Magyar Nemzet, 2004. január (67. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-02 / 1. szám

2Magyar Nemzet - Belföld 2004. január 2., péntek Rovatvezető: Villányi Károly Drágább lett a vasút a fiataloknak Az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament elnöke, Rétvári Bence közleményben tiltako­zott amiatt, hogy 2004. janu­ár 1-jétől a MÁV Rt. jelentős mértékben korlátozta a 26 év alatti fiatalok vasúti kedvez­ményeit. Az általuk igénybe vehető 33 százalékos utazási kedvezmény csak pénteken 10 órától vasárnap 24 óráig él. Az elnök szerint ezáltal igen nagy teher szakad a nappali képzésből kikerült, de még levelező képzésben részt vevő (konzultációkra járó) vagy kezdő munkavál­laló fiatalokra. Ez a korosz­tály ugyanis még alacso­nyabb bérért tud csak kezdő munkavállalóként dolgozni, így méltán tarthatott eddig igényt az utazási támoga­tásra. (MN) Időközi választás Dadon Időközi polgármester-választás lesz holnap a Komárom- Esztergom megyei Dadon. Az 1114 lakos közül 849 vá­lasztásra jogosult szavazó­polgár négy független jelölt közül választhat polgármes­tert és 19 jelölt közül 8 képvi­selőt. A választást azért kel­lett kiírni, mert a polgármes­ter és a képviselő-testület kö­zött megromlott kapcsolat miatt még október 21-én fel­oszlatta magát a testület. A jelöltek között van az eddi­gi polgármester, valamint elődje, aki két cikluson ke­resztül irányította a község életét - közölte. (MTI) Fegyelmit kapott a polgármester Január végétől egy éven át meg­vonhatják a kistarcsai pol­gármester fizetésének 20 szá­zalékát, hogy ezzel kénysze­rítsék a demokrácia szabá­lyainak betartására - döntött a település képviselő-testüle­­te. A függetlenként a Pest megyei település élére válasz­tott Tóth Szabolcs vezetési módszereit többször is kifo­gásolták - mondta Kundra László, a fegyelmi bizottság elnöke. Beszámolója szerint a polgármester döntéseinél gyakran megkerülte a képvi­selő-testületet, máskor, ma­gához vonva a hatáskört, ön­hatalmúan intézkedett, s elő­fordult, hogy jogi kérdésben a település érdekeit figyel­men kívül hagyta, és mindez­zel nem tartotta be a demok­ratikus szabályokat. A döntés ellen a polgármester 30 na­pon belül fellebbezhet, ám az MTI kérdésre, hogy élni akar-e ezzel, Tóth Szabolcs nem kívánt válaszolni. (MTI) Önfoglalkoztatási pályázat A Fővárosi Munkaügyi Központ 2004-re is pályázatot hirdet a fővárosi munkanélküliek ön­foglalkoztatóvá válásának tá­mogatására - közölte a Fővá­rosi Munkaügyi Központ. A pályázati kiírásban megha­tározott feltételeknek megfe­lelően a fővárosi regisztrált munkanélküliek sikeres pá­lyázat esetén legfeljebb 2 mil­lió forint kamatmentes, visz­­szatérítendő tőkejuttatást, és a tevékenység megkezdésé­hez, folytatásához szükséges maximum 35 ezer forint szak­­tanácsadási költségtérítést kaphatnak. A pályázatot 2004. január 1-jétől lehet be­nyújtani, elbírálása 2004. de­cember 31-ig háromhavonta történik. (MTI) Rajtunk áll, és sokat kell érte tennünk, hogy az európai in­tegrációnak mi is nyertesei le­hessünk - hangoztatta Mádl Ferenc. A köztársasági elnök szerint Magyarország közelgő EU-csatlakozásával történelmi esély valósulhat meg gazdasá­gunk, anyagi és erkölcsi életvi­szonyaink felemelkedéséhez. HÍRÖSSZEFOGLALÓ S­ok minden megváltozott ben­nünk és körülöttünk azóta, hogy tavaly ilyenkor poharat emel­tünk az új esztendőre. Nem va­gyunk egészen ugyanazok, mint voltunk - jelentette ki az államfő újévi köszöntőjében. Kitért arra, hogy a minket körülvevő világ sem ugyanaz. Tőlünk több ezer kilomé­terre háború