Magyar Nemzet, 2003. június (66. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-30 / 150. szám

gazdasag@magyarnemzet.hu Kedvezőtlen a privatizációs környezet M Hitnyor F.rna_________________ T­öbb szempontból is aggályos a privatizáció mielő­bbi lebo­nyolítása - nyilatkozta lapunknak Papcsák Ferenc fideszes parlamenti képviselő­, az Országgyűlés gazda­sági bizottságának tagja. A Mol-pa­­kett egy részének mostani értékesí­tése ellen - véleménye szerint - két érv is szól: ilyen mértékű forintin­gadozásnál nem szabad kockáztat­ni a tranzakció sikerét. Másrészt: fennáll az elkótyavetyélés lehetősé­ge. Mert bár arra a kérdésre a pénz­ügyminiszter sem adott választ, hogy mekkora bevételre számít az állam a Mol Rt., a Mahart Rt. és a Marton Seed eladása következté­ben (ezek értékesítéséről döntött legutóbb a kormány), de kormány­körökben azt rebesgetik: 110-120 milliárd forinttal is megelégednek a Mol-pakettért, miközben az leg­alább 230 milliárd forintot ér. Az MVM Rt. eladásának pedig az a veszélye - fogalmazott Pap­csák Ferenc -, hogy ha magánkéz­be kerül a cég, az új tulajdonos ab­ban lesz érdekelt, hogy minél több bevételre tegyen szert, ez pedig drasztikus energiaár-emeléshez vezethet. Úgy vélte, jól látható, hogy a rendszerváltozás utáni MSZP­­SZDSZ-kormányok tevékenysége a korábban megtermelt javak felélé­sében mutatkozott meg leginkább. A mostani pénzügyi célok elérésé­ért éppen az ÁPV Rt.-t kényszerítik arra, hogy a még meglévő, olykor stratégiai fontossággal bíró cégeket is eladják. Papcsák Ferenc ennek okát leginkább abban látja, hogy ez a kormány nem rendelkezik kifor­rott, egységes és következetes gazdaságpolitikai koncepcióval, amelynek legékesebb bizonyítéka - folytatta - az, hogy a közelmúlt­ban még a baloldali elemzőktől is a legrosszabb jegyet kapta az ÁPV Rt.-t felügyelő miniszter egyéves munkájára. „Azt pedig kifejezetten felhá­borítónak tartom - mondta Pap­csák Ferenc -, hogy olyan unikális cégeket is, mit a Tokaj Kereskedő­ház vagy a Nemzeti Tankönyvki­adó Rt., piacra dobnak.” Szavai szerint az sem érthető, hogy miért akarják a Szerencsejá­ték Rt. 49 százalékát eladni. Ha­csak nem a 49 százalékért járó ju­talékra fáj valakinek a foga. Tavaly az rt. 10,3 milliárd forintos adózás előtti nyereséget könyvelt el - mondta. Hangsúlyozta: a privati­záció lényege, hogy keressenek egy jelenleginél jobb tulajdonost az adott cégnek. Ám ha a jelenlegi jól teljesít, akkor minek a csere? A képviselő elképesztőnek ne­vezte azt, hogy a kormány vesztesé­geit külföldi hitelekből kívánja fe­dezni, amire éppen most vett fel 500 millió eurót. Emlékeztetett: az előző tíz évben nem vettek fel hitelt a költségvetés hiányának finanszí­rozására. Papcsák Ferenc 2003. június 30., hétfő Gazdaság tagjai Nemzet ED Rovatvezető: Schubauer Ferenc Káros és előnytelen a reptér eladása Brüsszel ereje kevés a gazdasági lobbicsoportokkal szemben A Ferihegyi repülőtér privatizációját követően jelentősen növe­kedhet a légikikötő forgalma. Az új befektetők elsősorban a pro­fitszerzésre törekednek, a repülőgépek számának emelkedésé­vel azonban a környezeti ártalmak is növekednek. Az Európai Unió illetékesei folyamatosan figyelemmel kísérik a repülőtéri privatizációkat, ám Brüsszelnek az erős gazdasági lobbikkal szemben kicsi a mozgástere.