Magyar Nemzet, 2004. január (67. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-02 / 1. szám
2Magyar Nemzet - Belföld 2004. január 2., péntek Rovatvezető: Villányi Károly Drágább lett a vasút a fiataloknak Az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament elnöke, Rétvári Bence közleményben tiltakozott amiatt, hogy 2004. január 1-jétől a MÁV Rt. jelentős mértékben korlátozta a 26 év alatti fiatalok vasúti kedvezményeit. Az általuk igénybe vehető 33 százalékos utazási kedvezmény csak pénteken 10 órától vasárnap 24 óráig él. Az elnök szerint ezáltal igen nagy teher szakad a nappali képzésből kikerült, de még levelező képzésben részt vevő (konzultációkra járó) vagy kezdő munkavállaló fiatalokra. Ez a korosztály ugyanis még alacsonyabb bérért tud csak kezdő munkavállalóként dolgozni, így méltán tarthatott eddig igényt az utazási támogatásra. (MN) Időközi választás Dadon Időközi polgármester-választás lesz holnap a Komárom- Esztergom megyei Dadon. Az 1114 lakos közül 849 választásra jogosult szavazópolgár négy független jelölt közül választhat polgármestert és 19 jelölt közül 8 képviselőt. A választást azért kellett kiírni, mert a polgármester és a képviselő-testület között megromlott kapcsolat miatt még október 21-én feloszlatta magát a testület. A jelöltek között van az eddigi polgármester, valamint elődje, aki két cikluson keresztül irányította a község életét - közölte. (MTI) Fegyelmit kapott a polgármester Január végétől egy éven át megvonhatják a kistarcsai polgármester fizetésének 20 százalékát, hogy ezzel kényszerítsék a demokrácia szabályainak betartására - döntött a település képviselő-testülete. A függetlenként a Pest megyei település élére választott Tóth Szabolcs vezetési módszereit többször is kifogásolták - mondta Kundra László, a fegyelmi bizottság elnöke. Beszámolója szerint a polgármester döntéseinél gyakran megkerülte a képviselő-testületet, máskor, magához vonva a hatáskört, önhatalmúan intézkedett, s előfordult, hogy jogi kérdésben a település érdekeit figyelmen kívül hagyta, és mindezzel nem tartotta be a demokratikus szabályokat. A döntés ellen a polgármester 30 napon belül fellebbezhet, ám az MTI kérdésre, hogy élni akar-e ezzel, Tóth Szabolcs nem kívánt válaszolni. (MTI) Önfoglalkoztatási pályázat A Fővárosi Munkaügyi Központ 2004-re is pályázatot hirdet a fővárosi munkanélküliek önfoglalkoztatóvá válásának támogatására - közölte a Fővárosi Munkaügyi Központ. A pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelően a fővárosi regisztrált munkanélküliek sikeres pályázat esetén legfeljebb 2 millió forint kamatmentes, viszszatérítendő tőkejuttatást, és a tevékenység megkezdéséhez, folytatásához szükséges maximum 35 ezer forint szaktanácsadási költségtérítést kaphatnak. A pályázatot 2004. január 1-jétől lehet benyújtani, elbírálása 2004. december 31-ig háromhavonta történik. (MTI) Rajtunk áll, és sokat kell érte tennünk, hogy az európai integrációnak mi is nyertesei lehessünk - hangoztatta Mádl Ferenc. A köztársasági elnök szerint Magyarország közelgő EU-csatlakozásával történelmi esély valósulhat meg gazdaságunk, anyagi és erkölcsi életviszonyaink felemelkedéséhez. