Magyar Nemzet, 2004. július (67. évfolyam, 168-198. szám)

2004-07-01 / 168. szám

­ Magyar Nemzet • Belföld 2004. július 1., csütörtök Rovatvezető: Villányi Károly Engedélyre várva Még ezen a héten kiadják a 4-es metró vasúthatósági engedé­lyét, a beruházó azonban csak annak jogerőssé válása, illetve az engedélyokirat fővárosi ön­­kormányzati elfogadása után írja ki az első tendereket - je­lentette ki tegnap a Közlekedé­si Főfelügyelet főigazgatója, Békési István. (MTI) Demszky nyár végéig utazgat Augusztus végéig négy országba utazik Demszky Gábor - tu­datta a Városháza külügyi iro­dájának vezetője. Pataki Pál el­mondta: a főpolgármester iz­landi tapasztalatcseréjét köve­tően a texasi Fort Worthben vesz részt testvérvárosi rendez­vényeken. Július közepén Brüsszelben az EP liberális pártcsoportjának ülésén, majd július 20-a és 22-e között a parlament alakuló ülésén vesz részt. Az athéni főpolgármes­ter meghívására Demszky Gá­bor augusztus 23. és 29. között megtekinti az olimpiai rendez­vényeket. (MTI) Orbán útjáról kérdezik Kovácsot Zuschlag János és Szitka Péter (MSZP) azzal a kérdéssel for­dult Kovács László külügymi­niszterhez, hogy mennyibe ke­rül az adófizetőknek Orbán Viktor volt miniszterelnök és két gyermeke portugáliai ma­­gánútja, amelynek során a ma­gyar nagykövet látja vendégül a Fidesz elnökét. Révész Má­riusz, a Fidesz szóvivője úgy tájékoztatott: a volt kormányfő magánútja költségei maga áll­ja, és nem hivatalos formában találkozik majd Barroso kor­mányfővel. (MN) Átvilágítóbírákat neveztek ki Négy átvilágítóbíró személyéről döntött tegnap Lomnici Zol­tán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke. Egy törvénymódosítás szerint a korábban megválasz­tott kilenc átvilágítóbíró közül az LB elnöke négy személyt je­löl ki - Léb Juditot, Gondos Imrét, Hodászi Zoltánt és Incze Bélát­­, akiknek megbí­zatását az Országgyűlés év vé­géig megerősíti. A módosításra azért volt szükség, mert a bírák mandátuma eredetileg június 30-án járt volna le, így nem tudták volna az összes érintet­tet átvilágítani. (Á. Sz.) Kutathatnak az Alpokalján Jogszabálysértő volt a Vas Megyei Közigazgatási Hivatalnak az az állásfoglalása, amely alapján a Magyar Bányászati Hivatal el­utasította a Nógrádszén Kft. Vas megyében tervezett lignit­kutatási kérelmét - állapította meg a Veszprém Megyei Bíró­ság. így meg kell adni a cégnek a kutatási engedélyt, ha az azt új eljárásban kezdeményezi. Itthon és külföldön is tiltakoz­tak az esetleges bányászat mi­att, a táj értékeit féltve. (MN) Előzetesben maradnak Legfeljebb szeptember 30-ig ma­radhat előzetes letartóztatás­ban a K&H Equities Rt.-nél történt pénzügyi bűncselekmé­nyek két gyanúsítottja, Kulcsár Attila volt befektetési tanács­adó és Kerék Csaba, a Britton Kft. ügyvezető igazgatója - kö­zölte a Fővárosi Bíróság sajtó­titkára. Kulcsár tavaly július óta előbb kiadatási őrizetben volt Bécsben, majd 2004. már­cius 30-tól itthon tartják előze­tes letartóztatásban. (MTI) Különös MSZOSZ-kritika Bár az „országjelentés” felsorolja a hiányosságokat, a kormányt nem teszi felelőssé Megállt a bérek növekedése és a foglalkoztatás színvonala, a munkahelyeken nőtt a kiszolgáltatottság - állapítja meg a Ma­gyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) civil országjelentése. A konföderáció alelnöke szerint a dokumen­tum nem a kormány teljesítményéről szól.