Magyar Nemzet, 2004. október (67. évfolyam, 259-287. szám)

2004-10-13 / 271. szám

Guminők és lábon járó szteroidok T­ELEVÍZIÓ A Varga_________________________ C­ári Gustav Jung egyik legfonto­sabb gondolata az emberről, hogy mindannyiunk lelke azonos szerkezetű. A tudatos „alatt” helyez­kedik el bennünk a személyes tudat­talan, az „alatt”pedig a kollektív tu­dattalan, amelynek szívében ott a Selbst, mindannyiunk isteni énje, a transzcendens leszállópályája. Isten képére teremtettek vagyunk tehát mindahányan, ebből fakad emberi méltóságunk, amely a sárból is kira­gyog. Páratlanul fontos megállapí­tás, a hagyomány újjáfogalmazása ez egy olyan korban, amikor az igazi eredetét, egzisztenciáját feledett, kü­szöbök alatt élő ember láttán azt kér­dezzük, ez az ember is ugyanabból az örök matériából, ugyanabból az iste­ni szeretetből született-e a világra, mint mi magunk, írók, költők, filozó­fusok, filmrendezők faggatóznak egy évszázada, söpredék-e a söpredék, ember-e minden ember. Jung válasza arra kötelez, empátiánkkal, megérté­sünkkel, aggodalmunkkal, szerze­tünkkel kövessük a küszöb alá eső, bűnös, ostoba, megkísértett, beszű­kült világú embert is. Ne engedjük el az ő kezét se. Ne képzeljük magunkat sokkal különbnek nálánál. Most, tisztelettel, a Kísértés című, maszturbatív fantáziaképek életre keltését célzó, fedeztetési témagya­­korlatok kapcsán bedobnám a törül­közőt. Két lábon járó, dzsipes, kar­lánccsörgető, kockahasú anabolikus szteroidoknak, csempeagyú, nejlon­­körmű mosórongyhercegnőknek, lé­legző bioguminőknek, akik szerint szerelmük legjobb tulajdonsága an­nak masszív életszínvonala, a leghe­lyesebb, ha ilyen tévéműsorokban üzekednek médiapénzen az ország nyilvánossága előtt. A leggyümölcsö­zőbb, ha itt nyüszítenek, omlanak össze agyaglábakon álló önképeikkel együtt. Ha itt számolják fel túlzott önbecsülésük utolsó morzsáit. Nem képzelem, hogy ettől jobb emberek lesznek, vagy legalább elszégyellik magukat. Nem gondolom, hogy eb­ből az egészből bármit is megértenek. Nem hiszem, hogy ezentúl lesznek őszinte kérdéseik a világra és maguk­ra vonatkozóan. Nem reménykedem abban, hogy érzékenyebbek és nyitot­­tabbak lesznek, hogy egy szemvilla­násból, egy kézmozdulatból, elvétett szóból tudják, milyen úton jár titkon a társuk. Nem álmodom, hogy más embereket és más értékeket megta­nulnának becsülni. Nem. Nincs mit sajnálni rajtuk. Senki nem tévesztet­te meg őket. Senki nem kényszerítette őket. Semmit nem értettek félre. Ne­kik ez az élet. Nekik ez az ázott, el­­málló papundeklivilág az álom, ko­runk kollektív vágyképe műmelles­tül, műizmostul, szteroidostul - mit számít, hogy potenciacsökkentő -, s ebből őket semmi se zökkentheti ki. Ők ebben a dantei pokolkörben pö­rögnek, amíg élnek, s meglehet, még azután is. Az „alkotók” meg a saját pokolköreikben, nézőszámostul, irá­nyított, célprémiumos konzumál­­tatásostul, néphülyítős, önhülyítős praxisostul. Nincsen semmi dolgunk egymással. Nincsen kérdés, nincsen válasz. Nincs kontakt. Ha lehetett volna is, megszakadt örökre. (Kísértés: RTL Klub, október 8., 21.00) r SEBEŐK JÁNOS ÍRÓ: Kezdjük ott, hogy néztem az első adást, s folytassuk ott, hogy valószínűleg nem fogom nézni a má­­sodikat. A valóságshow-kban - gondolok itt a Való Világra­­ és a Big Brotherre - a hozzávetőleges egyidejűség ragadott tíz­ meg, a Survivorhoz és a Kísértéshez hasonló műsorokban