Magyar Nemzet, 2002. július (65. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-31 / 177. szám

Mégis, kinek a bulija ez? Gerendai Károly főszervező a fesztivál rendezvényeiről, finanszírozásáról, magyar és nemzetközi résztvevőiről Az 1993-ban először megrendezett, akkor még Diáksziget néven szereplő rendezvényre ötvenezren érkeztek. Eddig összesen va­lamivel több mint kétmillióan vettek részt a Sziget rendezvé­nyein. A ma kezdődő eseménysorozaton pedig megint szigetel­hetnek mindazok, akiknek kell egy hét együttlét. Hogy kikkel és milyen körülmények között, arról Gerendai Károlyt, a Sziget egyik főszervezőjét kérdeztük.­ ­ Varga Klára A­z első évben, 1993-ban még Diáksziget volt a fesztivál neve, s világegyetemistáknak hirdették meg. A világegyetemista hihetetlenül tág kategória, mégsem érezhették ál­tala megszólítva magukat túlzottan széles néptömegek. Ma kié a Sziget? - Mindenkié. Mindenféle műfaj, beállítottság, ízlésvilág képviselteti magát a széles kulturális kínálatban. De elsősorban azért fiatalok jönnek. - Mit mutatnak a közönség összetételéről a szociológiai kuta­tások? - A heti látogatók között a kül­földiek aránya ötven-hatvan száza­lék fölött van. Nem tudni biztosan, de a tapasztalatok alapján valószí­nűsíthető, hogy a napi látogatók szinte száz százalékig magyarok. Nagyobbik részük vidéki, de Buda­pestről is rengetegen érkeznek. Több tanulmányt is írtak a Szigetről. Az egyik szerint a Sziget a középosz­tályé. A másik az értelmiség Szigeté­ről beszél. Szüleik helyzete és saját helyzetük szerint tényleg elsősorban a középosztály fiatalsága van jelen a Szigeten. A szélsőségek javarészt tá­vol maradnak: a nagyon szegények­nek nincs pénzük, hogy eljöjjenek, a nagyon gazdagok pedig nem ilyen körülmények között szeretnek nya­ralni. A Szigetre látogatók iskola-­­­zottsága messze felülmúlja az orszá­­­gos átlagot. Java részük egyetemet, i iskolát végzett vagy éppen végzi tanulmányait. Középiskolásból sincs kevés, de azok száma, akiknek csak szakmunkásvizsgájuk vagy nyolc általánosuk van, elenyésző. A kulturális kínálatra az értelmiségi beállítottság a jellemző. A nagyon kommersz irányzatokat kevésbé ré­szesítjük előnyben a magvasabb, ér­tékesebb művészeti irányzatokkal és előadókkal szemben. - Hogyan választják ki a fellé­pőket? - Kardos József programigazgató kéri fel a szakembereket, hogy a műfajokon belül a fellépők, bemu­tatkozók névsorát elkészítsék. Meg­kérdezzük a közönséget is, főleg a nemzetközi sztárokkal kapcsolat­ban, de nézőszámra, lemezeladá­sokra vonatkozó statisztikákat is fi­gyelembe veszünk. - A civil szervezetek esetében mi­lyen szűrőt alkalmaznak? - Három megkötésünk van. A csoportosulás ne folytasson keres­kedelmi tevékenységet, direkt poli­tizálással, ideológiai térítőmunkával ne foglalkozzon. Akik ezeknek a kri­tériumoknak megfeleltek, lehetősé­get kaptak tőlünk a bemutatkozás­ra. A civil szervezetek több csoport­ban szerepelnek a Szigeten. A Zöld Udvarban kapnak helyet a zöldszer­vezetek. A Civil Falu a drogpreven­ciós szervezeteket fogja össze a GYISM támogatásával. A Civil Szi­geten körülbelül száz szervezet lesz jelen. - Tavaly a Szivárvány sátor nem mindenkiből váltott ki osztatlan lel­kesedést. Akadtak, akik úgy érezték, deviáns viselkedésmódnak csinál propagandát. A III. kerületi polgár­­mesterrel is szembekerültek emiatt. Lesz-e az idén is ilyen sátor? - A múlt évben a nagy felzúdu­lás ellenére megtartottuk ezt a prog­ramot, és szerintünk mindenkinek egyértelművé vált, hogy nem hor­dozta azt a veszélyt, amitől többen óvták a közönséget. A tavalyi ta­pasztalatok alapján nincs miért megkérdőjeleznünk e programot.