van, amiről akkor is tudomást kell vennünk, ha legszí­vesebben elfordulnánk tőle. Hoz­zátette: itthon is lassan, alig észre­vehetően, mintha ritkulna a meg­értés, a szolidaritás levegője, és gyengülnének az összetartozás szá­lai. „Mintha kevésbé hinnénk el a másikról, hogy ő is jót akar. Sok­szor érezzük úgy, hogy szinte kizá­rólag az anyagi javak kerülnek elő­ ttmmmmmmmm A visszanyert szabadság nem ajándék Mádl Ferenc. Az eluralkodó bizalmatlansággal, szeretetlenséggel szembe lehet és szembe is kell fordulni Mádl Ferenc szerint a magyarok mintha túlságosan is beletörődné­nek abba, hogy sokan nemcsak az anyagi emelkedésből maradnak ki, hanem a legszükségesebb javakhoz sem tudnak hozzájutni. Hangsú­lyozta: az ő napjaikat a mindenna­pi kenyérért, gyermekeik jövőjéért való aggodalom teszi nehézzé. „Az eluralkodó bizalmatlansággal, sze­retetlenséggel szembe lehet és szembe is kell fordulni” - emelte ki az államfő. A köztársasági elnök újévi kö­szöntőjében szólt a szabadság fon­tosságáról, leszögezve: az 1990-ben visszanyert szabadság nem aján­dék, nemcsak esély, hanem kötele­zettség is mindannyiunk számára. Mádl Ferenc elmondta, hogy sze­mélyesen is felelősek vagyunk éle­tünkért, családunkért, szőkébb kö­zösségünkért, a faluért, a városért, a közélet alakulásáért. „Befolyásol­hatjuk a politikai döntéseket, segít­hetjük az ország és a határon túli magyarság, hazai kisebbségeink, nehéz helyzetben lévő embertársa­ink anyagi és szellemi-lelki felemel­kedését” - hangsúlyozta. Az államfő köszöntőjében felve­tette az együvé tartozás gondolatát, amely - mint mondta - a néhány hónap múlva bekövetkező EU-tagság miatt idén szilveszterkor ki­csit többet jelent, mint más évek fordulóján. A tagságai véglegessé válik Magyarország, ifonsága, po­litikai és gazdaság, dje Európá­ban. Mádl Ferenc megfogalmazása szerint az uniós tagság bizonnyal jobban segíti a nemzet megmara­dását, a határon innen és túl élő magyarok jövőjét, nyelvünk, kultú­ránk megőrzését, mint a kívül ma­radás. „E soknemzetiségű, sok kul­túrát keretbe foglaló közösségbe nem azért lépünk, hogy a magunk örökségéből veszítsünk. Nemzeti és európai örökségünk együtt hozhat­ják jobb holnapjainkat” - hangsú­lyozta Mádl Ferenc. Az államfő Deák Ferenc szavait idézve azt mondta: „boldogságunk elsősorban önmagunktól függ.” Mádl Ferenc szerint a közösség az igazi ünnepek alkalmával mutatja meg, hogy mindenkit, minden jó hitet befogad, és ilyenkor „együtt vagyunk mindnyájan, azokkal is, akik most egyedül vannak, és azok­kal is, akik nem tudják, hogy rájuk is gondolunk. Emlékezzünk azokra is, akik elmentek”. Kiemelte: ebből az ünnepi érzésből lehet erőt, biza­kodást és a szeretet melegét meríte­ni a most következő év hétköznap­jaira is­ térbe” - fogalmazott az államfő. .Mintha kevésbé hinnénk el a másikról, hogy ő is jót akar. FOTÓ: TÓTH TIBOR ArT-TTTinírn­­i 2004 a sztrájkok éve lehet Számon kérik a jóléti rendszerváltást az érdekvédők Folytatás az 1. oldalról­­ Sztrájkbizottsága összehívásáról döntött a közelmúltban a Vasuta­sok Szakszervezete (VSZ) is, mivel a szaktárca nem volt hajlandó ér­demi tárgyalásokat folytatni a kor­mány által elfogadott MÁV-re­­formról. Noha az érdekegyeztetés megújítását ígérte, Medgyessy Pé­ter a VSZ kérésére sem járt közben annak érdekében, hogy a minisz­térium és az érdekképviselet kö­zött érdemi tárgyalások kezdődje­nek. A MÁV „reformja” szerint 2006-ig tizenegyezer vasutast bo­­csátanának el úgy, hogy a techno­lógiai fejlesztésekre nem ad pénzt a kabinet. A szakszervezet szerint ez rövid távon