­ ­ Munkatársunktól H­amarosan, a tervek szerint jö­vőre sor kerül a Budapest Fe­rihegy nemzetközi repülőteret üze­meltető Budapest Airport Rt. priva­tizációjára. A jelenleg is több mil­liárd forintos nyereséget termelő társaság új, vélhetőleg külföldi be­fektetők kezébe kerül, akiknek első­sorban a profit további növelése a legfőbb céljuk. A beruházások révén főként az áruforgalom emelkedik a Ferihegyi repülőtéren, ami annyit jelent, hogy a jelenleginél lényege­sen több gép veszi majd igénybe a légikikötőt. A légi járművek által keltett zajártalom, illetve a jelentős károsanyag-kibocsátás jelentős kör­nyezeti károkat okoz, a negatív kö­vetkezmények elsősorban a helyi la­kosságot sújtják. Az európai váro­sokban egyre nehezebb elfogadtatni a lakossággal a légi közlekedést, a helyiek helyzete tovább romlik, ha az állam hatásköréből kikerül a re­pülőtér irányítása. Az Európai Unió fokozottan fi­gyelemmel kíséri az utóbbi években „divatba jött” repülőtér-privatizá­ciókat, pontosan abból a megfonto­lásból, hogy a gazdasági érdekek ne tegyék tönkre az élhető környezetet. A valóságban azonban az EU ható­ságainak­­ vélhetőleg ez így marad hazánk csatlakozása után is - na­gyon kicsi a mozgástere, amit a gaz­dasági lobbik ki is használnak. Az EU alapelvei szerint különös figyel­met kell szentelni annak, hogy a re­pülőtéri költségek összhangban le­gyenek a szolgáltatásokkal. Emiatt az Európai Bizottság már régóta ja­vasolja a repülőtéri illetékek megál­lapításának elveit lefektető keretsza­bályozás megalkotását. Ha az iparág növekedése folytatódik - eltekintve az időszakos megingásoktól, amik például az iraki háború kedvezőtlen hatásaiból adódnak -, elkerülhetet­lenek a további intézkedések a zaj­ártalom és a károsanyag-kibocsátás csökkentése céljából. A közösség konkrét lépést tett azért, hogy kitilt­sák a tompított zajú repülőgépeket Európából, ami ellen elsősorban az USA tiltakozott. Az EU-ban napirendre került továbbá a kerozin árának meg­adóztatása, jelenleg ugyanis a re­pülőgép-üzemanyagot nem terhe­lik adók. Erre leginkább a közleke­dési alágazatokon belüli esély­­egyenlőség megteremtése miatt van szükség, ugyanis ez lenne az egyik módja annak, hogy a meg­rendelők az alternatív, környezet­­barát megoldások között választ­hassanak. Késésben a magánosítási program A kormány kétszázmilliárd forintos bevétel teljesítését várja el a vagyonkezelőtől Folytatás az 1. oldalról . Szakértők úgy vélik, ha külön dön­tés-előkészítés és döntés kell a Mal Rt. privatizációjának módjáról, úgy az eredeti tervekhez képest há­rom hónappal csúszhat az olajtár­saság privatizációs tranzakciója. Mint ismeretes, a közelmúltban döntött a kormány arról, hogy az állam tulajdonában lévő 23,64 szá­zaléknyi Mol-részvénycsomagból 10-13 százaléknyi tulajdonrészt még az idén eladnak. A 24,6 millió plusz egy részvényt tartalmazó csomagot két vagy több részletben, összetett tőzsdei értékesítésen ad­ják el. Az ÁPV Rt. úgy véli: szociálpoli­tikai célokat valósított meg koráb­ban a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt., így a villamos energiai árszabályozás kapcsán jelentős veszteségeket könyvelt el. A jelenle­gi negatív árrés miatt vagy a ható­sági árképzés költségalapú átalakí­tására, vagy - a társaság számítása szerint - 55 milliárd forintos ártá­mogatásra van szükség a cég likvi­ditásának fenntartásához - szögez­ték le. Szakértők úgy gondolják, az MVM Rt.