Magyar Nemzet, 2004. május (67. évfolyam, 110-136. szám)

2004-05-26 / 133. szám

II Szarka ágota-Laczik Erika A Fővárosi Bíróság tavaly ősszel jogerősen is ítéletet hirdetett a szigetszentmiklósi csatornabe­ruházás során elkövetett kör­nyezetszennyezés ügyében, pontot téve ez­zel egy több mint fél évtizede húzódó vitá­ra. A bíróság megállapította: Szigetszent­miklóson a beruházás kivitelezője, a Bálla Dániel vezette Pest Megyei Víz és Csatorna­mű Építő (PMVCS) Kft. környezetszennye­zést követett el, amikor az építkezés közben keletkezett aszfalttörmeléket szabálytala­nul helyezte el. A bíróság az elsőfokú hatá­rozatot megerősítve kötelezte a felperest, azaz a Bálla vezette kft.-t „a teljes aszfalt­­hulladék-mennyiség kitermelésére és a ki­termelt hulladékok a környezetvédelmi ha­tóságok által feljogosított kezelőnek törté­nő átadására”. A határidőt két évben szab­ták meg. Azonban a csaknem másfél ezer köbméternyi - két és fél ezer tonnányi - aszfalttörmelék és a legalább ugyanannyi betontörmelék illegális elhelyezésének­ mégis a település issza meg a levét, s a men­tesítés költségeit nem a kár okozójának kell viselnie. Ugyanis az önkormányzat még a jogerős ítélet megszületése előtt, 2003 nya­rán túladott a szennyezett területeken - természetesen a mentesítés költségeire va­ló tekintettel, mélyen áron alul - állítja Víg Anikó, akinek nagy szerepe van abban, hogy az illegális hulladéklerakás ügye egy­általán nyilvánosságra került. Környezetszennyezés közpénzből A csaknem háromhektáros Kéktó utcai telekért - ahová az aszfalttörmelék legna­gyobb részét lerakták - mindössze 50 millió forintot kért az önkormányzat, a teljes vételárat a vevőnek ez év június 30- ig kell törlesztenie. A környékbeliek kép­viseletében Víg Anikó elmondta: ingat­lanszakértők szerint a város minimum 60-100 millióval rövidítette meg önmagát ezzel a tranzakcióval. Nem értik, a város miért adott túl a jogerős ítélet megszüle­tése előtt az ingatlanon. Hiszen a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügye­lőség 2002 júliusában kelt elmarasztaló határozatát 2003 februárjában a Környe­zet- és Természetvédelmi Felügyelőség helybenhagyta. Ezekben már megállapí­tották a Bálla vezette cég felelősségét. A Pest Megyei Víz és Csatornamű Építő Kft. ezután fellebbezett, az önkormányzat pe­dig gyorsan túladott a Kéktó utcai meg­szüntetett szennyvíztisztítón, ahová az aszfalt- és betontörmeléket hordták. Az új tulajdonos, Strohmayer Attila ki­fogástalanul elvégezte a kármentesítést: a közelmúltban a környezetvédelmi ható­ság és az ÁNTSZ helyszíni szemléjén meg­állapította: a körülbelül 1500 köbméter­nyi aszfalthulladék és legalább ugyanany­­nyi betontörmelék kitermelése megtör­tént, az aszfalttörmeléket az új tulajdonos újbóli feldolgozásra a hatóság által megje­lölt cégnek az előírt határidőre átadja, az illegálisan lerakott hulladék elszállítása a napokban megkezdődik. A Közép-Duna­­völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség a kitermelt aszfalttörmeléket megvizsgál­tatja, ugyanis ha az kátrányt tartalmaz, a megváltozott szabályozás szerint is veszé­lyes hulladéknak minősül - ez esetben a Balla Dániel vezette cégre nemcsak az en­gedély nélküli hulladéklerakásért, de a ve­szélyes hulladékok kezelésére vonatkozó jogszabályok megsértéséért is környezet­­védelmi bírságot róhatnak ki - közölte Kónya Károly, a szakhatóság igazgatója. Mint elmondta, ennek nagysága több té­nyezőtől függ, de hasonló ügyben volt már példa 100 milliós bírság kiszabására is. A kérdésre, hogy