a szolgáltatások színvonalának további romlását, hosszú távon pedig a magyar vasút megszűnését jelentheti. Bár janu­árban még egy konferenciát tart a vasút jövőjéről, a VSZ már felkérte sztrájkbizottságát, hogy teremtse meg az esetleges munkabeszünte­tés jogi és szervezeti feltételeit. A választási kampány során Medgyessy Péterrel együttműkö­dési megállapodást kötő Magyar Szakszervezetek Országos Szövet­sége november végi nagygyűlésén megállapította: a teljes foglalkoz­tatottságot, a heti munkaidő csök­kentését, a bérek uniós felzárkóz­tatását, a munkavállalók kiszol­gáltatottságának csökkentését, valamint a szakszervezetek társa­dalmi szerepének megerősítését ígérő egyezség lényegében nem teljesült. A konföderáció arra kér­te Medgyessy Pétert, hogy legké­sőbb februárban kezdődjenek tár­gyalások a harmincnyolc órás munkahét bevezetéséről, illetve, hogy a miniszterelnök személye­sen adjon tájékoztatást arról: mi­ért torpant meg a jóléti rendszer­­váltás. A versenyszféra legna­gyobb konföderációja elfogadha­tatlannak nevezte azt a kormány­zati állítást, hogy Magyarország versenyképességét a „túl magas bérkiáramlás” okozza. Bár a szfé­ra szakszervezetei bruttó 7-8 szá­zalékos bérajánlásról állapodtak meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, helyi szinten számos munkáltató - akik szintén aláírták a megállapodást - csak 5-5,5 szá­zalékos béremelésről akar tárgyal­ni. A kialakult helyzet azért is fe­szültséget okoz, mivel az országos bérajánlás is mindössze csak egy­százalékos reálbér-emelkedést biztosít ez évre, a szakszervezetek szerint azonban legalább két-há­­rom százalékos reálkereset-emel­kedésre lenne szükség az uniós bérfelzárkóztatáshoz. Nyolc óra munka a közlekedésben a Bakonyi Apám M­ájus elseje után a közúti közlekedésben dolgozó magyar munka­­vállalók ugyanúgy napi nyolc órát dolgozhatnak csak, mint EU-s kollégáik - rögzíti az az uniós foglalkoztatási normáknak megfelelő sza­bályozás, amely a Közúti Közlekedési Szakszervezet és a Közúti Közleke­dési Vállalkozások Szövetsége között jött létre. A kilencvenes évek óta működő alágazati kollektív szerződést a felek annak érdekében módosí­tották, hogy az unióban alkalmazott szigorú munkaidő-beosztásnak Ma­gyarországon is érvényt lehessen szerezni. A felek meghatározták példá­ul a „rendelkezésre állási idő”, vagy a „pihenőidő megszakításának” fo­galmát, így megszűnik a munkaidőnek azon „laza értelmezése”, amely alapján egyes cégek akár tíz-tizenöt nap alatt is ledolgoztatták a havi munkaidőt. A csatlakozás után a közúti közlekedésben dolgozó magyar munkavállalók ugyanúgy napi nyolc órát dolgozhatnak csak, mint EU-s kollégáik. A munkáltatói szervezet szerint a megállapodás megteremti annak feltételeit, hogy az általuk képviselt közlekedési vállalkozók ver­senyképes módon integrálódhassanak az Európai Unió piacába. Az új kollektív szerződés hetvenhárom munkáltatói szervezetet és mintegy harmincezer munkavállalót érint. Kevesebb szabadnap az idén Tíz munkaszüneti nap közül négy heti pihenőnapra esik az idén, így a munkaadók nyernek: ennyivel nő az általános munkarend­ben üzemelő vállalkozásoknál a munkaidőalap. A munkaválla­lók viszont rosszabbul járnak, mint tavaly, amikor például kará­csony hetében - jó taktikával - akár egy hétre is pihenni mehet­tek a dolgozók. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A­z idén a tíz munkaszüneti nap közül május 1., október 23., december 25. és december 26. esik szombatra vagy vasárnapra. A négy plusznap az országos összesített termelési értékben is kimutatható majd, illetve nő az energiafogyasz­tás. A munkaszüneti napokhoz ké­pest hétköznapokon az országos villamosenergia-felhasználás 20 százalékos többletet mutat. A mun­kaadói érdekképviseletek többször is nyilvánosságra hozott számításai szerint a tíz munkaszüneti napon túli újabb fizetett ünnepnap tör­vénybe iktatása 15 milliárd forint bevétel nélküli kereseti és járulék­­kiadást jelentene a vállalkozások­nak, a termeléskiesés piaci hatásain kívül. Az általános munkarendben dolgozó cégeknél a szombat, illetve a vasárnap egyébként is heti pihe­nőnap, így az ezekre a napokra eső munkaszüneti napoknál nem je­lentkezik majd ez a napi 15 milliárd forintos kiadás. A szakszervezetek évek óta kö­vetelik a jelenlegi 40 órás munkahét 38 órásra csökkentését. Ezt a jelen­legi kormányzati időszakban éven­te félórás csökkentéssel javasolták, de elfogadnák a kétszer egyórás csökkentést is. A szakszervezetek követelései között szerepel továb­bá, hogy december 24-ével 11 le­gyen a munkaszüneti napok szá­ma. A munkaadói érdekképvisele­tek rendre visszautasítják ezt a kö­vetelést termelési érdekekre hivat­kozva. Indoklásuk szerint csupán a heti félórás munkaidő-csökkentés 40-45 milliárd forinttal növelné a vállalkozások bevétel nélküli kiadá­sait. A nyugati országok többségé­ben már 35 órás a heti munkaidő. A munkaszüneti napok száma pedig például Ausztriában 15, Németor­szágban 12, Angliában pedig 11 - érvelnek a szakszervezetek. A munkaidőalap és a gazdaság teljesítménye közötti összefüggésre utalnak német elemzők is. Egy kö­zelmúltban nyilvánosságra hozott elemzés szerint például, ha egy órá­val növelnék a németországi heti 35 órás munkaidőt, ez három százalé­kot meghaladó gazdasági növeke­dést eredményezne, amely több­szöröse a jelenleg feltételezettnek. belpol@magyarnemzet.hu Szász-ügy: meglepett főügyészség Az ügyészség nem akadályoz­za Szász Károly kihallgatását - mondta a hatóság illetékese a Népszava című újság cikkére reagálva. Hozzátette, azok a hírek, hogy a rendőrség még mindig vár tőlünk valamit, meglepőek. ■ MTI______________________ D­ecember 1-jén megadta a Fő­városi Főügyészség állásfog­lalását a rendőrségnek Szász Ká­roly gyanúsítottként­ kihallgatásá­val kapcsolatban, amelynek lénye­ge, hogy az idő előtti volna, egyúttal előírta, milyen nyomozást kell a rendőrségnek elvégeznie - közölte a főügyészség illetékese. Az ügyész­ség által előírt nyomozást a rendőr­ség folyamatosan hajtja végre - fűzte hozzá. Azok a hírek, hogy a rendőrség még mindig vár tőlünk valamit, meglepőek, az ügyészség nem akadályozza Szász Károly ki­hallgatását - mondta az ügyészség munkatársa. Az MTI a Fővárosi Főügyészsé­get a Népszava című napilap szer­dai cikke kapcsán kereste meg, melyben az áll: a főügyészség mindeddig nem reagált a rendőr­ség októberi megkeresésére, hogy­­járuljon hozzá Szász Károlynak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Fel­ügyelete (PSZÁF) elnökének gya­núsítottként­ kihallgatásához. „Po­litikusi értesülések szerint hamaro­san felmerül Szász Károly felelős­sége, így ahhoz, hogy a PSZÁF el­nökét gyanúsítottként hallgathas­sák ki, a rendőrség az ügyészség hozzájárulását kérte” - olvasható a cikkben, „ám az ügyészség decem­ber végéig nem reagált”. Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója az MTI kérdésére megerősítette: a rendőr­ség megkapta az ügyészség állás­­foglalását, s „tart az abban előírt nyomozási cselekmények végre­hajtása”. Hozzátette: a nyomozás végeztével a rendőrség és a fő­ügyészség újra egyeztet majd a kérdésről.

Next