Magyar Nemzet, 2002. augusztus (65. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-03 / 180. szám

%­ B Magyar Se­xet • Magazin 2002. augusztus 3., szombat ■4 MŰKINCSEK - ÁRVERÉSEK - GALÉRIÁK Modern mestereink Hamburgban IWac.nrr István______________________ M­ odernek és kortársak összefoglaló cím­mel az Elba-parti kikötőben a Ketterer Kunst 270. aukcióján 855 tétel került kalapács alá, és ebből ismét tucatnyi volt magyar vonatkozású, amelyből mindössze három maradt vissza. A licitálás sorrendjét követve elsőként Kádár Bélának a húszas esztendőkből való tusrajzát kell említenünk, egész lapot betöltő női portréjával, amelyet lendületes ecsetvonásokkal és dekoratív részletekkel vitt papírra. Előzetesen 900-1000 euróra tartották, majd lejjebbről startolva 758 eurónál lan­dolt. A negyvenes évek elejéről, Moholy-Nagy László utolsó alkotói periódusából több tételt is kínáltak rajzvázlataiból, amelyeken a vonal, szín, fény, textúra és térhatás „optikai alapjainak” összefoglalásával kí­sérletezett. 1941-es áprilisi tusskiccét színes krétával kombinálta, és tollal vitte fel a lapra (2400-2500 eurós értéksávja felett, 2530-ért ütötték le), augusz­tusi ecsetrajzát valamivel alatta, 2300 euróért értéke­sítették. Az elvont kompozíció ezeken szinte szétfe­szíti a kép kereteit, akárcsak 1943-as ceruzarajzán - Planéta címmel -, amelyet 2000-2200 között, 2070- ért adtak tovább. Közös tételben árverezték hagyaté­kából két fotogramjának 1973-as másolatát, lányának - Hattula Moholy-Nagynak - hitelesítő pecsétjével. A félszáz példányban kivitelezett kópiák 450-550 eurós saccolt sávjuknál olcsóbban keltek el, amikor 345-nél ütötték le végül. A magyar Scheiber Hugót olyan híres német mes­terekkel állítja párhuzamba a Ketterer Kunst árverési katalógusának kísérőszövege, mint Ottó Dix avagy Georg Grosz. Előbbinek expresszionisztikus, utóbbi­nak karikírozó hajlamára utalnak Scheiber harmin­cas évekbéli bárjelentének elemzésénél, amelyet lán­goló színárnyalatokban, olajjal festett kartonra. A spanyol kosztümös bárhölgy frivol pózban ül italok­kal rakott asztalkája mellett, a domináló vörös tónu­sok eleve félvilági jelleget kölcsönöznek a képnek. A tétel kapósnak bizonyult, 2500-3500 eurós sávjának közepén kelt el, 2989 euróért. Ezután sikertelenségünk sorozata következett. Az esseni születésű, jelenleg Hamburgban élő és hatva­nas éveit taposó Karin Székessy a nyolcvanas években készítette színes fotóját elmosódott női akttal, virág­gal, de 450-550 euróért éppúgy visszamaradt, mint Szabó László debreceni, 1946-os évjáratú egyetlen, közös tételben kínált két absztrakt szénrajza, elegáns, lendületes vonalvezetéssel (összesen 900-1000 euró között). Még az egyébként garantáltan sikeres, világ­hírű mester, a nemrég elhunyt Victor Vasarely egyik szerigráfiája sem kellett senkinek (350-400 euróért), amelyen fehér alapon hat sötétkék mustrát ábrázolt cím nélkül. Igaz, hogy másik elvont kompozíciója azonos technikával - a kék tónusokban tartott körök­kel és harántcsíkokkal - az eredetileg elvárt 300-350 euró helyett 413 eurót is megért valakinek, a „minden jó, hajó a vége” közismert mondásának jegyében. Befejezésül egy magyar vonatkozású tételt kell említenünk, élvonalbeli német mesterektől. Koráb­ban is írtunk már arról, hogy az 1956-os magyar for­radalom leverése után a német művészek egyesülete - a Deutscher Künstlerbund - felhívta tagjait magyar kollégáik támogatására. Ebből a példás összefogásból született első grafikai mappájuk - többek között olyan neves alkotóktól való, sokszorosított techniká­jú lapokkal, mint HAP Grieshaber, Ernst Schumacher vagy Karl Hartung és sokan mások. Most eredeti len­vászon kötésben, fél négyzetméteres méretben 13 számozott és szignált, illetve datált lap került 1957-ből kalapács alá, ezek között két fekete-fehér és hat színes liló, két fekete-fehér és egy színes fametszet, továbbá három színes szerigráfia szerepelt a kínálatban. A Ketterer Kunst szakértői előzetesen 1700-1900 euróra taksálták a történelmi értéket is képviselő kol­lekciót. A licitáláson valamivel lejjebbről indították a tételt, és végül 1380 eurónál koppant a kalapács. A kortárs német grafikai sorozat értékét régisége mel­lett tovább fokozza az a körülmény, hogy új korában is eleve csupán 75 példányban, kis szériában látott napvilágot. Alekszej von Javlenszkij: A Megváltó arca (1922, olaj) ANYANYELVÜNK Hangutánzó hangsorok B G­ó­s­y Mária__________________________________ A­ mikor az emberek beszélnek, bármely nyelven történjen is ez, ugyanazokat a be­­szédszervekeit használják a közléseik létre­hozására. A világ nyelvei hangzásukban mégis nagyon különbözőek lehetnek. Ez azért van így, mert az azonos anatómiai felépítés nem jelent azonos működést. Igaz-e vajon ez a hallási élmé­nyünkre is? Az azonos hangjelenségeket, például a madarak csivitelését vagy a tehén bőgését egyformán halljuk-e a különböző nyelvekben? Diákkoromból való a következő emlék. Németül beszélgettünk egy társaságban (a Balatonon), és nem jutott eszembe a béka szó, amelyre akkor éppen nagy szükségem volt. Megkérdeztem tehát a német anya­­nyelvűektől, melyik állat mondja azt, hogy brekeke. Legnagyobb meglepetésemre, nem tudták. Végül nagy nehezen beugrott a Frosch, a béka német neve, erre viszont ők lepődtek meg, és lelkesen bizonygat­ták, hogy a béka azt mondja: vák-vák. Akkor még nem tudtam, hogy mi lehet annak az oka, hogy a német bé­ka mást mond, mint a magyar béka. Azt gondoltam, hogy a minden nyelvben meglévő úgynevezett hang­utánzó szavak többé-kevésbé azonosak, de legalábbis igen hasonlóak. Kiderült, hogy nem így van. A különböző nyelvekben az ugyanazon hangokat utánzó, artikulált hangsorok néha egészen különbö­zőek lehetnek. Lássunk néhány példát! Az egérke cincogását mi úgy halljuk, hogy cin-cin, az angolok szerint azonban mi-mi, a hollandok pip-pip-et mon­danak, a japánok pedig csú-csú-nak azonosítják. A disznó röfögését a hollandok knor-knor-nak hallják, a japánok bú-bú-t mondanak, a lengyelek hrum­­hrum-ot, a bolgárok gruh-gruh-ot, az angolok pijk­­oljk-féle hangsort ejtenek, a finnek röh-röh-öt, s ez már elég közel áll a magyar röf-röf-höz. A magyar kisgyerek, amikor beszélni tanul, gyakran magától is utánozza a kutya ugatását, s valami olyasmit mond, hogy vau-vau, mert a szülők így erősítik meg azt, ahogyan a kutya hangját hallják. A lengyelben a ma­gyar vau-vau már hau-hau-ra változik, a japánban van-van, az oroszban gáv-gáv, s vannak olyan nyel­vek, ahol kétféle hangsort is találunk attól függően, hogy nagy kutya vagy kis kutya ugat. Az angolban háu-váu a nagy és vur a kis kutya­ hangja, a finnben háu-háu és vuh-vuh, a hollandban pedig vui-vuf és vas-vaf. A példákat lehetne szaporítani, s mind azt erősí­tené meg, hogy a hangutánzó