pedig a megkésettség és a túlszerkesztettség az, ami elkedvetlenít. Sze­retnék úgy gondolni a Kísértésre, mint televíziós műsorra, de a műsor kapcsán óhatatlanul szólásra emelkedik bennem a homo ethicus, igaz, mondandója összetettebb és szerteágazóbb annál, semmint hogy egy ilyen röpinterjúban hitelesen volna tolmácsolható. IJPH RADNÓTI ZOLTÁN RABBI: A zsidó hagyomány szerint a há­­r­­­zastársi hűség a Szentírásból eredeztethető. Olyannyira fon­­­­tos erős és szigorú kötelék a párok között, hogy a társon ütek­n kívül egy másik ellenkező nemű ember érintése is tilalmas. A Szentírás úgy mondja, a férfi és a nő, Ádám és Éva a há­zasságban egy testté vált. A zsidó hagyomány ezt az elvet komolyan ve­szi. Vallásos közösségben sem a férfi, sem a nő rá sem pillanthat egy másik emberre, egy csábítóra. A bölcsek a középkor folyamán a házas­társi hűség megtartása érdekében még szigorúbb szabályokat hoztak. Például tilossá vált, hogy egy férfi és egy nő, akik nem házasok, egy szo­bában tartózkodjanak, tilos egy férfinak két nő között az utcán elmen­nie. Nő nem viselhet térd fölött élő szoknyát és könyök fölött élő ruhát. Nem hordhatja kibontva a haját, nehogy megkívánja egy idegen férfi. E viselkedési formának a héber neve: „cuiut”, szemérmetesség. Törvény­­könyvek tucatjaiban találhatók meg ennek a zsidó alapelvnek a részlete­zett szabályai. A zsidó hagyomány szerint a törvény - bármikor hozták is meg - nem változhat, nem változik. Éppen ezért egy vallásos zsidó kö­zösségben játszódó reality show nagyon nagy valószínűséggel megbuk­na, mert a vallásos zsidók be se mennének a szobába. GYULAY ENDRE MEGYÉS PÜSPÖK: Manapság józan ésszel követhetetlenek bizonyos tévécsatornák húzásai. Ami épít, ami normális dolog, az való az emberek elé, ami rombol, az nem. A műsort nem láttam, de az elmondás alapján úgy tűnik, az utóbbi kategóriába tartozik. a Kiadvány Salkaházi Sáráról K­ MTI______________________ B­dlog vagy, Sára? - A Salka­házi Sára útja a vértanúságig című kötet az Új Ember katolikus kiadó gondozásában jelent meg. Schéda Mária könyve az 1944 kará­csonya után kivégzett közíró, újság­író, a Szociális Testvérek Társasága tagjának életútját ismerteti. Az ül­dözötteket menekítő Salkaházi Sá­ra „élete a hiteles keresztény tanú­ságtétel példája” - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom­­budapesti érsek a kötet bemutató­ján kedden Budapesten. A könyv nem szokványos életrajz. Salkaházi Sára „egyéniségének megközelítése a célja ennek az asszociatív, esszé­szerű életrajznak. Aktualitását az adja, hogy 2004-ben emlékezhe­tünk Salkaházi Sára születésének 105., halálának 60. évfordulójára” - írja a könyv szerzője.­­ 2004. október 13., szerda KulilM ' MtgfM I(M­ ES Beforrasztott rés a szíveken Tóth Veronika: Abban a világban, amelyben most mozgok, nagyon észnél kell lenni A Megasztár című tehetségkutató verseny csaknem úgy felvilla­nyozta az ország népét, mint a hatvanas években a hangulatjaví­tó, politikai feszültséget levezető intézkedésként megrendezett egykori táncdalfesztiválok. Úton-útfélen mindenki az elhangzott dalokról, a többnyire meghatóan fiatal előadók képességeiről, a zsűri hozzáállásáról, elhintett mondatairól vitatkozott, de még arról is, hogy a döntőbe jutott tizenkét versenyző mennyire vehe­ti komolyan, hogy őbelőlük valóban sztár lehet a magyar köny­­nyűzene világában. Hiszen beváltatlan