Magyar Nemzet, 2004. augusztus (67. évfolyam, 200-228. szám)

2004-08-28 / 225. szám

Ókeresztény emlék nyílik meg Pécsett II MTI______________________ * Ú­jabb ókeresztény emlék, a vi­lágörökség részét képező műemlékegyüttes keresztelőká­polnája is megnyílik a nagyközön­ség előtt novemberben Pécsett - jelentette be az Örökség Ház veze­tője szerdán a baranyai megye­­székhelyen. Az 1903-ban felfede­zett, jelenleg az V. számmal jelölt, nyolcszög alaprajzú épület feltárá­sa, építészeti munkái nagyrészt befejeződtek, hátravan még a be­járat kialakítása és a falak restau­rálása - mondta el Újvári Jenő. A kápolna különlegessége, hogy falai a világ hasonló korú és funkciójú épületeihez képest magasabbak, valamint az egyiken ablak is talál­ható, amelyet a régészek eddig egyedül itáliai keresztelőkápolná­kon találtak. Hozzátette, mivel az épület a pécsi dóm délkeleti tor­nya mellett helyezkedik el, a régé­szek sejteni vélik, hogy a jelenlegi székesegyház helyén egykor óke­resztény templom állt. Újvári Jenő utalt rá, hogy a IV. századi pécsi temetkezési helyek­ből jelenleg a mauzóleum, a Péter- Pál, a Korsós, a III. és a IV. számú sírkamra, továbbá az Apáca utcai késő római sírépítmények látogat­hatók. A keresztelőkápolna, a cella septichora, valamint a tavaly talált VII. számú sírkamra egyelőre csak a szakemberek előtt áll nyitva. A világörökség védelmét, menedzse­lését végző Örökség Ház vezetője megjegyezte ugyanakkor, hogy a pécsi önkormányzat nagyszabású fejlesztésekbe kezd a műemlék­együttes turisztikai vonzerejének növelésére. A Miniszterelnöki Hivatal által uniós forrásból támogatott beru­házás mintegy 1,5 milliárd forint­ból, 2006 év végéig valósul meg Bachman Zoltán Ybl-díjas építész és doktorandushallgatóinak tervei alapján - közölte Újvári Jenő. A könnyebb bemutathatóság végett üvegmennyezettel borítják a hétszög alaprajzú cella sep­­tichorát, ami mellett felszín alatti, fűszernövényekkel beültetett ró­mai kertet alakítanak ki. Az elkép­zelések között szerepel a helyszí­nek közötti átjárhatóságot biztosí­tó alagutak építése, a várfal és a várfalsétány rekonstrukciója, egy szabadtéri színpad létesítése, par­kolók építése és a parkosítás is. Pécs négy évvel ezelőtt került fel a világörökségek mintegy 180 értéket tartalmazó listájára. Ko­rábban Pannonhalma, a Horto­bágy, Hollókő, az aggteleki karszt, a budai Vár és a Duna-part kapta meg az elismerést. Szerény tisztelgés a 255 évvel ezelőtt ezen a napon született német költőfejedelem, Johann Wolfgang Goethe életműve előtt J. W. Goethe: A vándor éji dala (II.) Minden bércen béke, ború, falomb beszéde halk szavú, szél, elaludsz? Madár se szól. Ringat a lágy nesz, csend hamar átvesz, várj, te is hunysz. Szalki Bernáth Attila műfordítása (Minden jog fenntartva) 2004. augusztus 28., szombatKultúra- Magyar N­­emzet1­5 Egri csillagok szabadtéren Végvári musical Hollókőn • Minden pályázati lehetőséget megpróbáltak kihasználni Hollókő vára alatt, szabadtéri előadáson mutatják be ma Moravetz Levente rendezésében Várkonyi Mátyás és Béres Atti­la Egri­ csillagok című történelmi musicaljét. A halhatatlan Gár­­donyi-mű nyomán készült változat - amelynek ősbemutatóját az egri várban tartották július utolsó hétvégéjén - csak nehézsé­gek árán valósulhatott meg. Mint Blaskó Balázs, a Gárdonyi Gé­za Színház művésze, a produkció egyik szellemi atyja és szerep­lője mondja, minden pályázati lehetőséget megpróbáltak ki­használni a szervezők, mégis csak úgy jöhetett létre a bemutató, hogy több résztvevő egyelőre ingyen, mintegy „utófinanszíro­zással” dolgozott. Mi Haki­ik Norbert____________ A