­­ A sajtó a holokausztsátor kap­csán felvetette, mennyiben fér bele egy ilyen anyag a fesztivál prog­ramjába. Nem kegyeletsértő­-e a ha­lottak, megkínzottak, elhurcoltak emlékét felidézni zenélő, táncoló, mulató embertömeg szomszédságá­ban? - Ezt a civil szervezetnek kell el­döntenie, amely ezzel a felvilágosító sátorötlettel jelentkezett. Céljuk, hogy az ide látogató sok-sok fiatal­hoz eljusson a híre, mi is történt. Bi­zonyára úgy fogják ezt megoldani, hogy ne legyen kegyeletsértő.­­ Felvetették azt is: ha van holo­kausztsátor, akkor miért nincsen például ’56-os sátor, hogy a XX. szá­zad más jelentős történelmi esemé­nyeit is megismerhessék a Szigetre látogatók.­­ E programokat nem mi szer­veztük, mi csupán pályázatot hir­dettünk meg - idén az interneten is - arra, hogy jelentkezzenek olyan civil szervezetek, amelyek a Szige­ten szeretnének bemutatkozni. Na­gyon sokféle szervezet jelentkezett, például olyan is, mint a Tibet felsza­badításáért küzdő mozgalom és so­kan mások. Nem emlékszem arra, hogy ’56-os eseményeket bemutat­ni kívánó szervezet szerepelt volna a pályázók között. De ha fontosnak érzi valaki, hogy egy ilyen témájú sátor is legyen a Szigeten, akkor jö­vőre pályázzon. - A múlt évhez képest milyen je­lentős változások vannak a progra­mokban? - Már nem az az elsődleges cél, hogy még több nagyszabású új programot indítsunk, hiszen tavaly is volt olyan nap, amikor a befoga­dóképesség határához értünk. In­kább javítani igyekszünk a progra­mok színvonalán, minden műfajból még jobb előadókat igyekszünk hívni, és csak egy-két újdonságot hozunk. Ami eddig nem volt, az a Rádió C sátor vagy a tehetségkuta­tó, -gondozó színpad. Ma az a be­vett gyakorlat, hogy az ismeretlen, feltörekvő zenekaroktól pénzt kér­nek a szereplési lehetőségért. Mi a lehetőség mellé költségtérítést is adunk. A programok mellett a szol­gáltatások színvonalán is szeret­nénk javítani. Minden évben pró­báljuk növelni a vécék, zuhanyzók, vendéglátó-ipari egységek, érték­­megőrzők, csomagmegőrzők szá­mát. A küszöbönálló EU-csat­lakozás kapcsán naponta elhangzik, hogy mennyire fontos, hogy egy nép a saját kultúráját ismerje, ápol­ja, és azzal csatlakozzon a sokszínű Európához. - Milyen módon képviselteti ma­gát a magyar kultúra a legnagyobb közép-európai fesztiválon? - A Sziget nemcsak sikeres nemzetközi fesztivál, hanem egy­ben a legnagyobb hazai kulturális seregszemle is. Lesz táncház, lesz­nek kézműves-foglalkozások. A szentendrei Néprajzi Múzeum se­gítségével jelenítjük meg az ősi magyar kultúrát. A táncház szom­szédságában felépül a Petőfi csár­da, amely az ígéretek szerint olyan lesz, amilyen a múlt században élt költőink idején lehetett. De kép­viselteti magát a pop-rock, a dzsessz-, a világzenei színpado­kon, a szabad egyetemeken és a színházi, a táncszínházi vagy a képzőművészeti programokon is a magyar kultúra. - Kik lesznek az egyhetes talál­kozó legnagyobb sztárjai? - A nemzetközi pop-rock szín­padon a The Cure, a Pulp, Jova­­notti, a HÍM, a Die Toten Hősen, Iggy Pop, a világzenei színpadon Cesaria Evora, a Buena Vistából Cacaito Lopez. Összesen nyolcvan nemzetközi sztárprodukció látha­tó-hallható majd. Magyar sztárok is szerepelnek minden műfajban, a Kispál és a Borztól a Tankcsap­dáig nagyon sokan, világzenében például a