Magyar Nemzet, 2004. augusztus (67. évfolyam, 200-228. szám)
2004-08-28 / 225. szám
Ókeresztény emlék nyílik meg Pécsett II MTI______________________ * Újabb ókeresztény emlék, a világörökség részét képező műemlékegyüttes keresztelőkápolnája is megnyílik a nagyközönség előtt novemberben Pécsett - jelentette be az Örökség Ház vezetője szerdán a baranyai megyeszékhelyen. Az 1903-ban felfedezett, jelenleg az V. számmal jelölt, nyolcszög alaprajzú épület feltárása, építészeti munkái nagyrészt befejeződtek, hátravan még a bejárat kialakítása és a falak restaurálása - mondta el Újvári Jenő. A kápolna különlegessége, hogy falai a világ hasonló korú és funkciójú épületeihez képest magasabbak, valamint az egyiken ablak is található, amelyet a régészek eddig egyedül itáliai keresztelőkápolnákon találtak. Hozzátette, mivel az épület a pécsi dóm délkeleti tornya mellett helyezkedik el, a régészek sejteni vélik, hogy a jelenlegi székesegyház helyén egykor ókeresztény templom állt. Újvári Jenő utalt rá, hogy a IV. századi pécsi temetkezési helyekből jelenleg a mauzóleum, a Péter- Pál, a Korsós, a III. és a IV. számú sírkamra, továbbá az Apáca utcai késő római sírépítmények látogathatók. A keresztelőkápolna, a cella septichora, valamint a tavaly talált VII. számú sírkamra egyelőre csak a szakemberek előtt áll nyitva. A világörökség védelmét, menedzselését végző Örökség Ház vezetője megjegyezte ugyanakkor, hogy a pécsi önkormányzat nagyszabású fejlesztésekbe kezd a műemlékegyüttes turisztikai vonzerejének növelésére. A Miniszterelnöki Hivatal által uniós forrásból támogatott beruházás mintegy 1,5 milliárd forintból, 2006 év végéig valósul meg Bachman Zoltán Ybl-díjas építész és doktorandushallgatóinak tervei alapján - közölte Újvári Jenő. A könnyebb bemutathatóság végett üvegmennyezettel borítják a hétszög alaprajzú cella septichorát, ami mellett felszín alatti, fűszernövényekkel beültetett római kertet alakítanak ki. Az elképzelések között szerepel a helyszínek közötti átjárhatóságot biztosító alagutak építése, a várfal és a várfalsétány rekonstrukciója, egy szabadtéri színpad létesítése, parkolók építése és a parkosítás is. Pécs négy évvel ezelőtt került fel a világörökségek mintegy 180 értéket tartalmazó listájára. Korábban Pannonhalma, a Hortobágy, Hollókő, az aggteleki karszt, a budai Vár és a Duna-part kapta meg az elismerést. Szerény tisztelgés a 255 évvel ezelőtt ezen a napon született német költőfejedelem, Johann Wolfgang Goethe életműve előtt J. W. Goethe: A vándor éji dala (II.) Minden bércen béke, ború, falomb beszéde halk szavú, szél, elaludsz? Madár se szól. Ringat a lágy nesz, csend hamar átvesz, várj, te is hunysz. Szalki Bernáth Attila műfordítása (Minden jog fenntartva) 2004. augusztus 28., szombatKultúra- Magyar Nemzet15 Egri csillagok szabadtéren Végvári musical Hollókőn • Minden pályázati lehetőséget megpróbáltak kihasználni Hollókő vára alatt, szabadtéri előadáson mutatják be ma Moravetz Levente rendezésében Várkonyi Mátyás és Béres Attila Egri csillagok című történelmi musicaljét. A halhatatlan Gárdonyi-mű nyomán készült változat - amelynek ősbemutatóját az egri várban tartották július utolsó hétvégéjén - csak nehézségek árán valósulhatott meg. Mint Blaskó Balázs, a Gárdonyi Géza Színház művésze, a produkció egyik szellemi atyja és szereplője mondja, minden pályázati lehetőséget megpróbáltak kihasználni a szervezők, mégis csak úgy jöhetett létre a bemutató, hogy több résztvevő egyelőre ingyen, mintegy „utófinanszírozással” dolgozott. Mi Hakiik Norbert____________ A színpad és a nézőtér fényhídrendszerét még a Széchenyiterv forrásaiból építették fel a szervezők. Azonban sokan kevésbé találták támogatásra érdemesnek a produkciót - Eger város baloldali önkormányzata például anélkül, hogy látta volna a darabot, már jelezte, hogy nem tud további forrásokat biztosítani rá. (A tervek szerint garantált programként, minden nyáron játszanak az egri várban.) Pedig - mint Blaskó Balázs mondja - Egernek és a hazának egyaránt szüksége volna olyan darabokra, mint az Egri csillagok, amelynek fő üzenete a következőképpen hangzik el: „Nézz ránk, Európa, állj mellénk a harcban, érted is küzdünk, ha védjük a magyar hazát.” A darab valós eseményeken alapszik, tudniillik 1569-ben Dobó Istvánt felségárulással vádolták meg, bebörtönözték, és reverzálist követeltek tőle, amelyben hitet tesz a császár iránti hűsége mellett. A történet szerint Dobót a börtönben látogatja meg Bornemissza Gergely, ahol közösen felelevenítik az ostrom emlékeit - amelyeket a darab igen látványosan, fantasztikus pirotechnikai megoldásokkal idéz meg -, és az ifjabb vitéz megpróbálja rávenni a hajdani várkapitányt, hogy írja alá a hűségnyilatkozatot. Dobó erre azt feleli: rendben, de akkor mind a kétezer várvédő neve is kerüljön rá a reverzálisra. Blaskó Balázs - aki Kelemen Csaba kollégájával tíz éve élesztette újjá az Agriai Nyári Játékok című rendezvénysorozatot - azt szeretné, ha az Egri csillagokat Kárpát-medencei turnén is bemutathatnák, és - az István, a királyhoz hasonlóan - a darab jelképezhetné a magyarság összetartozását. Azt, hogy sokan megpróbálnak akadályokat gördíteni a produkció elé, a színész többek között azzal magyarázza, hogy hitvese, Saárossy Kinga az Egri Végvár Polgári Körök Szövetségének létrehozója, valamint a Fidesz Heves megyei kulturális tagozatának vezetője. Mindennek ellenére szombaton ismét láthatja a közönség a darabot, sőt éppen a Hollókőért Kht. meghívásának, valamint az így biztosított anyagiaknak köszönhetően térhetett haza az Egri csillagok július végén a történet eredeti helyszínére. Mindenesetre a darab körüli huzavona ismeretében Blaskó Balázs aggódik a musicalért, de bízik benne, hogy valóban olyan közkinccsé válhat, amilyennek megálmodói szánták. Gárdonyi Géza Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok Díjat kapott az Új Eldorádó s Haki.ik____________________ Tizenegyedik alkalommal rendezik meg vasárnaptól a délvidéki magyarság rangos kulturális seregszemléjét, a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokat - adta hírül a Magyar Szó. A fesztivál vasárnap kezdődik Törökkanizsán ökumenikus ünnepi istentisztelettel, a nagybecskereki Emmanuel kamarakórus és a csókai, szabadkai, törökkanizsai énekegyüttesek közreműködésével, majd fél tizenkettőkor Oroszlámoson nyílik fotótárlat Évszázadok üzenete címmel. Este hattól a törökkanizsai könyvtár előtt a bácskossuthfalvai ifjúsági fúvószenekar muzsikál, majd tánccsoportok adnak műsort. Az ünnepi játékok huszonöt településen, egészen novemberig folytatódnak, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség szervezésében. „Lélekben minden magyarnak határőrnek kell lennie. A legészakibb vidéken élő magyarnak is éreznie kell a legdélebbi lelke rezdülését, mint ahogyan azt Kodály megfogalmazta hetven évvel ezelőtt” - mondta Szöllősy Vágó László, a szövetség főtitkára a délvidéki lapnak az ünnepi játékok üzenetéről. __Munkatársunktól__________K ocsis Tibor Új Eldorádó című dokumentumfilmjét a zsűri különdíjával jutalmazták a romániai Sf. Gheorgheban aug. 17. és 22. között