szavak jellemzőek a különböző nyelvekre. Ezek a hangsorok az adott nyelvet beszélők „kollektív” észlelése alapján alakul­tak ki. Mi lehet a magyarázat? Másként hallunk, vagy csak másként beszélünk? Azt tudjuk, hogy az idegen nyelvet az „anyanyelvi szűrőnkön” keresztül halljuk. Ez azt jelenti, hogy a hangrendszerünkben nem lévő hangot egy, a miénkben meglévő hasonlóval helyet­tesítjük. A különböző nyelvek hangrendszere pedig igen eltérő. A hawaii nyelv például 13 hangból, egy afrikai nyelv ugyanakkor 141 beszédhangból áll, a magyar köznyelvben a változatokkal együtt 47 hang van. Az emberi hangképző rendszer tehát nagyon sok­féle hang létrehozására alkalmas, egy-egy nyelv azonban ebből csak meghatározott számú magán- és mássalhangzót használ. Több mint 300 elemzett nyelvből például csak mintegy százban fordultak elő nazális mássalhangzók, és mindössze kettőben talál­tak olyan magánhangzókat, amelyek kiejtésekor nem rezegnek a hangszalagok, vagyis olyanok, mintha suttogva ejtenék őket. Nyilvánvaló, hogy ha artikulált hangsorral pró­báljuk kifejezni a környezetünkből hozzánk érkező sokféle hangzást, akkor a saját nyelvünk hangrend­­szeréből válogatunk. Bárhogyan halljuk is a macska­nyávogást vagy a varjú károgását, az anyanyelvi szű­rőn keresztül azokkal a hangokkal fogjuk utánozni, amelyeket a beszédünkben is használunk. Ezért „mondja” a német béka, hogy vák-vák, az amerikai, hogy ribbit, mi pedig mindig azt fogjuk hallani, hogy brekeke. Az állatok hangadása nagyjából azonos, az emberek azonban különbözőképpen beszélnek és „hallanak”, mert a beszédüket és a hallásukat meg­határozza az anyanyelvük. Fővárosi színházműsor Lézerszínház Vili. 5., 19:30: Queen 3D; VIII. 6., 19:30: Pink Floyd 3D; Vili. 7., 19:30: J. M. Jarre 3D; VIII. 8., 19:30: Car­mina Burana; VIII. 9., 19:30: Vangelis 3D; Vili. 10., 19:30: Pink Floyd 3D; Off Táncszínházi Társulat; VIII. 6., 21 óra: Vá­rosi levegő­ a Dunán IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK A FŐVÁROSBAN Múzeumok Aquincumi Múzeum és Romterület: A 2001. év ásatási le­letei. Római lakásbelső rekonstrukciója a romterület „Dirké” védő­ épületében. Vitae Puerorum - Gyermek mindenki (volt) (okt. 31-ig). Építménytől az épületekig - A feltárástól a rekonstrukciókig. Budapesti Történeti Múzeum - Vármúzeum: A Szent György tér „titkai” (nov. 25-ig). Gyermekek a környeze­tért - gyermekrajz-kiállítás. Goricia története, művésze­te (szept. 30-ig). Érték & papír (szept. 1-jéig). Evangélikus Országos Múzeum: Evangélikusság a magyar kultúrában. Ferihegyi Repülőmúzeum: A légi forgalomból kivont re-­­pülőgépek és földi kiszolgálóberendezéseik kiállítása. Hadtörténeti Múzeum: Katonaapák, katonafiúk. Átkozott háború - isonzói fotók. Emlékek az Adria mélyéről - A Szent István csatahajó (szept. 10-ig). Iparművészeti Múzeum: Hímezték egykoron selyemmel, aranynyal (okt. 31-ig). Az üveg jelentése (2003. ápr. 30- ig). Ezüsttriennále, 2001-2002 - Asztalneműk és sok minden más... (aug. 6. - szept. 15.). József Attila Emlékhely. József Attila élete, költészete ké­pekben, dokumentumokban. Kassák Múzeum: Kassák hét születésnapja (szept. 29-ig). Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár: Oratórium: Ország Lili festményei (szept. 29-ig). Templom-tér: Tisztaszoba - Mulasics László képzőművészeti kiállítása. Közlekedési Múzeum: Göncz Árpád ajándékai a múzeum­nak (dec. 31-ig). 