az őszi jogerős ítélet megszületése óta miért nem intézkedtek a törvénysértést elkövető cég ellen, el­mondta: mivel időközben törvényválto­zás történt, az ügy bonyolultabbá vált. De a hatóság elsőként arról kívánt meggyő­ződni, hogy a környezetkárosítás felszá­molása folyamatban van-e. Hangsúlyozta azt is: a felügyelet célja többek között, hogy szankciók útján akár, de megpróbál­ja visszaszorítani az effajta „költségkímé­lő” vállalkozói mentalitást. A helyiek nem értik, a kivitelező PMVCS bíróság által jogerősen megállapí­tott felelősségét miért nem vizsgálja senki, hogyan lehetséges, hogy a cégnek és fele­lős vezetőjének, Balla Dánielnek a haja szála sem görbül meg, a törvénysértés kö­vetkezményeit pedig végső soron az adófi­zetők viselik, hiszen a telek eladásából - az illegálisan lerakott hulladék miatt - jóval kevesebb pénz folyik be a település kasz­­szájába. Fodor Antalnénak, a település polgármesterének írott levelükben amel­lett, hogy erre a kérdésre kérik a választ, azt indítványozzák: az önkormányzat egy független ingatlanszakértővel becsültesse fel az eladott terület értékét szennyezés­mentes állapotban. A vételár és a valós ér­ték közötti különbözetet hajtsák be a tör­vénysértést elkövető kft.-n. Az összeget pedig tegyék a környezetvédelmi alapba. Fodor Antalné, Szigetszentmiklós polgár­­mestere kérdésünkre csak annyit kívánt elmondani: n nem érti, hogy mi a környék­beliek gondja, hiszen a hulladékot kiter­melik és elszállítják. Hogy ezt ki teszi meg, a végeredmény szempontjából teljesen mindegy. Arra a felvetésre, hogy a telepü­lés súlyos tízmilliókkal járhatott volna jobban, ha a bírósági ítélet szerinti felelős végzi el a mentesítést, és a jogerős ítélet előtt nem áron alul adják el a telket, kifej­tette: a képviselő-testület döntött az el­adásról, nem ő. A csaknem háromhektá­ros területet szerinte árában adták el, s mi­vel a vevő késett egy részlet befizetésével, így 2,7 millió forinttal több folyik be a kasszába a büntetőkamat miatt. Mint hangsúlyozta: a hozzá írt panaszos levelet - késedelemmel ugyan, de - megválaszol­ta, részletesen is kifejtve álláspontját. Víg Anikó viszont állítja: a mai napig nem ka­pott írásbeli választ a közmeghallgatáson és levélben is feltett kérdéseire. Rekultiválás Bálla módra Lapunk már 2001 nyarán hírt adott a szi­getszentmiklósi és a szomszédos Sziget­halmot is érintő környezetszennyezésről. Szigethalmon azóta is öt méter magassá­got is elérő, nyolc méter széles, hatszáz méter hosszú aszfalttörmelékhegy maga­sodik közvetlenül a Mátyás utcai sorhá­zak előtt. Szigetszentmiklóson pedig, alig 30 méterre a Kis-Dunától, focipályányi te­rületet borított az aszfalttörmelék. A ki­lencvenes évek közepén elhagyott szenny­víztisztító területére került, illegálisan le­rakott veszélyes hulladéknak akkor még nem volt gazdája. A Magyar Nemzet munkatársának Víg Anikó már akkor arról számolt be: évekig jártak oda a teherautók, amelyeknek a rendszámát felírták. A szigetszentmiklósi csatornaépítés 1995-ben kezdődött. Balla Dániel két cég révén is érintett volt a Csepel-sziget több településén folyó munkákban: a Pest Me­gyei Víz és Csatornamű Építő Kft. - amelyben nemcsak ügyvezető, de jelentős részben tulajdonos is a vállalkozó - volt a szigetszentmiklósi, másfél milliárdos be­ruházás kivitelezője. De akkoriban őt ta­láljuk az illegális hulladéklerakóul szolgá­ló, Kéktó utcai elhagyott szennyvíztisztító kezelői, valamint az Észak-Csepel-szigeti Víz- és Csatornamű (ÉCSVCS) Kft. ügyve­zetői posztján is. A cég