-n mint egyetlen állami kézben lévő villamos energiai tár­saságon keresztül jelentős nyomás gyakorolható a már privatizált erő­művek, illetve áramszolgáltatók vonatkozásában, ez az eszköz egy privatizáció esetén jelentősen gyen­gül, és teret ad két-három nagy európai multinacionális társaság összehangolt akcióinak. A Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. piacra dobása nagy visszhangot és ellenkezést váltott ki. A vagyonke­zelő október 15-ig ki szeretné hir­detni a privatizációs tranzakció nyertesét, s december 20-án le is kí­vánja zárni az eladást. Emlékeztetőül: az ÁPV Rt. ápri­lisban úgy nyilatkozott, hogy har­minchét céget tart meg tartós álla­mi tulajdonban a jelenlegi 167-tel szemben. Közölték, hogy az idén 196,2 milliárdos bevételre számíta­nak, ám hozzátették: ha nem tudják a Mol-részvénypakett egy részét sem értékesíteni, akkor a 196 mil­liárd forintos bevételi terv nem tel­jesíthető. Az ÁPV Rt. igazgatóságának el­nöke áprilisban azt is elismerte, hogy a kormány a privatizáció kö­vetkezetes végrehajtását, az üzleti terv teljesítését várja az ÁPV Rt.­­től. Úgy fogalmazott: ennek ellené­re ha a piaci környezet nem megfe­lelő, nem értékesítik a cégeket. Márpedig az utóbbi hetek fo­rintingadozásai nem kedveztek a piaci környezetnek, s a privatizá­ciós előkészületek csúszásai sem abba az irányba mutatnak, hogy egykönnyen teljesíthetők lennének a kormány 196,2 milliárd forintos bevételt kívánó elvárásai. Pártkampány a Duna-hídnál : Pazsay Gábor________________ N­ épünnepély volt szombaton a szekszárdi Duna-híd avatásán az SZDSZ Tolna megyei szervezetei­nek ötlete nyomán. A hídavató előtti helyi esemény - ahová több mint tízezer embert vártak - 25 millió fo­rintba került, ám ezt a költséget nem a szervezők vállalták, hanem a Ma­gyar Hídépítő Konzorcium fővállal­kozócégei fizetik a nyereségük ter­hére. A szekszárdi Duna-híd hivata­los átadása és forgalomba helyezése július 4-én lesz - az eseményen vár­hatóan részt vesz Medgyessy Péter miniszterelnök is. A kormányfői lá­togatás várható költsége hárommil­lió forint. Információink szerint a szombatra szervezett esemény egyik fő célja a kormány infrastruktúra­fejlesztési programjának népszerű­sítése. Ez is része az utóbbi napok eseményeinek, amikor is a gazdasá­gi és közlekedési tárca elkerülő uta­kat helyezett forgalomba, többek között a megyében levő Bátaszéken. A kormány viszont azokat az infra­strukturális létesítményeket adja át sorra, amelyek építéséről még az Orbán-kabinet döntött, és a beruhá­zások az előző ciklusban kezdődtek el. A szekszárdi Duna-híd, illetve a hozzá csatlakozó 19 kilométeres autóút 22 hónap alatt készült el, az építkezésről 2000-ben döntött az előző kormány. Szekszárd térségé­ben a Duna-híd megépítése koráb­ban is napirenden volt, ám nem ha­zai beruházásként, hanem külföldi tőkéből készült volna el, az áthala­dásért pedig magas díjat szedtek volna az üzemeltetők. A koncessziót egy külföldi befektetőcsoport kapta meg, ám öt év elteltével megszűntek az építési, illetve üzemeltetési jogok. ■ „Tolna megye 75 éves álma való­sult meg a szekszárdi Duna-híd el­készültével. Négy olyan esztendő volt hazánk életében, amikor vala­mennyien arról beszéltünk, hogy mit, hogyan lehet valóra váltani. Ebből az összefogásból, a közös akaratból születhetett meg e híd” -áll abban a közleményben, amit