Magyar Nemzet, 2002. augusztus (65. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-03 / 180. szám
8 Magyar Nemzet Külföld 2002. augusztuss 3., szombat Rovatvezető: Stier Gáborkurpol@magyarnemzet.hu Kapcsolatfelvétel Kelet-Timorral Budapest. Magyarország nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat létesít a Kelettimori Demokratikus Köztársasággal - tájékoztott Tóth Tamás külügyi szóvivő. A döntés összhangban áll az Európai Unió ázsiai politikájával. A délkelet-ázsiai államba Rusztin Györgyöt, Magyarország jakartai nagykövetét akkreditálják. (MTI) Bíróság elé kerül az elnök fia Szöul. Bírósági eljárás indult tegnap a dél-koreai elnök második fia ellen. Az 53 éves Kim Hong Upot befolyással való üzérkedéssel és adócsalással gyanúsítják. A vád szerint 2,2 millió dollár értékben nyújtott „segítséget” különböző üzletembereknek, további 1,8 millió dollárt kapott olyan nagy cégektől, mint a Hyundai és a Samsung, valamint 497 ezer dollárnyi adót csalt. (MTI) Vizsgálat Le Pen ellen Párizs. A Le Parisien című napilap értesülései szerint a francia titkosszolgálat vizsgálatot folytat Jean-Marie Le Pen, a Nemzeti Front elnöke ellen. Az újság értesülései szerint a pártvezér jutalékot kapott, mert segített hajókat eladni a nyugat-afrikai Bissau-Guineába. Le Pen határozottan cáfolta a vádakat, hogy nemzetközi ügyletbe keveredett volna. „Nem vagyok sem hajókereskedő, sem hajóépítő, és nem állok közeli kapcsolatban a bissauguineai kormányzattal” - tette hozzá. (MTI) Felszökőben a latin láz Elkeseredett szegények vonulnak az utcára Dél-Amerikában Az Argentínából kiinduló krízis hatására az elégedetlen tüntetők erőszakhulláma terjedni látszik a gazdasági problémákkal küzdő kontinens kisebb országaiban is. Úgy tűnik, Chilét most az Andok magas vonulatai sem szigetelhetik el a földrész betegségeitől. MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS Elkeseredett emberek tucatjai több üzletet is kifosztottak tegnap este az uruguayi fővárosban, Montevideóban, alátámasztva az egyre romló gazdasági helyzetről szóló híreket. Az erőszakos cselekményekről beszámoló Guillermo Stirling belügyminiszter, aki a szakszervezetek által összehangolt akciósorozatot lát az események mögött, közölte: a rohamrendőrség 14 esetben elejét vette a feldühödött tömeg fosztogatási kísérletének. A főváros északi szegénynegyedeiben a támadók erőszakkal rontottak be az üzlethelyiségekbe, és vittek mindent, ami a kezük ügyébe került: árucikkeket, élelmiszert, illetve a kasszában található pénzt. Közben sokan azt kiabálták: éhesek vagyunk! A tömeg több helyütt összeverekedett a rendfenntartókkal, kőzáport zúdítva rájuk. A zavargások terjedésével párhuzamosan, Montevideóban számos bolt kénytelen volt bezárni. Uruguayra rendkívül kedvezőtlen hatással van a szomszédos Argentína gazdasági válsága. Az utóbbi hetekben hatalmas mennyiségű tőkét menekítettek ki a bankendszerből a betétesek az argentin nehézségek átterjedésétől való félelmükben. A montevideói kormány ezért még kedden elrendelte a bankok tevékenységének felfüggesztését. Az idén eddig az uruguayi bankrendszer betétállományának értéke 40 százalékkal zuhant, a jegybanki devizatartalék 79 százalékkal apadt. A peso, amelynek árfolyamát június 20-án felszabadították, azóta jelentősen gyengült: a lebegtetés kezdetén 17 uruguayi peso ért egy dollárt; a hét elején, a keddi bankzárlat meghirdetése idején már 30 peso volt a dollár árfolyama. A futótűzként terjedő dél-amerikai gazdasági válság és annak hatása átlépte az Andok-hegység magaslatait, és a földrajzilag elhatárolt Chilében is fellobbanni látszik, legalábbis erre lehet következtetni a tegnapi santiagói tüntetésből, ahol diákok ezrei csaptak össze a rendőrökkel, akiket azért vezényeltek ki, hogy szétoszlassák a kirakatokat bezúzó fiatalok tömegét. 