Kaláka vagy a Muzsikás, de az irodalmi esteken és a színhá­zi színpadokon is nagyjaink lép­nek majd fel. - A Sziget neve az idén nem Pepsi Sziget. Mi változott meg? - A Pepsi idén nem névadó szponzor, csak főtámogató. - Hogyan oszlik meg a több mint egymilliárd forintos költségvetés a főbb bevételi források között? - A négy fő terület a jegybevétel, a reklámokból befolyó összegek, a támogatások és a vendéglátóhelyek bérleti díjai. Utóbbi összeg azért csekély viszonylag, mert ragaszko­dunk ahhoz, hogy a főbb cikkeket mesterségesen nyomott áron adják a vendéglátók, így mi sem kérhe­tünk tőlük csillagászati összeget. - Kik támogatják idén a Szi­getet? - A támogatók köre két részből áll: azokból, akik reklámért cserébe nyújtanak anyagi támogatást, a másik csoport az intézményi támo­gatók. A legjelentősebb a GYISM (pontosabban elődje, az ISM - a szerk.) és a fővárosi önkormányzat, de támogat minket az NKÖM, a Környezetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium, az Informatikai és Táv­közlési Minisztérium, valamint több kulturális intézet, például a British Council, a Francia Intézet.­­ Az egyik napilap úgy állította be, mintha az önök kapcsolata foly­tonosan rossz lenne a 111. kerületi polgármesteri hivatallal. - Most jó a kapcsolatunk az ön­­kormányzattal, sőt szinte mindvé­gig jó volt. Akadtak vitás ügyek, ta­valy a melegprobléma, előtte a hangkérdés. A polgármester min­dig elismerte, hogy a megoldásra törekszünk, és általában meg is ta­láljuk azt. Mindenféle műfaj, beállítottság, Élesvilág képviselteti magát a széles kulturális kínálatban FOTÓ: KONC GYÖRGY Az idén új stáb készíti a Sziget Híradót : Kiss Eszter Veronika_______________________ * Ú­­j stáb készíti az idei Sziget Híradót, amely a ma kezdődő, hatalmas mére­tű zenei rendezvényről tudósít majd. Az új műsor, amely a tv2 gondozásában lesz majd látható, egészen más szerkezetűnek ígérkezik, mint elődje. A váltás ellenére a régi Sziget Híradó továbbra is megmarad, s az anyagi támogatás megvonása ellenére most is készít új felvételeket évek óta meg­szokott stílusában. Ezeket a képsorokat, valamint az eltelt évek legjobb archív anya­gaiból készült nosztalgiaválogatásokat mindennap este 11 órakor nézhetik meg az érdeklődők a Banán Színpadon. Bredár Zsolt, a régi Sziget Híradó szer­kesztője lapunk kérdésére elmondta, hogy mindezek ellenére szó sincs feszültségről az egyébként kollégákból álló két stáb kö­zött, s a régi híradó további működtetésé­vel nem céljuk a hivatalos műsorral való rivalizálás. A váltás Gerendai Károly kéré­sére történt, aki a Sziget megújult arculatá­hoz alkalmasabbnak találta egy újszerű, más jellegű Sziget Híradó létrehozását. Bredár határozottan cáfolta, hogy ellenhír­adóként működnének, csupán az általuk kialakított műsorszerkezetet szeretnék párhuzamosan fenntartani a másik mel­lett. A régi stáb a csere elsődleges okát ab­ban látja, hogy a szervezők fokozatos arcu­­■­datváltást igényelnek a program és az anya­gi háttér folyamatos növekedésével párhu­zamosan, így a régi kezdeményezések, amelyek erre a változásra nem voltak ké­pesek, szép lassan kiszorulnak az új kon­cepcióból. 2002. július 31., szerdaKultúra a­tlap.