tegnap adott ki a Fidesz két képvi­selője, Fónagy János volt közleke­dési miniszter és Koltai Tamás. A sors különös fintora - fogalmaztak -, hogy a hidat egy olyan ember avatja majd fel - rendes szabadsá­ga miatt majd csak jövő pénteken -, aki mindent megtett annak ér­dekében, hogy lejárassa azokat, akik a létrejöttét segítették. Az Orbán-kabinet beruházásával kampányoltak a kormánypártok FOTÓ: MTI/CZÉH BÁLINT Olcsó telefon Erdélybe és a Felvidékre Holnaptól kedvező árú szolgáltatással szólítja meg a határon túlra telefonálókat az egyik multinacionális telefonvállalat: a Neo- Phone-kártyák tulajdonosai a Matáv tarifáinál jóval olcsóbban hívhatják Romániát, Szlovákiát, Szerbiát vagy Horvátországot.­ ­ Lukács Csaba E­gy kiemelten közhasznú szer­vezet, a tizennégy évvel ezelőtt létrehozott Rákóczi Szövetség és az EuroWeb Rt. együttműködésének köszönhetően mától lényegesen olcsóbban is lehet a határon túli magyarlakta területekre telefonál­ni. A kétezer és ötezer forintos ér­tékben forgalomba kerülő Neo- Phone-kártyával ugyanis most ak­ciós áron, percenként bruttó 59 fo­rintért beszélhetünk az erdélyi ro­konokkal, ha vezetékes telefonon hívjuk fel őket. Ugyanez Matáv­vonalon, Minimál díjcsomag ese­tében háromszázötven forintba is kerülhet, míg Bázis és Csevegő díj­csomaggal kisebb ugyan a különb­ség, de így is fele költséggel meg­­ússzuk. Ha pedig utcai fülkéből te­lefonálunk, akkor a legnagyobb szolgáltató esetében 132 forintot, míg a kártyával csak ötvenkilencet kell fizetnünk. Szlovákiai vezetékes telefont még olcsóbban, bruttó 46 forintért hívhatunk percenként, Szerbiát pe­dig 90 forintos percdíjért érjük el. Az EuroWeb NeoPhone-mód­­ szerének lényege, hogy az előre megvásárolt kártyával egy saját kó­dot kapunk, amelyet a NeoPhone behívószámának tárcsázása után bepötyögünk a készülékbe, és ez­után hívhatjuk a kívánt külföldi számot. ATM-karbantartás Karbantartás miatt ma este tíz óra és holnap reggel hat óra között az OTP Bank bankjegykiadó­­automata-hálózatában idősza­kos üzemszünet várható - kö­zölte internetes honlapján a hi­telintézet. (B. M. T.) Drágul a kőolaj Általános sztrájk kezdődik ma Ni­gériában, a nyolcadik legna­gyobb olajexportőr államban. A piaci elemzők arra számítanak, hogy ezen a héten komoly drá­guláson esik át a kőolaj. Tegnap a vezető nigériai szakszerveze­tek megerősítették, hogy mától megkezdik az általános sztráj­kot a benzinár 53 százalékos emelése ellen. (MTI) Sürgetik a német adóreformot A német kormány szándékai sze­rint korábban léptetnék életbe a régóta tervezett adókönnyíté­seket, 2005-ről 2004-re hoznák előre az adórefom­ok harma­dik szakaszát, ami azt jelente­né, hogy jövőre a német polgá­rok 10 százalékkal kevesebb jövedelemadót fizetnének - je­lentette be tegnap Gerhard Schröder kancellár. (MTI) A FAPADOS ÁRON UTAZHAT! Szicíliai repülőjegy Július 4-én Július 11., 18., 25. 19 900 Ft/fő + ill. 29 900 Ft/fő + ill. Közvetlen tengerparti szálloda reggelivel 59 900 Ft/fő/hét félpanzióval 69 900 Ft/fő/hét Tunézia (július 8.) Hotel***+fp.+rep.-jegy 59 900 Ft/fő/hét + ill. Török Riviéra (július 8.) Hotel***+fp.+rep.-jegy 76 900 Ft/fő/hét + ill. Kréta All inclusive (július 3.) Hotel***+rep.-jegy 109 900 Ft/fő/hét + ill. Kérje hírlevelünket a www.mauir.hu oldalon! Mauri Utazási Iroda 1052 Budapest, Deák F. u. 21. Tel.: 327-0816,266-4700

Next