Magyar Nemzet, 2003. október (66. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-17 / 243. szám
2Magyar Nemzet- Belföld 2003. október 17., péntek Rovatvezető: Villányi Károly Törvényt módosítana az OCÖ I JÓZSÓ ÁKOS____________________ Rendezni kell a kisebbségi törvény módosításával a kisebbségek jogállását, a kisebbségi önkormányzatok választását, valamint a parlamenti képviseletükről rendelkező szabályokat - foglalt állást értesüléseink szerint az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ). Emlékezetes: Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke szerdán megbeszélést folytatott nyolc hazai kisebbségi önkormányzat vezetőjével. A háromórás tárgyalás után felszólították a kormányt, hogy egy hónapon belül készítse el a kisebbségi törvény módosításának normaszövegét. A bolgár, görög, lengyel, német, román, szerb és szlovén országos kisebbségi önkormányzatok vezetői a közösen megfogalmazott álláspontjukat ezután a kormányzat elé tárták. Úgy tudjuk, koncepcionális szinten már elkészült a szövegtervezet, amely valószínűleg a jövő héten kerül a kabinet elé. Ezután megkezdődik az a társadalmi vita, amelyen a tizenhárom hazai kisebbség képviselői is kifejthetik a véleményüket. Kolompár Orbán szerint az OCÖ magára vállalja, hogy a társadalmi vita során kialakult álláspontokat összegyűjti. Hangoztatta: nem támogatnak olyan jogszabályt, amely nem járul hozzá a társadalmi integráció felgyorsításához. Kiválasztottak demokráciája? A „kiválasztottak demokráciájának” nevezte Gyurcsány Ferenc sportminiszter az előző kormány intézkedését, hogy az ifjúsági tárca az általa kiválasztott 13 szervezetet nevezte ki stratégiai partnerének. Bejelentette: szombaton megalakulhat a gyermek- és ifjúsági szervezetek új, egységes érdekképviselete, a Gyermek- és Ifjúsági Konferencia. - Meglehetősen pikáns, hogy a KISZ és a Demisz egyik utolsó vezetője beszél a kiválasztottak demokráciájáról - reagált Szabó László, a tárca korábbi helyettes államtitkára. (Cs. Sz.) Brüsszeli út ellenzék nélkül A Fidesz-frakció nélkül utaztak hatnapos brüsszeli és strasbourgi uniós tanulmányútra a Somogy Megyei Közgyűlés tagjai. Az ellenzéki képviselőcsoport vezetője, Szabó József Andor azzal indokolta a testület egészének szóló utazás lemondását, hogy miközben a megyei fenntartású, rendkívül súlyos gazdálkodási gondokkal küzdő kaposvári kórházból az év végéig csaknem 250 dolgozót kell elbocsátani, a közgyűlés tagjainak nincs erkölcsi alapjuk egy tízmilliós költséggel járó utazásra. (G. J. A.) Adósságba kergetik a településeket A debreceni önkormányzat öt éve hiány nélkül gazdálkodik. A központi költségnövelő intézkedések következtében azonban jövőre tízszázalékos hiánnyal kell szembenéznie - mondta Kósa Lajos polgármester tegnap. A gázáremelés negyven százalékkal növelte az önkormányzati intézmények gázszámláit, és számolni kell az energiaadó, az áfaemelés és a környezetterhelési díj bevezetésének többletterheivel is. (D. M.) Csalót lát a kabinet a betegekben Megrövidítenék a táppénzt is • Az ellenzék és a szakszervezetek is tiltakoznak ■ Munkatársainktól___________ J övő év áprilisától a kereset 70 százalékáról 65-re csökkenne azoknak a táppénze, akik legalább kétévnyi járulékfizetést tudnak felmutatni. Megrövidülne az úgynevezett passzív táppénz időtartama is. Eddig ha valaki a munkaviszonya megszűntét követő három napon belül lett beteg, akkor 180 napig kaphatott táppénzt. Ez a költségvetési javaslat szerint 30 napra csökkenne. Az