ígéretekkel az utolsó ti­zenöt évben mindnyájunknál teli a padlás. Tóth Veronika, a Megasztár győztese jutott egyedül „alanyi jogon” lemezszerző­déshez, amit viszont általános meglepetésre nem fogadott el. El­ső önálló zenei anyaga Ébren álmodom címmel mégis elkészült, lassan aranylemez lesz. Dalait - Demjén Ferenc meghívására - karácsonykor az Arénában is elénekelheti majd az ifjú énekesnő. IM Varga Klára_______________ A beatzenén, rockzenén, un­­dergroundon felnőtt generá­ciók döbbenettel figyelik, hogy önök tizen-huszonéves fejjel Máté Pétert, Cserháti Zsuzsát, vagyis ha­gyományos könnyűzenét hallgat­nak, énekelnek. Miért nem nyúl­nak progresszívebb, fiatalosabb ze­nékhez? - Azért, mert ebben a zenei vi­lágban vannak érzelmek. Ha Szécsi Pált, Máté Pétert, Cserháti Zsuzsát, vagy akár P. Mobilt, P. Boxot hall­gatok, mindig beleborzongok. Ezek az előadók mélyen átélik, amit éne­kelnek. Fantasztikus a hangjuk, és az is, ahogy átadják az érzelmeket és a mondanivalót. Nagyon ke­mény világ, amelyben ma élünk. Az emberek átgázolnak egymáson. Ha valaki elesik az utcán, átlépnek raj­ta, otthagyják. Nem természetes, inkább ritka szerencse, hogy valaki szeressen és viszontszeressék. Azt már nem is értik, ha akad olyan, akinek van bátorsága ahhoz, hogy kifejezze az érzelmeit. Sokan át is veszik a kegyetlen iramot, aztán, mikor hazamennek, feltesznek egy Máté Péter-lemezt, és sírva fakad­nak. Azt mondogatják, hogy nem, ezt én így nem csinálom tovább. Főleg a fiatalok kapkodnak az érzel­mek után. - A mai zenékben nem találják meg? - A house-ra gondol,­­ amire beszedik az ecstasytablettát? Vagy a lakodalmas zenére? Én ez utób­biban sem fedezek fel igazi érzel­meket. - A Megasztár tömegsikere összefügghet ezzel? - Az emberek nagyon ki voltak már éhezve olyan dalokra, amelye­ket mi nagyon fiatalon és nagyon őszintén, ahogy csak tudtunk, el­énekeltünk nekik. Beforrasztottunk egy rést a szívükön. Szerintem min­den ember üzen valamit az életével, a cselekedeteivel. Üzen a többi em­bernek és üzen az egész világmin­denségnek. - Fokozottan igaz ez a művé­szekre. Oláh Ibolya például vala­honnan a küszöb alól énekel a fáj­dalomról, a depresszióról, a ma­gányról. Mi az ön üzenete? - Ibolya egy olyan sötét világból jön, olyan teljes magárahagyatott­­ságból, amelyben a túlélésért kel­lett harcolnia. Ezt a fájdalmat és sötétséget tudta értékké tenni. Azt sem volt könnyű feldolgoznia, hogy egyik nap még felmosója volt a kezében, másik nap már a mikro­fon az egész ország nyilvánossága előtt. Azt is meg tudtam érteni, amikor az újságírót elküldte a meg­felelő éghajlatra. De szerintem már megváltozott az élete, és most bol­dog. Az én üzenetem pozitív, ne­kem egészen más a hátterem, igaz, hogy a testalkatom miatt sokan bántottak gyerekkoromban, de vannak szüleim, akik szeretnek és mellettem állnak. - A kisvárosi háttér, amiből ér­kezett, segítette, vagy inkább hátrál­tatta abban, hogy elérje a céljait? - Sokan nem nagyon bíztak ben­nem, még az is elhangzott, hogy le­mezük csak cicababáknak lehet, egy ilyen testalkatú lánynak nem. De például Ács Jánostól, Tapolca pol­gármesterétől még a Megasztár for­dulói alatt is sok segítséget kaptam. - Gondolom, egy ilyen gyors dia­dalmenet érettebbé teszi az embert. - Megértettem például, hogy abban a világban, amelyben most mozgok, nagyon észnél kell lenni. Mindenki nekem akar dalt