Magyar Nemzet, 2004. július (67. évfolyam, 168-198. szám)
2004-07-27 / 194. szám
Civil vélemények a fiókban Az energiakoncepcióba nem épül be a szakma elképzelése • Társadalmi párbeszéd helyett néma csend gazdasági minisztérium felkérésére több szakmai és civil szervezet is elkészítette állásfoglalását a tárca megrendelésére készült energiapolitikai koncepcióról, ezeket azonban a minisztérium eddig nem tárta a nyilvánosság elé. Társadalmi párbeszéd helyett néma csöndben készül - vagy nem - a szektor jövőjét meghatározó terv. gárdosi Csaba______________________ Idén januárban, a szakembereket is meglepve, váratlanul egy új, hosszú távú energiapolitika tervezetével állt elő a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). A GKI Energiakutató és Tanácsadó (GKI) Kft. által készített, Az új energiakoncepció alapkérdései, az állam szerepe a liberalizált energiapiacon címet viselő tanulmányt többtucatnyi szakmai szervezetnek, illetve a szektorban működő vállalkozásnak küldték meg véleményezésre, s a minisztérium honlapján is publikálták. A nyilvánosságtól - legalábbis a hivatalos kommunikáció szerint - azt várta a GKM, hogy a kérdésben társadalmi párbeszéd nyomán széleskörű szakmai-politikai egyetértés alakuljon ki. E célból a minisztérium a szakmát és a nagyközönséget is hozzászólásra buzdította. A meghirdetett menetrend szerint a GKI-anyaghoz fűzött véleményeket, álláspontokat április 15-től közzétették volna, hogy azután a kétfordulós írásbeli egyeztetés nyomán a még fennmaradó, „kulcsfontosságú” kérdésekről szakmai fórumokon vitázva döntsenek, ám ebből eddig nem lett semmi. Noha információink szerint több szervezet, például az Energiaklub, az Energiapolitika 2000 Társulat, a Villamosenergia ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, valamint a Magyar Mérnöki Kamara hő- és villamos energia tagozata is elkészítette és beküldte állásfoglalását, azokat a GKM még csak nem is publikálta, nemhogy széles körű társadalmi vitára bocsátotta volna. Hogy a fentiek véleményén túl hány hozzászólás hever eltemetve az íróasztalfiókban, azt csak a minisztérium illetékesei tudják megválaszolni - ígéretük szerint erre csütörtökön kerítenek sort. A hallgatás oka valószínűleg az, hogy a hozzászólások egytől egyig lesújtó véleménnyel vannak a szaktárca pénzén készült anyagról - vélte kérdésünkre Perger András, az Energiaklub munkatársa. A szakember szerint még az sem világos, mi volt a célja a GKM-nek a tanulmánnyal. Azt sem lehetett tudni, hogy készül ilyen, egyszer csak megjelent, és minden fórumon megdöbbenést keltett. Bármelyik részletét is nézzük, mindegyik szűkszavú és megalapozatlan. Gyakorlatilag csak a villamos energiával foglalkozik, a közlekedésről például - noha ez a szektor az ipar után a második legnagyobb energiafogyasztóvá lépett elő - egy szót sem ejtenek - jelentette ki Perger. Hasonlóképpen nyilatkozott a koncepcióról korábban Járosi Márton, az Energiaklub 2000 Társulat elnöke is. Mint arról már beszámoltunk, a független szakértőkből álló civil szervezet úgy véli, a koncepció alkalmatlan arra, hogy egy új magyar energiapolitika kiindu lópontja legyen, mert nem fogalmazza meg az alapkérdéseket, s nincsenek javaslatai arra, hogyan valósítható meg az energiapolitika valódi célja, vagyis a lakosság és a gazdaság biztonságos ellátása a környezetszennyezés és a szolgáltatási árak társadalmilag elfogadható szinten tartása mellett. Egy neve elhallgatását kérő nyilatkozó szerint az energiakoncepció körüli csönd