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Sok minden megváltozott bennünk és körülöttünk azóta, hogy tavaly ilyenkor poharat emeltünk az új esztendőre. Nem vagyunk egészen ugyanazok, mint voltunk - jelentette ki az államfő újévi köszöntőjében. Kitért arra, hogy a minket körülvevő világ sem ugyanaz. Tőlünk több ezer kilométerre háború van, amiről akkor is tudomást kell vennünk, ha legszívesebben elfordulnánk tőle. Hozzátette: itthon is lassan, alig észrevehetően, mintha ritkulna a megértés, a szolidaritás levegője, és gyengülnének az összetartozás szálai. „Mintha kevésbé hinnénk el a másikról, hogy ő is jót akar. Sokszor érezzük úgy, hogy szinte kizárólag az anyagi javak kerülnek elő ttmmmmmmmm A visszanyert szabadság nem ajándék Mádl Ferenc. Az eluralkodó bizalmatlansággal, szeretetlenséggel szembe lehet és szembe is kell fordulni Mádl Ferenc szerint a magyarok mintha túlságosan is beletörődnének abba, hogy sokan nemcsak az anyagi emelkedésből maradnak ki, hanem a legszükségesebb javakhoz sem tudnak hozzájutni. Hangsúlyozta: az ő napjaikat a mindennapi kenyérért, gyermekeik jövőjéért való aggodalom teszi nehézzé. „Az eluralkodó bizalmatlansággal, szeretetlenséggel szembe lehet és szembe is kell fordulni” - emelte ki az államfő. A köztársasági elnök újévi köszöntőjében szólt a szabadság fontosságáról, leszögezve: az 1990-ben visszanyert szabadság nem ajándék, nemcsak esély, hanem kötelezettség is mindannyiunk számára. Mádl Ferenc elmondta, hogy személyesen is felelősek vagyunk életünkért, családunkért, szőkébb közösségünkért, a faluért, a városért, a közélet alakulásáért. „Befolyásolhatjuk a politikai döntéseket, segíthetjük az ország és a határon túli magyarság, hazai kisebbségeink, nehéz helyzetben lévő embertársaink anyagi és szellemi-lelki felemelkedését” - hangsúlyozta. Az államfő köszöntőjében felvetette az együvé tartozás gondolatát, amely - mint mondta - a néhány hónap múlva bekövetkező EU-tagság miatt idén szilveszterkor kicsit többet jelent, mint más évek fordulóján. A tagságai véglegessé válik Magyarország, ifonsága, politikai és gazdaság, dje Európában. Mádl Ferenc megfogalmazása szerint az uniós tagság bizonnyal jobban segíti a nemzet megmaradását, a határon innen és túl élő magyarok jövőjét, nyelvünk, kultúránk megőrzését, mint a kívül maradás. „E soknemzetiségű, sok kultúrát keretbe foglaló közösségbe nem azért lépünk, hogy a magunk örökségéből veszítsünk. Nemzeti és európai örökségünk együtt hozhatják jobb holnapjainkat” - hangsúlyozta Mádl Ferenc. Az államfő Deák Ferenc szavait idézve azt mondta: „boldogságunk elsősorban önmagunktól függ.” Mádl Ferenc szerint a közösség az igazi ünnepek alkalmával mutatja meg, hogy mindenkit, minden jó hitet befogad, és ilyenkor „együtt vagyunk mindnyájan, azokkal is, akik most egyedül vannak, és azokkal is, akik nem tudják, hogy rájuk is gondolunk. Emlékezzünk azokra is, akik elmentek”. Kiemelte: ebből az ünnepi érzésből lehet erőt, bizakodást és a szeretet melegét meríteni a most következő év hétköznapjaira is térbe” - fogalmazott az államfő. .Mintha kevésbé hinnénk el a másikról, hogy ő is jót akar. FOTÓ: TÓTH TIBOR ArT-TTTinírni 2004 a sztrájkok éve lehet Számon kérik a jóléti rendszerváltást az érdekvédők Folytatás az 1. oldalról Sztrájkbizottsága összehívásáról döntött a közelmúltban a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) is, mivel a szaktárca nem volt hajlandó érdemi tárgyalásokat folytatni a kormány által elfogadott MÁV-reformról. Noha az érdekegyeztetés megújítását ígérte, Medgyessy Péter a VSZ kérésére sem járt közben annak érdekében, hogy a minisztérium és az érdekképviselet között érdemi tárgyalások kezdődjenek. A MÁV „reformja” szerint 2006-ig tizenegyezer vasutast bocsátanának el úgy, hogy a technológiai fejlesztésekre nem ad pénzt a kabinet. A szakszervezet szerint