döntően önkor­mányzati tulajdonban van, és a már elké­szült hálózatokat üzemelteti. Házi Imre, a szigetszentmiklósi önkor­mányzat környezetvédelmi szakértője kérdésünkre megerősítette: az elhagyott szennyvíztisztító rekultivációjával annak idején, még a csatornaberuházás előtt az ÉCSVCS-t bízták meg. A munka meg is kezdődött, ezzel az egykor elzárt terület nyitottá vált. A hatóságok által engedélye­zett rekultivációs terv szerint a föld feletti építményeket el kellett bontani, a kétszin­tes derítőt és a föld alatti műveket földdel kellett volna feltölteni. Csak hát valahogy aszfalt került a „levesbe”. Strohmayer At­tila szavaiból kiderült az is: a rekultiváció teljes mértékben rá maradt, a föld feletti műveket éppen a napokban bontja el, az aszfalt- és betontörmelék kitermelésével már végzett. A vállalkozó egyébként sze­retné megtartani az egész területet, itt akarja felépíteni otthonát. Mint már 2001-ben megírtuk, a Ma­gyar Nemzet birtokába kerülő rendőrségi, ügyészségi dokumentumok, környezetvé­delmi felügyelőségi iratok és az érintettek egybehangzó állításai szerint 1996 és 1999 között Balla Dániel alvállalkozói hordtak aszfalttörmeléket és más útfelbontásból származó anyagokat a Kéktó utcai telep­re. A később tanúként feltűnő tucatnyi szomszéd 1998-ban jelezte először a kör­nyezethatóságnak, hogy valami nincs rendben a terület körül. Állításuk szerint akkoriban naponta 15-20 teherautó for­dult meg ott, zömében aszfaltot rakva le. A bejelentés nyomán kivonuló környezet­­védelmi szakhatóság emberei azonban csak 25 tonna aszfalttörmeléket azonosí­tottak, mivel csak egynapi mennyiséget „találtak meg” a helyszínen. A korábban lerakott törmeléket földréteg borította. Akkori tényfeltáró írásunk szerint bírság kiszabására azért nem került sor, mivel a felügyelet vezetése több hibát is elköve­tett, így másodfokon végül megsemmisí­tették a bírságot kiszabó határozatot. Majd vezetőváltás történt a szakhatóság­nál, és az új igazgató ismét vizsgálatot in­dított a környezetszennyezés ügyében. 2001 nyarára megállapították: nem megfelelően végezték el az önkormányza­ti tulajdonú szennyvízüzem rekultiváció­ját, hiszen annak engedélyezésekor nem volt szó aszfaltlerakásról. A felügyelőség azonban nem tudta kétséget kizáróan megállapítani, hogy a környezeti helyreál­lítást végző ÉCSVCS Kft. vagy a szenny­vízhálózatot építő PMVCS Kft., esetleg az ez idáig igen elnéző önkormányzat felel-e az illegális lerakásért - írta meg 2001-ben lapunk. Az őszi jogerős bírósági ítélet azonban egyértelműen a Pest Megyei Víz és Csatornamű Építő Kft. felelőssége mel­lett foglal állást. Aszfaltnak, bárnak nincs gazdája Balla Dániel lapunk kérdésére már 2001- ben is szilárdan tagadta, hogy köze lenne az illegális hulladéklerakáshoz. Ezen ál­láspontját a cégét elmarasztaló, immár jogerős ítélet ellenére is tartja. Mint kifej­tette: egyetlen rendőrségi vizsgálatnak sem sikerült bebizonyítania, hogy ő vitte volna a területre az aszfalttörmeléket. (Székely Zoltán egykori kisgazda képvise­lő - akit Bálla feljelentése alapján ítéltek el, és vesztegetés miatt jelenleg is fogház­­büntetését tölti - három feljelentést tett Bálla Dániel ellen a Csepel-szigeti csator­naberuházások miatt. Ezek egyike éppen a szigetszentmiklósi környezetszennyezés tárgyában történt. A rendőrség valóban lezárta a nyomozást - de bűncselekmény hiányában. Ugyanis a megváltozott törvé­nyi szabályozás szerint az aszfalttörmelék már nem tartozott a veszélyes hulladékok közé - mondta Futó Barnabás ügyvéd.