egészségbiztosítási alap állandó hiánya miatt szükséges az intézkedést meghozni - mondta Vojnik Mária, az egészségügyi tárca politikai államtitkára. Leszögezte: a kórházi ellátás időtartama alatt, valamint azoknak, akik nem rendelkeznek legalább kétéves folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz mértéke nem változik, továbbra is 60 százalék marad. Gál J. Zoltán kormányszóvivő azt hangsúlyozta, hogy a csökkentés célja a visszaélések visszaszorítása. Elmondta még: az év első kilenc hónapjában 25 százalékkal nőtt a táppénzkifizetés összege, ez több mint tízmilliárd forinttal terheli meg a költségvetést. Ugyanezen időszakban a megbetegedési arányok nem változtak jelentősen az előző év hasonló időszakához képest. Ez felelős kormánytól cselekvést kíván - szögezte le. A Munkástanácsok Országos Szövetsége a „jóléti rendszerváltozás koporsójába vert utolsó szögként” értelmezi a kormány javaslatát. - Arcátlanság igazságosnak nevezni, hogy az esetleges csalók miatt a jogosultak juttatásait is csökkentik - jelentette ki Palkovics Imre. A Munkástanácsok elnöke hangsúlyozta: tovább nő az eleve rossz egészségügyi állapotban lévő munkavállalók kiszolgáltatottsága, ugyanis sokan még indokolt esetben sem mennek táppénzre, mert félnek, hogy elveszítik állásukat. Palkovics kifogásolta, hogy a kormány újra a szakszervezetek megkérdezése nélkül döntött a munkavállalókat hátrányosan érintő intézkedésről. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége is elfogadhatatlannak tartja a javaslatot. A szövetség szerint a juttatások csökkentésével járó járulékemelés alkotmányossági kérdéseket is felvet. Selmeczi Gabriella, a Fidesz egészségügyi kabinetjének vezetője szerint az intézkedések nem a táppénzcsalókat, hanem a beteg embereket fogják büntetni, ezért a frakció a költségvetés parlamenti vitájában mindent el fog követni, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő embereken segítsen - mondta. Az MSZP képviselőcsoportja olyan módosító javaslatot készül beadni, amelynek értelmében „a valóban jogosultak” az eddigi százalékos mértékben vehetnék igénybe a táppénzjuttatást - közölte Vidorné Szabó Györgyi. Az indítvány célja, hogy „megelőzzék és visszaszorítsák a visszaéléseket, az indokolatlan és jogtalan igénybevételt, és szigorítsák az ellenőrzést”. Jegyzet a 7. oldalon Az ellenzék és a szakszervezetek is ellenzik a kormány táppénzcsökkentési javaslatát. A kormányszóvivő a kiadások radikális emelkedésével magyarázza az intézkedés szükségességét, amelynek szerinte nem a betegek „megrövidítése”, hanem a visszaélések megszüntetése a célja. Gál J. Zoltán szerint a táppénz csökkentésének célja a visszaélések visszaszorítása Vidorné Szabó Györgyi. Az MSZP képviselőcsoportja az ellenőrzés szigorítását fogja kérni Palkovics Imre a jóléti rendszerváltozás koporsójába vert utolsó szögként értelmezi a kormányjavaslatát Selmeczi Gabriella úgy véli: a kabinet nem a táppénzcsalókat hanem a beteg embereket fogja büntetni Újabb hatmilliárd az MTV-nek Az Országgyűlés költségvetési bizottsága kormánypárti szavazatokkal úgy döntött, hogy módosító javaslatot nyújt be a 2002. évi zárszámadáshoz, így a Magyar Televízió (MTV) Rt. - az idei költségvetésből - megkaphatja az újabb hatmilliárd forintos támogatást. ■ Pindroch Tamás_____________ A z Országgyűlés egyszerű döntéssel, akár már hétfőn - az MSZP-SZDSZ-koalíció támogatásával - odaítélheti az újabb hatmilliárdos alaptőke-juttatást az MTV-nek - tudtuk meg. A bizottság az összeg