jó jel: sokkal kedvezőbb ugyanis, ha a GKM elfelejti a tanulmányt, mintha megpróbálja megvalósítani az abban foglaltakat. Az ugyanis gyakorlatilag semmi másról nem szól, csak hogy az államnak végképp ki kell vonulnia az energetikából, hogy száz százalékig a piac szándékaira bízza a szektort. A közpénzen készített tanulmányban az áll, hogy az államnak teljesen ki kell vonulnia az energiaszektorból FOTÓ: NAGY BÉLA Kőérberek - Tóváros megközelítése A Pólus és a WestEnd után az Arcadom Rt. ingatlanfejlesztési tevékenységének újabb mérföldköve: KŐÉRBEREK-TÓVÁROS, amely egy különleges lakókörnyezet-fejlesztési koncepció alapján épül Budapest XI. kerületében. A MAC Kft. fejlesztésében és a Finta Stúdió tervezésében első ütemben körülbelül 300 lakás, egy kereskedelmi és szolgáltató központ, egy 5 hektáros sportközpont, valamint egy 4 hektáros tó jön létre. KŐÉRBEREKTÓVÁROSBAN az elkövetkező években összesen 1500 lakás épül. Megközelítés: KŐÉRBEREKTÓVÁROS GÉPKOCSIVAL könnyen megközelíthető. Budapestről kifelé és befelé haladva is több útvonal választható a régi Balatoni út és az Egérút kereszteződése felé, amelytől cirka 100 méterre, Érd irányában található az építkezés. ■ Az M 1-M 7 kivezető szakasza felől az „Osztapenko" csomópontnál kell letérniük a (régi) 7-es, Balatoni útra és haladni Érd felé; ■ A Lágymányosi-híd felől ajánlott a Szerémi út - Andor utca útvonal; utóbbi folytatása az Egér út, amelyről Érd felé kell letérni a Balatoni úti (7-es) kereszteződésnél; ■ Az M 1-M 7 bevezető szakasza felől a „Gazdagrét" táblánál kell letérni az Egér útra és a Balatoni úti (7-es) kereszteződésnél Érd felé kanyarodni. ■ A régi Balatoni úton Budapest felé a nagy lejtős S-kanyar után kell még a benzinkút előtt balra fordulniuk. ■ Akik a TÖMEGKÖZLEKEDÉST választják, azok legkönnyebben a Batthyány térről induló és a Móricz Zsigmond teret érintő 41 -es villamossal jutnak el a helyszínre. 2004. július 27., keddiVilág * Míf 81* folM ■ Fókuszban a teljesítmény a jegybanknál MN A Magyar Nemzeti Banknál (MNB) 2002-ben bevezetett teljesítményértékelés alkalmazása hozzájárult az intézményi célkitűzések eléréséhez, a munkateljesítményekre ösztönző hatással volt - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A jegybank teljesítményértékelését vizsgáló jelentés MTI-hez tegnap eljuttatott összegzése szerint 2002 és 2003-ban az MNB stratégiai és éves céljait öszszehangolták a szervezetben. A szervezeti célok és a munkaköri feladatok alapján határozták meg a munkavállalók éves egyéni célkitűzéseit, amelyek teljesülését év közben és év végén értékelték. A munkaköri leírások és a teljesítményértékelések dokumentáltak és teljeskörűek voltak. Megjegyezték, hogy a kijelölt, meghatározott költségnemek betartásáért felelős költséggazda szervezeti egységek vezetőinél nem minden esetben épült be az éves, célkitűzések közé a költségterv betartásának mutatója. Az ÁSZ megállapította, az MNB vezetése a munkavállalók ösztönzésére olyan bérjellegű juttatást alkalmaz, amelynek teljesítményrész-arányát alacsonyan állapították meg. Az egyéni teljesítményeknél hatékonyabb ösztönzést és jobb differenciálást tenne lehetővé annak magasabb aránya a számvevők szerint. Ösztönzésre 2002-ben 1,415 milliárd forintot, 2003-ban a létszámleépítések miatt 1,416 milliárdot fizettek. Leállítanák a privatizációt Orbán: A népakarattal szemben nem lehet eladni a közvagyont Rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi augusztus 19-re a Fidesz a privatizáció