színpad és a nézőtér fényhíd­­rendszerét még a Széchenyi­­terv forrásaiból építették fel a szervezők. Azonban sokan kevés­bé találták támogatásra érdemes­nek a produkciót - Eger város bal­oldali önkormányzata például anélkül, hogy látta volna a dara­bot, már jelezte, hogy nem tud to­vábbi forrásokat biztosítani rá. (A tervek szerint garantált program­ként, minden nyáron játszanak az egri várban.) Pedig - mint Blaskó Balázs mondja - Egernek és a ha­zának egyaránt szüksége volna olyan darabokra, mint az Egri csil­lagok, amelynek fő üzenete a kö­vetkezőképpen hangzik el: „Nézz ránk, Európa, állj mellénk a harc­ban, érted is küzdünk, ha védjük a magyar hazát.” A darab valós ese­ményeken alapszik, tudniillik 1569-ben Dobó Istvánt felségáru­lással vádolták meg, bebörtönöz­ték, és reverzálist követeltek tőle, amelyben hitet tesz a császár irán­ti hűsége mellett. A történet sze­rint Dobót a börtönben látogatja meg Bornemissza Gergely, ahol közösen felelevenítik az ostrom emlékeit - amelyeket a darab igen látványosan, fantasztikus pi­rotechnikai megoldásokkal idéz meg -, és az ifjabb vitéz megpró­bálja rávenni a hajdani várkapi­tányt, hogy írja alá a hűségnyilat­kozatot. Dobó erre azt feleli: rendben, de akkor mind a kétezer várvédő neve is kerüljön rá a re­­verzálisra. Blaskó Balázs - aki Kelemen Csaba kollégájával tíz éve élesztet­te újjá az Agriai Nyári Játékok cí­mű rendezvénysorozatot - azt szeretné, ha az Egri csillagokat Kárpát-medencei turnén is bemu­tathatnák, és - az István, a király­hoz hasonlóan - a darab jelképez­hetné a magyarság összetartozá­sát. Azt, hogy sokan megpróbál­nak akadályokat gördíteni a pro­dukció elé, a színész többek között azzal magyarázza, hogy hitvese, Saárossy Kinga az Egri Végvár Polgári Körök Szövetségének lét­rehozója, valamint a Fidesz Heves megyei kulturális tagozatának ve­zetője. Mindennek ellenére szom­baton ismét láthatja a közönség a darabot, sőt éppen a Hollókőért Kht. meghívásának, valamint az így biztosított anyagiaknak kö­szönhetően térhetett haza az Egri csillagok július végén a történet eredeti helyszínére. Mindenesetre a darab körüli huzavona ismereté­ben Blaskó Balázs aggódik a musi­calért, de bízik benne, hogy való­ban olyan közkinccsé válhat, ami­lyennek megálmodói szánták. Gárdonyi Géza Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok Díjat kapott az Új Eldorádó­ s Haki.ik____________________ T­izenegyedik alkalommal ren­dezik meg vasárnaptól a dél­vidéki magyarság rangos kulturá­lis seregszemléjét, a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokat - adta hírül a Magyar Szó. A fesztivál va­sárnap kezdődik Törökkanizsán ökumenikus ünnepi istentisztelet­tel, a nagybecskereki Emmanuel kamarakórus és a csókai, szabad­kai, törökkanizsai énekegyüttesek közreműködésével, majd fél tizen­kettőkor Oroszlámoson nyílik fo­tótárlat Évszázadok üzenete cím­mel. Este hattól a törökkanizsai könyvtár előtt a bácskossuthfalvai ifjúsági fúvószenekar muzsikál, majd tánccsoportok adnak mű­sort. Az ünnepi játékok huszonöt településen, egészen novemberig folytatódnak, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség szervezésé­ben. „Lélekben minden magyar­nak határőrnek kell lennie. A leg­északibb vidéken élő magyarnak is éreznie kell a legdélebbi lelke rezdülését, mint ahogyan azt Ko­dály megfogalmazta hetven évvel ezelőtt” - mondta Szöllősy Vágó László, a szövetség főtitkára a dél­vidéki lapnak az ünnepi játékok üzenetéről. __Munkatársunktól__________K­ ocsis Tibor Új Eldorádó című dokumentumfilmjét a zsűri különdíjával jutalmazták a romá­niai Sf. Gheorgheban aug. 17. és 