­ ­ Munkatársunktól E­lkészült az MSZOSZ szakmai műhelyeiben a társadalom helyzetét az uniós csatlakozáskor bemutató civil országjelentés mun­kaanyaga. A várhatóan szeptem­berben véglegesítendő dokumen­tum célja, hogy a napi politikától független elemzés mutassa be: mi­lyen a magyar munkavállalók, a nyugdíjasok és a családok helyzete. A Népszabadságban ismertetett anyag szerint - bár a gazdaság hosszú távon fenntartható fejlődési pályára került - megállt a bérek di­namikus növekedése, s az idén vár­hatóan éves szinten alig egy száza­lékkal érnek többet, mint tavaly. A versenyszférában különösen rossz a fizikai dolgozók helyzete, ráadásul reálbérük további csökkenése vár­ható, miközben a hazai béreket kö­zelíteni kellene az uniós átlaghoz. A magyar munkavállalók teljesítmé­nye az uniós színvonal 54 százalékát éri el, a bérek viszont a harmadát. Az MSZOSZ ezért átfogó bérfelzár­kóztatási programot igényel a kor­mánytól, szerinte harmincszázalé­kos béremelkedésnek kellene meg­valósulnia a ciklus végéig. A konfö­deráció kritikával illeti a foglalkoz­tatottság szintjét is, amely csaknem nyolc százalékkal marad el az uniós átlagtól. Ezért a legfontosabb kor­mányzati feladatnak tartja új mun­kahelyek teremtését és a meglévők megőrzését. Olyan kormányzati po­litikát követel, amely nem az olcsó bérre építi a magyar gazdaság ver­senyképességét. A magyar munka­­vállaló ma többet dolgozik és kiszol­gáltatottabb uniós társainál - mutat rá a dokumentum. A dolgozók fél­tik munkahelyüket, a munkáltatók egy része - megsértve a munka tör­vénykönyvét - visszaél ezzel. Ismeretes: az MSZOSZ együtt­működési megállapodást kötött a még miniszterelnök-jelölt Medgyes­­sy Péterrel, amelyben többek között a bérek felzárkóztatásáról, három­négyszázezer új munkahely terem­téséről, a munkavállalói jogok és biztonság erősítéséről volt szó. A konföderáció alelnöke, Kordás László szerint az országjelentés tar­talma és a kormányfővel kötött megállapodásban foglaltak között semmiféle összefüggés nincs. A do­kumentum egyedüli apropója, hogy bemutassa a csatlakozás alatti hely­zetet - mondta Kordás. Titkos létszámleépítés a postán? Titkos létszámleépítés folyik a postánál, és ezt nemcsak a füg­getlen szakszervezetek, hanem a reprezentatív Postásszakszer­vezet (PSZ) is állítja. Bakonyi Adám________________ Ú­ gy tudjuk, a Magyar Posta Rt. nagy és középhivatalainál „fo­lyamatos létszámleépítés történik”, amely „a modernizációs program­mal és az átszervezésekkel nem hozható összefüggésbe” - olvasha­tó abban a levélben, amelyet a PSZ elnöke júniusban írt a posta vezér­­igazgatójának. A levél elküldése után egy vezetői értekezleten a pos­ta illetékesei szóban cáfolták az el­bocsátásokat - mondta lapunknak Mundruczó Kornél, a PSZ elnöke. Mivel nem tartották elegendőnek a szóbeli választ, írásos beszámolót kértek, amelyet augusztusban kí­ván értékelni a szakszervezet. Ismeretes: az idén lekerült a na­pirendről a 600-2000 fő közötti te­lepülések postáinak felszámolása, ám meglehet, a posta még a koráb­bi tervek szerint folytatja az elbo­csátásokat. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (Pofész) elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a posta hazugsággal vádolta őket, amikor titkos elbocsátásokról beszéltek. - A menedzsment nem tette ugyanezt a PSZ-szel, mivel szükségük van egy házi szakszerve­zetre - mondta lapunknak Ádám István. Szerinte a PSZ csak a most zajló üzemi tanácsi választások mi­att hozta szóba a rejtett elbocsátá­sokat, mivel a szakszervezet más­kor asszisztál a menedzsment dön­téseihez. - Nincs olyan létszámleépítés, amely a szakszervezetekkel kötött foglalkoztatási megállapodáson kí­vül esne - jelentette ki lapunknak a posta szóvivője. Tomecskó Tamás szerint minden létszámot érintő kérdésről egyeztetnek, ám ezeken a tárgyalásokon a Pofosz nem jelenik meg. Ismeretes: a kormányváltás óta csaknem hatezer dolgozójától vált meg a Magyar Posta Rt. . Menesztett kuratórium Személycserék a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnál Visszahívta a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány kura­tóriumát az esélyegyenlőségi miniszter - tudtuk meg. A felmen­tett fideszes kuratóriumi elnök, Varga József