odaítélése fejében előírta az MTV menedzsmentjének: 2004. január 31-ig - kuratóriumi ellenjegyzéssel - végezze el a teljes humánpolitikai átvizsgálást, és ezután - két hónapon belül - új szervezeti és szervezetelosztási rendszert fogadjon el. Ez utóbbiban az elhagyható vezetői szinteket, illetve a nélkülözhető munkaköröket is rögzíteni kell. A testület leszögezte: az új szervezeti és működési szabályzat tartalmazza a korszerűsített összeférhetetlenségi passzusokat. A bizottság ezen felül feltételként szabta a középtávú reorganizációs terv elkészítését, amelyben a kiadásokat a reálisan számítható bevételek szintjére kell visszaszorítani. A testület szerint olyan belső elszámolási rendszerre van szükség, amely a produkciók valós költségeit, hozzárendelhető bevételeit és ezek nyilvántartását tartalmazza, az egyes műsorok forint és perc szerinti összehasonlítására tekintettel. Az újabb hatmilliárd azonban - ugyanúgy, mint a nyári hatmilliárdos juttatás - nem fejlesztésekre, hanem az intézmény adósságainak törlesztésére lesz elég. Június végén - az akkori hatmilliárd megszavazásakor - az Országgyűlés költségvetési és kulturális bizottsága, illetve Szili Katalin házelnök is kinyilvánította: a célirányzatért az MTV kuratóriumának augusztus 31-ig el kell fogadnia az rt. aktualizált üzleti tervét. Ez az aktus azonban máig nem történt meg. A nyári pénzből mára mindössze hétszázmillió forint maradt, amelyet a köztartozások átütemezésének részleteire kell fordítani. Lévai Katalin közbelépett Továbbra is bizonytalan a fogyatékosok támogatása A nagy felháborodás után a kormány arról döntött, hogy megemeli a fogyatékos emberek szervezeteinek jövő évi támogatását, így sem biztos azonban, hogy az érintettek legalább annyi pénzt fognak kapni, mint az idén. Munkatársunktól____________ S zámottevően, 173 millió forintról 134 millióra csökkenne a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének állami támogatása az idei költségvetési javaslat szerint jövőre. Mint azt Vasák Iván, a szervezet főtitkára elmondta: a megszorítás súlyos következményekkel járna, holott számos állami feladatot látnak el. Ilyen például a jelnyelvi tolmácsképzés és -közvetítés. A Mozgáskorlátozottak Országos Szövetségének az idei 152 millió forint helyett csak 117,8 milliót szánt a költségvetési javaslat 2004-ben. Hegedűs Lajos, a szervezet elnöke kifejtette: 86 tagszervezettel működnek, elsősorban ezeket veszélyeztetné az elvonás. - Irodákat kellene bezárnunk, s dolgozókat elküldenünk, holott a jogszabály szerint nekik kell intézniük például az évi húszezer, lakás-akadálymentesítéshez igényelt támogatás odaítélését - fogalmazott. Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Szövetségének elnöke arról számolt be: támogatásuk 75 millióról 57 millióra csökkenne. Ezzel náluk is a megyei irodák lehetetlenülnének el, azok, amelyek közvetlenül segíthetnek a rászorulóknak. A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének apanázsa 204 millió forintról 159-re csökkenne. Mind a négy szervezet levélben fordult Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, Kökény Mihály egészségügyi, valamint Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszterhez. A hangos tiltakozás következtében Lévai bejelentette: kezdeményezésére a kormány döntött arról, hogy a jövő évi költségvetésben megemeli a fogyatékkal élők érdekképviseletét ellátó társadalmi szervezetek működésére szánt forrásokat. Az azonban nem derült ki, hogy az előirányzott összeget