Magyar Nemzet, 2004. július (67. évfolyam, 168-198. szám)

2004-07-27 / 194. szám

Civil vélemények a fiókban Az energiakoncepcióba nem épül be a szakma elképzelése • Társadalmi párbeszéd helyett néma csend­ ­­gazdasági minisztérium fel­kérésére több szakmai és civil szervezet is elkészítette állás­­foglalását a tárca megrendelé­sére készült energiapolitikai koncepcióról, ezeket azonban a minisztérium eddig nem tárta a nyilvánosság elé. Tár­sadalmi párbeszéd helyett né­ma csöndben készül - vagy nem - a szektor jövőjét meg­határozó terv. g­árdosi Csaba______________________ I­dén januárban, a szakembere­ket is meglepve, váratlanul egy új, hosszú távú energiapolitika ter­vezetével állt elő a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). A GKI Energiakutató és Tanács­adó (GKI) Kft. által készített, Az új energiakoncepció alapkérdései, az állam szerepe a liberalizált ener­giapiacon címet viselő tanulmányt többtucatnyi szakmai szervezet­nek, illetve a szektorban működő vállalkozásnak küldték meg véle­ményezésre, s a minisztérium honlapján is publikálták. A nyilvá­nosságtól - legalábbis a hivatalos kommunikáció szerint - azt várta a GKM, hogy a kérdésben társa­dalmi párbeszéd nyomán széles­körű szakmai-politikai egyetértés alakuljon ki. E célból a miniszté­rium a szakmát és a nagyközönsé­get is hozzászólásra buzdította. A meghirdetett menetrend szerint a GKI-anyaghoz fűzött véleménye­ket, álláspontokat április 15-től közzétették volna, hogy azután a kétfordulós írásbeli egyeztetés nyomán a még fennmaradó, „kulcsfontosságú” kérdésekről szakmai fórumokon vitázva dönt­senek, ám ebből eddig nem lett semmi. Noha információink sze­rint több szervezet, például az Energiaklub, az Energiapolitika 2000 Társulat, a Villamosenergia­ ipari Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetsége, valamint a Magyar Mér­nöki Kamara hő- és villamos ener­gia tagozata is elkészítette és be­küldte állásfoglalását, azokat a GKM még csak nem is publikálta, nemhogy széles körű társadalmi vitára bocsátotta volna. Hogy a fentiek véleményén túl hány hoz­zászólás hever eltemetve az íróasz­talfiókban, azt csak a miniszté­rium illetékesei tudják megvála­szolni - ígéretük szerint erre csü­törtökön kerítenek sort.­­ A hallgatás oka valószínűleg az, hogy a hozzászólások egytől egyig lesújtó véleménnyel vannak a szaktárca pénzén készült anyagról - vélte kérdésünkre Perger András, az Energiaklub munkatársa. A szakember szerint még az sem vi­lágos, mi volt a célja a GKM-nek a tanulmánnyal. Azt sem lehetett tudni, hogy készül ilyen, egyszer csak megjelent, és minden fóru­mon megdöbbenést keltett.­­ Bármelyik részletét is nézzük, mindegyik szűkszavú és megala­pozatlan. Gyakorlatilag csak a vil­lamos energiával foglalkozik, a közlekedésről például - noha ez a szektor az ipar után a második leg­nagyobb energiafogyasztóvá lépett elő - egy szót sem ejtenek - jelen­tette ki Perger. Hasonlóképpen nyilatkozott a koncepcióról korábban Járosi Már­ton, az Energiaklub 2000 Társulat elnöke is. Mint arról már beszá­moltunk, a független szakértőkből álló civil szervezet úgy véli, a kon­cepció alkalmatlan arra, hogy egy új magyar energiapolitika kiindu­ lópontja legyen, mert nem fogal­mazza meg az alapkérdéseket, s nincsenek javaslatai arra, hogyan valósítható meg az energiapolitika valódi célja, vagyis a lakosság és a gazdaság biztonságos ellátása a környezetszennyezés és a szolgál­tatási árak társadalmilag elfogad­ható szinten tartása mellett. Egy neve elhallgatását kérő nyi­latkozó