megrendezett Anonimul nemzetközi fesztiválon. Az Új Eldorádó a több ezer éves gyönyörű falut, Verespatakot fenyegető kanadai beruházás veszélyeire hívja fel a figyelmet. A falut övező hegyek háromszáz tonna aranyat és ezerhatszáz tonna ezüstöt rejtenek, s a gazdag lelőhely tehetős külföldi vállalkozókat csábít oda. A kanadai Gold Corporation Európa legnagyobb aranybányáját készül megnyitni a helyszínen, ám ehhez le akarják rombolni a példátlan építészeti értékű házakat, templomokat, temetőket, és el akarják költöztetni a helyi lakosságot. Kocsis Tibor öt évig forgatta az Új Eldorádót. A rendező elszántan küzd azért, hogy dokumentumfilmje hatására a kanadai beruházás, amely négy falu létét és lakosai sorsát fenyegeti, végül ne valósulhasson meg. A nemzetközi és magyar filmfesztiválokon is számos díjat nyert alkotás szeptember 30-tól látható a mozikban. Míg Gyöngyike a spájzban matat A mai világban nem alhat nyugodtan kutya nélkül egy magányos öregasszony... MAGATARTÁS IB Muray Gábor_______________ Szemben, a gyöngytyúknál van a tájház kulcsa, tudjuk meg az ivóban. A tájházzal szemben lakik, takarítja a verandát, kapirgál, locsolja a muskátlit a helytörténeti múzeum apró ablakaiban, valami juttatást is kap ezért, mert, ugye, a szerény nyugdíjból még orvosságra sem futja. Kisfröccs. A rizlingspricc után szorgalmasan visszamászunk a tájházig, s már messziről látjuk is a gyöngytyúk háttelét, gazolja az árokpartot, látjuk a kontyát, visszerett, görnyed, tép, nyög, sóhajt, i stenem, i stenem, és megbontjuk a Petőfi utca déli csendjét: Gyöngyike, kérem, magánál van a tájház kulcsa? Édeseim, sivít Gyöngyike, bent van a kulcs, persze, először jöjjenek csak be minálunk, tessék, erre, erre, nem harap a kutya, kushadj, Sátán!, nem harap ám, kell a házőrző, az uram meghalt, egyedül vagyok, a mai világban nem alhat nyugodtan kutya nélkül egy magányos öregasszony, sivítja fülsüketítő hangon, jöjjenek csak, jöjjenek, mit tetszik?, egy kávét, kis frissítőt, hájas süteményt? Csak a kulcs miatt, csókolom, és már mennénk is, mentegetőzünk, sietünk ám, mert még ma Pestre kell érnünk. Igen? Pestiek?, jártam ám én Pesten, Margit-sziget, Halászbástya, Corvin Áruház, de szép voltam akkor még, szép, mint a gyöngy, istenem, sóhajt a gyöngytyúk, szép idők voltak azok, de most már senki se vagyok én, randa öregasszony, phí-phí. Ne tessék ilyeneket mondani, nézzük riadtan a légyfogót, a légycsapót s a műanyag szalagfüggönyt a kamra előtt, ne mondjon ilyeneket, hisz’ olyan szép kis takaros helyen lakik, kezeli a tájházat, szükség van itt magára, Gyöngyike. Büszke az a mosoly, alighanem beloptuk magunkat a gyöngytyúk zúzájába. Nyikorog a szúnyoghálós ajtó, belépünk, süteményillat, viaszterítő a szalvétával takart tányér alatt, dobolunk az asztalon fekvő megyei hírlapon, míg Gyöngyike a spájzban matat, szét kell addig nézni, hűvös van idebent, otthonos nyugalom, dísztányérok a falon, tiktak-tik-tak, mulat a kakukkos a fejünk felett, aranyozott velencei gondolás a vitrinben, mellette kerámia hamutálca Karl Marx Stadt felirattal, tik-tak-tik-tak, hollókői emlékérem a porcelánmacska mellett, kevés művirág, de sehol egy porszem, és már jön is Gyöngyike a hájas süteménnyel, jó lekváros, magam főztem a tavalyi barackból, annyi volt, mint a nyüvek, ki kellöttem támasztani a vén barackfa ágait, mert letörte volna a ménkű, vegyenek, vegyenek, finom, ugye?, kis málnát szódával?, szóval pestiek, szép, nagyváros, igen szép, az uram szolgált ott katona korában, valahon Pesten túl, de szép idők voltak, porcukros kezünk