mennyivel emelnék. Leszögezte: a pályázati forrásokat is számba véve az érintettekhez közvetlenül eljutótámogatások nem csökkenhetnek. belpol@magyarnemzet.hu Pártkáderek döntöttek a NAT-ról? Bár még a napokban is szakadatlanul tiltakoztak a pedagógusszervezetek, az Országos Köznevelési Tanács tegnap szabad utat adott az új Nemzeti alaptantervnek. A Franc, Gizella_______________ Nagy vitát kavart az utóbbi hetekben a Nemzeti alaptanterv módosítása, amelyet tegnap az Országos Köznevelési Tanács is a napirendjére vett. A tanács vitája előtt ülésező tantervi szakbizottság éles szóbeli és írásos kritikával illette az új NAT-ot, sőt információink szerint még a szavazás előtti napokban is tömegével érkeztek pedagógusszervezetektől a kérések, hogy a bizottság ne fogadja el az alaptantervet. Ennek ellenére a tanács 23 tagjából jelen lévő 20 személy közül egy tartózkodott, tizenhárman támogatták, hatan ellenezték a NAT elfogadását, így szabad utat kapott az alaptanterv, amelyet ezek után Magyar Bálint határozathozatalra a kormány elé terjeszt. A jelenlegi tanács egy része azonban korántsem tekinthető pártoktól független, elfogulatlan szakértőnek, hiszen az elnöke, Loránd Ferenc egyik szerzője volt a szocialista párt oktatási programjának, amelyben támaszkodhatott Horn Györgyre, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának, Horn Gábornak a testvérére, aki szintén a programalkotók között foglalt helyet. A tagok közül Báthory Zoltán (Magyar Bálint korábbi helyettes államtitkára) és Liskó Ilona oktatáskutató sem nevezhető pártatlannak, hiszen mindketten aktív szerepet vállaltak az SZDSZ programjának elkészítésében. Báthory és Horn mellesleg tagja az úgynevezett NAT-bizottságnak, így végeredményben saját munkájukat értékelték a szavazás során. A tagok között lényegesen kisebb arányban, de megtalálhatók az ellenzéki pártok szakértői is: Dobos Krisztina korábbi MDF-es országgyűlési képviselő és Hoffmann Rózsa, a Fidesz kulturális tagozatának tagja. Mindez azonban csak azt erősíti, hogy a tanács nem tekinthető független szakmai testületnek, hiszen tagjai között jócskán akadnak olyanok, akik valamely párthoz szorosan kötődnek, azaz nem várható el tőlük a pártatlan véleményalkotás. Nagygyűlést tartanak a rendvédelmiek A munkavállalók élet- és munkakörülményei miatt szolidaritási nagygyűlést rendez szombaton Szegeden a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ), is Bakonyi Adám Több száz szakszervezeti tag részvételével kívánják felhívni az érdekvédők az Országgyűlés, a kormány és a szakminiszter figyelmét a belügyi dolgozók helyzetére. - A keresetek szempontjából az EU-ban az utolsó helyen állnak a magyar belügyi és rendvédelmi dolgozók, de a térségben is csak Macedónia és Albánia van rosszabb helyzetben, mint mi - fogalmazott lapunknak Bárdos Judit. A BRDSZ főtitkárának elmondása szerint annak ellenére, hogy a köztisztviselői illetménytáblát két éve befagyasztották, a Belügyminisztérium jövő évi bérajánlata éppen csak a reálkeresetek megtartását célozza. - Jövőre két számjegyű bérfejlesztést tartunk elfogadhatónak, hosszabb távon pedig azt szeretnénk elérni, hogy a hivatásos állományú belügyi dolgozók bére 2006-2007-re az európai uniós átlag hetven százalékára növekedjék - mondta Bárdos. A főtitkár hangsúlyozta, hogy rendezvényükkel nem a kormányt akarják támadni, de ha a nagygyűlés nem éri el célját, újabb regionális demonstrációkat tarthatnak, végső esetben pedig Budapesten adnának hangot követeléseiknek.