1926-ban készült Ford T-modell. A fiu­mei kikötő (aug. 25-ig). Ludtvig Múzeum Budapest - Kortárs Művészeti Múze­um: Szex és tájképek - Helmut Newton fotói (szept. 29- ig). Kőnig Frigyes: Fürdőzők - festészeti tanulmányok (aug. 25-ig). Budapest Box - Rejtett szcéna az 1990-es években (szept. 29-ig). Transylvanian Transfer - Ravasz András light-box sorozata (szept. 8-ig). Magyar Nemzeti Galéria: Jártamban, kertemben - Kósa Ferenc filmrendező fotókiállítása a japán császári pár tiszteletére. Magyar Nemzeti Múzeum: A világ magyarjai a Magyar Nemzeti Múzeumért. Magyar Természettudományi Múzeum: A Kárpát-me­dence természeti kincsei. Ember és természet Magyaror­szágon. Nem hervadó virágoskert. Természetbúvár te­rem. A borostyán csodálatos világa - lengyel vendégkiál­lítás (szept. 9-ig). Mezőgazdasági Múzeum: 175 éves a magyar lóversenyzés. Nagytétényi Kastélymúzeum: A hiúság szele - legyező­kiállítás (szept. 29-ig). Néprajzi Múzeum: Nyeregbe! - nyeregkiállítás (szept. 10- ig). Nyeregtakarók (szept. 10-ig). Szerelem a levegőben - szerelmi ajándékok a hagyományos szlovén kultúrá­ban (okt. 12-ig). Félre, gatya, pendely! - Látható és lát­hatatlan a népviseletben (szept. 29-ig). Petőfi Irodalmi Múzeum: Jókai világai (dec. 31-ig). Rejtett bánat - Vajda János-emlékkiállítás (okt. 20-ig). Szerb Antal-emlékkiálítás (okt. 20-ig). Szenczi Molnár Albert­­emlékkiállítás (okt. 31-ig). Egy téglát én is lefektettem - Illés Endre kamarakiállítása (aug. 26-ig). Ráth György Múzeum: A kínai kerámia művészete. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum: Magyarország gyógyfürdői és szanatóriumai levelezőlapokon (szept. 20-ig). Szépművészeti Múzeum: Dór Csarnok: Német és osztrák képek a XIX. századból (dec. 31-ig). Corneille visszatér­­ a Cobra Csoport kiállítása (szept. 1-jéig). A fametszet története a XV. századtól a XX. századig (dec. 31-ig). Le­­onardo-kamarakiállítás (szept. 31-ig). Terror Háza Múzeum: Páneurópai piknik, ’89. Zsidó Múzeum: A zsidó nő (szept. 2-ig). Kiállítótermek Budapest Galéria Kiállítóháza: Pátzay Pál szobrai. Magyar groteszk félkész katasztrófák - az V. országos groteszk képző-, iparművészeti és fotópályázat kiállítása (szept. 1-jéig)­Budapest Kiállítóterem: Alapformák és alapszínek a tér­ben - Ingo Glass német képzőművész kiállítása (aug. 18- ig)­Duna Galéria: Hübel Péter festményei (aug. 11-ig). Erdős Renée Ház - kiállítóterem: Játékvilág, 2002 - játék­történeti kiállítás (aug. 11-ig). Ernst Múzeum: Felezőidő - A romániai magyar művészet identitáskeresése 1965 és 1975 között (aug. 25-ig). Felvonulási tér: Földünk a magasból - Yann Arthus- Bertrand fotókiállítása (aug. 20-ig). Fővárosi Művelődési Ház: Kovács Pali Ferenc kalotaszegi népi bútorfestő kiállítása (aug. 30-ig). Genezis - Pelles Műteremgaléria: Kun Éva kerámia­, Pelles Róbert képzőművész, Vágó István tűzzománc-ki­állítása. Karinthy Szalon: Brigitte Döcker, Lu Hausermann, Karl Wagele festményei, Ursula Stock szobrai és grafikái (aug. 17-ig). Károlyi-palota Kulturális Központ - díszterem: Titkok az Ararátról - Örményország kincsei (okt. 31-ig). Lengyel Intézet kiállítóterme: Az Ixion csoport kiállítása (aug. 28-ig). Lurdy Galéria: Kortárs képzőművészeti kiállítás. Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház: Mágikus szemek - Horváth Dávid kiállítása (szept. 1-jéig). Ma­gánterületek - Schaffer Zsuzsa kiállítása (szept. 