22. között megrendezett Anoni­mul nemzetközi fesztiválon. Az Új Eldorádó a több ezer éves gyönyörű falut, Verespatakot fenyegető kanadai beruházás ve­szélyeire hívja fel a figyelmet. A falut övező hegyek háromszáz tonna aranyat és ezerhatszáz ton­na ezüstöt rejtenek, s a gazdag le­lőhely tehetős külföldi vállalkozó­kat csábít oda. A kanadai Gold Corporation Európa legnagyobb aranybányáját készül megnyitni a helyszínen, ám ehhez le akarják rombolni a példátlan építészeti értékű házakat, templomokat, te­metőket, és el akarják költöztetni a helyi lakosságot. Kocsis Tibor öt évig forgatta az Új Eldorádót. A rendező elszántan küzd azért, hogy dokumentumfilmje hatásá­ra a kanadai beruházás, amely négy falu létét és lakosai sorsát fe­nyegeti, végül ne valósulhasson meg. A nemzetközi és magyar filmfesztiválok­on is számos díjat nyert alkotás szeptember 30-tól látható a mozikban.­­ Míg Gyöngyike a spájzban matat A mai világban nem alhat nyugodtan kutya nélkül egy magányos öregasszony... MAGATARTÁS IB Muray Gábor_______________ S­zemben, a gyöngytyúknál van a tájház kulcsa, tudjuk meg az ivóban. A tájházzal szemben lakik, takarítja a verandát, kapirgál, lo­csolja a muskátlit a helytörténeti múzeum apró ablakaiban, valami juttatást is kap ezért, mert, ugye, a szerény nyugdíjból még orvosságra sem futja. Kisfröccs. A rizlingspricc után szorgalma­san visszamászunk a tájházig, s már messziről látjuk is a gyöngy­tyúk háttelét, gazolja az árokpartot, látjuk a kontyát, visszerett, gör­nyed, tép, nyög, sóhajt, i stenem, i stenem, és megbontjuk a Petőfi ut­ca déli csendjét: Gyöngyike, kérem, magánál van a tájház kulcsa? Édeseim, sivít Gyöngyike, bent van a kulcs, persze, először jöjjenek csak be minálunk, tessék, erre, erre, nem harap a kutya, kushadj, Sátán!, nem harap ám, kell a házőrző, az uram meghalt, egyedül vagyok, a mai világban nem alhat nyugodtan kutya nélkül egy magányos öreg­asszony, sivítja fülsüketítő hangon, jöjjenek csak, jöjjenek, mit tetszik?, egy kávét, kis frissítőt, hájas süte­ményt? Csak a kulcs miatt, csóko­lom, és már mennénk is, mentege­tőzünk, sietünk ám, mert még ma Pestre kell érnünk. Igen? Pestiek?, jártam ám én Pesten, Margit-sziget, Halászbástya, Corvin Áruház, de szép voltam akkor még, szép, mint a gyöngy, istenem, sóhajt a gyöngy­tyúk, szép idők voltak azok, de most már senki se vagyok én, randa öreg­asszony, phí-phí. Ne tessék ilyeneket mondani, nézzük riadtan a légyfogót, a légy­csapót s a műanyag szalagfüggönyt a kamra előtt, ne mondjon ilyene­ket, hisz’ olyan szép kis takaros he­lyen lakik, kezeli a tájházat, szükség van itt magára, Gyöngyike. Büszke az a mosoly, alighanem beloptuk magunkat a gyöngytyúk zúzájába. Nyikorog a szúnyoghálós ajtó, belé­pünk, süteményillat, viaszterítő a szalvétával takart tányér alatt, do­bolunk az asztalon fekvő megyei hírlapon, míg Gyöngyike a spájz­ban matat, szét kell addig nézni, hűvös van idebent, otthonos nyu­galom, dísztányérok a falon, tik­­tak-tik-tak, mulat a kakukkos a fe­jünk felett, aranyozott velencei gondolás a vitrinben, mellette kerá­mia hamutálca Karl Marx Stadt fel­irattal, tik-tak-tik-tak, hollókői em­lékérem a porcelánmacska mellett, kevés művirág, de sehol egy por­szem, és már jön is Gyöngyike a há­jas süteménnyel, jó lekváros, ma­gam főztem a tavalyi barackból, annyi volt, mint a nyüvek, ki kellöttem támasztani a vén barack­fa ágait, mert letörte volna a mén­kű, vegyenek, vegyenek, finom, ugye?, kis málnát szódával?, szóval pestiek, szép, nagyváros, igen szép, az uram szolgált ott katona korá­ban, valahon Pesten túl, de szép idők voltak, porcukros kezünk