Magyar Nemzet, 2004. január (67. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-23 / 19. szám

Rovatvezető: Hegyi Zoltán kultura@magyarnemzet.hu magyar kultúra napja'' A kultúra és az üzlet nem ellenségek Kitüntetések támogatóknak, pártfogóknak, művészeknek, pedagógusoknak és könyvtárosoknak M Pósa Zoltán____________________ A kultúra és az üzlet egymás­nak nem ellenségei - mondta többek között Hiller István kul­tuszminiszter tegnap az Iparmű­vészeti Múzeumban tartott hagyo­mányos, a magyar kultúra napján tartott kitüntetési ünnepség meg­nyitóján. A Kultúra Támogatásá­ért díjat a Siemens Nemzeti Válla­lat kapta meg. A Kultúra Pártfogó­ja címet idén Zsemberi Dezső nyu­galmazott dorogi főorvos kapta. Az irodalmárok Márai Sándor-dí­­ját idén Monoszlóy Dezső profesz­­szor, Ausztriában élő magyar író vette át hat évtizedes regényírói, költői munkájáért és az emigráci­óban tanúsított hűségéért. Ugyan­ebben az elismerésben részesült Kukorelly Endre és Péterffy Ger­gely író is. Csokonai Vitéz Mihály alkotói díjat vitt haza Hegedűs Jó­zsef tószegi fafaragó, Mözsi Szabó István tolnai festőművész-mű­vésztanár, Kardos László debrece­ni előadó népművész, Krekity Ol­ga szabadkai vers- és prózamon­dó, Szakall Judit budapesti drá­mapedagógus, Séd Teréz buda­pesti képzőművész és bábpedagó­gus és Vajna Katalin szolnoki kar­vezető, pedagógus. A miniszter Csokonai Vitéz Mihály közösségi díjat adományozott a Budapest Fővárosi Bartók Táncegyüttesnek, a debreceni Kölcsey Ferenc Me­gyei Művelődési Intézet szövőmű­helyének, a miskolci Ködmön for­­mációs táncegyüttesnek, a buda­pesti Kodály Zoltán Magyar Kó­rusiskola Jubilate leánykarának és a pécsi Szélkiáltó együttesnek. Szintén új kitüntetésnek szá­mít a Bibliotéka emlékérem, amellyel kiváló könyvtárosokat jutalmaznak. A felsőfokú könyv­tárosképzésben végzett több évti­zedes tanári munkáért kapta az elismerést Bobokné Belányi Beá­ta. A délvidéki magyar kulturális élet érdekében kifejtett szakmai tevékenységet jutalmazták Hajnal Jenő kitüntetésével. A városi könytárak új szerepkörének ki­alakításáért végzett több évtize­des munkáért kapta a kitüntetést Kertész Károly. Az emlékérmet rajtuk kívül Dézsi Lajosné Békés megyei zenei könyvtáros, Köböl­kúti Katalin, a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár tudományos kutatója, Pap Miklósné Angyal Ágnes, a debreceni Méliusz Ju­hász Péter Megyei Könyvtár tudo­mányos munkatársa, Pifkóné Rácz Ágnes, a Könyvtári Intézet tudományos szakkönyvtárosa, Sánta Tiborné, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-gyűjte­­ményének bibliográfusa, Sípos Csaba, a kaposvári Megyei és Vá­rosi Bibliotéka könyvtárosa, Sohajdáné Bajnok Katalin, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár szakmai korszerűsíté­sének egyik legtöbb munkát vég­ző könyvtárosa. Hiller István mi­niszteri elismerésben részesítette a Torontói Kodály Táncegyüttest a Kárpát-medence néptáncos és népzenei kultúrájának tengeren túli megőrzéséért és átörökítésé­ért. Végül Szilvássy György köz­­igazgatási államtitkár elismerés­ben részesítette a jelenlegi kultu­rális minisztérium tizenkilenc munkatársát. Monoszlóy Dezső professzor átveszi a kitüntetést FOTÓ: PÖRNELLY BÁLINT Itthon marad a Golgota 2009-ig biztosan Debrecené a Munkácsy-trilógia Pákh Imrének, a világ egyik legnagyobb Munkácsy-gyűjtemény­­tulajdonosának jóvoltából 2006 helyett 2009-ig maradhat Debre­cenben a Golgota, addig a Déri Múzeumban lesz látható a teljes Munkácsy-trilógia. Az örömhírt a tegnapi ünnepségen tette közzé Kósa Lajos polgármester, és megköszönte a gyűjtőnek, hogy a csa­ládját horthysta kötődései miatt élesen támadó három évvel ez­előtti sajtópolémiákat figyelmen kívül hagyva letétbe helyezte Debrecenben a nemzeti örökség részét képező képet. 