374 tüntetőt, köztük 341 kiskorút őrizetbe vettek - közölte a chilei belügyminisztérium. Mintegy ötezer középiskolás és egyetemi hallgató az autóbusz-menetdíjak és a vasúti jegyárak emelése elleni tiltakozásul vonult ki a chilei főváros utcáira. Személyi sérülésekről nem érkezett jelentés, az anyagi károk viszont tetemesek - jelentette az AFP. Belfast népe már belefáradt a terrorba a Jotischky László (London)_____ Belfastban tegnap délután béketüntetést tartottak a szektás gyilkosságok és a terrorizmus ellen. A tüntetők a városháza elé vonultak, ahol a polgármester, valamint szakszervezeti és egyházi vezetők tartottak beszédet. A tegnapi béketüntetést merényletsorozat előzte meg, amelynek egyik áldozata egy tizenkilenc éves katolikus fiatalember volt, alig két héttel ezelőtt. A gyilkosságot utcai harcok követték az elmúlt hét végén, tegnapelőtt pedig Londonderryben egy katonai létesítményben dolgozó polgári alkalmazott lett pokolgép áldozata. Ezért a halálos kimenetelű merényletért az „Igazi IRA” nevű szakadár republikánus terrorcsoport vállalta a felelősséget. Az ulsteri biztonsági szervek szerint az „Igazi IRA” mindenáron arra törekszik, hogy a nacionalista közösség szélsőséges elemei előtt kínos helyzetbe hozza az IRA-t, mint a brit kormánnyal tárgyaló Sinn Fein fegyveres szervezetét és magához vonzza az IRA kiábrándult tagjait, akik további fegyveres harcot akarnak egyezkedés helyett. A Sinn Fein haragosan reagált a csütörtöki gyilkosságra. Martin McGuinnes, az ulsteri kormányzat Sinn Fein-párti oktatási minisztere kijelentette, hogy ez a merénylet „semmiképpen sem szolgálta a szabadság ügyét”. David Caldwell szerelő szerződéses alapon végzett munkát a brit hadsereg számára. Pályázati felhívás A XX. Század Intézet pályázatot hirdet történettudomány körébe tartozó tudományos kutatások támogatására, amelyek hozzájárulnak a XX. század eseményeinek, összefüggéseinek folyamatainak feltárásához és megértéséhez. Előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek eddig kevéssé feltárt témákat kívánnak tudományos színvonalon kutatni. Kiemelt témakörök: - A XX. század szellemi és politikai áramlatai - Társadalmi és politikai folyamatok 1944-1962 - Diktatúrák a XX. századi Magyarországon Pályázni más, itt nem említett témában is lehet. Ezen kívül pályázni lehet már elkészült művek kiadásával kapcsolatos támogatásra. A felhívásra azon egyének vagy csoportok pályázhatnak, akik egyetemi diplomával rendelkeznek, és a választott témában bizonyítható, megalapozott szakmai háttérrel rendelkeznek. A pályázatok maximális időtartama 12 hónap. Pályázni csak részletesen kidolgozott, áttekinthető kutatási tervvel lehet. A pályázathoz szükséges űrlap a következő címen kérhető: XX. Század Intézet, 1122 Budapest, Határőr út 35. vagy letölthető az Intézet honlapján: www.xxszazadintezet.hu címen. A beérkezett pályázatokat az Intézet munkatársai, illetve hivatalosan felkért opponensek bírálják el. A bírálat alapvető szempontjai: a pályázati terv tudományos megalapozottsága, témájának és tudományos módszerének újszerűsége, a kutatási terv és a kért pénzbeli támogatás áttekinthetősége, realitása. A pályázók adott esetben személyes meghallgatáson vesznek részt. A pályázatokat kizárólag postai úton fogadjuk el. Beérkezési határidő: 2002. október 30. (azaz a postai bélyegzőn ez az időpont vagy ennél korábbi dátum szerepelhet). A hiányosan vagy késve érkezett pályázatokat nem bíráljuk el. A pályázatok elbírálására előreláthatólag 2002. november végéig kerül sor, az Intézet döntéseiről ezután írásban értesíti a pályázókat. Kedvező döntés esetén az Intézet megküldi a kutatási szerződést is. Vita az uniós tagságról Ankarában a mai______________________ Az európai uniós csatlakozás előtt végrehajtandó reformokról tanácskozik a török parlament, amelynek tegnapi napirendjén három központi kérdéskörről volt szó: a halálbüntetés eltörléséről, a kurd származású állampolgárokhoz való viszonyról és az emberi jogok következetes szavatolásáról. A november 3-ra kitűzött előre