kérdéskörének megvitatására. A párt arra kéri a kormányt, hogy addig függessze fel a magánosítással kapcsolatban meghozott döntései végrehajtását - jelentette be Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a párt elnökségi ülése után. II Kis Ferenc_________________________ E lfogadhatatlan a Nemzeti Tankönyvkiadó Vállalat, a Richter Rt. a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok és a bábolnai gazdaság tervezett privatizációja - hangsúlyozta a volt kormányfő. Szerinte a döntés mögött nincs gazdasági racionalitás, erkölcsileg is vállalhatatlan, csupán az „azonnali pénzhez jutás mohósága látható”. Ismét a bankár-gondolkodásmód áll a kormány határozatának hátterében, amely „csak vételárat lát a nemzeti vagyontárgyak mögött, de nem lát embereket”. Orbán Viktor felhívta a figyelmet, hogy az említett cégek eladása több ezer ember munkahelyének elvesztésével jár. A Nemzeti Tankönyvkiadó Vállalat ügyében kiemelte, hogy az államnak a piaci árak befolyásolására az egyetlen eszköze, ha a cég állami tulajdonban van. A Fidesz elnöke kitért arra is, hogy a nemzeti petíció kapcsán több mint egymillió-kétszázezer ember tiltakozott az ilyen típusú magánosítások ellen, és ezt az európai parlamenti választás eredménye megerősítette. - Nem lehet a többségi közakarattal szemben, suttyomban, a nyári uborkaszezont kihasználva ilyen horderejű döntéseket hozni - figyelmeztetett Orbán. Ezért a Fidesz arra kéri a kormányt, hogy vonja vissza a tervezett privatizációt, és vitassák meg a parlamentben a kérdést. Hozzátette: néhány cég, például a Malév privatizációját - amely láthatóan nem képes jelentős állami támogatás nélkül állni a nemzetközi versenyt - meg lehet fontolni. Úgy véli azonban, hogy az önállóan is jól működő állami vállalatokat nem szabad eladni, főleg a népakarattal szemben, hiszen ezek a közvagyon részét képezik. Rogán Antal - akit az elnökség megbízott a magánosítás kapcsán felvetődő teendők koordinálásával - arról szólt, hogy a rendkívüli parlamenti ülés kezdeményezésében számítanak jó néhány kormánypárti, MSZP-s képviselőre is, mert valószínűleg közülük sem támogatja mindenki a kabinet döntéseit. ■ Orbán Viktor a nyári uborkaszezonban megpróbál kellő demagógiával bemázolt színes luftballonokat felengedni és kipukkasztani - reagált a volt miniszterelnök felvetésére közleményben Göndör István szocialista politikus, és Orbán Viktor figyelmébe ajánlotta a Postabank - Göndör által sikeresnek mondott - privatizációját. Orbán Viktornak hamis az az állítása, hogy csak a bevétel motivál, mert az új tulajdonosoknak tőkeemelést is végre kell hajtaniuk - fogalmazott Göndör István szocialista honatya. Orbán Viktor Mindent felél a kormány . Munkatársunktól_____________________________________T ámogatja az MDF az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását, hiszen az erőltetett privatizáció visszafordíthatatlan és beláthatatlan következményekkel járhat - mondta Herényi Károly frakcióvezető tegnap az MTI-nek. Az állami vagyon maradékát éli fel az MSZP-SZDSZ-kormányzat - mondta az ellenzéki politikus Orbán Viktor bejelentésére reagálva, amely szerint augusztus 19-re a parlament rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezik. Herényi Károly közölte: „Az 1995-1996-os privatizációhoz hasonlóan, amikor az adósságszolgálat teljesítése érdekében az energiaszektor eladása volt a napirenden, most a költségvetési hiányok pótlása érdekében ismét stratégiai fontosságú cégek eladásáról akar dönteni a kormány.” T