető merényletkísérletről. A sajtó is lassan reagált. A hírrádió órákkal az eset után rendkívül szűkszavúan közölte a tényeket, nem kérdezte meg a szakértőket, az utca emberét vagy a rendőrség illetékeseit. A másnapi francia újságok sátán pedig olyan érzés alakulhat ki az olvasóban, mintha az esemény mindennap megtörténne. A Liberation ugyan címlapon említi a merényletkísérletet, ám a Le Figaro számára inkább az adócsökkentés és a gazdasági reformtervek számítottak újdonságnak, nem az elnök életére törő fiatal. A Le Monde ugyan bővebben foglalkozott az eseménnyel, de egy francia újság sem tartotta az eseményt olyan fontosnak, hogy vezércikkben emlékezzen meg az „amatőr Sakálról”. Akiről egyébként Frederick Forsythe, A Sakál napja című könyv szerzője úgy vélekedett, semmiképp nem hasonlítható a Sakálhoz. „A francia merénylő tulajdonképpen helyesen döntött akkor, amikor időpontnak ünnepnapot választott, a karabély használata nyilvános helyen viszont a lehető legrosszabb megoldás volt” - kommentálta Forsyth a merényletet, hangoztatva, hogy egy ilyen fegyver másodpercek alatt észrevehető. A szakértő író szerint az amatőr támadó „komplett idióta” volt. A legkínosabb ez lehet a rendőrség számára. A fondorlatosnak egyáltalán nem nevezhető merényletterv ellenére Brunerie egy lépésre volt célja elérésétől. Az összes kalandfilmben gitártokot használ a merénylő gonosz céljai megvalósításához, s ezzel az ósdi trükkel mégis könnyen az elnök közelébe juthatott a garázdaságért már egyszer elítélt neonáci, Maxime Brunerie. Mikor a fiatalember elővette az egyébként engedélyhez kötött fegyverét (vajon hogyan juthatott hozzá egy, a rendőrség előtt ismert garázda a karabélyhoz?), akkor sem ugrott oda a biztonsági szolgálat alkalmazottja, hanem egy ott álló civil segítségével sikerült meghiúsítani a tervet. Nicolas Sarkozy, a keménységéről is híres magyar származású belügyminiszter mindenesetre azonnal jelentést kért a rendőri figyelem lankadása miatt. A jelentések szerint egyébként Brunerie az elmúlt héten vásárolta a karabélyt, és öt lövedék volt beletöltve. A francia évkönyvek bőven szolgálnak olyan esetekkel, amikor az elnök veszélybe került. Charles de Gaulle ellen háromszor kíséreltek meg merényletet. Egyszer autója mellett robbant bomba, máskor magányos fegyveres próbált a tábornok közelébe férkőzni. Mindhárom esetet túlélte, s mindannyiszor Algéria volt az ok, amelyért ölni készült a merénylő. A korai időkben, a II. világháború előtt két elnökkel, 1932-ben Paul Doumer-vel és 1894-ben Sadi Carnot-val is merénylő végzett, míg 1919-ben Clemenceau, 1905- ben Emile Lourbet, 1922-ben pedig Alexandre Millerand is túlélt egy-egy támadást, utóbbi éppen a július 14-i díszszemlén. Jacques Chirac Maxime Brunerie NAPI SAJTÓSZEMLE • Lovas István összeállítása 7 Guardian Az amerikai kormány tevőlegesen beleavatkozik a bolíviai elnökválasztásokba, hogy megakadályozza egy szocialista jelölt győzelmét. Washington bejelentette, hogy megszünteti Bolívia segélyezését, ha a nép a kokacserje-termesztők vezetőjét, Evo Moralest választja meg augusztus 3-án az elnöki posztra. Az amerikai fenyegetés nyomán megnőtt Morales népszerűsége, írja a baloldali brit lap, amely hozzáteszi, hogy Washington több latinamerikai országban lépett már fel a baloldal ellen. Például Venezuelában, ahol zöld utat adott a demokratikusan megválasztott Hugo Chavez elnök elleni, kérészéletűnek bizonyult puccshoz, valamint tavaly a nicaraguai választókat fenyegette meg katasztrofális anyagi következményekkel arra az esetre, ha Dániel Ortegát választják meg elnöknek. A Independent Külföldön tartózkodó iraki ellenzékiek óvtak attól, hogy amerikai és brit csapatok rohanják le Irakot, ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy az országban óriási pusztulást okoznak, de Szaddám Huszein a hivatalában maradna. A Londonban 300 iraki ellenzéki részvételével tartott konferencián hangoztatták, hogy az Egyesült Államokat az irakiak nem támogatnák, ha polgárok élete és az infrastruktúra pusztulna el, míg a Huszein elleni, célzott támadás esetén a nép az iraki diktátor ellen fordulna. SUddeursc he Zeitung Igen élesen bírálják az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyében létrejött kompromisszumot, amely lehetővé teszi, hogy a bíróságot nem ratifikáló országok békefenntartóit egy éven át mentesítsék a büntethetőség alól. Kanada New York-i ENSZ-nagykövete „szomorú napról” beszélt, Louis Michel belga külügyminiszter pedig a nemzetközi jog újabb elhiteltelenedését emlegette az ügy kapcsán. A liberális Amerika „zászlóshajójában”, a kéthetente megjelenő értelmiségi elitlapban Russel Baker az elmúlt időszakban megjelent öt könyv alapján állít ki katasztrofális bizonyítványt az amerikai újságírásról, pontosabban annak hanyatlásáról. Az újságírókat hihetetlen levertség kerítette hatalmába - állítja a szerző. Baker szerint ugyanis az újságírók felfedezték, hogy elsőrendű feladatuk már nem az, hogy a köztársaságot jól tájékoztassák, a szerencsétleneket vigasztalják és a vigadók nyakába sózzanak, hanem az, hogy a tőzsdén profitálók vigalmának húzzanak talpalávalót. Az Egyesült Államokban évente 450 000 használt autónak tekerik vissza a kilométer-számlálóját, és így a vevők többet fizetnek a kocsikért, mint amennyit azok érnek, írja a globális amerikai lap.