írni, le­mezt készíteni, a hajamat, a körmö­met csinálni. Az emberek nagyon számítóak. Csak azzal foglalkoz­nak, akivel fut a szekér. Szerencsére jó emberismerő vagyok, el tudom dönteni, ki az, aki valóban az én ér­dekeimet képviseli, és nem dob át a palánkon. - Nem lett egy kicsit cserhátis a lemeze? - Nem. Szerintem Tóth Vero­­niká­s és László Attilá­s lett. Cser­háti Zsuzsa más dolgokról és más­hogy énekelt. Az igaz, hogy ez a stáb készítette az ő lemezeit is. Régóta figyeltem László Attiláék munkáit. Nagy álmom volt, hogy velük dolgozhassak. - Ezek szerint a bulvársajtó fe­leslegesen fújta fel, hogy nem Pierrot-val készít lemezt? - Pierrot-nak egészen más a ze­nei stílusa, mint az enyém. Ezzel ő is tisztában van. Nem váltunk el rosszban egymástól, fiatalok kapkodnak az érzelmek után" FOTÓ: MÁTÉ PÉTER Debreceni könyvszemle idén először B Dombi Margit______________ M­a délelőtt tizenegy órakor veszi kezdetét az I. Debre­ceni könyvszemle a Debreceni Egyetem aulájában. A több mint hatvan kiállító részvételével meg­rendezett kiállítás az idei Debrece­ni Őszi Fesztivál nyitó rendezvé­nye is. A rendezvény díszvendége Esterházy Péter, aki a Termelési­regény kiadásának 25. évfordulója alkalmából holnap felolvasást tart művéből. A szemlén több könyv­újdonságot is bemutatnak a ki­adók, amelyek közül kiemelkedik a Nagyvilág Kiadó új könyvének, Andrej Platonov Dzson című mű­vének és a Nap Kiadó Magyar esz­­szék és In memóriám című soro­zatának prezentációja. A Koinó­­nia Kiadó Láng Zsolt Berliner, Se­lyem Zsuzsa Szembe­szél és Tillmann József Levelek tengere című alkotásával jelentkezik, a JATEPressz pedig Ikonológia és műértelmezés című sorozatának tíz kötetét mutatja be. A mai nap előadásokban is bővelkedik: az Apáczai Kiadó a történelemtaní­tás problémáit boncolgatja, a Macmillan pedig a szókincsfej­lesztésről értekezik. A könyvbe­mutatóval és előadással jelentke­ző kiadók mellett más neves kiál­lítók is szép számmal jelentkez­tek: az elkövetkező két napban a Líra és Lant, a Századvég, az Ulpius-Ház, az Új Platinus és a Nemzeti Tankönyvkiadó is jelen lesz a rendezvényen. Szép szám­mal jelentkeznek az idegen nyelvű kiadók is: egyebek mellett talál­kozhatunk a rendezvényen a Cambridge University Press, a Klett, a Longman és az Oxford University Press kiadványaival is. A remélhetőleg hagyománnyá váló I. Debreceni könyvszemléhez a Református Kollégium és a Deb­receni Irodalmi Múzeum közös kiállítása is csatlakozik, Fejezetek a debreceni könyv múltjából cím­mel. A könyvtörténeti kiállítás­nak a Debreceni Egyetem könyv­tára ad helyet. f­f—^ 2004. október 14-én, : _______^^|_________ csütörtökön 10.00-15.00-ig : H­OTE­L Az Ú­R NYÍLT NAP |-------------****--------------- a HOTEL AZ ÚR**” Konferencia és Wellness Szállodában A négycsillagos balatoni piacvezető szálloda ÁLLÁSBÖRZÉT hirdet! Felszolgáló Recepciós Brigádvezető (éttermi) Étteremvezető-helyettes Controller Üzemeltetési igazgató MICE manager Szeretettel várjuk azon érdeklődőket, akik szívesen csatlakoznának egy, a környéken egyedülálló adottságokkal rendelkező szállodakomplexum fiatalos, dinamikus és sikeres csapatához! Ha felkeltettük érdeklődését, kérjük, látogasson el szállodánkba! Fényképes szakmai önéletrajzát az alábbi elérhetőségek egyikére várjuk: HOTEL AZÚR RT., 8600 SIÓFOK, VITORLÁS U. 11. munkaugy@hotelazur.hu Személyesen az állásbörzén

Next