hozott választások előtt összesen 16 új törvényt akarnak hozni az uniós csatlakozást is érintő kérdésekkel kapcsolatban. A halálbüntetés eltörlésének szándéka várhatóan a török nacionalisták, a Nemzeti Cselekvés Pártja különösen nagy ellenállásába fog ütközni - annak ellenére, hogy ez az Európai Unió részéről megkövetelt reformokhoz tartozik, amelyek nélkül Törökországnak még elméleti esélyei sem lennének az integrációra. Az unió eddig egységesen elutasította a kisázsiai ország felvételi eljárásának megkezdését, mivel az nem felelt meg az emberi jogok európai normáinak, továbbá elnyomta a kurd kisebbséget. Izraeli megtorlás Ciszjordániában HÍRÖSSZEFOGLALÓ I zraeli harckocsik és földgyaluk hatoltak be tegnap hajnalban a ciszjordániai Náblusz és a Gázai övezetben lévő Rafah palesztin autonóm városokba. Csak Rafahba több mint száz páncélozott jármű nyomult be. Nábluszban tűzpárbaj volt a katonák és a helybéliek között, amelyben négy palesztin vesztette életét. A gázai Rafahban az izraeli katonák három palesztint öltek meg, köztük egy húszéves fiatalembert, valamint megsebesítettek egy 14 éves fiút - közölték palesztin biztonsági források. A harckocsik mintegy kétszáz méterre hatoltak be a város területére, és leromboltak egy házat. Az egyiptomi határhoz közel lévő település környékén rendkívül feszült a helyzet. A palesztinok gyakran támadnak a környező izraeli katonai állásokra, a katonák pedig épületeket robbantanak fel, mondván, hogy azokban terroristák bujkálnak. Túl-Karmban és Hebronban is zajlik a megtorlás. Izraeli katonák tegnapra virradóra a két városban lerombolták két palesztin aktivista házát. Az egyik férfi Ahmed Alian, aki a Hamász szélsőséges szervezet tagja volt, és öngyilkos merényletet követett el Netánjában. A másik férfi, Hatem Sejk az Iszlám Dzsihád aktivistája volt, és egy akciója során izraeli katonák lőtték le. Az izraeli hatóságok szerdán a jeruzsálemi Héber Egyetemen elkövetett pokolgépes támadás után kijárási tilalmat rendeltek el az északciszjordániai városban. A harckocsik figyelmeztető lövéseket adtak le, hogy otthonaikba kényszerítsék a kijárási tilalommal dacoló városlakókat. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyébként nyomozást indított a Jeruzsálemében a héten történt pokolgépes merénylet ügyében - közölte a washingtoni kormányzat illetékese. Az FBI minden olyan esetben nyomoz, amelynek amerikai halálos áldozatai vannak - fűzte hozzá. Al-Kaida Indonéziában? Amerika egy mozlim „szuperállam” létrejöttétől tart . Munkatársunktól. Colin Powell amerikai külügyminiszter tegnap ötvenmillió dolláros segítséget ígért Indonéziának, hogy sikerrel vehessék fel a harcot a nemzetközi terrorizmussal. Powell jakartai tárgyalása volt az utolsó délkelet-ázsiai körútja során, amelynek célja az Amerika vezette terrorellenes koalíció további erősítése volt. Nem véletlen, hogy Indonéziának nyújtja ezt a segélyt az Egyesült Államok, ugyanis Washingtonban ezt az országot tartják a koalíció leggyengébb láncszemének. Egyes terrorizmus-szakértők úgy vélik, Indonézia mentsvárat jelent a szélsőséges terroristák, például az al-Kaida tagjai számára. Ezért az amerikaiak azt tervezik, hogy Malajziában egy terrorizmusellenes központot hoznak létre, amelyet Kuala Lumpur és Washington együtt igazgatna. Elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy az amerikaiak Délkelet-Ázsiát a terrorizmusellenes hadjáratuk Afganisztán utáni második frontjának tartják, mivel itt a legnagyobb a mozlim szélsőségesek támadásának veszélye. Malajzia, Indonézia és Brunei is úgy vélték az elmúlt napokban a Délkelet-Ázsiai Együttműködési Szervezet értekezletén, hogy országaiknak össze kell fogniuk a szélsőségesek elleni harcban, mert ha nem, elképzelhető egy terrorista „szuperállam”, amely ezen országok leszakadó részeiből alakulna ki. Az amerikaiak szerint errefelé nagy népszerűségnek örvendhet Oszama bin Laden szervezetének „franchise-rendszerű” terjedése, s így gombamód szaporodnak a délkelet-ázsiai „al-Kaidák”, amelyeknek a terrorvezér állítólag támogatást ígért. HÁTTÉR Phenjani cikcakkok : Kocsi Margit_____________________________ Ha előzetesen tippeltek volna arra, hogy ki lesz a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) brunei fórumának a legnépszerűbb résztvevője, aligha akadt volna bárki, aki Pek Nam Szun észak-koreai külügyminiszterre adja a voksát. Pedig ő nyerte el a Mr. Popular címet, s aligha véletlenül. Nagy feltűnést keltett találkozója előbb Colin Powell amerikai, majd Kavagucsi Joriko japán külügyminiszterrel. Ezek a nem hivatalos megbeszélések a kommunista Észak-Korea nyitási szándékát jelezték. Igaza van persze azoknak is, akik arra intenek, hogy nem árt fenntartásokkal fogadni ezt a szándékot, hiszen a megátalkodottan bezárkózott és megközelíthetetlen Phenjantól nem idegenek a cikcakkok. S lám, azon a napon, amikor Pek Brunei fővárosában amerikai kollégájával tárgyalt, Phenjanban a „gonosz vezéralakjának” kiáltották ki Washingtont. „Az Egyesült Államok agresszor és a gonosz vezéralakja, mert rajong a háborúk indításáért” - írta a központi pártlap, nem rejtve véka alá azt a véleményét, hogy az amerikai katonák a kommunista ország lerohanására készülnek. Érdekes módon ezúttal senki sem tulajdonított túl nagy jelentőséget ennek a kirohanásnak, nem lettek fagyosabbak a fagyos kapcsolatok. Ennek részben az a magyarázata, hogy immár nem csupán Szöul szeretné hivatalosan is lezárni az 1950—53-as koreai háborút Phenjannal, de hasonló törekvés vezérli az Egyesült Államokat és Japánt, sőt Kínát és Oroszországot is. Ráadásul Kim Dzsong 11 északkoreai vezetőt tavaly Kínában, éppen Sanghajban járva, a hírek szerint valósággal felvillanyozta a látvány, hogy micsoda gazdasági virágzás lehetséges egy kommunista irányítású államban. Pekingben nyilván „beavatták” a recept titkaiba, s még az ASEAN-fórum előtt hasonló misszióra vállalkozott az orosz külügyminiszter is. Igor Ivanov Vlagyimir Putyin orosz elnök levelét vitte el a két Korea vezetőinek, s tolmácsolta Moszkva óhaját - amelynek teljesüléséhez persze béke kell -, hogy mielőbb befejezzék a félsziget két részét összekötő vasútvonal építését, és csatlakoztassák azt a transzszibériai hálózathoz. Ezután következtek a brunei meglepetéstalálkozók, amelyek létrejöttét éppen az orosz diplomácia vezetője harangozta be, amikor koreai körútján közölte: kétéves szünet után Phenjan kész az előfeltételek nélküli konstruktív párbeszédre az Egyesült Államokkal és Japánnal. Igaz, az amerikai küldöttség látogatását eredetileg júliusra tervezték, a két Korea között június végén lezajlott tengeri incidens miatt azonban felfüggesztették a tervet. Mind Dél-Korea, mind az Egyesült Államok Észak-Korea provokációjának tekintette az esetet. Ezen Phenjan előbb felháborodott, majd néhány napja váratlanul sajnálkozását fejezte ki a sárgatengeri incidens miatt. Ez eredményre vezetett: augusztusban az Egyesült Államok és Japán is újból tárgyal Észak-Koreával. Az újabb phenjani nyitásnak mindamellett más okai is lehettek. Már aligha titkolható, hogy a kilencvenes évek közepe óta Észak-Koreában pusztító éhínségnek egymilliónál több áldozata van. Eközben George W. Bush amerikai elnök a segélyforrások elzárásával egyidejűleg Iránnal és Irakkal együtt Észak-Koreát is a „gonosz tengelyéhez” sorolta, mert az ázsiai ország nem hajlandó bezárni az atomfegyver hasadóanyagának gyártására alkalmas nukleáris erőműveit. Ráadásul az utóbbi időben a nemzetközi segélyszervezetek becslése szerint mintegy 300 ezer észak-koreai menekült át Kínába az éhínség és a politikai elnyomás elől. Legújabban pedig - érdemes emlékezetbe idézni az egykori NDK-sok budapesti esetét! - a nyugati államok, nemzetközi intézmények pekingi képviseleteire is bejutott néhány szökevény, ahonnan szerencsés esetben tovább engedték őket „álmaik földjére” Dél-Koreába.