szerint az energiakoncep­ció körüli csönd jó jel: sokkal ked­vezőbb ugyanis, ha a GKM elfelejti a tanulmányt, mintha megpróbál­ja megvalósítani az abban foglalta­kat. Az ugyanis gyakorlatilag sem­mi másról nem szól, csak hogy az államnak végképp ki kell vonulnia az energetikából, hogy száz száza­lékig a piac szándékaira bízza a szektort. A közpénzen készített tanulmányban az áll, hogy az államnak teljesen ki kell vonulnia az energiaszektorból FOTÓ: NAGY BÉLA Kőérberek - Tóváros megközelítése A Pólus és a W­estEnd után az Arcadom Rt. ingatlanfejlesztési te­vékenységének újabb mérföldköve: KŐÉRBEREK-TÓVÁROS, amely egy különleges lakókörnyezet-fejlesztési koncepció alapján épül Budapest XI. kerületében. A MAC Kft. fejlesztésében és a Finta Stúdió tervezésében első ütem­ben körül­belül 300 lakás, egy kereskedelmi és szolgáltató központ, egy 5 hektáros sportközpont, valam­int egy 4 hek­táros tó jön létre. KŐÉRBEREK­­TÓVÁROSBAN az elkövetkező évek­ben összesen 1500 lakás épül. M­egközelítés: KŐÉRBEREK­TÓVÁROS GÉPKOCSIVAL könnyen m­egközelíthető. Buda­pestről kifelé és befelé haladva is több útvonal választható a régi Balatoni út és az Egérút keresztező­dése felé, amelytől cirka 100 m­éter­re, Érd irányában található az építkezés. ■ Az M 1-M 7 kivezető szakasza felől az „Osztapenko" csom­ópont­nál kell letérniük a (régi) 7-es, Balatoni útra és haladni Érd felé; ■ A Lágymányosi-híd felől ajánlott a Szerémi út - Andor utca útvonal; utóbbi folytatása az Egér út, amely­ről Érd felé kell letérni a Balatoni úti (7-es) kereszteződésnél; ■ Az M 1-M 7 bevezető szakasza felől a „G­azdagrét" táblánál kell letérni az Egér útra és a Balatoni úti (7-es) kereszteződésnél Érd felé kanyarodni. ■ A régi Balatoni úton Budapest felé a nagy lejtős S-kanyar után kell m­ég a benzinkút előtt balra for­dulniuk. ■ Akik a TÖMEGKÖZLEKEDÉST választják, azok legkönnyebben a Batthyány­ térről induló és a M­óricz Zsigm­ond teret érintő 41 -es villa­mossal jutnak el a helyszínre. 2004. július 27., keddiVilág * Míf 81* fo­lM ■ Fókuszban a teljesítmény a jegybanknál MN­ A Magyar Nemzeti Banknál (MNB) 2002-ben bevezetett teljesítményértékelés alkalmazása hozzájárult az intézményi célkitű­zések eléréséhez, a munkateljesít­ményekre ösztönző hatással volt - állapította meg az Állami Számve­vőszék (ÁSZ). A jegybank teljesít­ményértékelését vizsgáló jelentés MTI-hez tegnap eljuttatott összeg­zése szerint 2002 és 2003-ban az MNB stratégiai és éves céljait ösz­­szehangolták a szervezetben. A szervezeti célok és a munkaköri feladatok alapján határozták meg a munkavállalók éves egyéni célki­tűzéseit, amelyek teljesülését év közben és év végén értékelték. A munkaköri leírások és a teljesít­ményértékelések dokumentáltak és teljeskörűek voltak. Megje­gyezték, hogy a kijelölt, meghatá­rozott költségnemek betartásáért felelős költséggazda szervezeti egységek vezetőinél nem minden esetben épült be az éves, célkitűzé­sek közé a költségterv betartásá­nak mutatója. Az ÁSZ megállapította, az MNB vezetése a munkavállalók ösztönzésére olyan bérjellegű jut­tatást alkalmaz, amelynek teljesít­­ményrész-arányát alacsonyan ál­lapították meg. Az egyéni teljesít­ményeknél hatékonyabb ösztön­zést és jobb differenciálást tenne lehetővé annak magasabb aránya a számvevők szerint. Ösztönzésre 2002-ben 1,415 milliárd forintot, 2003-ban a létszámleépítések miatt 1,416 milliárdot fizettek. Leállítanák a privatizációt Orbán: A népakarattal szemben nem lehet eladni a közvagyont Rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi augusztus 19-re a Fidesz a privatizáció kérdéskörének megvitatására. A párt arra kéri a kormányt, hogy addig függessze fel a magánosítással kapcsolatban meghozott döntései végrehajtását - jelentette be Or­bán Viktor, a Fidesz elnöke a párt elnökségi ülése után. II Kis Ferenc_________________________ E lfogadhatatlan a Nemzeti Tan­­könyvkiadó Vállalat, a Richter Rt. a Mezőhegyesi Állami Ménes­birtok és a bábolnai gazdaság terve­zett privatizációja - hangsúlyozta a volt kormányfő. Szerinte a döntés mögött nincs gazdasági racionali­tás, erkölcsileg is vállalhatatlan, csupán az „azonnali pénzhez jutás mohósága látható”.­­ Ismét a ban­kár-gondolkodásmód áll a kor­mány határozatának hátterében, amely „csak vételárat lát a nemzeti vagyontárgyak mögött, de nem lát embereket”. Orbán Viktor felhívta a figyelmet, hogy az említett cégek el­adása több ezer ember munkahely­ének elvesztésével jár. A Nemzeti Tankönyvkiadó Vál­lalat ügyében kiemelte, hogy az ál­lamnak a piaci árak befolyásolására az egyetlen eszköze, ha a cég állami tulajdonban van. A Fidesz elnöke kitért arra is, hogy a nemzeti petíció kapcsán több mint egymillió-két­százezer ember tiltakozott az ilyen típusú magánosítások ellen, és ezt az európai parlamenti választás eredménye megerősítette. - Nem lehet a többségi közakarattal szem­ben, suttyomban, a nyári uborka­­szezont kihasználva ilyen horderejű döntéseket hozni - figyelmeztetett Orbán. Ezért a Fidesz arra kéri a kormányt, hogy vonja vissza a ter­vezett privatizációt, és vitassák meg a parlamentben a kérdést. Hozzá­tette: néhány cég, például a Malév privatizációját - amely láthatóan nem képes jelentős állami támoga­tás nélkül állni a nemzetközi ver­senyt - meg lehet fontolni. Úgy véli azonban, hogy az önállóan is jól működő állami vállalatokat nem szabad eladni, főleg a népakarattal szemben, hiszen ezek a közvagyon részét képezik. Rogán Antal - akit az elnökség megbízott a magánosítás kapcsán felvetődő teendők koordinálásával - arról szólt, hogy a rendkívüli par­lamenti ülés kezdeményezésében számítanak jó néhány kormánypár­ti, MSZP-s képviselőre is, mert való­színűleg közülük sem támogatja mindenki a kabinet döntéseit. ■ Orbán Viktor a nyári uborkaszezon­ban megpróbál kellő demagógiával bemázolt színes luftballonokat fel­engedni és kipukkasztani - reagált a volt miniszterelnök felvetésére köz­leményben Göndör István szocialis­ta politikus, és Orbán Viktor figyel­mébe ajánlotta a Postabank - Gön­dör által sikeresnek mondott - pri­vatizációját. Orbán Viktornak ha­mis az az állítása, hogy csak a bevé­tel motivál, mert az új tulajdonosok­nak tőkeemelést is végre kell hajta­niuk - fogalmazott Göndör István szocialista honatya. Orbán Viktor Mindent felél a kormány . Munkatársunktól_____________________________________T­ ámogatja az MDF az Országgyűlés rendkívüli ülé­sének összehívását, hiszen az erőltetett privatizá­ció visszafordíthatatlan és beláthatatlan következmé­nyekkel járhat - mondta Herényi Károly frakcióvezető tegnap az MTI-nek. Az állami vagyon maradékát éli fel az MSZP-SZDSZ-kormányzat - mondta az ellenzéki politikus Orbán Viktor bejelentésére reagálva, amely szerint augusztus 19-re a parlament rendkívüli ülésé­nek összehívását kezdeményezik. Herényi Károly kö­zölte: „Az 1995-1996-os privatizációhoz hasonlóan, amikor az adósságszolgálat teljesítése érdekében az energiaszektor eladása volt a napirenden, most a költ­ségvetési hiányok pótlása érdekében ismét stratégiai fontosságú cégek eladásáról akar dönteni a kormány.” T

Next