ez rövid távon a szolgáltatások színvonalának további romlását, hosszú távon pedig a magyar vasút megszűnését jelentheti. Bár januárban még egy konferenciát tart a vasút jövőjéről, a VSZ már felkérte sztrájkbizottságát, hogy teremtse meg az esetleges munkabeszüntetés jogi és szervezeti feltételeit. A választási kampány során Medgyessy Péterrel együttműködési megállapodást kötő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége november végi nagygyűlésén megállapította: a teljes foglalkoztatottságot, a heti munkaidő csökkentését, a bérek uniós felzárkóztatását, a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentését, valamint a szakszervezetek társadalmi szerepének megerősítését ígérő egyezség lényegében nem teljesült. A konföderáció arra kérte Medgyessy Pétert, hogy legkésőbb februárban kezdődjenek tárgyalások a harmincnyolc órás munkahét bevezetéséről, illetve, hogy a miniszterelnök személyesen adjon tájékoztatást arról: miért torpant meg a jóléti rendszerváltás. A versenyszféra legnagyobb konföderációja elfogadhatatlannak nevezte azt a kormányzati állítást, hogy Magyarország versenyképességét a „túl magas bérkiáramlás” okozza. Bár a szféra szakszervezetei bruttó 7-8 százalékos bérajánlásról állapodtak meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, helyi szinten számos munkáltató - akik szintén aláírták a megállapodást - csak 5-5,5 százalékos béremelésről akar tárgyalni. A kialakult helyzet azért is feszültséget okoz, mivel az országos bérajánlás is mindössze csak egyszázalékos reálbér-emelkedést biztosít ez évre, a szakszervezetek szerint azonban legalább két-három százalékos reálkereset-emelkedésre lenne szükség az uniós bérfelzárkóztatáshoz. Nyolc óra munka a közlekedésben a Bakonyi Apám Május elseje után a közúti közlekedésben dolgozó magyar munkavállalók ugyanúgy napi nyolc órát dolgozhatnak csak, mint EU-s kollégáik - rögzíti az az uniós foglalkoztatási normáknak megfelelő szabályozás, amely a Közúti Közlekedési Szakszervezet és a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége között jött létre. A kilencvenes évek óta működő alágazati kollektív szerződést a felek annak érdekében módosították, hogy az unióban alkalmazott szigorú munkaidő-beosztásnak Magyarországon is érvényt lehessen szerezni. A felek meghatározták például a „rendelkezésre állási idő”, vagy a „pihenőidő megszakításának” fogalmát, így megszűnik a munkaidőnek azon „laza értelmezése”, amely alapján egyes cégek akár tíz-tizenöt nap alatt is ledolgoztatták a havi munkaidőt. A csatlakozás után a közúti közlekedésben dolgozó magyar munkavállalók ugyanúgy napi nyolc órát dolgozhatnak csak, mint EU-s kollégáik. A munkáltatói szervezet szerint a megállapodás megteremti annak feltételeit, hogy az általuk képviselt közlekedési vállalkozók versenyképes módon integrálódhassanak az Európai Unió piacába. Az új kollektív szerződés hetvenhárom munkáltatói szervezetet és mintegy harmincezer munkavállalót érint. Kevesebb szabadnap az idén Tíz munkaszüneti nap közül négy heti pihenőnapra esik az idén, így a munkaadók nyernek: ennyivel nő az általános munkarendben üzemelő vállalkozásoknál a munkaidőalap. A munkavállalók viszont rosszabbul járnak, mint tavaly, amikor például karácsony hetében - jó taktikával - akár egy hétre is pihenni mehettek a dolgozók. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az idén a tíz munkaszüneti nap közül május 1., október 23., december 25. és december 26. esik szombatra vagy vasárnapra. A négy plusznap az országos összesített termelési értékben is kimutatható majd, illetve nő az energiafogyasztás. A munkaszüneti napokhoz képest hétköznapokon az országos villamosenergia-felhasználás 20 százalékos többletet mutat. A munkaadói érdekképviseletek többször is nyilvánosságra hozott számításai szerint a tíz munkaszüneti napon túli újabb fizetett ünnepnap törvénybe iktatása 15 milliárd forint bevétel nélküli kereseti és járulékkiadást jelentene a vállalkozásoknak, a termeléskiesés piaci hatásain kívül. Az általános munkarendben dolgozó cégeknél a szombat, illetve a vasárnap egyébként is heti pihenőnap, így az ezekre a napokra eső munkaszüneti napoknál nem jelentkezik majd ez a napi 15 milliárd forintos kiadás. A szakszervezetek évek óta követelik a jelenlegi 40 órás munkahét 38 órásra csökkentését. Ezt a jelenlegi kormányzati időszakban évente félórás csökkentéssel javasolták, de elfogadnák a kétszer egyórás csökkentést is. A szakszervezetek követelései között szerepel továbbá, hogy december 24-ével 11 legyen a munkaszüneti napok száma. A munkaadói érdekképviseletek rendre visszautasítják ezt a követelést termelési érdekekre hivatkozva. Indoklásuk szerint csupán a heti félórás munkaidő-csökkentés 40-45 milliárd forinttal növelné a vállalkozások bevétel nélküli kiadásait. A nyugati országok többségében már 35 órás a heti munkaidő. A munkaszüneti napok száma pedig például Ausztriában 15, Németországban 12, Angliában pedig 11 - érvelnek a szakszervezetek. A munkaidőalap és a gazdaság teljesítménye közötti összefüggésre utalnak német elemzők is. Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott elemzés szerint például, ha egy órával növelnék a németországi heti 35 órás munkaidőt, ez három százalékot meghaladó gazdasági növekedést eredményezne, amely többszöröse a jelenleg feltételezettnek. belpol@magyarnemzet.hu Szász-ügy: meglepett főügyészség Az ügyészség nem akadályozza Szász Károly kihallgatását - mondta a hatóság illetékese a Népszava című újság cikkére reagálva. Hozzátette, azok a hírek, hogy a rendőrség még mindig vár tőlünk valamit, meglepőek. ■ MTI______________________ December 1-jén megadta a Fővárosi Főügyészség állásfoglalását a rendőrségnek Szász Károly gyanúsítottként kihallgatásával kapcsolatban, amelynek lényege, hogy az idő előtti volna, egyúttal előírta, milyen nyomozást kell a rendőrségnek elvégeznie - közölte a főügyészség illetékese. Az ügyészség által előírt nyomozást a rendőrség folyamatosan hajtja végre - fűzte hozzá. Azok a hírek, hogy a rendőrség még mindig vár tőlünk valamit, meglepőek, az ügyészség nem akadályozza Szász Károly kihallgatását - mondta az ügyészség munkatársa. Az MTI a Fővárosi Főügyészséget a Népszava című napilap szerdai cikke kapcsán kereste meg, melyben az áll: a főügyészség mindeddig nem reagált a rendőrség októberi megkeresésére, hogyjáruljon hozzá Szász Károlynak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének gyanúsítottként kihallgatásához. „Politikusi értesülések szerint hamarosan felmerül Szász Károly felelőssége, így ahhoz, hogy a PSZÁF elnökét gyanúsítottként hallgathassák ki, a rendőrség az ügyészség hozzájárulását kérte” - olvasható a cikkben, „ám az ügyészség december végéig nem reagált”. Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója az MTI kérdésére megerősítette: a rendőrség megkapta az ügyészség állásfoglalását, s „tart az abban előírt nyomozási cselekmények végrehajtása”. Hozzátette: a nyomozás végeztével a rendőrség és a főügyészség újra egyeztet majd a kérdésről.