csak a héten kapta kézhez az erről szóló, június 8-i keltezésű levelet. S­ivó István A menesztő levél aláírója még a korábbi miniszter, az Európai Parlamentbe MSZP-színekben tá­vozó Lévai Katalin volt. Varga Jó­zsef kuratóriumi elnök lapunknak elmondta: úgy tájékoztatták, hogy a Magyarországi Cigányokért Köz­­alapítvány (MCKA) 21 tagú kurató­riumának visszahívása Teleki Lász­ló romaügyi államtitkár javaslata alapján történt. Varga József szerint a döntés jogsértő módon ment végbe. Úgy vélte, a programjaival 50 ezer ci­­gá­ny családot elérő, 1,1 milliárd fo­rintos költségvetésű közalapítvány kuratóriumát, azon keresztül őt po­litikai okból szeretnék elmozdítani; az elnöki tisztség várományosa az MSZP-s Oláh József. Varga tudatta, a visszahívással megszűnt az aláírá­si, utalványozási, munkáltatói ha­táskör, az alapítvány cselekvéskép­telenné vált, nem születhet döntés 70 vállalkozói és megélhetési pályá­zat megítéléséről, elakadhat a 21 ezer roma diák ösztöndíjrendszeré­nek működtetése. Teleki László államtitkár cáfol­ta, hogy az ő javaslata alapján hív­ták vissza a kuratóriumot. Lapunk­nak elmondta, négyévenként köte­lező a kuratórium összetételét rög­zítő alapító okirat módosítása, hi­szen mind a parlament kisebbségi bizottságának, mind az Országos Cigány Önkormányzatnak delegál­takat kell küldenie. Ezért utasítja el az államtitkár a politikai motiváció gyanúját. Hozzátette: év elején a ki­sebbségi bizottság is foglalkozott az új kuratóriumi tagok delegálásával, ellenzéki kuratóriumi tagnak Varga József addigi elnököt jelölték, aki ezt elfogadta. Teleki bízik abban, hogy az okirat módosítását és az új kuratóriumot hamarosan szentesíti a bírósági végzés. Közpénzből jutalmaz a baloldal Folytatás az 1. oldalról • A szocialista politikus éves jöve­delme megközelítette a 17 millió forintot, miután a képviselő-tes­tület tizenkét havi fizetésének megfelelő jutalommal díjazta éves munkáját. A szocialista városve­zető ugyanakkor országgyűlési képviselő is, ahol alapfizetése havi 200 ezer forintot tesz ki, bizottsági tagként pedig további, körülbelül 50 ezret keres. Warvasovszky ko­rábban arról is elhíresült, hogy egy bizottsági javaslat olyan költ­ségeket is el akart számoltatni a városvezetőnek, mint a templomi perselypénz. Szerettük volna megtudni, mit gondol a jutalmazásról Warva­sovszky Tihamér, de a városveze­tőt többszöri megkeresésünkre sem tudtuk elérni. ■ Bár a Tolna Megyei Közgyűlés huszonkét fős MSZP-s többsége tegnap megszavazta elnökének a csaknem négymillió forintos ju­talmat. Frankné Kovács Szilvia a kialakult politikai helyzetre hi­vatkozva bejelentette, hogy nem veszi fel a összeget. Az elnök a grémium előtt kifejtette, megér­demli a jutalmat, amely a civili­zált országokban teljesen elfoga­dott, de nem tart igényt a 3,69 millió forintra. A közgyűlés ellen­zéki tagjai kifogásolják, hogy az elnök miért nem a döntés előtt je­lentette be szándékát, amikor jo­gászként tudhatta volna, hogy ez­zel exlex állapotot teremt - mondta lapunknak Koltai Tamás (Fidesz), a közgyűlés pénzügyi bizottságának vezetője. Közölte: úgy látszik, van, akivel sikerült megértetni, hogy a közpénz nem minden esetben a hazavihető ju­talom kategóriája. Június közepén 6,14 millió fo­rintos jutalmat szavazott meg az önkormányzat a szocialista Agócs Istvánnak, a Komárom-Eszter­­gom Megyei Közgyűlés elnökének idei tevékenységéért. Warvasovszky Tihamér belpol@magyarnemzet.hu Operettre jut, közszolgálatra most nem Csaknem tizenhárommillió forintot ad az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a Műsorszolgáltatási Alapból egy operettünnepélyre, míg egy közszolgálatiságról szóló konferenciára nem áldoz - tudta meg lapunk,­ ti M­unkatársunktól.