a hájas után nyúl, még?, még. Némán kortyoljuk a jéghideg málnaszörpöt. Szép lány voltam, rendezgeti ujjaival a szalvétákat Gyöngyike, szép, de most már sem­mim sincsen, az uram is itt hagyott, bajságon vagyok, hexencsusszom kiújult, cukrom öt-hat, vérnyomá­som is van, szíves is vagyok, a dok­tor úrnál voltam délelőtt, annyi or­vosságot fölírt, hogy igen nagy baj­­ságom van, győzzem csak kiváltani a receptet a patikus Irénnél, de raj­tam már a gyógyszer sem segít, csak a Jóisten, vegyenek, vegyenek még, csak a Jóisten segít, menek is mindennap a setárnyára, a plébá­nos úr tartja, igen fess ember, fiatal, most helezte ide a megyés püspök, gyanakozni is nála szoktam, bár nemigen van bűne egy ilyen randa, magányos öregasszonynak. Az idők eljártak, édeseim, vigyék azt a kulcsot, aztán hozzák vissza, s kap­nak még az útra hájast, kis lekvárt üvegben, hogy emlékezzenek Pes­ten is a jó Gyöngyike nénire, majd mondjanak el egy szép imádságot Gyöngyike néniért Szűz Máriához, gyermekeim, menjenek, csak men­jenek, a kutya nem harap. Porcuk­ros lett a tájház kulcsa. A középkor és a modern kor határán • FOLYÓIRAT Is KÁKONYI Pf­TFER_______________ K­olaus Cusanust, az európai bölcselet óriását nem szük­séges bemutatni az olvasónak. Két világ határán állt, mint Szent Ágoston, de ő nem az ókor és a kö­zépkor, hanem a középkor és a modern kor határán élt, és ebben a végletekbe csapó, bizonyos érte­lemben egyre gazdagodó, bizo­nyos értelemben pedig egyre sze­gényedő korban alkotta meg a ma­ga gondolati szintézisét. - olvas­ható Cseke Ákos Nicolaus Cusanus című esszéjében. A Vigilia leg­újabb számában megjelent írást a lapban a bölcs egyik műve, a 243. beszéd követi, amely az esztétikai gondolkodás egyik első feltűnése az európai középkorban, hiszen, mint a szerző jelzi: „a középkori bölcseletben nem létezik olyasmi, amit ma esztétikának hívnak, a középkori gondolkodók jóval lé­nyegibben gondolták el a szép vagy a művészet fogalmát, hogy­­sem az akár csak összevethető is volna a mai esztétikai kultú­rával...” Cusanus műve kommentár a bibliai Énekek éneke egyik mon­datához: „Egészen szép vagy ked­vesem, és szeplő nincsen benned.” Hozzáteszi: „Beszédünk tárgya a szépség lesz”, majd azon tűnő­dik, hogy „szépsége van a színnek és alaknak, valamint a hangnak, a dallamnak és a beszédnek. Ezért a látás és a hallás valamiképpen ér­zékeli a szépséget. Nem mondjuk szépnek viszont a szagot, sem az ízt, sem azokat a dolgokat, ame­lyek a tapintás körébe tar­toznak...” Aligha kétséges, sok modern esztéta másképp gondolja ezt a kérdést, és talán nem is egészen alaptalanul. Nicolaus Cusanus azt állítja: a látás és a hallás „közel áll az értelmes szellemhez”, míg a szaglás és az ízlelés „teljességgel értelem nélküli, avagy állati jellegű érzékek”. A szerző, a XV. századi bölcs ezután - hosszú históriai kitekin­tést követően - kimondja: „Az ab­szolút szépség, amely Isten, ön­magát szemléli... Nem lehet te­hát, hogy a végtelen szépség ne tudjon önmagáról. Ha tehát a szépség önmagát szemléli, vagy felfogja, abból csak a végtelen sze­retet következhet. Íme, az egység­ben való háromság a szépség es­szenciája, amelyben a szépség for­rása létrehozza a szépség megérté­sét, amelyből a szeretet szárma­zik. .. A forma tehát, amely a létet adja, nem más, mint részesedés a szépségben.” Aki csak kicsikét is otthonosan mozog a XX. századi esztétikai gon­dolkodás kérdéskörében, könnyen beláthatja: a Nicolaus Cusanus fel­vetette kérdés ma is aktuális, és a modern esztéták, ha más termino­lógiákba bonyolódva is, ma is ezt az örök kérdést firtatják. N Nicolaus Cusanus

Next