11 Domb­ Marcit____________________ Iller István kulturális minisz­ter nem vett részt a magyar kultúra napja tiszteletére a Déri Múzeumban rendezett ünnepsé­gen, ám levélben köszöntötte az eseményt. Eszerint a Munkácsy­­trilógia művészi értékén túl mára szimbólummá vált, ami azt jelképe­zi, hogy ha egy közösség - a nemzet egésze - egy jó ügyért összefog, an­nak eredménye lesz. A Munkácsy­­trilógia esetében az eredményre 84 évet kellett várni, mert 1911-ben merült fel először az az ötlet, hogy a három képet együtt kellene bemu­tatni, ám erre csak 1995-ben került sor. Az első kép már 108 évvel ez­előtt a Déri Múzeum tulajdona lett, ekkor adományozta a gyűjtemény­nek a múzeumalapító az Ecce Ho­­mót. Némi kerülővel az Ameriká­ból visszahozott, majd a kanadai Hamilton Galériába kiszállított Krisztus Pilátus előtt című kép is a Déri Múzeum falára került, most pedig Pákh Imre jóvoltából a Gol­gota debreceni kiállítása is biztosít­va van 2009-ig. A festmény megvásárlása kap­csán Pákh Imre elmondta: a képet egymillió dollárra tartotta az előző tulajdonos, ám hogy ő valójában mennyiért vette meg, nem kívánta nyilvánosságra hozni. Arra az in­formációnkra, miszerint 130 millió forintot fizetett a képért, úgy nyilat­kozott: legfeljebb a keret került annyiba. Elmondta viszont, hogy gyorsan kellett döntenie a kép vá­sárlásáról, mert más vevő is volt, aki nagy valószínűséggel nem kí­vánta Magyarországra hozatni a Golgotát.­­ Új címerek kiállítása Új címerek és protestáns jelképek a Kárpát-medencében címmel nyitt tárlat Pécsi L. Dániel jel­képtervező munkáiból a Régi­ók találkozása a magyar kultú­ra napján rendezvénysorozat részeként. A Magyar Kultúra Alapítvány székházában (Bp. I., Szentháromság tér 6.) be­rendezett kiállítás február 8-ig látogatható. (K. E. V.) Mensáros László emléktáblája Mensáros László emlékére utolsó lakhelyén, a VII. kerület, Barcsay u. 14. sz. alatti ház fa­lán ma délután két órakor emléktáblát helyez el a nevét viselő alapítvány. A művészre Gyurkovics Tibor és Vértesal­jai László emlékezik. Az or­szágjáró előadóművész tiszte­letére vette föl nevét a nem­zetközi vers- és prózamondó verseny, amelynek döntőjét szombaton délelőtt tíz órakor tartják a Magyar Kultúra Alapítvány Székházának Bu­davár Termében. (M. K.) Tudomány és avantgárd Kortárs képzőművészeti tárlat a műszaki egyetemen Él. P. Szabó Fernő V­ olt egyszer egy avantgárd. Kezdetben alig észrevehetően jelent meg a kortárs magyar művé­szetben. Már csak azért is, mert a hivatalos kiállítótermekben nemkí­vánatosnak számított, így az 1960- as évek közepétől az újat kereső, vagy éppen a magyar művészet iga­zi tradícióihoz visszatérni kívánó művészek főként eldugott művelő­dési házakban, vidéken, egyetemi kollégiumokban mutathatták be munkáikat. S miközben a hivatalos művészeti életet az állóvízhez ha­sonlíthatjuk, az avantgárd műter­mekben mára klasszikussá érett művek születtek meg, olyan művé­szek indultak el, akik közül ma szá­mosan a nemzetközi és a hazai kul­turális élet nagyra becsült alkotói. A