­­om/rt Akik tolószékkel is tudnak táncolni ! Munkatársunktól. T­udnak-e a tolószéket használók táncolni? A válasz a Sziget Fesztivál Színház- és táncsátrában kiderül, ugyanis ott mutatkozik be a világhírű brit tánccsapat, a CandoCo augusztus 1-jén 22.30 órakor. Az a rendkívüli az együttesben, hogy a vi­lágon elsőként táncolnak együtt fogyatékos és ép táncosok, akiknek a munkája nagysze­rű bizonyíték arra, hogy a táncművészet nem csak az egészségesek kiváltsága. Celeste Daneker és Adam Benjámin azzal a céllal alapították a világ vezető integrált tánctársulatát, hogy létrehozzanak egy spe­ciális táncstílust, amely egyaránt megfelel az egészséges és a testi fogyatékos, köztük a lá­tás- és halláscsökkent táncosoknak és tánc­növendékeknek. Az együttes 1991. évi megalakulása óta ki­fejlesztett egy oktatási módszert, amely azt az egyszerű programot hirdeti, hogy a táncot bárki élvezheti. A világszerte indított workshopok tánc­módszere segíti a résztvevőket, hogy táncos­ként elérjék saját lehetőségeik maximumát. A workshopok során az egészséges testűek sé­rültekkel való félelmeit és előítéleteit is pró­bálják megváltoztatni. A CandoCo speciális módszereit és stílusát mára már számos táncegyüttes adaptálta. Olyan világhírű művészekkel dolgoztak együtt, mint Javier de Frutos, a Theatre de Complicite és Doug Elkins. Az Egyesült Király­ságban Diana hercegnő lelkes támogatója volt a táncegyüttesnek - helyébe 1998-ban András herceg lépett, aki továbbra is figyelemmel kí­séri a CandoCo munkáját és sikereit. Neszmélyi dzsessznapok Dzsesszmély elnevezéssel hetedszer rendeznek nemzetközi dzsessz­­napokat a Komárom-Eszter­­gom megyei Neszmélyen, s ez­úttal is a műfaj legjobbjai szó­rakoztatják a közönséget pén­tektől vasárnapig. A nyitó estén Jávori Vilmos együttesének az amerikai Carol Cash énekesnő lesz a vendége, utánuk a klasz­­szikus dzsesszt játszó Sramkó János Group, valamint a Buda­pest Jazz Orchestra lép fel a he­lyi szabadidőközpontban. Szombaton és vasárnap hat ze­nekar ad koncertet. A szerve­zők szombatra nosztalgia-tánc­mulatságra várják az érdeklő­dőket. (Gy. K.) Strand Bona Ottó, Fehér László, Kucsera Márta, Schaller István, Szilárdi Béla és Szűcs Attila képzőmű­vészek alkotásaiból nyílik kiállí­tás Strand címen holnap 20 órakor,a Gag Galériában (VI., Andrássy út 13.). A megnyitón közreműködik Vázsonyi János és Váczi Dániel. (T. Z.) Musicalslágerek és cicatörténetek A nagy-britanniai Crawler Mil­lenium Concert Band és éne­kesek musical-világslágereket adnak elő ma esti gálaestjü­kön a Gyulai Várszínház Tó­színpadán (esőnap augusztus 1-jén). Augusztus 2-án pedig a békéscsabai Napsugár Bábegyüttes játssza el Törté­netek a cicusról és kutyusról szóló bábjátékát a vár mellett. (M. K.) Németh Gábor festményei „Nega”, azaz Németh Gábor festő­művész kiállítását nyitják meg holnap 18 órakor a Hilton Szálloda dominikánus keren­­gőjében. A festményeket mél­tatja. Geröly Tibor, a Művé­szetbarátok Egyesületének el­nöke. (T. Z.) Zenei hetek Hőgyészen Zenei heteket rendeznek augusz­tus 2-20. között a Tolna me­gyei Hőgyészen álló Apponyi­­kastélyban, Magyarország egyik legnagyobb hajdani fő­úri rezidenciáján. A XVIII— XX. század zenei és színházi életébe kívánnak kalauzolni: a barokk kastélyban, kiváló akusztikájú udvarán 28 klasz­­szikus zeneszerző félszáz ze­neműve csendül fel. A meghí­vott előadók között lesz Bub­­nó Tamás és az Arcus trió, a Budapesti Hegedű-Hárfa Duó, valamint Geigner György és Maros Éva Liszt­díjas hárfaművész. (MN) Mihály Árpád szobrai Mihály Árpád szobrászművész tár­latát Tóth Attila művészeti író nyitja meg augusztus 2-án, pénteken 16.30-kor a Móra Fe­renc Múzeum kupolájában (Szeged, Roosevelt tér 1-3.). Közreműködik Tóth Orsolya . (ének). (T. Z.)

Next