­ Balla Dániel hangsúlyozta: az általa ki­termelt - akkor még veszélyes hulladék­nak számító - aszfalttörmelék törvényes elhelyezéséről papírjai vannak. Arra a kérdésre, hogy ez esetben miért nem tud­ta meggyőzni ártatlanságáról a Fővárosi Bíróságot, csak annyit mondott: ez más kérdés, nem akarta ezt az egész ügyet „to­vább húzni”. Balla Dániel egyébként mos­sa kezeit: elmondása szerint ő a környe­zetvédelmi szakhatóság előírásainak megfelelően hozzálátott a terület rekulti­vációjának előkészítéséhez, megcsináltat­ta a terveket, és egy külsős cégtől áraján­latot is kért, a rekultivációt 10 millió fo­rint alatti összegért vállalták volna. Arról már nem tehet, hogy az önkormányzat időközben eladta a területet. Ezzel az ő fe­lelőssége megszűnt - állítja. Strohmayer Attila tájékoztatása szerint neki már ed­dig is jó néhány milliójába belekerült a mentesítés, pedig saját gépeivel végzi. Csak a törmelék elszállítása, lerakása ke­rül hatmillió forintba, és akkor még nem beszéltünk a méregdrága kitermelésről, ami a munka legnagyobb részét jelenti. Úgy véli: a terület mentesítését egy külsős cég 30-50 millió forint alatt nemigen vé­gezte volna el. Hozzátette azt is: a környé­ken élőknek nincs okuk aggodalomra, az ÁNTSZ vizsgálata szerint a víz nem szeny­­nyeződött. A vállalkozó egyébként azt ter­vezi, ha a környezetvédelmi hatóság és a környékbeliek is hozzájárulnak, az asz­falthulladékot ledarálja, és saját költségén rendbe hozza belőle a Kéktó utcai kiveze­tő utat. Ez ugyanannyiba kerülne, mint az elszállítás, és még hasznot is hajtana a te­lepülésnek. Víg Anikó elmondta: Varjú László (MSZP) országgyűlési képviselőt is meg­keresték a Kéktó utcai telek ügyében, aki mélyen felháborodott a szennyezett terü­letről készült fotók láttán. Varjú felvette a kapcsolatot Fodor Antalné polgármester asszonnyal - tette hozzá. A helyiek azt mondják: örülnek, hogy Strohmayer At­tila munkájának köszönhetően megtisz­tult a Kéktó utcai telek, de a várost érő veszteségbe nem fognak belenyugodni. Hiszen bőven lenne hova tenni a külön­bözetet, sajnos akad még környezetvé­delmi gond a térségben. De erkölcsileg is megengedhetetlen, hogy a környezetká­rosítást az elkövető megússza, követendő példát nyújtva ezzel másoknak. Víg Ani­kó leszögezte: a közigazgatási hivatalhoz fordulnak jogorvoslatért, és ha ott sem érnek célt, az ombudsman segítségét kérik. Kéktó ma is piszkos hullámokat vet Szigetszentmiklóson sokan úgy vélik, a várost százmilliós veszteség érte Becslések szerint legalább 60-100 millió forintot vesztett el Szigetszentmiklós a csatornázási beruházás során történt illegális hulladéklerakás miatt. Az önkormányzat - érthetetlen módon - a tavaly őszi jogerős ítélet ellenére sem tesz lépéseket, hogy visszaszerezze a pénzt a Balla Dániel által vezetett cégtől, a beruházást végző Pest Megyei Víz és Csatornamű Építő Kft.-tő­l - állítják a helyi környezetvédők. Márciusban Víg Anikó levélben kért írásbeli tájékoztatást a polgármester asszonytól a környékbeliek nevében. Fodor Antalné leszögezte: a település árában adta el a szennyezett Kéktó utcai terü­letet. Az illetékes környezetvédelmi hatóság egyelőre fontolgatja a törvénysértést elkövető cég megbírságolását. Öröm az ürömben, hogy a csaknem év­tizede kezdődött környezetkárosítás következményeinek szakszerű felszámolása lassan befejeződik: az új tulajdonos kifogástalan munkát végez. A törmelékhegy csúcsa, így festett a használaton kívüli szennyvíztisztító 2001-ben FOTÓ: TÓTH TIBOR 2004. május 26., szerda Látó"Tér * ,íMel B

Next