kiállításoknak jó néhány esetben a budapesti műegyetem kollégiumai, a Bercsényi, a Vásárhelyi, a Irinyi utcai, Szentháromság téri kollégi­um adott helyet, hogy azután 1970 decemberében az R épületbeli R Klubban rendezzék meg a nagy ha­tású, összegző szándékú R-kiállí­­tást. A Szürenon-tárlatot is meg­szervező Csáji Attila festőművész érdeme, hogy ezen a kiállításon egymásra találtak azok, akik első­sorban külföldi kortársak ered­ményeire figyeltek, és azok, akik a magyar hagyományokra támasz­kodva képviselték a megújulás gondolatát. 1973-ban a központi épületben nyitt a Kopernikusz-emlékkiállítás, amely azt mutatta, hogy a művészet és a tudomány törekvései nem ki­­békíthetetlenek. Mindebből fölidézett valamit az a tárlat, amelyet a magyar kultúra napja és Európai Egyetemek Szö­vetségének konferenciája alkalmá­ból tegnap délelőtt nyitott meg a BMGE aulájában Hiller István. A tárlat egy induló sorozat első állo­mása, az egyetem rektorának, Detrekői Ákosnak a kezdeményezé­sére (aki diákként tanúja volt kivá­ló műalkotások megszületésének). S. Nagy Katalin állította össze az anyagot az egykori tárlatok résztve­vőinek alkotásaiból. Bak Imre, Gályos Tibor, Haraszty István, Hencze Tamás, Jovánovics György, Mauer Dóra és Nádler István alko­tásai napjaink magyar művészeté­nek kiváló alkotásai közé tartoznak. A Magyar F illi­ps fotósainak és publicistáinak albuma Megrendelhető 4800 Ft-os áron utánvétellel • A postaköltséget a kiadó fizeti Megrendelőlap Aluliról!...........................................................(lés) .......................................(irányítószám, helység) ........­.............................................(filla, tér) ...................(házszám).................(emelet, ajtó) megrendelem a kép,­írás című könyvet .................................példányban utánvétellel ISZM Ft-os áron, a postaköltséget a kiadó fizeti (aláírás) I(ISII Budapest. Üllői út Ilii Mem­zet kft. Terjesztés: I­tod Bp. 9., Pf. 74. Nemzet kft. Terjesztés: 470-1176. fax: 176-2120 Megrendelés éjjel-nappal: I76-219S. 176-21 l-'l E-m­ail: terjesztes@magyarnemzet.hu Kaphati: Magyar Nemzet ügyfélszolgálat, Budapest VII. kerület, Wesselényi utca S. U­lm II. Kép, Beliczay László Nagy Zoltán Clurger Zsolt Pörneczi Hal­ul Gálos Viktória Tóth Tibor Mészáros József Ványi Ákos írás Haver Zsolt Lu­duig Finis Csermely Péter Lukács Csaba Csontos János Megyeri Dávid Dévényi István Patak­ István Fehér Iléla l­ib­ál György Gajdics Ottó Stier Gábor llaklik Norbert Szepesi Attila Hegyi Zoltán Szerető Szabolcs Kristóf Attila Torkos Mal­id Lovas István Ugró Miklós „Újságot írni sokféleképpen lehet. Újságba fényképezni is sokféleképpen lehet. Újságban csak az a kép jelenhet meg, amelyen valóság van. Ám a valóság gyakran idegesítő, kiábrán­dító. Kíméletlen. Vagy éppen szép... Az újsá­gokban megjelenő valóság képeit, képzeteit ki­állításokra viszik. S a kiállításokon díjat oszta­nak. A Magyar Nemzet képeit nem díjazzák. Sem a sajtószabadság ünnepén, sem máskor. Soha. Talán mert egy másik valóságról szólnak?” A fenti gondolatsor volt a mottója a Magyar Nemzet március 15-én megnyitott fotókiállítá­sának. A tárlat képeit most összegyűjtöttük eb­be az albumba, és hogy a kép mellé szöveg is kerüljön, a Magyar Nemzet állandó szerzői mindegyik fotóhoz írtak egy-egy jegyzetet. Itat­­vanhárom kép, hatvanhárom­ írás. A másik va­lóságról, a másik nyilvánosságnak.

Next