a hájas után nyúl, még?, még. Némán kortyoljuk a jéghideg málnaszörpöt. Szép lány voltam, rendezgeti ujjaival a szalvétákat Gyöngyike, szép, de most már semmim sincsen, az uram is itt hagyott, bajságon vagyok, hexencsusszom kiújult, cukrom öt-hat, vérnyomásom is van, szíves is vagyok, a doktor úrnál voltam délelőtt, annyi orvosságot fölírt, hogy igen nagy bajságom van, győzzem csak kiváltani a receptet a patikus Irénnél, de rajtam már a gyógyszer sem segít, csak a Jóisten, vegyenek, vegyenek még, csak a Jóisten segít, menek is mindennap a setárnyára, a plébános úr tartja, igen fess ember, fiatal, most helezte ide a megyés püspök, gyanakozni is nála szoktam, bár nemigen van bűne egy ilyen randa, magányos öregasszonynak. Az idők eljártak, édeseim, vigyék azt a kulcsot, aztán hozzák vissza, s kapnak még az útra hájast, kis lekvárt üvegben, hogy emlékezzenek Pesten is a jó Gyöngyike nénire, majd mondjanak el egy szép imádságot Gyöngyike néniért Szűz Máriához, gyermekeim, menjenek, csak menjenek, a kutya nem harap. Porcukros lett a tájház kulcsa. A középkor és a modern kor határán • FOLYÓIRAT Is KÁKONYI PfTFER_______________ Kolaus Cusanust, az európai bölcselet óriását nem szükséges bemutatni az olvasónak. Két világ határán állt, mint Szent Ágoston, de ő nem az ókor és a középkor, hanem a középkor és a modern kor határán élt, és ebben a végletekbe csapó, bizonyos értelemben egyre gazdagodó, bizonyos értelemben pedig egyre szegényedő korban alkotta meg a maga gondolati szintézisét. - olvasható Cseke Ákos Nicolaus Cusanus című esszéjében. A Vigilia legújabb számában megjelent írást a lapban a bölcs egyik műve, a 243. beszéd követi, amely az esztétikai gondolkodás egyik első feltűnése az európai középkorban, hiszen, mint a szerző jelzi: „a középkori bölcseletben nem létezik olyasmi, amit ma esztétikának hívnak, a középkori gondolkodók jóval lényegibben gondolták el a szép vagy a művészet fogalmát, hogysem az akár csak összevethető is volna a mai esztétikai kultúrával...” Cusanus műve kommentár a bibliai Énekek éneke egyik mondatához: „Egészen szép vagy kedvesem, és szeplő nincsen benned.” Hozzáteszi: „Beszédünk tárgya a szépség lesz”, majd azon tűnődik, hogy „szépsége van a színnek és alaknak, valamint a hangnak, a dallamnak és a beszédnek. Ezért a látás és a hallás valamiképpen érzékeli a szépséget. Nem mondjuk szépnek viszont a szagot, sem az ízt, sem azokat a dolgokat, amelyek a tapintás körébe tartoznak...” Aligha kétséges, sok modern esztéta másképp gondolja ezt a kérdést, és talán nem is egészen alaptalanul. Nicolaus Cusanus azt állítja: a látás és a hallás „közel áll az értelmes szellemhez”, míg a szaglás és az ízlelés „teljességgel értelem nélküli, avagy állati jellegű érzékek”. A szerző, a XV. századi bölcs ezután - hosszú históriai kitekintést követően - kimondja: „Az abszolút szépség, amely Isten, önmagát szemléli... Nem lehet tehát, hogy a végtelen szépség ne tudjon önmagáról. Ha tehát a szépség önmagát szemléli, vagy felfogja, abból csak a végtelen szeretet következhet. Íme, az egységben való háromság a szépség esszenciája, amelyben a szépség forrása létrehozza a szépség megértését, amelyből a szeretet származik. .. A forma tehát, amely a létet adja, nem más, mint részesedés a szépségben.” Aki csak kicsikét is otthonosan mozog a XX. századi esztétikai gondolkodás kérdéskörében, könnyen beláthatja: a Nicolaus Cusanus felvetette kérdés ma is aktuális, és a modern esztéták, ha más terminológiákba bonyolódva is, ma is ezt az örök kérdést firtatják. N Nicolaus Cusanus