1-jéig). Egy másik Európa - Vesa­­lja kiállítása (szept. 1-jéig). Magyar Kultúra Alapítvány székháza: Pásztorképek - képző- és iparművészeti kiállítás, népi iparművészeti ki­állítás és vásár (aug. 3-ig). Hajnal Mihály festményei (aug. 5. - szept. 1.). Magyar Villamos Művek Fotógalériája - MVM Galéria: Éjszakák - Konkoly Thege György fotói (aug. 26-ig). Millenáris Kiállítócsarnok: Álmok álmodói - világraszóló magyarok. Millenáris Park, Fogadóépület: Barlangkultú­ra, II.­­ a Folyamattársaság kiállítása (aug. 11-ig). Műcsarnok: Képtelen képek - monokróm festészeti kiállí­tás (aug. 20-ig). Szabó Eszter Ágnes: Miklósvári Andrea kiállítása (aug. 20-ig). Országos Széchényi Könyvtár kiállítóterme: Uralko­dók és corvinák (aug. 16-ig). A nemzet könyvtára - a szolgálat műhelye - az Országos Széchényi Könyvtár múzeuma. Óbudai Pincegaléria: Benkő Attila tárgykollázsai (aug. 6. - szept. 1.). Platán Galéria: Az Ixion csoport textilkiállítása (aug. 28-ig). Raiffeisen Bank galériája: Holczer Péter fotói (szept. 1-jéig). Rozália Galéria: Az antik keleti szőnyegek legnagyobb ma­gyarországi galériája. Üvegpiramis Galéria: Kortárs magyar és külföldi művészi üvegalkotások, régi üvegtárgyak kiállítása. Vármegye Galéria: Erdélyi íróportrék - Paulovics László grafikus-festőművész kiállítása (okt. 10-ig). Vigadó Galéria: Iráni festőnők csoportos kiállítása (aug. 23-ig). Vidéki kiállítótermek Szentendre, Czóbel Múzeum: A „Nyolcak” művészete. Szentendre, Művészetmalom: Horvát szobrászművészek kiállítása. A 6-ok kiállítása (aug. 4-ig). Művésztelepi Galéria: A Magyar Képzőművészeti Egyetem vizsgázó képgrafikusainak kiállítása (aug. 25-ig). Népművészetek Háza: Babakiállítás. Szentendrei Képtár: Kopacz Mária festményei (aug. 25-ig). Szünidő Bécsben A mocsári teknős nyomában. A bécsi Donau-Auen Nemzeti Park egész nyáron számos programmal várja a gyere­keket. Gyalogosan, csónakkal vagy hintóval járhatják be a csaknem érintetlen táj minden zegét-zugát, szakavatott kísérő segítségével. Aki az általános tudnivalókon kívül speciális ismeretekre is vágyik, jelentkezhet például a rej­télyes gyökerekkel és liánokkal foglalkozó programra, vagy a mocsári teknős nyomába eredhet. A résztvevőket hin­­tón szállítják a megfigyelőhelyre, ahonnan távcsővel leshetik meg a teknősök életét természetes környezetükben. A területen berendezett A kemény héj félénk lakója című kiállítás egyik termében, amely az ifjú kutatók szobája ne­vet viseli, a gyerekek papírra vethetik benyomásaikat, barkácsolhatnak és kifestethetik magukat­­ teknősnek vagy egyéb vadon élő állatnak. A nagyváros játékterei. Augusztus közepéig tart nyitva A nagyváros játékterei című interaktív kiállítás, amely kreatív megoldásokat kínál a nagyvárosok szűkös, gyakran konfliktustól sem mentes játszóhelyeinek optimális kihasználására. A kiállítás szervezői játékos elemekkel­­igyekeznek megismertetni a kicsinyeket, emellett a könnyen idegeskedő felnőttek figyelmét is fel akarják hívni a gyerekek jogos igényeire. A kiállítás a következő években bejárja Bécset tematikus rendezvények részeként. Vele egy időben már az idén is ötletbörzén lehet részt venni, amelyeken a gyerekek csoportosan végigjárják a várost, addig ismeretlen helyeket fedeznek fel, és kipró­bálják játszásra való alkalmasságukat. Tapasztalataikat szerepjátékban, rajz vagy akár makett formájában is fel­dolgozhatják.

Next