___________ K­übekháza Operettfalu elneve­zésű rendezvényére 12,71 millió forint értékben nyújtott be támogatási kérelmet a PCN Kom­munikációs Kft. a Műsorszolgálta­tási Alaphoz. Az alap igazgatója a támogatási kérelmek listáját a Századvég Politikai Iskola Alapít­vány pályázatával együtt június 25-én terjesztette elő az ORTT-nél, ahol előbbi pályázó kérelmét pozi­tívan bírálták el. A Századvég köz­szolgálatiságról szóló konferen­ciájának megrendezését nem tá­mogatták. A PCN Kommunikációs Kft. Kübekháza Operettfalu elnevezésű rendezvényén az előterjesztés sze­rint „a falu átalakul egy óriási színpaddá, amelyen egész nap az azon zajló operettet ünnepelik az emberek”. A rendezvény költség­­vetése szerint személyi kiadásokra összesen 4,8 millió forintot költe­nek. Tíz énekes kétmillió, míg a rendező egyedül félmillió forintot kap majd a július végi, a közszol­­gálatisággal köszönő viszonyban sem álló produkcióért. Nem jutnak hírekhez a kisebbségi lapok Magyarországon továbbra sincs nemzetstratégia, megnehezedik az egymásra figyelés az anyaország és a kisebbségi magyarság kö­zött - olvasható a kolozsvári Krónikában, illetve az újvidéki Ma­gyar Szóban. A Medgyessy-csomag miatt az Illyés Közalapítvány (IKA) ősztől nem juttatja MTI-hírekhez a határon túli lapokat. II KRISTÁL­Y I.F.HFI. I­smét hírínségben szenvedő szi­getlakóvá válik a Kárpát-meden­cei magyarság - írta a kolozsvári Krónika. A magyar napilap azt ele­mezte, hogy az IKA nem tudta elő­teremteni tizenkét határon túli ma­gyar lapnak a Magyar Távirati Iroda (MTI) híreihez való hozzáférést biz­tosító pénzt. „Míg a miniszterelnök egyet szól, kormánya mást teszen” - írta a lap.­­ Híreket a Pozsonyi Új Szó idegen ügynökségektől is elér­hetne, de ez pluszköltséggel járna - közölte a lap főszerkesztője, Kocur László. - Az Újvidéki Magyar Szó működése is elképzelhetetlen MTI nélkül - közölte Kákai Péter, a lap felelős szerkesztője. Ezért tárgyalá­sokba kezd az MTI-nél, hogy ked­vezményes áron kaphasson egyfajta szűkített hírcsomagot. - Az MTI-t használja a kárpátal­jaiak tizenötezres példányszámú he­tilapja, a Kárpátalja is. A bejelentés a Kárpáti Igaz Szónál nem jelentett új­donságot, mivel az IKA nekünk már az idén nem szavazta meg a támoga­tást - jelentette ki a lap főszerkesz­tője, Kőszeghy Elemér. A Medgyessy-csomag 197 mil­liós elvonása miatt nem támogatja tovább a hírszolgáltatást az IKA. A kuratórium országgyűlési képvise­lő tagjai a hírellátás forrásainak megtalálására törvényjavaslatot terjesztenek a parlament elé. A kér­dés megoldása céljából az MTI tu­lajdonosi tanácsadó testületének elnöke, a nemzeti hírügynökség gazdasági alelnöke és a Határon Túli Magyarok Hivatalának képvi­selői tegnap megbeszélést tartot­tak, a jövő héten az MTI és az IRA képviselői tárgyalnak. Sulinet: vitatott eredmény __Szf.kf.i.y Dánif.i._____________ T eljesen elrugaszkodtak a való­ságtól azok az ellenzéki vádak, amelyek szerint a Sulinet expressz a gazdag családok luxusigényeit ki­szolgáló akció lett volna - hangsú­lyozta Magyar Bálint oktatási mi­niszter tegnapi sajtótájékoztatóján. - Ezek nem luxusigények, hanem a hatékony, normális, modern,élet részei, és természetessé kell hogy váljanak, mint a kés meg a villa— fo­galmazott. A politikus szerint a program első éve a várakozásokat felülmúló sikert hozott, bár elismer­te, a legkelendőbb termék a digitális fényképezőgép volt.­­ Egy gazdag államban lehetne azon ironizálni, hogy a modern ka­mera egyenértékű az evőeszközök­kel, de egy olyan országban, ahol­­ igazán rászorulók az igénybe vehett adókedvezményből nem részesül­hetnek, ez a megfogalmazás leg­alábbis cinikus - reagált Sió László a Fidesz oktatási műhelyének veze­tője. A párt szerint az eredeti célba eddig semmi nem valósult meg, hi­szen a Sulinet expressz a rászorulók és a pedagógusok helyett valójában a tehetős családokat segítette.

Next